Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés"

Átírás

1 TÁMOP / projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs, Dr. Vilmányi Márton SzTE GTK 2011.

2 Tartalom Bevezetés Vállalkozóvá válás A vállalkozásindítás körülményei Az indításhoz szükséges teendők Az indításhoz kapcsolódó nehézségek A vállalkozás alapítás körülményeinek és az ehhez kapcsolódó teendők és nehézségek kapcsolata A vállalkozás indítás indokaihoz kapcsolódó tevékenységek és nehézségek sajátosságai Az egyetem szerepe a vállalkozásalapításban Vállalkozási ismeretek

3 Bevezetés Jelen kutatás keretein belül kísérletet tettünk arra, hogy a vállalkozásfejlesztés kutatási tevékenységen belül visszajelzéseket nyerjünk a vállalkozói szektortól is azzal kapcsolatban, hogy az oktatás és egyáltalán az egyetem milyen fontosságú tényező a vállalkozóvá válás kérdésében. Ennek a célnak az elérése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével kutatást végzett a vállalkozás alapítás és működtetés témakörében. Kutatásunkkal mindenekelőtt fel szerettük volna tárni, hogy mely tényezők vezetnek, illetve vezettek vállalkozások alapításához, valamint mik járulnak hozzá a sikeres működéshez. Mögöttes célként a kutatás eredményeit felhasználva a régió vállalatainak versenyképességének növekedését és a vállalkozói kedv fellendülését szeretnénk elősegíteni. A kutatás mindösszesen három logikai egységre bomlott. Az első modulban a vállalkozóvá válás legfontosabb tényezőit tekintettük át, a második részben az egyetem szerepét vizsgáltuk, míg a harmadik egységben a vállalkozás indításához és működtetéséhez kapcsolódó legfontosabb ismeretek elemzését kíséreltük meg. Kutatásunk mindössze nyolc kérdésből áll, a tesztek alapján az átlagos kitöltési ideje körülbelül perc. Várakozásainkkal ellentétben sajnálatos módon a válaszadási hajlandóság meglehetősen alacsonynak bizonyult, összesen mindössze 100 választ sikerült megkapnunk. A kutatás teljesen anonim módon valósult meg, egyedi válaszok nem kinyerhetőek belőle, továbbá az eredményeit kizárólag kutatási célra használtuk fel. A válaszokat bizalmasan kezeltük, és annak publikációja csak összegzetten, a válaszadók személyének azonosítása nélküli módon történt meg. Az alábbiakban a primer felmérés legfontosabb eredményeit összegezzük. 2

4 1 Vállalkozóvá válás Ebben a részfejezetben a vállalkozóvá válás legfontosabb tényezőit tekintjük át. A szakirodalmi áttekintés és a gyakorlati tapasztalatok alapján számos tényező befolyásolja, hogy kiből miért lesz vállalkozó, illetve meggyőződésünk, hogy a vállalkozóvá válás folyamata nagymértékben determinálja azt is milyen vállalkozói magatartást valósít meg a későbbiekben a vállalkozó. A primer kutatás során ebben a logikai egységben az alábbi tényezőkkel kapcsolatban kíséreltük meg releváns információk kinyerését: részleteses vizsgáltuk a vállalkozás indítás körülményeit, feltérképeztük, hogy melyek a válaszadók szerint az indításhoz szükséges teendők, megvizsgáltuk, hogy melyek az indításhoz kapcsolódó legfontosabb nehézségek, vizsgáltuk a vállalkozásalapítás körülményeinek és az ehhez kapcsolódó teendők és nehézségek kapcsolatát, illetve áttekintettük a vállalkozásindítás indokaihoz kapcsolódó tevékenységek és nehézségek sajátosságait. 1.1 A vállalkozásindítás körülményei A vizsgálat során ebben a logikai egységben először azt tekintettük át, hogy milyen motivációk mekkora szerepet kaptak a vállalkozás megindításánál. A hazai és nemzetközi szakirodalom általában hasonló motiváció-típusokat szokott elkülöníteni, ezek közül emeltük ki a legfontosabbakat. A megkérdezés egy négy fontossági értéket megjelenítő skálán történt, a megkérdezettek minden egyes tényezőnél megjelölhettek egy értéket, így érzékeltetve, hogy az alábbi tényezők mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához. Az alábbi válaszokat lehetett megjeleníteni: 1 Ennek nem volt köze a vállalkozásom indításához 2 Ennek részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor 3 Ennek jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor 4 Ez az egyik legfontosabb dolog volt vállalkozásom indításakor 3

5 A válaszadók által adott értékek között markáns különbségek figyelhetőek meg, értelemszerűen vannak számottevően fontosabb (erősebb?) motivációk (1. táblázat). A mélyebb elemzések megtétele nélkül is érzékelhető, hogy a válaszadók maghatározó része a valódi vállalkozó kategóriába sorolható. (az utolsó három kategóriát örvendetesen kevesen tartották fontosnak). 1. táblázat Vállalkozásalapítási motivációk értékeinek megoszlása (%) Technológiai ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok Otthonról szerettem volna dolgozni Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek Forrás: saját szerkesztés A közvetlen eloszlásokat vizsgálva kialakíthatunk két kategóriát, amelyek a visszajelzések alapján különös fontossággal jelentkeztek. A legjellemzőbb két terülte egyrészt a piaci igény észlelése, másrészt a meglévő tapasztalatok hasznosítása. Ilyen értelemben tehát a megkérdezett vállalkozók meghatározó része pontosan a lehetőségvezérelt és megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező típusba tartozik. A konkrét értékek jelen esetben az alábbiak: 4

6 Leggyakoribb tényezők: - Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek o 40% - Legfontosabb dolog volt indításkor o 24 % - Jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor - Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani o 43% Legfontosabb dolog volt indításkor o 29% - Jelentős szerepe volt A második fontossági kategória a gyakori tényezők halmaza. (ezek már nem bírnak a válaszadók szerint olyan nagy jelentőséggel, mint az előzőek, de meghatározóak egy vállalkozás elindításában). Ebben az esetben is igazolódtak a várakozások, mivel a függetlenség iránti vágy általában az egyik alapmotiváció szokott lenni. Értelemszerűen a pénzszerzés is megjelenik, de ezt a tényezőt vélelmezhetően egy kissé lejjebb sorolták a válaszadók, mint amilyen a valóságos helye a vállalkozásindítási okok között. Egyik oldalról örvendetes, hogy csak 8% sorolta a legfontosabb kategóriába, másik oldalról a 23%-os jelentős szerep vélelmezhetően alacsonyabb érték a valóságnál. A konkrét értékek jelen esetben az alábbiak: Gyakori tényezők: - Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. o 26% Legfontosabb dolog volt indításkor o 34% - Jelentős szerepe volt - Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá. o 8% Legfontosabb dolog volt indításkor o 23% - Jelentős szerepe volt o 36 % Részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor 5

7 1.2 Az indításhoz szükséges teendők A vizsgálat során ebben a logikai egységben azt tekintettük át, hogy a különféle teendők milyen fontossággal bírtak a válaszadók szerint, azaz mekkora szerepet kaptak a vállalkozás megindításánál. Arra törekedtünk, hogy a legkülönfélébb megelőző feladatokat gyűjtsük össze, majd ezek közül emeltük ki a legfontosabbakat. Az előzőekhez hasonlóan jelen esetben is a megkérdezés egy négy fontossági értéket megjelenítő skálán történt, a megkérdezettek minden egyes tényezőnél megjelölhettek egy értéket, így érzékeltetve, hogy az alábbi tevékenységek mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához. Az alábbi válaszokat lehetett megjeleníteni: 1- Nem használtam a vállalkozásom beindításához 2 Részben használtam a vállalkozásom beindításához 3 Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 4- Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat Ebben az esetben is különféle a fontosságokat tulajdonítottak a vállalkozók az egyes teendőknek. Érdekes jelenség, hogy felületes első ránézésre a képzése hasznosságát meglehetősen alacsonynak találják a vállalkozók (2. táblázat). 2. táblázat Vállalkozásalapítási teendők értékeinek megoszlása (%) Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel Szakmai képzéseken történő részvétel Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) Konzultáció más vállalkozókkal Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzése Alaptőke megszerzése Üzleti terv készítése Forrás: saját szerkesztés 6

8 A közvetlen eloszlásokat vizsgálva kialakíthatunk két kategóriát, amelyek a visszajelzések alapján különös fontossággal jelentkeztek. A leggyakoribb teendők közé soroltuk a legkedvezőbb értékeket kapó két kategóriát. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a vállalkozók a szükséges ismeretek, tapasztalatok begyűjtésének, ilyen értelemben is összhangban a motivációkkal kapcsolatos válaszokkal felkészült vállalkozók a legjellemzőbbek. Másik oldalról rendkívül pozitív eredménye a kutatásnak, hogy a visszajelzések alapján működik a tudásáramlás és tapasztalatcsere a vállalkozók között, hiszen a Konzultáció más vállalkozókkal kategóriát a második helyre sorolták összességében a válaszadók. A konkrét értékek jelen esetben az alábbiak: Leggyakoribb teendők: - Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése o Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat 41% o Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 28% - Konzultáció más vállalkozókkal o Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat 20% o Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 37% A második fontossági kategória a gyakori teendők halmaza. (ezek már nem bírnak a válaszadók szerint olyan nagy jelentőséggel, mint az előzőek, de meghatározóak egy vállalkozás elindításában). Szintén a felkészültséggel hozható összhangba, hogy a második kategórián belül a legfontosabbnak az Általános ismeretek gyűjtése bizonyult. Ismét egy visszajelzés, amelyben a vállalkozók érzékeltetik, hogy komolyan vették a vállalkozásindítás előtti felkészülési fázist. Hasonló fontosságot tulajdonítottak a vállalkozók az adminisztratív háttér ismeretének is, különösen érdekes, hogy 26%-uk úgy vélte, hogy a üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozását. Ez azért rendkívül érdekes adat, mert pontosan a jogi, ügyviteli tevékenységek azok, amelyek teljesen egyértelműen megfelelő színvonalon megvásárolhatók a piacon, pontosan ezért az lenne a reális elvárás, hogy a vállalkozók nem tulajdonítanak ennek különösebb fontosságot. 7

9 A konkrét értékek jelen esetben az alábbiak: Gyakori teendők: - Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) o Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat 21% o Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 28% - Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzése o Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat 26% o Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 26% o Részben használtam a vállalkozásom beindításához 27% Összességében három alapvető megállapítás tehető a fenti eredmények ismeretében. Egyrészt a válaszadók rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak a vállalkozás előtti felkészülésnek, különösen a megszerzendő ismereteknek. (Vélelmezhetően pontosan ezért is vágnak bele felkészülten a vállalkozásaikba). Másrészt számunkra elég meglepő módon a Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel és a Szakmai képzéseken történő részvétel egyaránt alacsony szerepet kapott (előbbinél 48% utóbbinál 41% mondta, hogy nem használta a vállalkozásához). Ezek azonban árnyaltabban kifejtésre kerülnek a tanulmány későbbi részében, ahol rávilágítunk, hogy főleg a kvázi kényszer vállalkozók rontották le ezeket az értékeket. Harmadrészt egyértelműen úgy tűnik, hogy ezen kutatás ezen része alapján a közvélekedéssel ellentétben a vállalkozók számára az alaptőke megszerzése mégsem jelentett olyan nagy problémát. (Megjegyzendő, hogy erre a tényre már más kutatások is rámutattak.) Valószínűsíthetően megfelelően kidolgozott ötlettel viszonylag könnyen megszerezhetőek a szükséges külső források, illetve a válaszok arra is utalhatnak, hogy az alaptőke rendelkezésre állt. Sajnos mivel az üzleti terv készítésnek sem tulajdonítottak a válaszadók kétharmada érdemi jelentőséget így inkább ez a második eset lehet a tény. 8

10 1.3 Az indításhoz kapcsolódó nehézségek A harmadik logikai egységben arra kíséreltünk meg választ kapni, hogy milyen nehézségeket tartottak fontosnak a vállalkozók a cég elindításánál. Ezt egy más típusú lekérdezéssel oldottuk meg, a vállalkozók kaptak egy listát a lehetséges nehézségekről, és direkt módon rákérdeztünk, hogy az alábbiak közül mik okoztak komolyabb nehézséget a jelenlegi vállalkozása elindításakor?. A válaszadók több választ jelölhettek meg a listából. Az alapvető fontosságra a megjelölések gyakoriságából következtettünk, összesen három kategória került kialakításra. Leggyakoribb nehézségek (40% feletti megjelölés): - Üzleti kapcsolatok kiépítése (a megkérdezettek 46%-a jelölte meg) - A szükséges anyagi források előteremtése: 45% - Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése: 44% Gyakori nehézségek (25-40% közötti megjelölés) : - Jogi kérdések intézése, papírmunka 38% - Kockázatvállalástól való félelem 30% - Telephely, iroda megszerzése, berendezése: 28% Ritkább nehézségek (25% alatti megjelölés) - A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása 11% - A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya 11% - Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya 21% - Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása 13% - Túlzottan erős versenybe becsatlakozás 15% - Az emberek irányítása és motivációja 13% - Saját motivációm, fegyelmem hiánya 12% - Korábbi jó munkahely otthagyása 12% - Koromból, nememből, vagy nemzetiségemből fakadó hátrányos megkülönböztetés leküzdése 3% 9

11 Számos megállapítás vonható le már a közvetlen visszajelzések alapján is, amelyek valamilyen módon érzékeltetik a válaszadók véleménye alapján kialakuló képet egy üzletindítás esetében: Világosan érzékelhető, hogy a legfontosabb nehézségek egyértelműen üzleti jellegűek. A háromból kettő ráadásul piaci kategóriákat feszeget (üzleti kapcsolatok, ügyfelek megtalálása) Ki kell emelni egy kissé furcsa kettősséget: míg az előző kérdéskörben a források megszerzése nem kapott olyan nagy figyelmet, a nehézségek között viszont már az egyik legfontosabb nehézség a szükséges anyagi források előteremtése Ez megint összefüggésben lehet a hazai vállalkozások általános forrásbevonási képességével. A gyakori nehézségek kategóriája úgy tűnik inkább az operatív feltételek biztosítása köré csoportosul, hiszen mind a jogi kérdések intézése, mind a szükséges háttér infrastruktúra biztosítása ide sorolható. A kockázatvállalástól való félelem magas arányú megjelölése is összhangban van a várakozásokkal, mivel más kutatások is rámutattak, hogy igen gyakori jelenség, amely nagymértékben gátolja a vállalkozási hajlandóság tényleges vállalkozássá válását. Örvendetes, hogy a nehézségek meghatározó hányada a ritkább kategóriába került besorolásra. Megint egy érdekes visszajelzés, hogy bár az üzleti képzéseknek nem tulajdonítanak különösebben nagy figyelmet a vállalkozók, a ritkább kategórián belül markánsan megjelent az üzleti, gazdasági ismeretek hiánya a 21%-os megjelenéssel. Pontosan az ilyen hiányosságokon lehet enyhíteni a megfelelő színvonalú gazdasági jellegű képzéseken történő részvétellel. 10

12 1.4 A vállalkozás alapítás körülményeinek és az ehhez kapcsolódó teendők és nehézségek kapcsolata A kutatás következő fázisában összefüggéseket kerestünk aközött, hogy vajon a vállalkozás alapítás azon lehetséges körülményei, amelyek a kérdőívben megnevezésre kerültek, valamint az ehhez kapcsolódó teendők között milyen jellegű kapcsolat, esetleg szabályszerűség figyelhető meg. Ugyancsak ezen pontban vizsgáltuk meg azt is, hogy a vállalkozás alapításnak a kérdőívben szereplő lehetséges körülményei, valamint a felmerülő nehézségek között tapasztalható-e bármilyen kimutatható szabályszerűség. Ezen kérdésekre a választ kereszttáblák elemzésével vizsgáltuk, mivel a vizsgált változókat kategoriálisnak és nem skálásnak értelmeztük. A lehetséges válaszok nem alkottak ugyanis valós skálát, inkább kategóriákat. A kereszttáblák eredményeinek általánosíthatóságához Chi-négyzet tesztet alkalmaztunk. Ehhez a kérdőíven megadott lehetséges válaszlehetőségeket összevontuk. Erre a műveletre azért volt szükség, mert a Chi-négyzet teszt kontroll mutatója az összevonás nélkül több esetben olyan értéket adott, amely az eredmények értelmezését nem tette volna lehetővé, következésképpen eredeti célunk, a kereszttáblák eredményeinek általánosítása nem lett volna megvalósítható. A válaszlehetőségek összevonása a kérdőív első 1 és második 2 kérdését érintette. A kérdőíven mindkét kérdés esetén 4-4 válaszlehetőség közül választhatott a megkérdezett. Ezen válaszlehetőségeket mindkét kérdés esetén 2-2-re vontuk össze, így összesen két összevont kategória jött létre: Használta / Volt jelentősége. Nem használta / Nem volt jelentősége A két összevont kategória nem arányosan tartalmazza az eredeti válaszlehetőségeket, hiszen a Használta / Volt jelentősége kategóriába 3-3 korábbi válaszlehetőséget, míg a Nem használta / Nem volt jelentősége kategóriába 1-1 korábbi válaszlehetőséget soroltunk be. 1. A Használta / Volt jelentősége kategóriába vontunk össze 3 korábbi válaszlehetőséget: 1 1. Kérdés: Kérem jelölje meg, hogy az alábbi tényezők mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához? 2 2. Kérdés: Mennyire voltak fontosak az alábbi teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása érdekében? 11

13 Egyrészt a Részben használtam a vállalkozásom beindításához / Ennek részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor, másrészt Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához / Ennek jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor, harmadrészt Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat / Ez az egyik4 legfontosabb dolog volt vállalkozásom indításakor. 2. Nem használta / Nem volt jelentősége kategória megmaradt az eredeti Ennek nem volt köze a vállalkozásom indításához / Nem használtam a vállalkozásom beindításához válaszlehetőség. 3. táblázat A vizsgált kérdések eredeti kategóriái és az összevonás logikája Összevo 1. Kérdés: Kérem jelölje meg, hogy az 2. Kérdés: Mennyire voltak fontosak az nás utáni alábbi tényezők mennyiben járultak alábbi teendők a jelenlegi vállalkozás felosztás hozzá vállalkozása indításához? elindítása érdekében? 1 Ennek nem volt köze a vállalkozásom 1- Nem használtam a vállalkozásom indításához beindításához Összevon 2 Ennek részben volt szerepe a 2 Részben használtam a vállalkozásom ás után 1 vállalkozásom indításakor beindításához 3 Ennek jelentős szerepe volt a 3 Kifejezetten jól jött a vállalkozásom vállalkozásom indításakor beindításához 4 Ez az egyik legfontosabb dolog volt 4- Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen Összevon vállalkozásom indításakor tudtam volna beindítani vállalkozásomat ás után 2 Forrás: saját szerkesztés Módszertani értelemben fontos kiegészítés, hogy a létrejövő kereszttáblák közül is csak azokat vizsgáltuk, ahol a Chi-négyzet tesztben a cellák 20%-nál kevesebb esetében volt 5 alatti a számosság. A teljes mintától való eltérés jellemzői Mielőtt a részletes kapcsolatvizsgálatra rátérnénk, néhány olyan megállapítást teszünk felsorolás jelleggel, amellyel az a célunk, hogy az egyes vállalkozásalapítási motivációkat a teljes mintához hasonlítsuk. Mindezzel az a célunk, hogy az egyes vállalkozásalapítási körülmények különbözőségi pontjait felfedjük. 12

14 Akiknél volt jelentősége a vállalkozás alapításánál annak, hogy Technológiai ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert, azok o 81%-a használt üzleti tervet ( az összes megkérdezett 67%-a használt) o 76%-a használt szakmai képzéseket ( az összes megkérdezettnél ez 60%) o 71%-a használt gazdasági képzéseket ( összesnél ez 52%) o 48%-ának volt nehézsége Jogi kérdések, papírmunka -val (összesnél 38%) o Ügyfélkör kiépítésével 52%-nak volt gondja (összesnél 44%) Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek, azok o Nem tértek el jelentősen (5%pontnál jobban ) az összes megkérdezett eredményeitől Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat, azok o Nem tértek el jelentősen (5%pontnál jobban ) az összes megkérdezett eredményeitől Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam, azok o Szakmai képzéseket 68%-a használt (ö:60%) o Jogi, ügyviteli ismereteket 90%-a használt (ö:80%) o A munkavállalók megtalálásával/képzésével/oktatásával 40%-nak volt gondja (ö:30%) Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá, azok o Jogi, adminisztratív nehézséget 43%-a érzékelt (ö:38%) Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban, azok o Gazdasági képzést 64%-a használt (ö: 52%) o Szakmai képzéseket 72%-a használt (ö: 60%) o Alaptőkét előzetesen 76%-a szerzett (ö: 67%) (Ennek az alaptőkének az értelmezése nem tiszta, a kérdés nem volt túl jó ) o Ügyfélkör kiépítésével 60%-nak volt gondja (összesnél 44%) o Jogi, adminisztratív nehézséget 52%-a érzékelt (ö:38%) o Anyagi forrás megszerzése 52%-nak jelentett gondot (ö.: 45%) Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen., azok o Gazdasági képzést 71%-a használt (ö: 52%) 13

15 o Szakmai képzéseket 71%-a használt (ö: 60%) o Alaptőkét előzetesen 88%-a szerzett (ö: 67%) o Üzleti tervet 77% készített (ö:67%) (Ezek érdekes eredmények, részben azért, mert kevesen jelölték ezt) Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani, azok o Nem tértek el jelentősen (5%pontnál jobban ) az összes megkérdezett eredményeitől Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet, azok o Gazdasági képzést 61%-a használt (ö: 52%) o Szakmai képzéseket 73%-a használt (ö: 60%) o Konzultált más vállalkozókkal 93% (ö: 82%) o Általános ismereteket szerzett be (könyv, internet) 85%-uk (ö:67%) o Alaptőkét előzetesen 93%-a szerzett (ö: 67%) o Jogi, ügyviteli ismereteket 76%-a használt (ö:80%) o Gazdasági ismeretek hiánya 29%-uknak okozott nehézséget (ö:21%) o A munkavállalók megtalálásával/képzésével/oktatásával 24%-nak volt gondja (ö:30%) o A kockázattól való félelem 38%-uknak jelentett gondot (ö: 30%) Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok, azok o Gazdasági képzést 82%-a használt (ö: 52%) o Szakmai képzéseket 91%-a használt (ö: 60%) o Üzleti tervet 82% készített (ö:67%) o Üzleti kapcsolatok kiépítése 59%-uknak okozott nehézséget (ö:46%) o Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése 64%-nak okozott nehézséget (ö: 44%) o Telephely megtalálása, berendezése 18%-nak okozott nehézséget (ö: 28%) o A munkavállalók megtalálásával/képzésével/oktatásával 23%-nak volt gondja (ö:30%) o A kockázattól való félelem 41%-uknak jelentett gondot (ö: 30%) Otthonról szerettem volna dolgozni, azok o Gazdasági képzést 58%-a használt (ö: 52%) o Szakmai képzéseket 75%-a használt (ö: 60%) o Alaptőkét előzetesen 67%-a szerzett (ö: 67%) 14

16 o Üzleti kapcsolatok kiépítése 54%-uknak okozott nehézséget (ö:46%) o Telephely megtalálása, berendezése 21%-nak okozott nehézséget (ö: 28%) o A kockázattól való félelem 46%-uknak jelentett gondot (ö: 30%) o Jogi, adminisztratív nehézséget 21%-a érzékelt (ö:38%) o Anyagi forrás megszerzése 50%-nak jelentett gondot (ö.: 45%) Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam, azok o Gazdasági képzést 21%-a használt (ö: 52%) o Szakmai képzéseket 21%-a használt (ö: 60%) o Szakmai tapasztalatok begyűjtését 18%-uk használta (95%) o A problémák is kisebb súlyúak voltak minden probléma esetén (ezt kevesen jelölték be, így összességében nehezen értelmezhetőek) Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba (ezt kevesen jelölték be, így összességében nehezen értelmezhetőek) A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek (ezt kevesen jelölték be, így összességében nehezen értelmezhetőek) A vállalkozás alapítás körülményeinek és az ehhez kapcsolódó teendők közötti kereszttáblák alapján levonható következtetések A vállalkozás mozgatórugói közül az az eset, amikor a vállalkozás alapítója azért hoz létre vállalkozást, mert új technológiai ötlet jutott eszébe, vagy mert kitalált egy új rendszert, minden egyes válaszadó esetében (100%-os arány) szakmai tapasztalatok gyűjtését emelték ki a teendők közül. Kissé meglepő módon a Cramer-együttható értéke alapjánn az állapítható meg, hogy a technológiaközpontú vállalkozásindítás az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzésével mutatja a legerősebb kapcsolatot, pedig első ránézésre ez a teendő nem a technológiai mozgatórugóhoz, hanem az általános vállalkozásindításhoz kötődik inkább. A technológiai ötlet vezérelt vállalkozásalapítás a vizsgált teendők közül kizárólag az általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) teendővel mutat szignifikáns kapcsolatot, az összes többi tényezővel nem szignifikáns a kapcsolat. A piaci igény észlelése, mint vállalkozásalapítási mozgatórugó esetén szintén nagyon fontos teendőként jelölték meg a válaszadók a szakmai tapasztalatok gyűjtését (96%). Ennek ellenére a két kategória közötti kapcsolat az ellenőrzőszámok alapján nem szignifikáns. A piaci igény észlelésére alapított vállalkozásalapítás kizárólag a más vállalkozásokkal történő konzultáció, mint teendővel alkot szignifikáns kapcsolatot. 15

17 Amennyiben arra a kérdésre keressük a választ, hogy azon vállalkozók, akik a vállalkozás indításának indokaként azt adták meg, hogy függetlenségre, szabadságra vágytak, meg akarták valósítani ötleteiket, álmaikat, milyen teendőket látnak a legfontosabbnak, a fentebbihez hasonló kép tárul elénk. A szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése a válaszadók több, mint 95%-a számára lényeges teendőként került megnevezésre. Amennyiben a függetlenségre való törekvés, mint vállalkozásindítási hajtóerő teendőkkel való kapcsolatát vizsgáljuk a Chi-négyzet mutatóval, úgy két teendővel való kapcsolata tekinthető szignifikánsnak: az általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) és a konzultáció más vállalkozókkal. Azon vállalkozók esetében, akik azért indítottak új vállalkozást, mert elegük lett a korábbi munkájukból, váltani akartak, nem tudunk kiemelni olyan megnevezett teendőt, amely a fentebbiekhez hasonlóan erős gyakorisággal jelenik meg a válaszok között. A kapcsolatvizsgálat esetén viszont megállapítható, hogy a vállalkozásalapítás indoka két teendővel mutat szignifikáns kapcsolatot, a gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétellel és az üzleti terv készítésével. A vállalkozásindítás azon motivációja, mely szerint pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá, a leggyakrabban a szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése teendő megnevezését vonta maga után (95,4%). A mozgatórugó és a teendők kapcsolatának vizsgálatakor ebben az esetben egyetlen teendő, a konzultáció más vállalkozókkal volt szignifikáns. Amikor a válaszadók a vállalkozásindítás okaként azon válaszlehetőséget jelölték meg, hogy Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban, a válaszok legnagyobb gyakorisággal együtt jártak a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (96%) teendő megjelölésével. A családi és baráti kapcsolatokra épített vállalkozásindítás az összes lehetséges, a kérdőíven megjelölt teendő közül kizárólag az alaptőke megszerzésével mutatott szignifikáns kapcsolatot. A kérdőív vállalkozásindítási motivációi között szereplő Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen megnevezésű vállalkozásindítást kiváltó okot megjelölő válaszadók válaszai esetén a motivációkhoz kapcsolódó teendő a legtöbb válaszadó esetén a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (100%) volt. Ezen relatíve impulzusszerű kiváltó ok és a teendők közötti kapcsolat vizsgálatakor az az eredmény született, hogy a kiváltó ok és a felsorolt lehetséges teendők egyike között sincsen szignifikáns kapcsolat, vagyis ebben az 16

18 esetben egy ad-hoc jellegű döntésről beszélhetünk, amelyet nem követett tervszerű, jól modellezhető teendő-átgondolás. A vállalkozásindítást kiváltó okok közül azon verzió, mely szerint Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani, a leggyakrabban a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (96%) teendővel párosult. Ezen mozgatórugó kizárólag a Konzultáció más vállalkozókkal teendővel mutat szignifikáns kapcsolatot. A kérdőíven megjelölt Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet vállalkozás indítást kiváltó okot megjelölők a legnagyobb arányban jelölték meg azt, hogy ezen kiváltó ok esetén éltek a Konzultáció más vállalkozókkal (95,2%) lehetőséggel. A kiváltó ok három teendővel is szignifikáns kapcsolatot mutat: Szakmai képzéseken történő részvétel Konzultáció más vállalkozókkal Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzése Azon vállalkozók mindegyike, akik vállalkozásindítási motivációként a Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok válaszlehetőséget jelölték meg, kivétel nélkül megjelölték a teendők közül azt a válaszlehetőséget is, hogy Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (100%). A motiváció a kérdőíven szereplő teendők közül kettővel mutatott szignifikáns kapcsolatot: Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel Szakmai képzéseken történő részvétel Abban az esetben, amikor a válaszadók a vállalkozásindítás okaként azt jelölték meg, hogy Otthonról szerettem volna dolgozni, akkor a legnagyobb arányban azt is megjelölték, hogy a teendők közül a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (91,7%), az, amit ezen vállalkozásindításkor el kell végezniük. A motivációt kiváltó ok azonban egyik teendővel sem mutatott szignifikáns kapcsolatot a minta adatai alapján. Az Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam válaszlehetőség megjelölése esetén a teendők közül a legtöbben a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (93,3%) lehetőséget is választották. A kiváltó ok és a teendők közötti kapcsolat vizsgálatakor ebben az esetben sem találunk olyan teendőt, amely jelen kiváltó okkal szignifikáns kapcsolatot mutatna. A vállalkozásindítást kiváltó okok közül a Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba lehetőséget megjelölő vállalkozók esetében három olyan teendő is 17

19 megjelölésre került, amelyeket minden olyan vállalkozó alkalmazott, aki ezen kiváltó okot jelölte meg: Szakmai képzéseken történő részvétel (100%) Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (100%), Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) (100%). A kiváltó ok és a teendők közötti kapcsolat vizsgálatakor azt találtuk, hogy a nyugdíjba vonulás utáni vállalkozásindítás a Szakmai képzéseken történő részvétel teendővel mutat kizárólag szignifikáns kapcsolatot. A válaszadók által megjelölt motivációk közül azon kiváltó ok megjelölése, hogy A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek minden válaszadó esetében a Szakmai tapasztalatok, ismeretek begyűjtése (100%) teendő megjelölésével is együtt járt. Ugyanakkor nincs egyértelműen megadható kapcsolódó teendő: a kiváltó ok és a teendők kapcsolatának vizsgálatakor nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás indítását kiváltó motivációk, és a kapcsolódó tevékenységek között kimutathatóak olyan általánosan érvényes összefüggések, tendenciák, amelyek modellezhetőek, és amelyek segítségével lehetőségünk nyílik ezen törvényszerűségek ismeretében célzott vállalkozásfejlesztési stratégiák megfogalmazására. Megállapítást nyert, hogy a vállalkozás indítási körülmények többsége esetén megadható az a tevékenység, amely a motiváció és a tevékenység közötti szignifikáns kapcsolat miatt az empirikus felmérés adatai szerint nagy valószínűség szerint együtt jár az adott motiváció által kiváltott vállalkozásindítással. Modellezni lehet tehát azt, hogy ha tudjuk, hogy egy adott vállalkozó mely motiváció mentén kíván vállalkozást alapítani, akkor az adott kiváltó ok mely tevékenység elvégzését vonja majd maga után ceteris paribus és az akcióinkat, beavatkozási lehetőségeinket ezen információk alapján optimalizálhatjuk. Az esetek döntő többségében egy kiváltó okhoz egy kapcsolódó tevékenység köthető, de akadt egy olyan eset, amikor a kiváltó ok kettő tevékenységgel, sőt, olyan is, amikor három tevékenységgel is összekapcsolható. Ki kell emeljünk négy olyan vállalkozásindítási motivációt, amely esetén nem volt szignifikáns kapcsolódó tevékenység: Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. Otthonról szerettem volna dolgozni Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. Amint láthatjuk, ezen motivációk mindegyikére a relatív koncepciótlanság a jellemző. Egyik esetben sem azért történt vélhetően a vállalkozásalapítás, mert a vállalkozó egy jól 18

20 felépített, átgondolt stratégia mentén, megfontolt lépéseket betartva indult el a vállalkozóvá válás útján. Emiatt a kapcsolódó tevékenységek sem lehettek átgondoltak, amit alátámaszt az a tény is, hogy nem volt kapcsolódó szignifikáns tevékenység egyik esetben sem. Ez a négy esett tehát az, amikor nem tudjuk modellezni az egyes kiváltó okot követő tevékenységeket. 4. táblázat A vállalkozásindítási körülmények és a hozzájuk kapcsolódó szignifikáns teendők Vállalkozás indítási körülmények Szignifikáns teendők Technológiai ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha más vállalkozásokkal történő konzultáció időben lépek, kielégíthetek Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet)más vállalkozásokkal történő konzultáció Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel Üzleti terv készítése Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam konzultáció más vállalkozókkal vállalkozóként szert tehetek rá Családom és baráti kapcsolataimat akartam alaptőke megszerzése kamatoztatni egy vállalkozásban Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. - Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját Konzultáció más vállalkozókkal vállalkozásban akartam hasznosítani Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet Konzultáció más vállalkozókkal Szakmai képzéseken történő részvétel Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzése Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok Szakmai képzéseken történő részvétel Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel Otthonról szerettem volna dolgozni - Elvesztettem az előző munkahelyemet, - munkanélkülivé váltam Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. - Forrás: saját szerkesztés Szakmai képzéseken történő részvétel Amennyiben a továbbiakban kizárólag az 1. táblázatban bemutatott szignifikáns teendők vizsgáljuk, úgy érdemes átgondolni azt is, hogy mely teendők fordultak elő a leggyakrabban, vagyis kapcsolódtak valamely vállalkozást kiváltó motivációhoz szignifikánsan. Azt láthatjuk, hogy a teendők közül a legnagyobb gyakorisággal a konzultáció más vállalkozásokkal fordult elő, amit szorosan követ a szakmai képzéseken való részvétel. 19

21 1. ábra A szignifikáns teendők előfordulási gyakorisága Forrás: saját szerkesztés Projektünk szempontjából kiemelten lényeges annak vizsgálata, hogy a szignifikáns teendők közül melyek tekinthetőek olyannak, amelyek képzéssel javíthatóak, ezáltal a sikeres vállalkozásalapítást elősegíthetik, és melyek azok, amelyek nem. Az előforduló szignifikáns teendők közül a következőket soroltuk a képzéssel javítható teendők közé: Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel Szakmai képzéseken történő részvétel Általánosan elérhető ismeretek gyűjtése (könyvek, Internet) Az üzletindítással kapcsolatos jogi, ügyviteli ismertek beszerzése Üzleti terv készítése Megállapítható, hogy a szignifikáns teendők 60%-a javítható képzéssel, így a vállalkozásindítás sikeressége nagy mértékben előmozdítható képzésekkel, melyben jelen projekt komoly előrelépéseket jelenthet! 20

22 2. ábra A szignifikáns teendők csoportosítása Forrás: saját szerkesztés 1.5 A vállalkozás indítás indokaihoz kapcsolódó tevékenységek és nehézségek sajátosságai A vállalkozásindítás okaként megemlített Technológiai ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert válasz esetén használtam-igen kombinációban nincs olyan kiugró érték, mint amilyeneket a vállalkozásindítás okai és a teendők kapcsolatának vizsgálatakor észleltünk (bizonyos esetekben az előző pontban a 100%-os érték sem volt ritka) Esetünkben a 16 válaszlehetőség nagyjából egyenletesen oszlik el. A technológiai ötlet által vezérelt vállalkozásindítás esetén relatíve nagy gyakorisággal a következő nehézségeket jelölték meg a válaszadók: Üzleti kapcsolatok kiépítése (52,4%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (52,4%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (47,6%), A szükséges anyagi források előteremtése (47,6%), A kockázatvállalástól való félelem (42,9%). A vállalkozásindítás indoka és a nehézségek közötti kapcsolat vizsgálatakor egyetlen szignifikáns nehézség illeszkedett a technológiaorientált vállalkozásindításhoz, mégpedig A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása. Amikor a válaszadó a vállalkozásindítás motivációját illetően azt a választ adta, hogy Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek, relatíve nagy gyakorisággal a következő nehézségekkel szembesült: Üzleti kapcsolatok kiépítése (47,3%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (49,1%), A szükséges anyagi források 21

23 előteremtése (49,1%). A vállalkozásindítás okának és a nehézségek közötti kapcsolat vizsgálata alapján megállapítható, hogy a piaci igény észlelése esetén három nehézséggel mutatható ki szignifikáns kapcsolat: 1. Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya 2. Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása 3. Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása A Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat választ megjelölő vállalkozók leginkább a következő nehézségekkel szembesültek: Üzleti kapcsolatok kiépítése (44,6%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (41,6%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (42,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (44,6%). A vállalkozásindítás motivációjának, valamint a felmerülő nehézségek kapcsolatának vizsgálatakor nem volt olyan nehézség, amely ezen vizsgált vállalkozás indítási mozgatórugóval szignifikáns kapcsolatban lenne. A vállalkozás indítását kiváltó okok közül az, hogy Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam három olyan nehézséggel járt együtt, amely a motivációhoz szervesen köthető: Üzleti kapcsolatok kiépítése (47,4%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (42,1%), A szükséges anyagi források előteremtése (50,0%). A kiváltó okkal kapcsolatba hozható szignifikáns nehézség ebben az esetben sem nevezhető meg. Azon vállalkozások, amelyek indítását a Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá kiváltó ok motiválta, a következő tényezők nehezítették: Üzleti kapcsolatok kiépítése (46,9%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (46,9%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (42,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (44,9%). Ebben az esetben sem nevezhető meg szignifikánsan kapcsolódó nehézség. A Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban választ megjelölő vállalkozók esetében szintén megadhatóak azon nehézségek, amelyek a válaszadók többségénél jelentkeztek: Üzleti kapcsolatok kiépítése (48,0%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (60,0%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (52,0%), A szükséges anyagi források előteremtése (52,0%). Ebben az esetben ezen vállalkozásalapítási motiváció és a nehézségek közötti kapcsolat vizsgálatakor egyetlen szignifikáns nehézség mutatkozott, az Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése. A vállalkozás alapítási motivációk közül a Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen a következő nehézségekkel járt együtt: Üzleti kapcsolatok kiépítése (64,7%), 22

24 Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (47,1%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (52,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (41,2%), Telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése (41,2%). Az emberek irányítása és motivációja az egyetlen olyan nehézség, amely a két változó (kiváltó ok, nehézség) közötti kapcsolat vizsgálatakor szignifikáns volt. A válaszlehetőségek közül a Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani verziót megjelölők leggyakrabban a következő nehézségekkel találkoztak: Üzleti kapcsolatok kiépítése (49,2%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (47,6%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (42,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (39,7%). Szignifikáns nehézséget az adatbázis mintán felvett értékei nem mutattak. Azon vállalkozók, akik amiatt alapítottak vállalkozást, mert mások tapasztalatai alapján úgy gondolták, nekik is sikerülhet, szintén jól beazonosítható nehézségekkel szembesültek: Üzleti kapcsolatok kiépítése (50,0%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (50,0%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (42,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (40,5%), A kockázatvállalástól való félelem (38,5%). Ebben az esetben sem mutatkozott szignifikáns nehézség a változók közötti kapcsolat vizsgálatakor. Amikor Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok motiválták a vállalkozások indítását, akkor a következő nehézségek mutatkoztak: Üzleti kapcsolatok kiépítése (59,1%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (63,6%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (40,6%), A szükséges anyagi források előteremtése (40,9%), A kockázatvállalástól való félelem (40,9%). A vállalkozás indítását kiváltó ok és a nehézségek közötti kapcsolat vizsgálatakor azt találtuk, hogy két szignifikáns nehézség is kapcsolható ezen vállalkozásindítási motivációhoz: Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése, Túlzottan erős versenybe becsatlakozás. Azon válaszadók, akik azért alapítottak vállalkozást, mert otthonról szerettek volna dolgozni, négy nevesített nehézséggel találkoztak leggyakrabban: Üzleti kapcsolatok kiépítése (54,2%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (41,7%), A szükséges anyagi források előteremtése (50,0%), A kockázatvállalástól való félelem (45,8%). Két olyan nehézséget találtunk, amely a kapcsolatvizsgálat során szignifikánsnak mutatkozott: Jogi kérdések intézése / papírmunka, Korábbi jó munkahely otthagyása. A vállalkozók azon csoportja, akik azért döntöttek vállalkozás indítása mellett, mert elvesztették az előző munkahelyüket, munkanélkülivé váltak, jellemzően a következő kockázatokkal voltak kénytelenek szembenézni: Üzleti kapcsolatok kiépítése (50,0%), 23

25 Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (62,5%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (43,8%). Szignifikáns változónak a A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya, mint nehézség bizonyult. Akik nyugdíjba vonultak és utána kezdtek vállalkozásba, a következő problémákkal néztek szembe: Üzleti kapcsolatok kiépítése (42,9%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (42,9%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (42,9%), A szükséges anyagi források előteremtése (57,1%), Saját motivációm, fegyelmem hiánya (42,9%), A kockázatvállalástól való félelem (71,4%). A nehézségek közül egy volt olyan, amely a változók közötti kapcsolat vizsgálata során szignifikánsnak bizonyult: saját motivációm, fegyelmem hiánya. Azon válaszadók esetén, akiknél a cél pusztán az volt, hogy számlaképesek legyenek, azt találtuk, hogy a következő nehézségekkel kallett szembenézniük: Üzleti kapcsolatok kiépítése (72,7%), Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése (54,5%), Jogi kérdések intézése / papírmunka (54,5%), A szükséges anyagi források előteremtése (63,6%), A kockázatvállalástól való félelem (81,8%). Szignifikáns változó a kockázatvállalástól való félelem. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás indítását kiváltó motivációk, és a kapcsolódó nehézségek között akárcsak a kapcsolódó teendők között kimutathatóak olyan általánosan érvényes összefüggések, amelyek segítségével lehetőségünk nyílik célzott vállalkozásfejlesztési stratégiák megfogalmazására. Megállapítást nyert, hogy a vállalkozás indítási körülmények többsége esetén megadható az a nehézség, amely a motiváció és a nehézség közötti szignifikáns kapcsolat miatt az empirikus felmérés adatai szerint nagy valószínűség szerint együtt jár az adott motiváció által kiváltott vállalkozásindítással. Modellezni lehet tehát azt, hogy ha tudjuk, hogy egy adott vállalkozó mely motiváció mentén kíván vállalkozást alapítani, akkor az adott kiváltó ok mely nehézséget vonja majd maga után ceteris paribus és az akcióinkat, beavatkozási lehetőségeinket ezen információk alapján optimalizálhatjuk. Az esetek döntő többségében egy kiváltó okhoz egy kapcsolódó nehézség köthető, de akadt egy olyan eset, amikor a kiváltó ok kettő, sőt, olyan is, amikor három nehézséggel is összekapcsolható. Ki kell emeljünk öt olyan vállalkozásindítási motivációt, amely esetén nem volt szignifikáns kapcsolódó tevékenység: Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá 24

26 Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet 5. táblázat A vállalkozás indítási körülmények és a hozzájuk kapcsolódó szignifikáns teendők Vállalkozás indítási körülmények Technológiai ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert Észleltem egy piaci igényt, amit úgy gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek Szignifikáns nehézségek A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása - Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam - Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam - vállalkozóként szert tehetek rá Családom és baráti kapcsolataimat akartam Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése kamatoztatni egy vállalkozásban Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. Az emberek irányítása és motivációja Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját - vállalkozásban akartam hasznosítani Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is - sikerülhet Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése, Túlzottan erős versenybe becsatlakozás Otthonról szerettem volna dolgozni Jogi kérdések intézése / papírmunka, Korábbi jó munkahely otthagyása Elvesztettem az előző munkahelyemet, A technológiával/vállalkozással kapcsolatos munkanélkülivé váltam személyes tudás hiánya Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba saját motivációm, fegyelmem hiánya A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. a kockázatvállalástól való félelem Forrás: saját szerkesztés 25

27 2 Az egyetem szerepe a vállalkozásalapításban Ebben a logikai egységben kísérletet tettünk arra, hogy valamilyen visszajelzést kapjunk azzal kapcsolatosan, hogy a vállalkozók hogyan vélekednek az Egyetemről. Nyilván itt nem a hagyományos képzési központ jellegét vizsgáltuk az egyetemnek, hanem a vállalkozásindításban esetlegesen! betöltött szerepét elemeztük az intézménynek. Módszertanilag egy adaptált kérdőív alapján állításokat fogalmaztunk meg az egyetemmel kapcsolatban és válaszadók egy négyfokozatú skálán jelölhették meg, hogy mennyiben értenek egyet az adott állítással. Az egyes állításokkal kapcsolatos válaszok az alábbiak voltak, az általunk legjelentősebbnek tartott jellemző értékeket kiemeltük. A egyetemem kreatív légköre inspirálja az új vállalkozások ötleteinek kialakítását. o Nem értek egyet 20% o Valamelyest egyetértek 33% o Nagyrészt egyetértek 26% o Teljes mértékben egyetértek 21% A kurzusok fejlesztik a társadalmi és vezetői készségeket, amelyek szükségesek a vállalkozók számára. o Nem értek egyet 18% o Valamelyest egyetértek 31% o Nagyrészt egyetértek 31% o Teljes mértékben egyetértek 20% A kurzusok biztosítja azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához. o Nem értek egye 19% o Valamelyest egyetértek 34% o Nagyrészt egyetértek 27% o Teljes mértékben egyetértek 20% Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását. o Nem értek egyet 3% 26

28 o Valamelyest egyetértek 30% o Nagyrészt egyetértek 23% o Teljes mértékben egyetértek 44% Az egyetem segítséget nyújt befektetők megszerzéséhez. o Nem értek egyet 54% o Valamelyest egyetértek 26% o Nagyrészt egyetértek 11% o Teljes mértékben egyetértek 9% Az egyetem aktívan támogatja az új cég megalapításának folyamatát. o Nem értek egyet 57% o Valamelyest egyetértek 29% o Nagyrészt egyetértek 2% o Teljes mértékben egyetértek 12% Néhány elemet kiemelünk a kapott válaszokból, és kísérletet teszünk arra, hogy az esetleges okokra is rávilágítsunk. Alapvető megállapítás, hogy a vállalkozásbarát egyetem inkább csak az elméletben, illetve a jövőbeni elképzelésekben létezik. A visszajelzések nem támasztották alá, hogy az egyetem érdemi segítséget nyújthat a vállalkozások indításában. Ezzel az általános megállapítással összhangban az első három kérdés esetén nem túl pozitív kép alakult ki, sem a légkörrel, sem az átadott praktikus tudással kapcsolatban. Érdekes jelenség, hogy az egyetem viszont rendkívül alkalmas az informális kapcsolati háló kiépítésére és megerősítésére. Ezek a kapcsolatok a későbbiekben a vállalkozások működtetésében is érdemi segítséget tudnak nyújtani. (Felmerülhet a kérdés, hogy az egyetem jövőbeni vállalkozásfejlesztési szolgáltatásai közé nem érdemes-e egy tudatos kapcsolatépítést is beintegrálni.) Az egyetem forrásbevonással kapcsolatos szerepe a várakozásoknak megfelelően alakult, ezen a területen egyértelműen komoly előrelépési lehetőségek térképezhetők fel. Végül akár komoly kritikai észrevételként is értékelhető, hogy azzal az állítással, hogy az egyetem aktívan támogatja az új cég megalapításának folyamatát a válaszadók 27

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról (2013. május 06. - június 30.) Budapest, 2013. július 29. I. A célvizsgálat elrendelésének előzménye A

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata 2003 február 1 - március 10. CÉL A rendkívüli országos vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése

KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata

A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1. Bevezetés

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Szabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos

Szabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos 366 Szemle A vidéki diákok nagy része nem a saját nyelvjárása mellé tanulja meg a köznyelvet, hanem helyette. Már az iskolában a tanítók és a tanárok elkezdik a tanulóikban a nyelvjárásokat visszaszorítani,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Térinformatikai alkalmazások 4.

Térinformatikai alkalmazások 4. Térinformatikai alkalmazások 4. Földinformációs rendszerek (LIS) dr. Végső, Ferenc Térinformatikai alkalmazások 4. : Földinformációs rendszerek (LIS) dr. Végső, Ferenc Lektor : Keringer, Zsolt Ez a modul

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

FÉRFIAK KLUBJA - Női teszt a férfi értékekről 2015 Minden jog fenntartva.

FÉRFIAK KLUBJA - Női teszt a férfi értékekről 2015 Minden jog fenntartva. 1 Ez a kutatás és az elemzése, annak minden szerzői joga és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jog a Férfiak Klubja tulajdona. Részeinek vagy egészének felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel, a Férfiak

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A magyar pedagógusok munkaterhelése

A magyar pedagógusok munkaterhelése A magyar pedagógusok munkaterhelése Lannert Judit 1. Bevezetés Ahogy világszerte egyre inkább felértékelődik a versenyképes, tudásalapú társadalmak fenntartható növekedést biztosító szerepe, a pedagógusok

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés

Részletesebben

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com

Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet Írta: Károlyi Veronika (Ronyka) Copyright Károlyi Veronika, 2015 Minden jog fenntartva! Ingyenes e-könyv 5 bődületes hiba,

Részletesebben

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Goldmann Róbert A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Bevezetés AGyermekvédelmi törvény 1 2013. szeptember elején hatályba lépő módosítása pontosan

Részletesebben

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben