VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely, november 10.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. FELADAT-MEGHATÁROZÁS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK POZITÍV/NEGATÍV VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA Gazdasági folyamatok alakulása A éves népesség gazdasági aktivitása A munkanélküliség alakulása MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOK ÉS A SZAKKÉPZÉS HELYZETE Tartósan betöltetlen álláshelyek (hiányszakmák) KÖZIGAZGATÁSI/SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK FELADATAIBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK FELADATKIOSZTÁSOKBAN TÖRTÉNT VÁLTOZÁS Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal A SZAKKÉPZÉS MEGYEI HELYZETE KÉPZŐHELYEK SZÁMA, TANULÓSZERZŐDÉSEK HIÁNYSZAKMÁK HELYZETE GYAKORLATI OKTATÓK KÉPZÉSE FEJLESZTÉSI IRÁNYOK AS EU-S PROGRAMOK A SZAKKÉPZÉS TÉMÁJÁBAN HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS GAZDASÁG SZERKEZETÉNEK ÉS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA MEGYEI EU-S TERVEZÉS VAS MEGYE SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÉNEK SWOT ANALÍZISE JAVASLATOK

3 ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÁSA (KSH) ÁBRA: A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA VAS MEGYÉBEN (KSH) ÁBRA: A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA VAS MEGYÉBEN (VMKH MK) ÁBRA: A REGISZTRÁLT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA VAS MEGYÉBEN (VMKH MK) ÁBRA: A BEJELENTETT ÜRES ÁLLÁSHELYEK MEGOSZLÁSA (VMKH MK) TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: A ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA (KSH) TÁBLÁZAT: AZ ÁLLÁSKERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA A HAVI ÁTLAGLÉTSZÁM ALAPJÁN (VMKH MK) TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA 2013-BAN (VMKH MK) TÁBLÁZAT: TARTÓSAN BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK KÉPZETTSÉGI SZINT ALAPJÁN (VMKH MK) TÁBLÁZAT: TARTÓSAN BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK FOGLALKOZÁSOK SZERINT (VMKH MK)

4 1. Feladat-meghatározás A feladat a év május 13-án kiadott Vas megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepció ( ) évenkénti felülvizsgálatának elvégzésére irányul, szerződés szerint. 1. feladat: Szakmai anyag elkészítéséhez javaslat A felülvizsgálat térjen ki/ tartalmazza a 1) Munkaerő-piaci helyzetben bekövetkezett változásokat // a VMKIK- Munkaügyi Központ által biztosított szakmai anyagok alapján// a) pozitív/negatív változások pl.: gazdasági aktivitás; álláskeresők összetétele; demográfiai helyzet; munkaerő kereslet b) munkaerő-piaci elvárások és a szakképzés helyzete 2) Közigazgatási/szakképzési intézmények feladataiban bekövetkezett változásokat a) törvényi változás b) feladat kiosztásokban történt változás 3) Szakképzés megyei helyzetét a) képzőhelyek száma (elegendő képzőhely) // A VMKIK által biztosított adatok alapján// b) hiányszakmák (történt e változás; hsz. vonzóbbá tétele) c) gyakorlati oktatók képzése 4) Fejlesztési irányokat a) EU-s pályázatok (területi; képzési) b) humánerőforrás fejlesztés (felsőoktatás (NyMESEK)) c) gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása (NYPJMK) d) kistérségek helyzete 5) SWOT analízist 6) Javaslatokat (Koncepció megvalósítását szolgáló eszköz és intézményrendszer) 4

5 A tanulmány formai követelményei: Terjedelem: minimum 10, maximum 19 A/4 oldal Betűtípus: Times New Roman Betűméret: 12-es Sortáv: 1,5-es 2. feladat: Szakértői egyeztetésen való részvétel A Megbízott a Vas Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság októberi üléssel egybekötött szakértői egyeztetésen részt vesz. Teljesítési határidő: november 14. 5

6 2. Munkaerő-piaci helyzetben bekövetkezett változások 2.1. Pozitív/negatív változások bemutatása Gazdasági folyamatok alakulása A évi mélypontot követően - elsősorban az export megrendeléseknek köszönhetően csökkenő ütemben, de évről évre bővül a megye gazdaságát meghatározó ipar teljesítménye. Az elmúlt években éven belül hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési értéke 2010-ben 16,3%-kal, 2011-ben 12%-kal, 2012-ben 6,9%-kal emelkedett az előző évhez képest évben az előző évekhez hasonlóan hullámzóan alakult az ipari vállalkozások teljesítménye, ennek ellenére a termelésük volumene március és június kivételével - minden hónapban meghaladta az előző év azonos időszakit. Az év során előállított termelési érték összességében 5,9%-kal haladta meg az egy esztendővel korábbit. 1. ábra: Az ipari termelés alakulása (KSH) 6

7 Az iparnak (ezen belül a gépiparnak) a rendszerváltás óta a megye gazdaságában betöltött szerepe meghatározó, amelyet igazol, hogy a bruttó hozzáadott érték jelentős részét - az országos arányokat meghaladva - az ipar adja. A Vas megyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye is meghaladta az egy évvel korábbit évben a teljesítményük 12%-kal bővült az elmúlt évhez képest. Az eredmény mögött jelentős út és vasútépítési munkák húzódtak meg. Az országos tendenciáktól eltérően 2013-ban Vas megyében csökkent az előző évhez képest a beruházási tevékenység, döntően a évben realizált kiemelkedő volumenű fejlesztések bázishatása miatt. A gazdálkodó szervezetek által megvalósított beruházások értéke elérte a 125 milliárd forintot, amelyben jelentős szerepe volt, hogy az év utolsó negyedévében az állattenyésztésben, a falemezgyártásban, a közúti áruszállításban és a raktározás területén, valamint az egészségügyben jelentős fejlesztések kezdődtek A éves népesség gazdasági aktivitása Vas megyében a piaci hatásokat 2013-ban a foglalkoztatáspolitikai intézkedések csak részben tudták ellensúlyozni. Éven belül negyedévről negyedévre javult a foglalkoztatási helyzet, de évhez képest nem történt pozitív irányú elmozdulás, mivel a munkaerő-piaci folyamatok alakulását döntően befolyásoló közfoglalkoztatási programokban a hátrányos gazdasági helyzetű térségek nagyobb arányban vettek részt. A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a munkaerő-piaci folyamatok 2013-ban negyedévről negyedévre javultak. A IV. negyedévben a éves népességnek az elmúlt év azonos időszakinál 1,3%-ponttal magasabb aránya, 59,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. 7

8 1. táblázat: A éves népesség gazdasági aktivitása (KSH) Gazdaságilag Gazdaságilag Foglalkoztatottak Aktivitási Foglalkoz- Időszak aktívak inaktívak arány tatási ráta ezer fő százalék I. negyedév 118,1 82,1 109,7 59,0 54, év II. negyedév 117,4 82,5 110,7 58,7 55,4 III. negyedév 119,2 80,4 112,9 59,7 56,6 IV. negyedév 116,7 82,7 109,3 58,5 54,8 I. negyedév 114,6 84,8 104,4 57,5 52, év II. negyedév 117,1 82,3 108,4 58,7 54,4 III. negyedév 116,9 82,6 108,7 58,6 54,5 IV. negyedév 119,3 80,2 111,5 59,8 55,9 A foglalkoztatottak száma negyedévről negyedévre emelkedett és utolsó három hónapjában meghaladta a 111 ezer főt, amely 2%-kal volt több, mint IV. negyedévében. A foglalkoztatottak aránya egy év alatt 54,8%-ról 55,9%-ra bővült, ezzel a megyék és a főváros rangsorában a harmadik legmagasabb értékkel bírt Vas megye. 2. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása Vas Megyében (KSH) 8

9 A foglalkoztatás bővülés jelentős részben a közfoglalkoztatási programok eredménye volt, amely nem az elsődleges munkaerő-piacot érintette. Az elsődleges munkaerő-piacon mind gyakrabban találkozhattunk határozott időre szóló foglalkoztatással. Ezek a foglalkoztatási formák azonban kevésbé stabilak, a dolgozók részére nem biztosítják a hosszú távú foglalkoztatást A munkanélküliség alakulása A regiszter alapú nyilvántartás szerint 2013 első hónapjaiban, döntően a szezonális hatások miatt, romlott a munkaerő-piaci helyzet. A szezonalitással érintett ágazatok munkaerő-kereslete beszűkült, a téli hónapokban zajló közfoglalkoztatási programok munkaerő-igénye is lényegesen elmaradt a korábbi hónapokétól, így kevesebb álláskereső munkavállalására adódott lehetőség. Az év eleji magas létszámokat követően márciustól júniusig erőteljesebben mérséklődött a regisztrált álláskeresők száma, amelyben az elsődleges munkaerő-piaci kereslet mellett meghatározó szerepe volt az induló közfoglalkoztatási programok munkaerő-szükségletének is. Február és június között összességében 2593 fővel, mintegy 25%-kal fogyott a regisztrált álláskeresők száma. A jelentős csökkenés ellenére minden hónapban magasabban alakult a nyilvántartottak száma, mint egy évvel korábban. A nyári hónapokban számottevően nem változott a regisztrált álláskeresők száma: júniustól augusztusig havonta átlagosan 8000 és 8150 közötti létszámmal szerepeltek a regisztrációs rendszerben. A szeptemberi csökkenést és az októberi stagnálást követően novembertől a szokásos trendektől eltérően a téli átmeneti közfoglalkoztatási programok következtében erőteljesen csökkent az álláskeresők száma. A novemberben érvényesített foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményeként az év utolsó két hónapjában kevesebb álláskereső szerepelt a regisztrációs rendszerben, mint egy évvel korábban. Az év utolsó hónapjában az éves csökkenés üteme meghaladta a 24%-ot. Összességében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulását a szokásos szezonális hatások mellett a közfoglalkoztatás is befolyásolta. 9

10 3. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Vas Megyében (VMKH MK) 2013-ban havonta átlagosan 8405 álláskereső szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában, 4,9%-kal több, mint 2012-ben. Az emelkedés oka, hogy az előző évnél több létszámleépítést hajtottak végre a megyében a munkáltatók, valamint az év során olyan foglalkoztatási támogatások kerültek meghirdetésre, amelyek növelték a beáramlást a nyilvántartási rendszerbe. 10

11 2. táblázat: Az álláskeresők összetételének változása a havi átlaglétszám alapján (VMKH MK) Regisztrált álláskeresők éves átlagos száma 2012.év 2013.év 2012.év 2013.év fő megoszlás Index férfiak ,9% 50,6% 108,6% nők ,1% 49,4% 101,3% Nemek összesen ,0% 100,0% 104,9% 25 éves és fiatalabb ,4% 19,0% 108,4% éves ,2% 55,1% 101,2% 50 év feletti ,5% 25,9% 111,0% Korcsoport összesen ,0% 100,0% 104,9% 8 általános és kevesebb ,4% 35,1% 107,1% Szakmunkásképző, szakiskola ,4% 30,7% 105,8% Szakközépiskola, technikum, gimnázium ,1% 27,9% 104,0% Főiskola, egyetem ,1% 6,3% 93,7% Isk olai végzettség összesen ,0% 100,0% 104,9% Pályakezdő ,9% 12,2% 117,6% Nem pályakezdő ,1% 87,8% 103,3% Pályak ezdő - nem pályak ezdő összesen ,0% 100,0% 104,9% 12 hónapnál kevesebb ideje nyilvántartott ,2% 76,9% 101,9% 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartott ,8% 23,1% 116,5% Folyamatos regisztráció összesen ,0% 100,0% 104,9% Járadék/segélyben részesülő ,0% 18,0% 90,0% FHT/RSZS-ben részesülők ,1% 24,2% 114,6% Ellátás nélküli ,9% 57,8% 106,6% Ellátás szerint összesen ,0% 100,0% 104,9% 2013-ban éves átlagban az álláskeresők 19%-a tartozott a 25 évesnél fiatalabb korcsoportba, 55,1%-a tartozott a évesek közé, az 50 évnél idősebbek aránya 25,9% volt. Az álláskeresők korcsoport szerinti összetétele némileg módosult az előző évhez viszonyítva. A fiatalok aránya éves szinten 0,6%-ponttal emelkedett, míg a évesek hányada 2,1%-ponttal csökkent. Az idősebbek száma az elmúlt évihez képest 11%-kal emelkedett, ami 1,4%-pontos aránynövekedést eredményezett a regisztráltak között. A folyamatok alakulását befolyásolhatta, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedése, a rokkant nyugdíjazás szigorítása miatt az idősebb korosztály egyre tovább kénytelen aktív maradni a munkaerő-piacon (akár álláskeresőként is). 11

12 Az 50 év felettiek elhelyezkedési problémáit jól jelzi, hogy körükben lényegesen magasabb a tartós álláskeresők aránya. Az összes álláskereső 23,1%-a már egy éve nem talált munkát, az 50 év felettiek körében ez az arány 37,3% volt. A nyilvántartott álláskeresők legnagyobb hányada (35,1%) legfeljebb általános iskolát végzett. Ennél valamelyest kisebb arányban fordulnak elő szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek, akiknek az aránya szintén meghaladja a 30%-ot. Szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban 27,9% végzett. A diplomások részaránya 6,3% volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kivételével, akiknek a száma 6,3%-kal csökkent, valamennyi csoport létszáma emelkedett (4-7%-kal) az elmúlt évhez képest. A pályakezdő álláskeresők létszáma a szokásos éven belüli ciklikussággal emelkedő tendenciát mutatott ban havonta átlagosan 1023 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 17,6%-kal haladta meg az előző évit. Január-szeptember időszakban minden hónapban magasabban alakult a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma, mint egy évvel korábban. Az év első felében - a korábbi évekhez hasonlóan - fogyott a számuk, a nyári hónapokban előbb enyhébb, majd dinamikusabb emelkedés volt tapasztalható a körükben, amely a tanév végével volt összefüggésben. A növekedés következtében júliusban 1100 fölé emelkedett a számuk a regisztrációs rendszerben. Az augusztusi éves rekordot követően igen dinamikusan csökkent a számuk és év végén egyharmaddal kevesebben szerepeltek a regisztrációs rendszerben, mint négy hónappal korábban. 4. ábra: A regisztrált pályakezdő álláskeresők száma Vas Megyében (VMKH MK) 12

13 A pályakezdő álláskeresők számának az alakulására befolyással volt: - az idősebbek munkaerő-piaci aktivitásának kitolódása, amely csökkenti a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, - a felsőoktatásban zajlott változások, amelynek következtében csökkent az államilag finanszírozott képzőhelyek száma, - a célcsoport részére indított elhelyezkedési programok (Első Munkahely Garancia program, egyéb aktív programok). A pályakezdő álláskereső fiatalok közül legtöbb (29,9%), szakközépiskolába járt, de hasonlóan magas (24,1%) volt az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is. Minden ötödik szakmunkásképzőben szerezte a szakképzettségét, gimnáziumban némileg több, mint 10% érettségizett és a diplomások aránya is megközelíti a 10%-ot. Legkevesebben a technikumban végzettek voltak. Az előző évhez képest a szakmunkás álláskeresők száma nőtt legnagyobb ütemben (29,9%- kal), de a 8 általánost és a gimnáziumot végzettek számának a bővülése is meghaladta a 20%- ot. Az átlag alatt emelkedett a szakközépiskolai végzettségűek és a diplomások száma. Mindössze a technikusok száma csökkent. 3. táblázat: A regisztrált pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása ban (VMKH MK) Megnevezés Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma, fő megoszlása 2012.év = 100,0 max. 8 általános ,1% 123,4% szakmunkásképző, szakisk ,8% 129,9% gimnázium ,6% 123,8% szakközépiskola ,9% 114,9% technikum 44 4,3% 74,6% főiskola, egyetem 95 9,2% 111,8% Összesen ,0% 117,6% Az év során a pályakezdő fiatalok 40%-ának sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással munkát találni, a közfoglalkoztatási programokban 10% vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 9% kapcsolódott be. 13

14 2013. év során hasonlóan az előző évihez - az álláskereső pályakezdők közül legnagyobb számban gyártósori összeszerelőként, adminisztrátorként, eladóként, felszolgálóként, bútorasztalosként, festő és mázolóként szerettek volna elhelyezkedni Munkaerő-piaci elvárások és a szakképzés helyzete 2013-ban összesen üres állást jeleztek a foglalkoztatók, 40,9%-kal többet, mint az előző évben év második felében a megye munkaerőpiacán élénkebb volt a munkaerő iránti kereslet, mint az első félévben. Július december között másfélszer több üres állást regisztráltak a kirendeltségek, mint a júliusi időszakot megelőzően. A támogatás nélküli munkaerő-igények száma valamelyest kiegyenlítettebb volt az év során és a támogatott álláshelyek száma mutatott erősebb ingadozást. A támogatás nélkül igényelt munkaerő számának az alakulását alapvetően a megyében érvényesülő gazdasági folyamatok alakulása befolyásolta. A megye gazdasági teljesítményét meghatározó iparban 2013-ban az előző évhez képest bővült a termelés. A gazdaságban zajló bizonytalan, kevésbé kiszámítható folyamatokra utal, hogy a munkáltatók által kínált munkalehetőségek között gyakran fordultak elő határozott időre szólók, valamint a szükséges munkaerőt munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül kölcsönzik a foglalkoztatók év során 7927 támogatás nélküli állásbejelentés érkezett a kirendeltségekre, amelyek közül legtöbbet a feldolgozóipar területéről jeleztek, de hasonlóan magas számban és arányban érkezett munkaerőigény a munkaerő-kölcsönző cégektől, az általuk igényelt munkaerő volumene 2,5- szer haladta meg a évit. A támogatott álláshelyek száma (6893) 24,1%-kal bővült a korábbi évhez képest, amelynek az alakulását a nagy létszámú téli átmeneti közfoglalkoztatás, az Első Munkahely Garancia program, a nyári diákmunka valamint a Szombathelyen létrehozásra kerülő ESR 112 Hívásfogadó Központ munkaerő-igénye befolyásolt. 14

15 Az országos közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően márciusban fokozódott a munkaerő iránti kereslet, amelynek keretében döntően a szakképzetlen munkaerő számára kínáltak lehetőséget erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási tevékenység folytatására. Az év első hónapjaiban az önkormányzatok még kevésbé éltek a közfoglalkoztatás támogatásának az igényével. A tavaszi munkák indulásával jelentkezett részükről a nagyobb létszámot érintő munkaerőigény. Az év utolsó hónapjaiban a téli átmeneti közfoglalkoztatási programok jelentős volumenű munkaerő-igényének következtében a megszokottnál lényegesen több üres álláshelyet jeleztek a foglalkoztatók. A támogatott álláshelyek 73%-át a közfoglalkoztatási programok kínálták, a többi az Első munkahely garancia program keretében illetve a bér jellegű támogatások körében jelentkezett. 5. ábra: A bejelentett üres álláshelyek megoszlása (VMKH MK) Nem támogatott 7927 db A bejelentett üres álláshelyek megoszlása közfoglalkoztatás 5771 db Támogatott 6893 db Egyéb 1122 db Míg a támogatott állásokra közel 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. Az év során támogatás nélküli igény legnagyobb számban a feldolgozóipar valamint a kereskedelem területén jelentkezett, de a munkaerő-kölcsönző cégek is jelentős számú munkaerő-igénnyel fordultak a kirendeltségekhez. 15

16 Tartósan betöltetlen álláshelyek (hiányszakmák) őszén megkérdezett cégeknek mindössze 6,3%-a, összesen 15 cég nyilatkozott úgy, hogy van náluk tartósan betöltetlen álláshely, összesen 98. A munkáltatók az alábbi képzettségi szintű, hosszabb ideje üres munkahelyeket jelölték meg: 4. táblázat: Tartósan betöltetlen álláshelyek képzettségi szint alapján (VMKH MK) Megnevezés Szakképzetlen fizikai Szakképzett fizikai Szellemi alap - vagy középfokú Szellemi felsőfokú Összesen ebből: feldolgozóipar ebből: textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása A hosszabb ideje üres állások túlnyomó többségére (87%-ára) fizikai munkásokat vártak (nagyobb arányban szakképzetteket). Ezeket a munkahelyeket döntően a feldolgozóiparban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek kínálták. Szellemi munkakörben lényegesen kevesebb (alig haladja meg a 10%-ot) a tartósan üres állás, ezekre a munkahelyekre közel azonos arányba vártak középfokú és diplomás munkaerőt, legtöbbet a textilipar és a járműgyártás területére. 16

17 5. táblázat: Tartósan betöltetlen álláshelyek foglalkozások szerint (VMKH MK) FEOR Foglalkozás megnevezése fő 1321 Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője Gépészmérnök Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Fa- és könnyűipari technikus Munka- és termelésszervező Fizioterápiás asszisztens, masszőr Pincér Szakács Szabó, varró Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Fémfeldolgozó gép kezelője Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Targoncavezető 3 Összesen 92 17

18 3. Közigazgatási/szakképzési intézmények feladataiban bekövetkezett változások 3.1. Törvényi változások Felnőttképzési törvény szeptember 1-jétől lépett életbe a évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről. Az új törvény az eddig gyakorlathoz képest fontos változásokat tartalmaz az alábbiak szerint: 1) A felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély birtokában végezhető. Az eddigi program-akkreditáció és intézmény-akkreditáció megszűnt, ezeket helyettesíti az engedély. Az engedélyek kiadásánál az egyik fő cél, hogy minden intézmény megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezzen. 2) Az új törvény szabályozási hatálya kizárólag az államilag elismert (OKJ), nyelvi, támogatásban részesített nem OKJ-s szakmai, valamint egyéb támogatott általános képzést folytató intézményre terjed ki, így biztosítva a nemzetgazdasági szempontból fontos, valamint támogatott képzésekre koncentrálást, illetve a hatékonyabb ellenőrizhetőséget. 3) Korábban a képzések nem voltak differenciálva az akkreditáció és az engedélyezés szempontjából. Az új törvényben érdemi változás, hogy 4 képzési kört határoz meg: o OKJ-ben szereplő képesítésre irányuló képzés o Támogatásban részesített, OKJ-ban nem szereplő szakmai képzés o Általános, nyelvvizsgára felkészítő, és egyéb támogatott nyelvi képzés o Egyéb, fentiekbe nem sorolható támogatott képzés. Az engedélyt a tevékenységekre külön-külön kell kérelmezni. 4) Az új törvény értelmében a képzési tevékenység bejelentése és ellenőrzése központi hatósági rendszer bevezetésével valósul meg, ezzel megteremtve a szigorúbb és központilag egységesített feltételeket. 5) jétől az ellenőrzési eljárásokat már nem a munkaügyi központ, hanem a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folytatja le. 18

19 6) től a munkaügyi központ felé azon intézmények pályázhatnak a képzési pályázati kiválasztásokban, akik engedéllyel vagy a képzés megkezdésének időpontjában érvényes intézményakkreditációval rendelkeznek. 7) Az OKJ-n kívüli programok tartalma eddig szabályozatlan volt, a párhuzamosságok elkerülése, a programok átláthatóvá tétele indokolja, hogy a programkövetelmények központilag szabályozva legyenek, így ezentúl a szakmai programkövetelményeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK), a nyelvi programkövetelményeket a hatóság tartja nyilván. 8) A korábbi programakkreditáció, melyet a Felnőttképzési Akkreditáló Testület végzett megszűnik, helyébe a képzési program szakértői minősítése és hatósági nyilvántartása lép. 9) A korábbi szabályozás nem írt elő vagyoni biztosítékot, azonban az új törvényben megjelenik az intézmények számára, így adva biztosítékot a képzések feltétlen megvalósulására. 10) Míg az előző szabályozásban maga az akkreditáció jelentette a minőségbiztosítást, addig az új törvényben az engedély megadásának egyik feltételeként jelenik meg a minőségbiztosítás. 11) Eddig a törvényben nem volt előírás felnőttképzési információs rendszer, azonban az új törvény már előírja. Az egységes rendszer biztosítja a képzésekről szóló információkat, megteremti a pályakövetési rendszer alapjait. A képzések minőségének javítását célozza, hogy a képzőintézményi bontásban az adatok nyilvánosságot kapnak. 12) A korábbi 4 év helyett az akkreditáció visszavonásig érvényes, ezt a kétévenkénti hatósági ellenőrzés teszi lehetővé. 13) Eddig az ellenőrzési intézményrendszer kettős volt, az új törvény ezt megszünteti azzal, hogy a hatósági engedélyezés párosul a hatósági ellenőrzéssel, az MKIK bevonásával. 14) Az akkreditáció, illetve az engedélyezés időigénye a korábbi 3 hónapról 60 napra rövidül, ennek lehetőségét a képzési programkövetelmények szerinti kidolgozása és szakértői előminősítése adja. 19

20 3.2. Feladatkiosztásokban történt változás Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Várhatóan még 2014-ben megalakul a nemzetgazdasági tárca új háttérintézménye, amely a jövőben a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért felel. Az új fenntartó a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFVH) mintegy 500 iskolát vesz át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. A szakképzéssel, felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok szakmai irányítása már 2010 óta a nemzetgazdasági tárcához tartozik, de a tapasztalatok alapján szükségessé vált, hogy a fenntartói jogok és kötelezettségeket is a tárcához kerüljenek, hiszen így a munkaerő-piaci igényeket jobban érvényesíteni lehet az intézményekben. A tervezett forgatókönyv szerint az NSZFH létrehozását követően beterjesztik a szükséges jogszabály-módosításokat, kormányrendeleteket, majd legkésőbb 2015 szeptemberében minden érintett intézményben az új fenntartói struktúrában indulna a tanév. A változás csak a honvédelmi, a belügyi és a földművelésügyi tárcához tartozó szakképesítéseket nem érinti. 20

21 4. A szakképzés megyei helyzete 4.1. Képzőhelyek száma, tanulószerződések Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében gyakorlati képzést az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet folytathat, amely szerepel a területileg illetékes gazdasági kamara gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetekről vezetett nyilvántartásában szeptember 23-ig adatok alapján a képzőhelyek száma 348 volt, amely a 2012 évi 328-as adathoz képest emelkedést jelent. A tanulószerződések száma a november 30-ig 1288 főről szeptemberére 1508 főre emelkedett, amely meghaladja a 2011-es értéket is (1370 fő) Hiányszakmák helyzete A szakképzési törvény értelmében a bizottság javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés). A javaslattétel a Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága (a továbbiakban: NMH SZFI) által kiadott Módszertani útmutató a 2015/2016. tanévre szóló szakmaszerkezeti javaslattételhez c. alapján történt március 31-i határidővel. A legfontosabb változás a tavalyi javaslattételhez kapcsolódóan, hogy idén a felnőttképzés tekintetében is javaslatot kellett tennie a Bizottságoknak. A fiatalok piacképes szakmaválasztását a hiány-szakképesítések meghatározása is orientálja, amelyet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszere támogat. A szakiskolai ösztöndíj rendszerének fő célja a szakmunkás presztízs növelése, a gazdaság által igényelt szakmák iránti érdeklődés felkeltése és a lemorzsolódás csökkentése. A hiány-szakképesítésekre vonatkozó döntés alapjául szolgáló javaslat a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempontokon alapul, amelynek tartalma a megyei fejlesztési és képzési bizottságokat működtető gazdasági kamara elképzeléseit is tükrözi. 21

22 Ez a garancia arra, hogy valós igényeken alapuló döntés születik, és a szakiskolai ösztöndíjjal valóban olyan szakképesítések megszerzése kerül támogatásra, amelyekkel a fiatalok könnyebben és tartósan helyezkedhetnek el. 1 A javaslattétel és döntéshozatal menetrendje a következő volt: Határidő Tevékenység Felelős március 31. Javaslattétel megyénként és a fővárosra külön a mfkb-k és egyes szakképesítések és ágazatok kategóriákba szakképesítések sorolására, és a korlátozottan támogatott esetén az EMMI kategóriába soroltak esetén a megyei, fővárosi keretszámokra április 1. Az mfkb-k és az EMMI javaslatainak NMH SZFI nyilvánosságra hozatala április 22. Javaslattétel a keretszámokból az állami KLIK, FM(VM) intézmények által ellátható rész meghatározására április 22. Javaslattétel a keretszámokból az egyes nem Szakképző iskolai, állami fenntartók által megyénként és a nem állami fővárosban ellátni kívánt rész meghatározására fenntartók április 30. Javaslattétel a keretszámok fenntartók közötti megosztására megyénként és a fővárosra külön KLIK, FM(VM) Fő üzenet: A szakképzés átalakításának egyik kiemelt célja a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása. Ennek érvényesülnie kell a szakképesítések tartalmában, a szakmaszerkezet kialakításában, a szakképzés minőségében és kibocsátásában is. A fiatalok piacképes szakmaválasztását a hiány-szakképesítések meghatározása orientálja, amelyet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj rendszer támogat. A 2015/2016-os tanévben kezdődő képzésekre vonatkozó javaslatot elsőként a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tették meg. 1 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló kormányrendeletről 22

23 A javaslat a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempontokon alapul, amelynek tartalma a bizottságokat működtető gazdasági kamara elképzeléseit is tükrözi. Ez a garancia arra, hogy valós igényeken alapuló döntés születik, és a szakiskolai ösztöndíjjal valóban olyan szakképesítések megszerzése kerül támogatásra, amelyekkel a fiatalok könnyebben és tartósan helyezkedhetnek el. Szintén a megyei munkaerő-piaci helyzet és trendek alapján tesznek javaslatot évente a megyei fejlesztési és képzési bizottságok az államilag támogatható képzések körére, azaz a szakmaszerkezeti struktúrára. A szakmaszerkezeti döntés azt biztosítja, hogy az államilag finanszírozott szakképzésben megszerzett szakma minél nagyobb arányban hasznosuljon a munkaerőpiacon, így az érintett fiatalok is kisebb arányban válnak pályakezdő munkanélkülivé. A szakmaszerkezeti döntést egy komplex, sokszereplős javaslattételi folyamat után a Kormány hozza meg évente. 2 A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által tett javaslat: 173. XVIII/1. Vas Ács XVIII/2. Vas Mezőgazdasági gépész XVIII/3. Vas Gépi forgácsoló XVIII/4. Vas Hegesztő XVIII/5. Vas Ipari gépész XVIII/6. Vas Kőműves és hidegburkoló XVIII/7. Vas Női szabó XVIII/8. Vas Szerszámkészítő XVIII/9. Vas Szociális gondozó és ápoló XVIII/10. Vas Villanyszerelő Megjegyzés: **a kormányhatározat nem csak a hiányszakmákat tartalmazza, hanem a beiskolázási keretszámokat is. 2 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló kormányrendeletről 23

24 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan egyeztet az NGM illetve az NMH-SZFIvel, próbálja érvényesíteni a bizottságok által tett javaslatokat, melyek a megyék gazdasági szerkezetéhez lettek igazítva Gyakorlati oktatók képzése A Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben c. TÁMOP B-13/ számú kiemelt projekt három fő tevékenységre oszlik, amelyik komponensekben jelenik meg: A. Külső képzőhelyeken gyakorlati oktatói feladatokat végző szakemberek módszertani felkészítése tekintettel a kapcsolódó jogszabályi változásokra is: Képzési program fejlesztése (60 órás, FAT akkreditált program) Képzési tananyag, résztvevői segédanyag, oktatói segédanyag készítése Képzők kiválasztása Képzés meghirdetése, tájékoztatás, Képzés lebonyolítása, megtartása a megyei kamaráknál Képzések ellenőrzése eljárás kidolgozása, ellenőrzések lebonyolítása Értékelés, elszámolás B. Külső képzőhelyeken gyakorlati oktatói feladatokat végző szakemberek számára a mestervizsga megszerzésének támogatása Mesterképzés tananyagának tartalmi fejlesztése és elkészítése Mesterképzésre toborzás, tájékoztatás, kommunikáció a célcsoporttal Oktatói lista készítése (jogosultság vizsgálat) Mesterképzés lebonyolítása, résztvevői jogosultság vizsgálata, oktatókkal való szerződéskötés, tanműhelyek és nyersanyagok beszerzése Mestervizsga szervezése, vizsgáztatói bázis, tanműhelyek, nyersanyagok, stb. Mesterképzés és mestervizsga ellenőrzése 24

25 C. Gyakornoki programhoz kapcsolódó segítségnyújtás a résztvevő gyakornokokat fogadóknak, illetve a gyakornoki programba lépést ösztönző központi szolgáltatások Dokumentáció kidolgozása a lebonyolítás követéséhez Mentorok szakmai módszertani támogatása Mentoráltak tájékoztatása, rendszer szervezése Célcsoportok tájékoztatása és kapcsolattartás Szervezeti tájékoztatás kidolgozása, tájékoztatás lebonyolítása Help-Desk jellegű szolgáltatás Tapasztalatokat összegző tanulmány készítése A projekt országos hatáskörű, megvalósítása regionális partnerek bevonásával konzorciumban valósul meg. Az együttműködő partnerek közötti munkamegosztása következő: - az MKIK a rendszerek fejlesztője, kidolgozója, - a területi kamarák a képzések lebonyolítói. Tervezett létszámok, ütemezés TÁMOP B-13/ Kiírás Pályázati lehetőségről tájékoztatás, jelentkezések fogadása Jelentkezők száma (fő) (2014. aug.) Kötelezően teljesítendő Indikátor szám (fő) Tanfolyamok kezdete Várható zárás "A" augusztus folyamatos január március 31. "B" április folyamatos 197< november augusztus 31. "C" április folyamatos folyamatos november

26 5. Fejlesztési irányok as EU-s programok a szakképzés témájában Az egész életen át tartó tanulás (LLL) esetében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 5. prioritása alatt támogathatóak a szakképzési és felnőttképzési beavatkozások, a munkaerő-piaci készségeket és a szakképzettség megszerzését segítő képzések, amelyekkel javul a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélye, az alacsonyan képzettek, közfoglalkoztatottak képzése, a munkaerő-piaci (pl. nyelvi, digitális) kompetenciákat fejlesztő programok, a munkavállalói képzések (vállalati képzések), illetve a szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű, módszertani és szakmai fejlesztései. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében kerülnek támogatásra a felzárkóztató képzések, oktatások (általános iskolai végzettség és érettségi megszerzésére irányuló képzések), a nem formális és informális tanulás támogatása, a szakmai továbbképzések közszolgálati dolgozók számára, illetve a nevelőszülő OKJ szakképzések is. A Terület- és településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatja a munkavállalók képzését a térségi adottságokra építő, egyedi jellegű gazdaságfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódóan. GINOP 5. prioritás: Foglalkoztatás és képzés A Foglalkoztatás és képzés prioritás a foglalkoztatás bővítését a munkaerő-kínálat fejlesztésével és a nem foglalkoztatottak elhelyezkedésének ösztönzésével támogatja, ezzel kiegészítve a többi prioritás munkaerő-kereslet, illetve versenyképesség fejlesztésére irányuló logikáját. A tervezett intézkedések elsősorban a rövidtávon, az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni képes álláskeresők foglalkoztathatóságának fejlesztését, a munkavállalók és munkáltatók alkalmazkodóképességének javítását, valamint az aktív korú népesség munkaerőpiaci kompetenciáinak erősítését célozzák komplex eszköztárral. 26

27 Álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása c. intézkedés Az intézkedések a munkanélküliek, valamint a rövidtávon a munkaerőpiacra integrálható inaktívak foglalkoztathatóságának javítását célozzák. Ezeket indokolja az alacsony hazai foglalkoztatási szint, különösen egyes munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok esetében, továbbá a munkanélküliek alacsony foglalkoztathatósága. A specifikus célok elérését elsősorban a munkaügyi szervezet bázisán megvalósított aktív munkaerőpiaci eszközökkel, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások minőségének javításával kívánjuk elősegíteni, ezzel reflektálva az országspecifikus ajánlásokban foglaltakra. Ezen felül tervezzük még többek között támogatni az álláskeresők vállalkozóvá válását, illetve célzott kedvezményekkel kívánjuk ösztönözni egy-egy speciális munkaerőpiaci hátránnyal rendelkező célcsoport foglalkoztatását a korábbi START programok, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv tapasztalataira építve. Az aktív munkaerő-piaci eszközök között szerepel a munkaerőpiaci képzés (szakmai képzés, tovább-képzés, készségfejlesztés, felkészítés a munkavállalásra stb.), amelyek tartalmi meghatározásában (pl. indítandó képzések) a vállalkozásoknak, és a vállalkozásokat képviselő szervezeteknek aktívan együtt kell működni a munkaügyi központokkal. Egész életen át tartó tanulás c. intézkedés A munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerőpiaci kompetenciákat javító formális képzési lehetőségekhez. Cél, hogy a felnőtt lakosság (különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők) minél nagyobb aránya vegyen részt formális oktatásban/képzésben, és lehetősége legyen a munkaerőpiaci szempontból releváns ismeretek, készségek, kompetenciák megszerezésére. 27

28 Az alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű alacsony képzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők számára kínálnak képzési lehetőséget annak érdekében, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, iskolai végzettségtől függetlenül pótolják hiányzó kompetenciáikat, valamint arra, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek, így javuljon a foglalkoztathatóságuk. Az intézkedés kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató személyes szolgáltatások kialakítása és nyújtása folyamatos jelleggel összhangban a vonatkozó országspecifikus ajánlással (közfoglalkoztatás aktivizáló elemeinek erősítése), a felnőttképzésért felelős miniszter irányításával a közfoglalkoztatásért felelős miniszter bevonása mellett. A munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése során az általános, mindenki számára elérhető munkaerőpiaci, illetve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátításának támogatására kerül sor. A fejleszteni kívánt kompetenciák közé tartoznak többek között az idegen nyelvi kompetenciák, a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek, a szociális és állampolgári kompetenciák, valamint a vállalkozói ismeretek és kompetenciák. A munkaképes korú, digitálisan írástudatlan népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése szintén szükséges, tekintettel arra, hogy egyéni szinten alapvető feltétele a XXI. századi munkaerőpiacra történő sikeres belépésnek az IKT technológiák ismerete és a használatukra vonatkozó készségek, tudás megszerzése, elsajátítása és folyamatos fejlesztése. Szükséges a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára a digitális alapkompetencia, mint az egyik legfontosabb munkaerőpiaci kulcskompetencia fejlesztése. A munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása szakmai illetve általános munkahelyi képzések (munkaerő-piacon maradáshoz szükséges alap és személyes kompetenciák fejlesztése), alkalmazkodást elősegítő képzési és átképzési programok révén támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához, ezáltal megtérülő befektetéssé válhatnak az üzleti szereplők számára. 28

29 Oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez való igazodásának javítása c. intézkedés Cél, hogy a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer minél rugalmasabban és gyorsabban tudjon reagálni a gazdasági változásokra, a képzési kimenetek minősége javuljon és megfeleljen a vállalkozások igényeinek. A szakképzés és felnőttképzés minőségének javítása érdekében támogatni kell a szak- és felnőttképzés korszerűsítéséhez szükséges, a korábbi kapcsolódó fejlesztésekre épülő, a szakképzési rendszer változásaihoz és az új OKJ-hez kapcsolódó tartalmi és módszertani fejlesztéseket. Ennek keretében támogatandó a tananyag-, taneszköz- és intézményhálózat fejlesztése, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztése, a szakképzési kerettantervek továbbfejlesztése, rendszerszerű felülvizsgálata, a szakképzésben résztvevők (iskolák, gyakorlati képzők és felnőttképzők egyaránt) szakmai tanárainak és gyakorlati oktatóinak (tovább)képzése, szakmai együttműködése (beleértve a határon túli együttműködéseket), valamint a felnőttképzésben oktatók szakmai továbbképzése is. Szükséges továbbá a szakképzés és felnőttképzés hatékonyságának javítása, melynek érdekében összhangban a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó évi országspecifikus ajánlással a hátrányos helyzetű tanulók részére a lemorzsolódás csökkentését, a társadalmi hátrányok mérséklését és a szakképzés sikeres befejezését célzó programok, felzárkóztató, alapkompetenciákat erősítő projektek, ösztöndíjprogramok megvalósítását tervezik. Kulcskérdés, hogy a szakiskolába beiratkozottak minél nagyobb arányban eljussanak a sikeres szakmai vizsgáig, a lemorzsolódás csökkentése szempontjából fontos, hogy legyenek eredményes, a hátrányos helyzetű szakiskolásokat célzó reintegrációs vagy a részszakképesítés megszerzését célzó programok. Cél, hogy a moduláris jellegből fakadóan megvalósuljon az egyének rugalmas, egész életen át tartó tanulása. 29

30 Fontos, hogy az első iskolai rendszerű szakképzésben legyen hangsúly a szakmai kompetenciákon kívül az alap- és kulcskompetenciák fejlesztésén, ezzel csökkentve a korai iskolaelhagyók számát. Emellett sor kerül a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók külföldi szakmai gyakorlatát és részképzését, ezáltal vállalati környezetben történő munkatapasztalatszerzését és idegen nyelvi kompetenciáik fejlesztését elősegítő transznacionális mobilitási programok, diákcserék megvalósítására. A szakképzési és felnőttképzési rendszer eredményességének javítása érdekében érdemes a rugalmas pályautakat biztosító módszerek kipróbálása és bevezetése, az egyéni rugalmas (korrekciós) képzési utak támogatása. Ennek érdekében szükséges kialakítani a szakképesítések szakmai tartalmának felülvizsgálati rendszerét, amely a munkaerőpiac igényeit és visszajelzéseit is becsatornázza. Kiemelt cél a képzési rendszer hatékonyabbá és rugalmasabbá tétele, amely mind a kibocsátás szerkezetében, mind a képzések tartalmában és minőségében megfelel a munkaerőpiac igényeinek. Ehhez hozzájárulhat például a transznacionális tevékenységek erősítése is a Duna Stratégiában megfogalmazott célok mentén. Ez különösen a duális szakképzés elterjesztésével összefüggésben kívánatos, támogatandó cél például a duális szakképzési együttműködések létrehozása annak érdekében, hogy jobban integrálják a kkv beszállítókat és a nagy makroregionális cégeket, valamint elősegítsék a munkaerőpiac keresletkínálati összhangját. Szükséges továbbá a képzési életút követésének kialakítása annak érdekében, hogy végig lehessen kísérni, hogy az egyén milyen képzési/tanulási utat jár be. Emellett a pályaorientáció erősítése, az életpálya- és karrier-tanácsadás minél szélesebb körben történő a partnerek együttműködésén alapuló és a korábbi fejlesztésekre építő elérhetővé tétele is alapvető. A tervezett főbb célcsoportok a szak- és felnőttképzésben résztvevő, munkavállalási korú népesség, valamint az őket foglalkoztató munkáltatók. A földrajzi kiterjedést tekintve a program országosan kerül megvalósításra, a prioritástengely keretében nyújtott finanszírozás a lefedett régiók tekintetében arányosítással kerül meghatározásra. Az intézkedés végrehajtása a szak- és felnőttképzési intézményrendszeren keresztül történik, ahol szükséges, külső partnerek (köztük kamarák) bevonásával. A támogatás tényleges kedvezményezettjei (címzettjei) a képzésben érintett munkaképes korú népesség, valamint közvetve az intézkedés keretében támogatott egyéneket foglalkoztató munkáltatók. 30

31 EFOP 2.A.1 prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke A Gyarapodó tudástőke elnevezésű 3. prioritási tengely a 10. tematikus célkitűzés alatt az alábbi beruházási prioritásokhoz járul hozzá: A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is 10.i) A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára 10.ii) Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása (10.iii) Felsőoktatás gazdaság igényeinek megfelelő átalakítása c. intézkedés A felsőoktatási képzési kínálat gazdaság igényeinek megfelelő átalakítása érdekében tervezett beavatkozási logika jellemzően ösztönzi a transzverzális készségek, beleértve a vállalkozói szellem fejlesztését, valamint biztosítja az intelligens tanulást az üzleti gyakorlatból vett kutatásokon és fejlesztéseken alapuló tudás felhasználásával. Ennek eszköze a térségi szolgáltató felsőoktatási és kutató intézmények támogatása, a felsőoktatás és munkaerő-piac kapcsolatainak és információáramlásának, a tudás és technológia transzfer szolgáltatások javítása (különösen az intelligens szakosodás terén). Fontos a duális-kooperatív képzések, valamint a felsőoktatás rendszerébe tartozó szakképzések bővítése, a felsőoktatási pályaorientáció a munkaerő-piaci igények mentén, a vállalkozási ismeretek beépítése a tananyagokba, egyes képzések, szakok, (hiány)szakmák esetében célzott képzési programok indítása. 31

32 TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához helyi, területi alapon szervezett programok által járuljon hozzá. Az intézkedés közvetlen célja megyei és helyi foglalkoztatási paktumok létrehozásának támogatása, valamint a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása. Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási paktumok tagjai a paktumban résztvevő munkáltatók (különösen az ipari parkokba és ipari területekre települő vállalkozások) humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését (lásd: intézkedés célcsoportja). Az intézkedés keretében tervezett beavatkozások közvetlen célja ezen beruházások foglalkoztatottságot növelő hatását a beruházással érintett térségbe koncentrálni. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik munkanélküli és inaktív személyek bevonásával megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA programok végrehajtására, illetve foglalkoztatás bővítésre. Az intézkedés célcsoportjai: az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepedni és munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők (tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, az alacsony képzettségűek, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességűek, a kisgyermeket nevelő nők, valamint az 50 év feletti korosztály és a pályakezdő fiatalok). 32

33 5.2. Humánerőforrás-fejlesztés A megyében működő járműipari nagyvállalatok (BPW, Dephi, LUK Savaria, Opel, Jabil, Epcos), Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem összefogásának és előkészítő munkájának eredményeként nyarán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta a gépészmérnöki alapképzés indítását (Legfeljebb 80 hallgató felvételét engedélyezték az egyetemnek. Ebből 50-en duális, 30-an pedig úgynevezett hagyományos képzés keretében tanulhatnak majd.). A képzés a vállalatok igénye szerint gépgyártás-technológiai irányultságú lesz, az eddigi gépészmérnök szakokhoz képest tartalmasabb elméleti és gyakorlati oktatással. A Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karán szeptemberében induló gépészmérnök képzés az országban egyedülálló módon duális formában valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók szerződést kötnek a vállalatokkal, és a 12 hetes szorgalmi időszakot követően 12 hetet náluk töltenek. Ezáltal a cégek számára azonnal alkalmazható, magasan képzett szakemberek állnak majd rendelkezésre. A hallgatók tanulmányaik ideje alatt a cégek által fizetett támogatást (69 ezer forint havonta), az egyetemen elérhető szociális és tanulmányi ösztöndíjat, valamint a Szombathely visszavár elnevezésű ösztöndíjprogramot (havi 50 ezer forint) is igénybe vehetik. A térség felnőttképzésében fontos szerepet tölt be a Szombathelyi Szakképzés-fejlesztési Kft. A Savaria Szakképzés-fejlesztési Kft. biztosítja Szombathelyen a műszaki szakképzésben résztvevő fiatalok gyakorlati képzését. A képzőközpont rendelkezik hegesztő, épületgépész- és csőhálózat szerelő, valamint fémipari alapképző tanműhelyekkel. Együttműködve a partner iskolákkal projektek megvalósításában is részt vesz. A szakképzésben tanulók számára biztosítják, hogy olyan eszközöket használjanak már a képzés folyamatában, amelyekkel az iskolapadból kikerülve is dolgozni fognak. A Munkaügyi Központ kiemelt partnereként, a NYPJMK tagvállalatok és a szombathelyi vállalkozások igényeinek figyelembevételével álláskeresők és hátrányos helyzetű célcsoportok képzését biztosítja felnőttképzési tevékenységének keretében. 33

34 A cég olyan támogató rendszereket működtet, mint a képzési tanácsadás fiatalok részére, illetve felnőttképzés keretében folyamatos információ biztosítása az érdeklődőknek a munkaerőpiachoz igazodó képzésekről, lehetőségekről. A SZMJV Önkormányzatának tulajdonában lévő kft. célként jelölte meg a térségben működő vállalatokkal és vállalkozásokkal együttműködve a szakképzés fejlesztését, a korszerű képzési feltételek biztosítását. A cég a szakképzés/felnőttképzés területén pályázat-figyelést végez, a pályázatok megvalósításánál együttműködik helyi vállalatokkal és szakképző iskolákkal (nemzetközi területén is sikereket értünk el: szlovák-magyar, osztrák-magyar, Erasmus+ programban). Pályaorientációs tevékenysége mellett részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, képzési programok kidolgozásában Gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg, Nagykanizsa térségében létrejött a harmadik járműipari-gépipari-mechatronikai központ Magyarországon, amelyet az 1667/2012. (XII. 20.) Korm. határozattal kiemelt, járműipari központtá nyilvánított. A gazdaság és iparfejlesztési program négy pillérre épül, a humánerőforrás-fejlesztésre, a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a beszállítói környezet - a kis- és középvállalkozások - fejlesztésére, valamint a térségi és városfejlesztési elképzelések összehangolására. A vállalati igényeknek megfelelően őszén elindul a gépészmérnökképzés duális képzés keretében. Az eddigi működési tapasztalatok és a céges jelzések alapján a humánerőforrás utánpótlás biztosítása az egyik legfontosabb tevékenységi terület a NYPJMK számára. A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ küldetése a térségben már jelenlévő, valamint betelepedni kívánó gépipari, járműipari és elektronikai ágazatok képviselői számára olyan gazdasági és társadalmi környezet biztosítása, amely versenyképes hátteret jelent a tartós jelenlét kiépítésére és hosszú távú fenntartására. 34