A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében"

Átírás

1 A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP /2/KMR azonosítószámú TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en című európai uniós támogatású projekt keretében történik A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 8 A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere Hallgatói státusz Jövőkép - tanulás Jövőkép munka Intézményi kérdések Felvételi Személyes kötődés Szakmai gyakorlat Tanulmányi tájékozódás Elégedettség oktatás Elégedettség tanulmányszervezés Elégedettség iskolai szolgáltatások Elégedettség épületek Elégedettség tanulást segítő eszközök Iskolaválasztási döntés Összehasonlító eredmények

3 Hallgatói Motivációs vizsgálat Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült, önkitöltős módszerrel. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmidemográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. Társadalmi-demográfiai háttér A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a normál főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán. Tízből több mint hét hallgató gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék. Hallgatói státusz Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a fővárosi PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év). A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek a fővárosi PSZK-ra. A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a fővárosi PSZK-ra járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés) az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel. Vagyis összességében kijelenthető, hogy a 3

4 KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően. A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban, tizedük pedig levelező rendszerben. Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen. Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során. A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében jóval magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karokon. Szakok szerint a nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt. Jövőkép - munka Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok. A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már olyan munkát állandó jelleggel, mint amit tanul, és hasonló arányban találjuk azokat is, akik csak alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen. Tízből legalább négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata a tanult szakterületén. A válaszadók szerint átlagosan 137 ezer forint egy kezdő diplomás nettó havi bér azon a területen, amit tanulnak. A válaszadók több mint fele tervezi, hogy a diploma megszerzése után hosszabb-rövidebb időre külföldön szeretne munkát vállalni. 4

5 A BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, további 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít, a közszférában nyolc, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne elhelyezkedni. Nonprofit szektorban és kisvállalkozásnál elhelyezkedni szándékozók aránya csupán néhány százalék. Tízből hat válaszadó teljes munkaidőben alkalmazottként szeretne elhelyezkedni, azok aránya, akik nem köteleződnének el teljes mértékben egy helyre, csupán néhány százalék. A válaszadók megítélése szerint átlagosan havonta nettó 198 ezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon meg tudjanak élni, vagyis jelentős jövedelem feszültség van a számított és az elvárt bér között. Felvételi Tízből hét válaszadó az első helyen jelölte meg azt a szakot, amire jelenleg is jár. Ezzel összefüggésben tízből közel négy válaszadó nyilatkozta azt, hogy nagyon könnyű, vagy könnyű volt bejutni a BGF-re. Személyes kötődés A hallgatók többsége inkább jól érzi magát, és inkább kötődik is a BGF-hez, egy 100 fokú skálára vetített válaszok átlaga 63, illetve 52 pont. Szakmai gyakorlat A válaszadók összességében inkább elégedettek a kötelező szakmai gyakorlatokkal, mint sem elégedetlenek. A hallgatók a leginkább a szakmai gyakorlatok hosszával voltak elégedettek, míg a legkevésbé a lehetőségek területi elosztásával, illetve a gyakorlati helyek számával és a külföldi gyakorlatok lehetőségével. A szakmai gyakorlatok megítélésében nem volt különbség azok között, akik állításuk szerint találtak megfelelő szakmai gyakorlatot maguknak, illetve akik nem találtak ilyet. Vagyis a szakmai gyakorlat megítélése nem függ az ilyen irányú közvetlen tapasztalattól. Tanulmányi tájékozódás A válaszadók kétharmada on-line tájékozódik tanulmányi ügyeivel kapcsolatban. Emellett azonban a BGF hallgatóinak többsége (80%) igényt tart a személyes tájékozódás lehetőségére is. Akik csupán telefonos vagy on-line tájékoztatási formákat vesznek 5

6 igénybe, azok körében is kimagasló azok aránya, akik szeretnék, ha a személyes tájékoztatás lehetősége is megmaradna. Elégedettség - oktatás A válaszadók harmada szerint, ha a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni valaki, további komolyabb specializációra, vagy továbbképzésre lenne szüksége és csupán minden ötödik hallgató gondolja úgy, hogy lényegében semmiféle további képzésre nincs szüksége. A válaszadók kilenc megadott szempont alapján értékelték az oktatás színvonalát az iskolai osztályzatoknak megfelelően. A legkevésbé a munkaerőpiac képviselőinek részvételével az oktatásban szemponttal voltak elégedettek, míg a leginkább az oktatott szakismeretek, előadások naprakészségével. Elégedettség - tanulmányszervezés Szintén értékelték a válaszadók a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásait a megadott nyolc szempont szerint. A leginkább a könyvtárral elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az intézmények adminisztrációjával, tájékoztatásával. Elégedettség iskolai szolgáltatások A válaszadók a BGF különböző szolgáltatásait is értékelték nyolc szempont szerint. A leginkább az intézmény küllemével és az informatikai szolgáltatásokkal elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé a sportolási lehetőségekkel. A legtöbb szempontot azonban csak kevesen tudták értékelni. Elégedettség épületek Az egyes karok épületeit is értékelték a válaszadók hét megadott szempont szerint. A három nagy kar épületeiben szinte mindenhol a tisztasággal voltak a leginkább elégedettek a válaszadók és a WIFI színvonalával a legkevésbé. A többi szempont változó sorrenddel a középmezőnyben mozgott. Elégedettség tanulást segítő eszközök A tanulást segítő IT, illetve egyéb eszközöket is értékelték a válaszadók a megadott kilenc szempont szerint. A leginkább a számítógép- és könyvtárellátottsággal voltak elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az infokommunikációs eszközök alkalmazásával az oktató- 6

7 hallgató kapcsolattartásban és számonkérésben, a konzultációs lehetőségekkel, valamint a jegyzetellátottsággal. A hallgatók infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága átlag feletti: vezetékes internettel a 84 százalékuk rendelkezik, és laptopja is van a diákok háromnegyedének. Valamilyen számítógéppel (laptop vagy asztali) a hallgatók csupán 2 százaléka nem rendelkezik, valamilyen internetkapcsolattal (vezetékes vagy mobil) pedig a hallgatók 6 százaléka nem rendelkezik. Iskolaválasztási döntés A hallgatók közel kétharmada nem bánta meg döntését: ha most jelentkezne felsőoktatási intézménybe, ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot is választaná. A válaszadók csupán 11 százaléka biztos abban, hogy a BGF-en szeretné a mesterszakot is megcsinálni, 25 százalékuk pedig valószínűleg vagy biztos, hogy nem a BGF-en. A leggyakoribb okként, amiért nem a BGF-en tervezi valaki a mesterszakot végezni, az oktatás alacsony színvonalát említették a megkérdezettek, továbbá sokan említették azt is, hogy nincs megfelelő mesterképzés. A megkérdezettek 12 százaléka gondolja nagyon jó intézménynek a BGF-et, további 45 százalékuk szerint jó intézmény. Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszok főátlaga 65 pontnak adódott. Vagyis összességében elégedettek a hallgatók a BGF-fel. 7

8 Módszertan Háttér A hallgatói motivációs vizsgálat a Diplomás Pályakövetési Rendszer második nagy részvizsgálata. A kutatás azt a célt szolgálja, hogy a BGF megismerje az intézményben tanulók véleményét, ami alapján szolgáltatás-fejlesztési terveit eredményesen végre tudja hajtani, valamint a felmerült problémákra megoldást tud találni. A felmérés során az összes BGF-es hallgató véleményére, elhelyezkedési és továbbtanulási motivációjára, valamint a hallgatói vélemények alakulására is kíváncsiak voltak a készítők. A kérdőív kialakításakor figyelembe kellett venni az országos központi kérdőív kérdéseit, ami kötelező jellegű az intézményre nézve. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: 1. a hallgató nemét, 2. milyen tagozatra jár a hallgató, 3. melyik karra jár a hallgató, 4. végül melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2010 március 15-i állapotokat tükrözik (nem, tagozat, kar szerint), a szakos eloszlásnál azonban a évi ún. októberi statisztikát vettük alapul (a PSZK-n belül különbséget tettünk az intézetek között is). A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a férfiak. Tagozatok szerint kisebb arányban töltötték ki az alternatív képzési formákon (levelező, távoktatás) tanulók. Karok szerint a PSZK hallgatói számarányukhoz képest nagyobb, míg 8

9 a KVIK hallgatói kisebb arányban töltötték ki, a KKK hallgatói pedig nagyjából számarányuknak megfelelően válaszoltak a kérdőívre. Ezzel összefüggésben szakok szerint a pénzügyi és számviteli szak hallgatói nagyobb arányban, míg a turizmusvendéglátás szakok hallgatói kisebb arányban töltötték ki a kérdőívet. A többi szak hallgatói számarányukhoz képest nagyjából hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre (1. táblázat). A súlyváltozó átlaga kicsit több mint egy lett (ezzel összefüggésben az összes megkérdezettre vonatkozó elemszám is magasabb lett a súlyozott adatbázisban: 2096). A legnagyobb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 2,05, míg a legkisebb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 0,37, vagyis az adott esetek véleményei ennyiszeresen vannak figyelembe véve a statisztikai elemzés során (2. táblázat). Ennek megfelelően a 3. táblázatban mutatjuk a súlyozás alapját képező változók szerinti súlyátlagokat. Az elemzésben az üzleti szakoktató szakra járók véleményeit a visszaküldött kérdőívek alacsony elemszáma miatt külön nem közöltük (természetesen az aggregált eredményekben benne vannak). 9

10 1. táblázat: A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N, összes megkérdezett % súlyozatlan súlyozott N % % N % % nem férfi ,6 25, ,1 32,5 nő ,1 74, ,7 67,5 válaszhiány 28 1,3 24 1,1 tagozat nappali ,1 79, ,6 73,2 levelező 107 5,1 5, ,5 7,6 távoktatás ,8 14, ,0 19,2 válaszhiány 20 1,0 19 0,9 képzési BGF-KKK ,7 24, ,1 26,6 helyek BGF-KVIK ,4, ,3 33,4 BGF-PSZK-BP ,7 45, ,8 32,9 BGF-PSZK-SA 51 2,4 2,7 48 2,3 2,5 BGF-PSZK-ZA 104 5,0 5,5 88 4,2 4,6 válaszhiány 2 8, ,3 szak kereskedelem és marketing ,1 15, ,6,8 kommunikáció és médiatudomány 38 1,8 2,3 47 2,3 2,9 nemzetközi gazdálkodás ,3 15, ,9 15,3 turizmus-vendéglátás ,0 15, ,4,0 üzleti szakoktató 1 0,0 0,1 23 1,1 1,4 emberi erőforrások 61 2,9 3,7 42 2,0 2,6 gazdálkodási és menedzsment ,7 15,0 7 10,4 13,3 pénzügy és számvitel ,4 32, ,3 24,8 válaszhiány 451, ,1 összesen ,0 100, ,0 100,0 2. táblázat: A súlyváltozó statisztikai jellemzői N 2083 átlag 1, szórás, súly alsó 2,5 %-a, súly felső 97,5%-a 2,

11 3. táblázat: A súlyváltozó átlaga és szórása a súlyozás alapját képező változók szerint súly változó átlaga szórása nem férfi 1,263 0,574 nő 0,919 0,680 tagozat nappali 0,923 0,697 levelező 1,475 0,405 távoktatás 1,293 0,393 képzési helyek BGF-KKK 1,069 0,354 BGF-KVIK 1,570 1,111 BGF-PSZK-BP 0,720 0,337 BGF-PSZK-SA 0,935 0,351 BGF-PSZK-ZA 0,843 0,420 szak kereskedelem és marketing 1,3 0,416 kommunikáció és médiatudomány 1,245 0,409 nemzetközi gazdálkodás 0,972 0,264 turizmus-vendéglátás 1,376 0,324 üzleti szakoktató 22,848 emberi erőforrások 0,696 0,261 gazdálkodási és menedzsment 0,890 0,435 pénzügy és számvitel 0,765 0,407 11

12 A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere Mindenekelőtt megnéztük, hogy a visszaküldött kérdőívek alapján milyen kép rajzolódik ki a BGF hallgatóinak társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A nemi arány az alábbi 4. táblázatban nem releváns, mivel ezt súlyozási szempontként vettük figyelembe, ha megnézzük a súlyozás előtti nyers adatokat, azt látjuk, hogy a BGF hallgatóinak nemi összetételéhez viszonyítva is kevesebb férfi küldte vissza kérdőívet, mint amennyi nő. A nyers, súlyozatlan mintában ez az arány 26 százalék. (Ez egyébként nem meglepő: az ilyen típusú felméréseken való részvételi szándék általában magasabb a nők körében.) A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a normál főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán (4. táblázat). 4. táblázat: hallgatók - nem, korcsoport és településtípus szerint - N, %, érdemben válaszolók % N % % nem férfi nő válaszhiány 24 1 korcsoport évesek évesek évesek évesek legalább 30 évesek válaszhiány településtípus Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld összesen A hallgatók közel fele a közép-magyarországi régióból érkezik, a többi régió többé-kevésbé egyenletesen képviselteti magát (5. táblázat). 12

13 5. táblázat: hallgatók - régió és megye szerint - N, % régió megye N % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 82 4 Heves 70 3 Nógrád 61 3 régió összesen 3 10 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 40 2 Jász-Nagykun-Szolnok 55 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 72 3 régió összesen Dél-Alföld Bács-Kiskun 86 4 Békés 29 1 Csongrád 28 1 régió összesen Közép-Magyarország Budapest Pest régió összesen Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 63 3 Fejér 77 4 Veszprém 46 2 régió összesen 6 9 Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 85 4 Vas 53 3 Zala 80 4 régió összesen 8 10 Dél-Dunántúl Baranya 34 2 Somogy 55 3 Tolna 16 1 régió összesen külföld 34 2 Tízből több mint hét hallgató valamilyen (hagyományos, illetve nem hagyományos) gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a gimnáziumokból az országos átlagnál jóval nagyobb arányban érkeznek hallgatók, mivel országosan valamivel többen szereznek szakközépiskolai típusú képzésben érettségit, mint gimnáziumiban (6. táblázat). Ezen belül is kimagaslik a nem hagyományos gimnáziumból érkezők aránya. 13

14 6. táblázat: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? - N, %, érdemben válaszolók % iskolatípus ebből N % % hagyományos gimnázium nem hagyományos 6 osztályos gimnázium gimnázium 8 osztályos gimnázium kéttannyelvű középiskola nemzetiségi gimnázium összesen szakközépiskola technikum szakközépiskola összesen egyéb iskolatípus* 0 válaszhiány 0 *Egyéb említések: dolgozók szakközépiskolája (1 db), esti iskola, felnőttek gimnáziuma (2-2 db), külföldi szakközépiskolában szerzett érettségi (6 db) Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik. Míg a normál főiskolai éveikben járók esetében magasabb a nem hagyományos gimnáziumból érkezettek aránya (1. ábra). 1. ábra: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N= évesek évesek évesek évesek legalább 30 évesek % 20% 40% 60% 80% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A BGF hallgatóinak 12 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú szakképzés keretében szerzett végzettséggel, míg további 9 százalékuk valamilyen felsőfokú diplomával is (nagy többségük ezt szintén a BGF-en szerezte korábban) (7. táblázat). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a diplomaérett korcsoportban már a válaszadók százalékának van valamilyen felsőfokú végzettsége. 14

15 7. táblázat: van-e már valamilyen egyetemi, vagy főiskolai diplomája, végzettsége? igenek, N, % N % hagyományos egyetemi 48 2 hagyományos főiskolai 86 4 felsőfokú szakképzés Bachelor képzés 59 3 egységes és osztatlan képzés 2 0 mesterképzés 6 0 doktori képzés 3 0 egyéb 7 0 legalább egyféle van

16 Hallgatói státusz Az 8. táblázat karok szerint mutatja a súlyozott minta karok szerinti eloszlását. A legnépesebb kar a PSZK, melyet a KVIK és a KKK követ. A PSZK intézetei közül természetesen a fővárosi a legnagyobb. 8. táblázat: melyik intézményben, karon tanul? N, % N % %* BGF - Külkereskedelmi Kar (BGF-KKK) BGF Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGF-KVIK) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF-PSZK) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Intézet (BGF-PSZK-BP) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézet (BGF-PSZK-SA) BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézet (BGF-PSZK-ZA) válaszhiány *érdemben válaszolók, összes megkérdezettre vetítve A megkérdezettek közel 10 százalékának van legalább egy korábbi BGF-es abszolutóriuma, a többiek jelenleg elsődiplomások a BGF-en. Ez is mutatja, hogy a hallgatók egy jelentős része szívesen csinálja másoddiplomáját is a főiskolán. Társadalmi-demográfiai változók szerint az életkort kivéve nem találtunk szignifikáns különbségeket a tekintetben, hogy kik szereznek második diplomát is a főiskolán. Akik már végzettséget szereztek, azok a legtöbben a budapesti pénzügyi karon tették, míg másodjára a külkereskedelmi karon (2. ábra). Azoknak ötöde, akik rendelkeznek valamilyen felsőfokú végzettséggel, egy BGF-es abszolutóriummal biztosan rendelkeznek. 16

17 2. ábra: melyik intézményben, karon szerzett végzettséget? azok körében, akik szereztek már BGF-es abszolutóriumot, %, N=201 BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA 5% 4% 17% 24% 44% 53% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Jellegzetes és markáns eltérések a nemek arányában a karok között nincsenek. Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év) a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség ebben a tekintetben. A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A fővárosban és megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek inkább a PSZK-t választják. A PSZK vidéki intézeteinek hallgatói közül budapesti alig, ellenben kistelepülésen lakó jóval nagyobb arányban található. Régiók szerint számottevő különbségeket a dunántúli régiók szerint találtunk: a közép-dunántúliak a PSZK-ra, a nyugatdunántúliak a KVIK-ra, míg a dél-dunántúliak a KKK-ra járnak nagyobb valószínűséggel (meg kell jegyezni azt is, hogy az észak-magyarországi BGF hallgatók fele jár pénzügyi és számviteli karra). A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása eléggé egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a PSZK-ra (különösen a zalaegerszegi intézetbe) járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés), az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel (3. ábra, 4. ábra és 9. táblázat). Vagyis összességében kijelenthető, hogy a KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően. 17

18 3. ábra: karok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs % 20% 40% 60% 80% 100% BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK

19 4. ábra: PSZK intézetek hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola % 20% 40% 60% 80% 100% PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA 19

20 9. táblázat: BGF karjainak, illetve intézeteinek szocio-demográfiai összetétele érdemben válaszolók, % BGF - PSZK - KKK KVIK PSZK BP SA ZA nem férfi nő korcsoport évesek évesek évesek évesek legalább 30 évesek településtípus főváros megyeszékhely egyéb város község külföld régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Magyarország Dél-Dunántúl külföld középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola diploma van nincs összesen A BGF-re járók hat százaléka tanul más felsőoktatási intézményben is. Természetesen ez az idősebbekre, illetve a külföldiekre jellemző a leginkább. Karok, illetve intézetek szerint ebben nem találtunk különbségeket (5. ábra). A legtöbben BA típusú képzésben vesznek részt máshol, de magas az aránya a hagyományos képzéseken, 1 illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevőknek is (6. ábra). 1 Az adatok alapján az tűnik ki, hogy a hallgatók nem minden esetben értelmezték helyen, hogy mit jelent a hagyományos egyetemi, illetve főiskolai képzés, így ezt a megállapítást fenntartásokkal kell kezelni. 20

21 5. ábra: a fenti (BGF-hez tartozó) intézményeken kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben? igenek aránya ÖSSZES MEGKÉRDEZETT 6% NEM férfi nő KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 1% 5% 4% 4% 5% 4% 5% 7% 7% 7% 9% 9% 10% 9% 12% 12% 15% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 6. ábra: milyen képzésben tanul más felsőoktatási intézményben azok körében, akik tanulnak, N=132 4% 2% 2% 2% hagyományos egyetemi 3% 16% 19% 38% 14% hagyományos főiskolai felsőfokú szakképzés Ba/BSc egységes és osztatlan képzés MA/MSc PhD/DLA egyéb felsőfokú válaszhiány

22 A kérdőívet kitöltők 98 százaléka egyszakos képzésben vesz részt, további egy százalékuk nem válaszolt a kérdésre és mindössze 24 olyan eset van, ahol többszakos képzést jelöltek. A következő eredmények így értelemszerűen az első szakra vonatkoznak. Az egyes szakokon tanulók, illetve a szakok karok szerinti eloszlását a 7. ábra és a 10. táblázat mutatja. 7. ábra: milyen szakon tanul? % 19% 23% 10% 15% 2% 12% 16% 2% kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel válaszhiány 10. táblázat: milyen szakon tanul? karok és intézetek szerint (zárójelben a teljes mintára vonatkozó arányok találhatók), érdemben válaszolók %, N=1504, 572 BGF - PSZK - KKK KVIK PSZK BP SA ZA kereskedelem és marketing 32 (9) 32 (11) kommunikáció és médiatudomány 10 (3) nemzetközi gazdálkodás 57 (15) turizmus-vendéglátás 63 (22) üzleti szakoktató 4 (2) emberi erőforrások 5 (2) 6 (5) gazdálkodási és menedzsment 1 (0) 1 (0) 34 (13) 34 (28) 26 (2) 34 (4) pénzügy és számvitel 61 (23) 60 (49) 74 (5) 66 (7) összesen 100 (27) 100 (35) 100 (38) 100 (82) 100 (7) 100 (11) Az egyes szakokra járókra eltérő társadalmi-demográfiai profilok jellemzőek. A kereskedelem és marketing szakra nagyobb valószínűséggel járnak férfiak, fővárosiak és akik nem szakközépiskolában érettségiztek. A nemzetközi gazdálkodás szakra leginkább normál főiskolai éveikben járnak a hallgatók, nem jellemzőek az idősebbek. Turizmus-vendéglátás szakra ez szintén igaz, továbbá kiemelkedő azok aránya, akik nem hagyományos gimnáziumi érettségivel érkeznek. Gazdálkodási menedzsment és pénzügy-számvitel szakon pedig az 22

23 idősebbek (ezzel összefüggésben, akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük) és a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak (8. ábra és 11. táblázat). 8. ábra: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele I. érdemben válaszolók % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs % 20% 40% 60% 80% 100% kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási menedzsment pénzügy és számvitel 23

24 11. táblázat: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele II. érdemben válaszolók % jelmagyarázat: 1: kereskedelem és marketing 2: kommunikáció és médiatudomány 3: nemzetközi gazdálkodás 4: turizmus-vendéglátás 5: emberi erőforrások 6: gazdálkodási menedzsment 7: pénzügy és számvitel nem férfi nő korcsoport évesek évesek évesek évesek legalább 30 évesek településtípus főváros megyeszékhely egyéb város község külföld régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Magyarország Dél-Dunántúl külföld középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola diploma nincs van összesen A felsőoktatás strukturális változásából következően a jelenlegi hallgatók 81 százaléka már BA jellegű képzésben kezdte meg tanulmányait és további 17 százalékuk kezdett hagyományos főiskolai rendszerben, legalábbis saját állításuk szerint (9. ábra). A hallgatók nyilatkozata szerint a legtöbben a PSZK-n (az intézmények között nincs eltérés), szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudomány, illetve pénzügy és számvitel szakon kezdtek még hagyományos főiskolai rendszerben (12. táblázat). Végül természetesen a 25 évnél idősebbek kezdtek a legnagyobb arányban még hagyományos képzésben, de körükben is többségben vannak a BA rendszerben kezdők (10. ábra). Ezeket az arányokat azonban árnyalja az, hogy láthatóan sokan félreértelmezték a hagyományos rendszerű képzés fogalmát. 24

25 9. ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait? hagyományos egyetemi 81% hagyományos főiskolai Ba/BSc egységes és osztatlan képzés 17% 1% 1% MA/MSc PhD/DLA válaszhiány 12. táblázat: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, % hagyományos főiskolai Ba/BSc karok BGF-KKK 82 BGF-KVIK 4 96 BGF-PSZK szakok kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás 4 96 emberi erőforrások 2 98 gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N= évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek % 20% 40% 60% 80% 100% hagyományos főiskolai Ba/BSc 25

26 A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban (11. ábra). A KVIK-en csak nappali tagozatos hallgató válaszolt a kérdőívre, a KKK-n pedig bár a nappali képzésben részt vevők vannak többségben, de a levelező tagozatra járók aránya is jelentős (27%). A PSZK-n szintén a nappali képzésben részt vevők vannak többségben (56%) legalábbis a kitöltők körében. Adatainkból úgy tűnik, Salgótarjánban kevésbé népszerű a távoktatási képzés, mint akar más intézeteiben. Akik tanulnak más felsőoktatási intézményben is, azok nagyobb valószínűséggel választanak nem nappali rendszerű képzést (13. táblázat). 11. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? összes megkérdezett 73% nappali levelező 19% 8% távoktatás válaszhiány 1% 13. táblázat: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, % nappali levelező távoktatás karok BGF-KKK BGF-KVIK 100 BGF-PSZK intézetek PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA szakok kereskedelem és marketing 81 1 kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás 100 emberi erőforrások 100 gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel képzési szint hagyományos főiskolai Ba/BSc tanul-e más felsőoktatási intézményben igen nem

27 A fiatalok körében a nappali tagozatú képzés szinte kizárólagos. A éves korosztályban jelennek meg az alternatív képzési formák, míg 29 év felett csak elvétve találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak. A megyeszékhelyeken lakók körében az átlagosnál nagyobb arányban találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak, míg a külföldiek körében az átlagnál jellemzőbbek az alternatív képzési formák. Az észak-alföldiek és a nyugatdunántúliak nagyobb valószínűséggel járnak nappali tagozatra, míg a dél-dunántúliak az átlaghoz képest az alternatív képzési formákra. A nem hagyományos gimnáziumban érettségizettek járnak a leginkább nappali tagozatra, míg a szakközépiskolában végzettek körében többségben vannak az alternatív képzési formákat preferálók. Végül, akiknek van már valamilyen képzettsége (diploma, felsőfokú szakképzés) az természetesen az alternatív képzési formákat részesíti előnybe (12. ábra). A válaszadók százaléka az első, illetve a végzős évfolyamra jár, míg 41 százaléka a köztes évfolyamok valamelyikére. (1% nem válaszolt). 27

28 12. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? a hallgatók szociodemográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs % 20% 40% 60% 80% 100% nappali levelező távoktatás 28

29 Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen (13. ábra). 13. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? 44% igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem 20% 30% válaszhiány 5% 1% Leginkább a fiatalokra jellemző, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, és a legkevésbé a évesekre. Karok szerint a KKK-ra járókra jellemző a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, míg a PSZK-ra járókra a legkevésbé (a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség). Szakok szerint az emberi erőforrás szakra járók körében a legmagasabb a hajlandóság egy újabb felsőfokú tanulmány megkezdésére, míg a pénzügy és számvitel szakra járókra a legkevésbé. A nappali tagozatra járók nagyobb valószínűséggel terveznek újabb felsőfokú tanulmányokat, mint az alternatív képzési formákban tanulók. Végül a végzősök fejében fordul meg a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba kezdjenek (14. ábra). 29

30 14. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes % 20% 40% 60% 80% 100% igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. Elég magas azonban a különböző szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, illetve vállalat által tervezett tanfolyamot, tréninget tervezgetők aránya (14. táblázat). 30

31 14. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említések és említők aránya %, N (több válasz is lehetséges volt) említések említők N % % vállalat által szervezett tanfolyam, tréning egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés Bachelor képzés (BA/BSc) egységes és osztatlan képzés mesterképzés (MA/MSc) doktori képzés (PhD/DLA) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb összesen válaszhiány 1 Az összes életkori kategóriában a mesterképzést tervezők vannak abszolút többségben, a második helyen a legfiatalabbak a további BA képzéseket, a évesek a vállalatok által szervezett tanfolyamokat, a legidősebbek pedig szakirányú továbbképzéseket preferálják. A többi karhoz képest jóval alacsonyabb a PSZK hallgatóinak mesterszakon való tovább tanulási vágya, de az igaz, hogy itt is messze ez a legnépszerűbb további tanulási terv. A PSZK intézetei között a mesterképzésen való részvételt tervezők aránya Zalaegerszegen a legalacsonyabb (54%). A kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakra járók körében a legmagasabb a mesterképzést tervezők aránya. Érdekes, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók között arányaiban sokan terveznek felsőfokú szakképesítés megszerzését. A nappali tagozaton tanulók inkább terveznek mesterképzésen részt venni, mint az alternatív képzési formákra járó hallgatók, továbbá a végzős évfolyam tagjai tervezgetik a leginkább, hogy tovább folytatják tanulmányaikat mesterképzésen (15. ábra). 31

32 15. ábra: milyen képzésben akar majd részt venni? azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említők, súlyozatlan % (több válasz is lehetséges volt) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZAK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes vállalat által szervezett tanfolyam, tréning felsőfokú szakképzés Bachelor képzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés szakirányú továbbképzés egységes és osztatlan képzés doktori képzés (PhD/DLA) egyéb 32

33 A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során (16. ábra). Ez leginkább a fiatalabbakra, a nem hagyományos gimnáziumban érettségizettekre és a nem magyar állampolgárságú hallgatókra jellemző (17. ábra). A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karon. Szakok szerint nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt (. ábra). 16. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? 72% igen nem válaszhiány 27% 1% 17. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni igenek aránya, a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 27% KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 2% 11% 16% % 19% % % 22% 23% 27% 28% 31% 26% 29% 28% 29% 30% 35% 36% 38% 47% 47% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 33

34 . ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni igenek aránya, hallgatói státusz szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK ELSŐDIPLOMÁS BGF-ES igen nem KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes évfolyam 9% 8% 4% 13% 11% 17% 16% 27% 29% 28% 23% 26% 32% 33% 31% 37% 35% 35% 40% 39% 51% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 34

35 Jövőkép munka Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok (19. ábra). Háttérváltozók szerint néhány releváns különbséget találtunk csupán: az első évesek nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének elhelyezkedni, mint a végzősök. A pénzügyi karon tanulók nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének maradni, mint a KKK-ra vagy a KVIK-ra járók. Szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudományt tanulók körében a legmagasabb - valószínűleg nem függetlenül az elhelyezkedési esélyektől - a pályaelhagyást fontolgatók aránya (15. táblázat). 35

36 19. ábra: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? Ha nem, miért szeretne teljesen más szakterületen elhelyezkedni? igen, ezen a szakterületen nem, de a szakterülethez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen válaszhiány 1% 5% 24% 70% megváltozott a szakmai érdeklődésem 15% 9% % 58% karrierépítés szempontjából más szakterület jobb lehetőségeket kínál más szakterület jobb anyagi, egzisztenciális feltételeket kínál egyéb ok Egyéb okok: nem volt szerencsés a szakirány választás, nem indult az a szak, amire eredetileg jelentkezett, túl sokan végeznek, nem jó az oktatás színvonala, jelenlegi munkáját folytatja, más terület érdekli már. 15. táblázat: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? érdemben válaszolók, % igen, ezen a szakterületen nem, de a szakterülethez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen karok BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK szakok kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások 76 2 gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel

37 A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni (20. ábra). Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszokat (biztos=100 pont, valószínűleg igen=67 pont, valószínűleg nem=33 pont, biztos, hogy nem=0 pont), a főátlag 69 pontnak adódott. Az idősebbek biztosabbak abban, hogy számukra is megfelelő álláshoz jutnak néhány éven belül, mint a fiatalabbak. Karok szerint a KVIK-ra járók a legpesszimistábbak, míg a pénzügyi karra járók a leginkább optimisták különösen igaz ez a fővárosi intézet hallgatóira. Szakok szerint a turizmus-vendéglátást tanulók a legbizonytalanabbak jövőbeni kilátásaikat illetően, míg a pénzügy és számvitelt tanulók a leginkább optimisták (. ábra). Végül minél inkább a saját szakterületén akar valaki elhelyezkedni, annál biztosabb is abban, hogy fog magának megfelelő munkát találni (22. ábra). 20. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni? 61% igen, biztos valószínű nem valószínű 22% nem, biztos, hogy nem 14% válaszhiány 2% 1% 37

38 . ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT évesek -22 évesek évesek évesek legalább 30 évesek KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni annak függvényében, el akar-e helyezkedni szakterületén, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 69 igen, tanult szakterületén nem, de szakterületéhez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen akar

39 Körülbelül a válaszolók harminc-harminc százaléka végzett már állandó vagy alkalmi jelleggel olyan munkát, mint amit tanul, míg tízből négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata szakterületén (23. ábra). 23. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? 29% igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam igen, de csak alkalmi munkát végeztem 28% 42% nem 1% válaszhiány Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel végzett olyan munkát, ami a tanult szakterületéhez kapcsolódik. Továbbá ez leginkább azokra jellemző még, akik szakközépiskolában érettségiztek, illetve rendelkeznek már valamilyen diplomával vagy felsőfokú szakképesítéssel (24. ábra). 39

40 24. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT évesek évesek évesek évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs % 20% 40% 60% 80% 100% igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem A hallgatói státusz szerinti különbségeket is leginkább az életkor befolyásolja, vagyis akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük, tanulnak más felsőoktatási intézményben, alternatív képzési formákban vesznek részt, végzősök (ezek mind az idősebb korosztályokra jellemzőek), mind-mind nagyobb valószínűséggel dolgoztak már valamilyen formában a tanult szakterületükön. Szakok szerint érdekes módon a kommunikáció és médiatudományt tanulók között kiugró azok aránya, akik dolgoztak már a szakterületükön (25. ábra). 40

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL Intézményi fejléc (neve stb.) és arculat: az intézmény adja meg! I.1/a. Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? LÉNYEGES SZŰRŐ KÉRDÉS! Ha a válasz 1 HALLGATÓI ÉS VÉGZETT

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐK ÉS FOGLALKOZTATÓIK KÖRÉBEN - Image: Tina Phillips / FreeDigitalPhotos.net TARTALOM Bevezetés... 3 Foglalkoztatók... 4 Ifjúságsegítők...

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely

Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely 1 Áttekintés 1. Előzmények 2. FOKSZ általános jellemzők 3. Képzések részletesen 4. Miért

Részletesebben

GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA. Válaszadók száma = 68. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA. Válaszadók száma = 68. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA Válaszadók száma = 68 Jelentéskészítő - ME - MBI, GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA Általános indikátorok Globális index - + átl.=3.4 EGYETEMI ADATSZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% MÉK_DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2009. június 15. június 19.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2009. június 15. június 19. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 29. június 15. június 19. Készítette: Gosztonyi Enikő 29. augusztus Előzmények Az utóbbi évek országos könyvtári stratégiáiban kiemelkedően

Részletesebben

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25 DPR és Motivációs Felmérések 0 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 0 (a végzés követő éven belül) (DPR_A_FSZ_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

Részletesebben

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Fıiskolánkon 1998 óta folyik kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakon szakmenedzser képzés. A jelentkezık száma

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL OKTATÓI SZEMSZÖGBŐL

ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL OKTATÓI SZEMSZÖGBŐL ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL OKTATÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs Központ

Részletesebben

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - éve Válaszadók száma = 50 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Cafetéria - Magyarország 2014

Cafetéria - Magyarország 2014 1 / 22 2014.01.30. 11:30 Cafetéria - Magyarország 2014 Tisztelt Hölgyem, Uram! A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2014-ben A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2014-ben A

Részletesebben

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0 Hallgatói összetétel változásának vizsgálata a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon, konzekvenciák és teendők Oláhné Zieser Zsuzsanna, Zimányi Krisztina Budapesti

Részletesebben

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04 2009. 1. oldal Bevezetés A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. több mint fél évszázados tapasztalattal, szakmai hírnévvel, az egész országot lefedı hálózattal rendelkezı

Részletesebben

A fogvatartottak oktatása és képzése

A fogvatartottak oktatása és képzése A fogvatartottak oktatása és képzése I. A büntetés-végrehajtás keretei között folyó nevelés alapvető célja az elítéltek sikeres visszavezetése a társadalomba. A ma uralkodó szemlélet szerint nem a fogvatartottak

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Az oktatási mobilitással kapcsolatos konkrét tervek és attitűdök bemutatása előtt lépjünk egyet vissza és nézzük meg, hogy Európában, illetve azon belül

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE ZSKF TKK HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE KÉSZÜLT A PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK A ZSKF-EN KERETÉN BELÜL ZSIGMOND

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA 2005. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA

AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA 2005. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA AZ EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA 2005. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA 2 0 0 6 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K A. A SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE 1 1. Intézményi szervezeti változások a szolgáltatásban, az intézményi

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I.

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Központi Statisztikai Hivatal AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Budapest, 2001 1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályán a T33

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% GTK - 2009-ben abszolvált Válaszadók száma = 27 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 25% 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 25% 5

Részletesebben

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 60 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

Specializáció választási tájékoztató

Specializáció választási tájékoztató BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA B U D A P E S T B U S I N E S S S C H O O L Specializáció választási tájékoztató alap- és mesterképzésen résztvevő hallgatók részére 2014. november 1 Kedves Hallgató! Ön most

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezetı: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3860 Encs, Petőfi út 60. BEISKOLÁZÁSI TERV 2012-2013.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3860 Encs, Petőfi út 60. BEISKOLÁZÁSI TERV 2012-2013. BEISKOLÁZÁSI TERV 2012-2013. TANÉV A BEISKOLÁZÁSI TERV CÉLJAI Jogszabályi háttér: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben