A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015."

Átírás

1 A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

2 Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált irodalom 48

3 Bevezető Az első és második demográfiai átmenetnek köszönhetően a társadalom korstruktúrája átrendeződött: a népesség általában véve is idősebbé vált. Jelenleg Magyarországon minden hatodik ember 65 év feletti. Az idősebb korcsoportok arányának növekedését két tényező befolyásolja: egyrészt a termékenység csökkenése (amely a korpiramis aljának szűkülését eredményezi), másrészt a halandóság javulása (amely viszont a korpiramis tetejének szélesedésével jár). E két tényező mellett a társadalom idősödésének mértékét a vándorlás szintén befolyásolja: a bevándorlás lassítja, míg a kivándorlás gyorsítja a folyamatot, köszönhetően annak, hogy jellemzően a munkaképes korúak azon belül is a fiatalabb korosztályban magasabb a kivándorlók aránya. Az idősödő társadalmak különböző dimenziók mentén történő vizsgálatai alapján az alábbi általános megállapításokat tehetjük: a nemek arányában jelentős eltolódás figyelhető meg: tekintettel arra, hogy a férfiak halandósága nagyobb, az életkor előre haladtával a nők aránya növekszik az időskorú népességen belül kialakul a nőtöbblet. ha az időskorúak családi állapotát vizsgáljuk, megállapítható, hogy korban előre haladva fokozatosan csökken a házasok és ezzel párhuzamosan nő az özvegyek aránya. Az egyre idősebb korosztályban megnő az özvegyen maradt nők aránya. az idősek társadalmi státuszában, életkörülményeik alakulásában döntő szerepet játszik a nyugdíjazásukat megelőző munkaerő-piaci pozíciójuk, így minél előnyösebb volt munkaerő-piaci pozíciójuk, annál kedvezőbbek a nyugdíjazás utáni életfeltételeik. a nyugdíjasok helyeztében az életkornak meghatározó szerepe van: az idősebb nyugdíjasok helyzete kedvezőtlenebb, mint a fiatalabb nyugdíjasoké. a háztartás összetétele nagyban meghatározza a nyugdíjasok státuszát: azok az idősek, akiknek a családjában/háztartásában van legalább egy aktív kereső,

4 kedvezőbb feltételek között élnek, mint azok, akiknek háztartása kizárólag inaktívakból áll. Hazánk nem tartozik mégsem Európa legöregebb társadalmai közé mivel nagyon magas a középkorúak halandósága. Az utóbbi húsz évben jelentős javulás következett be az életkilátásokban: nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is megnőtt a születéskor várható átlagéletkor nagyjából 2-3 évvel. Az idősödés vizsgálatakor fontos kérdés, hogy az emberek mikor, hány éves kortól érzik magukat valóban idősnek: Magyarországon a évesek harmada nem tekinti magát annak. Az idősödés többdimenziós folyamat, melynek alakulásában kimenetelében egyaránt érvényesülnek biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők. Mindemellett erősen kultúrafüggő az idősödés és a hozzá kapcsolódó szemléletmód. A demográfiai és társadalmi folyamatok az idősek népességen belüli arányának emelkedése, valamint életkörülményeik általános alakulása komoly kihívást jelent a szociálpolitika területén. Az idősekre irányuló társadalompolitikának az alábbi szempontokat kell szem előtt tartania: az időskor méltóságának megőrzése, önállóságuk, aktivitásuk lehető leghosszabb ideig való megtartása, életminőségük megtartása, javítása, szociális biztonságuk garantálása, generációk közötti kapcsolat, együttműködés segítése. A közszolgáltatások nyújtása, fejlesztése során érvényesíteni kell azokat a szakmai törekvéseket, melyek lehetővé teszik, hogy az idős emberek a lehető leghosszabb ideig, lakókörnyezetükben kapják meg az önálló, vagy részben önálló - életvitel folytatásához szükséges ellátásokat. A társadalom civilizáltságának egyik fontos fokmérője, hogy hogyan gondolkodik az idősödés folyamatáról, hogyan viszonyul az idős népességhez egyéni és társadalmi szinten, milyen

5 módon, eszközökkel segíti társadalmi integritásuk megtartását, esélyegyenlőségük megvalósulását. Az esélyegyenlőség a társadalom stabilitásának egyik legfontosabb alappillére. Magyarországon mára még nem sikerült megszüntetni az idősekkel szembeni diszkriminációt és sztereotípiákat, melyek az élet számos területén megjelennek. Az idősek esélyegyenlőségének megteremtése alapvető emberi jog, nem pedig karitatív tevékenység. Javítani kell a szenior korosztály foglalkoztatási esélyeit, mert ezzel a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhíthető. Ez hozzájárulhat a szenior korosztály életkörülményeinek, életminőségének javulásához is.

6 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása A CÉDRUS-NET program megalapozásának részeként, annak előkészítésére kérdőíves szociológiai kutatást végeztünk négy helyszínen, az 50+-os generáció körében. A kiválasztás szempontjában döntő volt a legmagasabb iskolai végzettség: az alapsokaságot a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők képezték. A kutatás a székesfehérvári, a miskolci, a kazincbarcikai járásban valósult meg és kontrollként budapesti almintán is zajlott. A KSH demográfiai és iskolázottsági adatait felhasználva a lakosság összetételéből kiindulva állítottuk elő a kérdezendő minták összetételét mindegyik alminta esetében. Kvótás mintavételt használtunk minden esetben. Ennek megfelelően a lakosság nem, korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerinti arányait vettük alapul. A mintát az 1. ábrán mutatjuk meg. 1. ábra. A minta összetétele Miskolc és környéke: 303 fős minta Kazincbarcika és környéke: 300 fős minta Székesfehérvár és környéke: 317 fős minta Budapest: 111 fős minta

7 Székesfehérvár és környéke Az eredeti terv szerint 300 kérdőívet vártunk Székesfehérvár és környékéről. 200 kérdőívet terveztünk személyesen, kérdezőbiztossal kitöltetni 100-at pedig en kiküldve és ezen a módon begyűjtve. A miskolci, majd később a székesfehérvári lekérdezések arról győztek meg bennünket, hogy a kérdezés megbízhatóbban ad kielégítő eredményt, ha személyesen papíralapú kitöltéssel készül. A tervezett 300 kérdőív biztonságos begyűjtése érdekében 10 %-kal fölé terveztük a kérdezést. Ennek köszönhetően a végeredmény 317 darab papíron kitöltött és beérkezett kérdőív lett. A válaszolók kor, nem, végzettség szerinti megoszlása megközelíti az eredeti kvótás terveket. Miskolc és környéke Az eredeti terv szerint 300 kérdőív lekérdezését vállaltuk Miskolcról és környékéről. Személyesen, kérdezőbiztossal 150 kérdőívet terveztünk kitöltetni; 150 esetben pedig e- mailben szólítottuk meg a célcsoportot és elektronikusan vártuk vissza a kitöltött kérdőíveket. A kezdeti lekérdezések arról győztek meg minket, hogy a személyes megszólítás révén sokkal jobb eredményekre számíthatunk, nagyobb arányban kapunk vissza kitöltött kérdőíveket, az ben kiküldött kérdőívek sikeressége érdekében több emlékeztető mail, illetve telefonos megkeresés is szükséges volt ráerősítésként. A lekérdezést viszonylag a mintához igazítottuk, és a minta szerinti 300 kérdőív begyűjtése érdekében folyamatosan pontosítottuk a még megszólítandók körét. Végül 303 kérdőív került a mintába. Legnehezebb az aktív korú és munkaviszonnyal rendelkezők megszólítása volt. A beérkezett kérdőívek esetében a válaszolók nem, kor és végzettség szerinti megoszlása csaknem teljesen megegyezik az eredeti tervekkel.

8 Kazincbarcika és környéke A Kazincbarcikai járásban 300 kérdőív lekérdezését vállaltuk az eredeti tervek szerint, minimum 40%-os személyes megkérdezést célul kitűzve. A célcsoport megszólítása e-maiben könnyebb volt a fizikai távolságok miatt, ugyanakkor a kérdőívek kitöltöttségének teljessége tapasztalataink szerint a papíros-személyes lekérdezés során magasabb volt. Az es kitöltések esetén is több alkalommal a kérdezői stáb személyes jelenlétére volt szükség, mivel a célcsoport jelentős részének a számítógép kezelői képessége alacsony, internettel nem rendelkeznek, így adatrögzítésben segítséget nyújtottunk. A lekérdezést lehetőségeinkhez mérten a mintához igazítottuk. A 80 feletti korosztály elérése okozott kihívást a csekély internet és számítógép használat miatt. A beérkezett kérdőívek esetében a válaszolók nem, kor és végzettség szerinti megoszlása csaknem teljesen megegyezik az eredeti tervekkel. Budapest Budapesten 111 kérdőívet töltöttünk ki személyes lekérdezéssel. Mindösszesen így adatbázisunkba 1031 kérdőív került, melyet SPSS program segítségével dolgoztunk fel.

9 Tekintettel arra, hogy a kutatás két helyszíne B.-A.-Z. megyében található és a CÉDRUS kísérleti program is egyik fő helyszíne is ez a megye lesz, röviden jellemezzük a fontosabb demográfiai paraméterek mentén ezt a megyét. 1. táblázat. A népességváltozás tényezői a megyében között A természetes szaporodás illetve fogyás tendenciáját vizsgálva (lásd 1. táblázat) megállapítható, hogy a halálozások éves száma 1991-től haladja meg az élve születések számát megyei szinten. A kettő közötti drasztikus különbség a 2000-es évek elején és a es évek végén figyelhető meg. 2. ábra. A természetes szaporodás és fogyás mutatói ezer lakosra Forrás: Borsod Abaúj Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája. Miskolc, 2012.

10 A természetes szaporodás illetve fogyás régióbeli megyékhez illetve az országos trendekhez viszonyított alakulását szemlélteti a fenti grafikon (2. ábra). Ennek alapján látható, hogy 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2006-ban alacsonyabb volt a természetes fogyás mértéke a megyében, mint országos szinten ben a régión belül B.-A.-Z. megyében volt a legkisebb a fogyás mértéke, mintegy 4,6%. A tényleges szaporodást és fogyást megvizsgálva 1970 és 2011 között látható, hogy míg 1970 és 1979 között a lakónépesség növekedéséről, addig 1980 óta általában a csökkenéséről beszélhetünk. A csökkenés üteme nem egyenletes: között illetve között volt jelentős mértékű. A 2. táblázatból látható, hogy a megyeszékhelyen, Miskolcon is erőteljes a népességcsökkenés üteme, különösen az elmúlt tíz évben tapasztalható az elöregedő tendencia egy igen magas migrációs értékkel (a tényleges fogyás mértéke 8,9%-os volt). 2. táblázat. Miskolc lakónépességének alakulása 2001 és 2011 között Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) országos alakulását mutatja be a következő térkép. Ennek mértéke 2011-ben a megyében 139 volt, ami országos szinten is magasnak mondható. A 2001-es népszámláláshoz képest a 70 éves és idősebb népesség aránya a lakosságon belül 9,6%-kal emelkedett megyei szinten 2011-re.

11 3. ábra. Az öregedési index alakulása országos szinten 2011-ben 4. ábra. A megye lakosságának korösszetétel szerinti alakulása között

12 A fenti ábrán látható, hogy hogyan változott a megyében a népesség kor szerinti összetétele között négy időpontban vizsgálva. Ennek alapján is látható, hogy 75 év felettiek aránya drasztikusan megnőtt 1980-hoz képest 2011-re, illetve hogy a legfiatalabb korosztály aránya nagymértékben csökkent ugyanerre az időszakra vonatkoztatva az utóbbi kicsivel kevesebb, mint a felére. A 2011-es bontásban látható, hogy az évesek képezik a legnagyobb arányt, mintegy 7,6%-kal.

13 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása Kutatási cél: A kutatás módszere: kérdőíves kutatás A kutatás dimenziói: tanulmányok, készségek munka, jövedelemszerző tevékenység, önkéntesség szabadidő eltöltés időmérleg eszközhasználat elégedettség, gondok A vizsgálat február-április között zajlott le. A minta korcsoportok szerinti összetételételét mutatjuk be a következő ábrán. 5. ábra. A minta korcsoportok szerinti összetétele (%) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0, év év év év év 80 vagy több A minta nemek közti megoszlása a következőképpen alakult:

14 Mint korábban írtuk, az kutatás alapsokaságát a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők képezték. A következő ábra szemlélteti a mintába kerülteket legmagasabb iskolai végzettségük alapján. 6. ábra. A mintába kerültek legmagasabb iskolai végzettsége nt/nv 1,0 PhD,7 egyetem 8,2 főiskola 22,5 Középfokú iskola 50,4 szakiskola 17,2

15 A minta családi állapot szerinti összetételének elemzésekor fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy sokan kerültek be az éves korosztályból. Így nem meglepő, hogy magas a házasok, illetve élettársi kapcsolatban élők aránya. 7. ábra. A minta családi állapot szerinti összetétele 5% 15% 21% 1% 3% 55% Nőtlen/hajadon Házas Elvált Élettársi kapcsolatban él (nem házas) Özvegy nt/nv

16 A kutatás egyik fontos dimenzióját jelentette annak vizsgálata, hogy milyen szakismeretekkel illetve kompetenciákkal jellemezhető a szenior korosztály az érintett térségekben. A következő ábra segítségével az erre vonatkozó eredményeket mutatjuk be. 8. ábra. A válaszadók szakismeretei Környezetvédelem/környezettud. (2,8) Oktatás/képzés (2,6) Értékesítés/kereskedelem (2,5) Mezőgazdaság (2,3) Műszaki (2,3) HR/munkaügy (2,3) Karbantartás/szerviz (2,2) Menedzsment/vezetés (2,2) A szakismeretek mérési módszere az alábbi volt:

17 Ezek alapján elmondható, hogy főképp a környezetvédelem és az oktatás valamint a képzés terén tapasztalható megfelelő szintű tudás, ismeret, ezt követi az értékesítés, kereskedelem valamint a mezőgazdasági ismeretek. A válaszadók összességében nagyon bátortalanok voltak saját szakismeretük jellemzésekor. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek. Ennél a kérdésnél már nagyobb határozottság volt megfigyelhető, ami látszik az ötfokú skálán adott pontszámok alapján is. 9. ábra. A válaszadók kompetenciái Minőségre, pontosságra való törekvés (4,2) Önállóság (4,1) Együttműködési készség (4,0) Kommunikációs készség (3,9) Probléma-megoldó készség (3,9) Rugalmasság (3,8) A fenti ábra alapján elmondható, hogy a válaszadók törekednek a jó minőségű, pontos munkavégzésre és képesek önállóan tevékenykedni. Emellett együttműködőnek és kommunikációra képesnek jellemzik magukat.

18 10. ábra. Kompetencia-térkép A következőkben bemutatunk egy kompetencia-térképet, melyet faktorelemzés segítségével készítettünk el. A döntéshozó Elemező Irányító Stressz tűrő Önbizalom Élethosszig tartó tanulás Mások befolyásolása Mások fejlesztése Aktivitás Eredmények Teljesítmények Minőség Pontosság Problémamegoldó Tervezés Szervezés Önálló Rendszerszemlélet Digitálisan kompetens A megértő Rugalmasság Munkatársak megértése Kommunikációs készség Együttműködési készség Önbizalom Aktivitás Minőség Pontosság Önálló Az ügyfélorientált Fő az ügyfél Eredmény Teljesítmény Rendszerszemlélet Az eljárás során a kompetenciák rendezésével háromféle munkavállalói típus rajzolódott ki. Az elsőt döntéshozónak neveztük el, mely olyan kompetenciákkal jár együtt, melyek döntően a jó vezető tulajdonságai. A másikat megértőnek, melyre jellemző, hogy a munkatársak felé mutat nagyfokú megértést, rugalmasságot, alkalmazkodást, a harmadikat pedig ügyfélorientáltnak, akinek a legfontosabb a rá bízott kliens elvárásainak kielégítése.

19 A kutatás során mértük a tanulási hajlandóságot is. A következő ábrán látható, hogy a minta harmada az utóbbi három évben részt vett tanfolyamon, előadáson. 12. ábra. Beiratkozott e az utóbbi 3 évben tanfolyamra, előadásra? (%) 29,1 30,4 20,3 igen nem nem tudja/nem válaszolt Amikor rákérdeztünk ennek hátterére, kiderült, hogy a tanulást főleg új szaktudás megszerzése, illetve eddigi szakismeret frissítése, fejlesztése motiválta.

20 Azt is megtudakoltuk, hogy részt vett-e az utóbbi három évben szakmai továbbképzésen az illető. Ennek alapján látható, hogy az emberek kétharmada nem vett részt ilyenen ebben az időszakban. 12. ábra , , ,2 0 igen nem nt/nv Kíváncsiak voltunk arra is, hogy részt venne- a jövőben valamilyen képzésen és ha igen, milyen formában. Ennek eredményeit foglaltuk össze a következő box-ban:

21 Kutatásunk egyik fő dimenzióját képezte annak vizsgálata, hogy végeznek-e munkát és ha igen, milyen típusút a válaszadók, illetve milyen lenne számukra az a típusú munka, amit szívesen végeznének. 13. ábra. nm/nv; 4,4 nem; 52,5 igen; 43,2

22 A fentiek alapján elmondható, hogy nagyjából a válaszadók fele dolgozik valamilyen formában. A munkavégzés formája követi az általában szokásos típusokat: azaz vállalkozóként, alkalmazottként illetve szerződéses viszonyban dolgoznak. Aki nem folytat rendszeres jövedelmszerző tevékenységet, az általában azt válaszolta, hogy nyugdíja mellett nem akar dolgozni, illetve minden harmadik válaszadó azt nyilatkozta, hogy egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé. Összességében a minta 17%-a nyilatkozta azt, hogy azért nem dolgozik, mert nincsen erre lehetősége, de szívesen megtenné. Arra a kérdésre, hogy milyen munkát végeznének szívesen, nagyon különböző válaszok érkeztek. Ezek alapján elmondható, hogy szinte bármit: lehet egyedül vagy csoportban, lehet vezetői munka vagy beosztotti, lehet olyan, ami másfajta képzettséget igényelne (tehát tanulni is hajlandóak a válaszadók), lehet rugalmas vagy kötött munkaidős és többen említették, hogy akár önkéntesként is dolgoznának.

23 14. ábra. Álom munka munka álom

24 Kutatásunk során fontos kérdés volt annak vizsgálata, hogy végzenek-e a válaszadók bármilyen önkéntes, karitatív tevékenységet. 15. ábra. nt/nv 14% igen 25% nem 61% Nagyjából minden negyedk ember nyilatkozta azt, hogy igen, végez és nagyon aktívak voltak önkénteskedés tekintetében a barcikai és miskolci válaszadók.

25 Arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben szívesen önkénteskednének, akkor milyen terepeken, milyen célcsoportokkal. Ezt mutatjuk be a 16. ábrán. 16. ábra. Az önkéntes munka lehetséges terepei, célcsoportjai gyerekek betegek Idősek! fogyatékkal élők nagycsaládosok Ezen látható, hogy az önkénteskedésnek nagyon sokféle célcsoportja lehet, a nagycsaládosoktól kezdve a fogyatékkal élőkön át egészen a betegekig, vagy gyerekekig.

26 Az iránt is érdeklődtünk zárt kérdés formájában, hogy az adott típusú tevékenységet végeznée az illető önkéntesként vagy díjazás fejében. 17. ábra. Milyen tevékenységeket vállalna (önként vagy díjazásért)? (A teljes minta %- ában) közösségszervezés rendezvényszervezés digitális kompetencia fejlesztés mediáció gazdasági vitában mediáció jogi vitában díjazásért önként vállalkozás fejlesztési tanácsadás munkaerőpiaci mentorálás képzés, tanácsadás Látható a fenti ábrán, hogy leginkább a közösségszervezésben, rendezvényszervezésben vennének részt a kérdezettek, ezeket szívesen végeznék akár karitatív módon is. Harmadik helyen a képzés, tanácsadás szerepelt, mint olyan, amelyben szívesen tevékenykednének.

27 A kutatás egyik fontos dimenziója a szabadidő-eltöltési szokásokra vonatkozott. A kérdőívben ezeket zárt kérdések formájában mértük. A következőkben ezeket vesszük sorra. Az első kérdésben azt vizsgáltuk, hogy mennyire intenzíven tartja a válaszadó barátaival, rokonaival a kapcsolatot. 3. táblázat. Milyen gyakran szokott barátokkal, rokonokkal találkozni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta ,5 hetente 1-2 alkalommal ,7 havonta 1-2 alkalommal ,4 évente 3-4 alkalommal 76 7,4 1-2 évente 13 1,3 soha 2,2 nt/nv 79 7,6 Total ,0 A fenti ábra alapján elmondható, hogy minden ötödik ember napi szinten kapcsolatban áll rokonaival, barátaival, míg csaknem 41%-uk heti szinten ápolja társas kapcsolatait. A kirándulás, mint szabadidős tevékenység is rendszeresnek mondható: majdnem a minta fele legalább havi gyakorisággal űzi ezt a tevékenységet. 4. táblázat. Milyen gyakran szokott kirándulni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 9,9 hetente 1-2 alkalommal ,6 havonta 1-2 alkalommal ,6 évente 3-4 alkalommal ,3 1-2 évente ,7 soha 35 3,4 nt/nv ,6 Total ,0

28 5. táblázat. Milyen gyakran szokott kiállítást, múzeumot látogatni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 24 2,3 havonta 1-2 alkalommal ,1 évente 3-4 alkalommal ,8 1-2 évente ,9 soha ,4 nt/nv ,0 Total ,0 A kiállítások, múzeumok látogatottsága alacsonyabb, mint az előzőek, de ez nem is meglepő, hiszen az országos kutatások is hasonló képet festenek a magyar szokásokról. Elmondható, hogy a válaszadók fele évente legalább 3-4 alkalommal él az aktív szabadidőeltöltés ezen eszközével, míg nagyjából minden tizenegyedik válaszadó soha nem jár sem múzeumba, sem kiállításra. A moziba járási szokások nyilvánvalóan függnek attól az egyszerű ténytől, hogy van-e az adott településen mozizásra lehetőség, vagy nincsen. A lenti ábra alapján is megerősítést nyer az a hipotézisünk, hogy a mozizás nem része az idősebb generáció szabadidő-eltöltési szokásainak: a minta egyharmada soha nem gyakorolja a szabadidő-eltöltésnek ezt a formáját, míg nagyjából minden ötödik ember 1-2 alkalommal elmegy moziba évente. 6. táblázat. Milyen gyakran szokott moziba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 8,8 hetente 1-2 alkalommal 8,8 havonta 1-2 alkalommal 63 6,1 évente 3-4 alkalommal ,3 1-2 évente ,5 soha ,7 nt/nv ,8 Total ,0

29 7. táblázat. Milyen gyakran szokott sétálni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta ,6 hetente 1-2 alkalommal ,0 havonta 1-2 alkalommal ,7 évente 3-4 alkalommal 53 5,1 1-2 évente 31 3,0 soha 38 3,7 nt/nv 102 9,8 Total ,0 A legújabb életmódvizsgálatok is megerősítik, hogy a napi rendszeres, ütemes séta nagyban járul hozzá testünk fizikai állapotának karbantartásához. Örvendetes, hogy minden második személy legalább hetente 1-2 alkalommal sétál, de a minta egyharmada napi szinten is aktív e tekintetben. Rákérdeztünk kifejezetten a sportolásra is, vagyis arra, hogy a sporttevékenysége mennyire képezi szerves részét az 50 feletti korosztály mindennapjainak. A következő táblázat szemlélteti kutatásunk eredményeit a témára vonatkozóan. 8. táblázat. Milyen gyakran szokott sportolni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 87 8,4 hetente 1-2 alkalommal ,2 havonta 1-2 alkalommal ,8 évente 3-4 alkalommal 86 8,3 1-2 évente 38 3,7 soha ,5 nt/nv ,0 Total ,0 Ennek alapján elmondható, hogy a minta egyharmada legalább heti rendszerességgel sportol, ami nagyon jó aránynak tekinthető. Ott van persze a másik véglet is: az emberek negyede soha nem sportol kifejezetten.

30 A magaskultúra részeként rákérdeztünk a színházba, valamint operába, hangversenyre látogatási szokásokra is. Ezeket az eredményeket szemléleti a következő két táblázat. 9. táblázat. Milyen gyakran szokott színházba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 16 1,6 havonta 1-2 alkalommal ,4 évente 3-4 alkalommal ,5 1-2 évente ,1 soha ,7 nt/nv ,3 Total ,0 A színházba járási szokásokat tekinthetjük olyannak, amelynek eredményei szépen belesimulnak a magyarországi átlagba. A minta majdnem fele éves szinten legalább 3-4 alkalommal megnéz egy-egy színházi előadást. A másik oldalon ugyanakkor ott találjuk azt a csaknem 16%-ot, akik soha nem járnak színházba. 10. táblázat. Milyen gyakran szokott operába, hangversenyre menni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 4,4 hetente 1-2 alkalommal 9,9 havonta 1-2 alkalommal 42 4,1 évente 3-4 alkalommal ,5 1-2 évente ,2 soha ,0 nt/nv ,1 Total ,0 Az opera és hangverseny-látogatás már ritkább: az emberek 44%-a soha nem vesz részt ilyen eseményen, míg nagyjából minden ötödik 1-2 évente eljár operába illetve hangversenyre. Ebben sincsen semmi meglepő, ez mintázat belesimul a hazai kutatások eredményeibe.

31 Rákérdeztünk arra is, hogy van-e tánckultúra az 50 feletti korosztályban: szoktak-e táncolni, bálba járni? 11. táblázat. Milyen gyakran szokott táncolni/bálba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 10 1,0 havonta 1-2 alkalommal 48 4,7 évente 3-4 alkalommal ,0 1-2 évente ,2 soha ,1 nt/nv ,6 Total ,0 A fenti táblázatban látható, hogy az emberek jelentős része soha nem hódol ennek a szabadidős tevékenységnek, míg nagyjából minden ötödik ember évente legalább 3-4 alkalommal eljár ilyen helyekre. Végül az utazási, nyaralási szokásokra kérdeztünk rá. 12. táblázat. Milyen gyakran szokott utazni/nyaralni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 7,7 hetente 1-2 alkalommal 7,7 havonta 1-2 alkalommal 35 3,4 évente 3-4 alkalommal ,9 1-2 évente ,9 soha ,9 nt/nv ,6 Total ,0 Bár sokan nem válaszoltak a kérdésre, örvendetes, hogy az emberek 38%-a évente, vagy kétévente elutazik valahova, vagy nyaralni megy. Minden harmadik válaszadó pedig évente 3-4 alkalommal is megteszi ezt ennek hátterében nyilván az is áll, hogy megengedheti ezt magának.

32 Térjünk rá az eszköz-használat kérdéskörére. A kérdőívben zárt kérdésben kérdeztünk rá a következő grafikonon szemléltetett eszközök, internetes felületek, alkalmazások használatára. Az ábra alapján látható, hogy a felsorolt eszközök és alkalmazások közül a mobiltelefont használják a legtöbben, a válaszadók mintegy 88%-a. Nagyon magas az internetet használók aránya, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az 50 feletti generációról beszélünk. Az internethasználattal kapcsolatos kutatások mutatják, hogy minél idősebb valaki és minél alacsonyabb a végzettsége, annál kevésbé internethasználó. A mi kutatásunkban eleve a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők kerültek bele, tehát ez magyarázat lehet az internethasználat magasabb százalékos arányára. SMS-en keresztül is sokan kommunikálnak. Mintegy minden második válaszadó rendszeres facebook használó, ami szintén mutat egyfajta nyitottságot, illetve a facebook adta lehetőségeken keresztüli másokkal való kapcsolattartást. 42%-a a válaszadóknak skype-ot is használ, ami nem meglepő, hiszen sokan ezen keresztül tartják a kapcsolatot távol élő rokonaikkal.

33 18. ábra. Használ-e...? facebook viber GPS skype internet tablet nt/nv nem igen PC sms okostelefon mobiltelefon

34 Kutatásunk során érdeklődtünk afelől, hogy mennyire elégedett a válaszadó olyan tényezőkkel, mint például saját anyagi biztonsága, munkalehetőségek, egészségi állapota, stb. A válaszokat a következő grafikonok szemléltetjük. Elsőként afelől érdeklődtünk, hogy saját anyai biztonságát hogy látja a válaszadó. Az ábra alapján elmondható, hogy minden harmadik ember nagyon elégedetett, vagy teljesen elégedett anyagi biztonságával. Az anyagi szegénységet mérő kutatások is megerősítik, hogy az idősebb korosztály anyagi helyzete viszonylag stabilnak mondható, és a szegénység inkább a gyerekes családokat, különösen az egyszülős családokat érinti. 19. ábra. Mennyire elégedetett saját anyagi biztonságával? nt/nv 8% teljesen 6% egyáltalán nem 18% meglehetősen 28% kevéssé 41%

35 A szegénységi kockázat általánosan az életkor növekedésével csökken (lásd ehhez részletesen a TÁRKI kutatásait, pld. Gábos Szívós, 2006). A kutatások alapján a következő kép rajzolódik ki az anyagi szegénység tekintetében: 0-15 évesek körében a szegénységi ráta 15%-os évesek körében 17%-os évesek körében: 10-12%-os (átlagos) 65 év felett: 7%-os (1992-ben még 22%-os) A gyerekek között minden ötödik, az idősek között minden huszadik személyt lehet szegénynek tekinteni. A párok szegénységi kockázata alacsonyabb, mint az egyedül élőké. Ha a szülők legalább három gyereket nevelnek, a szegénységi kockázat jelentősen megnő. A szegénységi kockázat jelentősen megnő, ha egy szülős a háztartás.

36 A kérdőívben ezt követően azt is firtattuk, hogy a vállalkozási lehetőségekkel mennyiben elégedett a válaszadó. 20. ábra. Mennyire elégedett a vállalkozási lehetőségekkel? nt/nv 38,5 teljesen 1,5 meglehetősen 7,9 kevéssé 26,8 egyáltalán nem 25,4 Mint látható a fenti ábrán, nagyon magas a nem válaszolók aránya a kérdés kapcsán. Az viszont egyértelműen kiderül, hogy egyáltalában nem elégedettek az 50 felettiek vállalkozási esélyeivel.

37 21. ábra. Mennyire elégedett az egészségi állapotával? 42,3 31, ,6 egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv Az egészségi állapotával az emberek fele elégedett illetve teljesen elégedett. Mintegy a minta egyharmada kevéssé, vagy egyáltalán nem azt hiszem, ez nem meglepő, tekintettel a minta korösszetételére.

38 22. ábra. Mennyire elégedett a szellemi kihívásokkal? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 18% 6% 9% 26% 41% A fenti ábra a válaszadóra vonatkozó szellemi kihívásokkal foglalkozik. Az emberek fele azt nyilatkozta, hogy elégedett ezekkel, nem is vágyna többre, míg mintegy egyharmaduk fejezte ki elégedetlenségét a téma kapcsán.

39 Arra is kíváncsiak voltunk a kutatás során, hogy mennyire elégedettek a válaszadók úgynevezett értelmes feladatok elvégzésének lehetőségeivel. 23. ábra. Mennyire elégedett értelmes feladatok végzésének lehetőségeivel? nt/nv 17,7 teljesen 12,4 meglehetősen 39,9 kevéssé 24,7 egyáltalán nem 5,2 A fenti ábra alapján látható, hogy a mintába került személyek csaknem 40%-a meglehetősen elégedett ezzel, míg nagyjából minden harmadik válaszadó nyilatkozta azt, hogy kevéssé, vagy egyáltalán nem.

40 Mivel manapság körülöttünk minden az élethosszig tartó tanulásról szól, megkérdeztük a válaszadóktól, hogy mennyire elégedettek a környezetük által nyújtott tanulási lehetőségekkel. Az erre vonatkozó válaszokat mutatjuk be a következő ábrán. 24. ábra. Mennyire elégedett a tanulási lehetőségekkel? 33 26,2 25,4 6,9 8,5 egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv Ennél a kérdésnél is sokan választották a meglehetősen elégedett kategóriát, míg minden negyedik válaszadó inkább elégedetlenségének adott hangot.

41 25. ábra. Mennyire elégedett a társasági életével? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 16% 7% 13% 25% 39% A válaszadók több, mint a fele elégedett az őt körülvevő társasági élettel. Minden negyedik ember nyilatkozta azt, hogy kevéssé és a minta 7%-a, hogy egyáltalán nem elégedett e téren.

42 26. ábra. Mennyire elégedett a kulturális élettel? nt/nv 16,2 teljesen 15,5 meglehetősen 42,7 kevéssé 20,6 egyáltalán nem 5 A fenti ábra a kulturális élettel való elégedettséget mutatja be. Ennél a kérdésnél is magas volt a meglehetősen elégedettek aránya, míg minden ötödik ember azt nyilatkozta, hogy inkább elégedetlen e téren.

43 27. ábra. Mennyire elégedett önkéntes/közösségi munkába való bekapcsolódás lehetőségeivel? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 7% 26% 22% 12% 33% Minden harmadik válaszadó úgy véli, hogy nincsenek terepei az általa lakott településen az önkéntes illetve közösségi munkának. Ugyanakkor minden második úgy véli, hogy aki szeretne, az tud kapcsolódni önkéntes illetve közösségi mozgalmakhoz.

44 28. ábra. Mennyire elégedett saját pszichés állapotával? nt/nv 16,5 teljesen 33,4 meglehetősen 32,2 kevéssé 14,7 egyáltalán nem 3,2 Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadó milyennek értékeli saját pszichés állapotát. Ennek eredményeit mutatja be a fenti ábra. Ennek alapján elmondható, hogy az emberek 60%-a elégedett lelki egészségével, ezen belül is magas (33,4%-os) a teljesen elégedettek aránya. Összességében mintegy 18%-uk nyilatkozta azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem elégedett ezzel.

45 Megvizsgáltuk, hogy van e összefüggés a lakóhely és az egyes tényezőkkel való elégedettség között. Szignifikáns összefüggést találtunk aközött, hogy hol él a válaszadó és saját anyagi biztonságával való elégedettsége között. Ennek alapján elmondható, hogy összességében a budapestiek a legelégedettebbek és a székesfehérváriak a legelégedetlenebbek. A munkalehetőség és elégedettség között meglehetősen szoros volt a kapcsolat: a miskolciak nagyon elégedetlenek, a fehérváriak inkább elégedettnek tűntek. A saját egészségi állapot megítélése és az illető lakóhelye között nem találtunk szignifikáns összefüggést. A tanulási lehetőségek és a lakóhely kapcsolatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a székesfehérváriak a legelégedetlenebbek és a kazincbarcikaiak a legelégedettebbek e tekintetben. Az értelmes feladatok végzésének lehetőségei és a lakóhely között is szignifikáns összefüggést találtunk: a barcikaiak és a fehérváriak tűnnek e tekintetben a legelégedettebbeknek, míg a miskolciak kevésbé. Szintén szignifikáns összefüggés mérhető a kulturális élettel való elégedettség és az illető lakóhelye között: a fehérváriak nincsenek megelégedve a város és környéke nyújtotta lehetőségekkel, míg a barcikaiak inkább elégedettek, csakúgy, mint a budapesti alminta tagjai. Miskolc e tekintetben köztes helyet foglal el. Nagyon erős korrelációt mértünk a közösségi/önkéntes munkába való bekapcsolódás és a lakhely között: megint a fehérváriak a legkritikusabbak: ők nagyon elégedetlenek a környék nyújtotta ilyen irányú lehetőségekkel, míg a barcikaiak meglehetősen pozitívan állnak ehhez a témához. A válaszadó mentális egészsége és lakhelye között nem találtunk számottevő összefüggést.

46 A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen napi gondokkal küszködnek a válaszadók. 29. ábra. Gondot okoz-e napi szinten...? 15,1 13,1 11,8 8,9 9,1 6,1 közlekedés a lakásban és azon kívül kisgyerek napközbeni felügyelete idős személy napközbeni felügyelete fogyatékkal élő személy napközbeni felügyelete bevásárlás ügyek intézése A fenti grafikon alapján látható, hogy a minta életkori sajátosságaiból is fakadóan majd minden hetedik embernek a legnagyobb gondot idős hozzátartozója napközbeni gondozása, ellátása, felügyelete jelenti. Meglepően magas a fogyatékkal élő személyeket gondozó családok aránya, de ez is következhet az életkori sajátosságokból (látásgyengülés, mozgásproblémák, stb.). Minden nyolcadik válaszadó arról is beszámol, hogy nehezen tudja napi ügyeit (bank, posta, bevásárlás) intézni. Meglepő, hogy 8,9% azt nyilatkozta, hogy kisgyermek napközbeni felügyelete gond számára. Ez magyarázható azzal is, hogy 50 évesek is bekerültek a mintába, akiknek lehet még tizenéves gyermeke, vagy a válaszadó tágabb családjára, unokájára/unokáira gondolva jelölte meg ezt a kategóriát. A kérdőíves kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a válaszadók mit gondolnak saját megélhetésükről. Ezt a kérdést egy hatfokú skála segítségével vizsgáltuk, ahol az alábbi válaszlehetőségeket adtuk meg zárt kérdések formájában a válaszadóknak: 1. Csak külső segítséggel, anyagi támogatással 2. Nagy nehézségek árán, de önerőből 3. Nehezen 4. Kisebb nehézségekkel 5. Átlagosan

47 6. Átlagon felüli életszínvonalon A következő táblázatban szemléltetjük a válaszokat. 13. táblázat. Hogyan tudnak megélni? elemszám Százalékos adatok csak külső segítséggel, 25 2,4 anyagi támogatással nagy nehézségek árán, de ,8 önerőből nehezen ,4 kisebb nehézségekkel ,1 átlagosan 22 2,1 nt/nv 56 5,2 Total ,0 A fentiek alapján elmondható, hogy legtöbben nehezen, illetve kisebb nehézségekkel tudnak elboldogulni a hétköznapok során (összességében csaknem 80%). Minden kilencedik, tízedik 50 év feletti minimum szakiskolai végzettséggel rendelkező csak nagy nehézségek árán, de még önerőből boldogul. Végül szignifikáns kapcsolatot találtuk a boldogulás és a lakóhely között: a kazincbarcikai valamint miskolci járásban nyilatkozták azt leginkább, hogy nagy nehézségek árán illetve csak külső segítséggel, támogatással tudnak megélni.

48 Felhasznált irodalom A nagyvárosok belső tagozódása. Miskolc KSH, B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai A Kassai Önkormányzati Kerület és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szociális problematikája konferenciafüzet. Miskolc, B.-A.-Z. megye statisztikai és demográfiai évkönyvei. KSH Beszámoló a Miskolc és B.A.Z. megye szociális fejlesztési koncepciójának szociológiai megalapozása című kutatásról Kutatási záró-tanulmány. Miskolci Egyetem, Szociológiai Tanszéke. Borsod Abaúj Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája. Miskolc, Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH KSH Statisztikai Évkönyv, Évi Népszámlálás. 3. Területi adatok B.-A.-Z. megye. KSH, KSH Tájékoztatási Adatbázis Miskolc Város Szociális Térképe, hu/docs/miskolcterkep.pdf Miskolc MJV szociális szolgáltatástervezési koncepciója, Miskolc MJV szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, Miskolc város társadalma és gazdasága KSH, B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály nyilvántartása Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály nyilvántartása Miskolc a szociológiai kutatások tükrében, Kutatási záró-tanulmány. ME Szociológiai Tanszéke. Miskolc MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája I-III. kötet Nyugdíjasok, nyugdíjak, KSH Statisztikai Évkönyv, KSH. Szociális Statisztikai Évkönyv, KSH Szociális helyzetkép 73 Borsod Abaúj Zemplén megyéről Szociális Statisztikai Évkönyv, KSH.

49 Szociális védőháló a régiókban, KSH Szociális kalauz. Szociális szolgáltatások és ellátások az Észak-magyarországi Régióban. Miskolc, Területi Statisztikai Évkönyv, KSH Területi Statisztikai Évkönyv, KSH.

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003)

Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003) Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003) Készült: az Ifjú Polgárság Polgári Ifjúság Alapítvány 2003-as kérdőíves kutatása alapján 1 1. Bevezetés

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban?

Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban? Megjelent: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 12. szám 8.december 33-37.pp Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban? A Gödöllıi Városi Könyvtár és

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök

Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök MOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ A kelet-európai országok lakossága számára lényegében az uniós csatlakozás hozta el a szabad munkavállalás (fokozatos) lehetőségét. A munkavállalást

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna

7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Csak lógok a neten A TV, az internet- és a mobiltelefonhasználat csapdái A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben