A távmunka és a távdolgozók jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A távmunka és a távdolgozók jellemzői"

Átírás

1 TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai alapján azt vizsgálták, hogy a technológia ösztönzést ad-e a távmunkának. Minthogy a definíció egyes kategóriáinak jellegzetes társadalmi jellemzői vannak, úgy tűnik, hogy a távmunka inkább hagyományos foglalkozási szokásokat tükröz, mint egy nagy technológiai változást. A New Technology, Work and Employment c. szaklap nemrég megjelent különszámában egy sor problémát vetettek fel a távmunka definíciójával és felmérésével kapcsolatban. A jelen cikk első része ezek közül ismertet néhányat, második része hozzászólás a vitához, idevágó adatok alapján elemezve a távmunka elterjedtségét és jellemzőit. A cikk szerzői felhasználták az említett különszám több megállapítását a definíció és a felmérés témájában. Egyetértenek azzal a következtetéssel, miszerint az a döntés, hogy a távoli munka különféle formáinak felmérésekor mit vegyenek figyelembe, a kutatók érdekeitől és attól függ, hogy milyen kérdésekkel akarnak foglalkozni. A különböző érdekek részben tükrözik a távmunka mint társadalmi felépítmény történetét és jellegét, ami további kételyeket vet fel a konszenzus lehetőségéről. A távmunka eddigi tanulmányozása során számos eszmecserére került sor, köztük a távdolgozók különböző fajtáiról, azokról a problémákról, amelyekre a távmunka jelenti a megoldást, és a különféle nézőpontokról, amelyekből ez a jelenség értékelhető. A távmunka témájával az 1970-es évek eleje óta foglalkoznak intenzíven tudományos körökben, amikor az energiaválság hatására a kutatók a hálózaton keresztül végzett munkát az ingázás alternatívájának kezdték tekinteni. Mivel a környezetvédelmi érdeklődés fennmaradt, az

2 es években ismételten napirendre tűzték a koncepciót. Az 1980-as években külön elemző szak fejlődött ki a menedzseri és üzleti iskolákból, különösen a személyzetirányítás területén. Ebből a nézőpontból a távmunkát a rugalmas munkavégzés egyik formájának tekintették, amely abból a nyilvánvaló igényből ered, hogy a cégek könnyebben tudjanak alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A távmunka kérdése ezért a rugalmas foglalkoztatásról szóló általánosabb vita részét képezi. Ennek a munkafajtának a gyakorlati megvalósítását és elterjedését elvileg befolyásolhatják a technológiai fejlesztések, mint az internet, a harmadik generációs mobiltelefonok és egyéb hordozható eszközök. A szakszervezetek és más testületek számára dolgozó kutatók kritikusabban közelítették meg a távmunkát, kifejezve aggodalmukat, hogy a távmunka kizsákmányoló jellegű foglalkoztatási feltételeket idézhet elő. Főképpen feminista befolyás hatására néhány szerző rámutatott arra, hogy bár a távmunka megoldást jelenthet a nők kettős, otthoni és munkahelyi szerepéből adódó problémákra, de semmi esetre sem ideális megoldás. Számos szakszervezeti kutatásban volt egy rejtett feminista irányzat, amely párhuzamot vont a távmunka és a nők hagyományos házi munkájával kapcsolatos negatív tapasztalatok között. A különféle kutatócsoportokon kívül a távmunka koncepciója létezik a köztudatban is. A média gyakran foglalkozik a profi távmunkával, és ezzel esetleg befolyásolja a nézeteket arról, hogy a távmunka mit ölel fel és mit nem. Másfelől kihathat arra, hogy az emberek távdolgozónak tekintik-e magukat. Valóban, sok szabad foglalkozású munkavállaló, aki főként otthon dolgozik, nem gondolja, hogy távmunkát végez. A távmunka ösztönzést adott arra, hogy a hatóságok és állami intézmények is foglalkozzanak kutatással, politikai irányultságú dokumentumok kiadásával, szimpóziumok szervezésével, amelyek mind hozzájárultak a közfelfogás kialakításához a munkavégzésnek erről a formájáról. Végül, a távmunkáról alkotott elképzeléshez néhány vállalat is hozzájárult saját kutatásaival, különösen az informatikai és távközlési technológiák szállítói, amelyek érdekeltek a távmunka előmozdításában. Az otthoni irodák bemutatói érthető módon hangsúlyozzák a technológia szerepét, és gyakran mutatnak be az ismertnél korszerűbb csúcstechnológiai modelleket. Bár a távmunka összes lehetséges megközelítését nem meríti ki, az alábbi összefoglalásnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a tényre, hogy a távmunka társadalmi felépítmény, amellyel kapcsolatban a különféle intézményeknek és tudósoknak saját érdekük van. Nem meglepő ezért, hogy a távmunka kutatóinak megállapítása szerint nincs

3 egyetértés abban, hogyan kellene meghatározni és felmérni ezt a jelenséget. A távmunka meghatározásának elemei A távmunka definíciójának legismertebb elemei: technológia, helyszín, szerződéses megállapodás és idő. A technológiát illetően az egyik sokat vitatott kérdés, hogy az a távmunka lényegi, stratégiai vagy szükséges része-? A korábbi tanulmányok nem vették figyelembe ezt az elemet, a távmunkát az otthon végzett munka tartalma miatt tekintették új jelenségnek, olyannak, amely különbözik a szokásos, rosszul fizetett bedolgozástól. Az 1980-as évek vége felé kezdték fenntartani a távmunka kifejezést azokra az otthon dolgozókra, akik új technológiát használnak. A számítógép-használat a gyakorlatban a definíció része lett, már csak a technológia szerepének a meghatározása a probléma. A Brit Statisztikai Hivatal meghatározása szerint a távdolgozók azok a fizetett vagy nem fizetett munkavállalók, akik telefont és személyi számítógépet használnak, és vagy teljes munkaidőben, vagy csak alkalmanként otthon dolgoznak (de legalább heti egy napot). Meghatároztak egy szűkebb, TC-távmunkásoknak nevezett csoportot is, akiknek a munkájához a telefon (T) és a számítógép (C mint computer) alapvetően lényeges. A megkérdezett emberek ritkán tudtak pontos meghatározást adni a távmunkára. Kívánatos lenne az információ- és kommunikációtechnológia (IKT) használat szintjének mérése, azonban kérdés, hogyan kellene mérni ezt a szintet : idő, intenzitás vagy a technológia komplexitása alapján? A távközlési kapcsolat természetét tekintve a minimalista definícióhoz elégséges a telefon, de egyesek úgy érvelnek, hogy a távmunkának bonyolultabb elektronikus kapcsolattal kell együtt járnia, mint pl. a modem vagy az utóbbi években az internet, majd a harmadik generációs mobilberendezések használata. Ezek figyelembevétele jelentősen megváltoztatná a megfigyelt távdolgozók számát. Célszerű talán elfogadni a technológiát a távmunka meghatározásának részeként, de differenciálni kell a különböző típusú IKT-k használata szerint. A távdolgozót nem valamely sajátos technológia definiálja, az alkalmazott technológiák a távmunka különféle formáit jelentik. A definícióról szóló eszmecserék második fő eleme a helyszín, az, hogy vajon a távmunka csak otthon végzett munkát jelenthet, vagy a távoli munka más fajtáit is, mint pl. a teleházban vagy kihelyezett irodában végzett munka. A problémát az jelenti, hogy miként határozzuk meg a

4 munkavégzés helyét. Kérdés, hogy vajon egy irodából végzett távegyüttműködés interakció másokkal, elektronikus formában a távmunka egyik formáját jelenti-e? Ez a probléma segít annak megértésében, hogy miért részesítik előnyben az olyan fogalmakat, mint az e- munka vagy az elosztott munka, amelyek a munkavégzési szokások határtalanul széles skáláját tárják fel. Jelentős tényező azonban a mobilitás. Az USA-ban megfigyelhető az a tendencia, hogy a nomád vagy mobil dolgozókat már nem sorolják a távdolgozók közé, míg Európában még igen. A több helyen végzett munkák nagy része nem számít távmunkának, tipikusan ilyen pl. a kamionsofőrök és az építőmunkások tevékenysége. Egyesek szerint a mobil munka különbözik a távmunkától, míg mások szerint a két kategória átfedi egymást. Az egyik definíció szerint a távmunka a minimum öt órában otthon végzett munka, míg a mobil munka az otthonon és a munkáltató központi irodáján kívül minimum öt órában végzett munka. Az egyik európai tanulmány úgy határozza meg a mobil távdolgozókat, hogy részben otthon, részben más helyen dolgoznak, beleértve a központi munkahelyet. Van, aki úgy látja, hogy maga a munkavégzés helye, ahol az információ- és kommunikációtechnológiát használják, nem határozza meg, hogy távmunkáról van-e szó, csak azt, hogy hogyan végzik a munkát. A szerződésben rögzített megállapodás tekintetében néhány kutató a szabad foglalkozásúakat nem szokta bevenni ugyanabba a kutatásba, mint az alkalmazott távdolgozókat, mások szerint viszont az előbbiek a távdolgozók jelentős részét alkotják. Ez a kérdés még tisztázandó, de itt is vannak problémák a definícióval. Egy angol tanulmány például ideszámítja azokat a szabad foglalkozású személyeket, akik csak egy ügyfélnek dolgoznak, de kizárja azokat, akik többnek. Az alábbiakban ismertetetésre kerülő kutatás mintáiban figyelembe vették mind a szabad foglalkozású, mind az alkalmazott dolgozókat. A távmunka definíciójának utolsó eleme az idő, pontosabban a munkaidő. Vannak, akik főként az irodában dolgoznak, de utána este vagy hétvégén otthon is. Ez a túlmunka általában nem tartozik bele a távmunka definíciójába, bár gyakori és általában együtt jár az információ- és kommunikációtechnológia használatával. Ennek a túlmunkának főleg akkor van jelentősége, amikor az elemzés tárgya a potenciális munkavállaló-kereslet felmérése teljes idejű, otthonról végzett IKTközvetítésű munkára. Az ilyen felmérésnek magában kell foglalnia a hatékony otthoni munkához szükséges IKT-berendezések iránti igény becslését vagy az otthoni munka kihatását a dolgozók életmódjára és háztartására.

5 A különböző tanulmányokban a távmunka definíciójához a munkaidő 20%-a és 50%-a között változik annak az időnek az aránya, amelyet a távolban, pontosabban otthon végzett munkával töltenek. Így ezek a küszöbök nagyrészt kizárják az alkalmanként otthon végzett munkát, bár ez valószínűleg jelentős részarányt képvisel a távmunkán belül. A távmunka intenzitása szerint a távdolgozókat be lehet sorolni, pl. kiegészítő, változó és állandó alcsoportokba, aszerint, hogy heti egy napnál kevesebbet, legalább egy napot vagy az idő nagy részében dolgoznak otthon. Mindez aláhúzza, hogy nincs egységes elhatárolás a különféle alternatívák között, és lehetetlen egyetlen abszolút számot megadni a távdolgozókra. A távmunka osztályokba sorolása Az alábbi adatok az e-living projektből származnak, amelyet az Európai Unió IST programja finanszíroz. A projekt egy hat országot átfogó, 1750 háztartást magában foglaló vizsgálaton alapul, amelyet 2001 vége felé készítettek. A hat ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Németország, Izrael, Olaszország, Norvégia. A cél az volt, hogy összehasonlító információt szolgáltassanak egy sor EU tagállamban vagy társult országban azokról a fő magatartásvonásokról, amelyek kapcsolatban lehetnek a jelenlegi vagy jövőbeli IKT-használattal, továbbá hogy megvizsgálják a későbbi, pl. a környezeti kihatásokat. A távmunka definíciójának megközelítéséhez néhány alkotóelemből levezetett rugalmas osztályozást alakítottak ki. A helyszínnel kapcsolatban a vizsgálat kérdőíve a fizetett dolgozók fő munkavégzési helyére kérdezett rá. A lehetséges válaszok a következők: főleg otthon, a munkahely területén, vezetés vagy utazás közben, egynél több helyen. A két utolsó kategória nem lett része a végleges osztályozásnak, mivel a mobil telefonkapcsolatot a munkavégzéshez a mobil munka megjelölésére használják. A kialakított séma legfontosabb része abból az adatsorból származik, amely az otthon végzett munka napi, esti és hétvégi gyakoriságára vonatkozik, valamint arra, hogy a munkához milyen gyakran használják a számítógépet vagy az internetet. Tehát a rendszer a helyszínt, az alkalmazott technológiát és az időtényezőt foglalja magában. Ez a dolgozók következő kategóriáit eredményezi: 1. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez az internetet használják, 2. azok, akik otthon dolgoznak valamennyit, és ehhez személyi számítógépet használnak,

6 3. azok, akik azt mondják, hogy munkájukhoz fontos a mobiltelefon, de nem használnak internetet vagy számítógépet, 4. azok, akik otthon dolgoznak a szokásos munkaidőben, de nem használnak számítógépet vagy internetet, és munkájukhoz nem tekintik fontosnak a mobiltelefont, 5. azonos a 4. kategóriával, de esténként vagy hétvégeken dolgoznak, 6. azok, akik egy vagy több munkahelyen dolgoznak, de nem otthon. Az alábbi elemzés nagy része összevonja a 4. és 5. kategóriát. Ezeket más definíciókkal ellentétben a fenti rendszer nem távdolgozókként, hanem otthon dolgozókként kezeli, egyébként az 1 3. kategóriába tartoznának. Mivel az adatok azt mutatják, hogy az 5. csoportba kevesen tartoznak, és mivel a munka rugalmasságát mind a 4., mind az 5. kategória magában foglalja, ésszerűnek látszik ezeket összevonni. Azonban bizonyos egybeeséseknél különbséget tesznek köztük, amenynyiben az helyénvaló. Bár az otthon végzett munka intenzitását fontosnak tartják, ezt mégsem építik be az osztályozási rendszerbe. Az 1 4. kategóriák mindegyike jelenthet akár nagy időtartamú, akár nagyon korlátozott idejű munkát, ellenben az 5. kategóriát inkább az ütemezés ( mikor ) határozza meg, mint az intenzitás ( mennyit ). A távmunkát a technológia és a helyszín alapján kellene meghatározni, az ütemezés alapján pedig minősíteni. Megfigyelhető, hogy az otthon végzett munka, amikor az otthon a munkavégzés egyedüli helyszíne, számszerűleg nagyon kicsi kategória, de változó intenzitású (1. ábra). Az országok között kevés az eltérés, míg a kategóriák között lényegesek a különbségek. Ez azt sugallja, hogy a különböző típusú gazdaságokban nagyjából hasonló tényezők mozgatják ezeket a különbségeket. A teljes képet, beleértve a helyszín és a technológiai különbségek hatását, a 2. ábra mutatja. Ehhez két megjegyzést kell fűzni. Az egyik, hogy 30 és 70 százalék között szóródik azoknak az aránya, akik csak a munkahelyen dolgoznak, de ha Bulgáriát kihagyjuk, a felső határ 50 százalék. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden országban a munkaerő több mint felének van másfajta munkája is. Nagy-Britannia, Németország és Olaszország között nagyon kicsi az eltérés. Norvégiában és Izraelben a legalacsonyabb a munkahelyen dolgozók részaránya, ami Norvégiában a magasabb nemzeti jövedelmet és a földrajzi korlátokat, Izraelben a biztonsági problémákat tükrözheti. A második megjegyzés az országok közötti eltérésre vonatkozik, az otthon végzett munka és a távmunka osztályozásának elemeit illetően. Izraelben és Norvégiában a legnagyobb a PC-t használó otthon dolgozók

7 részaránya, Norvégiában és Nagy-Britanniában a legnagyobb az internetet használóké. Nagy-Britannia 60 Bulgária Olaszország csak otthon dolgozók legalább hetente egyszer otthon dolgozók valamennyit otthon dolgozók Izrael Németország Norvégia 1. ábra Az otthon dolgozók százalékos megoszlása az otthoni munkavégzés gyakorisága szerint % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael Bulgária internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók hagyományos munkahelyen dolgozók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 2. ábra A távmunka, otthon végzett munka és a hagyományos munka elterjedtsége

8 A fentiek néhány jelentős dolgot nem mutatnak ki: a szabad foglalkozásúak szerepét, a távmunkával töltött idő hosszát és azt az időt, amennyit a távdolgozók a technológia használatával töltenek. Ami a szabad foglalkozásúak illeti, Nagy-Britanniában csökken ugyan túlsúlyuk a távmunkában, de részarányuk továbbra is jelentős. A legtöbb vizsgált országban nagy az arányuk az internetet, PC-t és mobilt használók kategóriáiban, és inkább kapcsolódnak a távmunkához, mint az otthon végzett munkához. A hetente legalább egy alkalommal otthon végzett munka az esetek több mint 20%-ában fordul elő. Tehát akik otthon dolgoznak valamennyit, többnyire ilyen rendszerességgel teszik. Néhány ilyen munka nagyon intenzív, pl. az internetet használók heti átlagos óraszáma 8 (Norvégia) és 19 (Németország) között szóródik, de mivel a legtöbb ember nem végez távmunkát, a távmunka hozzájárulása a dolgozók összes munkaórájához kicsi. Végül, ha a technológiák használatának terjedelmét nézzük, Nagy-Britanniában az internetet és PC-t használó távdolgozók 50%-a otthoni munkájához legalább a fele időben használ PC-t. Ez arra enged következtetni, hogy a távmunka alapvetően otthon végzett munka, amelyhez a technológia fontos, de nem mindig szükséges. Összefoglalva, a távmunka szigorú definíciója erősen alulbecsüli az otthon végzett munka tényleges elterjedtségét. Teljesebb, változatosabb képet ad a helyszínre és technológia formájára alapozott meghatározás. A munka intenzitása fontos, bár a végleges definíciónak nem feltétlenül kell, hogy alapvető részét képezze. A távdolgozók jellemzői A továbbiakban a távmunka kategóriái és a hozzájuk tartozó távdolgozók megkülönböztető jegyei közötti kapcsolat vizsgálata következik. Lehetséges pl., hogy a távmunka módozatai a foglalkoztatási státusz közvetlen tükörképei, ezért nincs különösebb hatása a szervezeti vagy technológiai tényezőknek. Az elemzés alapjául szolgáló adatsor egy háztartási felmérésből származik, ezért ellentétben a munkáltatói szintű felmérésekkel nem szolgáltat információt a szervezeti hatóerőkről. Lehetséges azonban, hogy a szervezeti tényezőknek van némi jelentősége. A foglalkozás befolyását pl. az a gyakran megfigyelt tény jelzi, hogy a távdolgozók nagy része magas beosztású. Valószínű, hogy rendszeresen dolgoznak otthon, és ehhez esetenként IKT-t használnak. A felmérés adataiból azt állapították meg, hogy a kor szerinti megoszlás nagyjából azonos a különböző kategóriákban, de a nemek sze-

9 rint jelentős különbségek vannak (3. ábra). Az internet alapú távmunkát főleg férfiak végzik, Izrael kivételével az összes országban. A számítógépet használó otthoni munkában általában szintén a férfiak vannak túlsúlyban, de az előzőnél kisebb mértékben. A mobiltelefon használata a munkához a férfiak hasonló arányú dominanciáját mutatja, mint az internet alapú munka. Azok az otthon dolgozók, akik nem használnak IKT-t a munkájukhoz, feltehetően nők. A munkahelyen dolgozók nemek szerinti megoszlása (nem szerepel az ábrán) kb. egyenlő. Ezeket a differenciákat nem magyarázza az a tény, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel szabad foglalkozásúak, és a szabad foglalkozásúak nagyobb valószínűséggel távdolgozók. Ezt a csoportot kizárva, a férfiak túlsúlya továbbra is erős ebben a három kategóriában. Egy 2002 évi tanulmány bebizonyította, hogy Angliában a férfiak és nők foglalkoztatási és iparági megoszlása nem ad kielégítő magyarázatot a távdolgozók nemek szerinti különbségére. 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 % 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 3. ábra A távmunka és az otthon végzett munka nemek szerinti aránya (bázis = 0, a szemléletesség érdekében a férfi/nő arány alapját 1 helyett 0-nak vették) A nemek szerinti eltérés vajon azt jelenti-e, hogy a távmunka professzionális, jól fizetett munka, míg az otthon végzett, döntően női munka ennek az ellenkezője? Ez a 4. ábra alapján vizsgálható, amely bemutatja a diplomával, oklevéllel rendelkezők arányát az egyes kategóriák-

10 ban. Ez az arány a mintában Nagy-Britanniában 26%, Olaszországban 13%, Németországban 24%, Norvégiában 42%, Bulgáriában 33% és Izraelben 46%. Az ábrából kiderül, hogy az internetes, valamint a számítógépes otthoni munkát mindegyik országban nagyrészt a felsőfokú végzettségűek végzik. A munkájukhoz mobiltelefont használók között olyan arányban lehetnek diplomások, mint a munkaerő-állomány összességében (kivéve Izraelt). Az otthon dolgozók magasabb végzettségűek, mint az átlag. A nem IKT-alapú otthoni munkákat alacsony végzettségű emberek vállalják, ami annak a következménye, hogy azok rosszul fizetett és rutin munkának számít % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 4. ábra Diplomás távdolgozók és otthon dolgozók aránya A végzett munka jellegét vagy színvonalát tekintve a Nagy- Britanniában készített tanulmány megállapította, hogy a távmunkában túlsúlyban vannak a menedzserek, szellemi foglalkozásúak, szakértők és műszaki szakemberek. A legtöbb e-living (elektronikus életformájú) országban az internetet használó otthon dolgozók kereken háromnegyede menedzser vagy szakértő (5. ábra). A PC-t használó otthon dolgozók között a menedzserek és szakértők aránya kevésbé domináns, de mindegyik országban még mindig jóval meghaladja az átlagot. Hasonló a helyzet az otthon dolgozók körében, míg a munkájukhoz mobil telefont használók összetétele nagyjából ugyanolyan, mint a többi dolgozóé.

11 % Nagy-Britannia Olaszország Németország Norvégia Izrael internetet használó otthon dolgozók mobiltelefont használók számítógépet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) 5. ábra Szakértő és menedzser távdolgozók és otthon dolgozók aránya A menedzsereken és szakértőkön kívül nincs más olyan foglalkozási csoport, amely következetesen az átlagosnál magasabb arányt képviselne akár a távdolgozók, akár az otthon dolgozók között. A technikusok aránya pl. nagyjából ugyanolyan az internetet vagy PC-t használó otthon dolgozók között, mint az összmunkaerőn belül. Az irodai dolgozók alulreprezentáltak a távmunka és az otthon végzett munka minden formájában. Ez azt sugallja, hogy a távmunka nem a legjobb lehetőség erre a többnyire rutinmunkára. A mobiltelefon bizonyos jelentőséggel bír a mesteremberek (craft worker) számára, akik ennek a technológiának a szilárd foglalkozási bázisát képezik. Összegezve, az internet alapú távmunkát túlnyomórészt menedzserek és szakértők végzik. Ez azt sugallná, hogy a távmunka társadalmi státuszt tükröz. Azonban az a tény, hogy az otthon dolgozók is többnyire diplomások, szintén arra utal, hogy ez a munkaforma bár kétségtelenül erősen heterogén nem alacsony státuszú és nem is rutinmunka, de a számok azt mutatják, hogy nincs abszolút összefüggés a távmunka és a szakmai vagy vezetői státusz között. Fizetés tekintetében pozitív összefüggés van az otthon végzett munka és a dolgozók munkateljesítményének értékelése között, bár a női alkalmazottak annál kevésbé hatékonyak, minél több napot dolgoznak otthon.

12 A következő elemzés szerint a fizetési különbségek kétféleképpen magyarázhatók. Ha a távdolgozók magasabb fizetést kapnak, mint a többiek, ennek vagy az az oka, hogy a távmunka hatékonyabbá teszi őket, vagy pedig olyan szakértők és menedzserek, akiknek mindenképpen magas a fizetése, és csak bizonyos ideig kell távmunkát végezniük. Ugyanakkor más távdolgozók fizetése lehet alacsony, amennyiben hagyományos otthon dolgozók, akik az IKT-t csupán munkaeszközként használják (pl. telefonos értékesítés otthonról). Az egyes távmunkafajtákkal járó fizetés értékeléséhez, egyéb munkákkal összehasonlítva a kategóriák munkabérein kívül figyelembe vettek egy sor jellemzőt, pl. a végzettséget és foglalkozást. Az volt a feltevés, hogy a kategóriák közötti differenciák sokkal inkább annak a hatását tükrözik, hogy a dolgozók melyik kategóriában vannak, mint az őket foglalkoztatók jellemzőinek hatását. A regressziós elemzés során a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazták. A 6. ábra adatai azt mutatják, hogy az egyes otthoni és távmunka-kategóriákban dolgozók keresete (euró/óra) mennyivel több, mint amennyit kereshetnének nemük, életkoruk, végzettségük, számítógépes ismereteik, foglalkozásuk és iparáguk szerint. (A szabad foglalkozásúakat nem vették figyelembe, mert fizetési adataik nem reálisak). Izrael Nagy-Britannia Olaszország Norvégia Németország internetet használó otthon dolgozók otthon dolgozók (nem használnak IKT-t) számítógépet használó otthon dolgozók 6. ábra A távmunkafajták hozzájárulása az otthon dolgozó munkások órabéréhez (euró) (regressziós koefficiensek)

13 A kép nagyon változatos. A munkahelyen dolgozókat kihagyták, mivel ők képezik azt a csoportot, amelyhez a többi csoportot hasonlították. Négy országban az internetes távdolgozók keresete lényegesen magasabb, függetlenül végzettségüktől és a munka jellegétől. Norvégia kivételével ez kitűntetett kategóriának tűnik. Lehetséges, hogy ezeket a távdolgozókat munkáltatóik hatékonyabbnak tekintik, vagy pedig ez a tevékenység kiváltságosan jól fizetett munka. A legtöbb országban a számítógéppel otthon dolgozók kevesebbet keresnek, mint az otthon dolgozók és az internetes távdolgozók. Tehát nem az a helyzet, hogy a távmunka minden fajtája magas fizetéssel járna. A számítógépes otthoni munka a többi kategóriához viszonyítva nem valami jól fizetett, sőt még a sima otthon végzett munkánál is alacsonyabb a fizetés. Mindent összevetve valószínűleg azoknak van igazuk, akik kétségbe vonják a távmunka és a többi munkaforma közötti különbségtétel megalapozottságát. Tovább kell azonban folytatni a távmunkafajták kidolgozását, mivel a különféle formák összefüggnek a különböző munkaviszonyokkal, a munkába való visszatéréssel és szociális sajátosságokkal. Természetesen az internetes távdolgozók akiket számos értekezésben azonosítanak a távdolgozókkal sok tekintetben kitűnnek, de léteznek más távmunkaformák is, és ezeket is tanulmányozni kell. Az elemzésekben figyelembe kell venni a technológiát. Amennyiben a technológiai különbségek nem járnak együtt foglalkoztatási vagy szociális sajátosságokkal, akkor talán kijelenthető, hogy a távmunka fogalma már nem fontos kérdés, mivel a technológia jelentősen át fogja rendezni minden ember munkáját. Addig is, a tapasztalatok azt sugallják, hogy a távmunka inkább a létező munkaviszonyokat tükrözi, nem pedig újakat hoz létre. Összeállította: Kaposi Mária Haddon, L.; Brynin, M.: The character of telework and the characteristics of teleworkers. = New Technology, Work and Employment, 20. k. 1. sz márc. p ework 2000: Status report on new ways to work in the information society. = Brüszszel, Európai Bizottság.

14 Röviden Amerikai felmérések munkák alvállalkozásba adásáról Miközben az USA és Európa munkavállalói aggódva figyelik a munkák rendszerint alacsony bérű országokba kihelyezéséről szóló híreket, újabb tanulmányok és felmérések a kérdést más megvilágításba helyezik. Az európai vállalatok 72%-ban, az amerikaiak 77%-ban kihelyezik pénzügyi műveleteik egyes funkcióit (pl. számlakészítés, reklamációügyintézés). A felmérés szerint a cégek közel fele hatékonynak, mintegy egyharmada nem túl nagy hasznot hozónak tartja ezt a megoldást, 9%- uk úgy nyilatkozott, hogy anyagi hatását tekintve éppen a határon vannak, míg 4%-uk veszteségesnek véli. Az Enterprise Systems a kérdés másik oldalára világít rá: felmérésük szerint a munkát kihelyező vállalatok több mint 70%-a nem külföldi partnerrel dolgoztat, és a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy legutóbbi kihelyezésük nyomán nem hajtottak végre létszámleépítést. Az Enterprise Systems ezért feleslegesnek tartja a munkahelyek külföldre telepítésével kapcsolatos aggodalmakat. Mindkét felmérés szerint az információtechnikai, a rendszerjelentés, a számlák, fizetési jegyzékek és a reklamációkezelés azok a fő (leginkább adminisztrációs) munkák, amelyeket a vállalatok hajlamosak kihelyezni. A kihelyezés hívei szerint a megszűnő munkák helyébe új feladatok, munkakörök lépnek. A Federal Reserve Bank elnöke, Alan Greenspan szerint Mindig is lesz aggodalom a jövőbeli munkalehetőségekkel kapcsolatban, de hosszú távon olyan árukat és szolgáltatásokat fogunk előállítani, amelyeket még csak ezután találnak fel. Az Economist azt a végkövetkeztetést szűri le az egymással vitázó felmérésekből, hogy a munkák kihelyezésével mindenki csak nyer, ha pedig ez (olcsó bérű) elmaradott országokba irányul, jól jár a munkaadó, ugyanakkor javulnak az ott élők életlehetőségei. (Quality Progress, 38. k. 2. sz p. 21.)

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI KIVONAT A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma a távmunka szabályozásában az osztott munkavédelmi felelősség elvét képviseli. Ez a tanulmány ennek az álláspontnak az érvényességét

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA

NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, RUGALMASABB MUNKAERŐPIAC A JAPÁN STÍLUSÚ FOGLALKOZTATÁSI MODELL ÁTALAKULÁSA FAZEKAS KÁROLY OZSVALD ÉVA Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 1999/9 1999. december 2 Budapesti

Részletesebben

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái

Az életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar fiatalok munkavállalási és migrációs stratégiái Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, e tény önmagában is, s a jelenlegi migrációs tendenciák mellett is figyelmet érdemel, hiszen jelentős társadalmi-gazdasági hatásai

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Tárgyszavak: minőségügy; minőségbiztosítás; jövedelem;

Tárgyszavak: minőségügy; minőségbiztosítás; jövedelem; BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Jövedelmek a minőségbiztosítás területén A minőségbiztosítás mint szakma sokrétű, egyrészt a szakma művelőit tekintve, másrészt a minőségbiztosítás területét tekintve. Ennek megfelelően

Részletesebben

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE I N F O R M A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Á C I Ó S T A T I S Z T I K

Részletesebben

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával 12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Munka. az Egyesült Királyságban: jogi útmutató

Munka. az Egyesült Királyságban: jogi útmutató Munka az Egyesült Királyságban: jogi útmutató 2015 Tartalom Bevezető.... 3 1. rész: Foglalkoztatási státusz és jogok... 3 2. rész: Kölcsönzött munkavállalók.... 6 3. rész: Csatlakozás a szakszervezethez....

Részletesebben

Tárgyszavak: munkakihelyezés; innováció; munkaerő-bevándorlás.

Tárgyszavak: munkakihelyezés; innováció; munkaerő-bevándorlás. A MUNKAERÕPIAC, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Munkakihelyezés Az USA-beli vállalatok versenyképességük megtartása érdekében gyorsuló ütemben helyezik ki a tevékenységüket

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

A személyre szabás lehetőségei az internet és a mobiltelefon korában

A személyre szabás lehetőségei az internet és a mobiltelefon korában A MARKETING ESZKÖZEI A személyre szabás lehetőségei az internet és a mobiltelefon korában Kapcsolaterősítő, forgalomnövelő eszköz vagy egyszerű technológiai trükk csupán a személyre szabás? Az eljárás

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés -

Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - 2007. július www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. - Az NRC-TNS 2007 I. féléves gyorsjelentése

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÜLÖN KÖSZÖNET ILLETI AZOKAT A LEGFONTOSABB SZERZÔKET, AKIK AZ ANYAG MEGÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK: n n n n n n n n KIHÍVÁSOK Kockázatbecslés Kockázatérzékelés Tudományos szaktudás Kommunikációs

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné (szerk.)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana A lakossági közvélemény-kutatást a Sze-Lá-Ví Alapítvány végezte a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Tordas

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról 198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz 2011. február 1. ESÉLYEGYENLŐSÉG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁS A PROJEKTEKBE Az Európai Unió

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY*

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a tudományos kutatás,

Részletesebben

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft.

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. A KUTATÁS PARAMÉTEREI Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából Kutatóműhely:

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

RECENZIÓK. Pink education

RECENZIÓK. Pink education 146 Szociológiai Szemle, 2011/3 RECENZIÓK SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 146 151. Pink education Fényes Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányának felszámolódása?

Részletesebben

Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel

Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel BÉRES CSABA ZOLTÁN ZSÁK JUDIT Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel A nemzetközi trendekhez hasonlóan az utóbbi években Magyarországon

Részletesebben

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június EURÓP Z ERICSSON MOILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 214. június PICI ÖSSZEFOGLLÓ Európán belül igen változó az IKT ágazat érettségi szintje. nagyon fejlett piacok pl. Svédország mellett megtalálhatók a fejlődési

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2093(INI) 17.7.2013

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2093(INI) 17.7.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 17.7.2013 2013/2093(INI) JELENTÉSTERVEZET az összes szereplő javát szolgáló európai kiskereskedelmi cselekvési tervről (2013/2093(INI))

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 1 16 évnél fiatalabb (Wip 19. kérd.) 2 18 évnél fiatalabb 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak?

Részletesebben

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Gellén Klára Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Budapest, 2009. december, 43. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88287-8-1 Kiadja az Alkalmazott

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése (a 2013. június 1-jétől 2014. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan) Kővágó Zsófia 1089 Budapest, Baross utca 133, V. em., telefonszám:

Részletesebben

Az eredmények áttekintése

Az eredmények áttekintése A társadalmi párbeszéd megerosítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új" Tagállamokban és a Az eredmények áttekintése a CEMR és az EPSU számára az ECOTEC 1 által az Európai Bizottság anyagi

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 1083/2012/EU RENDELETE

A BIZOTTSÁG 1083/2012/EU RENDELETE 2012.11.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 321/33 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 1083/2012/EU RENDELETE (2012. november 19.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK

Részletesebben

Kezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók

Kezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók Kezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók Elemzés a VMR.eco 2008 évi kutatásának eredményeibıl NRC Piackutató Az átlagosnál innovatívabb célcsoport Az üzleti döntéshozók az átlagosnál innovatívabb és

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

Vertikális portálok és látogatóik. 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52.

Vertikális portálok és látogatóik. 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. Vertikális portálok és látogatóik 2008. április. 8. www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. Vertikális portálok és látogatóik 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 3 2.

Részletesebben