A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében"

Átírás

1 A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, május

2 A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel) és a TÁRKI (rögzítés, súlyozás és elemzés) végezte. Az adatfelvételre november és január között, az adatok rögzítésére és a súlyozásra 2002 februárjában és márciusában került sor. E tanulmány a migrációs potenciál mértékét elemzi a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében,»a határon túli magyarok munkaerő mozgásának mértéke és a várható munkaerő-piaci összetétele«tanulmánykötet részeként. A kötet célja, a határon túli magyarok és cigányok munkaerő mozgásának mértékének és munkaerő-piaci összetételének átfogó vizsgálata. A kutatási jelentés négy tanulmányt tartalmaz. A kutatás vezetője: Sik Endre A jelentést írta: Sik Endre és Simonovits Bori TÁRKI Rt Budapest, Budaörsi út Budapest, Pf. 71. Tel.: Fax: Internet: 2

3 Az elemzés során a következő logikát követjük: az alapfogalmakkal való ismerkedés után előbb leírjuk a Kárpát-medencei magyarság és cigányság migrációs potenciáljának legáltalánosabb formájának mértékét és jellemző irányait, majd szűkítjük az elemzést a Magyarország felé irányuló migrációs potenciálra. A következő lépésben a magyarigazolványhoz kapcsolódó migrációs potenciál egyes formáit elemezzük. Ezután összesített migrációs potenciál-mutatókat képezünk, és megvizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló korábbi magyarországi és poszt-szocialista migrációs potenciál adatokhoz viszonyítva az általunk vizsgált migrációs potenciál milyen mértékben tér el. Végül azt elemezzük, hogy mennyiben tér el egymástól a migrációs potenciál különféle típusainak társadalmi bázisa. I. A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai Migrációs potenciálnak nevezzük azt a szándékot, hogy valaki külföldön vállaljon munkát vagy kivándoroljon. Számunkra a migrációs potenciál mértéke csak szociológiai értelemben érdekes 1, a népességen belül mekkora azok köre akik migrációt terveznek 2, s milyen társadalmi-gazdasági tényezők növelik, illetve csökkentik egy társadalom (illetve annak valamely csoportja) migrációs potenciálját. A migrációs potenciál fogalmán belül lévén a jelenség elméletileg nem különösebben bonyolult a mérés, az elemzés, valamint az ezeken alapuló becslések megbízhatóságát eltérően befolyásoló migrációs potenciál típusok között teszünk különbséget (1. sz. táblázat). Teljes körű 1. sz. táblázat A migrációs potenciál típusainak elméleti rendszere Általános Speciális Nyers Tisztított Nyers Tisztított Releváns Teljes körű Releváns Teljes körű Releváns Teljes körű népesség népesség népesség Releváns népesség A migrációs potenciál két alapvető típusa az általános és a speciális forma: 1 A migrációs potenciál mértéke egyéni szinten azt fejezné ki, hogy mennyire erős ez a szándék, de ezzel a pszichológiai jellegű közelítéssel nem foglalkozunk 2 A fenti egyszerű definícióban nem véletlenül szerepel egyszer a szándék egyszer a terv fogalom. Mint ugyanis később látni fogjuk, a migrációs potenciál mértéke nagymértékben attól függ, hogy milyen fogalmazást használunk a kérdezés során. A migrációs terv vagy szándék meglétére való rákérdezés a lehetséges kérde- 3

4 o o Az általános migrációs potenciál a teljes népességre az adott pillanatban jellemző migrációs potenciál mértékét mutatja. Ilyen kutatás például a NDB vagy az IOM nemzetközi összehasonlító elemzései (Wallace 1998). A speciális migrációs potenciál az általános formától abban tér el, hogy a kutató valamilyen szempontból korlátozza a migrációs potenciál elemzésének érvényességi körét. Az ilyen önkorlátozó-alkalmazott megoldások mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a mérés megbízhatóságát fokozza, ha kevesebbről próbálunk meg többet megtudni. A speciális migrációs potenciál kutatása vonatkozhat csupán például: A társadalom egyes csoportjaira, például a fiatalok (Diósi, 1999) vagy a Kárpát-medencei magyarok vagy cigányok (jelen kutatásunk alanyai). A világ egy önkényesen kiválasztott részére (például a CEORG kutatás az EU országokba irányuló migrációs potenciáot vizsgálta csupán (CEORG, 2001). Egy, a migrációs potenciálra feltehetően ható politikai intézkedés hatására, mint például esetünkben a státustörvény bevezetése, illetve a CEORG kutatás esetében az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások nekilendülése. A migrációs potenciál mérésének bizonytalan voltát (jogosan) kritizálók legerősebb érve ugyanis az, hogy egy kérdezési szituációban az emberek sokkal könnyebben fejeznek ki migrációs szándékot, mint ahogy ezt a valóságban megteszik. A nyers és a tisztított migrációs potenciál megkülönböztetése arra irányul, hogy a kérdezés direkt eredményeként született és az alaposabban körüljárt migrációs potenciál közötti eltérést megragadhatóvá tegye. Másként, ennek a tipizálásnak az a célja, hogy a migrációs szándék komolyságát eltérő gondossággal közelítő méréseket megkülönböztesse egymástól: o A nyers migrációs potenciál olyan mérést jelent, melynek során szigorúbb vagy lazább technikával tudakolom az emberektől, hogy vannak-e migrációs szándékaik, s az így kapott válaszokat, minden további korrekció (tisztítás) nélkül, teljes értékű információként kezelve, elemzem. Nyers migrációs potenciálnak tekinthető az olyan kérdezési technikán alapuló migrációs potenciál adat is, amelyben a migráció többféle időtávját különbözteti meg a kutató. Tehát amikor a külföldre távozás már nem általánosságban szerepel a kérzési technikák (mondjuk a gondolt-e már arra vagy a szívesen menne-e típusú kérdezési technikához képest) szigorúbb változata. 4

5 désben (mint például az es IOM által használt technika, ami azt tudakolta, hogy az illető akar-e külföldre távozni (Brym, 1993), hanem az az általunk 1993 óta alkalmazott (Sik 1993, 1999/a) alkalmazott megoldás is, amikor három eltérő migrációs helyzetet (rövid és hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást) különböztetünk meg. Ez a technika arra ugyan alkalmas, hogy elkülöníthetővé tegye a munkavállalási és a kivándorlási szándékot, illetve az előbbin belül a munkavállalás időtávját is durván becsülni képes, de ezek a megkülönböztetések nem elégségesek annak eldöntéséhez, hogy mennyire komoly a migrálni szándékozó válaszadó szándéka 3. o Tisztított migrációs potenciálról akkor beszélhetünk, ha a kérdezés során többféle (de értelemszerűen minden esetben rejtett) kísérlet történik arra, hogy a migrációs szándék komolyságának mértékét megismerje a kutató. A migrációs szándék komolyságának rejtett mérésének technikája többféle lehet, például a migrációs szándék ideje, a tervezett munka helye, jellege, (munkavállalás esetén) az elvárt bér mértéke, a migráció indoka, illetve a már megtett beruházások (információszerzés, nyelvtanulás, kapcsolatépítés) ténye vagy hiánya kapcsán. A szándék komolyságának ilyen közvetett eszközök segítségével történő mérése során a kutató azt feltételezi, hogy a valamikorra, valahová, majd valahogyan, akármilyen munka akármennyi bérért történő végzésére kalandvágyból elkövetett migráció bekövetkezésének valószínűsége kisebb, mint amikor a válaszadó konkrét és átgondoltságot sejtető válaszokat ad a migráció fenti dimenzióiban meghozott döntéseket kutató kérdésekre. Végül a migrációs potenciál tipizálásának harmadik dimenziója a migrációs potenciál alapján készülő becslés megbízhatóságát veszi górcső alá. A teljes népességre vonatkoztatott migrációs potenciál ugyanis olyan társadalmi csoportokra is kiterjeszti a becslést, amelyek sem elméletileg, sem az empirikus adatok szerint nem képesek migrálni. Ezek kiszűrését jelenti a releváns népesség fogalma, ami tehát olyan makroszintű becslést jelent, amely a népességnek csak a migrációs potenciál szempontjából értelmes részére vonatkozik (Sik, 1999/a, Hablicsek-Tóth (2001). 3 Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a rövid távú munkavállalással kapcsolatban a megkérdezettek őszintébben nyilankoznak, mint a hosszú távú munkavállalásról, míg a kivándorlás végképp eltitkolandó tevékenység. E helyütt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy migrációs potenciál megbízhatatlanságát kritizálók köre csak azt tudja elképzelni, hogy vannak olyanok, akik nem valóságos migrációs tervekről számolnak be a kérdezés során. Ám azzal, hogy a kérdezés során migrációs szándékot lehet el is tagadni, ezek a kritikák nem foglalkoznak. 5

6 A 2. sz. táblázatban részben azt mutatjuk be, hol helyezkedik el kutatásunk a fenti három dimenzió által kijelölt tipológiában, illetve azt, hogy ezeken kívül milyen dimenziókat láttunk hasznosnak az elemzés megtervezése során. A táblázat első sorában látható, hogy a kutatás mind általános, mind speciális (a státusztörvény várható migrációs hatásait vizsgáló) migrációs potenciál vizsgálatára alkalmas (lásd az 1. sz. Mellékletben szereplő kérdőív 1. és 3. sz. kérdéseit). 6

7 2. sz. táblázat A migrációs potenciál típusainak a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság migrációs potenciáljának kutatás során alkalmazott rendszere Általános Speciális (a státustörvény hatása) Nyers és teljes körű Nyers és teljes körű Tisztított és teljes körű Tovább tisztított és teljes körű Az egész világ Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Rövid távú munkavállalás Hosszú távú munkavállalás Csak a Nagyvilág Hosszú távú munkavállalás Csak Magyarország Hosszú távú munkavállalás Magyarország és a Nagyvilág Kombinált Hosszú távú munkavállalás Az egész világ Kivándorlás Kivándorlás Kivándorlás Kivándorlás Kumulált Migráció Munkavállalás Migráció Munkavállalás Csak a Nagyvilág Migráció Migráció Migráció Migráció Munkavállalás Migráció Csak Magyarország Munkavállalás Munkavállalás Migráció Magyarország és a Nagyvilág Munkavállalás Munkavállalás Munkavállalás A táblázat második sora azt mutatja, hogy az általános migrációs potenciál esetében sem a tisztított mérésre, sem a releváns népességre vonatkoztatott korrekcióra nincs mód. Ennek oka 7

8 az, hogy alkalmazott kutatásról lévén szó a megbízás nem terjedt ki ezekre a kérdezés- és elemzési elemekre 4. A speciális migrációs potenciál esetében két lépésben tettünk kísérletet a migrációs potenciál tisztítására. Első lépésként a tisztított migrációs potenciált oly módon hoztuk létre, hogy a potenciális migránsok közül kiválasztottuk azokat, akik azonnal (már 2002-ben) munkát terveznek vállalni Magyarországon 5. Második lépésben ezek közül is kiszűrtük azokat, akik a különféle szabályozások hatására mégsem akarnak Magyarországon munkát vállalni 6. Az általános migrációs potenciálhoz hasonlóan a speciális migrációs potenciál esetében sem tudunk a releváns népességre külön becslést adni. Egy tekintetben azonban felhasználtuk a szakirodalomból és a korábbi hazai tapasztalatokból (Sik, 1999/a) származó tudásunkat. Mivel a munkaképes kornál fiatalabbak és annál idősebbek esetében egyaránt csökken a migrációs potenciál mértéke, kutatásunk mintavétele s ez érvényes mind az általános, mind a speciális migrációs potenciálra a év közöttiekre szorítkozott (2. sz. melléklet). Mivel ez az eljárás csak valószínűsíti, de pontos számításokkal nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a vizsgált körben a korhatárokon túl gyakorlatilag elhanyagolható a migráció esélye, ezért ez az eljárás sem tekinthető a releváns népesség pontos becslésének. A 2. sz. táblázat alsó részében látható, hogy az általános, nyers és teljes körű migrációs potenciál esetében két további dimenzióban teszünk kísérletet a migrációs potenciál elemzésére. Az egyik a migrációs potenciál regionális kiterjedtségét, a másik a vizsgált három migrációs potenciál dimenzió egymáshoz kapcsolódásának módját jelenti: - Ha a migrációs potenciál mértékét az egész világra vonatkoztatva akarjuk értelmezni, akkor a világ valamennyi országának azonos esélyt kell kapnia arra, hogy a migráció célállomása legyen. Mivel azonban mind a megbízó érdeklődése, mind minden korábbi kutatás tapasztalata arra ösztönzött minket, hogy kiemeljük a világ egészéből Magyarországot, ezért az egész 4 Mivel a kutatást a magyar Gazdasági Minisztérium rendelte meg az sem volt magától értetődő, hogy egyáltalán kell-e a határon túli munkaerő-piaci szereplők egész világra vonatkozó migrációs terveit vizsgálni. A kutatás tervezése során azért döntöttünk úgy, hogy az általános migrációs potenciállal kezdjük a kérdezést, mert ebben a lehető legáltalánosabb keretbe ágyazva gondoltuk csak érvényesen vizsgálhatónak a Magyarországra irányuló migrációs szándékok felmérését. 5 Azok maradtak, akik a 4. sz. kérdés esetében (1. sz. melléklet) a 1. illetve a 4. alternatívákat választották. 6 Azok maradtak, akik a 11. sz. kérdés mindhárom alkérdése esetében (1. sz. melléklet) az igennel válaszoltak. Elvben többféle további lehetőség is van a migrációs potenciál tisztítására, hiszen a kérdőív speciális migrációs potenciálra vonatkozó része tartalmaz olyan kérdéselemeket, amelyeket fel lehet ily módon használni (mennyire van határozott elképzelése arról, hogy milyen munkát, hol és mennyiért akar végezni), de ezekkel a lehetőségekkel mivel az ezek segítségével történő tisztítás alapos előzetes elemzések után ajánlatos csupán a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem éltünk 8

9 világ kategóriát a Kárpát-medencei magyarok és cigányok migrációja szempontjából két régióra bontottuk szét: Magyarországra és a Nagyvilágra (lásd Simonovits, 2002). E bontás eredményeképpen az általános, nyers migrációs potenciálon belül három migrációs stratégiát tudunk megkülönböztetni egymástól, a csak Magyarország, a csak a Nagyvilág felé irányuló migrációs potenciált, valamint ennek keverékét (2. sz. táblázat). Végül, mivel a kérdőív három időtávra külön-külön vizsgálta a migrációs potenciál bekövetkezésének esélyét, ezért lehetséges elemzési dimenzió ezek összekapcsolásának módja. Ennek két formáját különböztettük meg, a kombinációt, amikor a három migrációs potenciál elem bármelyike a többivel bármely kombinációban előfordulhat (a 2. sz. táblázatban ezt nevezzük a migráció kombinált potenciáljának), illetve amikor mind a három kumulálódva van jelen az egyén migrációs terveiben (ezt nevezzük a migráció kumulált potenciájának). Mind a kombinált, mind a kumulált migrációs potenciált kiszámoltuk olyan formában is, amikor csak a munkavállalás két típusát vettük figyelembe. Ezeket a változókat nevezzük a 2. sz. táblázatban a munkavállalás kombinált, illetve kumulált potenciáljának. A 2. sz. táblázat első részében ez a négy változó szerepel a régió szerinti bontásban. 9

10 II. A migrációs potenciál mértéke II.1 Az általános nyers migrációs potenciál mértéke és iránya A 3. sz. táblázat szerint a Kárpát-medencei magyarság valamivel kevesebb, mint fele tervez rövid távú, körülbelül negyede hosszú távú külföldi munkavállalást, és mintegy ötöde foglalkozik a kivándorlás gondolatával. 3. sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Magyar Cigány Erdély Kárpátaljság Vajda- Dél- Összesealjság Erdély Kárpát- Vajda- Délkikia Szlová- Szlová- Összesen N Rövid távú munkavállalás Hosszú távú munkavállalás Kivándorlás * Az elemszám a válaszmegtagadók eltérő arányai miatt némileg eltérő a migráció három formája esetében. A Kárpát-medencei magyarsághoz képest a cigányság körében sokkal magasabb mind a rövid, mind a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya (a minta kevesebb, mint kétharmada, illetve fele), s valamivel magasabb (a megkérdezettek negyede) a kivándorolni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei magyar népesség általános nyers migrációs potenciálja a kárpátaljaiak és az erdélyiek körében magasabb, a vajdaságiak és a dél-szlovákiaiak esetében alacsonyabb az átlagosnál. A vajdaságiak körében különösen alacsony a rövid távú munkavállalást tervezők, a dél-szlovákiaiak között a kivándorolni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei cigányság esetében az erdélyiek és (a rövid távú külföldi munkavállalás kivételével) a vajdaságiak általános nyers migrációs potenciálja magasabb, a kárpátaljai és különösen a dél-szlovákiai cigányság migrációs potenciálja alacsonyabb az átlagosnál. Ez utóbbi 10

11 esetben az általános nyers migrációs potenciál mértéke, a kivándorlást leszámítva, alig haladja meg a magyar minta értékeit. A 4. sz. táblázatból kiolvasható, hogy az általános nyers migrációs potenciál elsődleges célországa Magyarország. A Kárpát-medencei magyarság körülbelül harmada, illetve ötöde, a cigányság körülbelül fele, illetve harmada tervez rövid, illetve hosszú távú munkavállalást Magyarországon. A Magyarországra bevándorolni szándékozók aránya közel azonos a Kárpát-medencei magyarság és cigányság körében, ez körülbelül a megkérdezettek hetedéthatodát jelenti. 4. sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál legjellemzőbb irányai a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N** Rövid távú munkavállalás Magyarország Németország Ausztria Csehország Hosszú távú munkavállalás Magyarország Németország Ausztria Kivándorlás Magyarország Németország *Mivel a megkérdezettek három választ adhattak, ezért a százalékok összege meghaladhatja a 100 százalékot. A táblázat csak azokat a cél-országokat tartalmazza, amelyek felé a Kárpát-medencei magyarság vagy cigányság legalább egy csoportja legalább 5 százalékos migrációs potenciált mutat. ** Az elemszám a válaszmegtagadók eltérő arányai miatt némileg eltérő a migráció három formája esetében. A kárpátaljai magyarság és cigányság körében nem csupán az érvényes, ami minden más esetben megfigyelhető, vagyis, hogy Magyarország a Kárpát-medencei magyarság és cigányság minden csoportja számára elsődleges cél-ország. A kárpátaljaiak számára Magyarország szinte az egyetlen ország, ahová mehetnek. 11

12 Németország mindhárom migrációs potenciál típus esetében a második legnépszerűbb célállomás. Németország a vajdasági cigányság, Ausztria a dél-szlovákiai magyarság és cigányság számára a munkavállalás szempontjából különösen jelentős 7. Az 5. sz. táblázatban összefoglalóan mutatjuk be a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság általános nyers migrációs potenciáljának mértékét a migráció tervezett hossza és kiterjedése szerint. 5 sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a migráció iránya és időtávja szerint a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Rövid távú munkavállalávállalás Hosszú távú munka- Kivándorlás Magyar lakosság (N=3583) Az egész világ Csak a Nagyvilág Csak Magyarország Magyarország és a Nagyvilág Cigány lakosság (N=1014) Az egész világ Csak a Nagyvilág Csak Magyarország Magyarország és a Nagyvilág Látható, hogy a cigányság egész világra vonatkozó migrációs potenciálja összességében jelentősen meghaladja a magyarokét. Épp ezért az ezen belüli eltéréseken kifejező migrációs stratégiák megoszlásainak összehasonlíthatósága a magyar és a cigány minta között korlátozott érvényességű. Sok szempontból igen hasonló a magyarok és a cigányok migrációs szándékainak irányok és időtáv szerinti struktúrája: 8 A Nagyvilág felé irányuló alacsony migrációs potenciál három időtáv szerinti típusának aránya például a magyarok és a cigányok között egyaránt alig tér el egymástól. 7 A fentieken túl a rövid távú migrációs potenciál cél-országaként szerepel még Olaszország és Spanyolország (az erdélyi magyarság és cigányság 3-3 százaléka), az USA (az erdélyi magyarság 4 százaléka, az összes Kárpátmedencei magyarság 3%), valamint 1-2% közötti értékekkel Anglia, Franciaország és Kanada. A hosszú távú munkavállalás cél-országaként Csehország a dél-szlovákiai cigányság számára (4-5%), Kanada a vajdasági cigányság számára (4-5%), az USA az erdélyi magyarság számára (3%) tűnik viszonylag fontosnak. Kivándorolni Kanadába a vajdasági cigányság 4-5 százaléka, Csehországba a dél-szlovákiai cigányság 3 százaléka szándékozik. 12

13 8 A csak Magyarországra irányuló migrációs szándékok küzöl a rövid távú tervek aránya sokkal nagyobb, mint a másik két migrációs potenciál típusé. 8 Mértékében és belső arányaiban is közel azonos a vegyes migrációs stratégia szerkezete a magyar és a cigány lakosság körében. Ezzel szemben, míg a magyarok körében a csak Magyarországra irányuló migrációs tervek esetében a hosszú távú munkavállalók és a kivándorlók aránya közel azonos, addig a cigányok esetében az előbbiek aránya sokkal magasabb. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Magyarország felé orientálódók aránya (az 5. sz. táblázatban a csak Magyarországon és a Magyarországon és a Nagyvilágban munkát vállalni vagy kivándorolni szándékozók két csoportját együttesen kezelve) a tervezett migráció hossza szerint mekkora, akkor azt látjuk, hogy a magyarok körülbelül harmada (35%) tervez rövid, ötöde (20%) hoszszú távú magyarországi munkavállalást (is), és körülbelül hatoduk (17%) tervez Magyarországba bevándorolni. A cigány lakosság körében mindhárom általános nyers migrációs potenciál érték magasabb, rendre 49%, 30% és 17%. A 6.sz. táblázatban a munkavállalás és a migráció két, illetve három formájának kapcsolódási típusait mutatjuk be a migráció kiterjedése szerint a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében. 13

14 6 sz. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál mértéke a migráció kapcsolódásának típusa és iránya szerint a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Kombinált Kumulált Migráció Munkavállalás Migráció Munkavállalás Magyar lakosság (N=3583) Az egész világ Csak a Nagyvilág Csak Magyarország Magyarország és a Nagyvilág Cigány lakosság (N=1014) Az egész világ Csak a Nagyvilág Csak Magyarország Magyarország és a Nagyvilág Az eddigi trendnek megfelelően, a cigányok kumulált és kombinált migrációs potenciálja az egész világra nézve magasabb, mint a magyaroké. A csak a Nagyvilág -ba illetve a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartó magyarok kombinált migrációs potenciálja nem tér el lényegesen a kombinált munkavállalási potenciáljától, ami azt jelenti, hogy minimális azok aránya (1-1%), akik munkavállalást nem, de kivándorlást terveznek a Nagyvilág -ba. A csak Magyarországba tartók között ez az arány valamivel több, 4%. A cigányok kombinált migrációs potenciálja esetében hasonló tendencia figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy minden irányban 2% azok aránya, akik munkavállalást nem, de kivándorlást terveznek. A magyarok kumulált migrációs potenciálja a csak a Nagyvilág -ba illetve a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartók esetén a legalacsonyabb, ami azt jelenti, hogy 1-2% azok aránya, akik rövid, hosszú távra, és kivándorolni egyaránt mennének a Nagyvilág -ba (is). A kumulált munkavállalási potenciál a csak Nagyvilág -ba tartók esetében szintén elenyésző (2%), a Magyarországra és a Nagyvilág -ba tartók esetében 7%. Csak Magyarországon vállalna rövid és hosszú távon munkát 8%, és mindhárom migrációs módon a magyarok 4%-a. 14

15 A csak Magyarország felé orientálódó cigányok kumulált munkavállalási potenciálja kiemelkedően magas, 17% tervez rövid és hosszú távú munkavállalást kizárólag Magyarországon. Ha azt vizsgáljuk, hogy a Magyarország felé orientálódók kapcsolati típusainak aránya (a 6. sz. táblázatban a csak Magyarországon és a Magyarországon is munkát vállalni vagy kivándorolni szándékozók két csoportját együttesen kezelve) mekkora, akkor azt látjuk, hogy a magyarok majdnem fele (45% és 40%) tervez legalább egyféleképpen (kombinált formában) magyarországi migrációt, illetve munkavállalást (is). Mindhárom migrációs módon, illetve mindkét munkavállalási (kumulált) formában tervez Magyarországra (is) jönni a megkérdezettek 6%-a, illetve 15%-a. A cigány lakosság körében az általános nyers migrációs potenciál valamennyi kombinált és kumulált értéke magasabb, rendre 60% és 56%, illetve 8% és 23%. A következő táblázatban térségenként vizsgálhatjuk a nyers migrációs potenciál kombinált és kumulált kapcsolódási formáinak elterjedtségét. 7. sz. táblázat A Magyarországra (is) irányuló kombinált és kumulált nyers migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%)* Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N Migráció (a kétféle munkavállalás és a kivándorlás együttesen) Kombinált Kumulált Munkavállalás (csak a rövid és hosszú távú munkavállalás) Kombinált Kumulált A 7. sz. táblázat tanúsága szerint a Kárpát-medencei magyarság körülbelül 40 százalékában van jelen kombinált migrációs potenciál. A Kárpát-medencei cigányság esetében ez az érték körülbelül 15 százalékkal magasabb. Nincs ilyen jelentős eltérés a Kárpát-medencei magyarság és cigányság között a kumulált nyers migrációs potenciál esetében. Mindkét esetben körülbelül a népesség tizedére jellemző, hogy mindhárom migrációs tervvel foglalkozik az egyén. A kombinált nyers migrációs potenciál a kárpátaljai magyarság és az erdélyi cigányság körében haladja meg legjobban az adott népesség átlagát. A kumulált nyers migrációs potenciál 15

16 sehol sem magasabb szignifikánsan az adott népesség átlagánál, de a vajdasági magyarság, valamint a Dél-szlovákiai magyarság és cigányság esetében igen alacsony. Amikor a migrációs potenciál mindhárom elemét vizsgáljuk (a 7. sz. táblázat felső része), akkor a következő eltéréseket találjuk a magyar és cigány lakosság négy csoportjának viselkedésében: 8 Míg az erdélyi magyarságra az átlagosnál valamivel nagyobb kombinált és kumulált migrációs potenciál jellemző, addig az erdélyi cigányság esetében csak a kombinált migrációs potenciál, de az igen nagy mértékben. 8 Míg Kárpátalján a magyarokra az átlagosnál sokkal nagyobb arányú kombinált, de csupán átlagos migrációs potenciál jellemző, addig a kárpátaljai cigányságra ennek ellentéte. 8 Míg a vajdasági magyarságra alacsony, addig a vajdasági cigányságra átlagos szintű kumulált migrációs potenciál jellemző. Sokkal több eltérést tapasztalunk a vizsgált térségek kombinált és kumulált migrációs potenciáljának mértékében akkor, ha csupán a munkavállalás két formáját vizsgáljuk (a 7. sz. táblázat alsó része): 8 Erdélyben a magyarságra az átlagnál alig, a cigányságra sokkal magasabb kombinált és kumulált migrációs potenciál jellemző. 8 A kárpátaljaiak közül csak a magyarok esetében és csak a kombinált migrációs potenciál (de az aztán igen nagymértékben) magasabb az átlagosnál. 8 A Dél-szlovákiai magyarok kumulált migrációs potenciálja átlagos, a Dél-szlovákiai cigányságé alacsony. Ennek ellentéte igaz a vajdaságiakra, ahol a magyarság kumulált migrációs potenciálja alacsony, a cigányságé átlag közeli. 16

17 II. 2 A speciális nyers, tisztított és tovább tisztított migrációs potenciál mértéke A 8. sz. táblázat szerint a magyarigazolványt a megkérdezettek többsége szándékozik kiváltani, s ezt munkavállalási szándékkal (tehát e speciális szempont szerint definiált nyers migrációs potenciál értelmében) teszi sz. táblázat A magyarigazolványt kiváltani, s azzal munkát vállalni szándékozók (speciális nyers migrációs potenciállal rendelkezők) aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (a teljes magyar és cigány mintán belül, %) Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N Kiváltja Munkát akar vállalni A magyarigazolvány kiváltásának szándéka az átlagosnál valamivel kisebb a dél-szlovákiai magyarság és cigányság (illetve a kárpátaljai cigányság) körében. A dél-szlovákiai magyarság és cigányság, illetve a vajdasági magyarság esetében a legalacsonyabb a magyarigazolvány munkavállalási szándékú alkalmazásának aránya. Ennek ellentéte a kárpátaljai cigányság esete, ahol kiugróan (s némileg érthetetlen, sőt gyanús módon) 9 magas a magyarigazolvánnyal munkát vállalni szándékozók aránya. A Kárpát-medencei cigányság esetében sokkal erősebb a magyarigazolvány munkavállalási célú kiváltásának motivációja, mint a Kárpát-medencei magyarság esetében. A magyarigazol- 8 A magyarigazolvány kiváltására és az ezen alapuló munkavállalási tervre két egymás után következő, de egymástól független kérdés vonatkozott (lásd 1. sz. melléklet 3. és 4. kérdések). Tehát attól is megkérdeztük, hogy szándékozik-e munkát vállalni a magyarigazolvány segítségével, aki az előző kérdésre adott válaszában tagadta, hogy ilyen igazolványt ki akarna váltani. A kutatói logikától való tudatos elszakadásunk oka az volt, hogy feltételeztük: a magyarigazolvány kiváltása és a munkavállalás csak a formál logika szerint függ szorosan össze, a valóságban az emberek elszakadhatnak ettől a logikától. Adataink szerint azon magyarok és a cigányok közül, akik munkát vállalni szándékoznak a magyarigazolványra hivatkozva, egyaránt egy kisebbség (3% és 2%) nem gondolt arra, hogy ehhez ki is kellene váltani a magyarigazolványt. 9 A kérdőív szerkesztésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy lévén a magyarigazolvánnyal legfeljebb három hónapos (s ezt olykor meghosszabbíthatva, de semmiképpen nem évekre nyúló munkavállalás lehetséges csupán, az 1. sz. táblázatban szereplő rövid távú munkavállalást tervezők arányához képest a 8. sz. táblázat hasonló tartalmú közel azonos számokat fog tartalmazni. A két adatsor összevetése a legtöbb esetben valóban nem tér el nagymértékben egymástól. Az, hogy a legtöbbször az utóbbi esetben valamivel magasabb az arány, annak tudható be, hogy a speciális nyers migrációs potenciál kérdése nem bontotta szét a potenciális migránsok körét időtáv szerint. A kárpátaljai cigányság esetében talált kiugróan magas érték azonban (ami még a magyarigazolványt kiváltani szándékozók értékét is meghaladja) érthetetlen és gyanús. 17

18 ványt kiváltani szándékozó magyarok 50 százaléka, a cigányok 77 százaléka akarja az igazolványt munkavállaláshoz használni. A vajdaságiakra (magyarokra és cigányokra egyaránt) jellemző, hogy a magyarigazolványt az átlagosnál többen váltanák ki, de az átlagosnál kevesebben használnák fel ezt munkavállalás céljából. A magyarigazolvány segítségével tervezett migrációt annak időzítése alapján két típusba soroltuk, azonnali és későbbi ( nem rögtön, majd valamikor, nem tudja mikor ) migráció (lásd a kérdőív 4. sz kérdését az 1. sz. mellékletben). E felosztás alapján képezhetjük a speciális tisztított migrációs potenciál mutatót. Eszerint csak azok a munkavállalók a potenciális migránsok, akiknek konkrét és rövid távon megvalósítandó (esetünkben 2002-ben) migrációs terveik vannak. A 9. sz. táblázatból kitűnik, hogy a Kárpát-medencei magyarság fele, a Kárpát-medencei cigányság több mint háromnegyede rögtön (még 2002-ben) vagy folyamatosan (de már ben is) munkát vállalna Magyarországon. 18

19 9. sz. táblázat A magyarigazolvánnyal való munkavállalás időzítése a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség négy csoportjában (%) Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N Rögtön (már ben) Folyamatosan től Később vagy még nem tudja mikor Összesen A migráció időzítése terén, a kárpátaljai magyarságon belül az átlagosnál magasabb, a vajdasági magyarságon belül alacsonyabb a rögtön munkát vállalni szándékozók aránya. A Kárpátmedencei cigányság esetében a választóvonal az erdélyiek és a másik három térség között húzódik, az erdélyi cigányságon belül az átlagosnál magasabb, a többiek (különösen a szlovákiak és a vajdaságiak) esetében alacsonyabb azok aránya, akik rögtön vállalnának munkát Magyarországon. A Kárpát-medencei magyarság és cigányság magyarigazolvánnyal munkát vállalni szándékozó csoportján belül a már 2002-ben a magyar munkaerő-piacon megjelenni szándékozók arányát (tehát a speciális tisztított migrációs potenciál (a továbbiakban TMP) mértékét) az 1. sz. ábra mutatja. 19

20 1. sz. ábra A tisztított migrációs potenciál (TMP) mértéke a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében, térségenként (%) Erdély Kárpátalja Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Cigány Magyar Magyar Cigány A cigány lakosság TMP-je körülbelül kétszerese a magyar lakosságénak. A magyarság esetében a TMP mértéke a kárpátaljaiak között, a cigányság esetében az erdélyiek között a legmagasabb. A TMP alapjául szolgáló migrációs terv komolyságát három olyan megszorító feltételre való rákérdezéssel teszteltük, amelyek a státustörvény ekkor (2001 decembere) még csak feltételezett gyakorlatához közel állnak. Feltételeztük, hogy a munkavállalás szándékát csökkentheti hiszen a korábban is elterjedt feketemunka jövedelmeihez és (kétes) szabadságához képest kisebb jövedelem érhető el és több a kötöttség, ha a, a fizetésből a közterheket levonják, b, a munkavállalás időtartama nem lehet hosszabb három hónapnál, és c, ha a munkavégzést be kell jelenteni a munkaügyi hatóságoknál. A 10. sz. táblázat adatai arra utalnak, hogy feltételezésünk nem volt helyes: a Kárpátmedencei magyarok és cigányok túlnyomó többsége e három korlátozó tényező ellenére készen áll arra, hogy belépjen a magyar munkaerőpiacra. 20

21 10. sz. táblázat A korlátozó szabályok ellenére munkát vállalni szándékozók aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében, térségenként (%) Akkor is dolgozna, ha Erdély Kárpátalja Magyar Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen Erdély Kárpátalja Cigány Vajdaság Dél- Szlovákia Összesen N Levonnak a béréből Legfeljebb három hónapig maradhat Be kell jelentkezni a munkaügyi hatóságoknál Ebből következik, hogy a TMP értékét ha kis mértékben is, de csökkenti az, ha a fenti három korlátozó tényező hatását is figyelembe vesszük. A speciális tovább tisztított migrációs potenciál (a továbbiakban TTMP) e szerint csak azokat tekinti potenciális migránsoknak, akik a magyarigazolvány segítségével 2002-ben és mindhárom korlát ellenére Magyarországon akarnak dolgozni. A TTMP aránya a Kárpát-medencei magyar és cigány népesség körében térségenként a 2. sz. ábrában látható. 21

22 2 sz. ábra A speciális tovább tisztított migrációs potenciál (TTMP) a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében, térségenként (%) Erdély Kárpátalja Vajdaság Felvidék 18 cigányok magyarok Összesen magyarok cigányok II.3 A Kárpát-medencei magyar és cigány népesség migrációs potenciáljának összefoglaló adatai Mivel a továbbiakban ezekről lesz legtöbbször szó, a 11. sz. táblázatban összefoglalóan közöljük a speciális migrációs potenciál három mutatójának értékét a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében. 11. sz. táblázat A státustörvény alapján tervezett (speciális) nyers, tisztított és tovább tisztított migrációs potenciál mértéke a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság körében (%) Nyers Tisztított (TMP) Tovább tisztított (TTMP) Magyar lakosság (N=3583) Cigány lakosság (N=1014) A TTMP és az általános nyers migrációs potenciál változóinak összekapcsolásával érkezünk el végül ahhoz a tipológiához, amely a Kárpát-medencei magyar és cigány lakosság hazai munkaerőpiacon való megjelenésének mértékét és szerkezetét összefoglalóan mutatja be. Másként, arra a kérdésre keresünk választ, hogyan kapcsolódik össze a Magyarországra irányuló általános és a magyarigazolványhoz kötődő speciális migrációs potenciál. 22

23 Ez a megközelítés a várható migránsok munkaerő-piaci magatartásának egy lehetséges intézményes tipológiáját eredményezi. Ha feltételezzük ugyanis, hogy az általános gyakorlat idáig a feketemunka volt, akkor az is jogos feltételezés lehet, hogy a Magyarországra irányuló általános migrációs potenciál is e korábbi gyakorlat, tehát a feketemunka vállalását jelenti. Ezzel szemben a státustörvény kiváltotta speciális migrációs potenciálról feltételezzük, hogy ez formális munkaviszony létesítését feltételezi. A fenti két feltételezés alapján kettéosztva a munkaerő-piacot a következő potenciális migrációs típusokhoz jutunk el: 8 Vannak olyanok, akik csak az általános nyers kombinált munkavállalás formájában jönnének Magyarországra. Ők az informális munkaerőpiac leendő munkavállalói (a fekete munkások). 8 Vannak, akik csak a magyarigazolványra alapozva terveznek munkavállalást. A TTMP szerint munkát vállalni törekvők a formális gazdaságban fognak elhelyezkedni (fehér munkások). 8 A harmadik típus az, amikor a megkérdezettnek mindkét munkavállalási forma megteszi. Ők tehát színvakok, amennyiben nem tesznek különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországra akarnak jönni dolgozni. A következő ábra a fekete és a fehér munkaerő-piaci részvétel szerint mutatja be a migrációs potenciál szerkezetét. 23

24 3. sz. ábra A migrációs potenciál intézményi típusai a Kárpát-medencei magyarok és cigányok körében (összes és potenciális migráns magyar, illetve cigány %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% összes magyar összes cigány potenciális migráns magyar potenciális migráns cigány fekete fehér színvak nem dolgozna Magyarországon A minta egészét nézve, a magyarok és cigányok munkaerő-piaci részvételében az alapvető különbség azon túl, hogy a cigányok migrációs potenciálja magasabb a színvakok arányában van: Míg a cigányok éppen egyharmada nem tesz különbséget fekete vagy fehér foglalkoztatás között, de mindképpen Magyarországon akar dolgozni, addig a magyaroknál ez az arány 15%. A potenciális migránsok belső megoszlásait összevetve, kisebb mértékben, de ugyanezt az eltérést tapasztaljuk: Míg a potenciálisan migráns magyarok, 37%-a színvak, addig a cigányok 57%-a. A magyarok viszont nagyobb arányban vállalnának feketemunkát, mint a cigányok (57 és 35%). 24

25 III. A Kárpát-medencei magyarság migrációs potenciálja az összehasonlító adatok tükrében A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának mértékét, irányainak szerkezetét és társadalmi bázisát háromféle viszonyítási alapon lehet mérlegelni: 8 Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Kárpát-medencei magyarság munkaerőkínálata a hazai munkaerőpiac szerves folytatása, legalábbis kínálati oldalról 10 (a nyelvtudás és a korábbi (fekete)munkaerő-piaci kapcsolatok (Bíró, 1994, Oláh, 1994, Sik, 1999/a, Sik 1999/c) okán) adódik a korábbi magyar migrációs potenciál vizsgálatokkal való összehasonlítás lehetősége. 8 Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a szomszéd országok munkaerőpiacainak szerves részei az ott élő magyarok is, adódik a romániai, jugoszláviai, szlovákiai és ukrán migrációs potenciál adatokkal való összehasonlítás lehetősége. 8 Végül a rendelkezésre álló korábbi Kárpát-medencei magyarság migrációs potenciálját vizsgáló kutatásokkal való összehasonlítás segítségével hozzávetőleges képet kaphatunk arról, hogy miként változott a migrációs potenciál az elmúlt években. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az ezután sorra kerülő összehasonlítások csak tájékoztatásra alkalmasak, mivel (a korábbi magyar migrációs potenciál kutatások kivételével) az eltérő technikával készülő migrációs potenciál adatokat nem lehet megbízhatóan összehasonlítani. III.1 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a magyarországi migrációs potenciálhoz képest A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciálja a Magyarországon élőkhöz képest magasnak tekinthető. Ezt bizonyítják az 1993 és 1997 között közötti a mostani kutatás során alkalmazott módszerrel megegyező módon, és a 2000 és 2001 évben ezektől, s a mi vizsgálatunktól eltérő módszerrel nyert adatok egyaránt (Berencsi 1994, Berencsi-Sik 1995, Sik 1994/a, Sik 1994/b, Sik-Simonovits 2002). A magyarországi migrációs potenciál a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalás esetében 3-4%, a kombinált migrációs potenciál (a kiván- 10 Amelynek értékét csökkenti, hogy a migráció szakirodalma szerint a migráció folyamatait sohasem a kínálati, hanem a keresleti oldal és a nemzetközi, illetve nemzeti állami (és nem-állami) szervezetek szabályozó tevékenysége határozza meg elsősorban (Massey, 2001). 25

26 dorlás is beszámítva) körülbelül 6% volt (Sik 1999/b) ben és 2001-ben az EU felé irányuló migrációs potenciál mértéke % volt (Sik- Simonovits, megjelenés alatt). A magyarországi és a Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának iránya természetesen attól eltekintve, hogy az utóbbiak esetében Magyarország az elsőrendű célállomás nagyon hasonló: valamennyi más kelet- és közép-európai ország munkavállalóihoz hasonlóan a legfontosabb célállomás Németország (Sik-Simonovits, megjelenés alatt). Végül, ami a migrációs potenciál társadalmi bázisát illeti, a migráció általános szabályszerűségei a magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság esetében egyaránt érvényesek: a migrációs potenciál mértéke az átlagosnál magasabb a férfiak, a fiatalok, a munkanélküliek és a tanulók, az erősebb migrációs burokban 12 élők, valamint a nagyobb településeken élők körében (Sik-Simonovits, megjelenés alatt). Két lényeges eltérés tapasztalható a Magyarországról kifelé, illetve a Magyarország felé a Kárpát-medencei magyarság felől irányuló migrációs potenciál társadalmi összetételében. Míg a Magyarországról kifelé irányuló migrációs potenciál mértéke a legalacsonyabb iskolai végzettségűek és a nincstelenek között alacsony, addig a Magyarország felé törekvők esetében a migrációs potenciál (kis mértékben) az alacsonyabb iskolai végzettségűek és (nagyobb mértékben) a nincstelenek között magasabb az átlagosnál. 11 E mutató a nyers kombinált migrációs potenciál azon változatához hasonlít, ahol csak a munkavállalás két időtávja szerepel. Ám e kutatásban csak az EU országok szerepeltek potenciális célállomásként, s a kérdés nem a munkavállalás tervezésére, hanem annak esetleges szándékára kérdezett rá. 12 Ez az adott személy korábbi külföldi munkavállalásai során felhalmozott, valamint külföldi és hazai migránsokkal való kapcsolati tőkéjének erejét jelenti (Sik, 1999/b). 26

27 III.2 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a kibocsátó ország migrációs jellemzőinek fényében A kilencvenes évek elején végzett nemzetközi összehasonlító migrációs potenciál vizsgálatok finoman szólva kezdetlegesek voltak. A hat országban (1991-ben) feltett kérdés azt tudakolta, hogy a megkérdezett Szeretne-e családjával együtt néhány hónapra (egy-két évre, több évre, végleg) egy fejlett nyugati országba menni? (Brym, 1993) Ehhez a kivándorlási, s kevésbé munkavállalási szándékú kérdéshez hasonló kérdést tettek fel egy 1991-es romániai kutatás során is (Sik, 1993). Ezen belül nemzetiség szerinti bontásban ugyan nem elemezhetők az adatok, de a vallási alapú bontás segítségével (azzal a feltételezéssel élve, hogy aki nem ortodox vallású, az magyar, német vagy zsidó nemzetiségű 13 ) azt találtuk, hogy a nem-román kivándorlási potenciál körülbelül háromszorosa volt a román nemzetiségűek migrációs potenciáljának. A migráció társadalmi bázisát tekintve nem volt lényeges eltérés az országok között, mindenhonnan legnagyobb arányban a szakirodalom által predikált társadalmi csoportok (férfiak, fiatalok, e jelenükkel és jövőbeli kilátásaikkal elégedetlenebbek) terveztek kivándorolni (Brym 1993, Sik 1993). Ami a kivándorlás gyakorlatát illeti, a kilencvenes évek elejéről származó romániai adatok (Radulescu, 1991, Banciu, 1991) alapján főleg a németek, és részben a magyarok távozását lehet nyomon kísérni, de mivel ezek az adatok vagy a népszámlálások, vagy az útlevélt igénylők (tehát a formálisan kivándorolni szándékozók) adatai alapján készültek, ezért a potenciális migránsok számának becslésére alkalmatlanok. Az etnikai összetétel és a kivándorlás irányai annyiban fontosak számunkra, mert ezek a migrációs utak jelentik a későbbi potenciális migráció kapcsolati tőkéjét. Az adatok szerint a kilencvenes évek jellemző migrációs mozgásai az erdélyi városokból a németek (Németországba) és a magyarok (Magyarországra) irányuló kivándorlás volt a jellemző. A kilencvenes évek végén két nemzetközi összehasonlító migrációs potenciál kutatásra került sor (Wallace, 1998 és NDB, 1998). Az általunk vizsgált országok esetében a migrációs potenciál mértéke e két vizsgálatban (6. és 7. sz. ábra) a következőképpen alakult: 8 Magyarországhoz képest valamennyi szomszédos ország migrációs potenciálja magasabb, 13 S tudván tudva, hogy ebben az időben németek és zsidók már egyre kevesebben éltek Romániában. 27

28 8 s noha a kérdezés technikája, s ezért a mért migrációs potenciál értékek is eltérő volt, a rangsor azonos mindkét felvétel szerint: Szerbia(Jugoszlávia), Szlovákia, Románia, Ukrajna. 6. sz. ábra A migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre szándékoznak menni, %) Jugoszlávia Szlovákia Románia Ukrajna Magyarország Hét Hónap Év Végleg Forrás: Wallace (1998) 7. sz. ábra Az EU-ra vonatkozó migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre akarnak menni, %) Szerbia Szlovákia Románia Forrás: NDB 1998 A mindenképpen és a valószínűleg menne választ adók együttes aránya. A évi migrációs potenciálról esetében az általunk vizsgált kibocsátó országok közül csak Románia adatát ismerjük (8 sz. ábra). E szerint a romániai migrációs potenciál továbbra is sokkal magasabb a magyar migrációs potenciálhoz képest. Ukrajna Magyarország Hónap Év Végleg EU-ba Végleg bárhova 28

29 8. sz. ábra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó migrációs potenciál 2000-ben és 2001-ben (Az EU csatlakozás kapcsán kínálkozó álláslehetőségek iránt érdeklődő és állást keresni megpróbálók aránya, %) Románia Lengyelország Bulgária Magyarország Csehország Forrás: CEORG, Ami a munkavállalás és kivándorlás irányait illeti, a 1998-as IOM adatok alapján (12. sz. táblázat) látható, hogy Németország dominanciája a Kárpát-medencei magyarokénál nem kisebb egyik poszt-szocialista országban sem. 12. sz. táblázat Hol szeretne dolgozni? (%) Magyarország Románia Szlovákia Jugoszlávia Ukrajna Németország Ausztria Franciaország Anglia Skandinávia USA Csehország Szlovákia 0 1 X 0 18 Magyarország X Forrás: Wallace, Azok az országok (vagy ország csoportok), ahová egyik országból legalább 5% akar dolgozni menni. Ukrajnát kivéve, ahonnan bárhova körülbelül azonos mértékben mennének dolgozni a megkérdezettek (csak kerüljenek el otthonról) a magyaroknak és szlovákoknak az osztrák, ez utóbbiakban a cseh, és valamennyi poszt-szocialista ország megkérdezettjeinek ha kis mértékben is az USA jön még szóba cél-országként. A 13. sz. táblázat tanúsága szerint Németország elsődleges cél-országi funkciója 2001-ben sem kétséges. 29

30 13. sz. táblázat Melyik EU tagországban szeretne dolgozni? (%) Magyarország Románia Csehország Németország Ausztria Franciaország Olaszország Spanyolország Anglia Forrás: CEORG, 2001 Azok az országok, amelyekbe egyik országból legalább 5% akar dolgozni menni. Magyarország és Csehország esetében Ausztria és Anglia (s az utóbbi esetben kisebb mértékben Franciaország), Románia esetében inkább a mediterrán országok és Franciaország számít még cél-országnak. III.3 A Kárpát-medencei magyarok migrációs potenciáljának jellemzői a korábbi migrációs potenciál vizsgálatok tükrében A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalásának jellemzőit részben esettanulmányokból (Hárs, 1992, Hunyadi, 1992, Riba, 2000, Tibori Szabó 2001/a, 2001/b, Romhányi, 2002), részben a megtörtént vendégmunka antropológiai és szociológiai elemzéseiből (Bíró, 1994, Oláh, 1994, Szakáts Mara 1999, é.n., Sorbán és xxx é.n., Oláh, é.n., Sik 1999/c) 14. A jelenség történelmi-kulturális hátterét pedig elsősorban az Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön (1996) c. kötetből ismerhetjük meg. Nagyobb mintán alapuló migrációs potenciál felvételre az es években került csupán sor (Csata, 2001). Az általunk vizsgált kérdések közül ezekből az adatfelvételekből a következő összehasonlítások lehetségesek. A 9. sz. ábra szerint 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben egyaránt Kárpátaljáról került ki a legnagyobb, a Vajdaságból a legkisebb arányban vendégmunkásként dolgozó családtag. Ez a rangsor megfelel a jelen tanulmányban használt nyers általános és tisztított migrációs potenciál térségek szerinti rangsorának. A Dél-Szlovákiában élőknek 2000-ben a vajdaságiakhoz hasonló arányban végeztek vendégmunkát családtagjaik. A vizsgált időszakban, az erdélyi válaszolók vendégmunkát végző családtagjainak előfordulási aránya csökkent, a kárpátaljaiak kö- 14 A romániai romákról lásd Vajda-Prónai,

31 rében 1997-és 1999 között némileg csökkent, majd 2000-re ismét emelkedett, és Vajdaságban lényegében nem változott. 9. sz. ábra A Magyarországon vendégmunkát végző családtagok előfordulásának aránya térségenként 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben (%) Erdély Dél-Szlovákia Kárpátalja Vajdaság Forrás: Csata (2001), Dobos (2001) A jelen kutatásban nem a Magyarországon jelenleg vendégmunkát végző családtagokra kérdeztünk rá, hanem arra, hogy az elmúlt 12 hónapban dolgozott-e valamelyik családtag Magyarországon, illetve a Magyarországon élő barátokra, illetve rokonokra. Az utóbbival BFI adatainak összehasonlítása nem látszik értelmesnek, az előbbivel az összehasonlíthatóság érvényessége korlátozott, mivel a BFI a jelenlegi helyzetre, a TÁRKI pedig az elmúlt évre kérdezett rá. A TÁRKI eredményei szerint 2001-ben a kárpát-ukrajnai magyarok 33%-ának, az erdélyi magyarok 19%-nak, a dél-szlovákiai magyarok 10%-ának, és a vajdasági magyarok 6%-ának dolgoztak családtagjai Magyarországon. Ezek az értékek nagyságrendjükben és sorrendjükben is megfelelnek a BFI eredményeinek. A BFI 2001-es a magyarországi munkavállalásra vonatkozó kérdés némileg más megfogalmazásban szerepelt eredményei szerint kárpátaljai magyarok 56%-ának, az erdélyi magya- 15 A BFI Dél-Szlovákiát 2000-ben vonta be az elemzésbe. 31

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001

Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon, 1993 2001 (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Sik Endre Simonovits Borbála (2002) Migrációs

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök

Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök MOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ A kelet-európai országok lakossága számára lényegében az uniós csatlakozás hozta el a szabad munkavállalás (fokozatos) lehetőségét. A munkavállalást

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket.

Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket. Papp Z. Attila A határon túli magyarok oktatási kérdései a kilencvenes évek során jobbára politikai, szimbolikus problémaként jelentkeztek, az oktatás egyfajta szenvedéstörténet részeként, mint a megmaradás

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. A világ első passzív

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 Tartalom: 1, Bevezetés 2, Társaságonkénti értékelés 3, Mutatószámonkénti értékelés 4, Összefoglalás

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Az egészségügy emberi erőforrásai

Az egészségügy emberi erőforrásai Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével

Részletesebben

Munkavállalás külföldön

Munkavállalás külföldön Munkavállalás külföldön 10+1 jó tanács, ha külföldön akar dolgozni 1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak! Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben