Végzett hallgatói felmérés

Átírás

1 Végzett hallgatói felmérés % 94,93% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,19% kevesebb, mint 1 hónap 2,25% 2,06% 0,19% 0,19% 0,19% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap több, mint hónap 1 év Részvétel külföldi részképzésen Nem 1. ábra Részvétel külföldi részképzésben és annak időtartama Arra a kérdésekre, hogy vette-e részt külföldi részképzésben, valamint ha igen, akkor mennyi ideig, 534 válasz érkezett. Az 534 válaszadóból mindössze 27 fő nyilatkozta, hogy részt vett ilyen képzésben. Ezek időtartama 12 esetben 1 és 3 hónap között van, 11 esetben pedig 4 és 6 hónap közé tehető, a többi kategóriába egy-egy fő tartozik. A válaszadók 94,8%-a nem folytatott külföldi tanulmányokat. Az 5,2%-os érték nem jelentős, és érdemes lenne javítani az arányát, de ha figyelembe vesszük az ilyen ösztöndíjas programok alacsony számát, valamint a szigorú tanulmányi feltételeket, látható, hogy az érték reális. 50% 45,36% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 25,32% 22,40% 10% 5% 1,28% 0,73% 2,37% 1,28% 3,64% 1,82% 4,74% 1,82% 0% 0, Nincs megbecsülve , Kiválóan elismert A Miskolci Egyetem presztizsének megítélése Ismét ide felvételizne Nem ide felvételizne 2. ábra A Miskolci Egyetem presztízsének megítélése, újra ide felvételizne-e

2 Válaszadók %-ában Az Egyetem presztízsének megítélése és annak kapcsolata, hogy újra ide felvételizne-e a megkérdezett azt mutatja, hogy az 549 válaszadó közel 89,6%-a ha úgy adódna, újra a Miskolci Egyetemet választaná. Ez kedvező eredmény, mely azt bizonyítja, hogy a végzett hallgatók többsége elégedett volt az itt szerzett ismeretekkel, és nem választana más intézményt. Azok a hallgatók, akik újra felvételizés esetén nem a Miskolci Egyetemet választanák, az első három helyen a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemet, vagy egy külföldi iskolát választanának. A válaszokat azonban torzítja az a tény, hogy a végzett válaszadók többsége jogi vagy bölcsész diplomával rendelkezik. Az egyetem presztízsének megítélése is pozitív eredményt hozott. A megkérdezett volt hallgatók, akik erre a kérdésre válaszoltak 64,2%-ban jó vagy kiváló minősítést adtak a Miskolci Egyetem presztízsének megítéléséről. Ha két kérdést együtt nézzük meg, 67,76%-a a válaszadóknak jónak vagy kiválónak ítéli az egyetem presztízsét és újra ide felvételizne. Alacsony, azaz körülbelül 2,01% azon válaszadók száma, aki úgy gondolják, hogy alacsony az egyetem presztízse és nem felvételizne ide ismét. 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% szakirányú továbbképzés másoddiploma posztgraduális képzés nyelvi képzés szakmai tanfolyam önképzés 2% 0% Igen Nem vállalati képzés/tréning Szüségesnek tartotta-e a továbbképzést 3. ábra Vélemény a továbbképzésről a diploma átvételekor és jelenleg SZÜKSÉGESNEK!!! A válaszadók közel 80%-a a diploma átvételekor szükségesnek tartotta, hogy tovább képezze magát. Amikor azt a kérdést kapták, hogy most milyen továbbképzéseket terveznek, az első három helyen a válaszadók nagy hányada a nyelvi, a szakirányú továbbképzést és a másoddiploma megszerzését jelölte meg. Akik nem terveznek további képzéseket, azoknak nagyrészt az önképzés a fontos. Az kategóriában az OKJ-s képzések és a Doktori programok jelennek meg, bár ezek sem különíthetőek el teljesen a kérdőívben megadottaktól.

3 Válaszadók %-ában Fő Elégedett a fizetésével Nem elégedett a fizetésével szakirányú továbbképzés másoddiploma posztgraduális képzés nyelvi képzés szakmai tanfolyam önképzés vállalati képzés/tréning 4. ábra fizetéssel való megelégedettség és a jelenlegi továbbképzési elképzelések Nincs cím! A diagram alapján elmondható, hogy a továbbképzési igények és a fizetéssel való megelégedettség nem mutat eltérést. Az első helyeken fizetéstől függetlenül a nyelvi, az önképzés, a vállalati képzés/tréning és a szakmai tanfolyam áll. 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 17,56% kevesebb, mint egy 48,39% 16,49% 7,17% 3,23% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap hónap 7,17% több, mint egy év Az egyetem elvégzése utáni elhelyezkedés ideje 5. ábra A diploma megszerzése után mennyi időn belül sikerült elhelyezkednie annak, akinek nem sikerült az egyetemi tanulmányok ideje alatt elhelyezkednie A megkérdezett 557 hallgató válaszaiból kiderül, hogy azon hallgatók, akik a tanulmányaik ideje alatt még nem találtak állást, de a kérdőív kitöltésekor már munkahellyel rendelkeztek, az egyetem befejezése után fél éven belül el tudtak helyezkedni.

4 Válaszadók %-ában 18% 16% 14% 12% újsághirdetés alapján munkaügyi központ segítségével tanulmányi szerződés alapján ismerősök segítségével 10% 8% online állásközvetítő, hirdetés alapján egyetemi kapcsolat útján állásbörzék segítségével 6% diplomamunka konzultáció alapján 4% 2% szakmai gyakorlat alapján karrierirodán keresztül személyzeti tanácsadó cégek segítségével 0% Sikerült már az egyetem alatt elhelyezkednem Nem sikerült az egyetem alatt elhelyezkednem 6. ábra Az elhelyezkedés módja és ideje Nincs cím! A fenti diagram a tanulmányi időszak alatti munkaerőpiaci elhelyezkedés módját mutatja. Látszik, hogy az elhelyezkedés legnagyobb mértékben az ismerősök segítségével történt, akár a tanulmányi évek, akár azt követően helyezkedett el a hallgató. Akiknek sikerült még a diploma megszerzése előtt elhelyezkedniük, azok az ismerősök segítségén túl, ehhez elsősorban újsághirdetéseket, szakmai gyakorlatot és online állásközvetítőt/hirdetést vettek igénybe. Valószínűsíthető, hogy a tanulmányi szerződéssel rendelkezők levelező képzésben tanultak az egyetemen, és hogy a tanulmányi időszak alatti elhelyezkedést a szakmai gyakorlat kedvezően (6,2 %) befolyásolta. Érdekes, hogy az állásbörzék segítségével elhelyezkedett hallgatók száma igen alacsony. 4 35,00% 3 25,00% 2 15,00% 1 5,00% 3,85% 3,85% 3,85% 5,77% 36,54% 5,77% 13,46% 5,77% 7,69% 1,92% 9,62% nem korszerűkevés vagykevés volt a alacsony sok olyan a képzésnek és/vagy nemgyenge volt a szakmai elégséges szűken vett gyakorlati szintű vagy nem ismeretet oktattak, nincs kiemelhető mértékű szakmai lehetőség elégséges amelyet a gyengesége szakmai anyagokon nyelvtanulási gyakorlatban ismeretet tanítottak túlmutató ismeretek közlése lehetőség nem tudok használni egyáltalán nem még nem tudtam használni A képzés hiányosságai, gyengeségei 7. ábra Tanultak felhasználhatósága A képzés hiányosságai, gyengeségei ROSSZ!!!!!! Az egyetemen tanultak munkában való felhasználhatóságát vizsgáltuk a képzés hiányosságainak, gyengeségeinek megtalálásához, kiemelve azon válaszadók véleményét - szám szerint 52 fő véleményét -, akik úgy ítélték meg, hogy egyáltalán nem, vagy még nem tudták használni az egyetemen tanultakat a munkájukhoz. A vizsgálat alapján ennek okaként a kevés szakmai gyakorlati lehetőségeknek, az alacsony szintű vagy nem elégséges nyelvtudásnak, valamint a gyakorlatban nem használható ismereteknek lehet betudni.

5 35,00% 34,47% 3 25,00% 2 15,00% 1 5,00% 7,66% 12,34% 9,36% 9,36% 18,72% 2,55% 3,83% 0,85% 0,85% elengedhetetlen jól használható gyakorlatban jól használható ismereteket adott szakmai szemléletet és gondolkodásmódot adott erős elméleti alapokat adott a szakmai a képzésnek nincs ismereteken kiemelhető túlmutató erőssége ismereteket adott A képzés erősségei 8. ábra Tanultak felhasználhatósága a képzés erősségének függvényében Az előzőek mintájára a képzés erősségének miben rejlését is vizsgáltuk. Itt a válaszadók véleményét fő véleménye - ragadtuk ki, akik szerint az egyetemen tanultak elengedhetetlennek, illetve jól használhatónak bizonyultak a munkájuk során. Az ábrából azt láthatjuk, hogy a képzés erősségének a szakmai szemlélet- és gondolkodásmód, valamint az erős elméleti alapok nyújtása tekinthető. Tanultak használhatósága és a képzés gyengeségei 3 25,00% 2 29,30% 19,66% nem korszerű és/vagy nem elégséges mértékű szakmai ismeretet tanítottak kevés vagy gyenge volt a szűken vett szakmai anyagokon túlmutató ismeretek közlése kevés volt a szakmai gyakorlati lehetőség 15,00% 1 5,00% 4,73% 7,94% 3,21% Jól használható 11,15% 3,78% 2,27% 5,86% 5,86% 2,84% 1,70% 0,95% 0,76% Nem használható jól alacsony szintű vagy nem elégséges nyelvtanulási lehetőség sok olyan ismeretet oktattak, amelyet a gyakorlatban nem tudok használni a képzésnek nincs kiemelhető gyengesége 9. ábra A tanultak használhatósága és a képzés minőségének gyengeségei Tanultak használhatósága és a képzés erősségei 4 35,00% 3 25,00% 2 15,00% 1 5,00% 35,49% 22,18% 9,80% 4,99% 5,36% 6,47% 5,73% 4,62% 1,11% 1,85% 2,03% 0,37% Jól használható Nem használható jól gyakorlatban jól használható ismereteket adott szakmai szemléletet és gondolkodásmódot adott erős elméleti alapokat adott a szakmai ismereteken túlmutató ismereteket adott a képzésnek nincs kiemelhető erőssége 10. ábra A tanultak használhatósága és a képzés minőségének erősségei Érdemes megfigyelni, hogy a hallgatók véleménye elég megosztott abban, hogy a jól használható és a kevésbé használható tanultak gyakorlati alkalmazása és a képzés minősége milyen kapcsolatban áll egymással. A kevésbé használható képzések minősítésére nem fordítottak nagy figyelmet. Annál inkább a jól használható tanultak értékelésére. Egyértelműen látszik, hogy az oktatott tananyagok szakmai megalapozottsága kiváló. A

6 képzések megadják azt a szakmai szemléletmódot és gondolkodásmódot, ami a munkahelyi feladatoknál feltétlenül szükséges. Azonban a tananyag, a szakmai tudás gyakorlásánál hiányosságok vannak. A hallgatóknak nincs lehetőségük szakmai tapasztalatszerzésre vagy maga a szakmai tudás is túlzottan elméleti jellegű, amit nem tudnak hasznosítani. 3 25,0% 25,8% 2 17,8% 15,0% 1 5,0% 2,3% 0,9% 7,6% 0,9% 0,4% 7,6% 2,3% 0,2% 6,5% 1,6% 6,1% 1,3% 0,2% 3,2% 0,4% 3,4% 1-20 fő fő fő fő fő 500 fő felett Nem nyilatkozott A cég mérte és a beosztás közti kapcsolat 11,2% 0,4% Nem vezető Vezető Nem nyilatkozott 11. ábra Cég mérete Beosztás közötti kapcsolat Az ebben az évben végzett hallgatóink 75%-a nem vezető beosztást tölt be és elsősorban kis vállalkozásoknál és a több mint 500 főt foglalkoztató vállalatoknál dolgoznak. Az adatok alapján a nagyvállalatok esetében a legnagyobb az előrejutási esély. Viszonylag nagyobb az esély vezetői pozíció betöltésére a kis (1 és 20 fő közötti) illetve a közepes (50 és 100 fő közötti) vállalkozásoknál, ahol a válaszadó maga a tulajdonos vagy könnyebb egy-egy kisebb egység, részleg élére kerülni. Jelen felmérésnél a megkérdezettek egy részre csak részleges adatot adott meg a munkahely nagyságára vagy a betöltött pozíciójára vonatkozóan. 3 28,68% 26,98% 25,47% 25,00% 2 15,00% 18,87% Tervez nyelvi továbbképzést Nem tervez nyelvi képzést 1 5,00% Használja a nyelvtudását a munkahelyen Nem használja a nyelvtudását a munkahelyen Nyelvtudás használata a munkahelyen 12. ábra Nyelvtudás használata a munkához Nyelvtanulás fontossága

7 Kari válaszadók %-ában Kari válaszadók %-ában Munkája során a válaszadók közel 50%-a használja a nyelvtudását, és a válaszadók több mint fele tervezi nyelvi képességeinek fejlesztését. A munkahelyi idegen nyelv használattól függetlenül a két csoportban hasonló arányban érzik a nyelvi továbbképzés szükségességét. Azok, akik a munkájuk során nem használják nyelvtudásukat, nagyságrendekkel kisebb arányban érzik szükségesnek nyelvi képességük továbbfejlesztését ,7% 82,6% 81,3% 77,8% 78,0% 76,2% ,5% 61,1% 52,9% 5 45,5% 38,9% 47,1% igen 4 nem 3 27,3% 17,4% 18,8% 22,2% 22,0% 23,8% 2 1 ÁJK BBZI BTK CTFK EK GEK GTK MAK MFK Karok 13. ábra Továbbképzés szükségességének megítélése végzéskor A továbbképzés szükségességét a végzés pillanatában leginkább a Bölcsészettudományi Kar, a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar hallgatói ítélték a legszükségesebbnek, míg a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet növendékei és az Egészségügyi Kar hallgatói a legkevésbé fontosnak. 35,0% 3 25,0% szakirányú másoddiploma posztgraduális 2 15,0% 1 5,0% nyelvi képzés szakmai tanfolyam önképzés vállalati képzés ÁJK BBZI BTK CTFK EK GEK GTK MAK MFK Karok 14. ábra Tervezett továbbképzések karokon belüli megoszlása A válaszadók által jelenleg tervezett továbbképzések közül a tavalyi évhez hasonlóan idén is a nyelvi képzések dominálnak. A nyelvtudás fejlesztése a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar és az Egészségügyi Kar kivételével mindenhol az első helyen végzett. A nyelvi képzésen túl a legtöbb kar esetében a szakirányú továbbképzés foglalja el a második helyett. Szintén jól

8 Válaszadók %-ában szerepel több kar esetében a másoddiplomás képzés is, amelyre a CTFK esetében a legtöbb válasz érkezett. A férfi és női válaszadók esetében hasonló körülbelül 75 %-os egyetemi szinten a továbbképzési hajlandóság. A képzési formák között sem lehet nemi különbséget felfedezni, de tény, hogy több nő akar szakirányú és nyelvi továbbképzésben részt venni, míg a férfiak inkább az önképzést vagy a vállalati képzéseket preferálják. 25,0% 22,5% 2 17,5% 15,0% 12,5% 1 7,5% 5,0% 2,5% ÁJK BBZI BTK CTFK EK GEK GTK MAK MFK Karok Karra jelentkeznének Válaszadók megoszlása 15. ábra Karok preferenciája a végzettség és egy újbóli jelentkezés alapján A fenti ábra az összes válaszadó kari megoszlását mutatja összehasonlítva egy esetleges egyetemi újrajelentkezés esetén a kar választásának preferenciájával. A diagramból kitűnik, hogy a Bölcsészettudományi Karra és a Gépészmérnöki és Informatikai Karra közel azonosan pályáznának, a Gazdaságtudományi Karra valamennyivel többen, mint ahányan ott végeztek a kitöltők közül, de a legnépszerűbb magasan a Műszaki Földtudományi Kar lenne, míg a többi kar mind veszítene jelentkezőket, legtöbbet az Állam- és Jogtudományi Kar és az Egészségügyi Kar.

9 Összes válaszadó %-ában 4 36,6% 33,8% 35,0% 3 25,9% 27,1% 25,0% 22,6% 2 18,4% igen nem 15,0% 1 8,1% 7,5% 10,9% 9,0% 5,0% Munkával való elégedettség 16. ábra Munkával való elégedettség és az elköltözési hajlandóság A fenti ábrán azt láthatjuk, hogy a munkával való elégedettség csökkenti az elköltözési hajlandóságot, azonban az elégedetlenség és a költözési hajlandóság nem áll arányban egymással. Vagyis, minél elégedetlenebb valaki, annál kevésbé látja az illető az elköltözésben a megoldást.

10 Szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam Kiválasztottam cégeket, ahol volt esélyem Mindenhova pályázatam, ahova esélyem lehet Egy cégre koncentráltam 2 Egyéb 1 újsághirdetés munkaügyi központ tanulmányi szerződés ismerősök online állásközvetítő egyetemi kapcsolat állásbörzék diplomamunka konzultáció szakmai gyakorlat karrierirodán keresztül személyzeti tanácsadó irodákon keresztül 17. ábra Álláskeresési stratégiák az elhelyezkedés módja szerint Elhelyezkedés módja A fenti ábrából kiolvasható, hogy bármilyen módon is helyezkedtek el a válaszadók, a legtöbben mindenhova pályáztak az álláskeresésük során, ahol esélyük lehetett. A második leggyakoribb stratégia az volt, hogy a szakterület minden munkáltatójához pályáztak a válaszadók.

11 Válaszadók %-ában igen nem 10 0 újsághirdetés munkaügyi központ tanulmányi szerződés ismerősök online állásközvetítő egyetemi kapcsolat állásbörzék diplomamunka konzultáció szakmai gyakorlat karrierirodán keresztül személyzeti tanácsadó irodákon keresztül Elhelyezkedés módja 18. ábra Álláskeresési stratégiák az elhelyezkedés módja szerint A fenti ábra alapján a legtöbb válaszadó ismerősök segítségével helyezkedett el, akár sikerült ez már az egyetem alatt, akár nem. Azok, akiknek nem sikerült elhelyezkedni az egyetem alatt, ismerősökön segítségén kívül, az online állásközvetítőket használták fel másodsorban. Akiknek sikerült az egyetem alatt, azok szakmai gyakorlat segítségével tudtak álláshoz jutni.

12