Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november"

Átírás

1 Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE november

2 TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása... 3 II. Az osztályfőnökök bemutatása... 4 III. Az osztályok bemutatása... 5 IV. A tanulók jellemzői... 5 V. Anyagi helyzet, depriváció... 6 VI. Szülői, családi környezet... 8 VII. Az etnikai problémák érzékelése... 9 VIII. Iskolai környezet, csoportkohézió IX. Pedagógiai módszerek a problémák megoldására

3 I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása A felmérés egyik válaszadói csoportja az a 88 iskolaigazgató volt, aki az ország 80 településén összesen 234 különböző postai címen, telephelyen működő intézményt irányít. A felmérés során az igazgatók 154 telephelyről adtak meg adatokat, mondtak véleményt. A vizsgált iskolák többsége közepes-átlagos vagy ennél rosszabb, szegény, nagyon szegény életkörülmények között élő családok környezetében működik az igazgatók meglátása szerint. Egyikük sem igazgat olyan intézményt, amelynek környékén többségében gazdag emberek élnének. Az etnikai környezetet illetően az igazgatók az iskolák közel felét intenzív roma környezetűnek írták le, és csak egy kis hányadukról derült ki, hogy kevéssé érintett a vegyes etnikai környezetnek a kutatás során vizsgált kérdéseiben. Az iskolák viszonylag kedvezőtlen szociokulturális helyzete ellenére nem igazán jellemző, hogy az intézményt elutasítva a környékbeli családok más távolabbi iskolákat választanának gyermekeik tanulási helyszínéül. A felmérésben részt vett iskolák több mint fele az Integrált Pedagógiai Rendszer szerint működik jelenleg (is), további több mint egytizedük pedig bár jelenleg nem, de korábban részese volt. Az intézmények jó egyharmada viszont érintetlennek mondta magát az IPR vonatkozásában. Figyelemre méltó ellentmondásnak látszik, hogy az IPR ott működik/működött legkevésbé, ahol a leghátrányosabbnak leírható társadalmi környezet jellemzi az iskolát. Számos IPR-szolgáltatást vesznek igénybe az iskolák, legtöbben a Pedagógus tréner/mentor továbbképzés formájában. Nagyon sok intézmény tart kapcsolatot a régiós koordinátorral, vagy aknázza ki az IPR szervezetfejlesztési tanácsadásának lehetőségeit. Sokan tartanak igényt menedzsment szolgáltatásra, vagy kifejezetten az Intézményi Fejlesztő Csoportot, esetleg a központi (budapesti) iroda munkatársait hívják segítségül. Legkevésbé építenek az iskolák a Társadalmi Környezeti Csoport szolgáltatásaira. Az iskolák közel háromnegyed részében folyik valamilyen formában szervezetfejlesztés, különösen IPR szerint működő iskolákban. Minél hátrányosabb helyzetű társadalmi közegben található az iskola, annál valószínűbb, hogy intézményi rendszerét szervezetfejlesztésnek veti alá. 3

4 Az iskolák többsége, közel kétharmada igényelt integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást a 2003/2004. tanév óta, kimagaslóan nagy arányban azok, akik az Integrált Pedagógiai Rendszer szerint működnek. A 7 év alatt átlagosan közel 4 támogatásra pályáztak az intézmények. Figyelemre méltó ellentmondás, hogy a legszegényebb környezetben működő iskolák éltek legkevésbé az ilyen jellegű támogatások lehetőségével. Míg az elmúlt 7 tanév során az integrációs támogatások igénylési kedve rendkívül kiegyenlített volt, addig a képesség-kibontatkoztató támogatások iránt mérséklődött az érdeklődés az utóbbi 3 tanévben. Az elmúlt 2 év során az iskolák átlagosan közel három pályázatot nyertek el, itt is elsőbbséget élvezve az IPR-s iskolák. Legtöbben az Útravaló projekt keretében nyertek el támogatást, és szintén sokan az Integrációs vagy TÁMOP programban. A pályázók egynegyede a tanulmányi tehetséggondozó versenyeken, valamint a HEFOP projektben volt sikeres, és néhányan kaptak Képességkibontakoztatáshoz vagy Integrációs nyári tábor megrendezéséhez is segítséget. Közel minden tizedik iskola volt eredményes az Ökoiskola projektben, két intézmény pedig a Roma népismereti oktatás című programban. Az utolsó tanévben minden második iskola vett igénybe pénzügyi támogatást is: egyik felük a HEFOP/TÁMOP program keretében, másik felük pedagógus illetménykiegészítés formájában. Az IPR szerint működő iskolák ezen a téren is 2-3- szor esélyesebbek voltak. II. Az osztályfőnökök bemutatása A vizsgálatban részt vevő 208 pedagógus zöme a pálya általános jellegzetességeit követve késő-középkorú, éves nő volt, akik átlagosan több mint 15 éven át töltöttek már be osztályfőnöki szerepet. Azt az 8. évfolyamos osztályt, amelyről a felmérés során számot adtak, legtöbbjük az 5. évfolyamon kezdte tanítani, de volt, aki csak az utóbbi egy-két évben vette át az osztály vezetését, esetenként pedig épphogy már az 1. évfolyam óta. A pedagógusok fele tanított az idei tanévben felső tagozaton nem szakrendszerű oktatásban is. Elsősorban a fiatalabb kollégákra volt ez jellemző, és kiemelkedően magas arányban a női pedagógusoknál fordult elő. 4

5 A 8. évfolyamokon tanító osztályfőnököknek csak rendkívül kis hányada vesz részt jelenleg főiskolai/ egyetemi kiegészítő képzésen. Ugyanakkor igen intenzívnek mondható a módszertani továbbképzésekben való jelenlétük: az utóbbi 5 évben évenként közel egy (összesen 4) továbbképzést látogattak. Ahol a rossz anyagi helyzetben lévő vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve roma származású gyerekek nagy létszámarányt képviseltek, ott az osztályfőnök általában több módszertani képzésre járt, mint ott, ahol nem szembesült diákjai kedvezőtlen szociális helyzetével vagy etnikai jellegű problémákkal. III. Az osztályok bemutatása A vizsgált osztályok szinte kivétel nélkül normál tanterv szerint haladtak. Átlagos létszámuk 21 fő volt, de minimum 8, maximum 32 fős csoportok is előfordultak a legjellemzőbb 21-25, illetve fős osztályok mellett. Körülbelül minden tizedik osztályban volt a pedagógusnak lehetősége arra, hogy kis létszámmal, 8-15 fővel foglalkozhasson. Ugyanakkor minden ötödik tanulócsoport létszáma megközelítette vagy meg is haladta a 30 főt. Az osztályok kétharmadában tanul más településről átjáró gyerek, közel felében pedig a beiskolázási körzeten kívüli gyerek, az átlagosan 21 fős osztályokban kb. 3-3 fő. A körzeten kívüli 3 gyerek közül általában 1 él rossz anyagi körülmények között, illetve roma származású. Megfigyelhető, hogy az átjárók és a más körzetből érkezők inkább a hátrányos helyzetű tanulókkal teli osztályoknak tagjai. Az osztályoknak csak alig egytizedébe nem jár roma gyerek, viszont több mint egyharmadukban a létszámuk eléri a százalékot, további közel egyötödükben pedig legalább minden második tanuló tartozik ehhez az etnikai csoporthoz. A roma gyermekekkel általában kisebb létszámú tanulócsoportokban foglalkoznak a pedagógusok. IV. A tanulók jellemzői A felmérésben részt vett, 8. osztályban tanuló 3720 gyerek túlnyomó többsége az évfolyamnak megfelelő éves korosztályból került ki. Mellettük azonban jelen voltak idősebb, túlkoros tanulók is. A roma és más nemzetiségű gyerekek 5

6 átlagos életkora valamivel meghaladta a magukat magyarnak mondó gyerekekét. A tanulók túlnyomó hányada magyarnak tartotta magát. Összességében a gyerekek több mint egyötöde vallotta roma nemzetiségűnek magát, többnyire már az első hovatartozás kiválasztásánál is, kisebb részük pedig a második rákérdezésnél csatlakozott ehhez a lehetőséghez. Egyéb etnikai csoportokat is megneveztek a gyerekek, de inkább csak másodlagos nemzetiségként. Jelentős eltérések figyelhetők meg a különböző nemzetiségű gyerekek tanulási képessége között: a roma és a más, nem magyar etnikumhoz tartozók körében 2-3-szor többen vannak, akik egyszer vagy akár többször is osztályt ismételtek, mint a magyar gyerekek között, akikre általában igaz, hogy évismétlés nélkül járták ki a 8 osztályt. A 8. osztályt végző diákok elsődleges továbbtanulási tervként egyaránt választották a különböző középfokú képzési lehetőségeket, de leggyakrabban a szakközépiskolákat, másodsorban a gimnáziumokat, legkevésbé pedig a szakiskolákat. Jelentős különbség mutatkozik az iskolaválasztásban a gyerekek nemzetisége szerint: míg a magyar gyerekek első és második helyen is a szakközépiskolákat jelölték meg, addig a roma és más etnikai csoporthoz tartozók a szakiskolákat. Gimnáziumba pedig háromszor annyi magyar tanuló szeretne bekerülni, mint roma. A gyerekek legnagyobb részét föl is vették az elsődlegesen megjelölt középiskolába, kisebb hányaduknak viszont nem sikerült ez. A magyar nemzetiségű tanulók valamivel sikeresebbek voltak a felvételekben: körükben többen kerültek be mind az első, mind a második helyen megjelölt középiskolákba, mint a roma és különösen az egyéb nemzetiségű tanulók. V. Anyagi helyzet, depriváció Rendkívül figyelemre méltó az a látásmód különbség, ami a gyerekek és a felnőttek társadalomérzékelése között mutatkozik. Míg a gyerekek inkább a jómódot, gazdagságot veszik észre környezetükben addig a felnőttek (a felmérésben az igazgatók és az osztályfőnökök) inkább a szegénységre érzékenyek. A tanulóknak csak alig egytizede mondta, hogy szegények között él, az igazgatóknak viszont közel 6

7 fele látja ilyennek az iskola környezetét, az osztályfőnökök szerint pedig az osztályok legalább felében számottevő a rossz anyagi körülmények között élő gyermekek száma. Az osztályok egyik felében az osztályfőnök nem tudott a gyerekek közül senkit megnevezni, aki viszonylag kedvező anyagi helyzetben lenne, és az osztályok további egynegyedében is csak kb. minden tizedik tanulóról mondhatták ezt el. Mindössze egyetlen osztályfőnök érzékelte úgy, hogy náluk a gyerekek legalább fele jómódú. Az osztályfőnök elmondása alapján az osztályok átlagosan 21 fős létszámából alig 2 fő tekinthető jó anyagi körülmények között élő gyereknek. Ehhez képest majdnem háromszor annyi a rossz anyagi helyzetű tanuló, sőt a gyerekek közel felének családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban is részesül. A rossz anyagi körülmények között élő, támogatásra szoruló gyermekekkel általában kisebb létszámú osztályokban foglalkoznak a pedagógusok. Kicsit másként látják a gyerekek a környezetük anyagi-szociális helyzetét. Túlnyomó többségük átlagos helyzetűnek mondja a közvetlenül mellettük élő családokat. Ha a pedagógusok véleményét fogadjuk el reálisnak, akkor a gyerekeknél azt kell feltételeznünk, hogy a valóban szegények a saját rossz helyzetükhöz képest már az átlagosat is jómódúnak vagy gazdagnak érzékelik. A gazdag környezetben élő gyerekek az átlagosnál ritkábban mondták magukat magyarnak, a roma gyerekek viszont mind a legszegényebb, mind a leggazdagabb környezetről beszámolók között a létszámarányukhoz képest kiugróan sokan voltak. A felmérésben részt vett gyerekeknek szűkebb körére, kb. egynyolcadára jellemző, hogy családjukban a mindennapi élet szükségleteinek kielégítését is megakadályozó anyagi gondok keletkeznek, 1-2 százalékuknál gyakran is. A családok túlnyomó többségében viszont nem fordul elő, hogy ne jutna elegendő pénz ennivalóra vagy lakbér-, fűtés-, rezsiszámlákra, illetve arra, hogy melegre fűtsék a lakást. A válaszadó magyar gyerekeknél kétszer több roma és egyéb nemzetiségű gyerek jelzett deprivációs gondokat. 7

8 VI. Szülői, családi környezet A felmérésben részt vett gyerekek a magyar átlagnál nagyobb családokban élnek: köztük legtöbb gyerek 4 és 5 fős háztartások tagja. A magukat magyarnak nevező gyerekek beleszámítva az intézeti háztartások lakóit is átlagosan 4,57 fővel élnek együtt, míg a roma és az egyéb nemzetiségű gyerekek ennél átlagosan 1 személlyel többet neveztek meg. A válaszadó tanulók szinte mindegyike úgynevezett családi háztartás tagja, szülők, nagyszülők, rokonok körében, közel 100 gyerek viszont más személyek társaságában, esetenként intézményi háztartásban, például gyermekotthonban él. A szülős, nevelőszülős családok esetében alig van figyelemre méltó különbség magyar, roma és más származású gyerekek között. Egyedül a szülő nélküli háztartások azok, ahol a roma és más nemzetiségű gyerekek az átlagosnál valamivel gyakrabban találhatók. A szülők közül az apa tekinthető biztosabb keresőnek: közel háromnegyed részüknek állandó munkahelye vagy önálló vállalkozása van, viszont minden hetedik anya munkanélküli. Jelentős eltérések figyelhetők meg a szülők gazdasági aktivitásában a különböző etnikai csoportok között is, elsősorban az édesanyák munkaviszonyának különbségeiből adódóan. Míg a magyar nemzetiségű gyerekek túlnyomó többsége azt mondta el, hogy édesanyjuknak, illetve édesapjuknak van valamilyen rendszeres munkája, addig a roma gyerekek körében csak fele ennyien tudtak erről beszámolni. Az édesanyák esetében pedig még nagyobbak a gazdasági aktivitás etnikai különbségei: a roma édesanyák kétszer annyian vannak munka nélkül, mint a magyar gyerekek édesanyjai, az apák viszont mindkét etnikai csoportban azonos alacsony arányban. Rendkívül nagy az etnikai különbség a rendszeres munka folyamatosságát illetően, és ezúttal nem csak az anyák, hanem az apák körében is. Míg a magyar gyerekek közel kétharmada számolt be arról, hogy édesanyjának mindig is volt munkája, addig a roma gyerekeknek csak alig egyharmada, az egyéb nemzetiségűeknek pedig fele. Mindkét szülő többségénél a szakiskolai vagy szakmunkásképző iskolai végzettség dominál. Az etnikai különbségek rendkívül szembeötlőek ezen a téren is. Míg 100 magyarnak nevezett gyerekből csak kettőnek az édesanyja nem fejezte be az általános iskolát, addig a roma és más nemzetiségű tanulók körében en 8

9 is vannak. Az édesapák esetében is igen nagy az iskolázottság etnikai eltérése. Éppen ez az egyik legerősebb magyarázat az otthoni kulturális környezet különbségeire is: minél alacsonyabb az apa végzettsége, annál kevesebb könyvvel találkozik otthon a gyermek. A felmérésben részt vett 8. osztályos gyerekek valamivel több mint felének voltak intenzív, szinte mindennapi kellemes élményei a szüleivel kisgyermek korában. A közös élmények gyakoriságának pozitív pólusán általában a magyar gyerekek vannak többségben, a negatív póluson pedig a roma és a más nemzetiségű gyerekek. A magyar gyerekek körében sokkal gyakrabban fordult elő napi vagy heti rendszerességgel, hogy elalvás előtt meséltek nekik a szüleik, társasjátékot játszottak, együtt főztek, rajzoltak, vagy kirándultak, sportoltak együtt, mint roma vagy más származású osztálytársaiknál. VII. Az etnikai problémák érzékelése A felmérés egyik legfontosabb hozadéka, hogy rávilágít a gyerekek és a felnőttek, illetve a felnőtteken belül az igazgatók és az osztályfőnökök közti etnikai jellegű észlelés különbségeire. Maguknak a tanulóknak az etnikai azonosítása még viszonylag jól megközelíti egymást az osztályfőnök és a gyerekek oldaláról. Az osztályfőnökök az osztályok meghatározó hányadában számoltak be a roma gyerekek kisebb-nagyobb, legalább 10 százalékos jelenlétéről, s ezen belül az osztályok közel egyötödében szerintük a roma gyerekek aránya meghaladja az osztálylétszám felét is. Az ő válaszaikat alapul véve tehát a vizsgált 8. osztályos populációban a gyermekek egynegyede-egyharmada (az átlagosan 21 fős osztályokban közel 6 fő) tekinthető roma származásúnak. A gyerekeknek ugyanakkor kevesebb mint egyötöde állította magáról, hogy elsődleges nemzetisége a roma, igaz másodlagosan már valamivel többen, de mindösszesen is csak alig több mint egyötödük. Az etnikai környezet észlelésében viszont már jelentősek az eltérések a felnőttek és a gyerekek között. Összehasonítva a gyerekek saját lakókörnyékükről, valamint az igazgatók által az iskola etnikai környékéről elmondottakat, az figyelhető meg, hogy a gyerekek kevésbé veszik észre környezetükben a romákat, mint a felnőttek. Ahol vegyesen vagy kisebbségben élnek a romák, ott az igazgatók 9

10 lényegesen többnek érzékelik jelenlétüket, mint maguk a gyerekek. A legnagyobb különbség viszont abban mutatkozik meg, hogy egyáltalán tudatosítják-e az emberek az etnikai különbségeket. Míg a gyerekek egyharmada állította, hogy egyáltalán nem élnek romák a közelükben, addig az igazgatóknak csak egy kis hányada mondta ugyanezt. Ezekből az eltérő észlelésekből azt a feltételezést kell megfogalmaznunk, hogy vagy a gyerekek nem tesznek különbséget roma és nem roma ember között, vagy a felnőttek túlozzák el a romák jelenlétét! A felnőttek felelősségére a roma/ nem roma gyerekek viszonyában egyébiránt maguk az osztályfőnökök és az igazgatók is többször utaltak, amikor arról szóltak, hogy a roma és nem roma gyerekek között általában nincsenek konfliktusok, azt inkább a felnőttek gerjesztik. Rendkívül figyelemre méltó az iskolaigazgatók és az osztályfőnökök alapjában eltérő véleménye a tanulók vegyes etnikai összetételéből eredő problémákat illetően. Míg az igazgatók közel fele állította, hogy léteznek ilyen konfliktusok, addig az osztályfőnököknek csak alig egyötöde. Még azokban az osztályokban is, ahol a roma gyerekek aránya meghaladja a 20 százalékot, a pedagógusoknak csak egynegyede érzékel ilyen konfliktust. Figyelemre méltó eredmény továbbá, hogy a legnépesebb roma osztályokban, ahol a gyerekeknek több mint fele roma, az osztályfőnökök még kevésbé tapasztalnak etnikai indíttatású problémákat. Kérdés, hogy az intézményre nagyobb rálátással rendelkező igazgatók nagyítják fel, vagy csak az egy-egy osztállyal, de azzal érdemben foglalkozó pedagógusok kicsinylik le a problémát. Az igazgatók közül azok tagadták leginkább a problémák létezését, akik elmondásuk szerint szegény lakókörnyéken vezetik intézményüket, akikhez inkább hozzák a szülők a gyerekeket, semmint elvinnék, továbbá azok szerint sincsenek különös interetnikai konfliktusok, akiknek iskolája az Integrált Pedagógiai Rendszer jegyében működik. Szoros összefüggés mutatkozik az osztályok létszáma és az etnika eredetű konfliktusok érzékelése között. A kisebb létszámú osztályokban fele olyan gyakorisággal fordulnak elő roma/nem roma jellegű problémák, mint a nagyobb létszámú osztályokban. 10

11 A megkérdezett osztályfőnökök többsége, közel kétharmada úgy érzékelte, hogy a roma és nem roma gyerekek inkább közösséget alkotnak, semmint elkülönülnének. Ebben a kérdésben kissé közelebb van igazgatók és osztályfőnökök véleménye, ugyanakkor az igazgatók ebben a kérdésben is valamivel borúlátóbbak voltak az osztályfőnököknél. Figyelemre méltó különbség a két válaszadói csoport között azonban, hogy míg az osztályfőnökök éppen azokban az osztályokban tapasztaltak közösségalkotást az etnikai csoportok között, ahova a roma gyerekek nagy létszámban jártak, az igazgatók ezzel szemben éppen azokban az iskolákban jelezték, hogy a gyerekek inkább elkülönülnek, amely iskola intenzív roma környezetben volt található. Az osztályfőnökök meglátása viszont nagymértékben megfelel a gyerekekkel végzett szociometriai felmérés eredményének, miszerint leginkább ott találkozhatunk az etnikai csoportok közötti közösségformálódással, ahol nagy létszámban találhatók roma gyerekek. Ezek az osztályközösségek a szociometria során az ún. intenzív közösség kategóriába kerültek, amelyben sok gyerek szimpatizál egymással, és ezekben az osztályokban jelentős volt a roma gyerekek létszámaránya. A különböző nemzetiségű gyerekek elkülönülését viszont leginkább a kedvező anyagi helyzetű osztályokban tapasztalta a pedagógus, sőt, ahol egyáltalán nincs rossz anyagi helyzetben élő vagy rendszeres támogatásban részesülő gyerek, ott a pedagógusoknak közel fele érzékelte az eltérő etnikumú gyerekek széthúzását. Hasonlóan a konfliktusokhoz, az elkülönülés is erős összefüggést mutat az osztálylétszámmal: ott jelentkezik leginkább, ahol népes az osztály, viszont ott alkotnak a gyerekek jobban közösséget, ahol 8-15 fős kiscsoportban tanulhatnak. Csak elvétve fordult elő az iskolai közösségekben még ott is, ahol a roma gyerekek aránya magas volt, hogy az eltérő etnikumú gyerekek szívesen barátkoztak volna egymással, de társaik megakadályozták ezt. Az átlagosnál lényegesen gyakrabban tapasztaltak ilyet a pedagógusok a kedvezőbb helyzetű osztályokban. Az osztály méretével összefüggésben ismét csak azt láthattuk, hogy valamivel ritkább az ilyen etnikai jellegű konfliktus ott, ahol a gyerekek kisebb létszámú közösségben tanulnak. 11

12 VIII. Iskolai környezet, csoportkohézió A családi környezet mellett a kutatás tárgyát képezte a 8. osztályos tanulók iskolai környezetének feltárása is. Azt vizsgáltuk, milyen kapcsolatok jellemzik a gyerekeket, kivel barátkoznak szívesen, kivel nem, és tetten érhetőek-e az interetnikai konfliktusok vagy sem a gyerekek szemszögéből megítélve. Az adatfelvétel során a gyerekek három úgynevezett szociometriai kérdésre válaszolva jelölhették meg az osztályból az 5 legjobb fiú, illetve az 5 legjobb lány barátaikat. A szimpátiakérdések mellett lehetőség volt arra is, hogy megjelöljék azt az 5 osztálytársat is, akit egyértelműen elutasítanak. A a kapott szimpátiaválasztások számától függően a résztvevőket három csoportba soroltuk: a kifejezetten népszerűek, az átlagosan népszerűek és a népszerűetlenek csoportjába. A szimpátiaválasztásokat a gyerekek szocio-demográfiai jellemzőivel összevetve az látszik, hogy fiúk és lányok között semmilyen különbség nincs abban, hogy milyen gyakran választják őket kedveltnek. Az életkor mentén viszont jól érzékelhető, hogy az idősebb gyerekek, a túlkoros tanulók sokkal ritkábban kerülnek a népszerűek csoportjába, viszont az átlagosnál gyakrabban szerepelnek a népszerűtlenek között. A gyerekek nemzetiségét figyelembe véve egy kis különbség fölfedezhető: a magyar gyerekek másokhoz képest valószínűbben kerültek a népszerű kategóriába, a romák és az egyéb nemzetiségűek pedig a népszerűtlenek között szerepelnek gyakrabban. Még a szülői környezet hatása is tetten érhető a gyerekek barátkozásában: minél alacsonyabb az édesapa iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermeke a népszerűtlenek táborába sorolódik. A népszerűek-átlagosak-népszerűtlenek részaránya mentén a vizsgált osztályközösségek rangsorba rendezhetők és egy ún. csoportkohéziós index mentén 5 eltérő kohéziós erővel rendelkező csoportba sorolhatók. Intenzív közösségnek neveztük azokat az osztályokat, ahol magas a kifejezetten népszerű gyerekek, és alacsony a népszerűtlen gyerekek aránya. Ezekre a közösségekre jellemző az erős összetartás, az egymás segítése, az együtt tanulási kötelezettségen túli baráti kapcsolatok. Nagyon kevés osztály került ebbe a típusba. Barátkozó közösségnek jelöltük azokat az osztályokat, ahol a kifejezetten népszerű gyerekek valamint az átlagosan népszerű gyerekek közel egyenlő arányban fordulnak elő, és a népszerűtlen gyerek aránya még mindig alacsony. Ezekben az osztályokban már 12

13 nem olyan erős a csoportkohézió, de jellemzően egy vagy több központtal működő baráti közösséget alkotnak. Nagyjából minden tizedik osztály került ebbe a típusba. A tanulószoba elnevezést azok a közösségek kapták, amelyekben az összetartozást nem az egymás felé fordulás, a csoport élmény határozza meg, hanem az együtt tanulási kötelezettség. Itt leginkább a közepes népszerűség jellemző, és a gyerekek baráti kapcsolataikat jellemzően a közösségen kívül keresik. Ebbe a csoportba az osztályok egyharmada került. A negyedik típus az ún. kihűlő közösség, ahol kevés a kifejezetten népszerű gyerek, és dominálnak az átlagosan népszerűek. Ebben a csoportban még fellelhető a közösségi jellemzők egy-két eleme, de inkább csak a gyerekek néhány fős elszigetelt csoportjaiban. Az osztályok legnagyobb hányadában, közel felében a kihűlő közösség csoportjellemzői vannak jelen. Végül atomizált közösségnek minősítettük azokat az osztályokat, ahol a szimpátiaválasztások alapján többségben vannak a népszerűtlen gyerekek és teljeséggel hiányoznak a leaderek, azaz a kifejezetten népszerűek. Ebbe a csoportba a vizsgált osztályok közel egytizede tartozik. A roma és az egyéb, nem magyar nemzetiségű gyerekek, illetve a roma környezetben élők körében gyakrabban találhatók intenzív közösséghez tartozó gyerekek, mint a magyar tanulók körében. Míg az atomizált közösségekben a romák kisebbségben vannak, addig az intenzív közösségben a roma tanulók dominanciája figyelhető meg. Az idősebb, túlkoros tanulókra jellemzőbb, hogy kihűlő jellegű közösséghez tartoznak. Minél fiatalabb volt a válaszadó gyerek, annál várhatóbb volt, hogy a tanulószoba típusú közösség tagja. Az osztálylétszám jelentősen befolyásolja azt, hogy mennyire kovácsolódik közösséggé egy osztály: minél kisebb a létszám, annál biztosabb, hogy barátkozó, intenzív kapcsolatok jellemzik, és nem atomizált vagy kihűlő gyenge kohézió. Az osztályon belül a jó és a rossz anyagi helyzetben lévők létszámhányadával összefüggésben is érezhető a csoportkohézió változása. Minél nagyobb a rossz anyagi körülmények között élők, illetve a rendszeres anyagi támogatásban részesülők aránya egy osztályban, annál biztosabb, hogy összetartó, egymást gyakran barátnak választó közösségről van szó. És minél inkább 13

14 kisebbségben vannak a szegények az osztályban, annál jobban atomizálódik a csoport néhány fős kiscsoportokra bomolva. És az is erős összefüggést mutat az osztálykohézióval, hogy milyen létszámarányban vannak jelen a kívülről érkezők. A barátkozó, de különösen az intenzív közösségek ott alakulnak inkább az adatok tanúsága szerint, ahol az osztálylétszámhoz viszonyítva kevés az átjáró vagy a körzeten kívüli gyerek. Úgy tűnik, az osztályfőnökök többnyire jól érzékelik azokat az osztályon belüli kohéziós erőket, amelyek a gyerekek szociometriai vizsgálatából is kimutathatók. Az interetnikai problémákat az osztályfőnökök sokkal inkább érzékelik azokban az ún. kihűlő közösségekben, ahol nincs erős összetartás, és a gyerekek közötti szimpátia nem az egész közösségre, csak annak néhány tagjára terjed ki. Az ilyen osztályok többségében a problémák kerülnek előtérbe a pedagógus meglátása szerint, míg pl. a barátkozó vagy intenzív típusú osztályközösségben az osztályfőnökök is az átlagosnál ritkábban beszélnek iteretnikai konfliktusokról. A kihűlő közösségekben gyakoribb az is, hogy a pedagógus szerint a gyerekek megakadályozzák a roma és nem roma tanulók barátkozási szándékát, ugyanakkor az intenzív, a szimpátiakapcsolatok nagy számát felmutató osztályokban az átlagosnál ritkább ez a jelenség. Az iskolán belüli, de osztályközösségen kívüli barátokat az jellemzi, hogy általában a gyerekekével azonos a nemük, míg az iskolán kívüli kapcsolatokban a fiúbarátságok az átlagosnál jobban dominálnak. Míg az iskolán belül a náluk fiatalabbak társaságát keresik a gyerekek, addig az azon kívüli kötődésekben megjelenik az 1-2 évvel idősebb korosztály is. A barátok etnikai hovatartozás szerinti megoszlásában többnyire visszatükröződik a gyerekek saját etnikai összetétele: a barátok körében is nagyjából ugyanannyi a magyar, a roma és a más nemzetiségű. A barátok szülei viszont mintha kissé iskolázottabbak lennének, mint a gyerekek szülei: ami az iskolázottság társadalmi presztízsének elismerését jelentheti a tanulók körében. Összességében az látszik, hogy a barátságok többségére a magyarmagyar viszony jellemző, a roma-romával kapcsolat előfordulása ennél kisebb arányú, viszont ennél gyakoribbak az interetnikai barátságok romák és magyarok között. 14

15 Az iskolán belüli és kívüli barátságok interetnikai jellegének konzisztenciáját vizsgálva azt láthatjuk, hogy akik iskolán belül magyar-magyar kapcsolatokat ápolnak, azok szinte kivétel nélkül az iskolán kívül is ehhez ragaszkodnak. A roma-romával kapcsolatokban valamivel kevésbé erős a következetesség. A vegyes, interetnikai barátságok konzisztenciája viszont a leggyengébb: aki az iskolán belül más nemzetiségű gyerekkel barátkozik, csak kb. minden második esetben tart fenn interetnikai kapcsolatot az iskolán kívül is. IX. Pedagógiai módszerek a problémák megoldására Az iskolaigazgatóknak az a közel fele, aki etnikai eredetű konfliktusokat érzékel, többnyire nem tartja megoldhatónak ezeket az Integrált Pedagógiai Rendszer működtetése révén. Az igazgatók körében kétszer annyian látják kedvezőnek az IPR lehetőségeit, mint az osztályfőnökök. Ha az Integrált Pedagógiai Rendszert egészében és önmagában nem is tartják megoldásnak a pedagógusok a vegyes etnikai összetételű csoportok problémáira, bizonyos pedagógiai módszereket mégis előszeretettel alkalmaznak a mindennapi tanítási munkájuk során. A tesztelt négy módszer közül hármat szinte valamennyien ismertek a tanárok: a kooperatív tanulásszervezést, a heterogén csoportokban való differenciálást és a projektmódszert, de a negyedik, a drámapedagógia is a legtöbbjüknek ismert volt. Ezek közül kettőt a kooperatív tanulásszervezést és a differenciálást pedig rendszeresen alkalmazzák is, az óráik nagyjából egyharmadában. Valamennyi didaktikai eszközt elég hatékonynak, jónak ítélték meg a válaszadó osztályfőnökök. A vizsgált pedagógiai módszerekkel a tanárok nagyjából a tanulók felét-háromnegyedét tudják elérni. Legnagyobb a hatóköre a heterogén csoportokban való differenciálásnak, ami a gyerekek háromnegyedét érinti; a projektmódszer és a drámapedagógia viszont csak minden második gyerekhez jut el. Az iskolaigazgatók véleménye a 4 módszerről szinte teljesen megegyezik az osztályfőnökök véleményével. Külön kell szólnunk az osztályfőnökök által nem értékelt nem szakrendszerű oktatás igazgatói megítéléséről, amely szerintük a többi pedagógiai eszközhöz viszonyítva kevésbé hatékony. Ugyanakkor jelentős különbség fedezhető fel a módszerek használatának gyakoriságát illetően: az igazgatók elmondása alapján sokkal több pedagógus használja ezeket a 15

16 módszereket, mint amennyire ezt az osztályfőnökök saját magukról szóló állításai alátámasztanák. A tesztelt pedagógiai módszereken kívüli megoldásokat firtató kérdés kapcsán kiderült, hogy nagyon sok pedagógus nem az etnikai különbségekben látja az iskolák és az oktatás problémáit és a közösségformálódás nehézségeit. Többen is azt hangoztatták, hogy az iskolai szabályok egyaránt vonatkoznak mindenkire, függetlenül attól, hogy roma-e vagy sem. Ők az egyenlő bánásmód elvét hangoztatták. Gyakori gondolat volt az igazgatók részéről is (ahogy az osztályfőnökök esetében is), hogy a származás miatt nincs ellentét, inkább társadalmi feszültségről beszélhetünk a felnőttek világában a dolgozó és nem dolgozó (munkanélküli), dolgozni nem is akarók között. Néhányan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy pedagógiai eszközökkel nem lehet ezt a kérdést kezelni: Nem a pedagógiai módszereken múlik a roma és nem roma gyerekek közötti kapcsolat, hanem alapjában a társadalmi, kulturális, morális, szocializációs különbségeken. A pedagógusok egy része szerint a másság hangoztatásával még nagyobb feszültségeket teremthetünk, mint az indokolt, és ezért a romák esetében sem kellene törekedni az erős megkülönböztetésre. Voltak, akik az iskolán kívülre, országos szintre, a jogszabályi környezetre, a szociális politikára, a foglalkoztatáspolitikára helyezték át a problémák megoldásának lehetőségét. Mindemellett a megkérdezett pedagógusok többsége konstruktív ötletekkel állt elő, és számtalan a kérdőívben meg nem nevezett konkrét módszert, lehetőséget említettek meg, amelyek szerintük hatékonyak a roma és nem roma gyermekek közötti kapcsolat erősítésére. Ezek többsége a multikulturális oktatásban rejlő lehetőségekre utalt, azt hangsúlyozta, hogy egymás kultúráját jobban meg kellene ismerni, pl. hagyományőrző rendezvények szervezésével. A másik leggyakoribb ötlet a közös, tanórán kívüli programokban látja az egymásratalálás lehetőségét. Többen említették, hogy a roma szülők bevonásával, az ő motiválásukkal, a velük való kommunikáció javításával lenne elérhető jobb eredmény. Szerintük a motivációk erősítését a családon keresztül kellene elérni, például több közös, 16

17 szülők részvételével való program szervezésével. Egy másik vélemény szerint viszont éppenséggel a családoktól függetlenített környezetet kellene biztosítani, mert a konfliktus általában onnan indul ki. Szerintük minél többször ki kellene mozdítani a gyerekeket az otthoni légkörből. Az egyik fontos figyelmeztetés az volt, hogy nem csak a családnak, hanem a pedagógusnak is hatalmas felelőssége van ebben a kérdésben. Az ő személyisége, mintaadó magatartása jelentősen hozzájárulhat a különböző etnikai csoportokból érkező gyerekek kapcsolatának javításához. Az igazgatók közül páran azt javasolták, hogy roma származású pedagógus asszisztenseket, oktatókat, gyermekvédelmi felelősöket kellene minél nagyobb számban alkalmazni. Az alkalmazott pedagógiai módszerek változatosságára, megfelelő eszközök, oktatási formák használatára is többen felhívták a figyelmet. Elsősorban nem anyagi segítségre, hanem mentálhigiénés nevelésre lenne szükség szerintük. Az egyik hatékony pedagógiai módszer az igazgatók szerint a problémafeltárás és konfliktuskezelés. Fontos, hogy a pedagógus intenzíven figyeljen a gyerekekre, nyitott legyen a problémáikra. Többen kiemelték, hogy a kisebb osztálylétszám mindenképpen kedvez a kapcsolatok erősítésének. Elhangzott az is, hogy jobb eredményeket úgy lehet elérni, ha külön osztályokban, a gyerekek sajátos életvitelének figyelembe vételével zajlana az oktatás. Mások viszont éppen ellenkezőleg: azt tartanák jobbnak, ha a tehetséges gyerekekkel együtt lennének a gyengébb képességűek is, ami motiválná őket. A tanítás hatékonyságának növelését néhányan az iskolák, illetve az osztályok struktúrájának megfelelő alakításával tartják elképzelhetőnek. Ők is a kiscsoprtos oktatás előnyeit hangoztatják elsősorban. A spontán vélemények tudakolása mellett a kérdőív is fölvetett néhány olyan, alapvetően program jellegű lehetőséget, amely elősegítheti a gyerekek közösséggé formálódását. Szinte valamennyi programról el tudták mondani a pedagógusok, hogy azok iskolájukban vagy a településükön a jelenlegi vagy az előző tanévben előfordultak. Így közel minden válaszadó környezetében megrendezésre kerültek tanulmányi versenyek, tanulmányi kirándulások (nem erdei iskola), iskola által 17

18 szervezett, tanórán kívüli tevékenységek (klubfoglalkozások, szakkörök, sportkörök), iskolához kötődő szabadidős programok (farsang, bál) vagy egyéb települési programok (pl. falunap, gyereknap). Egyetlen programforma a nyári tábor nem volt általánosan jellemző, aminek okát többen az anyagi lehetőségek hiányában jelölték meg. A közösségi programok közül a tanulmányi kirándulás és az iskolához kötődő közösségi szabadidős programok (pl. farsang, bál) mozgatják meg a legtöbb tanulót, a legkevesebb tanuló viszont a tanulmányi versenyekre aktivizálható, és más okból szintén nagyon kevesen mennek el az iskolák által szervezett nyári táborokba. Azokban az osztályokban, ahol a gyerekek közül senki vagy csak kis részük kapcsolódik be a közösségi programokba, az átlagosnál lényegesen magasabb a rossz anyagi körülmények között élő, támogatásban részesülő és a roma gyerekek aránya is. A pedagógusok kevésbé egyértelműnek látják a közösségi programokon való tanulói részvétel és a hátrányos helyzet közti összefüggést. Szinte minden pedagógus végez a szociális kompetencia fejlesztése érdekében valamilyen közösségépítő, közösségfejlesztő tevékenységet, és sokan alkalmaznak az iskolai agresszió csökkentésére irányuló módszereket, elsősorban az idősebb pedagógusok, továbbá a női osztályfőnökök. Ahol sok a hátrányos helyzetű gyerek, ott a pedagógusok nagyobb előnyben részesítik ezeket a módszereket. Az osztályfőnökök túlnyomó többsége készít egyéni fejlesztési tervet a 21 fős átlagos osztálylétszámból közel 6 fő számára. Minél kisebb az osztálylétszám, és minél több a hátrányos helyzetű gyerek, annál több diák egyéni fejlesztése zajlik. A 8. osztályt vezető osztályfőnökök jelenlegi osztályukban eddig összesen átlagosan 13 tanuló családját látogatták már meg, amiből 5 esett az idei tanévre. A tapasztaltabb pedagógusok gyakrabban élnek ezzel, és minél kisebb az osztálylétszám, annál több tanulójához eljut a pedagógus egy tanévben. A családdal való személyes találkozás, kommunikáció pedig a megkérdezett osztályfőnökök véleménye szerint jelentősen erősíti nem csak a tanulási motivációt, hanem a gyerekek közösséggé formálódását, az interetnikai kapcsolatok bővülésének esélyét. Talán éppen a kapacitásuk korlátai miatt a pedagógusok érezhetően tudatosan alakítják ki családlátogatási tervüket, és elsősorban azokat látogatják, akiknél problémák merülnek föl. 18

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana A lakossági közvélemény-kutatást a Sze-Lá-Ví Alapítvány végezte a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Tordas

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért

Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért Kovács Zsuzsa Tókos Katalin A jelen tanulmány a 2010-ben lefolytatott, A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben 2. című kutatás (Vámos,

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés

Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Tanulói kérdőív. Országos kompetenciamérés. Oktatási Hivatal

Tanulói kérdőív. Országos kompetenciamérés. Oktatási Hivatal Tanulói kérdőív Országos kompetenciamérés 0 Oktatási Hivatal Tisztelt Szülő, Kedves Tanuló! Az alábbiakban tájékoztatjuk a jelen kérdőív céljáról, kitöltési és kezelési módjáról, a benne szereplő adatok

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2015 Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Tartalomjegyzék 1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 3 1.1. Az iskola egészségnevelési szemlélete...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége

Takács Izabella. 1. ábra. A szülők iskolai végzettsége Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp. 215 182. A VAJDASÁGI MAGYAR ANYANYELVŰ DIÁKOK KÖRNYEZETNYELVHEZ ÉS IDEGEN NYELVHEZ VALÓ VISZONYULÁSA TAKÁCS IZABELLA Újvidéki

Részletesebben

Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben

Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben 1 Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben Kezet csak megfogni szabad Elveszíteni vétek Ellökni átok Egymásba simuló kezek tartják

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 Szigetvári kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Polonyi Gábor MTA TK Budapest

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2013. április 25-ei rendes ülésére. Bognár Judit intézményvezető

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2013. április 25-ei rendes ülésére. Bognár Judit intézményvezető Budakalász Város Polgármestere 61/2013.(IV.25.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2013. április 25-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben