SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS"

Átírás

1 SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007.

2 Bevezetés Szentgotthárd Város Önkormányzata márciusában elérkezettnek látta az időt arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek így az ifjúságpolitika mint alrendszer átalakulásából törvényszerűen következett, hogy gyökeresen megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függősége, kultúrája, érdeklődése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege szakmai kutatások szerint vesztese az átalakulásoknak. A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég erős hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket ők sem kaptak meg szüleiktől. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szülői családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelmű garanciát az állás megszerzésére. A munka világában ugyanakkor kemény, profitorientált, teljesítmény és haszonelvű megközelítések érvényesülnek. A könnyen előálló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a bűnözés a probléma könnyű megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam erőfeszítései és a családok támogatása mellett helyi (elsősorban települési) szinten jelentős támaszokra, biztos pontokra, segítő környezetre, ifjúságbarát önkormányzatokra, intézményekre, szakemberekre és kortárssegítőkre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelelő kiindulási pontként szolgál. 2

3 A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kibővítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszerű bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhető változásoknak és jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen erőfeszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vevő kemény munkájának eredménye lehet. Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőívet választottuk, mely alkalmas nagyméretű alapsokaság vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderítő célokra. Jelen helyzetelemzésben elsősorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérdőív a könnyebb elemzés érdekében kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A kérdőív kérdéseit áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg. A helyzetelemzés alapsokasága: 1. Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel. 2. Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító éveseket tekintjük. 3

4 A helyzetelemzés metodikája: A éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A éves korcsoport az években, a éves korcsoport a években születetteket jelenti. A éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezetőjével, valamint a III. Béla Szakképző Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérdőívet osztottunk ki, ebből 223 értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. A éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyből utcák szerint, valószínűségi mintavételi eljárással, egyszerű véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 főt, akiknek postai úton küldtük ki a kérdőíveket egy kísérőlevéllel együtt. A kérdőívet kitöltő természetesen anonim maradt. A kérdőíveket azokba a gyűjtőládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelelő arányára is. Ezek a helyek a következők voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (Művelődési Ház) előterében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendéglőben, a 9-11 Pub-ban, a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendéglőben (volt Biczó Kocsma) vagyis bárki által könnyedén elérhető helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérdőívből csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérdőívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvevőket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérdőívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk. 4

5 A helyzetelemzésben használt kérdőív a következő fő blokkokat, témaköröket tartalmazza: I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz Nemi jellemzők 1. kérdés Életkori jellemzők 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Anyagi helyzet II. Információs társadalom Számítógép használat/internet használat III. Életmód, önkárosító magatartásformák előfordulása Sportolási szokások Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás Kábítószer fogyasztás Szexualitás IV. Szórakozás Szabadidő A kulturális fogyasztás szinterei Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága Társadalmi közérzet Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83. VI. Vallásosság VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe Szentgotthárd a fiatalok szemében Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal

6 DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ Nemi és életkori jellemzők A lakónyilvántartás évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi: %, nő. % A megoszlást jól (???) közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % nő, 1 fő nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembetűnő, hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a éveseknek kiküldött kérdőívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, ők voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhetők, leváltak már a szülőktől, vagy csak egyszerűen nem fordítottak időt a kérdőív kitöltésére. A bevezetőben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképző Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következőképpen alakult: év: 62,89 %, év 36,72 %. 0% 57% 43% Fiú Lány 6

7 2. Hány éves vagy(%)? Fiú ,58% Lány ,03% 1 0,39% 2. Hány éves vagy? ,84% ,19% ,45% ,41% ,02% ,91% ,25% ,73% ,78% ,17% ,56% ,00% ,95% ,95% ,39% 1 0,39% 7

8 Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképzőt végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, felsőfokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi előtt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következő témakör kapcsán részletesebben tárgyaljuk. A szülők iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szülőkhöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szülők iskolázottságánál megfigyelhető, hogy a felsőfokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, elsősorban a főiskolai végzettség magasabb előfordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkezők aránya, míg a nőknél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb. 2% 0% 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 24% 7% 5% 3% 2% 57% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 8

9 8 általánosnál kevesebb 4 1,56% 8 általános ,20% Szakmunkásképző 18 7,03% Szakközépiskola 61 23,83% Gimnázium 12 4,69% Főiskola 7 2,73% Egyetem 1 0,39% 4 1,56% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 1% 16% 4% 0% 9% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola 18% 36% Gimnázium Főiskola Egyetem 16% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 23 8,98% Szakmunkásképző 94 36,72% Szakközépiskola 40 15,63% Gimnázium 46 17,97% Főiskola 41 16,02% Egyetem 9 3,52% 2 0,78% 9

10 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 4% 7% 7% 0%5% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző 11% 40% Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 26% 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 12 4,69% Szakmunkásképző ,23% Szakközépiskola 67 26,17% Gimnázium 27 10,55% Főiskola 18 7,03% Egyetem 19 7,42% 9 3,52% Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi viszonyok válnak gyakoribbá. Az életkori megoszlásnak megfelelően a válaszadók 86,72 %-a nőtlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul elő, és szintén csak 1,95% az elváltak aránya. 10

11 6. Mi a családi állapotod? 2% 2% 6% 3% Nőtlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek 87% 6. Mi a családi állapotod? Nőtlen/hajadon ,72% Házas 8 3,13% Élettárssal élek 5 1,95% Elvált/egyedül élek 5 1,95% 16 6,25% Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglepő állapot. A 15 és 19 év közöttiek döntő többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottevő, hisz mindössze 1 fő jelezte, hogy jelenleg gyesen van. 7. Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli 0 0,00% Gyesen, gyeden vagyok 1 0,39% Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas 0 0,00% Munkanélküli vagyok 1 0,39% Általános iskolai tanuló 0 0,00% Középiskolai tanuló 42 16,41% Főiskolai, egyetemi hallgató 5 1,95% 11

12 Egyéb 21 8,20% ,66% 7. Mi a foglalkozásod(%)? Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló 186 Főiskolai, egyetemi hallgató Egyéb A munkanélküliségtől való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, sőt, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségtől való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezdők elhelyezkedési lehetősége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik felsőfokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött idő hosszával a pályakezdő munkanélküliek körében is érzékelhető egy életkor növekedés, így jellemzően a 20 év feletti korosztály tekinthető különösen veszélyeztetettnek. A felsőoktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaerőpiaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van belőlük. Ennek hatása a diplomás pályakezdők számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyésző, hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaerő-piaci élete során, volt már munkanélküli. Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenlő arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. 12

13 A munkanélküli időszakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 időintervallumnál az arány megegyező: 2,35 % 8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 82% 1% 1% 0% 12% Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli 8. Voltál-e már munkanélküli? Igen, regisztráltattam magamat 10 3,91% Igen, de nem regisztráltattam magamat 3 1,17% Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is 3 1,17% Jelenleg is munkanélküli vagyok 1 0,39% Nem voltam munkanélküli 31 12,11% ,25% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 2% 2% 2% 1% 3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig 93% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 13

14 3 hónapnál rövidebb 6 2,35% 3-6 hónap között 6 2,35% 7-12 hónap között 6 2,35% 1 évnél hosszabb ideig 3 1,18% ,76% A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban, őket azok a szakmunkások követik, akik a szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezetők zárják a sort. 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)? Szellemi vezető Szellemi alkalmazott Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mezőgazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban 223 Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mezőgazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol? Szellemi vezető 2 0,79% Szellemi alkalmazott 9 3,54% Önálló vállalkozó iparban 4 1,57% Önálló vállalkozó mezőgazdaságban 0 0,00% Önálló vállalkozó szolgáltatásban 0 0,00% Szakmunkás iparban 2 0,79% Szakmunkás szolgáltatásban 7 2,76% Betanított munkás iparban 0 0,00% Betanított munkás mezőgazdaságban 0 0,00% Betanított munkás szolgáltatásban 0 0,00% Egyéb 7 2,76% ,80% 14

15 A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora előtt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába. Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A tanulmányaikat az általános iskolával befejezők döntő többsége 18 éves kora előtt munkavállaló volt. A szakmunkásképzőt végzettektől kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó. 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 4% 7% 1% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél idősebb 88% 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 18 évesnél fiatalabb 10 3,92% 18 és 24 év között 18 7,06% 24 évesnél idősebb 2 0,78% ,24% 15

16 A foglalkoztatottak ( tehát a megközelítőleg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást. 12. Hol dolgozol(%)? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb 12. Hol dolgozol? Szentgotthárdon 16 6,25% A kistérségben 5 1,95% Körmenden 2 0,78% Szombathelyen 1 0,39% Zalaegerszegen 0 0,00% Ausztriában 2 0,78% Egyéb 5 1,95% ,89% A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelelő munkát, 16

17 1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsző munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza. 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? Nem találtam nekem tetsző munkát Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így 239 Egyéb 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol? Nem találtam nekem tetsző munkát 2 0,78% Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka 4 1,56% Anyagilag jobban jöttem ki 2 0,78% Nem is akartam itt dolgozni 3 1,17% Véletlenül alakult így 1 0,39% Egyéb 5 1,95% ,36% A szentgotthárdi munkaerőpiac lehetőségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvezőtlenek, 4,69 17

18 % nagyon kedvezőtlennek ítéli meg a helyzetet, közepes minősítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szintű kedvező helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt. 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén(%)? Kedvezőek Nagyon kedvezőek Közepesek Kedvezőtlenek Nagyon kedvezőtlenek 214 Nem tudom 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvezőek 1 0,39% Nagyon kedvezőek 1 0,39% Közepesek 4 1,56% Kedvezőtlenek 14 5,47% Nagyon kedvezőtlenek 12 4,69% Nem tudom 10 3,91% ,59% A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben. 18

19 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? 4% 9% Igen Nem 87% 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? Igen 11 4,30% Nem 22 8,59% ,11% Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői A éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhető, hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már felsőfokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak. 19

20 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)? Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen Kőszegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén 214 Egyéb 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat? Szentgotthárdon ,25% Körmenden 0 0,00% Szombathelyen 10 3,94% Kőszegen 0 0,00% Csepregen 0 0,00% Zalaegerszegen 1 0,39% Vas megye más településén 0 0,00% Egyéb 0 0,00% 29 11,42% Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre nőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma a os tanévre. Hasonló növekedés figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számában. 15 év alatt 7700-ról re nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos idő alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 főről 5390 főre nőtt az egyetemi és főiskolai szintű képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván felsőfokú oktatásban részt venni. 20

21 A 27,34 %-os nem tudom arány valószínűleg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illetően. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, elsősorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglévő társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek újratermelésének egyik legfőbb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a felsőfokú végzettséget szerző Vas megyei fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkező szülő gyermeke szerez egyetemi vagy főiskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek csupán elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel nem rendelkezők körét. 17. Szeretnél-e továbbtanulni? 11% 27% 47% Igen Nem Nem tudom 15% 17. Szeretnél-e továbbtanulni? Igen ,27% Nem 38 14,84% Nem tudom 70 27,34% 27 10,55% A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott 21

22 elképzeléssel rendelkezők körében előkelő helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rendőri pálya. 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcs és zi, pedagógiai Keres kedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdas ági Művészeti Katonai, rendőri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi 3 1,18% Közgazdasági, pénzügyi 5 1,97% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,36% Kereskedelmi 7 2,76% Idegenforgalmi 15 5,91% Mezőgazdasági 3 1,18% Művészeti 7 2,76% Katonai, rendőri 11 4,33% Orvosi, egészségügyi 7 2,76% Egyéb 43 16,93% Még nem döntöttem el 79 31,10% 68 26,77% 22

23 Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem főiskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen felsőfokú képzésben rész venni. A nemleges választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely felsőfokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni. 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? 16% 24% Igen Nem Nem válas zolt 60% 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen 62 24,22% Nem ,77% 41 16,02% A továbbtanulást nem tervező középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leendő munkahelyéről, de a már munkába állást tervezők többsége, 23

24 mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószínűleg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni. 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas megye m ás településén Zalaegers zegen Budapes ten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 27 10,71% A kistérségben 2 0,79% Körmenden 5 1,98% Szombathelyen 0 0,00% Vas megye más településén 8 3,17% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 5 1,98% A Nyugat-Dunántúlon 6 2,38% Ausztriában 27 10,71% Egyéb 15 5,95% Nincs határozott elképzelésem 70 27,78% 87 34,52% A felsőfokú képzésben részvevők leendő szakmastruktúrájában kiemelkedik elsősorban a fiúk körében a katonai, rendőri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %- os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben, 24

25 2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenlő súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi, egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a művészeti oktatás. 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdasági Művészeti Katonai, rendőri Orvos i, egés zségügyi Egyéb Nem válas zolt 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés? Jogi 2 0,78% Közgazdasági, pénzügyi 8 3,13% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,34% Kereskedelmi 5 1,95% Idegenforgalmi 8 3,13% Mezőgazdasági 4 1,56% Művészeti 5 1,95% Katonai, rendőri 10 3,91% Orvosi, egészségügyi 6 2,34% Egyéb 75 29,30% ,61% Jelzés értékű, hogy a felsőoktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi 25

26 munkaerőpiac várható igényeiről, illetve a munkaerő-piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érintő tájékoztatása valamilyen munkaerő-piaci tájékoztató, börze formájában. 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas m egye m ás település én Zalaegerszegen Budapes ten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válas zolt 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 17 6,64% A kistérségben 2 0,78% Körmenden 1 0,39% Szombathelyen 2 0,78% Vas megye más településén 7 2,73% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 11 4,30% A Nyugat- Dunántúlon 9 3,52% Ausztriában 24 9,38% Egyéb 21 8,20% Nincs határozott elképzelésem 83 32,42% 79 30,86% Az iskola befejezése utáni munkaerő-piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképzőben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségektől, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók 26

27 körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A felsőoktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns. 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? 11% 17% 25% 47% Igen Nem Nem tudom 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen ,24% Nem 64 25,20% Nem tudom 43 16,93% 27 10,63% Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él. Ők azok, akik már többkevesebb felelőséggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló. A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószínűleg ők a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szülő- 27

28 gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szülő szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az együtt élők száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át. 24. Hányan éltek közös háztartásban(%)? Hányan éltek közös háztartásban? ,42% ,84% ,27% ,48% ,69% 7 5 1,95% 8 3 1,17% 9 0 0,00% ,00% 3 1,17% 28

29 25. Hány generáció él jelenleg együtt? 2% 3% 11% 20% nál több 64% 25. Hány generáció él jelenleg együtt? ,69% ,68% ,94% 3-nál több 4 1,56% 8 3,13% A kérdőív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 főnek, ebből 4 főnek van 1 gyermeke, 2 főnek 3-nál több és 1 főnek van 2 gyermeke. 26. Van-e saját gyermeked? 2% 3% Van Nincs 95% 26. Van-e saját gyermeked? 29

30 Van 7 2,73% Nincs ,31% 5 1,95% 27. Ha van, hány gyermeked van? 2% 0% 0% 1% nál több 97% 27. Ha van, hány gyermeked van? 1 4 1,57% 2 1 0,39% 3 0 0,00% 3-nál több 2 0,78% ,25% A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható. Ezt követően a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán levő megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben 2-es sorszámmal értékelték. A családalapítás előtt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték. 28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak Fő 30

31 közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7- ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb Legyen önálló, saját lakásom Szerezzek szakmát Legyen biztos munkahelyem Csináljak előtte karriert Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek Legyen a bankszámlámon számottevő megtakarítás A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jövőjét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenlő súllyal jelennek meg. 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? 4% 14% Kizárólag Szentgotthárdon 15% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör 67% 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon 36 14,06% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni 39 15,23% Nem a település a lényeg, hanem a légkör ,80% 10 3,91% 31

32 A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében. 30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? Szüleim nél Saját vagy házas/élettárs am lakás ában, házában Házas/élettársam szüleinél Kollégium ban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakás t bérelek m agáns zem élytől 231 Lakás t bérelek önkorm ányzattól Rokonoknál, ism erősöknél Egyéb Nem válas zolt 30. Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél ,23% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 7 2,73% Házas/élettársam szüleinél 4 1,56% Kollégiumban 7 2,73% Albérletet bérelek többekkel együtt 1 0,39% Lakást bérelek magánszemélytől 2 0,78% Lakást bérelek önkormányzattól 0 0,00% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% Egyéb 3 1,17% 1 0,39% Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen 32

33 következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhető az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él kollégiumban. Az egyetemista, főiskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérlők száma visszaesett 0-ra, a lakást bérlek magánszemélytől 2 fő helyett szintén egy főre esett vissza, feltételezhetően az az 1 fő is felsőfokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 fő a lakást bérelek önkormányzattól választ jelölte meg. 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél 241 egyéb 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél ,14% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 8 3,13% Házas/élettársam szüleinél 1 0,39% Albérletet bérelek többekkel együtt 0 0,00% Lakást bérelek magánszemélytől 1 0,39% Lakást bérelek önkormányzattól 1 0,39% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% egyéb 2 0,78% 2 0,78% 33

34 A megkérdezettek abszolút többsége, 88,28 %-a egyértelműen elégedett lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában élők elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak. 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? 11% 0% Igen Nem 89% 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen ,28% Nem 29 11,33% 1 0,39% Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követően legtöbben a házuk/lakásuk méretével 34

35 elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását. 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? 3% 9% 2% 2% 2% 2% Kics i a jelenlegi ház/lakás Önállós odni szeretnék Nem a s aját tulajdonom (pl. albérlet) Ros sz állapotú a jelenlegi lakás/ház Ros sz a lakókörnyezet 73% 0% 7% Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás 7 2,77% Önállósodni szeretnék 24 9,49% Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) 6 2,37% Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház 5 1,98% Rossz a lakókörnyezet 5 1,98% Drága a fenntartás 6 2,37% Alacsony a lakás/ház piaci értéke 1 0,40% Egyéb 17 6,72% ,94% Anyagi helyzet 35

36 A fiatalok anyagi helyzetéről nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képező vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keresők általában a szülők. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem ,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy ,-Ft közötti, 14,06 %, hogy ,-Ft alatti és 4 fő, hogy ,-Ft feletti. 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? 25% 2% 12% 14% 47% ,-Ft alatt ,- Ft ,-Ft ,-Ft felett 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? ,-Ft alatt 36 14,06% ,- Ft ,66% ,-Ft 64 25,00% ,-Ft felett 4 1,56% 30 11,72% A éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek 36

37 jövedelmeikből. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szereplő fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között élőnek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk minősítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül élőket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lévők. Ők azok, akik nehezebb anyagi körülményekről számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? 3% 4% Beosztással jól kijövünk 32% 39% Jövedelm ünkből éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk 3% 19% 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk ,06% Jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk 49 19,14% Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk 7 2,73% Gond nélkül élünk 82 32,03% Nélkülözések közt élünk 8 3,13% 10 3,91% 37

38 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? 2% 25% Igen Nem 73% 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen ,55% Nem 64 25,10% 6 2,35% INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Számítógép használat/internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekvő generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.) 38

39 A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószínűleg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az idősebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %. 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? 5% 4% 0% 5% 0% 4% Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Egyéb 82% 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol 9 3,53% Otthon ,96% Iskolában 12 4,71% Munkahelyen 10 3,92% e-magyarország ponton 1 0,39% Egyéb 13 5,10% 1 0,39% 39

40 A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %- uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetezők magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetezők aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni Internet-használat az elsődleges. 38. Szoktál-e internetezni? 1% 2% 26% Igen, rendszeres en, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válas zolt 71% 38. Szoktál-e internetezni? Igen, rendszeresen, naponta ,48% Ritkán, ha hozzájutok 66 25,78% Nem 5 1,95% 2 0,78% 40

41 39. Ha igen, hol? 10% 0% 1% 3% 18% 3% 65% Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Net kávézóban Egyéb 39. Ha igen, hol? Otthon ,40% Iskolában 45 18,00% Munkahelyen 7 2,80% e-magyarország ponton 3 1,20% Net kávézóban 1 0,40% Egyéb 26 10,40% 7 2,80% Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta 41

42 3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetező fiatalok 12,89 %-a jelölte meg. 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 14% 18% 20% 13% 35% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válas zolt 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 1 óránál kevesebbet 47 18,36% 1-2 órát 89 34,77% 2-3 órát 33 12,89% 3 óránál többet 51 19,92% 36 14,06% A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismerősök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követően a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekről, hírekről való internetes tájékozódása nem jellemző erre a korosztályra, erre a válaszadási lehetőségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböző zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek. 41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd Fő 42

43 a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban Csak szörfölök az oldalak között Tanulásra, munkára Játszom rajta A híreket olvasom el Letöltök különböző zeneszámokat eket olvasok Ismerősöket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype) Egyéb ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK ELŐFORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadidőben végzett tevékenységről van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a kötelező testnevelés órán végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a nőknél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy napi szintű testmozgást végez. 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 29% 9% 1% 23% Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente Ritkábban 22% Soha 16% 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 43

44 Szinte minden nap 59 23,05% Heti 2-3-szor 57 22,27% Hetente 42 16,41% Ritkábban 72 28,13% Soha 24 9,38% 2 0,78% A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyzőként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységből, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak. 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? 33% 19% 14% 24% 2% 8% Egyesületben, igazolt versenyzőként Egyesületben, nem igazolt versenyzőként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? Egyesületben, igazolt versenyzőként 61 24,11% Egyesületben, nem igazolt versenyzőként 6 2,37% Külön órán, fitness teremben 20 7,91% Otthon 36 14,23% Egyéb 82 32,41% 48 18,97% A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelműen a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók 44

45 arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenlő arányban, az aerobic, amely inkább a nők körében népszerű, és a teke. 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? 5% Labdarúgás Kézilabda 24% 37% Kosárlabda Aerobic Teke Futás 1% 0% Egyéb atlétikai ág 7% Sakk 2% 7% 6% 11% Egyéb 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? Labdarúgás 94 37,30% Kézilabda 28 11,11% Kosárlabda 15 5,95% Aerobic 17 6,75% Teke 4 1,59% Futás 17 6,75% Egyéb atlétikai ág 0 0,00% Sakk 3 1,19% Egyéb 61 24,21% 13 5,16% A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem. 45

46 A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz nézőként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadidősport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is. 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? 2% 37% 61% Igen Nem 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen ,78% Nem 95 37,25% 5 1,96% 46

47 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? 25% 1% 16% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha 58% 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? Igen, rendszeresen 40 15,63% Igen, alkalmanként ,59% Soha 64 25,00% 2 0,78% Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma. 47

48 47. Dohányzol-e? 0% 4% Nem 32% 12% 52% Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam 47. Dohányzol-e? Nem ,56% Alkalmanként 31 12,11% Rendszeresen 82 32,03% Korábban igen, de már leszoktam 10 3,91% 1 0,39% Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyésző azok száma a megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhetőek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószínűbben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik 48

49 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? 1% 29% 1% 2% 8% 11% Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer 11% Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször 37% 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha 20 7,84% Évente 1-2-szer 29 11,37% Évente többször 28 10,98% Havonta 1-2-szer 94 36,86% Hetente 1-2-szer 75 29,41% Napi 1-szer 5 1,96% Naponta többször 2 0,78% 2 0,78% Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követően a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada nő, 49

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket.

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket. Papp Z. Attila A határon túli magyarok oktatási kérdései a kilencvenes évek során jobbára politikai, szimbolikus problémaként jelentkeztek, az oktatás egyfajta szenvedéstörténet részeként, mint a megmaradás

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Fiatalok Vas megyében

Fiatalok Vas megyében Fiatalok Vas megyében HÁTTÉRTANULMÁNY A MEGYEI IFJÚSÁGI CSELEKVÉSPROGRAMHOZ Készítette az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja: Gyenes Fruzsina, kutatási asszisztens

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport TÁMOP 5.2.1-11/1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Budapest 2012.

Részletesebben

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia OROSZLÁNY a jövőnk kötelez Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Vezetői összefoglaló... 4 3. Módszertan... 6 4. Helyzetfelmérés... 7 4.1. "A Város és környéke a statisztikák

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben