JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS"

Átírás

1 JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály Tét, szeptember 30. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében Lakosságszám, településstruktúra A járás népességének legfontosabb jellemzői A járás gazdasági helyzetének jellemzői A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak ( ) legfontosabb tapasztalatai Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja A közoktatási esélyegyenlőség kérdése Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, Releváns as Operatív Programok Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása Oktatás, nevelés Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Esélyegyenlőségi statisztikai mutatók A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A program célcsoportjainak sajátosságai Bemutatkozás a járás bemutatása A célcsoportok esélyegyenlőségi helyzete Fejlesztési ötletek SWOT elemzés Problématérkép Az összes célcsoportot érintő átfogó problémák halmaza a HEP-ek alapján A célcsoport-specifikus problémák rendszere a HEP-ek alapján A jelen helyzetelemzés során feltárt problémák rendszere Javaslatok a programozás számára célok, prioritások, konkrét ötletek

3 11. Programterv A Programterv célrendszere Prioritások és programok Akcióterv Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv Felhasznált dokumentumok és adatforrások Mellékletek A célcsoportok néhány statisztikai indikátora A Helyi Esélyegyenlőségi Programtervek kivonatai és célcsoportonként meghatározott problématerületek és intézkedés javaslatok (járási településenként)

4 1. Bevezetés A helyzetelemzés célja a Járási Esélyteremtő Programterv megalapozó vizsgálata. A programterv célja a járáson belül felmerült, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó, valamint a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott intézkedések kidolgozása. A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs tervének kidolgozása, az akciótervek projekt szintű részletes kibontása csak abban az esetben lehet reális és megalapozott, amennyiben az esélyegyenlőségi helyzetelemzés során kellően átfogó képet adunk a térség társadalmi helyzetéről és az érintett célcsoportok és prioritási területek aktuális állapotáról. A helyzetelemzés három nagyobb tartalmi részre tagolódik. Alapvető célunk a minél összetettebb feltáró módszertan alkalmazása, a primer és szekunder források együttes használata. 1) Dokumentumelemzés és intézményrendszer elemzés - Helyi fejlesztési dokumentumok átvizsgálása, stratégiai környezet és kapcsolódási pontok, esélyegyenlőségi szempontok és tartalmak keresése, rövid összefoglalása (korábbi helyzetelemzések, stratégiák város és járás szintű anyagok). - Meglévő partnerségi megállapodások, korábbi kapcsolódó projektek eredményeinek rövid bemutatása. - Szociális, oktatási, egészségügyi, civil intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása (szervezetek, intézmények, szolgáltatások, programok, rendezvények stb.), a legfontosabb intézmények bemutatása. 2) Esélyegyenlőségi statisztikák és egyéb információk feldolgozása - Statisztikai mutatók legyűjtése, adattáblák elkészítése és kiértékelése. TEIR adatok települési szinten, járási aggregálás, minimum 5 éves idősorok megyei vagy országos referenciaérték. Trendek, tendenciák, kiugró jelenségek, problématerületek beazonosítása. - Bevont és érintett szervezeteknél elérhető információk, adatok, elemzések bekérése és feldolgozása. 3) Eredmények kiértékelése és rendszerezése - Esélyegyenlőségi SWOT analízis összeállítása, a helyzetelemzés eredményeinek rendszerezése erősségek-gyengeségek, lehetőségek-veszélyforrások alapján. 4

5 - Problématérkép készítése általános járási szintű problémák, célcsoportonkénti problémák feltérképezése. - Javaslatok megfogalmazás a célokra és prioritásokra. Projektötletek gyűjtése, fejlesztési igények pontosítása. A problémarendszer átfogó jellegéből fakadóan szükséges lehet bizonyos tartalmi fókuszpontok kijelölése. A projektet megalapozó egyeztetések és a szakmai koncepciót megalapozó előzetes vizsgálatok alapján az alábbi prioritási területek kerültek meghatározásra: 1) a mélyszegénységben élők és a romák aluliskolázottsága elleni küzdelem; 2) egészségesebb életvitel, jobb életminőség program; 3) egyenlő esélyek a nőknek program. A kiemelt célcsoportokhoz és problématerületekhez kapcsolódóan a helyzetelemzés során is kiemelt figyelmet fordítunk ezekre a kérdésekre. A helyzetelemzés első munkaváltozata július 23-án a Felzárkóztatási Kerekasztal ülésén bemutatásra került. A dokumentum az észrevételek és javaslatok átvezetése után válik véglegessé. 5

6 2. A járás bemutatása az esélyegyenlőség szempontjából releváns jellemzők tekintetében A Győr-Moson-Sopron megyében található Téti járáshoz 14 település 1 kisváros (Tét) és 13 község tartozik. Mind területét (272,62km 2 ), mind népességszámát tekintve a megye legkisebb járása. A járás illetékességi területe: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét Lakosságszám, településstruktúra A Téti járás lakónépessége 2013-ban fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye lakosságának csupán 3,2%-át teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma 1,5 2%-kal alacsonyabb, mint 2001-ben, tehát a járás a megye azon térségei közé tartozik, ahol az országos jellemzőkhöz hasonlóan az elmúlt évtizedben érvényesültek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A csökkenő tendencia, bár nem túl nagy volumenű, de az elmúlt évtizedben folyamatosan megfigyelgető. Ugyanakkor elmondható, hogy 2011 után elindult a lakónépesség lassú növekedése, az állandó népesség esetében azonban ez a pozitív változás nem figyelhető meg (1. ábra). 1. ábra A Téti járás népességszámának alakulása (fő) Állandó népesség Lakónépesség Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013), illetve KSH TeIR. Az 1. táblázatból a járás egyes településeire lebontva látható, hogy 2001-től tekintve a járási szinten megfigyelhető népességcsökkenés szinte az egész térségben érvényesül, csupán kettő 6

7 település van (Felpéc és Győrszemere), amelyek 2001 és 2013 között növelni tudták népességüket, nem is kismértékben. Ugyanakkor a Téti járás számos községében ezen időszakban 10% körüli vagy a feletti a népességveszteség mértéke (pl. Szerecseny, Gyömöre, Csikvánd, Kisbabot), de a járásszékhely, Tét sem nagyon tudja megőrizni lakosságszámát (1. táblázat). Ha csak a közötti időszakot vesszük, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi években több településen fordult a helyzet, és a lakónépesség emelkedése tapasztalható olyan kisközségekben is, amelyek korábban vesztettek lakosságszámukból (pl. Árpás, Rábaszentmiklós, Kisbabot), másutt viszont folyamatos a népességvesztés (pl. Gyömöre, Mórichida, Szerecseny, Mérges, Rábaszentmihály). 1. táblázat A Téti járás egyes településeinek népességszám-változása 2001 és 2013 között Település Lakónépesség száma Lakónépesség számának változása 2001-hez viszonyítva (%) Lakónépesség számának változása hoz viszonyítva (%) Árpás ,2 10,1 Csikvánd ,0-2,0 Felpéc ,5 0,9 Gyarmat ,0 0,8 Gyömöre ,3-7,4 Győrszemere ,9 5,2 Kisbabot ,3 2,8 Mérges ,2-8,1 Mórichida ,0-3,8 Rábacsécsény ,3-1,3 Rábaszentmihály ,6-2,9 Rábaszentmiklós ,4 8,7 Szerecseny ,9-3,6 Tét ,9-0,4 Téti járás összesen ,1 0,7 Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján. A vizsgált időszak nagy részében összességében tapasztalható csökkenő népességszám elsődleges oka a természetes fogyás jelensége, a halálozások száma jóval meghaladja a születések 7

8 számát: egy-egy konkrét évre vetítve pl ben ezer lakosra 10,2 születés, ezzel szemben 14,2 haláleset jutott, 2013-ban 8,3 élveszületésre 12,0 haláleset, a között időszakra átlagosan évi 8,7 születés és 11,8 halálozás (2. táblázat). A vizsgált időszakban egyedül 2008-ban fordult elő, hogy több gyermek született, mint ahányan meghaltak (lásd melléklet 5.1 és 5.2. táblázat). A természetes fogyás mértéke között ezer lakosra átlagosan évi -3,1 volt. Abszolút számban ez azt jelenti, hogy a halálozások száma évről évre közelíti a 200-at, volt, hogy meg is haladta azt (pl. 2012), míg a születések száma a vizsgált időszakban sosem lépte át a 140-t, 2013-ban pl. 122 csecsemő született a térségben (lásd melléklet 5.1 táblázat). A megye többi járásához, illetve az országos átlaghoz viszonyítva ugyanakkor elmondható, hogy a születések számában jobb, míg a halálozások számában, illetve a természetes fogyás mértékében kedvezőtlenebb mutatókkal bír a Téti járás. A 2. táblázat mutatja a települési szintű adatokat is, látható, hogy a járásban csupán egyetlen település, Győrszemere az, ahol 2008 és 2013 között nem természetes fogyás, hanem természetes szaporodás tapasztalható. De viszonylag kedvező mutatókkal jellemezhető Felpéc és Rábacsécsény is, ahol a halálozások száma alig haladta meg a születések számát, így a természetes fogyás mértéke alacsony. Ugyanakkor a települések jelentős részében átlagosan másfélszer-kétszer több ember hal meg évente, mint ahányan születnek, ez nagyon kedvezőtlen tendencia, a népesség korösszetételénél (4. táblázat) látni is fogjuk ennek a hatását. 2. táblázat Élveszületések és halálozások, illetve a természetes fogyás/szaporodás átlagos éves száma közötti időszakban a Téti járásban 8

9 Település Természetes Természetes fogyás/ fogyás/ Élveszületések Halálozások szaporodás Élveszületések Halálozások szaporodás átlagos éves száma abszolút értékben átlagos éves száma ezer lakosra vetítve Árpás 2,5 4,0-1,5 9,4 15,0-5,6 Csikvánd 3,2 8,5-5,3 6,3 17,0-10,6 Felpéc 8,7 10,0-1,3 9,8 11,3-1,5 Gyarmat 10,8 17,0-6,2 8,2 12,8-4,7 Gyömöre 11,7 17,3-5,7 9,1 13,6-4,4 Győrszemere 35,5 27,8 7,7 11,0 8,6 2,4 Kisbabot 2,0 2,8-0,8 9,2 13,0-3,8 Mérges 0,3 1,3-1,0 3,6 14,5-10,9 Mórichida 6,2 9,0-2,8 7,4 10,7-3,4 Rábacsécsény 5,5 5,8-0,3 8,9 9,5-0,5 Rábaszentmihály 3,2 5,7-2,5 6,0 10,8-4,7 Rábaszentmiklós 0,7 2,2-1,5 4,8 15,7-10,9 Szerecseny 5,3 12,2-6,8 6,7 15,3-8,6 Tét 31,8 48,5-16,7 8,2 12,5-4,3 Téti járás összesen 127,3 172,2-44,8 8,7 11,8-3,1 Forrás: KSH TeIR adatbázis alapján saját számítás. A természetes fogyás tehát oly mértékű a járásban, hogy az abból származó veszteséget nem nagyon tudják ellensúlyozni a kedvező migrációs folyamatok sem, pedig a közötti időszakot tekintve a vándorlási egyenleg pozitív volt (évi átlaga ezen időszakban ezer lakosra vetítve: 2,9), azaz több az odavándorlás, mint az elvándorlás (2. ábra). A vizsgált időszakban szinte minden évben vándorlási nyereséget könyvelhetett el a járás (2. ábra; 3. táblázat; melléklet 4.1. és táblázat), külön kiemelendő a 2013-as esztendő, amikor abszolút számban kifejezve ez 132 főt jelentett (ezer lakosra vetítve 9,0). A kedvező migrációs folyamatok alapvetően két dologból származnak, egyrészt a járás néhány településére jelentős Győr hatása és szuburbanizációs folyamatok figyelhetők meg (pl. Győrszemere-Nagyszentpál tipikusan a Győrből kiköltözőknek köszönhetően duzzadt fel az elmúlt évtizedben). Ugyan akkor egy másik tendencia is érvényesül, egyes településekre (pl. Győrszemere, Gyarmat, Tét) az ország más területeiről vagy a környékről költöznek jellemzően alacsony státuszú, sokszor mélyszegénységben élő és roma családok. A migrációs folyamatok mindkét fajtája számos problémával jár, az előbbi azzal, hogy a Győrből kiköltöző lakosság a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítását elvárja az önkormányzattól, ugyanakkor nincs jelen a település életében, helyi társadalmában, gyermekét Győrbe járatja óvodába, iskolába, ott vásá- 9

10 rol, ott vesz igénybe szolgáltatásokat, stb. Az alacsony státuszú népesség beáramlása viszont egy másfajta problémarendszert hoz, kultúrájuk, normarendszerük, életvitelük nem kedvező a helyi társadalmak számára, megbontja, megzavarja az együttélés korábban kialakult belső rendjét, másrészt erőteljesen növeli a szegregálódás veszélyét. Tét esetében az infrastruktúrával nem ellátott, a településtől távol eső külterületre (Ürgehegy) való beáramlás figyelhető meg. Integrálásuk, segítésük jelentős terhet ró pl. a szociális ellátórendszerre, főként a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások terén, de nehézséget okoz az oktatási intézmények számára is. 2. ábra Az állandó vándorlások alakulása a Téti járásban 2008 és 2013 között Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma Forrás: KSH TeIR. A 3. táblázat mutatja a települési szintű vándorlási adatokat is, illetve, hogy a vizsgált időszakban melyik település mekkora vándorlási nyereséget vagy veszteséget könyvelhetett el. Kiemelendők Győrszemere vándorlási adatai, a község vonzotta a térségben megjelenő betelepülők 88,8%-át. A település mind a Győrből kiköltöző kedvezőbb helyzetű, mind az alacsonyabb státuszú betelepülők kedvelt céltelepülése. A település osztott szerkezetéből kifolyólag azonban a község különböző részein jelennek meg az eltérő státuszú új lakók. Győrszemere mellett további jelentős számú vándorlási nyereséggel bíró települések a járásszékhely, illetve Gyarmat, valamint a lakosságszámhoz viszonyítva Felpéc, Rábaszentmiklós és Árpás. Az adatokból jól kiolvasható az is, hogy hiába pozitív a vándorlások tekintetében számos település helyzete, a vándorlási nyereség nem tudja kompenzálni a természetes fogyás mértékét (3. táblázat). Népességmegtartó erő szempontjából azok a falvak vannak nagyon kedvezőtlen helyzetben, ahol a természetes fogyás mellett erőteljes elvándorlási tenden- 10

11 cia érvényesül, ilyen településeket is találunk a járásban (pl. Gyömöre, Kisbabot, Mórichida, Szerecseny) (3. táblázat). 3. táblázat A Téti járás településeinek vándorlási egyenlege, , fő Vándorlási egyenleg összesen Vándorlási egyenleg átlagos éves Természetes fogyás/szaporodás összesen Vándorlási egyenleg átlagos éves száma Természetes fogyás/szaporodás átlagos éves száma száma ezer lakosra vetítve Megnevezés között Árpás 24 4,0-9 15,0-5,6 Csikvánd -7-1, ,3-10,6 Felpéc 33 5,5-8 6,2-1,5 Gyarmat 58 9,7-37 7,3-4,7 Gyömöre , ,0-4,4 Győrszemere , ,8 2,4 Kisbabot -11-1,8-5 -8,4-3,8 Mérges -2-0,3-6 -3,6-10,9 Mórichida -42-7, ,4-3,4 Rábacsécsény 2 0,3-2 0,5-0,5 Rábaszentmihály 8 1,3-15 2,5-4,7 Rábaszentmiklós 12 2,0-9 14,5-10,9 Szerecseny -23-3, ,8-8,6 Tét 61 10, ,6-4,3 Téti járás összesen , ,9-3,1 Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. A járás településszerkezetét tekintve elmondható, hogy a járás népességének több mint negyedét (27,5%-a) Tét, a járásszékhely koncentrálja. A járás egyetlen városi rangú települése lakóinak száma így is csak alig négyezer fő (2013-ban 3994 fő). A községek nagysága változó, találunk közöttük ezer fő feletti nagyobb községeket is, sőt Győrszemere lakosságszáma meghaladja a 3000 főt is, de a település szerkezete több kisebb részre tagolja a községet. Öszszességében kisebb, ezer fő alatti falvak dominálják a járás településstruktúráját (14-ből 12 település), melyek között találunk 250, sőt 100 fő alatti kistelepülést (aprófalu) is (1. táblázat). E településeken kérdéses számos humán közszolgáltatás helyben való elérése (pl. orvosi alapellátás [háziorvos, házi gyermekorvos, patika], kisgyermekek-gyermekek nappali ellátása [családi napközi, bölcsőde, óvoda, iskola], szociális alapszolgáltatások); ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségét eredményezi fő az a lakosságszám, ami az alsó határa a szociális szolgáltatások biztosítása előírásainak, ez alatt csupán az étkez- 11

12 tetés és a házi segítségnyújtás, valamint jelenleg még a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása kötelező az önkormányzatok számára A járás népességének legfontosabb jellemzői Nem és életkor A Téti járás népességének 49%-át férfiak, 51%-át nők alkotják, ez megfelel az országos átlagnak. Jelentősebb eltérés a nemi összetétel terén nem található a térség települései között, megemlítésre érdemes talán Mórichida, Szerecseny és Rábaszentmiklós, ahol a nők aránya eléri az 53%-ot. Ugyanakkor Gyömörén, Mérgesen, Rábaszentmihályon kicsivel 50% alatt marad (48,3 49,4%) (4. táblázat). A 4. táblázatból láthatók a korosztályos különbségek, a két nem között a születési és halálozási jellemzőkben megfigyelhető eltérések következtében (pl. több fiúgyermek születik, mint lány, ellenben a női nem születéskor várható átlagélettartam lényegesen hosszabb, mint a férfiaké) jelentős különbségek vannak az egyes korcsoportok nemi összetételét tekintve. A gyermekkorúak és az aktív korosztályok körében összességében a férfiak vannak többségben, azonban az életkor előre haladtával az arányok kiegyenlítődnek (Magyarországon a negyvenes korcsoportban), majd a születéskor várható élettartamban megmutatkozó jelentős eltérések miatt (jelenleg nők: 78,4, férfiak 71,5 év) egyre nagyobb lesz a nők fölénye. A 64 éven felülik körében a nők aránya már közel kétharmados (4. táblázat). Természetesen tapasztalhatók jelentős települési eltérések, pl. van, ahol a gyermekek körében a lányok jelentős többsége figyelhető meg (Rábaszentmiklós, Kisbabot), van, ahol a évesek körében említhető a járási átlagtól jelentős eltérés. Igazából a nemi aránynak az idősek körében van/lehet jelentősége, pl. a szükségletekben megmutatkozó különbségekben. Az idősek jelentős része házastársa elvesztése után egyedül marad, egyszemélyes háztartásban él, ha az egészségük megengedi, a nők korábbi háztartási szerepeikből kifolyólag feltehetőleg inkább ellátják magukat, viszont körükben a bérkülönbségek miatt tapasztalható alacsonyabb nyugdíjak az anyagi kiszolgáltatottságot növelhetik meg. 12

13 4. táblázat A nők korosztályos aránya a Téti járás településein, 2013, % X Megnevezés évesek körében Teljes népességen belül Árpás 48,5% 45,4% 45,0% 67,9% 50,4% Csikvánd 55,6% 45,8% 45,9% 68,9% 51,3% Felpéc 48,3% 48,7% 49,1% 67,4% 51,5% Gyarmat 50,8% 48,9% 49,0% 65,8% 52,0% Gyömöre 46,4% 47,3% 53,2% 59,6% 49,4% Győrszemere 47,3% 49,1% 53,4% 61,3% 50,5% Kisbabot 63,3% 46,9% 45,5% 55,2% 51,4% Mérges 55,6% 41,5% 50,0% 63,2% 48,3% Mórichida 51,6% 49,7% 50,9% 69,4% 53,5% Rábacsécsény 43,2% 51,6% 56,4% 55,7% 51,4% Rábaszentmihály 58,3% 46,0% 40,0% 57,6% 48,9% Rábaszentmiklós 72,7% 50,0% 42,9% 60,9% 53,3% Szerecseny 51,3% 48,0% 53,1% 68,8% 53,1% Tét 48,0% 48,4% 52,9% 62,9% 50,8% Járás összesen 48,9% 48,4% 51,4% 63,4% 51,0% Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. A korösszetételt tekintve elmondható, hogy hasonlóan a megyei és az országos helyzethez a lakosság elöregedése figyelhető meg, a 60 éves és idősebb népesség aránya (22,4%) jelentős mértékben meghaladja a gyermekkorúak (0 14 évesek) arányát (13,9%), de a 64 év felettiek aránya (15,6%) is magasabb annál (3. ábra, 5. táblázat). A Téti járás korösszetétele a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatókhoz hasonló képet mutat mind a gyermekkorúak, mind az idősek arányát tekintve. Az öregedési index 1 a 64 éven felüli népességgel számolva 112,2, ami némileg alacsonyabb, mint az országos mutató (116,6). Az elöregedés már évek óta tartó folyamat, igaz hullámzóan alakul, ben között volt az öregedési index, azóta némileg csökkent, de 2009 óta minden évben 110 felett van. A járás egyes településeit nézve megállapíthatjuk, hogy a községek többségének népessége erőteljesen elöregszik, a 14-ből hét településen a 64 évesnél idősebbek másfélszer kétszer többen vannak, mint a gyermekkorúak. Találunk olyan községeket is (Rábaszentmiklós, Szerecseny), ahol a 15 éven aluliak aránya már nem éri el a 10%-ot, és olyant is, ahol a lakosság több mint 1 Öregedési index: az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya (100 gyermekkorúra mennyi idős jut) a népesség elöregedési mértékét fejezi ki. A WHO ajánlásainak megfelelően ma már Magyar országon is időskorúnak a 65 és afeletti életkorúakat tartjuk. 13

14 a negyedét alkotják az időskorúak (Kisbabot), itt a járási átlaghoz képest nagyon alacsony (58,5%) a gazdaságilag aktív korú (15 64 éves) népesség aránya (5. táblázat, melléklet 3.2. táblázatok). Az aprófalu lakóinak összességében harmada 60 éves és idősebb. Rábaszentmiklóst is érdemes külön megemlíteni, bár a gyermekek aránya itt a legalacsonyabb (8%), de lakosságának kiemelkedően magas hányada (75,2%) tartozik a éves korosztályba. Kedvezőbb korösszetétele, fiatal korstruktúrája csupán Győrszemerének van (öregedési indexe 72,0), melynek lakosságszáma növekedett is a vizsgált időszakban nemcsak a vándorlási egyenlegnek köszönhetően, hanem a természetes szaporodás jóvoltából is, így a gyermekkorúak aránya magasabb, míg az időskorúak aránya alacsonyabb a térségi átlagnál. Mint látni fogjuk, Győrszemerén magasabb a roma lakosság aránya, a romákra viszont magasabb születési ráta jellemző, viszont alacsonyabb a születéskor várható átlag életkor, így korstruktúrájuk fiatalabb, mint az országosan jellemző, egyrészt ez köszön vissza a település mutatóiban, másrészt a községbe költöző alacsonyabb és magasabb státuszú családok is általában kisgyermekes, gyermekes családok. Kiemelhető még Gyömöre és Tét, e településeken alacsonyabb az öregedési index a járási átlagnál (5. táblázat), az előbbi településen csak 2011-ben és 2013-ban lépte át a mutató értéke a százat, azaz haladta meg az idősek száma néhány fővel a gyermekkorúakét. A korösszetételben megmutatkozó települési eltérések esélyegyenlőségi szempontból arra mutatnak rá, hogy míg a járás számos településén az idősek, addig másutt inkább a gyermekes családok szükségleteire kell választ találni. Ez tehát egyrészt az idősek, másrészt mind a gyermekek számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek, mind a gyermekes családok életét megkönnyítő szolgáltatások, esélyegyenlőséget, különösen a 14 év alatti gyermeket nevelő nők családi és munkahelyi helytállásának összehangolását támogató eszközök megteremtése szempontjából válik fontossá. 3. ábra A Téti járás népességének korösszetétele, 2013 (%) 14

15 2,8% 6,8% 15,6% 11,1% 2,7% 0-2 éves 3-14 éves éves éves 61,0% éves 65-X éves Forrás: KSH TeIR adatok alapján saját számítás. 15

16 5. táblázat A Téti járás egyes települései népességének korösszetétele, 2013 Települések 0 14 évesek évesek 65 X évesek Öregedési index (64 éven felüli aránya (%) népességgel számolva) Árpás 12,1% 67,3% 20,6% 169,7 Csikvánd 11,3% 69,9% 18,8% 166,7 Felpéc 13,4% 71,4% 15,1% 112,5 Gyarmat 13,4% 69,9% 16,7% 124,0 Gyömöre 14,8% 70,3% 14,9% 101,1 Győrszemere 16,6% 71,4% 12,0% 72,0 Kisbabot 14,2% 58,5% 27,4% 193,3 Mérges 10,1% 68,5% 21,3% 211,1 Mórichida 11,3% 70,8% 17,9% 158,2 Rábacsécsény 14,3% 68,6% 17,2% 120,5 Rábaszentmihály 11,4% 72,4% 16,2% 141,7 Rábaszentmiklós 8,0% 75,2% 16,8% 209,1 Szerecseny 9,7% 68,6% 21,7% 223,7 Tét 13,9% 71,0% 15,0% 108,0 Téti járás összesen 13,9% 70,5% 15,6% 112,3 Forrás: TeIR alapján saját számítás Iskolai végzettség A népesség iskolázottsági mutatóira nézve a népszámlálásból nyerhetünk adatokat. A 4. ábrából látható, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan a Téti járásban is nőtt az iskolázottság szintje, 2001-hez képest jelentős mértékben emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya, illetve duplájára nőtt a diplomások hányada, ugyanakkor csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek száma és aránya. Ez utóbbi természetesen nem független attól, hogy a korábbi iskolarendszerben tanuló időskorúak száma csökken. Az iskolázottság növekedésében szerepe van az oktatási expanziónak, a munkaerő-piaci elvárások, illetve a társadalmi-egyéni értékpreferenciák átalakulásának, a fiatalok nagy része kvalifikáltabb munkakörben képzeli el magát, így egyre többen célozzák meg az érettségi megszerzését, illetve tanulnak tovább felsőoktatási intézményben. Amit még érdemes kiemelni, az a két nem között megfigyelhető jelentős mértékű különbség. A női nem láthatóan ledolgozta korábbi hátrányát, ami még a múlt század hetvenes nyolcvanas éveire is jellemző volt, és már 2001-ben megfigyelhető volt, hogy körükben nagyobb a magasabban kvalifikáltak aránya, mint a férfiak körében, ugyanakkor az idősebb nemzedéknek köszönhetően az alacsonyan iskolázottak is 16

17 jóval nagyobb arányban képviseltették magukat a nők között. Napjainkra az alsó szinteken kiegyenlítődni látszanak az arányok, az érettségi és a diploma tekintetében viszont növekszik a nők javára a különbség (4. ábra). Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a járás iskolázottsági mutatói a Győr-Moson-Sopron megyére jellemző mutatóknál lényegesen kedvezőtlenebbek mindenféle tekintetben (mind a kvalifikáltak arányát, mind az alacsonyan iskolázottak arányát nézve; pl. a diplomások aránya a megyében 2011-ben 15,5%; érettségizettek: 29%; kevesebb, mint 8 osztályt végzettek: 3,2%). 4. ábra A Téti járás 15 éves és idősebb népességének megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként, % ,7 5,8 4,1 8,8 3,9 7,3 13,3 16,3 14, ,7 22,4 20,3 36,2 27, ,8 33,4 30, ,7 28,9 26,1 25,9 18,8 22,5 10,1 12,8 11, Férfi Férfi Nő Nő Összesen Összesen Egyetem, főiskola Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül Általános iskola nyolc évfolyama Általános iskola 8. évfolyamánál kevesebb Forrás: KSH Népszámlálás alapján saját szerkesztés. Az iskolázottság mutatóinak leírásakor az adott képzettséggel rendelkezők számát célszerű a megszerzéshez szükséges életkorhoz viszonyítani, így reálisabb képet kaphatunk az iskolázottság szintjeiről. A 6. táblázat településekre lebontva ad képet erről. A tíz évesek és idősebbek körében mindössze 0,6% azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ez megfelel az országos arányoknak, ugyanakkor látható, hogy 2001-hez képest ebben némi emelkedés figyelhető meg. Örvendetes ugyanakkor, hogy az általános iskolát a 15 évesek és idősebbek 94,6%-a elvégezte, ez 10 százalékponttal magasabb arány, mint 2001-ben. Kiugró települési eltéréseket e tekintetben nem nagyon találunk, Kisbabot, Mórichida és Szerecseny említhető alacsonyabb értékük miatt, feltehetőleg egyrészt a nagyon idősek magasabb arányával magyarázható kedvezőtlenebb mutatójuk. Mint korábban írtuk, mind az érettségizettek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben, ez a korosztályos adatokból is kitűnik (6. táblázat). Ma már a térség 17 17

18 éven felüli lakosságának harmada érettségizett, a 25 évesek és idősebbek közel tizede pedig diplomás. A kedvező irányú változás minden településen megfigyelhető, ugyanakkor az érettségizettek és a diplomások arányát tekintve jelentős települési különbségeket tapasztalhatunk. Felpécen, Rábacsécsényben, Árpáson és Győrszemerén a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 10%-ot is, és e községekben az érettségizettek hányada is kiemelkedő, ugyanakkor pl. Rábaszentmiklóson szinte hiányzik az értelmiségi réteg a helyi társadalomból, de Csikvándon is szinte hasonló a helyzet. A járásszékhely iskolázottsági mutatói inkább a községi mintát követik, nem városi társadalomra jellemzőek (Győr-Moson-Sopron megyei városok [megyeszékhely nélkül] adatai: legalább érettségivel rendelkezik a 18 évesek és idősebbek köréből 46,1%, diplomás a 25 éves és idősebbek köréből 14,8%). Összességében a járás egészéről is az mondható el, hogy a magasabban, illetve magasan kvalifikált népesség korosztályos aránya jelentős mértékben elmarad a Győr-Moson-Sopron megyei átlagtól (48,7%; illetve 17,4%). 6. táblázat A népesség iskolai végzettsége a Téti járás településein 2001-ben és 2011-ben (%) A 10 éves A 15 éves A 18 éves A 25 éves és idősebb népességből azok aránya, akik Megnevezés az általános iskola első évfolyamát sem végezték el legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Árpás 0,0 0,4 74,7 94,9 21,6 33,5 6,6 11,1 Csikvánd 0,2 0,0 80,2 95,5 15,2 23 1,6 3,7 Felpéc 0,1 0,3 87,1 95,6 27,1 38,6 5,9 12,9 Gyarmat 0,3 0, ,6 24,0 37,1 5,2 8,0 Gyömöre 0,2 0,7 87,9 96,5 22,8 33 4,9 9,0 Győrszemere 0,3 0,4 86,2 94,9 23,5 36,2 5,2 10,4 Kisbabot 0,0 1,5 80,1 90,3 22,0 30,3 3,3 5,9 Mérges 0,0 2,9 85,5 94,1 11,2 23,9 1,5 9,4 Mórichida 0,3 0, ,2 17,6 28,7 4,4 8,1 Rábacsécsény 0,2 0,6 86,1 93,5 23,8 35,5 6,2 12,1 Rábaszentmihály 0,0 0,0 87,2 95,9 23,0 31,6 3,5 6,2 Rábaszentmiklós 0,0 0,0 88,7 98,3 20,0 28,2 5,0 1,9 Szerecseny 0,2 0,1 84,8 92,7 17,0 26,2 3,1 5,1 Tét 1,1 1,0 85,5 94,1 24,1 33,1 4,4 8,3 Járás átlaga 0,2 0,6 84,4 94,6 20,8 31,4 4,3 8,0 Forrás: KSH Népszámlálás. 18

19 Nemzetiségi/etnikai s felekezeti hovatartozás A évi népszámlálás során a Téti járásban élők döntő többsége (92,4%) nyilatkozott nemzetiségéről, anyanyelvéről, több mint háromnegyedük (78,3%) felekezeti hovatartozásáról, vallásáról is. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a járás lakóinak csupán 3,5%-a (471 fő) vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek, illetve valamilyen nemzetiség, etnikum tagjának. Legnépesebb számban cigányok (romák), illetve német nemzetiségűek élnek a térség településein (7. táblázat), a magukat nem magyarnak vallók 56%-át alkotják a romák, több mint ötödét (21,4%) pedig a németek teszik ki. A legnagyobb hazai kisebbséget jelentő romák aránya az önbevallás alapján járási szinten összességében 1,8% (7. táblázat), ugyanakkor a térségben dolgozó szakemberek 10%-ra becslik arányukat (Téti Kistérség Sokoróaljai 2011). Legnagyobb számban német nemzetiségűek Téten (30 fő), Győrszemerén (17 fő), Szerecsenyben (12 fő) és Felpécen (12 fő) élnek. A romák a térségben elsődlegesen Győrszemerén (121 fő) és Téten (89 fő) koncentrálódnak, valamint Gyömörén (26 fő) élnek. Összességében a legnagyobb arányú nem magyar lakosság (elsősorban romák) a járás települései közül Győrszemerén él, de önbevallás szerinti arányuk itt sem haladja meg az 5%-ot. A többi község többségében minimális számban és arányban vannak csak jelen más nemzetiségbeliek (van, ahol a bevallás alapján nincs is nem magyar lakosság [pl. Mérges, Kisbabot], de Rábacsécsényben és Rábaszentmihályon is csak 3-4 fő). A felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok alapján elmondhatjuk, hogy a járásban élők és a felekezeti kérdésre választ adók közel kétharmada (63,8%) római katolikus, mellettük meghatározó az evangélikusok jelenléte is, arányuk közelíti a 25%-ot (23,3%). A reformátusok aránya 4,6%. A járásban csupán 6,3%-nyian nyilatkozták azt, hogy nem tartoznak semmilyen felekezethez sem, ami jóval alacsonyabb a megyére jellemző átlagnál (12%). 7. táblázat A Téti járásban élő népesség nemzetiségi/anyanyelvi hovatartozás szerint, 2011 (fő) Etnikum/nemzetiség, anyanyelv Szám (fő) Etnikum/nemzetiség, anyanyelv Szám (fő) magyar lengyel 2 cigány/romani/beás 264 arab 2 német 101 szlovén 1 horvát örmény 1 román 17 vietnami 1 19

20 szlovák 10 ruszin bolgár 7 görög orosz 7 egyéb 48 ukrán 4 Adatot szolgáltatott kínai 4 Teljes lakosság szerb 2 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) Családok összetétele A népszámlálás eredményei a családi állapotra, a családok összetételére vonatkozóan is szolgálnak fontos információkkal, ezek közül esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen fontosnak tartjuk megemlíteni azt az adatot, amely arról ad információkat, hogy a családok mekkora hányada egyszülős család. Ennek oka az a tény, hogy az egyszülős családdá válás jelentős szegénységi kockázati tényező. A Téti járásban a családok 14,5%-ában neveli az egyik szülő, általában az anya egyedül a gyermekét/gyermekeit. Ez némileg kedvezőbb, mint a megyei arány (16,4%). Települési szinten jelentős különbségeket találunk, amely azonban nem független attól, hogy némely településen (pl. Mérges) összességében nagyon alacsony a családok száma (8. táblázat). 8. táblázat Az egy szülős családok aránya a Téti járás egyes településein, 2011 (%) Település Egy szülő gyermekkel felállású családok száma aránya Árpás 13 17,6 Csikvánd 28 22,6 Felpéc 30 12,9 Gyarmat 44 12,1 Gyömöre 68 19,8 Győrszemere ,7 Kisbabot 8 13,1 Mérges 6 27,3 Mórichida 28 12,9 Rábacsécsény 24 15,3 Rábaszentmihály 16 11,7 Rábaszentmiklós 7 19,4 20

21 Szerecseny 40 16,4 Tét ,5 Téti járás összesen ,5 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás A járás gazdasági helyzetének jellemzői A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években szinte minden településen folyamatosan növekedett, kivéve Árpást, ahol stagnált és Mérgest, ahol csökkent (9. táblázat). Járás szinten 2013-ban számuk közelítette a kettőezret (1953; ezer lakosra: 132,9), ez 17,8%-kal több mint 2008-ban (1658). A vállalkozások negyede (14%) Téten, hatoda Győrszemerén jött létre, de mégis itt van lakosságszám arányosan a legkevesebb (ezer lakosra 97,5). A regisztrált vállalkozások száma bár nem kevés, de a KSH adatai szerint ezeknek csak egyharmada működik (637; ezer lakosra 45, ami jóval kevesebb, mint a megyei [71] vagy az országos [69] átlag). A működő vállalkozások nagy része (66,7%) egyéni vállalkozás, valamint maximum 2 10 főt foglalkoztató társas vállalkozás. A térség rurális jellemzőinek megfelelően a vállalkozások fele (52%) a mezőgazdaság területén jött létre, a szolgáltató szektor jelenléte 37%-os, ipari tevékenység végzése a vállalkozások csupán tizedére jellemző. Foglalkoztatási szempontból jelentős Győr vonzása a térségre. A Téti járás legmeghatározóbb gazdasági szereplője és munkáltatója a mezőgépgyártással foglalkozó Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft, amely 900 főt foglalkoztat (www.tet.hu). Valóban meghatározó szereplő a környező településeken élők munkahely biztosításában. Esélyegyenlőségi szempontból fontos kiemelni, hogy a cég a kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében bevezette az ún. kismama műszakot, ami segíti az anyák munkavállalásának és családi szerepeinek összeegyeztetését. Másrészt elmondható, hogy a vállalat 3 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót (két férfit és egy nőt) alkalmaz járműalkatrész-szerelő (betanított munka) munkakörben. A térségben egyébiránt kimondottan a fogyatékossággal élők, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célul kitűző vagy azt segítő intézmény, vállalkozás nem található. Ugyanakkor esélyegyenlőségi szempontból mindenképpen megemlítendő a rábaszentmihályi önkormányzat keretein belül létrejött önkormányzati gazdaság (szociális szövetkezet), amely az elsődleges munkaerőpiacról (elsősorban életkoruk és/vagy alacsony iskolázottságuk vagy egyéb okok miatt) kiszoruló helybelieknek teremt munkalehetőséget. A közmunkaprogramban részt vevő helyi munkaerőre alapozva indult el 2011-ben a gazdaság azzal a céllal, hogy olyan értékteremtő munkát végezzenek a közmunkaprogramban résztvevők, ami a falu hasz- 21

22 nára is válik. Négy évvel ezelőtt négy alkalmazottal, egy hektáron kezdték meg a munkát növénytermesztéssel és baromfitenyésztéssel, a helyi intézmények ellátása és a maradék értékesítése volt a cél. Jelenleg hat hektáron termelnek, van tésztaüzemük és savanyítójuk is, illetve 2014 nyarán termelői boltot nyitottak Csornán, de Győrben is értékesítenek. A gazdaságban ma már közel 20 fő dolgozik, nemcsak falubeliek, többségükben ötvenes éveikben járó nők, akiknek munkához jutási esélyei nem túl kedvezőek a térségben. 9. táblázat Regisztrált vállalkozások száma a Téti járás településein, Település Árpás Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Szerecseny Tét Járás összesen Forrás: TeIR. 22

23 Lakosság gazdasági aktivitása Esélyegyenlőségi szempontból fontos információ a népesség gazdasági aktivitása, e szempontból a Téti járás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, a regisztrált munkanélküliek aránya 2012 decemberében meghaladta a 6%-ot (6,2%) a megye többi járása közül a Pannonhalmit kivéve mindenütt 2 5% között alakult ez a mutató. A 2011-es népszámlálás adatai 4%-os munkanélküliségi rátát jeleztek a térségre, de ennél a kedvezőbb értéknél is jobbak voltak a többi járás mutatói ban a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyított aránya 7%-os értéket vett fel, de a nyilvántartott álláskeresők számával számított munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők körében szintén a Téti járásban a legkedvezőtlenebb, a vizsgált időszakban ( ) az álláskeresők 46,5%-a 180 napon túl sem talál állást (megyei átlag 34,6%) (az adatokhoz lásd 6.1. fejezetet). Ugyanakkor elmondható, hogy az országos jellemzőknél mind a munkanélküliségi rátát (8,7%), mind a tartós munkanélküliek arányát (51,8%) tekintve kedvezőbb mutatókkal bír a térség. A évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a járásban 42,4%, ami szintén megyei átlag (44,3%) alatti, míg az inaktív eltartottak aránya (30,7%) a megyére jellemző mutatónál (28,0%) magasabb mértékű (5. ábra). A járáshoz tartozó egyes településeket külön is megnézve kisebb-nagyobb eltéréseket találunk a lakosság gazdasági aktivitásában. Természetesen ez nem független a népesség korösszetételétől. A települések többségében a foglalkoztatottak aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint 40 45% között alakul, de több esetben találkozunk 40% alatti értékekkel is (10. táblázat). Az inaktív keresők (pl. nyugdíjasok, tanulók) aránya általában 31 33% közötti, de Mérgesben, Kisbaboton pl. meghaladja a 40%-ot is. Elmondható, hogy összességében a térség lakosságának 28%-a részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, természetesen az előbbi adatokkal összhangban itt is jelentős települési eltéréseket találunk (pl. Kisbabot, Szerecseny, Mérges 33 39%) (lásd 6.4. fejezetben a 63. táblázatot). Többségük (88 90%) saját jogú nyugdíjas. A munkanélküliek arányát nézve van olyan község a Téti járásban, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküli (Kisbabot, Mórichida), de van, ahol arányuk jóval meghaladja a járási átlagot (pl. Rábaszentmiklós, Árpás) (10. táblázat). 23

24 5. ábra A Téti járás népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) 30,7% 42,4% 22,9% 4,0% Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013). 10. táblázat A Téti járás egyes települései népességének gazdasági aktivitása, 2011 (%) Települések Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktív keresők Eltartottak aránya (%) Árpás 39,4 6,6 33,6 20,5 Csikvánd 41,9 2,9 37,4 17,8 Felpéc 43,7 3,9 29,2 23,2 Gyarmat 44,0 3,4 31,4 21,1 Gyömöre 39,8 4,6 31,2 24,4 Győrszemere 44,4 3,6 25,9 26,0 Kisbabot 36,1 0,5 41,1 22,4 Mérges 34,2 3,8 43,0 19,0 Mórichida 44,7 1,6 31,5 22,3 Rábacsécsény 45,8 3,6 26,3 24,3 Rábaszentmihály 44,6 2,6 28,3 24,4 Rábaszentmiklós 40,6 8,3 32,3 18,8 Szerecseny 37,3 5,2 39,4 18,1 Tét 41,3 4,7 31,8 22,2 Téti járás összesen 42,4 4,0 30,7 22,9 Forrás: évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.8 Győr-Moson-Sopron megye (2013) alapján saját számítás. A térség nem túl kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete ellenére elmondható, hogy bár a megyei átlagnál alacsonyabb a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és a befizetett szja összege is (11. táblázat), a többi Győr-Moson-Sopron megyei járáshoz képest 24

25 e téren nem áll olyan rosszul a Téti járás (a Győri járás után itt a második legmagasabb mindkettő mutatónak az értéke). Ugyanakkor a nyugdíjak átlagos összege, feltehetőleg a mezőgazdaság korábbi erőteljes dominanciájának köszönhetően, a megyében messze itt a legalacsonyabb (11. táblázat). 25

26 11. táblázat A Téti járás néhány gazdasági mutatójának alakulása a Győr-Moson-Sopron megyei és az országos adatokhoz viszonyítva, 2012 Terület Ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó Átlagos nyugdíj összege (Ft/hó) személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, személyi jövedelem-adó, ezer Ft ezer Ft Téti járás Győr-Moson Sopron megye Magyarország Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2012 (2013). 26

27 3. A stratégiai, fejlesztési környezet bemutatása és az esélyegyenlőségi kérdések megjelenése A fejezet célja az esélyegyenlőségi és az esélyteremtéssel összefüggő kérdések megjelenésének feltérképezése a járási szintű stratégiai, fejlesztési környezetben dokumentum elemzés segítségével. Az alábbi helyi stratégiai és települési dokumentumok, koncepciók és programok jelentik a fő kapcsolódási pontokat (csak a dokumentum típusokat soroljuk fel, az egyes HEP-ek tartalmazzék települési szinten a releváns anyagokat): A járás összes településének helyi esélyegyenlőségi programja Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve Tér Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, 2007 Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia I-III. kötet Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégia Környezetvédelmi programok Településfejlesztési koncepciók Gazdasági Programok Költségvetési rendeletek Közművelődési Koncepciók Szociális és Szolgáltatási Koncepciók Közfoglalkoztatási tervek Bűnmegelőzési programok Idegenforgalmi stratégiák és koncepciók Egyéb önkormányzati rendeletek Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában ( ) a stratégiai környezet bemutatása során az alábbi három dokumentum került kiemelésre április 19- én elfogadták Tét Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének helyzetéről, feltárja a szolgáltatások rendszerében rejlő hiányosságokat. Alapul szolgál- 27

28 jon az önkormányzat kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez, felvázolja a fejlesztést szolgáló együttműködés kereteit és megfogalmazza a fejlődési prioritásokat ben településrendezési terv került elfogadásra. A településfejlesztési koncepcióban és a programban elhatározott fejlesztések megvalósítása során biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó- és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét. A településfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott fő fejlesztési feladatok: A település lakói számára az emberhez méltó természeti, táji és az épített környezet folyamatos alakításával, értékeinek védelmével biztosítsa az egészséges lakó és munkakörülményeket. A zöldfelületek növelése, mint a települési vonzás és környezeti minőség javítás eszköze ben elkészült a Téti Kistérségi Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve. Az OKM által kiadott adattáblák, útmutatók használatával készült, a társulás települései által a májusi állapotról, a közoktatási intézmények által a 2010/2011-es tanévről szolgáltatott adatok alapján. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a társulás közigazgatási területén működő Önkormányzatok és közoktatási intézmények közreműködésével készült el. 3.1 A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak ( ) legfontosabb tapasztalatai A célcsoportok vonatkozásában a települési esélyegyenlőségi programokban szereplő problémalisták és a tervezett fejlesztési javaslatok nagyrészt átfedik egymást, sok az ismétlődő, azonos tartalom. Vélhetően a korábban megfogalmazott célcsoport szintű információ- és adathiány, a szükségletek és igények kellően átfogó ismeretének hiánya áll a háttérben. A tervezett projekt konkrét tevékenységeinek előzetes megalapozása céljából összegyűjtöttük a járás települési szintű esélyegyenlőségi programjainak eme két pontjában szereplő tartalmakat és előfordulásuk gyakorisága alapján rendszereztük őket a prioritások tisztázása érde- 28

29 kében. A járás települési szintű helyi esélyegyenlőségi programjainak átvizsgálása alapján az egyes célcsoportok esetében az alábbi kiemelten fontos, térségi szinten is értelmezhető problémák és fejlesztési irányok rajzolódnak ki Romák és/vagy mélyszegénységben élők A célcsoport esetében egy nagyon komplex és mély problémarendszer tárul fel az össze dokumentumban. Nehézséget okoz a megfelelő adatok, információk hiányában a célcsoport tagjainak beazonosítása és átfogó elemzése. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között Gyermekek Ennél a célcsoportnál is szinte minden településen problémaként merült fel a megfelelő adatbázisok és részletesebb információk hiánya, a célcsoport tagjainak beazonosítása, a hátrányos helyzet meghatározásának a nehézsége. Az egyik nagyobb problématerületnek a hiányzó intézményi, szolgáltatási feltételek és adottságok tekinthetőek települési szinten: pl. bölcsőde, családi napközi, gyermekfelügyelet, gyermekorvos, logopédus stb. Kevés a szabadidős lehetőség, a szervezett program, a nyári szünidős ellátás megoldatlan, növekedő veszélyeztetettség, a deviáns magatartási formák fokozódása, a szülők motiválatlansága, nehézkes mobilizálási lehetősége is többször felmerült az elemzésekben. A fejlesztési elképzelések a problémarendszer összes érintettjét célba vennék. A gyermekek szempontjából még az is kihívást jelent, hogy a HHs és HHHs gyermekek pontos számát meghatározzuk. Szükség lenne kompetencia felmérésekre, egyéni fejlesztésekre, hátránykompenzáló programokra, pályaorientációra, bűnmegelőzési előadásokra, egészségtudatos életviteli tanácsadásra. A szülők, családok, háztartások esetében felmerült a közös gyermek-szülő programok, szabadidős programok szervezése, családi szintű életvezetési tanácsadás, a hatékonyabb tájékoztatás a lehetőségek- 29

30 ről, változásokról. Többször megjelent a programokban a velük foglalkozó szakemberek és családtagok továbbképzésének fontossága, illetve az intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése is Nők A nők esetében sok esetben szintén tanácstalanok az érintett települések, mert a demográfiai alapú indikátorokon túl itt sem tudunk sokat a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági paramétereiről, hiányoznak az ilyen irányú mélyebb elemzések, vizsgálatok, különösen a preferenciák, igények, szükségletek vagy éppen a családon belüli krízishelyzetek területén. Egyrészt a munkanélküliségi, különösen a tartós munkanélküliség kockázata, illetve a munkába állás és visszatérés nehézsége és a hátrányos megkülönböztetés jelent meg az anyagokban a célcsoport kapcsán, másrészt a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, szegénységkockázata. Hiányoznak a megfelelő célzott segítő programok, a továbbképzési, átképzési lehetőségek, a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák. A fejlesztési irányok kapcsán ennél a célcsoportnál is megjelenik az átfogóbb adatgyűjtés és szükségletfelmérés igénye, továbbképzési-átképzési programok, felvilágosító előadások szervezése, a távmunka és részmunka különböző formáinak ösztönzése, családbarát munkahelyek támogatása és ösztönzése, a gyermekfelügyelet megszervezése, pályázati lehetőségek felkutatása, hatékonyabb tájékoztatás Idősek Az idősügy, az idősödés kapcsán felmerülő egyre fokozódó problémák világosan körvonalazódnak a települési anyagokban. A legtöbb esetben a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák körvonalazódtak ki a helyzetelemzésekben: szakosított ellátás hiánya, demencia kezelése, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya, tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák, rossz kapcsolat a szolgáltató szervezetek, intézmények között, nincs összehangolva az ellátás stb. Az elemzések másik fókuszpontja az idős korral járó problémák csoportja: elmagányosodás, társadalmi izoláció, megélhetési problémák, szegénység, áldozattá válás, kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól. A fejlesztési elképzelések hat nagyobb dimenzió mentén jelennek meg a programokban: 30

31 a célcsoport tagjainak felmérése (igény- és szükségletfelmérés, tájékoztatás, szóróanyagok), szolgáltatásfejlesztés (nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, önkéntes munka idősek segítése érdekében), célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai jártasság javítása, élethosszig tartó tanulás), aktív, sikeres időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, klubtermek), egészségügyi prevenció és kezelés (prevenciós szemlélet erősítése, szűrővizsgálatok, szűrőbusz, egészségnapok, előadások), mobilitási kérdések (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz) Fogyatékkal élők A célcsoport a legtöbb települési programban kisebb súlyt kap, alapvetően az akadálymentesítés hiánya és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei köré szerveződtek a megállapítások, kiegészülve a megfelelő csoport-specifikus adatok, információk korlátozott elérhetőségével vagy teljes hiányával, a megfelelő érdekvédelem megoldatlanságával. Mivel a kulcsszó az akadálymentesítés és hozzáférés, a felmerülő fejlesztési irányok is alapvetően ezekre a kérdésekre reagáltak különböző területeken: célcsoport megismerése (adatgyűjtés, szükségletfelmérés), akadálymentesítés (fizikai és információs-kommunikációs akadálymentesítés), munkaerő-piaci integráció (foglalkoztatási lehetőségek nyomon követése, helyi foglalkoztatók támogatása, motiválása a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazására), hozzáférés javítása (önkormányzati dolgozók felkészítése, ügyintézés megkönnyítése, pályázatfigyelés), jobb érdekképviselet (érintettek összekapcsolása, kapcsolat-felvétel, kerekasztal, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, változásokról). 31

32 3.2. Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Programja A térségi szintű esélyegyenlőségi kérdéskör elemzésének legfontosabb stratégiai dokumentuma a 2011-ben elfogadott kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program, amely 2016-ig bezárólag tartalmaz intézkedési terveket. A helyzetelemzés kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak a romákat, a nőket és a fogyatékkal élő személyeket tekinti. Az akkori helyzetelemzés is rávilágít néhány olyan problémára, kihívásra, amely összefügg a célcsoportok helyzetével, és amelyre reagálnia kell az esélyteremtő programoknak. Az akkori vizsgálat 2008-as és 2009-es adatokkal dolgozott. A téti kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma magasabb volt az országos átlagnál. A háziorvosok praxisonkénti átlagos forgalma meghaladta az országos átlagot. A fogyatékkal élő személyek számára és jellemzőire vonatkozóan nem közölt adatokat a vizsgálat. A kistérség településein az országos átlagot jóval meghaladta az öregségi nyugdíjasok, a rokkantsági nyugdíj folyósításra jogosultak és a hozzátartozói ellátások száma. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvényben felsorolt eseti pénzellátások esetszáma szintén magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb összeget átmeneti segélyekre fizették ki. Ezzel szemben a rendszeres pénzellátások esetszáma alacsonyabb volt az országos átlagnál. A gyermekvédelem területén elérhető rendszeres és eseti pénzellátások száma is alacsonyabb volt az országos átlagnál. A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igénylők számaránya megegyezett az országos adatokkal, míg a családsegítő szolgáltatást és az idősek napközbeni ellátását igénylők száma nagyon alacsony volt a vizsgált időszakban. A helyzetelemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy akkoriban nem működött hajléktalanokat segítő program a térségben. Az egyes célcsoportokhoz kapcsolódó mélyebb elemzések alapvető problémája akkoriban az adathiányból fakadt. A nők esélyegyenlősége kapcsán mindössze annyi információ szerepel az anyagban, hogy nagyságrendileg 60 nagycsaládos, és 300 Gyes-en lévő anyának kellene segíteni a kistérségben a munkahelymegtartásban és a munkahelyteremtésben (35.o.). A romák helyzetének vizsgálata azonos problémák miatt szintén megoldatlan volt, szakmai becslések alapján 2011-ben 10 százalékosra becsülték az arányukat a térségben. 32

33 A helyzetelemzés ennél részletesebb adatokat nem közöl, az intézkedési terv a fenti problémákra próbált meg reagálni általában célcsoportonként 2-3 konkrét beavatkozás felsorolásával. Akciótervet nem tartalmaz az anyag. 33

34 3.3. A közoktatási esélyegyenlőség kérdése Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési terve, Térségi szinten az esélyegyenlőség területén a legátfogóbb felmérések és erre épülő tervezési-fejlesztési aktivitás a közoktatás területén figyelhető meg, amely a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek és családjaik célcsoportjához kapcsolódóan nyújt támpontokat számunkra. A 2010-ben elkészített helyzetelemzés fő megállapításai esélyegyenlőségi területenként kerültek kiemelésre és a feltárt problémákkal lettek összekapcsolva (41. o.). Az alábbiakban felsoroljuk a hivatkozott összesítő táblázat főbb pontjait, annak érdekében, hogy az akkori problémarendszer legfontosabb elemei világossá váljanak, érzékeltessék a 2010-es helyzetképet, és rámutassanak arra, hogy a célcsoportonkénti mélyebb felméréseknek, vizsgálatoknak milyen fontos szerepe lenne az esélyteremtő akciók megtervezéséhez. A 2010-es helyzetelemzés legfontosabb feltárt problémái (Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2010: o.): Vannak olyan települések a társulásban, ahol még nem tudjuk pontosan a hhh-s gyermekek/tanulók számát. Kompetencia-mérés eredményeinél, továbbtanulási mutatóknál, lemorzsolódási mutatóknál kevés a hhh-s tanulókról adott mutató. Nincsenek pontos adatok a 3 éves korú óvodába nem járó hhh-s gyermekekről. Minden településen legfeljebb egy azonos típusú közoktatási intézmény van. Vannak tovább nem tanuló diákok a társulás intézményeiben. A speciális szakiskolában továbbtanulók aránya nagyobb az országos átlagnál. A hh/hhh-s tanulók továbbtanulási mutatói nem érik el az iskolai mutatókat. Magas a magántanulók aránya: 0,84%. A lemorzsolódás mutatói nem érik el az országos átlagot, de közöttük a szociális hátránnyal küzdő tanulók aránya magas. A hh/hhh-s tanulók néhány tanórán kívüli programon kisebb arányban vesznek részt, mint társaik. Iskolán kívüli segítő programokat csökkenő mértékben veszik igénybe. Tanoda program nincs a térségben. SNI arány meghaladja az országos átlagot kistérségi szinten: 10%. Számos településen azonban jelentős mértékben meghaladja azt: Gyömöre, Kajárpéc, Sokorópátka, Mórichida, Győrszemere, Tét. 34

35 Számos intézményben van szakos hiány. A kisóraszámú tantárgyak esetében és a 7-8. évfolyamon jelentős a probléma Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja Érdemes kiemelni a térség legnagyobb lélekszámú központi településének (Tét) a helyi esélyegyenlőségi programjában szereplő helyzetelemzés tanulságait, hogy érzékelhetővé váljon a problémarendszer komplexitása. Egy tartalomtérkép segítségével foglaljuk össze a közel 60 oldalas helyzetelemző rész (11 77.o.) legfontosabb tanulságait célcsoportonkénti bontásban. Ez megfelelő kiindulópontja lehet a járási szinten is releváns közös problémák beazonosításának. 6. ábra A téti esélyegyenlőségi problémarendszer komplexitása Forrás: Tét Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja o. alapján saját összeállítás. A kérdéssel részletesebben foglalkozunk a helyzetelemzés problématérképének bemutatásakor, de annyit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az összefoglaló ábra alapján is jól lát- 35

36 ható a kezelendő kihívások összetettsége. Nem pusztán hiányzó szakellátásokról beszélhetünk. Felmerülnek közlekedési, akadálymentesítési, közbiztonsággal összefüggő, egészségügyi és prevenciós, közösségfejlesztési, képzési és munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési aspektusok is. Ebből a példából is jól látható, hogy a hatékony stratégiai szintű fejlesztési, programozási munka kulcspontja a horizontális jelleg, az esélyegyenlőségi kérdéseknek az összes fejlesztési területen való megjelenítése, beépítése és kiemelt kezelése Tét Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, A fenti komplexitási aspektusok miatt célszerű megvizsgálni az esélyegyenlőségi kérdéskör kapcsolódási pontjait a legfrissebb közötti periódusra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiával is. Jelen pillanatban ez csak Tét városára készült el. A megalapozó vizsgálat 1.7 és 1.8 fejezetei átfogó (közel 50 oldal terjedelem) képet ad a település és a legtöbb mutató esetében a járás egészéről (regionális és járási szintű térképes infografikák használata) is. A társadalmi jellemzők és a humán infrastruktúra bemutatása ugyan nem esélyegyenlőségi célcsoportonkénti megközelítést alkalmaz, de a demográfiai, háztartási, nemzetiségi, végzettségi, foglalkozási, jövedelmi és életminőségi blokkok, illetve az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatásokról szóló alfejezetek érintik ezeknek a csoportoknak a jellemzőit. A szociális ellátás bemutatása az egyik legrészletesebb elemzés az anyagban. Az esélyegyenlőség biztosítása című alfejezet foglalkozik azokkal a lépésekkel, amelyek a hátrányos helyzetből adódó kedvezőtlen hatások enyhítését szolgálják. Az elemzés kitér a 2012-ben elfogadott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletre, a 2007-ben elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióra, a 2002-ben elfogadott településrendezési tervre, a kistérség Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervére (2010). A megalapozó vizsgálat értékelő, szintetizáló részében (3. fejezet) lényegében három alapvető problémarendszer került kiemelésre, amely bizonyos szempontból szorosan összekapcso- 36

37 lódik az esélyegyenlőség kérdésével, mivel több célcsoportot is érint. A város és térsége társadalmi helyzetének legfontosabb mércéje a népességszám folyamatos csökkenése, a negatív népességszaporulat, a semleges vándorlási egyenleg, az egyre inkább elöregedő helyi társadalom. Ebből egyértelműen kirajzolódik az idős korosztály jövőbeni helyzete tervezésének a szükségszerűsége. A másik alapvető probléma a képzettséggel és az elhelyezkedéssel függ össze. Magas az alacsony képzettségűek aránya, kevés a felsőfokú végzettségű a városban és a térségében. Az álláskeresők döntő része pedig alacsonyan képzett, fizikai foglalkozású személy (érintheti a nőket, a fiatalokat, a fogyatékkal élőket). A harmadik problémarendszer a Téten belüli szegregátumok megjelenése, amely a mélyszegénység, a hátrányos helyzet és a roma népesség viszonyai szempontjából jelent kezelendő kérdést. A kisebb települések vonatkozásában eddig nem készültek ilyen célzatú felmérések, de ott is elképzelhető a szegregáció folyamata. A Településfejlesztési Koncepcióban (II. kötet) mindössze két helyen jelenik meg az esélyegyenlőség kérdése. A település jövőképének felvázolása kapcsán az anyag áttekinti a térségi központi és városi jelleg társadalmi feltételeit. Az itt körvonalazódó helyzetkép lényege a következő: Az egyik legfontosabb kihívás a népességszám folyamatos csökkenése, melynek fő mozgatórugója a negatív népességszaporulat és a vándorlási egyenleg semleges mivolta. Ezzel párhuzamosan egy erősen elöregedő társadalommal kell a jövőben tervezni. További probléma az alacsony képzettségűek magas aránya, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya csak harmada az országos átlagnak. Az álláskeresők döntő többsége fizikai foglalkozású (9.o.). A koncepcióban a 2013-as HEP azon pontjára térnek ki részletesebben, amely a szegregátumok kérdésével foglalkozik, és felhívja a figyelmet egy, a város szövetbe kapcsolódó (Bartók Béla utca keleti oldala) és egy külterületen (Ürgehely) elhelyezkedő szegregációval veszélyeztetett területre. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság (alacsony presztízsű munka, munkanélküliek, szenvedélybetegek, pszichiátriai gondozottak magasabb aránya) esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportnak tekinthető. A másik megjelenési pont a településfejlesztési alapelvek rögzítésénél található (2.3 rész, 14.o.). A közösségi szemlélet és szolidaritás erősítése kapcsán jelenik meg a koncepcióban az a kitétel, mely szerint a település működésekor érvényre kell juttatni az esélyegyenlőségi szempontokat, kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes esélyegyenlőségi csoportokra (15.o.). 37

38 Tét jövőképe öt átfogó célon keresztül valósítható meg, melyek közül az első átfogó cél vonatkozik a társadalmi kihívásokra és fejlesztési irányokra. Esélyegyenlőségi szempontból ennek van a legnagyobb relevanciája. Három pontból épül fel a társadalmi átfogó cél: a lakosságszám csökkenésének megállítása, szegregátumok megszűntetése, leszakadó társadalmi rétegek életkörülményeinek javítása. A tematikus célok kitérnek még az átlagos képzettségi szint emelésére, a minőségi oktatás bevezetésére, az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, vállalkozás és munkahelyteremtés ösztönzésére, szociális szakellátás kialakítására. A koncepciónak átfogó és tematikus gazdaság- és társadalomfejlesztési eszközrendszere tehát érinti az esélyegyenlőségi célcsoportok mindegyikét, követve a HEP-ben megismert problémarendszer komplexitásából fakadó fejlesztési szükségleteket. A III. kötetet jelentő integrált településfejlesztési stratégiában az esélyegyenlőség kérdése két helyen jelenik meg. Egyrészt a társadalmat érintő ágazati tervekhez való illeszkedésének bemutatása ( fejezet, 56.o.) során, másrészt az Anti-Szegregációs Tervben (4.1. fejezet, 38.o.), amely a szegregációs folyamatok szempontjából felmerülő esélyegyenlőségi problémák legfontosabb tervdokumentuma. Az első szemponttal kapcsolatban megállapítható, hogy a HEP-ben kitűzött átfogó célok teljes egészében összhangban vannak az ITS célrendszerével, ahol az első átfogó cél deklarálja a társadalmi felzárkózás, illetve a szegregációmentesség igényét a város részéről. A szegregációs folyamatok szempontjából a két beazonosított szegregátum területén élők esetében négy intézkedési csomag körvonalazódik az ASZT-ben: lakhatási problémák kezelése, integrált környezetbe költözés, munkaerő-piaci integráció, oktatási és képzési programok indítása. Az intézkedési terv mind a négy céliránya egyértelműen segíti az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportok helyzetének javítását, alapvetően esélyteremtő lépések sorozatának tekinthetőek. A tematikus célok szempontjából is fontos kapcsolódási pontok figyelhetőek meg a két dokumentum között. A társadalmi fejlesztéseket összefogó első általános cél alá összesen 12 tematikus célt rendel a stratégia (2.2. fejezet, 14.o.). Ezek legtöbbje szorosan kapcsolódik a HEP-ben megismert komplex problémarendszer kezeléséhez és a legtöbb célcsoporthoz hozzárendelhető fejlesztési eszközökre és projektekre épül. Az ITS esélyteremtő fejlesztési irányai az alábbiak: Közösségi tér rehabilitáció Tanuszoda és multifunkcionális sportpálya Szakképzési és felnőttképzési központ 38

39 Tanyagondnoki szolgálat Háziorvosi ellátás fejlesztése Gyógypedagógiai szolgálat meghonosítása Önkormányzati épületek akadálymentesítése Legalább 55 fős idősek otthonának megépítése Szociális szakellátás kialakítása Bentlakásos szociális intézmény megépítése Kisvállalkozói központ kialakítása Ipari park és kereskedelmi központ kialakítása Megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása (képzés, részfoglalkoztatás, távmunka, munkába járás) Közösségi közlekedés fejlesztése Releváns as Operatív Programok Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). 39

40 Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység 40

41 és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését. Prioritási tengely Tematikus célkitűzés Uniós támogatás (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek biztosításával - A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével 1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktú rák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyi- - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a ben ezek a tevékeny- gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által ségek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek 2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népesség-megtartó (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal 41

42 település-fejlesztés 3. prioritási tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken (4) az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése - A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása (8) a fenntartható és 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta- - Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesz- tás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése tése a foglalkoztatás növelése érdekében - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal hátrányos megkülönböztetés elleni küzde- - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése lem (8) a fenntartható és minőségi foglalkozta Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 42

43 tás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülön A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése böztetés elleni küzdelem; - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 1301/2013/EU rende- 7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi let 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével helyi fejlesztések (CLLD) 1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: - A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a közösségvezérelt helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés se- helyi fejlesztési stra- gítségével tégiák Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti 43

44 prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i. Társadalmi felzárkózás ii. A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése iii. Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések iv. A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére v. A munkaerő-piaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése vi. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a boldogságot, a teljes életet. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot 44

45 Prioritási tengely Tematikus célkitű- Uniós támoga- Nemzeti társfi- A beruházási prioritáshoz kapcsolódó zés tás nanszírozás egyedi célkitűzések A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C. Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a 9. A társadalmi marginalizált közösségekben együttműködés E. A leszakadást előidéző társa- 1. Együttműködő társadalom előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos , ,18 dalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelé- megkülönböztetés se elsősorban a hátrányos helyzetű embe- elleni küzdelem rek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése A. A gyermekeket sújtó nélkülö- 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem , ,53 zéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása 10. Az oktatásba, A. A köznevelés esélyteremtő sze- 3. Gyarapodó tudástőke és a képzésbe, többek között a szakképzésbe , ,24 repének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességé- történő beruházás nek, hatékonyságának növelése, továbbá a készségek fej- a szakpolitikai irányítás javítása 45

46 lesztése és az C. A felsőfokúnak megfelelő szintű egész életen át oktatás hozzáférhetőségének javítása tartó tanulás érde- D. A munkaerő-piaci kompetenci- kében ák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése 10. Az oktatásba, A. Minőségi közneveléshez és ok- és a képzésbe, tatáshoz való hozzáférés infrastrukturális többek között a feltételeinek megteremtése 4. Infrastrukturá- szakképzésbe B. Minőségi felsőoktatás infra- lis beruházások a gyarapodó tudás- történő beruházás a készségek fej , ,00 strukturális feltételeinek megteremtése tőke érdekében lesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 5. Pénzügyi esz- A. A társadalmi felzárkózás támogatása közök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együtt- 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem , ,37 pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása működések Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben. 46

47 A tervezett közigazgatási, közszolgáltatási fejlesztések stratégiai megalapozottsága Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: - Magyarország Partnerségi Megállapodása; - Magyary Program ; - Nemzeti Infokommunikációs Stratégia ; - országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram Prioritási tengely Tematikus célkitűzés Uniós támogatás A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk Jó Kormányzás - E- Közigazgatás 2. Szektorokon - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése 3. A Partnerségi Megállapodás ke- - Átlátható támogatási rendszer biztosítása retében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsoló- dó 1303/2013/EU REN- DELET 9 cikk A szabályosság biztosítása technikai segítségnyújtás (Kohéziós - Az eredményesség és hatékonyság biztosítása Alap) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép- Magyarország régiót leszámítva nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett 47

48 régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével (továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet). Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a 48

49 strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközök alkalmazásának területeire terjednek ki. Rászoruló Személyeket Támogató OP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2 8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3 18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek, míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban (Forrás: Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt 49

50 élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása az Európai Unió agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával között évente körülbelül fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára 4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára Prioritási ten- Tematikus célki- Uniós támogatás Nemzeti társfi- A beruházási prioritáshoz kapcsolódó gely tűzés nanszírozás egyedi célkitűzések 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése 50

51 Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A 9. A társadalmi szegénység, és hátrányos helyzetek átörök- 2. Befogadó társadalom befogadás előmozdítása és a szegénység elle lődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesz- ni küzdelem tés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése 3. Infrastruktu- 10. Beruházás az rális beruházások a gyarapodó tudástőke oktatásba, készségekbe és az egész életen át Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése érdekében tartó tanulásba 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az 4. Gyarapodó tudástőke egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése fejlesztés és az innováció megerősítése 11. Az intézmé- 5. Jó állam nyi kapacitások és a közigazgatás hatékonysá A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése gának fokozása 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák Területi leszakadási folyamatok megállítása

52 4. Az esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódási pontjai 1996-ra nyúlik vissza a Téti kistérségben az önkormányzatok közötti együttműködés, amikor is 10 önkormányzat döntött a települési határokon átnyúló térség- és településfejlesztés, a közös érdekképviselet és érdekérvényesítés mellett. A járási szintű települések közti együttműködések erősítéséhez megfelelő kiindulópontot jelent a május 10-étől működő Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, amely egy évtizede biztosít szervezeti hátteret a térségi szintű szolgáltatások és fejlesztések tervezéséhez, szervezéséhez, koordinációjához. A közösen ellátott feladatokat a Társulási Megállapodás tartalmazza. 2 A város helyi esélyegyenlőségi programjában az alábbi formában jelentek meg a térségi, társulási kapcsolódási pontok. A többcélú kistérségi társulások életre hívásának indoka a feladatellátások gazdaságos, elérhető együttes megszervezése, ami a különféle szinteken létrejött szerződések révén realizálódik. A kistérség szerepe a közoktatás területén a közoktatási intézményi feladatok, a szakszolgálati feladatok, a gyermekjóléti alapellátások és szakellátások megszervezésének összehangolásában jelentős. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (Társulás) a közoktatási feladat keretén belül ellátja: a közoktatási intézményi feladatot, amelynek keretében gondoskodik a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 20. (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának javításáról. A feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok Képviselő-testületei vállalják, hogy az általuk fenntartott óvodákban és általános iskolákban az óvodai csoportok és iskolai osztályok átlaglétszáma megfelel a 36/2005. (III.1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. fejezetében foglalt feltételeknek. A közoktatási feladatellátást a Társulásban mikrotérségi intézményi társulások, valamint a települési önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények útján biztosítja. A Társulás a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését az alábbiak szerint: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, 2 52

53 fejlesztő felkészítés gyógytestnevelés biztosítja. A gyermekjóléti alapellátási feladat keretén belül a Társulás a gyermekjóléti szolgáltatás integrált formában történő ellátását vállalja. A Társulás a feladat ellátásáról intézményfenntartóként, a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A szociális alapellátási feladat keretén belül a Társulás a családsegítés, a támogató szolgáltatás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, a házi segítségnyújtás, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatok ellátását vállalja és a gyermekjóléti szolgáltatást. A Társulás a családsegítés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali intézményi ellátása, illetve a gyermekek napközbeni ellátása feladatokról a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik. A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekek napközbeni ellátását minden település vállalta. Az alapfokú művészetoktatást a Téti Kisfaludy Károly Általános Iskola biztosítja. 53

54 5. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátó-szolgáltató rendszer leírása A járás központja Tét, amely inkább mikrocentrumnak, mint igazi térségi központnak tekinthető, mivel sem gazdasági munkaerő-piaci, sem oktatási, kulturális vagy szolgáltatási szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor közigazgatási szempontból a járásszékhely funkcióit természetesen ellátja (pl. okmányiroda, földhivatal). Központi szerepkörének erősödését nemcsak mérete és intézményi ellátottságának szűkössége gátolja, hanem egyrészt az is, hogy a térségre, magára Tétre is, erőteljes vonzást gyakorol Győr, másrészt fontos okként említhető a közösségi közlekedési lehetőségek hiánya. A járás számos településéről lehetetlen busszal közvetlenül Tétre eljutni, pl. a néhány kilométerre lévő Rábaszentmihályról is Győrön keresztül lehet közösségi közlekedést igénybe véve a járásszékhelyre utazni, ami mind időben, mind költségekben jelentős többletterhet ró az itt élőkre, és arra készteti őket, hogy Győrben vagy a közvetlen buszjárattal elérhető, Tétnél kedvezőbb ellátottságú Csornán intézzék ügyeiket, vegyék igénybe a különböző szolgáltatásokat Oktatás, nevelés A Téti járás területén jelenleg középfokú oktatási intézmény nem található, de információink szerint 2015 szeptemberétől egy gimnázium kezdi meg működését Téten. Általános iskola a települések kevesebb, mint felében működik (hat településen: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Tét). A kisiskolák megszűntek, a meglévő intézmények mindenütt 1 8 évfolyamon működnek, és fogadják az iskolával nem rendelkező településekről is a gyermekeket (mikrotérségi intézményi társulások). Az általános iskolába járó gyermekek száma járási szinten összességében a közötti időszakot tekintve csökkent (9,4%-kal); 2010 és 2011 között némi emelkedés volt megfigyelhető, de azóta ismét negatív irányú a változás, de legalábbis stagnálás figyelhető meg (pl. alsó tagozatosok esetében). A csökkenés összességében mind az alsó, mind a felső tagozatosok számában megmutatkozik (7. ábra), de az 5 8. osztályosok számában kicsit nagyobb mértékű (10,3% versus 8,4%), aminek oka a gyermekkorúak számának csökkenése mellett a győri iskolák, általános iskolák is, de főként a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok elszívó hatása. A csökkenő tanulólétszám ellenére az iskolai osztályok száma gyakorlatilag nem változott, 2008-ban is 51 és 2013-ban is 51 osztály volt. A járás általános iskoláiba járó gyerekeknek átlagosan a harmada veszi 54

55 igénybe a napközit, de jelentős eltérések vannak az egyes intézményekben e téren: pl. Gyömörén az iskolásoknak alig több mint ötöde (22,6%), addig Győrszemerén a fele napközis (8. ábra). Annak ellenére, hogy a évi Köznevelési törvény 3 rendelkezik a tanulók 16 óráig történő iskolában maradásáról. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt két tanévben (2013/14.; 2014/15. évi tanévek) Gyömörén és Győrszemerén Tanoda működött, ahol külön-külön 40 roma és HHH-s gyermek délutáni oktatási és szabadidős elfoglaltságát biztosították nem iskolai keretek között. A tanoda program a győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület pályázata keretében zajlott (a program 2015 nyarán zárul), mind a gyermekek, mind a programot megvalósító helyi iskola pedagógusai szempontjából nagy szükség lenne a folytatására. Esélyegyenlőségi szempontból kiemelendő még, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő gyerekek számára kimondottan gyógypedagógiai oktatású osztályban való tanulásra Téten van lehetőség, ilyen jellegű óvodai csoport viszont nem működik a járásban. Ellenben elmondható, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretén belül rábaszentmihályi telephellyel van lehetőség korai fejlesztésre a Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményben. Minden célcsoport számára elérhető a szolgáltatás, a Támogató Szolgálat biztosítja a gyermekek szállítását. A szakszolgálati intézmény látja el a járásban a korai fejlesztés a fejlesztő felkészítés mellett a logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat, a nevelési tanácsadást, a gyógypedagógiai tanácsadást és a pályaválasztási tanácsadást. Az óvodákkal kapcsolatosan elmondható, hogy a települések közel háromnegyedében találunk óvodát, csak a legkisebb aprófalvakban (Mérges, Rábaszentmiklós, Kisbabot és Árpás) nincs ilyen intézmény, ahol a kisgyermekek száma amúgy is minimális (különösen Mérgesen és Rábaszentmiklóson [3 6 évesek száma: 3 fő], de Kisbaboton is csak 7 fő, Árpáson 12 fő). Az óvodák 1-2 csoporttal működnek, kivéve Győrszemerén (3 csoport) és a járásszékhelyen (5 csoport). Az óvodai férőhelyek száma 2009-ben csökkent (495-ről 470-re), majd az elmúlt néhány évben (2011, 2013) növekedett (470-ről 500-ra, majd 525-re) reagálva egyrészt az ovisok számának (különösen 2011-ig tartó) növekedésére (7. ábra), másrészt felkészülvén a törvényi előírás következményeire (a Köznevelési törvény 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást, de ennek hatályát folyamatosan tolták arrébb). A bővítésre Rábacsécsényben évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 55

56 (5, majd 25 férőhely) és Téten (előbb 25 férőhely megszűntetése 2009-ben, majd 2013-ban a 25 férőhely visszaállítása), illetve kismértékben (5 férőhely) Győrszemerén került sor. 56

57 7. ábra Az általános iskolai tanulók, illetve az óvodások száma a Téti járásban, , fő Óvodások száma Általános iskolások száma: 1-4. évfolyamosok Általános iskolások száma: 5-8. évfolyamosok Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés. 8. ábra A napközis tanulók aránya a járás általános iskoláiban, 2013, % 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Gyarmat Gyömöre Győrszemere Mórichida Rábacsécsény Tét Járás összesen 0,0% Forrás: TeIR adatai alapján saját szerkesztés Egészségügyi ellátás Az alapfokú egészségügyi ellátást tekintve a járás területén összesen 9 házi orvosi szolgálat működik. Külön háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat csak Téten, a járásközpontban működik (2 háziorvos, 1 gyermekorvos), további 6 településen van önálló háziorvosi szolgálat (Gyarmat, Győrszemere, Mórichida, Rábacsécsény, Szerecseny), itt a gyermekek ellátása 57

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE A programterv Tata Város Önkormányzata megbízásából készült. 1 Programterv lezárva: 2015.11.20. Beérkezett észrevételek alapján javítva: 2015.11.18. Programterv elfogadva:

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. augusztus 25. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben