Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013."

Átírás

1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete A megye településszerkezete Népességi, demográfiai adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Vállalkozási környezet Foglalkoztatottság, munkanélküliség Az Európa 2020 stratégia A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) Az MFKB összetétele, feladatai Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A jogszabályi környezet változásának várható hatásai A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése A magyar szakképzés a számok tükrében A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Pályaorientáció Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj Pályakezdők foglalkoztatására irányuló intézkedések A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége Tanulószerződések Szakmai záróvizsgák Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák Szintvizsgák A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete

3 A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete A TISZK-ek szerepe a megye szakképzésében A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata Általános adatok Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai intézményi adatszolgáltatás alapján Az alapozó évfolyamok jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképző évfolyamok tanulói létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A 2+2 és 2+3 éves képzések szakképzési évfolyamain tanulók létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Az előrehozott, alternatív szakképzési forma szerepe a megye szakképzésében A 3 éves duális képzési forma bevezetésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Az érettségire épülő szakképzés megyei adatai A felsőfokú szakképzés megyei adatai Az alapozó és szakképző évfolyamok megyei adatai alapján meghatározó ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei A koncepció alapelveire épülő célkitűzések a megye szakképzése fejlesztésének érdekében A koncepcióban meghatározott célkitűzések eléréséhez rendelt feladatok és eszközök A szakképzés eredményességének növelése A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Finanszírozhatóság biztosítása A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában Az esélyegyenlősség biztosítása Javaslatok a megyei képzési irányok kialakításhoz Függelék

4 1. Bevezetés Az Európát is sújtó válságra adott válaszként az Európai Unió megalkotta az Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégiáját. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy inteligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unió és a tagországok szintjén is. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. Magyarország célja sem lehet más, mint a hazai foglalkoztatási szint emelése, amihez elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember kiképzése. A szakképzés kibocsátásának a munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása nem új keletű, hiszen a 2008-ban újjáalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden: RFKB) működésének alapja volt a gazdasági igények érvényesítése a szakképzés képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásakor. Az RFKB-k sok esetben a rájuk vonatkozó jogszabályok és környezetük ellenállása miatt nem mindig voltak képesek az elképzeléseknek megfelelően hatékonyan befolyásolni a szakképzés rendszerét. A január 01-én hatályba lépő szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján október 01-től kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció tervezésének megkezdését a szeptember 30-ig működő Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdte meg, mely a koncepció kidolgozására vonatkozó javaslat összeállításával jelentős támogatást nyújtott az újonnan megalakult MFKB-k számára a rájuk váró munka elvégzéséhez. A bizottságnak egy olyan az adott megyére vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciót kell készítenie, mely figyelembe veszi az Európai Uniós alapelveket, Magyarország és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit, célkiűzéseit. 4

5 2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A kereskedelmi és iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A koncepcióba számos egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Nemzeti Fejlesztés 2020, Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, 5

6 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012 (Feltáró munkarészek Helyzetelemzés, helyzetértékelés) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2012, Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Észak-alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2010, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatás feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2008, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

7 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete Az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, három országgal szomszédos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia határolja. Területét tekintve (5936 km 2 ) az ország hatodik legnagyobb megyéje, míg a népességet alapul véve (2012-ben fő) Budapest adatát is beleszámítva a negyedik legnépesebb. Szabolcs megye az ország teljes területének 6,4%-át adja. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, melyek hazánk településeinek több mint 7%-át teszik ki. Közülük 27 város (az összes hazai város 8%-a), 202 pedig község (az összes község 7%-a), melyek közül 16 település nagyközségnek számít. Az egyes megyék városainak száma alapján Pest és Borsod megye után a harmadik legtöbb város Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található, melyek közül a megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú városnak számít. A községek számát tekintve Szabolcs a területi sorrendhez hasonlóan a hatodik helyen áll a megyék között. 7

8 Település összesen 1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete Ebből város A megye településeinek száma népességnagyság szerint (fő) Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala évi adatai alapján saját szerkesztés A megye településszerkezete igen differenciált, a 229 település 42%-ának népessége még az ezer főt sem éri el (két település lélekszáma pedig a száz főt sem haladja meg, Kishódoson 89- en, Nemesborzován pedig 94-en laktak 2011-ben), a tízezer főnél népesebb települések aránya viszont csak 3%. A legnagyobb település Nyíregyháza, az ország hetedik legnépesebb városa a maga több mint 119 ezer lakosával, míg a megye második legnagyobb településén sem laknak 20 ezernél többen. Látható, hogy Nyíregyházát kivéve a további hat tízezer főnél népesebb település lélekszáma is csak 10 ezer és 18 ezer fő között mozog (csökkenő sorrendben: Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári, Újfehértó, Nyírbátor és Nagykálló). A megye keleti és déli részére az apró települések a jellemzőek, ezen kívül az országban egyedülálló alacsony lélekszámú bokortanya rendszer is színesíti a megye településszerkezetét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 kistérség található, melyek az ország területén kialakított kistérségek közel 7%-át adják. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül hat Szabolcs megyei, amivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második legtöbb ilyen kistérséggel rendelkező megye. A 2012-ben Kormányrendelet útján kialakított járási rendszerben Szabolcsban az országban létrehozott 175 járásból 13 alakult meg január 01-jével. A járási rendszer mellett párhuzamosan a kistérségi rendszer is működik még június 30-ig Népességi, demográfiai adatok A 2012-es adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország lakosságának 5,5%-át, míg az észak-alföldi régió népességének 37%-át adja, amivel a régió legnépesebb megyéjének tekinthető. A megye népességét az országot is jellemző demográfiai változások hatására 2001-től kezdődően folyamatos csökkenés jellemzi, amit mutat az is, hogy a belföldi elvándorlás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2011-es adatok alapján Borsod- Abaúj-Zemplén megye után már a második leggyengébb népesség megtartó erejű megyének számított hazánkban. Egy adott térség népességének alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok és a már említett vándormozgalmi események közösen formálják. A és év megyei élve születési és halálozási adatai mutatják meg, hogy a megyei számok nagyobb mértékű csökkenést mutatnak mind a régiós, mind az országos átlagnál. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó közötti adatok is azt jelzik, hogy 8

9 a megye népessége évről-évre kevesebb, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ebben az időszakban évente átlagosan 1112 fővel csökkent a népességszám. 2. táblázat: A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok A lakónépesség változása az előző Egy km 2 -re Év év azonos az országos jutó száma időpontjához százalékában lakónépesség képest, % ,1 5, ,0 5, ,1 5, ,1 5, ,3 5,5 93 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1. grafikon), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 77%-a évinek. A 65 év felettiek száma 2006 és 2009 között kis mértékben mérséklődött, azonban 2010-től kezdődően ismét növekedni kezdett, ami a hazai és európai tendenciákhoz hasonlóan a népesség fokozatos elöregedését vetíti előre. Ennek ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye továbbra is a fiatalos megyék közé tartozik, mivel a 0-14 év közötti korosztály a megye népességének 17%-át adja (a régiós 16%- kal és az országos 14%-kal szemben), így a Budapest nélküli vidéki adatok alapján csak Pest és Borsod megye előzi meg. A 65 év felettiek esetében a megye mutatója 14%, ami a régiós értéknél 2, az országos értéknél 3 százalékponttal alacsonyabb, amivel összevetésben szintén csak Pest és Borsod megye produkál alacsonyabb értékeket. A 15 és 64 év közötti korcsoport aránya a régiós és az országos arányokkal azonos (69%). 1. grafikon Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 9

10 A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Szabolcs megyében ez a szám a nők esetében 77,67 év (az országos adat 78,23 év, az észak-alföldi régió adata 78,01 év), amivel csak Békés, Nógrád és Borsod megyét előzi meg. A férfiak esetében ez a mutató 69,75 év (országos adat: 70,93 év, észak-alföldi régió adata: 70,23 év), aminél csak Nógrád és Borsod megye mutat alacsonyabb értékeket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból hazánk elmaradottabb megyéi közé tartozik, gazdasági mutatói kis mértékű növekedéssel jellemezhetőek az elmúlt időszakban. A jelenleg még leginkább elfogadott mutató egy-egy területi egység, illetve több területi egység gazdasági helyzetének vizsgálatára, valamint összehasonlításukra a GDP, azaz a bruttó hazai termék. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasági teljesítménye sajnos továbbra is a leggyengébbek közé tartozik hazánkban, kedvezőtlen versenyhelyzetben van a többi megyével szemben. 3. táblázat: GDP-re vonatkozó adatok A megyék, régiók közötti Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 53,8 53,6 54,6 54, Észak-Alföld 62,9 62,9 64,9 63,2 VII VI VI VI Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Az egy főre jutó bruttó hazai terméket az országos átlag százalékában vizsgálva látható, hogy Szabolcs megye 54,6%-os mutatójával csupán Nógrád megyét (44,7%) előzi meg a sorban hez képest a megye 2010-re 0,8 százalékpontos növekedést ért el, ami a régiós 0,3-nél nagyobb mértékű. Ha az egy főre jutó GDP alapján a megyék 2007 és 2010 közötti évenként kialakult sorrendjét vesszük alapul, hasonló megállapítás tehető, ebben az összevetésben is csak Nógrádot utasítja maga mögé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mind a négy esztendőben. Az egy lakosra jutó GDP-t tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatója igen visszafogott az országos 80,3%-os, a régiós 63,2%-os, illetve a főváros nélkül számított vidéki 72,4%-os átlaghoz képest. 10

11 2. grafikon 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása az országos átlag százalékában Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nemzetgazdasági ágak szerinti teljesítményről a megyei Területfejlesztési Koncepció összeállításához elkészített feltáró és helyzetelemző munkarész nyújt megfelelő tájékoztatást. A megye gazdasági szerkezetében kiemelt jelentősége van a mezőgazdaságnak és az építőiparnak, melyek az országos átlagnál nagyobb súlyban vannak jelen a megyében, míg az ipar és a szolgáltatások a hazai átlagnál kisebb súllyal rendelkeznek. Az iparon belül is fontos szerepe van a feldolgozóiparnak, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetén az ipari termelés közel 90%-át jelenti, az ország ezen ágazatának 3%-át, az észak-alföldi régiónak 37%-át adja. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a megye az ország kevésbé iparosodott térségei közé tartozik, főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén rendelkezik fejlődési potenciállal Vállalkozási környezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011-ben regisztrált gazdasági szervezet került nyilvántartásba, melyek közül társas vállalkozás volt, ami a régió ide vonatkozó adatának 44, az országénak pedig 6,5%-a. Az egyéni vállalkozások száma volt, mellyel a megye Észak-Alföld egyéni vállalkozásainak 46%-át, az ország hasonló gazdasági szervezeteinek 9%-át adta. Ezzel a mutatóval a főváros nélküli adatokat tekintve Szabolcs megye az első helyen áll a megyék rangsorában. A működő vállalkozásokon belül 2010-ben egyéni és társas vállalkozás szerepel a statisztikákban. Előbbiek a régiót tekintve 38, hazánkat illetően pedig 5,5%-os arányban vannak jelen, míg utóbbiak ugyanezen arányai 30% és 3%. 11

12 4. táblázat: Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08 alapján) A megyében működő vállalkozások aránya ben a régió és az ország azonos gazdasági ágán belül Észak- Alföld Ország összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) % 8% Ipar (B+C+D+E) % 4% Építőipar (F) % 4% Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) % 5% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A működő vállalkozások jelentősebb nemzetgazdasági áganként való megoszlásából is látható, hogy a közötti időszakban a mezőgazdasági vállalkozások kivételével a többi ágazat esetében a működő vállalkozások számának csökkenése következett be (4. táblázat). A megyei mezőgazdasági vállalkozások mind régiós, mind országos szinten jelentős arányt képviselnek, előbbinél az első, utóbbinál a főváros nélküli adatok alapján a harmadik helyen szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzetének megértéséhez segítséget jelent a működő társas vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása. Az összes gazdasági ágat figyelembe véve 2010-ben a megyében működő vállalkozások alig több mint 0,3%-a volt 250 fő vagy a feletti létszámú (egyértelműen a feldolgozóipar túlsúlya látható), míg az fős létszámú vállalkozások aránya is alacsony volt, mindössze 1,7%. Ezzel szemben a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 90%, az 1 és 49 fő közötti szervezetek aránya összesen 98%-ot tett ki Foglalkoztatottság, munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt két évtizedben különösen megszenvedte a megye gazdasági szerkezetében bekövetkező negatív változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre is kedvezőtlen hatással voltak és vannak napjainkban is. A foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó 2009 és 2011 közötti megyei adatokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy a megye mutatói kis mértékben ugyan, de javulást mutatnak (5. táblázat). 12

13 5. táblázat: A foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos fontosabb megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gazdaságilag aktív népesség (ezer fő) 212, ,1 Gazdaságilag inaktív népesség (ezer fő) 211,5 204,3 200,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 172,3 176,2 177,9 Munkanélküliek (ezer fő) 40,6 39,8 40,2 Foglalkoztatási arány (%) 40,6 41,9 42,5 Munkanélküliségi ráta (%) 19,1 18,4 18,4 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A gazdaságilag aktívak száma 2011-re 2,4%-kal nőtt 2009-hez képest Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ami az országos 1,8%-kos növekedésnél jobb, viszont az észak-alföldi régió Hajdú-Bihar megye kiemelkedő 8,4%-os gyarapodása miatt kialakult 4%-os növekedésétől elmarad. Ezzel párhuzamosan a gazdaságilag inaktívak száma 5,4%-kal csökkent a megyében, ami a régió 6,4%-os mutatójánál kedvezőtlenebb, de jóval meghaladja az ország 2,7%-os eredményét. A megyei foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta a 2000-es években az észak-alföldi régióra, valamint a Magyarországra is jellemző tendencia szerint alakult (3. grafikon). A 2000 és 2011 közötti időszakot alapul véve látható, hogy a megyei átlagos 41,6%-os foglalkoztatási arány a régiós 44,6%-nál, és az országos 50,1%-nál is alacsonyabb, míg ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi rátát vizsgálva is a megye van a legrosszabb helyzetben 13,3%-os mutatójával a régiós 10,4%-kal és az országos 7,7%-kal szemben re a megyei foglalkoztatási arány növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a munkanélküliségi ráta kismértékben ugyan, de valamelyest csökkent. 13

14 3. grafikon 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, Észak-Alföldön és Magyarországon (%) 0, Foglalkoztatási arány Szabolcs-Szatmár-Bereg Foglalkoztatási arány Magyarország Munkanélküliségi ráta Észak-Alföld Foglalkoztatási arány Észak-Alföld Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg Munkanélküliségi ráta Magyarország Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nyilvántartott álláskeresők és a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők vonatkozásában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szolgáltatnak fontos információkat. A megyében 2011 decemberében fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, mely az előző év azonos időszakához mérten 5,9%-os csökkenést mutatott. A nyilvántartott álláskeresőkön belül 2011-ben a szakképzetlenek aránya meghaladta az 59%-ot, ami ugyan 1%-os javulást feltételez 2010-hez képest, de így is nagyon magasnak számít. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, 2011-ben számuk fő volt, azaz több mint 80% volt a részarányuk. A szakképzettek száma a felsőfokú végzettségűek nélkül fő, ami az álláskeresők összlétszámának 37%-át jelenti. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma fő, ami az egy évvel korábbiakhoz mérve 8%-os csökkenést mutat. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásakor látható, hogy ben és 2010-ben is az általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezők aránya (49%) volt a legmagasabb, az összlétszám közel fele közülük került ki. A szakmunkás és a szakiskolai végzettségűek aránya 2009-ben együttesen 30%-os, 2010-ben már csak 28%-os volt. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2009 decemberében (ebből felsőfokú végzettségű 347 fő), egy évvel később már csak (366), míg 2011 utolsó hónapjában fő (337) volt. Annak ellenére, hogy számuk folyamatosan csökkent, arányuk az álláskeresők teljes létszámához mérve 2011-re 0,4 százalékponttal emelkedett az előző évi adathoz képest. 14

15 A pályakezdők iskolai végzettségét tekintve is erőteljes az általános iskolát el nem végzezettek és a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma, aránya a megyében ben arányuk 45%, 2010-ben pedig 42% volt. A szakmunkásképzővel vagy szakiskolai végzettséggel bírók aránya azonban nagymértékben eltér az álláskeresőknél tapasztaltaktól, mivel 2009-ben csak 18% (az összes álláskereső esetében 30%), egy évvel később mindösszesen 17% (28%) volt az arányuk, míg a szakközépiskolát és gimnáziumot végzők 2009-ben 31%-ot (17%), rá egy évre pedig már 33%-ot (19%) tettek ki, azaz a pályakezdő álláskeresőkön belül jóval magasabb az ilyen iskolai végzettségűek száma, mint az álláskeresők összlétszámán belül. 15

16 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország EU (27 tagállam) Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4. Az Európa 2020 stratégia Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (4. grafikon), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet grafikon A év közötti korosztály foglalkoztatási rátái 2011-ben az Európai Unióban (%) Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 16

17 Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is megahatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. 17

18 5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint október 01-től működő konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, melynek legfontosabb feladata a megye szakképzésének fejlesztése a munkaerő-piaci igények érvényesítésének figyelembevételével. Az MFKB egy hét tagból álló testület, melybe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, és azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák és a kormányhivatal (egy fő a köznevelési, egy fő a foglalkoztatási feladatellátás tekintetében) két-két főt, míg a megyei közgyűlés egy főt jelölt bizottsági tagságra. A bizottság kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a rendelkezésére álló képzési, gazdasági információk alapján a szakképzés megyei szükségleteire, azaz a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira. Ezért a testületnek javaslatot kell alkotnia az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó vonatkozásában az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési támogatásban részesíthető, valamint a nem támogatott szakképesítésekre, illetve a bizottságnak a beiskolázás arányok tekintetében a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámait is meg kell határoznia. Az MFKB javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Új elem a szakképzés irányainak és arányainak kialakításában, hogy a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is hatással van, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. A bizottságnak az arány-irány ajánlás kialakítása mellett még a következő feladatokkal is foglalkoznia kell: javaslatot tesz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, azaz a hiány-szakképesítések körére, részt vesz a decentralizált kerettel kapcsolatos pályázatok értékelésében és javaslatot tesz a pályázat nyerteseire és az elnyerhető támogatás összegére, közreműködik az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés és a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a szakképzésfejlesztés megtervezésében, közreműködik a pályaorientáció és a pályakövetés megvalósításában. 18

19 Az MFKB a saját maga által elfogadott ügyrend alapján végzi tevékenységét, a bizottság munkaszervezeti feladatainak ellátást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása A regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2008 és 2011 között a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkeztek. A döntések nem terjedtek ki a szakképzés egészére, mivel azok a felnőttképzést egyáltalán nem érintették, az iskolarendszerű képzésben működő intézmények közül pedig csak a TISZK partnerintézményekre vonatkoztak, így a döntések hatékonysága a várttól jóval elmaradt. A döntések meghozatalánál alapvetően három kategóriát alkalmazott a bizottság, a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott kategóriákat, melyek alapján bizonyos szakmák esetében megvalósulhatott a korlátlan létszámú beiskolázás, más szakmáknál a szinten tartás, megint más szakmáknál pedig meghatározott mértékű általában 10-30% - létszámcsökkentés ben átmeneti jelleggel két kategória alkalmazására volt lehetősége az RFKB-nak, az egyik a korlátozás nélküli beiskolázást tette lehetővé, míg a másik a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítéseket nevesítette. Az előző évek gyakorlatához képest a felnőttképzésre továbbra sem volt hatással a bizottság, azonban az iskolarendszerben már nemcsak a TISZK-es intézményekre vonatkozott a javaslat, mely később Kormányrendeletben jelent meg miniszteri döntés alapján. Az MFKB feladata, hogy a megye szakképzési szerkezetének kialakítását befolyásoló javaslatát minden év márciusának utolsó munkanapjáig elfogadja a következő naptári évben induló tanév vonatkozásában. A fenntartónként meghozott javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza majd meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, melyekben a fenntartó korlátlan létszámban beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem vagy csak korlátozott keretszám alapján lesz jogosult, így az MFKB javaslatai az RFKB-hoz hasonlóan ismét három lépcsős szerkezetben valósulnak meg. Azonban 2013-ban a felnőttképzés továbbra sem képezi tárgyát a bizottság munkájának, ami a szakmaszerkezet befolyásolásának hatékonyságát mérsékli. 19

20 6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A Kormányprogram egyértelműen meghatározza egy munkaközpontú gazdaság létrehozását a szakképzés és a felsőoktatás hatékonyabbá tételével, valamint az átképzés rendszerének korszerűsítésével párhuzamosan. Ehhez kapcsolódva megszülettek azok a jogszabályok, melyek elősegítik a célok megvalósulását. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése tekintetében elfogadásra került: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény. Az új jogszabályok ismerete elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése szempontjából, ezért az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek az új törvényekből eredő változások A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A szakképzés vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül az új köznevelésről szóló törvény, hiszen annak számos eleme jelentős mértékben befolyásolja a szakképzést. A törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás őszén már az új Nemzeti Köznevelési Törvény alapján kezdődött el az oktatás, s bár annak rendelkezéseit fokozatosan vezetik majd be, néhány éven belül a közoktatás teljes átalakulása várható. A jelentősebb változások első ízben a 2013/2014-es tanévet érintik majd. A törvény szakképzés szempontjából is lényeges elemei a következők: a tankötelezettség 18 évről 16 évre történő csökkentése, az általános iskolában az egész napos iskolának, mint új képzési formának a fokozatos bevezetése, a szülő kérésének megfelelően a tanuló legfeljebb egy alkalommal megismételheti az első évfolyamot, akkor is, ha egyébként tanulmányi eredményei alapján a következő évfolyamba léphetne (a szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal), a középfokú oktatásba bejutni vágyók részére, illetve a tanulmányaik befejezéséről gondolkodók számára ún. köznevelési Hídprogramok bevezetése, a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények január 01-től állami fenntartásba kerülnek (azonban az önkormányzatok köznevelési szerződésben vállalhatják az intézmények működtetését). 20

21 6.2. A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A törvény célja a munkaerőpiac által keresett szakképesítések megszerzésének elősegítése, egy olyan szakképzési rendszer kialakítása, mely a gazdaság igényeinek kielégítésére törekszik. Az 1993.évi szakképzési törvény helyébe lépő jogszabály a hazai szakképzés átfogó megújítását célozza. Rendelkezései a következő években szakaszosan kerülnek bevezetésre, így a köznevelési törvényhez hasonlóan jó néhány évre lesz szükség, mire az új törvényben megfogalmazott elképzelések a gyakorlatban is megvalósulnak. A szakképzési törvény a koncepció szempontjából megkerülhetetlen, ezért annak ismertetése nagyobb terjedelmet kíván meg, azonban átfogó, a törvény részletes bemutatására a koncepció nem tér ki. Az alábbiakban a jogszabály főbb elemei kerülnek említésre. A szakképzési törvényben lefektetett elvek a korábbi rendszer vélt vagy valós hiányosságait, negatív hatásait igyekeznek kiküszöbölni. A képzési formák vonatkozásában a korábbi 4, illetve 5 éves (2+2 vagy 2+3 éves) szakképzések helyett a jogszabály egyértelmű célja, hogy az általános iskola elvégzése után a 3 éves szakképzés kerüljön bevezetésre, melynek mindhárom évfolyama szakképző évfolyam, melyek esetében az évfolyamonkénti gyakorlati óraszámok megemelése következett be. Az elképzelések szerint ezzel kiküszöbölhető a korábban a 9. és 10. évfolyamra jellemző nagyarányú lemorzsolódás, mely a szakmai gyakorlat szinte teljes hiányának köszönhető. A szakközépiskolai képzés továbbra is négy éves, melyet érettségi vizsga követ, annak abszolválása után pedig szakképesítéstől függően egy, kettő vagy három szakképző évfolyam következik. A szakmai érettségi sikeres teljesítése után a tanuló a TEÁOR szerinti besorolású bizonyítványt kap nem pedig szakmunkás-bizonyítványt, mellyel akár munkát vállalhat. Az első szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes marad. A szakközépiskola elvégzése után megszerzett bizonyítvány - mint az előző bekezdésből is kiderül - nem számít első szakképesítésnek, így a szakmai érettségi után szakképző évfolyamon megszerzett szakképesítés is ingyenes. Jelentős változások következtek be az Országos Képzési Jegyzékben (röviden: OKJ) is. A 2006-ban jelentős uniós források bevonásával átalakított moduláris szerkezetű és kompetencialapú jegyzék átláthatósága és alkalmazhatósága javításának érdekében 2012-ben ismét átalakult. Az évi szakképzésről szóló törvény által bevezetett és többször módosított OKJ egyszerűsödött, a korábban bevezetett szakképesítés-elágazások, ráépülések megszűntek, a több mint 1300 kimenetet tartalmazó lista redukálódott, a jelenleg hatályos OKJ-ban mindössze 486 alap-szakképesítés és 146 rész-szakképesítés szerepel (5. grafikon). Emellett a felsőfokú szakképesítések is kikerültek az OKJ-ból, azokra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozik. 21

22 5. grafikon A szeptember 01-től hatályos Országos Képzési Jegyzék Forrás: Országos Képzési Jegyzék adatai alapján saját szerkesztés A gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel rendelkező tanulók képzését végzőkre vonatkozóan is változások lesznek, hiszen a törvény értelmében szeptember 01-től azon szakképesítések esetén, amelyeknél megjelentek a mestervizsga követelmények, csak a mestervizsgával rendelkező munkavállaló végezheti a tanulók gyakorlati oktatását. Egyértelmű, hogy ez a mestervizsgáztatás területén is jelentős változásokat hoz majd a jövőben. A gazdálkodók mestervizsga-kötelezettség miatt megnövekedett anyagi terheit pályázati lehetőségekkel igyekeznek majd mérsékelni. A korábbiakkal ellentétben, amikor is a gyakorlati szintvizsga csak szervezhető volt amennyiben azt a gazdasági kamara vállalta az új jogszabály ide vonatkozó része értelmében bevezetésre kerül a kötelező szintvizsga, melyet az első szakképzési évfolyamon kell megszervezni. Ez nemcsak azért fontos, mert így mérhető, hogy a tanuló elsajátította-e a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, hanem azért is, mert a törvény alapján csak eredményes szintvizsgával rendelkező tanulóval köthető a későbbiekben tanulószerződés. A törvény a szakmai vizsgáztatás területén a komplex szakmai vizsga bevezetését irányozza elő, amelynek lényege, hogy a szakmai vizsga maximum két napos lehet, és a korábbi modulonkénti ellenőrzés helyett az azokon átívelő munkafolyamatok elvégzésének mérésével állapítja meg, hogy a vizsgázó tudása a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjed, ezáltal a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő. A komplex szakmai vizsga bevezetése a modulrendszerű szakmai vizsgák előnyét jelentő beszámíthatóság, illetve felmentés lehetőségét bizonyos fokig korlátozza. 22

23 Változnak a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladatai is. Legfontosabb elemként említhető, hogy a tanulószerződés és együttműködési megállapodás szerint folyó gyakorlati képzés tekintetében a kamara immár a képzés szakmai és hatósági ellenőrzéséért is felel. Az RFKB-val ellentétben a kamara képviselője már nem a társelnöki, hanem az elnöki funkciót látja el az MFKB-ban, továbbá a pályaorientációt, a pályakövetést, a szakmai tanulmányi versenyeket, a mesterképzést és vizsgáztatást, valamint az országos gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést illetően is nagyobb a kamara felelőssége. A tanulószerződéssel kapcsolatban is számos változtatás lépett vagy fog életbe lépni az elkövetkező időszakban is. Általánosságban elmondható, hogy ezek az újítások is a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságát hivatottak növelni. A tanulószerződésre vonatkozó szabályok ismertetése szigorúan véve nem képezi a koncepció részét, hiszen azok igen széleskörűek, azonban összességében kijelenthető, hogy a módosítások a tanulószerződéses képzés majd minden részét érintik, a szerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedését kívánják elérni A évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 6. grafikon A jelenleg is gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők Egyszerűen nem akarok tanulóképzéssel foglalkozni Nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülővel Egyéb okok A hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése során túlzó a hatósági jelleg Nincs elég tanuló Az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg Sok a tanulói hiányzás A tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő Sok a munkafegyelmi probléma Alacsony a gyakorlati órák száma Költségeink nem térülnek meg Éves visszaigénylés esetén jelentős az előfinanszírozás Bonyolult, időigényes adminisztráció 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% Forrás: Vállalkozások tanulószerződéses gyakorlati képzési hajlandóságának felmérése c. tanulmány (MKIK) alapján saját szerkesztés A duális képzési forma bevezetésének sikeressége egyértelműen azon múlik, hogy mennyire sikerül a gazdálkodókat érdekeltté tenni abban, hogy részt vegyenek a tanulók gyakorlati képzésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben felmérést végzett a gyakorlati 23

24 képzést végzők körében, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy vállalkozás képzési hajlandóságát (6. grafikon). A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a bonyolult adminisztráció, az éves visszaigénylésre jellemző előfinanszírozás mértéke, valamint a tanulóképzésre fordított költségek meg nem térülése okozza a legnagyobb problémát a vállalkozásoknak. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben megjelenő változtatások a duális képzési forma bevezetésének elősegítését szolgálják, melyek röviden a következők: a bevallás egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval teljesíthető, szakképesítésenkénti differenciált normatív költségek számolhatóak el (Ft/fő/év), a hozzájárulás rendszere illeszkedik az adózás eljárási rendjéhez, saját munkavállalók képzése a szakképzési hozzájárulás terhére szigorúbb keretek között végezhető A jogszabályi környezet változásának várható hatásai Összességében a szakképzés megváltozott jogszabályi környezete a következő tényezőkre lesz pozitív hatással: a 3 éves képzés általánossá tétele a szakképzésben, mely a korábbi képzési formák 9. és 10. évfolyamában jelentkező nagyfokú lemorzsolódás mérséklését segíti elő, a duális képzési forma bevezetése, mely a gyakorlatorientált szakképzést erősíti, a tanulószerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedése, a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása, mely pozitívan hat a vállalkozások képzési hajlandóságára, tervezhetőbbé teszi a gyakorlati képzést, a pályaorientáció megerősítése, mely a szakképzés vonzóbbá tételét, így a létszámok emelkedését támogatja, a szakképzés kibocsátásának és a gazdaság igényeinek jobb összehangolása, mely a szakképzésből kikerülők nagyobb arányú elhelyezkedését biztosítja, a pályakövetés megerősítése, mely a szakképzés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatát teszi lehetővé. A felnőttképzésről szóló törvény elfogadására a koncepció elkészítéséig nem került sor, így jelen dokumentum nem térhet ki annak vizsgálatára, hogy a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényhez viszonyítva milyen változásokról rendelkezik majd az új jogszabály. 24

25 Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, egymáshoz viszonyított arányából már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások és a vándorlási folyamatok következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai képzésben is évről-évre csökkentek, ami nem vezethetett máshoz, mint a középiskolai létszámok visszaeséséhez (6. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 22%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Az észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is hasonlóan alakultak a számok, a régiós érték 23, míg a megyei 22%-kal esett vissza. 6. táblázat: Magyarországi oktatási adatok (fő) Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Alföld Ország összesen Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 7. grafikon is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. 25

26 7. grafikon A középiskolában tanulók számának megoszlása 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Abban a régiós és megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva 2011-re a szakközépiskolai értékek csökkentek (egyaránt 2 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, a megyét és a régiót is 1-1 százalékpontos növekedés jellemezte. Jelentős eltérést mutat viszont a szakiskolai képzésben részesedők aránya a középfokú oktatásban résztvevő tanulók között az országos arányokhoz képest. Míg a szakiskolai képzés esetén az országos arány 23 és 25% között változott, addig ez az arány Észak-Alföldön 26-28%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26 és 30% között változott. Országos összevetésben is különösen Szabolcs megye mutatói érdemelnek említést, hiszen a évi 29%-ról 2006-ra 26%-ra mérséklődött a szakiskolai képzésben résztvevők aránya, ami 2011-re 30%-osra emelkedett. A szakiskolákban tanulók létszámát tekintve Szabolcs megyében 2011-re a 2000-es számokhoz képest 17%-os növekedés figyelhető meg, ami jóval meghaladja az észak-alföldi régió 12%-os és az ország 10%-os növekedését. Egy 2008-ban az RFKB-k számára készített, a regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározását segítő tanulmányban a szakiskolai tanulók számának 2015-ig várható alakulására vonatkozó becslés is helyet kapott. A tanulmány szerint 2007 és 2015 között az észak-alföldi régióban volt és lesz a legmagasabb a szakiskolai képzésben résztvevők száma, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 25 ezer fölé nőhet a létszám. A régiók közül számottevő emelkedés csak Észak-Alföldön prognosztizálható, amiben nagy szerepe van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, azaz elmondható, hogy középtávon a megyei szakiskolai létszámok várhatóan legalább szinten maradnak, vagy kismértékben emelkednek majd. Összességében elmondható, hogy a szakiskolai képzési forma Szabolcs megye esetében az országosnál és a többi megyénél is meghatározóbb jelentőségű a középfokú képzéseken belül, 26

27 amit mutat az is, hogy a főváros nélküli megyei adatok 2000-től kezdődően csak Borsod- Abaúj-Zemplén megyében voltak magasabbak A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Az előző és a jelenlegi Kormányzat is számos intézkedéssel igyekszik a szakképzés presztízsét emelni, a szülők és diákok körében népszerűsíteni azt. A már bevezetett és a megvalósítás alatt álló intézkedések célja, hogy az általános iskolás tanulók figyelmét a szakképzésre irányítsák, míg a már szakképzésben részt vevő tanulókat jobb teljesítményre ösztönözzék. Ezek az intézkedések a megyei szakképzés fejlődésére is befolyással vannak Pályaorientáció A pályaorientáció fontossága megkérdőjelezhetetlen a szakképzés népszerűsítésének érdekében. Mindenképpen szükséges, hogy a pályaválasztás, továbbtanulás előtt álló gyerekek minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek a szakképzéssel, lehetőleg már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában célszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szakképzésről szóló törvény külön fejezetben foglalkozik a szakképzés két fontos, ám eddig méltatlanul kezelt területével, a pályaorientációval és a pályakövetéssel, mely rendelkezések csak szeptember 01-től lépnek hatályba. A jogszabályban rögzített életpálya-tanácsadási, azaz pályaorientációs szolgáltatásnak a következő területekre kell kiterjednie: a pályainformáció-nyújtás, a pályaválasztási tanácsadás, a továbbtanulási tanácsadás, professzionális pályatanácsadás, foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás, pályakorrekciós tanácsadás, kompetenciák fejlesztése. A pályaorientáció szempontjából nagyon fontos a szakmai kiállítások és versenyek megszervezése, azok minél szélesebb nyilvánosság előtt történő lebonyolítása. Az elmúlt években minden megyében nagy sikerrel zajlottak le a Pályaválasztási Kiállítások, melyeket a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai szerveztek meg. A kiállítások alkalmával a szakképző intézmények és vállalkozások képzési kínálatával, valamint magukkal a szakmákkal, azok gyakorlásával is közelebbről megismerkedhetnek az általános iskolások és mások is. 27

28 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztérium támogatásával évről-évre megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek fővárosi döntőjére évek óta egyre nagyobb számban kíváncsiak. A gazdasági kamara koordinációja alatt minden megyéből általános iskolások százainak van lehetősége a döntő helyszínen való megtekintésére, ahol megismerkedhetnek az egyes szakmák jelenkori sajátosságaival, a szakmák gyakorlását élőben követhetik figyelemmel és láthatják, hogy egy szakma magas szinten történő művelésével milyen sikereket érhetnek el. Emellett a kamara a szakmák Európa- és Világbajnokságának számító Euroskills és Worldskills versenyekkel kapcsolatos hazai feladatok koordinálását is ellátja. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a szakképző intézmények pályaorientációs tevékenysége sem, hiszen a nyílt napok, szakmai napok alkalmával lehetőséget nyújtanak a szakképzésbe történő betekintésre. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák 2013-tól pályaorientációs referenst alkalmaznak, akinek feladata a minél hatékonyabb pályaorientáció megvalósítása Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj 7. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a 2013/2014-es tanévben Szakképesítés Szakképesítés OKJ száma Ács Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Hegesztő Húsipari termékgyártó Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Pék Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Forrás: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. A 2010-től adható ösztöndíjjal kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az 28

29 ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, ettől az évtől kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát Pályakezdők foglalkoztatására irányuló intézkedések A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2011-ben elkészített a szakképzési rendszer átalakítását célzó koncepcióban már szerepelt egy olyan konstrukció kidolgozására vonatkozó terv, amely a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők továbbfoglalkoztatását támogatja. Ennek az elképzelésnek egyik eleme a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban c. pályázati lehetőség. A pályázat elősegíti, hogy a vállalkozások a gyakorlatukat náluk vagy másik cégnél töltő tanulók továbbfoglalkoztatásával, statisztikai létszámuk növelését érjék el. A pályázati felhívás alapján a pályakezdő szakmunkások foglalkoztatásának támogatása kilenc hónapon keresztül járó teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatással, a cégen belüli segítő mentor bérpótlékával és az új munkahely tárgyi feltételei kialakításának támogatásával valósulhat meg. A pályázat keretében Ft használható fel vissza nem térítendő támogatásként. A program célja: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolarendszerben megszerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a pályakezdők munkahelyi tapasztalathoz és gyakorlathoz segítése, ezáltal későbbi foglalkoztathatóságuk esélyének növelése, a duális képzési rendszer erősítése, a tanulók és a vállalkozások támogatása, a duális szakképzésbe bekapcsolódó vállalkozások számának növelése. Emellett további lehetőségekkel is élhetnek a vállalkozások, amennyiben pályakezdő fiatal foglalkoztatását vállalják. Többek között ebben van jelentős szerepe a Munkaügyi Központok koordinációja mellett megvalósuló Első Munkahely Garancia központi munkaerő-piaci 29

30 programnak, melynek elsődleges célja, hogy munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával, bérköltség támogatás nyújtásával és munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítésével elősegítse a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javulását. A program előmozdítja a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlást, lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók széles körű tapasztalatának és szaktudásának átadására. A TÁMOP Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása uniós projekt keretében a munkaügyi szervezet munkatapasztalat szerzés és foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások nyújtásával igyekszik a fiatalok elhelyezkedési esélyeit növelni tól a korábban igénybe vehető START-kártya program megszűnik, azt a Munkahelyvédelmi akcióterv részeként a pályakezdők és a 25 év alattiak foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények rendszere váltja fel. 30

31 8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége A Kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, melyet többek között a szakképzési rendszer átalakításával kívánnak elérni, melyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodás alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés Tanulószerződések A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól napjainkig emelkedik (8. grafikon). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől. 8. grafikon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által niyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (fő) Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés 31

32 A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartott tanulószerződések esetében a mindkét gazdasági kamara által ellenjegyzett szerződések számát vizsgálva látható, hogy a Mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén alacsony a megkötött szerződések száma. A 9. grafikon szemlélteti a gazdasági kamarák által nyilvántartásba vett tanulószerződések számát, ami az előző megállapítást támasztja alá. A mezőgazdaságot jellemző alacsony mutató egyik oka, hogy a rövidebb időszakra, például nyári gyakorlatra megkötött együttműködési megállapodások kedveltebbek az ágazatra jellemző idénymunkák miatt. A szerződések számának növelése mindenképpen szükséges, kiváltképp egy olyan megyében, mely a hazai mezőgazdaság egyik fontos bázisa. Látható, hogy a 2005/2006-os tanévtől kezdődően folyamatosan emelkedik a megkötött tanulószerződések száma, a grafikonon feltűntetett tanévek mutatói szerint tanévenként átlagosan a megyei tanulószerződések csupán 2%-át regisztrálta az Agrárkamara. A kereskedelmi és iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések száma a 2011/2012-es tanévben volt, ami az előző tanévhez viszonyítva csekély növekedést jelent, a megyék rangsorában ezzel az első harmadban foglal helyet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a szerződések száma tulajdonképpen tanévről-tanévre stagnál, a 2008/2009-es tanévtől a 2011/2012-es tanévig tartó időszakban átlagosan tanulószerződést regisztrált a kamara. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanulószerződések átlagosan az országban nyilvántartott szerződések 4,5-5,5%-ának felelnek meg tanévenként. A kamara adatai alapján a legnépszerűbb tanulószerződéses szakmák közé tartozik az Élelmiszer- és vegyi áru eladó, a Kőműves, a Pincér, a Fodrász és a Szakács, a 2008/2009-es tanév óta minden tanévben ezekben a szakmákban a legmagasabb a szerződések száma. A 2011-es kamarai adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 500 gazdálkodó szervezet közel 700 telephelyén folyt gyakorlati képzés tanulószerződéssel rendelkező tanuló számára, ami az előző évhez mérten növekedést nem jelent a gazdálkodó szervezetek számában, viszont majdnem 5%-os bővülést eredményezett a képzőhelyek tekintetében. A megyei regisztrált vállalkozások száma alapján a vállalkozások 0,5%-a vesz részt a tanulóképzésben (országosan átlagban közel 1%), mely arányt mindenképpen növelni kell. A megyei sajátosságok a tanulóképzéssel foglalkozó cégek esetében is érvényesülnek, azaz a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások többsége, több mint 60%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások közül kerül ki, míg a legalább 50 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya nagyjából 10%. A megye kedvezőtlen gazdasági helyzete és az elmúlt években lezajló gazdasági válság a tanulóképzésben is érezteti hatását, hiszen a képzéssel foglalkozó gazdálkodók száma egyelőre nem nő és a jelenleg is tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások rendszerben tartása is egyre nehezebben valósítható meg. 32

33 9. grafikon 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdasági kamarák által nyilvántartott tanulószerződések megoszlása tanévenként Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkamara adatai alapján saját szerkesztés 8.2. Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgák statisztikái alapján a megye szakképzésének szerkezete jól körvonalazódik. Ugyan a gazdasági kamarák nem minden szakmacsoport tekintetében jogosultak a vizsgabizottságokba vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag delegálására, ám a 22 szakmacsoportból 17 esetében a kamarák bízzák meg a vizsgabizottság valamelyik tagját mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében. Kivételt képeznek ez alól az Egészségügy, a Szociális szolgáltatások, az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció és a Közszolgálat szakmacsoportok. Emellett bizonyos a Közgazdaság és az Ügyvitel szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében sem a kamarák feladata a szakértők megbízása Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák Az ebben a fejezetben vizsgált adatok az iskolarendszerű szakmai vizsgákról nyújtanak információkat a 2010, 2011 és 2012 május-júniusi vizsgaidőszakra vonatkozóan. A statisztikák a pótló- és javítóvizsgák adatait nem tartalmazzák. A szakmai záróvizsgák szakképesítésenkénti és szakmacsoportonkénti megoszlása mutatja, hogy Szabolcs megyében a Vendéglátás-idegenforgalom, az Építészet (2011-ben a Mezőgazdaság szakmacsoport megelőzte), a Gépészet, a Kereskedelem, marketing, üzleti 33

34 adminisztráció és az Informatika szakmacsoportokban került sor a legtöbb vizsgára ben a bejelentett vizsgák 60%-a tartozott ezen szakmacsoportok valamelyikébe, ami az előző évi adathoz viszonyítva 2%-os, a két évvel korábbi mutatóhoz képest 3%-os növekedést jelent. Mindhárom évben a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport aránya volt a legmagasabb, 2010-ben az összes vizsga 16%-a, 2011-ben 15%-a, 2012-ben ismét 16%-a tartozott ide. Emellett a három legmagasabb arányú szakmacsoport között kiemelkedő részt képviselt a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, mely 2010-ben 13%-kal, 2011-ben 12%-kal volt második, a Gépészet 2010-es és 2012-es 11%-ával egyaránt a harmadik legnépszerűbb volt, míg az Építészet 2012-ben 13%-kal a második, az Informatika 2011-es 11%-os értékével pedig a harmadik volt. 10. grafikon Az iskolarendszerű szakmai záróvizsgák szakmacsoportonkénti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara és ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés A szakmai záróvizsgákon vizsgázók száma alapján is elmondható, hogy a megye szakképzésében jelentős szerepet töltenek be az előbbiekben már felsorolt szakmacsoportok (11. grafikon) ben 2010-hez viszonyítva 22%-kal, 2011-hez képest 25%-kal több vizsgázót jelentettek be a vizsgaszervezők. A vizsgázók létszáma alapján 2010-ben és ben is a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport volt az első (15% és 17%), míg 2012-ben a Vendéglátás-idegenforgalom (18%) került az első helyre, mely 5%-kal haladta meg a szakmacsoport 2010-es adatát, miközben a kereskedelmi szakmák aránya 4%- kal csökkent ugyanebben az összevetésben. Az Építészet 2012-re 5%-kal, a Gépészet 34

35 szakmacsoport 3%-kal növelte részesedését, míg a Közlekedés szakmacsoport 2%-kal kisebb részarányban volt jelen 2010-hez viszonyítva. Mindhárom évben a legnagyobb létszámú szakképesítések közé volt sorolható az Élelmiszerés vegyi áru eladó, a Szakács és a Fodrász, ezek mellett még a Bútorasztalos, a Pincér, a Kőműves és az Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető szakképesítések létszámai voltak kiugróan magasak. A Mezőgazdaság szakmacsoport vizsgáinak létszámairól nem álltak rendelkezésre pontos adatok. 11. grafikon Az iskolarendszerű szakmai záróvizsgákon vizsgázók szakmacsoportonkénti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara és ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák A gazdasági kamarák adatai alapján 2010-től kezdődően fokozatos csökkenés figyelhető meg az iskolarendszeren kívüli vizsgák létszámait illetően ben már 11%-kal, egy évvel később pedig már 22%-kal kevesebb vizsgázó vett részt a vizsgákon, mint 2010-ben. A felnőttképzés területén a közötti időszakban a legmagasabb vizsgázói létszámokkal rendelkező szakképesítések, szakmacsoportok tekintetében nem volt változás, hiszen a Gépészet szakmacsoport magasan a többi szakmacsoport fölé nőtt, főként a Targoncavezető, Emelőgépkezelő (kivéve targonca) és Földmunka-rakodó- és szállítógépkezelő szakképesítésekben szervezett vizsgák miatt. Ezek aránya 2010-ben 16, 2011-ben 26, 2012-ben már 28%-os volt az összes vizsgázón belül. 35

36 Jelentős mutatókkal rendelkezett még a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, az Egyéb szolgáltatás és az Informatika szakmacsoport is. Az iskolarendszerű adatokhoz viszonyítva a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport kevésbé meghatározó, míg a vizsgálat alapját képező három év egyikében sem került bejelentésre vizsga a Nyomdaipar szakmacsoportban, de elenyésző arányban volt jelen a Faipar, a Könnyűipar, az Elektrotechnika-elektronika és a Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport is. Az alábbiakban a között bejelentett vizsgák alapján kerülnek felsorolásra a legtöbb vizsgázóval rendelkező szakmacsoportok és szakképesítések: Gépészet (Targoncavezető, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Földmunka-rakodó- és szállítógép-kezelő), Egyéb szolgáltatás (Kézápoló- és műkörömépítő, Lábápoló), Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció (Élelmiszer- és vegyi áru eladó, Kereskedő, boltvezető), Informatika (Számítástechnikai szoftver-üzemeltető, Gazdasági informatikus) Szintvizsgák A gyakorlati szintvizsga hivatott arra, hogy a képzés meghatározott időpontjában tájékoztatást adjon a tanuló és oktatója számára a tanuló időarányos felkészültségéről, szakmai ismereteiről. A gyakorlati szintvizsgák megszervezése elsősorban a gazdasági kamara feladata, annak szervezhetőségéről az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ad tájékoztatást. A korábbi években a szintvizsga bizonyos szakmákban szervezhető volt, amennyiben azt a kamara vállalta, az új jogszabályok alapján azonban a szintvizsga kötelező és a tanulószerződés megkötésének előfeltétele. A szintvizsgák statisztikái többek között a lemorzsolódásra vonatkozóan szolgáltatnak hasznos információkkal, emellett a szakmák tanulói, szülői oldalról jelentkező keresettségét is tükrözi. A megyei adatokat tartalmazó 9. táblázat mutatja a szintvizsgákkal összefüggő fontosabb számokat. Látható, hogy az intézmények igénylik a szintvizsga lebonyolítását, amit jelez, hogy a szintvizsgázó tanulók, a szintvizsgák és a szintvizsgáztatásba bevont szakképesítések száma is tanévenként egyre magasabb. Kivételt képeznek a 2010/2011-es tanév kiugró adatai, melyek annak köszönhetőek, hogy abban a tanévben két képzési típusban egyszerre kerültek a szintvizsgák megszervezésre. 36

37 Tanév 9. táblázat: Szintvizsgákkal kapcsolatos megyei adatok Szintvizsgába bevont szakmák száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében Szintvizsgák száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében Szintvizsgázók száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében Szintvizsgára jelentkezők száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében Szintvizsgázók száma ország összesen 2008/ / / / /2013 (terv) n.a n.a. Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt tanéveket figyelembe véve az országban szintvizsgát tett tanulók 7%-át adja. A 2011/2012-es tanévben a 2008/2009-es tanévhez viszonyítottan 24%-kal több tanuló vett részt szintvizsgán, ami az országos 18%-tól magasabb. Sajnos az intézmények által lejelentett létszámok és ténylegesen szintvizsgázók száma között jelentős különbség mutatkozik, ami bizonyos mértékben érzékelteti a képzésből történő lemorzsolódást. A 2008/2009-es tanévben még csupán 2,5%, a következő tanévben 4,5%, azt követően már 10%, a 2011/2012-es tanévben pedig már 18%-os volt a két mutatószám közötti különbség, ami a szakképzésből kimaradók magas arányát demonstrálja. Mind a vizsgázók, mind a szakképesítések számát tekintve az tapasztalható, hogy a legtöbbször és legmagasabb létszámokkal a Bútorasztalos, a Fodrász, a Szakács, a Pincér és a Kőműves szakmákban kerül sor szintvizsgára, mely megállapítás egyaránt megállja a helyét megyei és országos viszonylatban is A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei A gazdasági kamarák, valamint a gazdasági érdekképviseletek az RFKB-k, MFKB-k működésében jelentős szerepet vállalnak. Ennek egyik kézzelfogható eredménye az a kutatás, mely az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) koordinációja alatt zajlik 2008 óta évenkénti rendszerességgel. A kutatási tevékenység célja, hogy annak tapasztalatai segítsék a korábbi RFKB-k döntési, illetve az újonnan alakult MFKB-k javaslattételi tevékenységét. A kutatási program az alábbi területekre terjed ki: A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása, A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete, 37

38 A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete. Az adatfelvételekkel érintett témakörök vizsgálata számos esetben nyújtott hasznos információkat, melyek a beiskolázási arányokra és képzési irányokra vonatkozó döntések, javaslatok meghozatalában támogatták a bizottságot. Természetesen az adatfelvételek eredményei kellő óvatossággal kezelendőek, amit a felmérések mintaszámai és a felmérések során tapasztalt gazdasági környezet is befolyásolt, azonban az elemzések eredményei mindenképpen jelzésértékűek a vizsgált területek szempontjából. Az elemzések javarészt országos és regionális adatokat tartalmaznak, hiszen az RFKB-k munkájának megkönnyítése érdekében készültek, de bizonyos esetekben megyékre lebontva tartalmazzák az eredményeket. A koncepciónak nem célja a felmérések részletezése, de az elvégzett kutatások rövid bemutatása és az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei nem kerülhetőek meg a szakképzés fejlesztése szempontjából A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása A vállalatok körében végzett kérdőíves felmérés célja, hogy a munkaerőpiac szakképzett munkavállalók iránti jövőbeni keresletére vonatkozóan adjon információkat. 12. grafikon Forrás: MKI GVI 38

39 A kérdőívek szerkezete alapvetően évről-évre ugyanaz volt, központi elemei az egy éven belüli, illetve a három éven túli és négy éven belüli szakmánkénti létszámmozgások meghatározása, a szakmunkás végzettségűekkel szemben támasztott követelmények megismerése, a már alkalmazott munkavállalókkal/pályakezdőkkel való elégedettség mérése, valamint a vállalatok képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők feltárása. A 12. grafikon mutatja, hogyan alakult a vállalati adatfelvétel során a létszám-kategóriánkénti megoszlás országos viszonylatban. Az elmúlt négy évben az országban összesen lekérdezett kérdőívek közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 10 fő alatti és a fő közötti létszámmal bíró vállalkozások 5%-át, a 250 fő feletti vállalkozások 3%-át adta. A 2012-es eredmények alapján elmondható, hogy országosan a feldolgozóipari és szolgáltató ágazatokban terveznek jelentősebb mértékű létszámnövekedést a szakképzettek vonatkozásában egy éven belül, illetve hosszabb távon is. A válaszadók 14%-a nyilatkozta azt, hogy jelentős problémát jelent megfelelő képességű pályakezdő keresése, ami hozzájárul az ún. nehezen betölthető álláshelyek kialakulásához. A nehezen, esetleg tartósan betöltetlen álláshelyek kapcsán a leggyakrabban említett szakmák közé sorolható a hegesztő, a géplakatos, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő és a szerszámkészítő. A felmérések adatai alapján meghatározásra kerültek azok a szakképesítések, melyek becsült kereslete és kínálata jelentős mértékben eltér egymástól. A vállalatok válaszai alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szakács és a Bolti eladó szakképesítések vonatkozásában a munkaerő-piaci igényekhez mérten kifejezetten magas kínálat tapasztalható. A megkérdezett vállalkozások 26%-a foglalkoztatott a szakképzésből kikerülő pályakezdőt ben és az így alkalmazott pályakezdők 73%-át az adatfelvétel idején is foglalkoztatták még, ami a velük való elégedettséget mutatja. Tavaly a vállalatok a pályakezdők felkészültségével kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy 16%-uknak nagyon megfelelő, 66%-uknak inkább megfelelő a felkészültsége, míg egyáltalán nem megfelelőnek csupán a pályakezdők 3%-át ítélték. A pályakezdők egyéni kompetenciával kapcsolatban a válaszadók kiemelték, hogy az önálló munkavégzés képessége, a felelősségtudat, a motiváció, a munkához való hozzáállás és a munkatapasztalat terén van szükség fejlődésre A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete A évi pályakezdő szakmunkások helyzetét elemző kutatásba olyan a 2010/2011-es tanévben végzett szakmunkások kerültek bevonásra, akik tanulószerződéses gyakorlati képzésben vettek részt, illetve olyan szakmát tanultak, mely az RFKB-k korábbi döntései alapján legalább három régióban kiemelten támogatott volt. 39

40 13. grafikon Pályakezdő szakmunkások körében végzett felmérés adatai Összesen Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A pályakezdő szakmunkások körében végzett országos méretű felmérés többek között a végzettek iskolájukkal, tanult szakmájukkal, gyakorlati képzőhelyük felszereltségével, a velük foglalkozó tanárokkal, gyakorlati oktatókkal, összességében a szakiskolai képzésükkel kapcsolatos véleményük megismerésére irányul. Emellett számos kérdés foglalkozik a végzettek jelenlegi munkaerő-piaci pozíciójával is. A évi felmérés során az iskolával és a szakmával kapcsolatban a megkérdezettek 90%-a válaszolta, hogy az általa tanult szakmával a későbbiekben is szívesen foglalkozna, 11%-uk azonban másik szakmát tanulna, ha újra választhatna. A vizsgálatba bevont válaszadók 70%-a szerint megfelelő a szakiskolai képzésben az elmélet és a gyakorlat aránya, ami az előző évek mutatóinál alacsonyabb, míg 26% véleménye szerint az elméleti oktatás a szükségesnél nagyobb mértékben van jelen. A kutatás eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a szülő(k) iskolai végzettsége befolyásolja a tanulók teljesítményét. A felmérés az apa iskolai végzettségére kérdez rá, ami alapján megállapítható, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége gyermeke átlageredménye annál jobb lesz. A gyakorlati képzőhelyükkel az előző évek kedvező értékeinél is jobban meg voltak elégedve a pályakezdők. A válaszokból kiderül, hogy korszerű berendezésekkel, gépekkel felszerelt, a szakmához jól értő oktatók segítségével sokat tanultak szakmájukról, mely ismereteket munkahelyükön is kamatoztatni tudják. 40

41 A jelenlegi munkaerő-piaci pozíciót érintő kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy ben a megkérdezettek 48%-a dolgozott valamilyen formában (2011-ben 46,5%), míg több mint 28% vallotta, hogy munkanélküli, 5%-kal többen, mint egy évvel korábban. A megkérdezettek 42%-ának a végzés óta még egyetlen munkahelye sem volt, ami az előző évekhez képest némi javulást mutat ezen a téren. A megkérdezettek 37%-a a felmérés időpontjában munkanélküli volt, ami a korábbi évek adatait felülmúlja, 2009-ben csupán 29% volt ez az arány, ám ez is jóval meghaladja az országos munkanélküliségi rátát. A munkanélküliséget figyelembe véve 2011-ben (53%) és 2012-ben (53%) is a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei megkérdezettek helyzete volt az egyik legrosszabb az országban A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete Ez a kutatási tevékenység 2011-ben indult el és a szakképzés kapcsán sokszor hiányolt pályakövetési rendszer egyik pillérévé válhat ben még tanuló diákok körében történt meg az első adatfelvétel, melyet kilenc hónappal később követett egy újabb felmérés, az akkor már munkaerő-piacon jelenlévő végzettek körében. A 2012-ben elvégzett megkérdezés alapján komolyabb tendenciák nem vázolhatóak fel, ahhoz több év adataira van szükség, melyek a következő esztendőkben valósulnak majd meg. A pályakövetéshez kapcsolódó felméréseket a rendelkezésre álló feltételek mellett az MKIK GVI koordinálása alatt a gazdasági kamarák és érdekképviseletek a következő években is elvégzik majd, ezzel is segítve a szakképzés irányainak és arányainak meghatározását. 41

42 9. A TISZK-ek szerepe a megye szakképzésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben még két TISZK működött, az egyik a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft, a másik pedig a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulás volt, azonban a jogszabályváltozások következtében utóbbi december 31-ével megszűnt. Annak érdekében, hogy az EU-s források ne vesszenek el a megye szakképzése számára a megyei Klebelsberg Inézményfenntartó Központ, mint vagyonkezelő a továbbiakban is rendelkezik a társulás vagyonával, melynek tulajdonjoga a társulást alapító önkormányzatok között oszlik meg. A másik még jelenleg is működő TISZK-et 2004-ben alapította Nyíregyháza, Nagykálló és Tiszavasvári önkormányzata uniós és hazai források segítségével. A 2005-ben megalakult Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft és annak partnerintézményei a korábbinál jóval hatékonyabb módon látták el feladataikat a létrehozott korszerű laborokkal, műhelyekkel rendelkező központi képzőhelyen ban TÁMOP pályázat támogatásával létrejött a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft, melynek tagja Nyíregyháza, Nagykálló, Tiszavasvári és Balkány Városok Önkormányzata, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft, a Besztereci Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány és a Magyarországi Magiszter Alapítvány. A TISZK a fenntartók, a szakképző iskolák és egyéb szervezetek együttműködési rendszere, amelyet megyénkben a Nyírszakképzés Nonprofit Kft, mint jogi személy képvisel ben a TISZK és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara között együttműködési megállapodás aláírására került sor, amelynek keretében a két szervezet segíti egymást a szakképzés terén, valamint információkkal látják el egymást. A TISZK-nek az eddigi eredmények fenntartása mellett kiemelt szerepe van a központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzés összehangolásában és biztosításában. Közös pályázatok készítésével és megvalósításával segíti a tartalmi munka feltételeinek javítását. Erősíti az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság kapcsolatát, a felnőttképzés keretében pedig a munkaerő-piacon alkalmazható tudást nyújtó OKJ képzéseket és munkaerő-piaci szolgáltatásokat, tréningeket is kínál. A végzettek elhelyezkedési esélyeit növeli, hogy a legkorszerűbb eszközökön sajátítják el a szakmákat, és piaci szereplők bevonásával végzik gyakorlataikat. A közösségi szolgáltatások keretében pályaorientációval kombinált pályaválasztási- és karrier-tanácsadó rendszert is működtet a TISZK, aminek segítségével elsősorban a TISZK-en belüli tanulási utakat ismerhetik meg az érdeklődők. Jelenleg a 20 partnerintézményben tanuló diákok 19 szakmacsoportban 97 szakmát tanulnak iskolarendszerű képzésben. A társaság a közel 100 szakmában folyó középfokú és felsőfokú szakképzést fogja össze. 42

43 Tanulók száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 14. grafikon A Nyírségi TISZK-en belül a tanulók szakmacsoportonkénti létszáma (2013 januári adatok) Szakmacsoportok megnevezése Forrás: Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft A partnerintézmények összesített tanulólétszáma az elmúlt tanévekben folyamatosan csökkent a 2008/2009-es tanévi főről a 2012/2013-as tanévre főre esett vissza, ami több mint 4%-kal kevesebb tanulót jelent. A TISZK által szolgáltatott adatokból látszik, hogy a legtöbb tanuló a Közgazdaság, a Gépészet, a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, az Építészet és az Informatika szakmacsoportokban van, ezek létszáma az 500 főt meghaladó. Alacsonynak mondható az Oktatás, a Közlekedés, a Szociális szolgáltatások és az Ügyvitel szakmacsoportok létszáma, míg a megye gazdaságában jelentős szerepet játszó Élelmiszeripar és Mezőgazdaság szakmacsoport adatai a középmezőnyben vannak. 43

44 10. A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára segítséget nyújtson a közép- és hosszútávú tervezéshez, ami a kiszámíthatóság kritériumának teljesüléséhez vezethet. A fejlesztési dokumentum célja, hogy a munkaerő-piaci igények és a szakiskolai kibocsátások minél nagyobb összhangját teremtse meg, amihez a megye szakképzésének és munkaerőpiacának feltérképezése, és az azokból kiinduló jövőre vonatkozó szakképzési irányok definiálása szükséges Általános adatok A szakképzés tanulólétszámainak vizsgálata előtt célszerű áttekinteni a megyében szakképzéssel foglalkozó intézményeket és az általuk ellátott feladatok típusait. 10. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzéssel is foglalkozó intézményeinek feladat-ellátási hely szerinti megoszlása Szakiskolai feladatok Speciális szakiskolai feladatok Készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok Előkészítő szakiskolai feladatok Szakközépisko lai feladatok Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A KIR-STAT adatbázisa alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 49 olyan középfokú oktatási intézmény van, mely a 8. táblázatban szereplő feladatok valamelyikét végzi. 46 intézmény lát el szakiskolai feladatokat, melyek közül ezen felül egy speciális szakiskolai, kettő pedig előkészítő szakiskolai feladatok ellátását is végzi. Egy intézmény van a megyében, mely kizárólag speciális szakiskolai feladatok ellátásában érdekelt, míg egy iskola csak készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik. Ezek mellett egy megyei intézményben a szakiskolai feladat kivételével megtalálható a speciális, a készségfejlesztő speciális és az előkészítő szakiskolai képzési forma is. Szakközépiskolai képzésre 17 megyei intézményben van lehetőség, azonban közülük három intézményben jelenleg nem folyik szakképzés az intézmények jelzése alapján. Hat olyan iskola van a megyében, melyben szakiskolai feladatellátás van, de szakközépiskolai nincs. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 15. grafikon szemlélteti. 44

45 15. grafikon A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények megoszlása a fenntartó típusa szerint 9% 2% 1% 6% Intézményfenntartó Központ Korlátolt felelősségű társaság Egyház 9% 50% Közhasznú alapítvány Közalapítvány 23% Egyesület Egyéni vállalkozó Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Látható, hogy az intézményfenntartó központ fenntartásába került a megyei intézmények fele. A koncepció összevontan kezeli a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központot és a Klebelsberg Megyei Intézményfenntartó Központot, hiszen a jelenlegi tervek szerint előbbi is hamarosan átadja intézményeit az utóbbinak. Emellett jelentős még a nonprofit kft-k részaránya, melyek az intézmények közel egy negyedét tömörítik. Az egyházak, az alapítványok, az egyesületek, illetve egyéni vállalkozás által fenntartott iskolák aránya összesen 27%-os, amiből az alapítványok 15%-kal részesednek Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete A létszámok elemzésekor szakmacsoportonkénti és ahol releváns, ott ágazatonkénti bontásban jelennek meg az adatok, melyek alapját intézményi adatszolgáltatás adja. A megyében iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények részéről beérkező 2010/2011-es, 2011/2012-es, 2012/2013-as tanévek tényleges és a 2013/2014-es tanév tervezett adatai alapján kirajzolódnak a megye szakképzésében lezajló tendenciák, illetve jól meghatározható a különböző szakmacsoportok, szakképesítések múltbeli és jelenlegi helyzete is. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozóan nehezen nyerhetőek információk, a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek a szakképző intézményeknél gyorsabban tudnak a munkaerő-piaci folyamatokra reagálni, így képzési kínálatuk is folyamatosan változik, 45

46 ellentétben a hagyományaikra, már meglévő kapacitásaikra, infrastruktúrájukra támaszkodó szakképző iskolákkal. A tisztán felnőttképzési profilú szervezetek az esetek többségében nagyobb saját forrásokkal rendelkeznek, mely szintén megkönnyíti az új képzések indításához szükséges fejlesztések megvalósítását, így számukra a tervezés folyamata esetenként nehezebb, hiszen az állandóan változó piaci körülményekhez kell alkalmazkodniuk. Emellett az iskolarendszeren kívüli képzések esetében a vizsgaszervező és képzőcégek közel fele nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik, így a felnőttképzés jellemzőire vonatkozóan elsősorban a vizsgáztatási adatokból lehet következtetni, melyre a koncepció egy korábbi fejezetében került sor. A szakképzés tanulólétszámainak elemzésekor számos probléma merült fel, hiszen a koncepció készítésének idején is jelentős változások zajlanak a szakképzésben, ami nehezítette az adatszolgáltatást és az adatok feldolgozását. Az elmúlt években többször módosult az OKJ, szakképesítések szűntek meg, olvadtak egybe, illetve számos új szakképesítés is bekerült a jegyzékbe, továbbá a különböző képzési formák (2+2 vagy 2+3 éves; előrehozott szakképzés; duális képzés) bevezetése, megszüntetése, meglévő párhuzamosságai is okoznak problémát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai intézményi adatszolgáltatás alapján A megyei szakképzés arányainak feltérképezésekor célszerű különbontani az alapozó évfolyamokat és a szakképző évfolyamokat. Az adatszolgáltatást és az adatok rendszerezését is nehezítette, hogy a szakképzés mára igencsak változatos lett a szakképzésben jelenleg is indítható és a rendszerben már csak kifutó jelleggel jelenlévő képzési formák miatt. Ezért mindenképpen szükséges az adatok csoportosítására vonatkozóan egy olyan szisztéma felállítása, mely alapján a koncepcióban elemzésre kerülnek a rendelkezésre álló adatok. A koncepció, alapozó évfolyamként a 2+2 vagy 2+3 éves képzési formák 9. és 10. osztályait érti, míg szakképző évfolyamként kezeli a 2+2, 2+3 éves képzések évfolyamait, a 3 éves képzési formák valamennyi évfolyamát, az érettségire épülő évfolyamokat, illetve a felsőfokú szakképzés évfolyamait is. A szakképző évfolyamok esetében szakképesítésenkénti statisztikák készülnek, azonban ezek adatait célszerű szakmacsoportokba, ágazatokba rendezni, melynek köszönhetően könnyebben áttekinthetőek lesznek az adatok. Természetesen indokolt esetekben szakképesítések megjelölésére is lehetőség nyílik a megyei szakképzés mutatóinak vizsgálatakor, bemutatva, a kritikus helyzetben lévő szakképesítéseket. Mivel a központi célkitűzések egyértelműen a 3 éves duális képzési forma általános bevezetésének irányába mutatnak, az intézményi adatszolgáltatás is kiemelten kezelte ezt a képzési formát és a koncepció is csak ezt a képzési típust tekinti kifejezetten duális jellegű képzésnek. A jelenleg választható 2+2 éves, de egyben duális képzési forma, a szakképzésben csak átmeneti jelleggel, az iskolák fokozatos átállásának elősegítésére van jelen a rendszerben, így az erre a képzési típusra vonatkozó adatok a 2+2 és 2+3 éves képzések adataiba kerültek beépítésre. 46

47 Az alapozó évfolyamok jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakmacsoportos beiskolázásnak köszönhetően kialakuló alapozó évfolyamok a szakképzés szempontjából megkerülhetetlenek, mivel ezen évfolyamok alapjaiban határozzák meg a szakképző évfolyamokra belépők számát. Az alapozó évfolyamok elemzésére a 2010/2011-es, a 2011/2012-es és a 2012/2013-as tanévek 9. és 10. évfolyamainak tényleges, valamint a 2013/2014-es tanév 10. évfolyamának az intézmények által tervezett létszámai alapján kerül sor szeptemberétől az alapozó évfolyamokat tartalmazó képzési forma már nem indítható. Az elmúlt három tanév alapozó évfolyamainak adatai alapján kijelenthető, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az alábbi szakmacsoportok dominálnak a tanulók létszámát tekintve: Vendéglátás-idegenforgalom, Gépészet, Építészet, Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, Mezőgazdaság. Ezek a szakmacsoportok minden esetben kiemelkedtek a többi szakmacsoport közül, a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2010/2011-es, a 2011/2012-es és a 2012/2013- as tanévben is 700 fő feletti, a Gépészet fő közötti, az Építészet fő körüli, a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció és a Mezőgazdaság szakmacsoport fős létszámokat produkált, míg a többi szakmacsoport néhány kivételtől eltekintve a 200 fős létszámhatár alatt mozgott. A megyében alapozó évfolyamon az Egészségügy, a Vegyipar és az Ügyvitel szakmacsoportokban nem folyik képzés, míg az utóbbi három tanévben, a Nyomdaipar szakmacsoportban sem került sor beiskolázásra. Emellett a Művészet, Közművelődés, Kommunikáció szakmacsoport van sajátos helyzetben, hiszen itt öt évfolyamos, ún. párhuzamos képzésben folyik az oktatás, ami a többi szakmacsoporttól eltérő szerkezetet mutat. A 9. évfolyamra történő beiskolázási adatokat elemezve kiderül, hogy a 2010/2011-es tanévtől kezdődően fokozatosan csökkent a beiskolázott tanulók összlétszáma a megyében. Az alapozó évfolyamok létszámaiban az egymást követő tanévekben bekövetkezett változások segítenek az egyes szakmacsoportok megyei helyzetének megismerésében (9. táblázat). A 2011/2012-es tanévben az előző tanévhez képest növekedett az Elektrotechnikaelektronika, az Informatika, a Közlekedés, a Vendéglátás-idegenforgalom és az Élelmiszeripar szakmacsoportok tanulólétszáma, míg jelentősen csökkent a Szociális szolgáltatások, az Építészet és a Faipar szakmacsoport mutatója. A 2012/2013-as tanévben már markánsabb különbségek figyelhetőek meg az egy tanévvel korábbi értékekhez viszonyítva, amihez az egyéb képzési formákra történő beiskolázások is 47

48 hozzájárultak, mely létszámok a többi képzési formánál fognak megjelenni. Ennek ellenére az Informatika, a Közgazdaság és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportok esetében még emelkedett az alapozó évfolyamok létszáma. Számos szakmacsoport 30-40%-os csökkenést is produkált a megyében. Az intézmények, kamarák tapasztalatai alapján a szakmacsoportok között kialakult erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben nem változtak, viszonylagos állandóság jellemzi azokat. 11. táblázat: A megyében alapozó képzésben tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása Szakmacsoport A 2011/2012-es tanévben 9. és 10. évfolyamon tanulók számának aránya az előző tanév hasonló adatához viszonyítva A 2012/2013-as tanévben 9. és 10. évfolyamon tanulók számának aránya az előző tanév hasonló adatához viszonyítva Szociális szolgáltatások -23% -27% Oktatás -8% -18% Gépészet -1% -15% Elektrotechnika-elektronika 2% -43% Informatika 24% 13% Építészet -23% -32% Könnyűipar -7% -29% Faipar -25% -35% Közlekedés 1% -9% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0% 0% Közgazdaság -21% 10% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció -7% -30% Vendéglátás-idegenforgalom 5% 1% Egyéb szolgáltatások -11% -38% Mezőgazdaság -18% -30% Élelmiszeripar 8% -2% Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján szerkesztés A rendelkezésre álló, egymást követő tanévek adatai lehetőséget adnak arra is, hogy az egyes szakmacsoportok esetében a képzést idő előtt befejezők arányára vonatkozó megállapítások szülessenek. Az alapozó évfolyamok létszámai meghatározó szerepet töltenek be a szakképző évfolyamokon tanulók számának alakulásában, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a 10. évfolyamok létszámai hogyan viszonyulnak az előző tanév 9. évfolyamainak létszámaihoz. A 12. táblázat alapján egyértelmű, hogy a szakmacsoportok többségénél kisebb-nagyobb mértékű csökkenés jellemzi a 10. évfolyamos tanulólétszámokat, azonban az intézményi adatok alapján a Közgazdaság szakmacsoport esetén nagymértékű növekedés a jellemző, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy a létszámok viszonylag alacsonyak, így a relatíve alacsony létszámemelkedés is jelentős mértékű növekedést eredményez. Ez vonatkozik az 48

49 Elektrotechnika-elektronika, a Faipar és a Közlekedés szakmacsoportok 2013/2014-es tanévi adataira is. Emellett viszonylag jó helyzetben vannak a Környezetvédelem-vízgazdálkodás, az Informatika és a nagy tanulólétszámmal bíró Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok, melyek mind a három tanévben kevesebb, mint 10%-os csökkenéssel jellemezhetőek. 12. táblázat: Az alapozó képzésre jellemző lemorzsolódás szakmacsoportonkénti bontásban Szakmacsoport A 2011/2012. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya A 2012/2013. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya A 2013/2014. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya Szociális szolgáltatások -33% -31% -23% Oktatás -26% -6% 0% Gépészet -24% -22% -5% Elektrotechnika-elektronika -41% -32% 56% Informatika -5% -3% -4% Építészet -21% -18% -1% Könnyűipar -34% -38% -21% Faipar -27% -33% 16% Közlekedés -26% -16% 1% Környezetvédelemvízgazdálkodás -6% 0% 0% Közgazdaság 4% 47% 44% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció -5% -8% -7% Vendéglátás-idegenforgalom -23% -17% -20% Egyéb szolgáltatások -16% -68% -4% Mezőgazdaság -33% -35% -9% Élelmiszeripar -11% -14% -1% Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján szerkesztés A vizsgált tanévek kapcsán kiderül, hogy a 2010/2011-es tanév 9. évfolyamán nem túl jelentős létszámú Könnyűipar (167 fő), valamint legmagasabb létszámmal rendelkező Vendéglátás-idegenforgalom (424 fő) szakmacsoportok minden esetben komoly arányú lemorzsolódást produkáltak, előző a következő tanév 10. évfolyamán már csak 110 fős, utóbbi 326 fős mutatóval rendelkezett. Emellett még a magas létszámú Mezőgazdaság is több mint 30%-os csökkenést szenvedett el. A következő tanévek esetén a szakképzést előkészítő évfolyamok létszámadatainak alakulását az iskolák által indított alapozó évfolyamokat nem tartalmazó képzési formák is befolyásolták, a létszámok csökkentek, így a szakmacsoportokra 49

50 jellemző arányok is sok esetben jelentős mértékben változtak. Az megállapítható, és ezt az iskolai és kamarai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a szakképzés kapcsán sokszor emlegetett lemorzsolódás a szakmacsoportok többségénél az elfogadhatónál nagyobb mértékű A szakképző évfolyamok tanulói létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A koncepciónak ebben a fejezetében az alábbi képzési formák létszámainak elemzésére kerül sor: az 2+2 vagy 2+3 éves képzési formák 11., 12., illetve 13. évfolyamainak létszámai, az előrehozott, alternatív szakképzés évfolyamainak létszámai, a 3 éves duális szakképzés évfolyamainak létszámai, az érettségire épülő szakképzés 13., 14. és ahol releváns 15. évfolyaminak létszámai, a felsőfokú szakképzés létszámai. A szakképzés-fejlesztési koncepció elsőként az előzőekben említett képzési formák szerinti bontásban tartalmazza a szakképző évfolyamokon tanulók létszámait, a későbbiekben a jobb áttekinthetőség érdekében összesített formában is megjelennek az adatok A 2+2 és 2+3 éves képzések szakképzési évfolyamain tanulók létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzési létszámok képzési típusonkénti megoszlását vizsgálva látható, hogy a négy (2+2) vagy öt (2+3) évfolyamos képzések szakképző évfolyamainak létszámai dominálnak. A közötti időszakban választható új képzési formákat különböző okok miatt eleinte nem preferálták a megyei szakképzők, azaz többségében a már jól bevált típust választották, választják. A 2010/2011-es tanévben valamivel több, mint 5 ezer, a következő tanévben 6 ezernél is több, míg a 2012/2013-as tanévben a jövő tanévre tervezettel is nagyjából azonos 5 és félezer fő képzése folyt ennek a képzési típusnak a szakképző évfolyamain. A szakképző iskolák adatai alapján a Szociális szolgáltatások (a négy tanév átlaga 1100 fő), a Vendéglátás-idegenforgalom (800 fő), a Gépészet (660 fő), az Építészet (660 fő) és a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció (540 fő) szakmacsoportok létszámai kiemelkedőek, utóbbi négy esetében ez az alapozó képzések szakmacsoportonkénti mutatói alapján törvényszerűnek tekinthető. Az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció, a Vegyipar, a Környezetvédelem-vízgazdálkodás és a Közgazdaság szakmacsoportokban nem folyt képzés a vizsgált tanévekben, az Egészségügy és a Nyomdaipar szakmacsoportokban tanulók megyei aránya pedig még az 1%-ot sem érte el. A Szociális szolgáltatások esetében a 2011/2012-es tanévben jelentősen megugrott a 11. évfolyamot megkezdők aránya, ami a 50

51 Szociális gondozó és ápoló szakképesítésnek köszönhető, amit egyébként többségében iskolarendszerben, esti képzésben oktatnak. Ez ugyan más szakmacsoportok szakmáinál is jelen van, de nem ilyen nagy arányban. Az alapozó képzések esetében a koncepció kitért a képzést idő előtt befejezők arányának elemzésére is, ezt célszerű megtenni a szakképző évfolyamok tekintetében is. A 2010/2011-es tanévben 11. évfolyamosok és a következő tanévben 12. évfolyamosok létszámának összevetéséből kiderül, hogy az alapozó képzésekhez hasonlóan még itt is jelentős mértékű a lemorzsolódás, ami minden szakmacsoportra jellemző. 30% fölötti a Könnyűipar, a Mezőgazdaság, az Egyéb szolgáltatások és az Építészet szakmacsoportok ide vonatkozó mutatója, 10-20% közötti a Gépészeté, az Informatikáé, a Faiparé, a Közlekedésé és az Élelmiszeriparé. 13. táblázat: A 2+2, 2+3 éves képzési forma szakképző évfolyamain tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása a megyében (fő) Szakmacsoport 2010/ / / /2014 Egészségügy 0% 0% 0% 0% Szociális szolgáltatások 5% 23% 30% 24% Oktatás 0% 0% 0% 0% Művészet, közművelődés, kommunikáció 0% 0% 0% 0% Gépészet 13% 11% 12% 13% Elektrotechnika-elektronika 2% 2% 1% 3% Informatika 3% 4% 2% 2% Vegyipar 0% 0% 0% 0% Építészet 17% 13% 9% 10% Könnyűipar 5% 4% 3% 4% Faipar 5% 4% 3% 3% Nyomdaipar 0% 0% 0% 0% Közlekedés 2% 1% 2% 2% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0% 0% 0% 0% Közgazdaság 0% 0% 0% 0% Ügyvitel 2% 2% 1% 2% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció 10% 8% 9% 11% Vendéglátás-idegenforgalom 17% 14% 13% 12% Egyéb szolgáltatások 8% 5% 4% 4% Mezőgazdaság 7% 5% 6% 5% Élelmiszeripar 4% 4% 5% 5% Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján szerkesztés A 2011/2012-es tanévben 11. évfolyamosok és a következő tanévben 12. évfolyamosok szakmacsoportonkénti létszámát összehasonlítva látható, hogy az értékek az előző bekezdésben foglaltaktól is rosszabbak. 40% feletti létszámcsökkenés jellemzi az Építészet, a 51

52 Könnyűipar és a Faipar, 30% feletti az Ügyvitel, a Gépészet, az Elektrotechnika-elektronika és az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportokat. A 20%-os szint alatt csak a Közlekedés és az Élelmiszeripar található. A 2010 szeptemberében és 2012 szeptemberében szakképző évfolyamot kezdők számának összehasonlításából kiderül, hogy a Szociális szolgáltatások (660%), a Gépészet (27%), a Vendéglátás-idegenforgalom (26%), az Élelmiszeripar (21%), a Közlekedés (12%) és a Kereskedelmi (5%) szakmacsoportok esetében növekedés figyelhető meg, míg jelentős mértékben csökkent az Informatika (58%), az Építészet (46%), az Ügyvitel (34%) és az Egyéb szolgáltatások (23%) szakmacsoportok létszáma. Ebben a képzési formában az alább felsorolt szakképesítések rendelkeznek a legmagasabb tanulói létszámokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakképesítések neve után zárójelben a négy tanév átlagos tanulólétszáma olvasható. Szociális gondozó és ápoló (1100 fő), Szakács (393 fő), Élelmiszer- és vegyi áru eladó (353 fő), Kőműves (318 fő), Fodrász (301 fő), Pincér (286 fő), Bútorasztalos (260 fő), Hegesztő (245 fő), Festő, mázoló és tapétázó (171 fő). A Kőműves szakképesítés az, melyet a legtöbb intézmény (14) oktat a megyében, ezt követi a Szakács (11), a Pincér és az Élelmiszer- és vegyi áru eladó (10-10), a Festő, mázoló és tapétázó, valamint a Szociális gondozó és ápoló (9-9). A 2010, 2011 és 2012 szeptemberében ebben a képzési formában 11. évfolyamosok szakképesítésenkénti létszámának vizsgálatából látszik, hogy tanévről-tanévre növekedett a Szociális gondozó és ápoló, az Irodai asszisztens, a Hegesztő és a Gazda, míg folyamatos csökkenést mutatott a Festő, mázoló és tapétázó, a Kőműves, a Fodrász és a Bútorasztalos szakképesítés, ám ezek aránya a szakképzésen belül alig változott, mivel más képzési típusokban is megjelentek Az előrehozott, alternatív szakképzési forma szerepe a megye szakképzésében A 3 éves előrehozott vagy más néven alternatív szakképzést először 2010 szeptemberében indíthatták a szakképző iskolák, a duális képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények 52

53 késői megjelenése miatt azonban még 2011 szeptemberében is volt lehetőség beiskolázásra ebben a képzési típusban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei intézmények körében a 2010/2011-es tanévben nem volt népszerű ez a képzési forma, hiszen mindösszesen öt szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Építészet, Könnyűipar, Egyéb szolgáltatások) és 8 szakképesítésben (Kőműves, Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Szociális gondozó és ápoló, Burkoló, Fodrász, Gazda, Zöldségtermesztő és Női szabó) 284 fő kezdte meg ebben a képzési típusban tanulmányait. 16. grafikon 1200 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében előrehozott szakképzésben tanulók száma (fő) / / / /2014 Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján saját szerkesztés A 2011/2012-es tanévben már jelentősebb volt a képzési típus keresettsége, ekkor 816 fő kilencedikes kezdte meg a képzést. Leginkább az Építészet, az Egyéb szolgáltatások és a Mezőgazdaság szakmacsoportokra volt jellemző ez a képzési forma. Ez a három szakmacsoport együttesen a tanulók 58%-át adta (az Építészet szakmacsoport egymaga közel a létszám harmadát) legjelentősebb létszámban a Kőműves, a Festő, mázoló és tapétázó, a Fodrász, a Gazda és a Zöldségtermesztő szakképesítésekben. Az egyes szakképesítések létszámai alapján a Kőműves (200 fő), a Fodrász (136 fő), a Szociális gondozó és ápoló (71 fő) és a Gazda (63 fő) szakképesítések emelkednek ki. A lemorzsolódás az előrehozott szakképzésben is érezhetően jelen van, a 2011-ben képzésüket megkezdők száma a 10. évfolyamra 20-70%-kal csökkent, legnagyobb mértékben a Könnyűipar, a Mezőgazdaság és az Építészet szakmacsoportokra jellemző a létszámcsökkenés, ami az 50-70%-ot is eléri. A 2012/2013-as és a 2013/2014-es tanévben már nem volt lehetőség beiskolázásra ebben a képzési típusban, de a korábbi tanévekben képzésüket megkezdők ezekben a tanévekben fejezik be tanulmányaikat, így jelenleg is részét képezik a megye szakképzésének. 53

54 A 3 éves duális képzési forma bevezetésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17. grafikon A duális képzésre a 2012/2013-as tanévben beiskolázott tanulók szakképesítésenkénti megoszlása a megyében (fő) Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján saját szerkesztés A duális képzési forma bevezetésére első alkalommal 2011 szeptemberében nyílt lehetősége az intézményeknek, azonban ekkor ezt a képzési formát a megyei képzők a bevezetésre rendelkezésre álló idő rövidsége és az új képzési formát övező bizonytalanság miatt még kellő óvatossággal kezelték. A 2012/2013-as tanévben azonban már a megyében is bevezetésre került ez a képzési típus, mégpedig 9 szakmacsoport 20 szakképesítésének tekintetében mindösszesen 791 tanulóval. A beiskolázott tanulók szakmacsoportonkénti megoszlását elemezve kiderül, hogy az Építészet (4 szakképesítés), a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció (3 szakképesítés), az Egyéb szolgáltatások (1 szakképesítés), a Vendéglátás-idegenforgalom (1 szakképesítés) és a Gépészet (5 szakképesítés) szakmacsoportokban jellemző ez a képzési forma a megyében. A szakképesítések helyzetét a 17. grafikon szemlélteti, jelentős létszámú a Fodrász (129 fő), a Szakács (110 fő), a Kőműves (89 fő) és az Élelmiszer- és vegyi áru eladó (84 fő) szakképesítés. 54

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Készült a Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság számára Szekszárd 2013 1 Tartalomjegyzék Előzmények, preambulum... 4 Bevezetés... 6 A szakképzés szerkezeti

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia OROSZLÁNY a jövőnk kötelez Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Vezetői összefoglaló... 4 3. Módszertan... 6 4. Helyzetfelmérés... 7 4.1. "A Város és környéke a statisztikák

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben