A családi háttér és az iskolai utak eltérései
|
|
- Csaba Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása. Néhány, fiúk által kedvelt szakma bemutatása után, a jelen tanulmány olyan szakmákat vizsgál, amelyekben szinte kizárólag lányokat találunk (fodrász és nőiruha-készítő), valamint górcső alá vesz két olyan képzést, amelyben mindkét nem képviselteti magát (szakács és bolti eladó). Az elemzés az iskola- és szakmaválasztást meghatározó tényezőkre koncentrál, kiemelt figyelmet szentelve a motivált és a kényszerszülte választásoknak. A tanulmány második része a mintában szereplő 12 szakmában egységesen vizsgálja a generációk közötti iskolai mobilitást és a szakma választásában megjelenő családi mintakövetést. Lányok a szakiskolában A szakiskolai tanulók mintegy kétharmada fiú, egyharmada lány. A szakmák jelentős részét, nagyjából 99%-os arányban fiúk tanulják, így például az építőipari és a vasas szakmákat. Néhány szakmára szinte kizárólag lányok iratkoznak be, mint például a nőiruha-készítő / szabó szakmára. A felmérés során vizsgált 12 szakma között 4 olyan szerepelt, amelyekben nagyobb arányban vesznek részt lányok, ezek a fodrász és a nőiruha-készítő, valamint a bolti eladó és a szakács, amelyek nemi arányok szempontjából vegyesnek tekinthetők. A két véglet: fodrászok és nőiruha-készítők A szakiskolai képzés problémáinak, a hiányszakmák kialakulásának és a rosszul orientált fiatalok esetének egyszerre lehetne állatorvosi lova a nőiruha-készítő szakma. Egyszerű statisztikai eloszlások szintjén egyértelművé vált, hogy az adott szakmában tanuló fiata-
2 14 A családi háttér és az iskolai utak eltérései lok életpályáját eddig is kudarcok sorozata övezte, és ezután sem várnak rájuk sokkal jobb kilátások. A leendő szabókat a fodrászokkal fogjuk összevetni, ennek oka, hogy a szakmák mintájában ez volt a másik olyan képzés, amiben szinte kizárólag lányok vesznek részt. A fodrászok esetében kb. 5% volt a fiúk aránya, a nőiruhások között összesen 2 fiú volt, őket kihagytuk az elemzésből. Az összevetés másik oka, hogy két olyan szakmát hasonlítsunk össze, amelyik közül az egyik a fodrász felé kifejezetten orientálódnak a fiatalok, míg a szakképzés irányítói inkább visszaszorítanák, pejoratív értelemben divatszakmának nevezik, 4-5 régióban a nem támogatott szakmák közé is sorolják, azaz a beiskolázást az ingyenes oktatásban korlátozzák. A másik szakmát a nőiruha-készítőt pedig a legtöbb lány el akarja kerülni, viszont két régióban a hiányszakmák közé sorolták, bár az elmúlt évtizedekben tízezrével képezték ki őket, de az interjúk tanúsága szerint csak töredékük dolgozik a szakmájában. A lányok szocioökonómiai hátterét tekintve a fodrászok előnyösebb környezetből jönnek. Magasabb közöttük az érettségizett szülők aránya, és ritkábban fordul elő munkanélküli a szülők között. A nőiruha-készítők között nagyobb arányban mondták, hogy szüleik roma/cigány etnikai csoporthoz tartoznak (náluk 9 és a fodrászok közt 6%). Az eredmények alapján a fodrászok és a nőiruha-készítők jelentős különbségeket mutatnak az iskola és a szakmaválasztás tekintetében. A leendő varrónők többségéről az derült ki, hogy esetükben az iskolába és a szakmába való bekerülés egyaránt kényszerszülte megoldás volt. A nőiruha-készítők egynegyede a szakma miatt választotta az iskolát, hogy a többiek mégis az adott intézményben kötöttek ki, többnyire korábbi iskolai kudarcokra vezethető vissza, sikertelen jelentkezésre, vagy arra, hogy máshol nem reménykedhettek a felvételben. A fodrászok 66%-a a szakma miatt választotta az iskolát, és a megkérdezettek fele maga döntött ebben a kérdésben. 1. ábra Miért ebbe az iskolába jelentkezett? Fodrász- és nőiruha-készítő tanulók válaszainak megoszlása (%) Fodrász Nőiruha-készítő 1 Itt tanítják a szakmát El tudom végezni Máshová úgysem vettek volna fel
3 15 A nőiruha-készítők közül csupán 35% választott egyedül, a többi szakmához képest magas arányban jelezték a fiatalok, hogy osztályfőnökük javaslatára döntöttek ezen képzés mellett, vagy inkább kényszerültek ezen képzést választani. A családok 45%-ában már van varrónő, de csupán 9% döntött emiatt az adott szakma mellett, tehát nem a hagyományok követése végett tanulják ezt a szakmát. A szakmára vonatkozó választásról a fodrászok 73%-a azt állította, hogy eredetileg is ezt akarta, sőt a válaszadók több mint fele visszaemlékezései szerint már gyerekkorában is fodrász szeretett volna lenni. A nőiruha-készítőknek csak 21%-a akarta korábban azt tanulni, amit most tanul. Ennek alapján nem meglepő, hogy a fodrászok sokkal magasabb presztízsűnek értékelték saját szakmájukat. A nőiruha-készítők 29%-a komolyan gondolkodott azon, hogy a végzettség megszerzése nélkül elhagyja a képzést, ezt a fodrászoknak csak 19%-a fontolgatta. A nőiruha-készítőknek sokkal több osztálytársuk volt, aki lemorzsolódott, ez a szakma tehát kevésbé tudja megtartani tanulóit a végzésig. Az iskolával a fodrászok többsége meg volt elégedve, 82%-uk ajánlaná barátainak vagy rokonának, a nőiruha-készítők esetében csupán 44%-uk. 2. ábra A fodrászok és a nőiruha-készítők szakmához való viszonya (%) Eredetileg is ezt akarta tanulni Szívesen ajánlaná szakmáját Fodrász Nőiruha-készítő Az iskola elvégzését követő tervek kapcsán viszonylag egységesen megfogalmazódott az az igény a lányokban, hogy szeretnének továbbtanulni, érettségit vagy/és másik szakmát szerezni. A fodrászok 21%-a eleve úgy érkezett a szakmába, hogy már volt érettségije, a nőiruha-készítők 1%-áról volt elmondható ugyanez. Az érettségivel még nem rendelkező fodrászok és nőiruha-készítők kb. azonos arányban szeretnének közvetlenül a szakiskola befejezését követően érettségit szerezni, a hosszú távú tervek kapcsán a fodrászok közül többen mondták, hogy valamikor a jövőben szeretnének leérettségizni. A nőiruha-készítők viszont a szakiskola befejezését követően nagyobb arányban szeretnének új szakmát tanulni, hiszen szakmájukban sokuknak nincsenek szándékaik, nem látnak benne perspektívát.
4 16 A családi háttér és az iskolai utak eltérései A fodrászok nagyobb arányban találtak maguknak külső gyakorlati helyet, mint a nőiruha-készítők, és nagyobb arányban rendelkeztek tanulószerződéssel is. A nőiruha-készítők esetében jelentős különbségek voltak területileg a külső gyakorlati helyek arányában. A szakma két régióban került a kiemelten támogatott képzések közé, Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon. Ezekben a régiókban lényegesen többen mondták, hogy utolsó évben külső gyakorlati helyen voltak. Ahol nem kiemelten támogatott a szakma, ott a fiatalok 15%-a volt külső gyakorlaton, ehhez képest a két említett régióban % volt az arány. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a fodrászok esetében megfigyelt érték, akiknek átlagosan 58%-a külső gyakorlati helyen volt, és a többi vizsgált szakmában is jellemzőbb a gazdasági szervezetekben folyó gyakorlat. Mindkét csoportban viszonylag kevesen hittek abban a lányok, hogy az iskola elvégzését követően akár jelenlegi gyakorlati helyükön is maradhatnának, a nőiruha-készítők esetében ez csupán 13%, a fodrászoknál 19% volt. 3. ábra Hol volt szakmai gyakorlaton? (%) 1 8 Csak iskolán kívül 6 Részben az iskolában, részben iskolán kívül 2 Csak az iskolában Fodrász Nőiruha-készítő A fodrászok közül viszonylag sokan szeretnének saját foglalkozásukban dolgozni a végzést követően, míg a nőiruha-készítőknek csupán egytizede nyilatkozott így, és magas volt körükben azoknak az aránya, akik teljes mértékben bizonytalanok voltak saját szakmájukat illetően, sőt, azoké is, akik már a felméréskor biztosak voltak benne, hogy más foglalkozás után néznek majd a végzettség megszerzését követően. Hasonló minták rajzolódtak ki a szakmára vonatkozó középtávú tervek kapcsán. A szakmai pályához kapcsolódó pesszimista jövőképre példa a nőiruha-készítők esete. 59%-uk úgy vélte, hogy a végzést követően még illegálisan sem tudna munkához jutni saját szakmájában. A fodrászok 55%-a gondolta, hogy kap majd munkát, de 18%-uk szerint csak feketén. A fodrászok átlagos bérvárakozása nettó 81 ezer forint, ha a saját szakmájukban sikerülne elhelyezkedniük. A nőiruha-készítők esetében ez az összeg 73 ezer forint volt, mindkét érték alacsonyabb a szakmunkás minimálbérnél, ami reális, hiszen sokan nem
5 17 kapják meg ezt az összeget sem. Meglepő eredmény, hogy ez utóbbi csoportból csupán 22% mondta, hogy magasabb bér esetén szakmát váltana. Annak ellenére, hogy a fodrászok ragaszkodtak saját szakmájukhoz, náluk 33% váltana jobb anyagi lehetőség esetén szakmát, és arányaiban többen dolgoznának szívesen külföldön is. A nőiruha-készítők a magyar nagyvárosokban vállalnának állást legszívesebben, de 36%-uk azt mondta, hogy bárhol dolgozna, csak kapjon munkát. A jövőről alkotott képük a többi szakmát képviselőkhöz képest nagyon negatív volt, a megkérdezett nőiruhások egynegyede szerint helyzete nagyon bizonytalan, és feltehetően a későbbiekben mások segítségére szorul majd. Koedukált szakmák: bolti eladók és szakácsok A szakács és a bolti eladó képzésben lányok és fiúk is tanulnak, bár a bolti eladók között lényegesen kisebb arányban találunk fiúkat (19%-ot az 53% szakácstanulóval szemben). Míg a bolti eladó egyik régióban sem kiemelten támogatott, és sehol sem nem támogatott szakma, addig a szakács 29-ben és 21-ben is két régióban kiemelten támogatott lett. A szakácsok és a bolti eladók családi hátterében annyi különbség mutatkozott, hogy a szakácsok esetében a szülők lényegesen magasabb arányban rendelkeznek érettségivel, a bolti eladók pedig nagyobb arányban mondták, hogy szüleik roma/cigány etnikai kisebbséghez tartoznak. A szakácstanulók jobb iskolai eredményekkel érkeztek a szakiskolába, közel egynegyedük érettségizett, motiváltabbak, szeretik szakmájukat, és munkaerő-piaci helyzetüket pozitívabbnak ítélik, mint az eladók. A szakácsok jóval nagyobb arányban választották iskolájukat a szakma miatt (48%), mint az eladók (3%), akik között magas volt a kudarcra visszavezethető beiskolázás. Arra a kérdésre, hogy miért ebbe az iskolába jelentkezett, a tanulók két lehetőségből választhattak, mint legfontosabb motiváló tényezőt. Az eladók 14%-a mondta, hogy ezt biztosan el tudja végezni, 11%-uk a szívesen választott szakmára nem is jelentkezett, szerintük oda úgysem vették volna fel. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy a bolti eladó fiúk többen komolyan elgondolkodtak az iskola elhagyásán. Itt volt némi különbség az eladó fiúk és lányok között, a fiúk körében valamivel többen voltak ugyanis, akik más lehetőség híján kerültek az adott iskolába és szakmára. A szakács fiúk ezzel ellentétben nagyobb arányban választották az iskolát a szakma miatt, mint a lányok, talán azért, mert a fiúk szélesebb szakmapalettából választhatnak. A szakácsok között 1%-kal magasabb volt azoknak az aránya, akik első helyen jelentkeztek az adott iskolába, ők tehát sikeresebbek. Az eladók 48%-ánál van már valaki a családban, aki szintén eladó, viszont csak 12% választotta a szakmát emiatt. A szakácsoknál 32%-nak van valakije otthon, aki ugyancsak ezt a foglalkozást űzi. A szakácsok többsége, 62%-a eredetileg is ezt a szakmát szerette volna választani. Az eladók 57%-a mondta, hogy ha nem indították volna azt a képzést, amiben most tanul, akkor is ezt az iskolát választotta volna, és most nyilván más szakmát tanulna. A szakácsoknál ez inkább a lányokra volt jellemző, akik kevésbé lelkesek a szakmájukat illetően. Ennek alapján nem meglepő, hogy a szakács fiúk jobban is szeretik a szakmájukat, és kifejezetten jó véleménnyel vannak róla.
6 18 A családi háttér és az iskolai utak eltérései 4. ábra Eredetileg azt a szakmát akarta tanulni, amit most tanul, vagy inkább másikat szeretett volna? Az igen válaszok aránya %-ban Szakács lány fiú Bolti eladó lány fiú A korábbi életpálya tekintetében jelentős különbségek vannak a két képzésben résztvevők között. Az eladók rosszabb általános iskolai eredményekkel érkeztek, magasabb volt esetükben a bukások aránya, és lényegesen többen (a megkérdezetteknek 21%-a) kezdték közülük a szakmát a 16 éves kort betöltve, de a 1. osztály elvégzése nélkül. Ugyanakkor a szakácsok egynegyede már rendelkezett érettségivel, amikor elkezdte a szakmát, a lányok között ez még gyakoribb volt, mint a fiúk esetében. A bolti eladók között mindössze 2,7% jött erre a szakmára érettségivel a zsebében. Az eladók és a szakácsok között is viszonylag kevés fiatal gyakorolt iskolai tanműhelyben, de interjúkból tudjuk, hogy a szakácsoknál tipikus, hogy a gyakorlatuk egy részére rendszerint ciklusonként egy napra a vizsgára való felkészülés miatt az iskolában, nagy részére pedig külső gyakorlati helyen került sor. Az eladók nagyobb arányban gyakoroltak kizárólag külső helyen. A bolti eladó fiúk közül többen jutottak az iskolán keresztül külső gyakorlati helyhez, mint az eladó lányok, a szakácsok esetében ez pont fordítva volt. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy azok a fiatalok szereznek nagyobb arányban maguknak külső gyakorlati helyet, akik ténylegesen maguk választották szakmájukat, nem kényszerből vagy közönyösségből kerültek oda. Hiszen ez volt a helyzet a fodrászokkal, a szakács fiúkkal és az eladó lányokkal, akik a másik csoporthoz képest szívesebben foglalkoztak saját szakmájukkal, és nagyobb arányban kívántak a szakmában maradni. A fiatalok közel azonos arányban rendelkeztek tanulószerződéssel, bár valamivel több szakács fiúval kötöttek szerződést, mint szakács lánnyal. A tanulószerződésekben rögzített juttatások elmaradásáról a szakácsok nagyobb arányban panaszkodtak. A tanulók közel fele jelenlegi gyakorlati helyén elképzelhetőnek tartja, hogy a végzést követően munkát is kapna. Jelentős különbség mutatkozott ebben a kérdésben a szakács lányok és fiúk között, míg az előbbiek 36%-a a gyakorlati helyére potenciális munkahelyként tekintett, addig a fiúk esetében ez 59% volt e mögött feltehetően az is meghúzódhat,
7 19 hogy a vendéglátóiparban általában szívesebben alkalmaznak férfi, mint női szakácsokat. Az eladók körében kb. 1%-al több tanuló mondta a szakácsokhoz képest, hogy nincs felvétel gyakorlati helyén, így nem hiszi, hogy ott maradhatna a későbbiekben. A szakma elsajátításával kapcsolatban az eladók jóval magabiztosabbak voltak, 7%-uk úgy gondolta, hogy elég jól sikerült elsajátítania a szakmát, a szakácsoknak csupán valamivel több, mint a fele vélekedett így. Ez részben a két szakma bonyolultságának eltérése miatt lehet így. A munkaerő-piaci várakozások is különböznek. A szakácsok fele teljesen biztos volt abban, hogy első munkahelyének lesz köze jelenleg tanult szakmájához, főleg a fiúk állították ezt. A bolti eladóknak csupán az egynegyede gondolta így, közülük is inkább a lányok. A fiatalok további 58%-a szerint ez még teljesen bizonytalan. Saját szakmájukról általában pesszimistább véleményt fogalmaztak meg az eladók, a szakácsokhoz képest 13%-kal többen mondták közülük, hogy az iskola befejezését követően valószínűleg nem is tudnának elhelyezkedni szakmájukban. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy a bolti eladók magasabb arányban jelezték: új szakmát szeretnének elsajátítani. A különbség valójában abból fakad, hogy a szakács fiúknak csak az egynegyede szeretne másik szakmát tanulni a jövőben, míg a lányoknak a 35%-a, utóbbi kb. megegyezik a bolti eladók válaszaiban megjelenő aránnyal. A tanulás tekintetében ambiciózusabbnak tűnő lányok mind a két szakma esetében jóval nagyobb arányban zárkóztak el hosszú távon az érettségi megszerzésének gondolatától, mint a fiúk. Itt nem szabad elfelejteni, hogy általában a lányoknak sokkal kisebb aránya nagyjából 15-2%-a, a fiúk mintegy 3-%-ával szemben kerül a szakiskolába, a lányok közül tehát a tanulási motiváció és teljesítmény szerint a leggyengébbek kerülnek ide Jelentős eltérés mutatkozott e két szakmát tanulók mobilitási szándékában is. A szakácsok 46%-a szeretne külföldön dolgozni, az eladók esetében ez csupán 28% volt, ők inkább a nagyobb magyar városok felé orientálódnának. Az említett eltérés részben a két nem különböző attitűdjéből fakad, ugyanis a fiúk mindkét csoportban lényegesen magasabb arányban dolgoznának szívesen külföldön. A lányok nagyobb pesszimizmusára utal, hogy közülük mindkét szakmában többen mondták, hogy bárhol dolgoznának, csak kapjanak munkát. A fiúknak a vállalkozói kedve is erősebb valamivel. Ugyanakkor a szakács szakma nemzetközi környezetben való értékesíthetősége is jóval nagyobb, mint a külföldön nagyobb nyelvtudást igénylő eladóké. Arra a kérdésre, hogy a munkaerőpiacra való belépéskor várhatóan mekkora nettó összeget kapnak majd fizetésként, ha saját szakmájukban helyezkednek el, az átlagos összeg jelentősen eltér a két szakmában. Míg a bolti eladók átlagosan 75 ezer forint körüli fizetésre számítanak, addig a szakácsok esetében ugyanez az összeg 13 ezer forint volt. A lányok alacsonyabb értékeket jelöltek meg, gyanítjuk, hogy a munkaerőpiac realitása miatt. Az eladó lányok átlagosan 1 ezer forinttal alacsonyabb összeget mondtak, mint az eladó fiúk, a szakácsok esetében pedig 22 ezer forint volt a különbség a fiúk javára. Szakmát is többen váltanának fiúk, mint lányok, jobb fizetés esetén. Ez nem meglepő a bolti eladó fiúknál, hiszen ők többségükben egyébként sem ragaszkodtak szakmájukhoz, de elmondható a szakácsokról is, akiknek szakmai identitása erősebbnek tűnt, mint lány társaiké.
8 2 A családi háttér és az iskolai utak eltérései 5. ábra Ha ennek az iskolának az elvégzése után úgy döntene, hogy munkát vállal, az alábbi nettó fizetésre számítana (Ft) Szakács lány fiú Bolti eladó lány fiú Ft 2 Ft Ft 6 Ft 8 Ft 1 Ft 12 Ft Generációk közötti mobilitás Az elemzett kérdőívben két olyan terület szerepelt, amelyek segítségével a fiatalok képzettségbeli helyzete a családéval összevetve vizsgálható. Az egyik ilyen a szülők iskolai végzettsége, a másik a családban jellemző mintakövetés. Ez utóbbi csak korlátozottan elemezhető, hiszen az erre vonatkozó kérdés úgy lett feltéve, hogy van-e a családban valaki, aki a fiatal által tanult szakmát űzi, vagyis valójában nem generációs mobilitást, csupán családon belüli mintakövetést tudunk vizsgálni segítségével. Mivel a kérdezés időpontjában csupán néhány hét volt hátra a szakvizsga letételéig, feltételezhetjük, hogy a kérdezettek döntő többsége szakmát szerzett, vagyis ismerve a szakmunkásvizsgát sikeresen abszolválók 95% körüli arányát tekinthetünk úgy a megkérdezettekre, mint akik szakiskolai végzettséget szereztek. Az említett kérdés kapcsán vizsgálhatunk még egy területet, mégpedig a továbbtanulási aspirációkat, vagyis kik voltak azok, akik tervezték, hogy a későbbiekben érettségit szereznek majd. Az elemzett 12 szakmán belül nagy különbségeket tapasztaltunk abban a tekintetben, hogy a vizsgált populáció mekkora hányada érkezett érettségi után a szakiskolai képzésbe. A szakácsok, fodrászok között fordult elő legmagasabb arányban, esetükben meghaladta a 2%-ot, de viszonylag gyakori volt még a villanyszerelők és az asztalosok esetében is. Az ő helyzetüket ebben a kérdésben külön vizsgáltuk. A szülőkhöz viszonyított iskolai mobilitás esetén akkor tekintettük a tanulót felfelé mobilnak, ha jelenlegi (szakvizsgát követő) iskolai végzettsége meghaladta a szüleiét, immobilnak, ha szüleivel azonos iskolai végzettségre tett szert és lefelé mobilnak, ha jelenlegi iskolai végzettsége nem érte el szüleiét.
9 21 Ha feltételezzük, hogy a tanulók röviddel az adatfelvételt követően valóban megszerezték a képesítést, akkor a teljes mintában 32% mondható felfelé mobilnak az édesanyához, míg 22% az édesapához képest. A változó kialakításakor figyelembe vettük az érettségit, vagyis az érettségivel rendelkező fiataloknál azt tekintettük felfelé mobilnak, akiknek szülei legfeljebb szakmunkásképzőt végeztek, az érettségivel nem rendelkezőknél pedig azokat, akiknek szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A nemeken belül a felfelé mobil, az immobil és a lefelé mobil tanulók megoszlása egyenetlen. Mind az anyákhoz, mind az apákhoz viszonyítva több felfelé mobil tanuló van a lányok, mint a fiúk között. Az immobilok aránya közel azonos a két nem esetében mindkét szülőhöz viszonyítva, és alacsonyabb a lefelé mobilak aránya a lányok, mint a fiúk között. 6. ábra Tanulók mobilitása az apához viszonyítva (%) 1 8 Lefelé mobil 6 Immobil 2 Felfelé mobil Fiú Lány A két nem közötti különbség azzal magyarázható, hogy a lányok esetében magasabb azoknak a szülőknek az aránya, akik legfeljebb 8 iskolai osztályt végeztek, vagyis a mintában szereplő szakiskolás lányok szülei kevésbé képzettek, mint a fiúké. Ez azért van így, mert a fiúk jóval nagyobb közel kétszeres arányban kerülnek a szakiskolába, a lányok pedig magasabb arányban a középiskolákba. Így a szakiskolás lányok összességében a szociális háttérrel erősen összefüggő teljesítmény szerint a hierarchiában alsóbb rétegeket képviselnek, mint a fiúk. Döntően ebből eredhet az a különbség is, hogy a lányok az édesanyjukhoz képest %-ban felfelé mobilak hiszen a társadalmi hierarchiában alsóbb státuszú pozíciókból érkeztek, míg a fiúknak az apjukhoz képest kevesebb, mint 2%-a felfelé mobil. Vagyis sok szakmunkás édesapa fia csak szakmunkás lesz ők nem mobilak, míg viszonylag sok képzetlen édesanya lánya végzi el a szakmunkásképzőt, ami végzettség szerint felfelé mobil kategóriába sorolja őket, bár mint láttuk az ő végzettségük munkaerő-piaci értékessége kisebb, mint a fiúké. A felfelé mobilitás vizsgálatánál azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős volt a középiskolai expanzió mértéke, így a nem mobil a szüleivel azonos végzettséget szerző fiatalok is a kevésbé sikeresek közé sorolhatók, nem csak a lefelé mobilak.
10 22 A családi háttér és az iskolai utak eltérései A szakmák közül a bolti eladók és a nőiruha-készítők voltak leginkább felfelé mobilak mindkét szülőhöz viszonyítva. Ennek az lehet az oka, hogy e két szakmában tanuló fiatalok között volt a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek szülei legfeljebb 8 iskolai osztályt végeztek. A villanyszerelők között voltak legtöbben lefelé mobilak szüleik tehát képzettebbek, de az anyákhoz képest magas volt a lefelé mobilitás a gépi forgácsolók és az asztalosok között, az apákhoz viszonyítva pedig a két említett szakma mellett még a szakácsok esetében is. Roma tanulók iskolai mobilitása A szülők iskolai végzettsége kapcsán érdemes kitérni azoknak a fiataloknak az iskolai mobilitási mintáira, akiknek szülei saját bevallásuk szerint roma/cigány etnikai kisebbséghez tartoznak. A roma/cigány szülők végzettségi mintái több pontban is eltérnek a nem roma szülőkétől. Először is az iskolázottsági szint alacsonyabb. Az apák 45%-a (szemben a nem roma társadalom 15%-ával), míg az anyák 64%-a (szemben a többségi társadalom 26%-ával) legfeljebb 8 iskolai osztályt végzett. Ennek megfelelően a szakmunkás végzettségű és az érettségizett szülők aránya is jóval alacsonyabb. A többségi társadalomhoz hasonlóan a roma/cigány apák között is magasabb a szakmunkások aránya, mint a szakmunkás anyáké, a különbség itt is 2% körüli. 7. ábra Roma és nem roma tanulók megoszlása az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége szerint (%) Nem roma Roma/cigány Felsőfokú Érettségi Szakmunkásképző Max. 8 osztály A szakmunkást meghaladó végzettségi szinten ugyanakkor nincs több érettségizett vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező a roma/cigány az anyák, mint az apák között. Mindkét szülői típusban 5% körüli az érettségizettek aránya esetükben, és meglepő módon nincs különbség a felsőfokú és középfokú végzettségűek arányában, sőt, a roma/cigány szülők 6%-áról mondták a fiatalok, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
11 23 8. ábra Roma és nem roma tanulók megoszlása az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége szerint (%) Nem roma Roma/cigány Felsőfokú Érettségi Szakmunkásképző Max. 8 osztály Mindezek alapján nem meglepő, hogy a roma/cigány etnikai csoportba tartozó tanulók között lényegesen magasabb a felfelé mobilak aránya, főleg az anyák, de az apák iskolai végzettségéhez viszonyítva is. Érettségizettek iskolai mobilitása A korábban már érettségit szerzett fiatalok 8%-os arányban szerepeltek a végzős szakiskolások mintájában, összesen 28 ilyen tanuló volt, és túlnyomó többségük a korábban említett négy szakmában koncentrálódott. Esetükben nem volt szignifikáns különbség a fiúk és a lányok szüleinek iskolai végzettségében, és bár a lányok között valamivel több volt a felfelé mobil a mintában, a különbség nem mutatkozott szignifikánsnak. Az apákhoz képest a tanulók 62%-a, míg az anyákhoz képest 51%-a volt felfelé mobil. A különbség arra az összefüggésre vezethető vissza, miszerint a szülők generációjában a fiúk esetében inkább a szakmunkás végzettség, a nők esetében inkább az érettségi volt a domináns. Ennek eredményeként azok a mai fiatalok, akik érettségit szereztek, szakmunkás végzettségű édesapjukhoz képest felfelé mobilnak tekinthetők. Az érettségivel rendelkezők körében jóval magasabb volt a felfelé mobilak aránya, mint az érettségivel nem rendelkezők esetében. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az érettségivel rendelkezők nem csupán a maximum 8 osztályt végzett szülőkhöz képest voltak mobilak, hanem a szakmunkás szülőkhöz viszonyítva is, akik lényegesen magasabb arányban szerepeltek a mintában. Ezért is van, hogy az érettségizettek közül a fiúk felfelé mobilitása magasabb, hiszen az apák között a jellemző végzettség a szakmunkás.
12 24 A családi háttér és az iskolai utak eltérései Továbbtanulási aspirációk Mivel a vizsgált fiatalok egy részének iskolai életútja feltehetően még nem befejezett, ezért érdemes megvizsgálni, hogy kiknek vannak továbbtanulási tervei, amin ebben az esetben elsősorban az érettségi megszerzését értettük. A mintából kizártuk azokat a fiatalokat, akik már eleve rendelkeznek érettségivel. Az adatok alapján a továbbtanulási aspiráció és a mobilitás mértéke fordítottan arányos, vagyis azon tanulók körében, akiknek iskolai végzettsége már most meghaladja szüleiét, arányában kevesebben mondták, hogy szeretnének a későbbiekben érettségit tenni. A két szülő hatásában ebben a kérdésben nem mutatkozott különbség. Akiknek a szülei legfeljebb 8 osztályt végeztek, kb. 6%-a mondta, hogy szeretne leérettségizni, míg azok közül, akiknek szülei legalább érettségivel rendelkeztek, 75% állította ugyanezt. Mivel az anyához viszonyított mobilitás valamivel erősebb összefüggést mutatott, így a 9. ábra az anyához viszonyított mobilitást veszi alapul. 9. ábra Tanulási aspiráció és mobilitás (%) Nem szeretne érettségizni Szeretne érettségizni Lefelé mobil Immobil Felfelé mobil A szülőkhöz viszonyított mobilitás és az új szakma elsajátításának szándéka között nagyon gyenge korreláció mutatkozott. Azok, akik édesapjukhoz képest felfelé mobilak voltak, néhány százalékkal többen mondták, hogy új szakmát szeretnének elsajátítani a későbbiekben. Az új szakma elsajátítására való törekvést tehát sokkal inkább a munkaerő-piaci aspirációk motiválják, és kevésbé a társadalmi státusz, míg az érettségi megszerzését az utóbbi is befolyásolhatja. Fontos még megjegyezni, hogy a roma és nem roma tanulók továbbtanulási aspirációiban szignifikáns különbség nem mutatkozott, sem az érettségi megszerzésével kapcsolatban, sem az új szakma elsajátítására vonatkozóan.
13 25 Családi mintakövetés A teljes minta esetében a fiatalok 13%-a mondta, hogy van már valaki a családban, aki ugyanazt a szakmát űzi, amit a válaszadó tanult, és emiatt döntött mellette. További 27% nyilatkozott úgy, hogy ugyan van valaki a családban, aki ugyanebben a szakmában dolgozik, de nem emiatt választotta. A családi minta tudatos követése erősebb volt a fiúknál, mint a lányoknál, mivel azoknak az aránya, akiknek már van valaki a családjában az adott szakmában, egyenlő ugyan a két nem esetében, viszont a fiúknál kb. 1%-kal többen mondták, hogy a szakma melletti döntésnek ez volt az oka. 1. ábra Van-e valaki a családban, akinek a szakmája ugyanaz, mint amit most tanul? (%) Fiú Lány Nincs Igen, de nem ezért választotta Igen, ezért választotta A családi minta követése az építőipari szakmákat jellemezte leginkább, őket követték az asztalosok és a fémipari szakmák, legritkábban a fodrászok és a szakácsok esetében fordult elő. A mintakövetés és az új szakma elsajátítása között nincs kapcsolat, vagyis közöttük sem voltak kevesebben azok, akik a későbbiekben új szakmát szeretnének szerezni, akik korábbi családi tapasztalatok miatt választották a szakmát. Mutatkozott viszont némi gyenge, de szignifikáns korreláció a családi mintakövetés kényszerű jellege és az új szakma elsajátítása között. Azok közül, akiknek van valaki a családjában, aki az adott foglalkozást űzi, de nem emiatt választotta azt, néhány százalékkal többen mondták, hogy új szakmát szeretnének tanulni a későbbiekben.
Iskolai kudarcok. Kudarcok az általános iskolában. Bodacz-Nagy Boróka
Szakiskola, szakiskolások 65 Bodacz-Nagy Boróka Az iskolai kudarc értelmezését többféle dimenzióban lehet megközelíteni. Iskolai kudarcot jelenthet a korai lemorzsolódás, bukás, a diák saját képességeihez
RészletesebbenGyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban
46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenSzarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 1 2.
ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 1 2. 2013 Új Pedagógiai Szemle az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyóirata Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság Főszerkesztő Takács Géza Munkatársak Bozsik Viola szerkesztő
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenAz iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés
Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
Részletesebben!!!! Szigetvári!kistérség!
!!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!
RészletesebbenA Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013
A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben
Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenTanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék
Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenPapp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket.
Papp Z. Attila A határon túli magyarok oktatási kérdései a kilencvenes évek során jobbára politikai, szimbolikus problémaként jelentkeztek, az oktatás egyfajta szenvedéstörténet részeként, mint a megmaradás
RészletesebbenKik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják
Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenAprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban
Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenIfjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók
RészletesebbenPedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenGábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG
Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
RészletesebbenA fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)
E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi
RészletesebbenVárpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-
Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
RészletesebbenTovábbtanulási ambíciók
222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete
RészletesebbenAlig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és
Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenA demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére
12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van
RészletesebbenA 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
RészletesebbenVarga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
RészletesebbenA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA
AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL
RészletesebbenKutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE
OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE N o 239 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A közoktatás és a szakképzés
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenA KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenHáttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára
Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenMTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14
MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenMarjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?
Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenNyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés
Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenMunkaerő-piaci diszkrimináció
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenA távmunka és a távdolgozók jellemzői
TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,
RészletesebbenSORSZÁM: OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Kérdőív végzős szakiskolások számára 2010
OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET 1051 Budapest, Dorottya u. 8. SORSZÁM: Kérdőív végzős szakiskolások számára 2010 MEGJEGYZÉS: EZT AZ OLDALT A KÉRDEZŐBIZTOS TÖLTI KI! Település:... Az iskola neve:...
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenHarminc kilométer avagy mekkora a távolság az ELTE és a PPKE Bölcsészkara között? TDK-dolgozat
Harminc kilométer avagy mekkora a távolság az ELTE és a PPKE Bölcsészkara között? TDK-dolgozat Készítette: Ambrózy Áron (PPKE BTK) és Katona Krisztián (PPKE BTK) Témavezető: Rosta Gergely (tanársegéd)
RészletesebbenKÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP
KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenMunkába, de hány keréken?
Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette
RészletesebbenIskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1
Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenKözéppontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
Részletesebben