Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Átírás

1

2 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret... 7 Továbbtanulók... 8 Pályakezdőkké válók... 9 Képzés típusa A munkaerőpiacon megjelenő pályakezdők A pályakezdő munkanélküliek várható létszáma Főiskolások A megjelenők várható aránya MELLÉKLETEK Békés Megyei Munkaügyi Központ

3 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 3. oldal BEVEZETÉS A Békés Megyei Munkaügyi Központ a korábbi évekhez hasonlóan 2006-ban is felmérést végzett a megye középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézményeinek végzős tanulóiról évtől kormányhatározatban rögzített kötelezettségekhez kapcsolódóan is. A felmérés célja: a megyében nappali rendszerű tanulmányokat befejező közép-, illetve főiskolás fiatalok munkaerő-piaci helyzetének és lehetőségeinek vizsgálata, gyűjtés a munkaügyi szervezet részére annak érdekében, hogy kellőképpen fel tudjon készülni az iskola-rendszerből kikerülő fiatalok fogadására, számukra legmegfelelőbb munkaerő-piaci szolgáltatások előkészítésére, aktív eszközökkel történő támogatására, visszajelzés az érintett iskolák és az őket fenntartó önkormányzatok számára a munkaerőpiac pályakezdőket érintő és a képzést befolyásoló jelenségeiről, az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének orientálása. A felmérés keretében március végén kérdőíveinkkel megkerestük a megye valamennyi nappali rendszerű oktatást folytató középiskoláinak és főiskoláinak végzős évfolyamait, hogy tájékoztatást kapjunk a végzősök létszámáról, összetételéről, továbbtanulási szándékaikról, a megszerzett képesítésükről, illetve a kilátásban lévő munkahelyeikről. Kérdőívünk struktúrája ezalkalommal is hasonló volt a korábbiakhoz azzal az eltéréssel, hogy munkáltató igényekre reagálva 1 új nyelvvizsga blokk került beépítésre. Ebben az összes végzős létszám meglévő nyelvvizsga bizonyítványa, illetve a nyelvvizsga (és nem a bizonyítvány nélküli nyelvismeret) szintje felől érdeklődtünk angol, német, és egyéb nyelvek szerinti megbontásban (típus megjelölés nélkül). Tekintettel arra, hogy a felmérés lekérdezési időpontja március-április volt, így a jelzéseink az akkori jogi-, gazdasági környezetre építenek. Megyénk valamennyi középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézménye pozití reagált megkeresésünkre, egy esetben azonban előfordult, hogy a végzős hallgatók létszámán túl várható elhelyezkedési és továbbtanulási kkal nem tudtak szolgálni. Itt a korábbi évre alapozott becslést alkalmaztunk. Ezúton szeretnénk megköszönni a vizsgálatba bevont valamennyi oktatási intézmény vezetésének és érintett kollégáinak az együttműködését és segítőkész közreműködését, amivel lehetővé tették számunkra a felmérés elkészítését közös érdekünk, e speciális helyzetben lévő munkavállalói réteg elhelyezkedési esélyeinek, munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében. 2015/2003. (I.30.) Korm. határozat az iskolai rendszerű szakképzés munkaerőpiac által igényelt korszerűsítésére irányuló intézkedésekről Békés Megyei Munkaügyi Központ

4 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 4. oldal A MEGKERESETT ISKOLÁK KÖRE E felmérésünk a korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedt valamennyi megyei nappali rendszerű képzést folytató középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézményre. Tekintettel arra, hogy a felmérésünk elsődleges célja a középfokú oktatás helyzetének, illetve kibocsátásának vizsgálata, ami nyilván nem összehasonlítható a felsőfokú oktatás helyzetével, így jelen elemző anyagunk további fejezetei külön említés nélkül az iskolarendszerű középfokú oktatási intézményekből kikerült fiatalok elhelyezkedési, továbbtanulási várakozásait taglalja. A megyénk főiskolai karain végzett hallgatókra ugyanakkor elemzésünk végén egy külön fejezetben térünk ki. Vizsgálatunk során 53 középiskolát kerestünk föl kérdőívünkkel. egynek jelenleg végzős évfolyama, így elemzésünk a megye 52 középiskolájának eredményeiből merít. (Ez kettővel kevesebb a korábbi évinél, tekintettel az iskolaösszevonásokra.) Az iskolák földrajzi elhelyezkedésének vizsgálatakor főként a munkaerő-piaci vonzáskörzetek területi tagozódását követjük, melynek során 8 foglalkoztatási körzetet különböztetünk meg, így: Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd és Mezőkovácsháza körzetét Békés megye középfokú oktatási intézményeinek területi elhelyezkedése B.csaba Békés Gyula O.háza Szarvas Szegh. Gyomae Mk.háza Megyénk középfokú oktatási intézményeinek (továbbiakban: középiskola ) többsége 42%-a Békéscsaba vonzáskörzetében található, szám szerint 22 szakiskola, szakközépiskola, illetve gimnázium, melyekből 20 megyeszékhelyi, s mindössze 2 található a környező települések egyikén (Szabadkígyós, Mezőberény). Gyulai körzetünkben 10 középiskola található (ebből 7 Gyula városában), míg a többi településkörben ennél lényegesen alacsonyabb a középiskolák száma, jellemzően 3 5 körül mozog. Szeghalom vonzáskörzetében ugyanakkor csupán 1 középfokú oktatási intézmény található. középfokú oktatási intézmény alatt, illetve középiskolák alatt jelen vizsgálatunk során a főiskolákon kívül megkeresett intézményeket értjük függetlenül az ott folyó képzés jellegétől (pl. akkreditált felsőfokú képzés) Békés Megyei Munkaügyi Központ

5 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 5. oldal A VÉGZŐS DIÁKOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA Békés megye középiskoláiban a os tanévben várhatóan diák fejezi be tanulmányait (24 fővel kevesebb, mint az előző évben), és további mintegy 542 fiatal végez valamelyik megyei főiskolán OKJ-s felsőfokú, vagy főiskolai oklevelet szerezve. A végzős középiskolások közel fele (2 799 fő) a békéscsabai (és környéki) iskolákban folytatta eddig tanulmányát, de más körzetekhez képest jelentős létszámban végeztek Gyulán (17%) is. Mint már említettük a békéscsabai és a gyulai körzetben található a legtöbb középiskola megyénkben, így az arány nem meglepő. Ezekben az intézményekben azonban igen jelentős a más területekről, településekről átjáró diákok száma is, ezért a pályakezdők, álláskeresők nem kizárólag ezen a két kirendeltségen koncentrálódnak, hanem általában állandó lakóhelyük körzetében jelentkeznek a munkaerőpiacon. Az azonban kétségtelen, hogy e két körzetben rendszerint lényegesen nagyobb számban találhatók pályakezdő álláskeresők, mint a megye térségeinek többségében, de ez nyilvánvalóan a körzetek méreteivel, tehát annak lakónépesség-számával is összefügg. Mindezekkel együtt a Mezőkovácsháza Gyomaendrőd 2006-ban középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán végző diákok száma nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 1 Szarvas és Orosháza térségében a legalacsonyabb, míg Békés, Szeghalom, valamint Mezőkovácsháza körzetében a legmagasabb. Ezutóbbi térségekben élő fiatalokat tehát fokozottabban érinti a rövidebb hosszabb idejű állástalanság, mint a megye többi térségének fiataljait. Legjelentősebben Gyulán és vonzáskörzetében emelkedett a végzős fiatalok száma (143 fős növekedés), míg legnagyobb mértékű csökkenés a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében jelentkezett (115 fő). A körzetek többségében ugyanakkor nem változott számottevően a végzős fiatalok száma. Szarvas vonzáskörzetéből 55 fős emelkedést jeleztek az elmúlt évhez képest; Mezőkovácsházán 46 fővel, Szeghalmon 40 fővel, Békésen 14 fővel, Gyomaendrődön pedig 11 fővel csökkent a középiskolák végzős diákjainak a száma, az orosházi létszám minimális (4 fős) emelkedése mellett. Szeghalom Szarvas Orosháza Gyula Békés Békéscsaba [ fő ] 1 A körzetekre vonatkozó gazdaságilag aktív népességszám becsült adatok alapján került meghatározásra Békés Megyei Munkaügyi Központ

6 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 6. oldal A vizsgálat ugyanakkor nem terjedt ki arra, hogy az egyes iskolákban tanulóknak mely településen az állandó lakóhelyük, mivel a felmérés alapvető célja a megye egészére vonatkozóan a fiatalok munkaerőpiacon való megjelenésének prognosztizálása. A középiskolában végzők nemek szerinti megoszlása továbbra is kiegyenlítettnek mondható, mivel mindössze 32 fős eltérés tapasztalható a fiúk és a ok létszáma között, a fiúk javára. Felméréseink eredményei szerint a 2005/2006- os tanévben fiú és fejezi be középiskolai tanulmányait, illetve végez valamelyik középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán. A végzős fiúk létszáma így 56 fővel csökkent, a oké pedig 32 fővel emelkedett az elmúlt év óta. Egyes munkaerőpiaci körzeteinket önállóan szemlélve a végzősök nemenkénti megoszlása már változatosabb: a fiúk aránya 44 és 62% között mozog, így a felső és az alsó érték is kitolódott az elmúlt év óta, nőtt tehát e tekintetben a körzetek közötti szóródás. Legmagasabb ezidőben a fiúk aránya Békés térségében, míg legalacsonyabb a szarvasi körzetben. A középiskolákban végző diákok száma nemenként A középiskolákban végző diákok száma nemenként fiú fiú Speciális szakis. Szakiskola Szakközépisk. érettségi Gimnáziumi érettségi Érettségire épülö Technikusi képzés Akkred. felsöf. szakkép B.csaba Békés Gyula O.háza Szarvas Szegh. Gyomae Mk.háza Legtöbb fiatal (1635 fő) a gimnáziumi osztályokban végez, de magas (1472 fő) a szakközépiskolákban érettségi bizonyítványt szerzők száma is. Szakiskolai tanulmányát 1250 fiatal fejezi be az idei évben, s érettségire épülő szakképzésből 970-en kerülnek ki. Technikusi képesítéshez 224 fiatal jut, s 135-en fejezik be akkreditált felsőfokú tanulmányaikat (középiskolában). Békés Megyei Munkaügyi Központ

7 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 7. oldal NYELVISMERET 2 A középiskolákban végző fiatalok valamivel több, mint egyötöde (22%) a bizonyítványa kézhezvételekor már nyelvvizsga bizonyítvánnyal is rendelkezik, jellemzően angol nyelvből és középfokon. Gyakoriság tekintetében ezt követi a német nyelv, szintén középfokon, majd az angol alapfok és a német felsőfok. Legnagyobb arányban a gimnáziumokban végzett fiatalok nyelvismeretéről érkeztek jelzések, amiben nem kis szerepe a nyelvi tagozatos osztályoknak. Az 1635 gimnazistához 786 nyelvvizsga bizonyítvány kapcsolódik (helyenként egy főhöz több is), így e körben a végzős diákok közel fele rendelkezik valamilyen államilag elismert nyelvismerettel. Itt is az angol középfok, valamint a német középfok a leggyakoribb, majd ezt követi a német felsőfok, bár ez utóbbi már lényegesen szerényebb arányban (a végzősök 4%-a). Érettségit követő szakképzésből kikerülő pályakezdők 30%-a rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal, e körben is az angol, valamint a német középfok a leggyakoribb, míg a szakközépiskolában érettségizett fiatalok 12%-a, az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzést szerzett fiatalok 8%-a, s a technikusok 3%-a rendelkezik alap, közép, vagy felsőfokú nyelvismerettel. fő Nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezők száma Megnevezés Nyelvismeret a végzősök körében adatok főben Végzős létszám Érettségit adó képzés szakközépiskolában Érettségit adó képzés gimnáziumban Érettségit követő szakképzés Technikusi képzés Iskolarendsz. akkr. szakképz. középiskolában Középiskolák összesen A szakiskolákban, valamint a speciális szakiskolákban végző fiatalok körére a felmérésünk e tekintetben nem terjedt ki. Békés Megyei Munkaügyi Központ

8 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 8. oldal TOVÁBBTANULÓK Ebben a tanévben a középfokú intézményekben tanulók 71%-a szeretné tanulmányait nappali rendszerű oktatás keretében folytatni, így a továbbtanulási hajlandóság kis mértékben, de tovább mérséklődött az elmúlt év óta. Az idei évben ugyanis 1 százalékponttal kisebb A középiskolákban végző diákok továbbtanulási szándéka arányban kívánnak a 1800 végzősök továbbtanulni, 1600 mint tették azt az elmúlt évben. Ez létszámban 1000 kifejezve 112 fős 800 végzősök száma mérséklődést jelent. 600 A továbbtanulni 400 szándékozók nemek szerinti 200 [ fő ] 0 megoszlását tekintve megállapítható, hogy a ok ezalkalommal is jobban szorgalmazzák a továbbtanulást, mint a fiúk, így míg a végzős középiskolás ok 76%-a, addig a fiúk mindössze 66%-a kívánja folytatni tanulmányait. (Az elmúlt évhez képest a ok közül továbbtanulni szándékozók aránya változatlan, a fiúké ugyanakkor 2 százalékponttal mérséklődött.) A középiskolát követően továbbtanulni szándékozó fiatalok összességének így 53%-a, 47%-a fiú. Az iskolában dolgozó pedagógusok véleménye szerint a továbbtanulni szándékozók 92%-ának reális esélye arra, hogy felvételt nyerjen a megcélzott főiskolára, egyetemre, vagy egyéb oktatási intézménybe. Úgy tűnik a fiúk a korábbiakkal ellentétben ezalkalommal lényegesen pontosabban mérték föl lehetőségeiket a jelentkezések eldöntésekor, mint a ok, mivel az eséllyel felvételizők aránya esetükben kedvezőbb: 96%, míg a oknál ez 8%-ponttal alacsonyabb. Speciális szakis. Összességében a felmérés adatai alapján a végzős középiskolás fiúk 63%-a (1834 fő), illetve a ok 2/3-a (1907 fő) várhatóan reális eséllyel továbbtanul, ilyen formán a ok ezévben is szorgalmasabb diákoknak bizonyultak a fiúknál, illetve továbbra is ők azok, akik nagyobb arányban vélik úgy, hogy tudásuk további gyarapítása nagyban segítheti későbbi elhelyezkedési esélyeiket, anyagi, társadalmi elismertségüket. Abszolút számokban kifejezve 73 fővel magasabb a várhatóan Szakiskola Szakközépisk. érettségi Gimnáziumi érettségi Érettségire épülö szképz. Technikusi képzés Akkred. felsöf. szképz. továbbtanulni szándékozik reális továbbtanulási szándék Békés Megyei Munkaügyi Központ

9 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 9. oldal továbbtanuló ok száma a fiúkénál, míg a végzős fiúk száma 32 fővel meghaladja a okét. PÁLYAKEZDŐKKÉ VÁLÓK A felméréseink eredményei alapján várhatóan a végzős középiskolások 35%-a, fő a munkaerőpiacon pályakezdőként, azaz az iskola elvégzése után munkát szeretne vállalni. Ezévi adataink így (5 fő eltéréstől eltekintve) változatlannak tekinthetők a tavalyihoz képest. A pályájukat kezdő fiatalok többsége (53%-a; 1189 fő) fiú, arányuk így 5 százalékponttal, számuk pedig 116 fővel mérséklődött az elmúlt év óta a ok létszámának közel hasonló (121 fős) emelkedése mellet. Más megközelítésben a végzős fiúk 37%-a, és a ok 30%-a várhatóan a munkaerő-piacon munkavállalóként, azaz nagy valószínűséggel nem tanul tovább. A fentiekből 520 fő t kapott valamely munkáltatótól a jövőbeni foglalkoztatásra, így a megye középfokú oktatási intézményeiből kikerülő pályakezdők (tovább nem tanulók) ¼-ének, a munkakezdése már. További 526 főnek (26%) is valamilyen állásajánlata, azonban az ő esetükben az nem tekinthető nak. A munkaerő-piacon pályakezdőként jelentkező fiatalok 39%-ának ajánlata munkahelyre (és további 9%-ukról nem rendelkezünk ilyen irányú val). Az állásígérettel nem rendelkezők nagyobb része vélhetően felveszi a kapcsolatot a munkaügyi központ kirendeltségeivel. Ahol is amennyiben a fiatal erre igényt tart pályakezdő álláskeresőként regisztrálásra kerül. Mivel bizonytalan azon réteg sorsa, akik esetében az állásajánlat nem konkrét, illetve elég magas azoknak a száma is, akikről nem rendelkezünk val, ezért a regisztrált pályakezdő álláskeresők várható számát csak minimum és maximum értékkel célszerű meghatározni, de így is igen nagy az eltérés a két érték között. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Békés megye középiskoláiban végzők közül a munkaerőpiacon pályakezdő álláskeresőként megjelenők várható aránya Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom megyei átlag Gyomae. M.kovácsháza Békés Megyei Munkaügyi Központ

10 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 10. oldal nyarán Békés megyében az egy évvel korábbinál várhatóan kevesebb, így 800 és fő között lesz azon pályakezdő álláskeresők száma, akik ebben a tanévben fejezik be középiskolai tanulmányaikat. A kirendeltségi adatok azt mutatják, hogy az egyes körzetekben lévő iskolák között ezalkalommal is jól körülhatárolható különbség abban a tekintetben, hogy az ott végző fiatalok milyen arányban válnak pályakezdő álláskeresővé. Legmagasabb ez az arány Gyula (27%), Szeghalom (24%) és Orosháza körzetében (23%), s az idei évben a békési és a gyomaendrődi körzet iskoláiban végző fiatalok keresik fel várhatóan legkisebb arányban kirendeltségeinket (a békésiek 8%-a, illetve a gyomaiak 15%-a). Az idei évben ezen arányok az alsó és felső értéke is mérséklődött, azonban a területi különbségek továbbra is megmaradtak. Mezőkovácsháza Gyomaendrőd Szeghalom Szarvas Orosháza Az egyes térségekhez tartozó iskolákban végzett fiatalok közül a kirendeltségen jelentkezők várható létszáma diagrammunkról leolvasható. Szemmel látható így az is, hogy Békés mellett a korábbi évekhez hasonlóan, idén is a békéscsabai és a gyulai körzet iskoláiból kikerülő fiatalok körében legnagyobb a bizonytalansági tényező, tehát itt a legnagyobb az eltérés a regisztrált pályakezdők várható minimális és maximális létszáma között. Ennek egyik oka természetszerűen a végzősök magasabb abszolút létszáma, ugyanakkor nem elhanyagolható Békéscsaba körzetében az a tényező sem, hogy az átlagnál jóval magasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik elhelyezkedési kilátásairól az iskola nem rendelkezik val, ebből adódóan ennek kimenete akár pozitív, akár negatív is lehet, melyet számításaink során nem hagyhattunk figyelmen kívül. Gyula Békés Békéscsaba 2006-ban a munkaerőpiacon álláskeresőként megjelenő pályakezdők várható létszáma Meg kell azonban említeni azt is, hogy az álláskeresőkké válók aránya nagyban függ a továbbtanulók arányától, s ezzel összefüggésben a körzet középiskoláinak összetételétől is. Ott, ahol több olyan gimnázium, illetve szakközépiskola található, melynek elsődleges célja a felvételire való felkészítés, magasabb lesz a továbbtanulók aránya, így alacsonyabb az álláskeresők várható száma is. Azokban a körzetekben, ahol a főleg szakmát adó középiskolák súlya dominál, többen min. max [ fő ] 702 Békés Megyei Munkaügyi Központ

11 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 11. oldal szándékoznak az iskola elvégzése után elhelyezkedni, így a munkaerőpiacra kikerülők aránya is magasabb, s nyilván a potenciális ügyfélkörünk száma is. Megyei átlagban a végzős diákok 9%-a bizonytalan abban a tekintetben, hogy az iskola elvégzése után lesz-e munkahelye, illetve hogy munkahely valósággá válik-e, s a diákok 3%-ról nk, így ez szintén bizonytalansági tényezőnek tekinthető. Legnagyobb bizonyossággal Szeghalom és Gyomaendrőd körzetében végző diákok tekintenek a jövő felé, a kilátások ugyanakkor a gyomai iskolák mellett a békési térség diákjai számára a legkedvezőbbek. Az itt végző fiatalok válnak ugyanis valószínűleg legkisebb arányban regisztrált álláskeresőkké, tehát továbbtanulnak, vagy már munkahellyel rendelkeznek. Ez azonban nem mondható el pl. Gyula, vagy Szeghalom vonzáskörzetéről. (A jelzett adatok alapján ez utóbbi körzetek végzőseinek mintegy ¼-e válhat valószínűleg ügyfelünkké, míg a megyei átlag 20%). KÉPZÉS TÍPUSA Az egyes képzési típusok között jelentős eltérés tapasztalható abban a tekintetben, hogy a végzős diákok mekkora része jelentkezik várhatóan a munkaerőpiacon pályakezdőként. Természetesen a gimnáziumi képzésben résztvevők között a megyei átlaghoz képest igen alacsony a pályakezdőként jelentkezők aránya (18%), de az idei esztendőben a szakközépiskolákban érettségiző fiatalok ilyen irányú arányszáma még ennél is alacsonyabbnak (15%) bizonyult. A gimnáziumot követően a fiatalok 89%-a jelezte továbbtanulási szándékát, melynek döntő többsége, a jelentkezések 92%-a az iskolák pedagógusai szerint reálisnak tekinthető, így a végzősök továbbtanulási aránya várhatóan 82%, 1 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ősszel a végzős gimnazista fiúk 87%-a, s a ok 78%-a folytatja várhatóan tanulmányait. Emelkedett a szakközépiskolai érettségit követően tovább tanulók aránya, s így mérséklődött e körben a végzősök közül várhatóan pályakezdővé válók súlya. Míg az elmúlt évben az itt végző fiatalok 18%-ának munkaerőpiacon való megjelenésére kellett számítani, addig az idei évben arányuk várhatóan 3 százalékponttal mérséklődik, éppen annyival, amennyivel a megelőző évben emelkedett. A szakközépiskolai érettségit szerzett diákok a gimnazistáknál magasabb arányban jelezték továbbtanulási szándékukat (a végzős diákok 91%-a szeretne tovább Békés Megyei Munkaügyi Központ

12 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 12. oldal tanulni), s esélyeiket is valamelyest reálisabban mérték föl. A középiskolai érettségit követően továbbtanulni szándékozók 93%-ának ezirányú tervei reálisnak mondhatók, így összességében az itt végző fiatalok 85%-a várhatóan ténylegesen tovább fog tanulni. (Ez végzős fiúk esetében is 85%, és ok tekintetében is.) Összességében tehát megállapítható, hogy az idén érettségizők többsége tanulmányait folytatni kívánja, 83%-uk a jelzések szerint reálisan tovább tanul s csupán 17%-uk megjelenése várható a munkaerőpiacon. Az Továbbtanulók és a munkaerőpiacon jelentkezők száma Akkreditált szakkép. Technikusi képzés Érettségire épülő szakképzés Gimnáziumi érettségi Szakközépiskolai érettségi Szakiskolai képzés Speciális szakiskola [ fő ] reális eséllyel továbbtanul pályakezdőként jelentkezik a munkaerőpiacon arányok tehát e tekintetben megegyeznek az elmúlt évivel. A technikusi képzésben részt vett fiatalok továbbtanulási szándékai viszont lényegesen csökkentek tavaly óta. Míg egy évvel korábban a technikusok 56%-a döntött a továbbtanulás mellett, addig e kör súlya az idei évben 38%-ra mérséklődött, így itt a pályakezdők aránya érezhetően magasabb lesz, mint tavaly. Tapasztalati adatok alapján a technikusi végzettség a többi képzési típushoz képest már gyakrabban tekinthető a tanulási fázis befejező szakaszának, s ez az irány egyre fokozódik, tekintettel arra, hogy a végzősök 63%-a már várhatóan pályakezdőként jelentkezik a munkaerőpiacon, szemben a középiskolák összességének (35%-os) átlagával. Ebben vélhetően ezévben is az játssza a fő szerepet, hogy a fiatalok azért vállalkoztak az érettségi vizsgát követő további technikumi évekre, mert ezzel a végzettséggel már jobb esélyt látnak az elhelyezkedésre és a felsőbb tanulmányaikat is szakmailag kellően megalapozhatják. E körben a továbbtanulni szándékozók 98%- ának tervei reálisnak mondhatók, így ismét beül az iskolapadba a végzős technikus ok 40%-a, s a fiúk 36%-a. Az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésben résztvett utolsó éves diákok továbbtanulási szándéka lényegesen csökkent az elmúlt év óta: míg tavaly a végzősök 69%-a szeretett volna továbbtanulni, addig ezek aránya az idei évben 48%- ra mérséklődött. Az elmúlt évben az iskolák oktatóinak véleménye szerint a végzősök 55%-ának volt reális esélye a továbbtanulásra, az idei évben arányuk 44%-ra prognosztizálható. E körben is a fiúk továbbtanulási aránya elmarad a okétól, Békés Megyei Munkaügyi Központ

13 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 13. oldal ugyanis a végzős ok 47%-a tervezi reálisan tanulmányai folytatását a fiúk 41%- ával szemben. A szakiskolás fiatalok 45%-a szeretne ismét visszaülni az iskolapadba, akárcsak tavaly. Terveik 92%-ban mondhatók reálisnak, így a továbbtanulók aránya várhatóan 42% körüli lesz, 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az elmúlt évben. A fiúk és a ok továbbtanulási aránya egyenletesnek mutatkozik. Figyelembe véve viszont a végzős fiúk magasabb abszolút számát, kétszer annyi szakmunkás fiú, mint kerül ki a munkaerő-piacra. Az érettségire épülő szakképzésből kikerülő fiatalok fele nem tekinti lezártnak nappali rendszerű tanulmányait, s ennél 7 százalékponttal alacsonyabb azok aránya, akiknek ezirányú tervei reálisnak mondhatók, így megközelítőleg 550 pályakezdő megjelenésére kell számítanunk a munkaerőpiacon e körből, mintegy 30 fővel kevesebbre, mint az elmúlt évben. Legkevesebb fiatal a speciális szakiskolákban folytatta eddig tanulmányait. Létszámuk alig 100 fő. E kör továbbtanulási aránya 72%, s a végzősök 28%-a (27 fő) várhatóan pályakezdőként jelentkezik a munkaerőpiacon. A MUNKAERŐPIACON MEGJELENŐ ELENŐ PÁLYAKEZDŐK A középiskolai, illetve a gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok továbbtanulási aránya ugyan érezhetően magasabb, mint más képzési típusok esetén, azonban akik nem ezt az utat választják, mert képességeik, tanulmányi eredményük, esetleg egyéb körülményeik ezt nem teszik lehetővé, azok közül csak igen kis arányban gondoskodtak előre munkalehetőségről. A gimnáziumi érettségivel rendelkező pályakezdők mindössze 8%-a rendelkezik munkahellyel, s is csak 7%- uknak. Ez ugyan mindkét esetben 4 százalékponttal kedvezőbb az elmúlt évinél, de még mindig igencsak elmarad a középiskolák 25%, illetve 26%-os átlagadataitól. E kör pályakezdőinek 55%-a viszont megkérdezésünk időpontjában még nem rendelkezett munkalehetőséggel, s itt volt a legmagasabb (27%) azon fiatalok száma és aránya is, akikről az iskolák nem rendelkeztek val. A szakközépiskolai érettségivel rendelkező pályakezdők (tehát a végzősök közül várhatóan tovább nem tanulók) elhelyezkedési kilátásai sem túl kedvezőek, de az elmúlt évinél mindenképpen jobbak, s a gimnazistákénál is érezhetően kedvezőbbek. A munkaerőpiacra kikerülő fiatalok 18%-át várja várhatóan munkahely, s 24%-uk kapott kevésbé t. (Az előbbi 3 százalékponttal, az utóbbi 10 százalékponttal kedvezőbb a tavalyi felmérés eredményeinél.) A pályakezdők 53%-a Békés Megyei Munkaügyi Központ

14 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 14. oldal ugyanakkor még nem rendelkezik állásajánlattal, s igen magas 5% azon fiatalok aránya, akik elhelyezkedési kilátásairól semmiféle val nem rendelkezünk 3. Az érettségi után szakmát tanuló fiatalok munkaerő-piaci kilátásai kedvezőbbek, mint a csupán érettségivel rendelkező végzősöké, itt ugyanis 22%- uknak már munkahely kínálkozik és munkahelyígérettel is magasabb arányban Biztos munkahelye Ígérete munkahelyre ajánlata info. A pályakezdővé válók megoszlása a mukába állás esélyei szerint Akkreditált szakkép. Technikusi képzés Érettségire épülő szakképzés Gimnáziumi érettségi Szakközépiskolai érettségi Szakiskolai képzés 35% 35% 31% 0% 39% 33% 28% 0% 22% 26% 38% 13% 8% 11% 55% 27% 18% 24% 53% 5% 35% 30% 32% 4% Speciális szakiskola 0% 30% 70% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% rendelkeznek mindamellett, hogy a bizonytalansági tényező is kisebb. Legkedvezőbb jelzések az idei évben is a technikusi képesítésüket megszerzett fiatalok csoportjából érkeztek, bár az arányok valamelyest romlottak az elmúlt év óta. A tanulmányaikat befejező (tovább nem tanuló) fiatalok 39%-a rendelkezik, s 1/3-a kevésbé fix állásajánlattal, s csupán 28%-uk munkakezdése teljesen bizonytalan. Az iskolarendszerű oktatás keretében akkreditált felsőfokú szakképesítést szerző pályakezdő fiatalok az elmúlt évinél lényegesen magasabb arányban jeleztek munkahelyet, s az ígérettel rendelkezők aránya is emelkedett. Idei évi jelzéseink szerint az e képzési típusból kikerülő pályakezdők 35%-ának jövőbeni munkahelye (az elmúlt évi 15% után), s hasonló arányban rendelkeznek kevésbé ígérettel. 31%-uknak lekérdezésünk időpontjában pedig még nem volt munkahelye. 3 A Kemény Gábor Szakközépiskolában végzett fiatalok adatain fölül. (Itt a korábbi évi átlagra alapozott becsléssel számoltunk.) Békés Megyei Munkaügyi Központ

15 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 15. oldal A szakiskolát végzett fiatalok munkakezdési várakozásai az elmúlt évinél kedvezőbben alakulnak. Jelen felmérésünk szerint a pályakezdő szakmunkások 35%- ának munkahelye nak tűnik, s 30% azoknak az aránya, akik munkahely ígérettel rendelkeznek. Mivel az ilyen típusú képzésen résztvevők száma igen magas, így továbbra is legnagyobb számban szakmunkások megjelenésére kell számítani úgy a munkaerőpiacon, mint. Az idei évben azonban várhatóan magas lesz azon fiatalok száma is, akik érettségi vizsgájukat követő szakképesítésük megszerzése után keresik fel kirendeltségeinket. A speciális szakiskolákból munkaerőpiacra kikerülő fiatalok idei évre várható elhelyezkedési kilátásai valamelyest javultak az elmúlt év óta, de továbbra sincs egyetlen olyan fiatal sem e körben, aki munkahellyel rendelkezne. Emelkedett ugyanakkor az ígért tehát kevésbe munkahellyel rendelkezők aránya, s mérséklődött az állásajánlattal egyáltalán nem rendelkezők súlya, bár meg kell jegyeznünk azt is, hogy e kör a megye pályakezdőinek csak igen kis hányadát képviseli (a speciális szakiskolákból munkaerő-piacra kikerülő fiatalok száma megyei szinten mindössze 27 fő, a 2041 fős összlétszámmal szemben) Összességében a megyénk középiskoláinak végzős diákjai közül várhatóan 2041 fiatal jelentkezik pályakezdőként a munkaerőpiacon, nagyságrendjét tekintve hasonló számban, mint egy évvel korábban (2036 fő). A munkaerőpiacon megjelenő fiatalok közül 520 főt a jelzések szerint már várja egy munkahely, s 526-an rendelkeznek kevésbé, de ígért álláshellyel. 803 főnek munkahelye, 192 fiatalról pedig ilyen jellegű nk. A munkaerő-piacon megjelenő középiskolát végzett pályakezdők megoszlása a munkába állás esélye szerint munkahelye; 947 ; Biztos a munkahelye; Munkahely ; év év A PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK KÜLIEK (ÁLLÁSKERESŐK ÁLLÁSKERESŐK) VÁRHATÓ LÉTSZÁMA Legnagyobb számban a korábbi évekhez hasonlóan szakmunkás végzettségű fiatalok megjelenésére lehet számítani a munkaerőpiacon. Mivel a csupán ígért munkahelyek száma igen magas, az érettségit követő szakképzés mellett ezt a Békés Megyei Munkaügyi Központ

16 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 16. oldal kört a legnehezebb megbecsülni abból a szempontból, hogy hányan jelentkeznek valószínűleg munkanélküliként kirendeltségeinken. Létszámuk jelenlegi adataink alapján 231 és 476 fő közöttire tehető, így mindkét szélsőérték (73, illetve 55 fővel) mérséklődött az elmúlt év óta. A jelzések szerint tehát 2006-ban a munkaerőpiacon várhatóan megjelenő pályakezdő álláskeresők száma 49 Akkreditált szakkép Technikusi képzés 39 Érettségire épülő szakképzés Gimnáziumi érettségi Szakközépiskolai érettségi 115 Szakiskolai képzés 27 Speciális szakiskola 19 max. min ennyivel kevesebb szakmunkás fiatalra lehet számítanunk kirendeltségeinken. Szintén jelentős a bizonytalansági tényező az érettségit követő szakképzések esetén is, mivel igen magas (146 fő) azoknak a fiataloknak a száma, akik állás bizonytalan, s ezért nagy (218 fős) eltérés mutatható ki a minimálisan (211 fő), illetve maximálisan (429 fő) álláskeresővé válók számában. Itt főként az alsóérték mérséklődött számottevően az elmúlt évhez képest. A gimnáziumi érettségivel rendelkező pályakezdők közül a jelzések szerint várhatóan munkanélküli lesz minimum 165 és maximum 278 fő, így emelkedett e körből a várhatóan regisztrációba lépők száma. Az elmúlt évi jelzések minimum 151, és maximum 226 főt prognosztizáltak. (Megjegyzendő azonban az is, hogy e képzési típusban végző diákok száma is mintegy 200 fővel megemelkedett, aminek a fenti növekedésben nem kis szerepe.) A szakközépiskolai érettségit szerzett pályakezdő fiatalok körében a fentieknél, és az elmúlt évinél is pontosabb becslésekre vállalkozhatunk, ugyanis a várhatóan beáramló minimum (115 fő) és maximum (177 fő) létszám közötti eltérés itt már lényegesen kisebb. A technikusi végzettséghez a megye középiskoláiban végző diákok 4%-a jut a tanév végeztével. Tekintettel arra, hogy a munkahelyek aránya e körben kifejezetten kedvező, kirendeltségeinken minimum 396 és maximum 85 fő megjelenésére lehet számítani nagyságrendjében hasonló létszámra, mint az elmúlt évben. A középiskolákban akkreditált felsőfokú szakképzést szerzett fiatalok köre lényegesen szűkebb, mint a fentebb említett képzési típusokban végzőké, így a Békés Megyei Munkaügyi Központ

17 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 17. oldal közülük pályakezdőkké, illetve a munkaerő-piacon álláskeresőkké válók száma is szerényebb. A várhatóan megjelenők száma minimum 23 és maximum 49 főre tehető. FŐISK ŐISKOLÁSOK Megyénk főiskolái területi elhelyezkedésüket tekintve 3 munkaerő-piaci körzetünkben, illetve azok központjában található. Az érintett városok Békéscsaba, Gyula, illetve Szarvas. Az itt nappali tagozaton diplomát szerző fiatalok közül 224 fő Békés megyei állandó lakóhelyű hallgató, melyből 146 és 78 fiú. Vizsgálataink a továbbiakban elsősorban e körre, tehát a megyénkben végző, és megyei állandó lakóhelyű friss diplomásokra koncentrálódnak. Békés megyei főiskolák - megyei állandó lakóhellyel rendelkező - végzős főiskolai hallgatói Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Szarvas 46 Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskola Kar Békéscsaba [fő] pályakezdők Tessedik Sámuel Főiskola Mg-i Víz- és Környezetgazd. Főiskolai Kar Szarvas végzős hallgatók Gábor Dénes Főiskola Békéscsabai Konzultációs Központ Tessedi Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultás Gyula Foglalkoztatási körzeteink tekintetében 91 hallgató a megyeszékhelyen, 17 fő Gyulán, s 116 fő Szarvason szerezte meg diplomáját. Közülük összességében 18 fő kívánja tanulmányait (nappali tagozaton) a továbbiakban is folytatni, így 206 frissdiplomás megjelenésére kell számítani a munkaerőpiacon (a vizsgálati körön belül!!!), 28 fővel kevesebbre, mint az elmúlt évben. Ők feltételezhetően a megye különböző körzeteiből érkeztek, így területi sajátosságaik vizsgálata nem igazán lenne jövőbe mutató. A vizsgálat valamennyi államvizsgával rendelkező fiatalt diplomásként említ függetlenül attól, hogy a diplomáját valóban kézhez vette-e, vagy sem (nyelvvizsga bizonyítvány meglétének kérdését nem vizsgálja) Békés Megyei Munkaügyi Központ

18 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 18. oldal (A más megyében végzett és Békés megyei állandó lakóhellyel rendelkező és itt munkát vállalni akaró főiskolások létszámát jelen elemző anyagunk nem hivatott taglalni.) Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a diplomás fiatalokra általánosságban véve kevésbé jellemző, hogy hónapokkal előre gondoskodnának maguknak munkahelyről. Megyei viszonylatban a végzős hallgatók 21%-a rendelkezik állásajánlattal (ezek jelentős része bár nappali rendszerben, de távoktatás keretében szerezte meg diplomáját,) s további 17%-uknál kérdéses még a munkahely sorsa. 1/3-uk nem gondoskodott még magának álláshelyről, s 21%-ukról a megkeresett intézmények nem tudtak nyilatkozni. A továbbtanulók aránya 8%. Megyénk két főiskolájából ezalkalommal első ízben akkreditált felsőfokú szakképzési adatok is érkeztek. Tekintettel arra, hogy felmérésünk elsődleges célja a középiskolákból kikerülő fiatalok munkaerő-piacon várható megjelenésének vizsgálata, így ezen inkról a középiskolák ilyen irányú adataitól elkülönülten jelen fejezetünkben ejtünk szót. Megyénk főiskoláiban az idei évben 72 fiatal szerez akkreditált felsőfokú OKJ-s végzettséget, intézményi kommunikátor, hulladékgazdálkodási technológus, illetve agrárkereskedelmi menedzser oklevelet szerezve. A végzős fiatalok többsége (63%) fiú. A főiskolákon akkreditált felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok továbbtanulási aránya (12 százalékponttal) magasabb, mint a középiskolákból kikerülő hasonló végzettségű fiataloké, azonban e körből egyetlen hallgató esetében sem érkezett, vagy kevésbé ra vélt jövőbeni munkahelyről szóló jelzés, e tekintetben a hallgatói gyakorlat (esetleg az oktatási intézmény informáltsága) főként a főiskolákhoz, mintsem a középiskolákhoz hasonlatos. Akkredi tált fel sőfokú szakképzésből kikerülők száma Tessedik Sámuel Főisk. Mg-. Víz- és Körny.gazdálk. Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Bethlen Gábor Szakképző Iskola Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola BM-i Mezőgazd-i és Élelmip.Szakképző Isk. a munkaerő-piacon végzősök Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Isk. Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Kemény Gábor Szakközépiskola Békés Megyei Munkaügyi Központ

19 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 19. oldal A NYILVÁNTARTÁSAINKBAN MEGJELENŐK VÁRHATÓ ARÁNYA A különböző iskolatípusokban tanulók közül az elmúlt évhez hasonlóan, idén is az érettségire épülő szakképzésből kikerülők válnak vélhetően legnagyobb arányban (33%) regisztrált álláskeresőkké (bár tudjuk, hogy abszolút létszámuk elmarad a szakmunkásokétól). E képzési típusról elmondható, hogy a korábbi évinél valamelyest kisebb létszámú regisztrációba áramlásra lehet számítani, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy csökkent (mintegy 90 fővel) az érettségire épülő szakképzésből kikerülők, tehát az itt végzők száma is. Magasnak mondható a kirendeltségeinket vélhetően felkeresők aránya a technikusok és a szakiskolások esetében is (28 28%), de középiskolák akkreditált felsőfokú szakképzéséből kikerülők ilyen irányú mutatója is közel hasonló (27%). A technikusoknál jelentősen (11 százalékponttal) emelkedett ez az arány az elmúlt évhez képest, míg a másik két képzési típus esetében (4, illetve 5 százalékponttal) mérséklődött. A speciális szakiskolát végzettek 24%-a, s a frissen végzett a gimnazisták 14%-a jelentkezik várhatóan kirendeltségeinken, míg esetén a szakközépiskolai érettségit szerzetteknél az álláskeresők aránya 10%-ra tehető. A Békés Megyei Munkaügyi Központban 2006-ban a felmérések alapján a vizsgálati körből valamelyest ( fővel) mérsékeltebb pályakezdőbeáramlásra lehet számítani, mint az elmúlt évben. A végzős fiatalok számában érdemi változás ugyan nem történt, akárcsak a továbbtanulók arányaiban, számában sem, viszont a fiatalok a jelzések szerint valamelyest nagyobb arányban gondoskodtak maguknak előre munkahelyről, megélhetési forrásról, mint tették azt a korábbi évben. Akkreditált szakkép. Technikusi képzés Érettségire épülő szakképzés Gimnáziumi érettségi Szakközépiskolai érettségi Szakiskolai képzés Speciális szakiskola A középiskolában végzők várható megjelenésének aránya a munkaerőpiacon munkanélküliként Várhatóan a kirendeltségeinken megjelenő középiskolát végzett fiatalok 2%-a speciális szakiskolai, 30%-a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik majd, 13%-uk pedig szakközépiskolai, és 19%-uk gimnáziumi érettségivel. 28%-uk érettségire épülő szakképzést követően, 5%-uk viszont technikusi késesítés birtokában tér be 10% 14% 24% 27% 25% 27% 33% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Békés Megyei Munkaügyi Központ

20 Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 20. oldal hozzánk. Akkreditált felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya várhatóan 3-4% körüli lesz. Megyénkben élő főiskolai illetve egyetemi végzettségű fiatalok csak csekély része végez Békés megyei székhelyű intézményben, mivel itt mindössze 6 főiskola, illetve főiskolai kar működik. A munkaerőpiacon megjelenő diplomások többnyire önállóan, az állami munkaerő-közvetítés keretein kívül próbálnak először álláshoz jutni. Mivel létszámuk a középfokú iskolákból kikerülőkhöz képest alacsony és elhelyezkedési esélyük is kedvezőbb, ezért nyilvántartásainkba csak kisebb hányaduk kerül. Meg kell említeni, hogy az általános iskola elvégzése után is dönthetnek úgy a fiatalok, hogy nem kívánnak továbbtanulni, vagy tanulmányaikat valamilyen oknál fogva nem fejezik be, így ők is pályakezdő álláskeresőkké válnak. Az ilyen elhatározásra jutók száma viszonylag csekély, hiszen a tankötelezettség is korlátokat szab, illetve lehetőségeihez mérten általában mindenki megpróbál valamilyen középfokú oktatási intézménybe bejutni. Tény, hogy nem elhanyagolható azoknak a regisztrációba újonnan bekerülő fiataloknak az aránya, akik mindössze 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy semmilyen képzettség nem társul ehhez, csupán azt, hogy ennek szintje nem éri el a szakiskolai, illetve szakmunkás-bizonyítványét (pl. OKJ-s tanfolyam). A regisztrációba először belépő pályakezdő álláskeresők ¼-e mindössze 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett az elmúlt évben. Békés Megyei Munkaügyi Központ

21 MELLÉKLETEK

22 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Körzet: Békéscsaba Rózsa Ferenc Gimnázium Békéscsaba Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Békéscsaba Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépisk. Békéscsaba Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola Békéscsaba Gépészeti és Számitástechnikai Szakközépiskola Békéscsaba Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba* Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Békéscsaba Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola, Zeneiskola Békéscsaba Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Koll.Békéscsaba Zwack József Keresk. és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Békéscsaba School Of Business Üzleti és Művészeti Szakközépiskola Békéscsaba Kós Károly Szakképző Iskola Békéscsaba ILS Idegennyelvi Szakközépiskola Békéscsaba /1. oldal

23 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Iskola név Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Reálisnak tűnő szándék Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény BM-i Mezőgazd. és Élelmiszerip. Szakképző Isk, Gimnázium Szabadkígyós Békéscsabai Egélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola Békéscsaba "Esély Pedagógiai Központ" Ált.Iskola, Spec. Szakiskola Békéscsaba Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája Békéscsaba BM-i Művelődési Központ, Kézműves Szakisk.és Alapfokú Műv. Iskola Bcsaba EURO-OKTAÉDER Szakközépiskola Békéscsaba Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba középiskolák összesen: Körzet: Békés Szegedi Kis István Református Gimnázium Ált. Iskola és Koll. Békés BM-i Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium Békés Békés Megyei Egységes Gyógyped. Módszertani Intézmény Békés Dr. Illyés Sándor Oktatási Intézmény Tarhos összesen: /2. oldal

24 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Körzet: Gyula Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola Gyula Nicolae Balcescu Román Gimnázium Általános Iskola és Kollégium Gyula Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola és Kollégium Gyula BM-i Munkácsy Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Gyula Karácsonyi János Katolikus Gimnázium Gyula BM-i Radványi György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Elek Sarkad Város Önkorm. Ady Endre Bay Zoltán Gimn., Postaforg. és Inform. SZKi FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Koll. Kétegyháza Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégiumai Gyula Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Gyula középiskolák összesen: /3. oldal

25 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Körzet: Orosháza Orosháza Város Önkormányzat Kossuth Lajos Közoktatási Intézménye Orosháza Ügyviteli Szakképző Iskola Orosháza Városi Önkormányzat Jankó János Ált. Iskola és Gimnázium Tótkomlós Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Orosháza Orosházi Egélikus Általános Iskola és Gimnázium Orosháza középiskolák összesen: Körzet: Szarvas BM-i Székely Mihály Szakképző Iskola és Kollégium Szarvas Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola Szarvas Tessedik Sámuel Szakmunkásképző Iskola Szarvas középiskolák összesen: Körzet: Szeghalom Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola Szeghalom összesen: /4. oldal

26 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Körzet: Gyomaendrőd Kner Imre Gimnázium, Kereskedelmi Szakközépisk. és Koll. Gyomaendrőd Eötvös József Gimnázium és Szakiskola Dévaványa Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Gyomaendrőd összesen: Körzet: Mezőkovácsháza BM-i Hunyadi János Középiskola, Alapf. Művészetokt. Intézm. Mezőkovácsháza BM-i Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium Mezőhegyes Battonya Városi Önkormányzat Mikes Kelemen Gimnázium, Szakisk. és Koll. BM-i Általános Iskola, Szakiskola, Módszertani Intézm. Magyarbánhegyes összesen: Megye középiskolái összesen * várható elhelyezkedési és továbbtanulási k a korábbi évekre alapozott becsült adatok 1/5. oldal

27 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Körzetenkénti összesítő Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Megye középiskolái összesen /6. oldal

28 A 2006-ban végzők várható megjelenése a munkaerőpiacon körzetenként és iskolánként 1. számú melléklet Végzős létszám Tanulmányaikat folytatni szándékozók Pályakezdőként jelentkezők a munkaerőpiacon Iskola név Reálisnak tűnő szándék Akkreditált felsőfokú szakképzés főiskolákon Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar Békéscsaba Tessedik Sámuel Főiskola Mg. Víz- és Környezetgazd.Főisk. Kar Szarvas összesen /7. oldal