TÁMOP / Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

Átírás

1 A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP / Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

2 Tartalomjegyzék 1 A kutatás körülményei A kutatás eredményei A minta összetétele Továbbtanulási tervek Válaszadók végzettsége Elhelyezkedés, munkalehetőségek Kapcsolattartás az anyaintézménnyel Intézményi kérdések Összegzés, következtetések Mellékletek

3 A Szolnoki Főiskola kutatást végzett a 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatói körében, amelynek célja munkaerőpiaci helyzetük, tapasztalataik, elhelyezkedési stratégiáik és a főiskolai képzésről alkotott utólagos véleményük feltárása és hasznosítása. 1 A kutatás körülményei A primer kutatást online megkérdezéssel, önkitöltő kérdőívek felhasználásával végeztük, amelynek elkészítéséhez az EvaSys programot használtuk. A megkérdezés teljes körű volt, amelyet a főiskolán végzett (legalább abszolutóriumot szerzett) hallgatók körében végeztünk. A kérdőívek feldolgozása az EvaSys program segítségével történt. A megkérdezéshez alkalmazott kérdőív az országos felmérés kérdésein túl intézményi kérdéseket is tartalmazott az alábbi struktúrában. Egységes, országos információk Téma Kérdés típusa Kérdések száma Személyes információk (csoportképző ismérvek) központi 4 Képzési attitűdök központi 9 Lakóhelyi kapcsolódás központi 2 Végzettség-szakosodás központi 5 Jelenlegi munkahely központi 19 Munkahely és képzésterület kapcsolódása központi 30 Kapcsolatok, egyéb információk központi 21 Intézményi kérdések Végzés utáni elhelyezkedés intézményi 1 Képzettség iránti munkaerő-piaci kereslet intézményi 1 Szolnoki Főiskolai végzettség előnyei intézményi 2 Szolnoki Főiskola képzéseivel, oktatási módszerekkel kapcsolatos elégedettség intézményi 7 3

4 Elégedettség a Szolnoki Főiskola egyéb tevékenységi területeivel intézményi 34 Mesterképzésben történő továbbtanulási szándék intézményi 2 Az értékelhető kérdőívek száma 224, amely a projektben meghatározott célértékhez közelítő és az online lekérdezés visszaérkezési arányainak országos tendenciájához hasonló. 2 A kutatás eredményei 2.1 A minta összetétele A válaszadók 94 százaléka az intézmény végzett hallgatója, míg 6 százalékuk kettős státuszú. A hallgatók egy része tanulmányai során több szakot is felvesz és azokon eltérő időpontban szerzi meg a végzettséget. Ennek ellenére látható, hogy a hallgatók többsége a végzést követően elhagyja az intézményt és egy éven belül nem kezd új tanulmányokba a főiskolán. A válaszadók 80 százaléka nő volt, amely jelzi azt is, hogy ők nyitottabbak a válaszadásra.. 1.sz. ábra Hallgatók életkor szerinti megoszlása (%) A válaszadók legnagyobb arányban (37,4 %) a évesek közül kerültek ki, de közel hasonló volt a 26 év alattiak aránya is. A évesek 16,3 százalékban jelentek meg, a 35 év felettiek aránya alacsony. Az életkori megoszlás feltehetően szoros kapcsolatban áll a munkalehetőségekkel és az elhelyezkedés sikerességével is. A válaszadók többsége (60 %) a középiskolai tanulmányok megkezdésekor vidéki megyeszékhelyen, vagy kisebb városban élt, meghatározóan Jász-Nagykun-Szolnok és Bács- Kiskun megyében, de 15 százalékot elérte a Budapesten élők aránya is. Az érettségi bizonyítványt a válaszadók 33,5 százaléka hagyományos, négy osztályos gimnáziumban, míg 51,3 százalékuk szakközépiskolában szerezte. 4

5 Jelenlegi lakóhelyük tekintetében változás látható, mivel 26,9 százalékuk Budapesten él, 16 százalékuk Pest megyében és csak ezután következnek az említett megyeszékhelyek. Ez is mutatja, hogy a végzés után a hallgatók a fővárosi munka-, és lakóhelyeket részesítik előnyben. 2.2 Továbbtanulási tervek A megkérdezés fontos témája volt a végzett hallgatók továbbtanulási terveinek felmérése, amelynek eredménye arra utal, hogy a válaszadók nyitottak az újabb tanulásra. A végzettek több mint 6 százaléka szándékozik az elkövetkezendő években továbbtanulni, 17 százalékuk biztosan, míg 43,9 százalékuk valószínűnek tartja azt. 2.sz. ábra Továbbtanulási szándék (a válaszadók %-ban) A felsőoktatás számára rövid távon is kedvező, hogy mindössze 5,4 százalékuk határolódik el teljesen a további tanulástól. A továbbtanulás irányai eltérően alakulnak, legtöbben (a válaszadók 41 százaléka) mesterképzésben, 32 százalékuk pedig szakirányú továbbképzésben szeretne tanulni, amely a Szolnoki Főiskola számára kdvező kilátásokat teremt. Hasonlóan pozitívum, hogy a válaszadók közel negyede érdeklődik a felsőfokú szakképzés iránt. A végzett hallgatók 28, 4 százaléka a továbbképzést a vállalat által szervezett képzések során képzeli el. 2.3 Válaszadók végzettsége A válaszadók 94 százaléka a Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultásán folytatta tanulmányait és mindössze 6 százalékuk tanult a Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson. Utóbbi hallgatók többsége agrár szakképzettséget szerzett. Szak neve Végzettek megoszlása % Kereskedelmi szak 34,7 Igenforgalmi és szálloda szak 24,8 5

6 Külgazdasági szak 21,2 Vendéglátó és szálloda szak 10,8 Mezőgazdasági mérnök 5,0 Kereskedelem és marketing 2,3 Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök 0,9 Nemzetközi gazdálkodás 0,5 A legaktívabb válaszadók a kereskedelmi szakos hallgatók voltak. Általában elmondható, hogy a kifutó főiskolai alapképzésben résztvevő hallgatók válaszoltak, míg a BA szakon végzettek közül kevés hallgató adott választ. Ez feltehetően hatással van az intézmény megítélésére is, hiszen ők lemaradó, a rendes képzési időn túl végzett hallgatók. A végzettség szintjére jellemző, hogy többségük (60 %) diplomával, 31 százalékuk záróvizsgával, míg közel egytizedük csak abszolutóriummal rendelkezik. A megkérdezettek fele nappali tagozatra járt, a részidős képzések közül 37 százalékuk levelező tagozaton tanult, míg a többi hallgató távoktatásban vett részt. 2.4 Elhelyezkedés, munkalehetőségek A végzett hallgatók 89,7 százalékának a tanulmányok befejezése óta van munkahelye. Jelenlegi foglalkoztatási státuszuk kedvező, 81,7 százalékuk vállalatnál, intézményeknél teljes munkaidőben dolgozik. A válaszadók 5 százaléka teljes munkaidejű foglalkoztatása mellett mellékállást is vállal. Néhányuknak saját vállalakozása van, vagy gyermekgondozási járulékot kap, de sajnos néhányan munkanélküliek (2,5 %). A munkahelyek tevékenységi köre eltérő, legtöbben kereskedelem javítás (17 %), szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (17 %), pénzügyi közvetítés (12 %) területén dolgoznak. A munkahelyet biztosító cégek 50 százaléka Kft, 20 százalékuk Zrt. és 18 százalékuk állami, vagy önkormányzati intézmény. A válaszadók közel 40 százaléka 250 főnél nagyobb szervezetnél dolgozik. 6

7 3.sz. ábra Munkahelyi státusz (a válaszok %-ban) A munkahelyek 41 százaléka Budapesten található, 52 százalékuk megyei jogú, vagy kisebb város. Jelenlegi munkahelyük általában nem ott van, ahol a főiskolai tanulmányokat folytatták. Végzett hallgatóink jelentős többsége, 77,4 százaléka alkalmazottként dolgozik, de örvendetes, hogy 22,6 százalékuk vezető, illetve vállalkozó. A válaszadók munkahelyi elégedettségét 1-5 skálán (1 egyáltalán nem.5 teljes mértékben elégedett) különböző szempontok szerint mértük. A munka szakmai, tartalmi megítélése Szakmai karrier Szakmai presztizs Jövedelem, juttatások A munka személyi körülményei A munka tárgyi körülményei 4.sz. ábra A munkahely megítélése (a válaszadók %-ban) 7

8 A munka szakmai tartalmát a válaszadók átlagosan 2,35-re értékelték, a válaszok szórása 1,06 volt. A válaszok a hallgatók elégedetlenségére, kvalitásuk kihasználatlanságára utalnak. A szakmai karrierlehetőségek megítélése közepes, bár a szóródás elég jelentős. Saját elismerésüket, szakmai presztizsüket közepesnél alacsonyabbnak látják, bár a szórás itt is magas. Hasonló megítélésű a kapott jövedelem és juttatások kérdése is. A munka személyi feltételeivel a válaszadók elégedetlenek (2,23), 65 százalékuk elégtelenre, illetve elégségesnek minősítette és csupán 15 százalékuk tartja jónak, illetve kiválónak. A munka tárgyi feltételei kapták a legalacsonyabb átlagos minősítést (2,19). Fenti adatok jól mutatják, hogy végzett hallgatóink általában elégedetlenek a munkahellyel és a munkakörülményekkel, amelyet feltehetően befolyásol a kevés munkatapasztalat és a fiatalos lendület is. Jelenlegi munkakörük többnyire (60 %) az első végzettséghez kapcsolódik, azonban közel 25 % azon válaszadók aránya, akik nem végzettségüknek megfelelő tevékenységet folytatnak adott szervezetnél, tehát nem tudtak, vagy nem akartak annak megfelelően elhelyezkedni. A központi kérdőív kiemelten kezelte az egyes képzési területen végzett hallgatók utolsó munkahelyének kritériumait. Az agrár végzettségűek a megadott válaszlehetőségeket (szövetkezet, RT, magánszektor, mg. igazgatás, egyéb) azonos arányban jelölték meg. A gazdaságtudományokon belül a központi kérdőív pénzügyi- és nem pénzügyi területeket különített el. Míg előbbinél a banki-, és a vállalati pénzügyi területek domináltak, addig a nem pénzügyi képzésben végzetteknél a hazai vállalakozásnál történő munkavégzők aránya (28,1 %) volt a legfontosabb. A műszaki végzettségűek közül mindenki az iparban dolgozik. 2.5 Kapcsolattartás az anyaintézménnyel A kérdőívben több kapcsolati lehetőségre rákérdeztünk (oktatók, hallgatók, HÖK, öregdiák szervezet), azonban azok intenzitása néhány kivételtől eltekintve nem mérvadó. A válaszadók a volt oktatókkal többnyire nem tartják a kapcsolatot, míg csoporttársaikkal, évfolyamtársaikkal szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn. A Karrierirodával a válaszadók 47 százaléka szakmai kapcsolatot ápol. Az ALUMNI szervezettel, annak ellenére, hogy ismerik és működéséről informáltak, alig van kapcsolatuk. 8

9 2.6 Intézményi kérdések A végzés utáni elhelyezkedés időtartama kedvező, mivel a válaszadók 54,5 százaléka már a végzés előtt rendelkezett munkahellyel. 1 hónapon belül 11 százalékuk, míg 3 hónapon belül 9 százalékuk tudott elhelyezkedni. A válaszadók saját végzettségük munkaerőpiaci keresletét viszonylag jónak ítélték meg. 48,9 százalékuk közepes keresletet jelzett, míg 14,3 százalékuk jónak és 4,9 százalékuk nagyon jónak ítélte meg azt. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy közel 20 százalékuk gyenge kereslettel jellemezte adott végzettség munkaerőpiaci pozícióját. A megkérdezettek többsége, 49,1 százaléka úgy érzi, hogy nem jelent előnyt az, hogy a Szolnoki Főiskolán végzett. 30 százalékuknak erről kedvezőbb véleménye volt. 5.sz. ábra A végzettség iránti kereslet 6.sz. ábra Elégedettség mértéke 1-5 skálán A hallgatók legkedvezőbben az elméleti képzést értékelték, de hasonlóan jó értékelést kapott a szakirányok tartalma is. Ennek megfelelő az a vélemény is, hogy a megkérdezettek közel fele az elméleti ismereteket tudta legjobban hasznosítani munkája során. Az adatok azt mutatják, hogy a gyakorlatorientációt, mint a képzés fejlesztésének egyik irányát, prioritásként kell kezelni. A válaszadók 54,8 százaléka ismeri a Szolnoki Főiskola szakirányú továbbképzéseit és azt továbbtanulás esetén előnyben részesítenék. A megkérdezettek a Szolnoki Főiskola szolgáltatásainak színvonalát (sportolás, kollégium, szabadidős tevékenység, intézmény külső megjelenése) a közepesnél jobbnak értékelték. Érdekes, hogy a mértéktartó minősítés ellenére összességében a többség jó intézménynek tartja a főiskolát. A kutatás rávilágított arra is, hogy különböző tényezők mennyire fontosak az elhelyezkedés esetén. A kutatók a véleményeket 1-5 skálán mérték. 9

10 Átlagos érték Szórás Szolnoki Főiskolán szerzett diploma 2,75 1,06 A diploma minősítése 2,93 1,19 Nyelvtudás 4,8 0,56 Csapatmunka 4,43 0,77 Szakmai gyakorlat 4,45 0,84 Személyes ajánlás, kapcsolat 4,58 0,69 Prezentációs készség 4,15 0,9 Önálló munkavégzés 4,57 0,72 Elméleti felkészültség 3,86 0,85 10

11 3 Összegzés, következtetések A Szolnoki Főiskola számára nagyon fontos a végzett hallgatók véleményének feltárása, amely e kutatás keretében történt. Az eredmények jól hasznosíthatók, hozzájárulnak a képzésfejlesztési koncepció kialakításához, majd azt követően a képzési szerkezet és tartalom korszerűsítéséhez. Az eredmények alapján lehetőségként merül fel a szakirányú továbbképzés fejlesztése, mivel a hallgatók jelentős része a közeljövőben történő tanulást valószínűsített. A végzettek jelentős része alkalmazottként dolgozik, munkahelyüket és munkakörülményeiket közepesnek ítélik meg. A szakirányú továbbképzéseken keresztül új szakképzettséget lehet kínálni számukra. A hallgatók jelentős része három hónapon belül el tud helyezkedni. A vállalakozások a nyelvtudást, a személyes kapcsolatokat és az önálló munkavégzést várják el leginkább a hallgatóktól. A kutatási eredmények rávilágítottak a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó gyakorlatiasabb képzés szükségességére. A válaszadók véleménye szakonként eltéréseket is tartalmaznak, azok a szakfejlesztéseknél jól hasznosíthatók. Szolnok, december 10. Dr. Pénzes Ibolya Rózsa kutatásvezető 11

12 4 Mellékletek 1. számú melléklet: intézményi összehasonlítás fakultások között 2. számú melléklet: intézményi összehasonlítás tagozatok között 3. számú melléklet: ÜF kiértékelés 4. számú melléklet: MMF kiértékelés 5. számú melléklet: nappali tagozat kiértékelés 6. számú melléklet: levelező tagozat kiértékelés 7. számú melléklet: távoktatás tagozat kiértékelés 12