Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november"

Átírás

1 Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november 1

2 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása A településfejlesztési akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Helyzetelemzés Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Társadalom Gazdaság Lakókörnyezet Piaci igények, lehetőségek felmérése Gazdálkodási forma Tulajdonviszonyok Vállalkozási infrastruktúra Problémák Fejlesztések értékelése Tájékoztatás, nyilvánosság Az igényfelmérés eredménye Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Fejlesztési programok ROP közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A város rehabilitációs projekt ütemterve A tervezett fejlesztések várható hatása Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatás Környezeti hatás Kockázatok elemzése A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, és a civilek szereplők bevonása Üzemeltetés működtetés A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása Szervezeti terv Pénzügyi terv A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése Az egyes projektelemek költségei féléves bontásban A projekt költségei partnerenként, forrásonként féléves bontásban Az akcióterület összesített költségvetése Előkészítettség állapota összefoglalóan elvégzett és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése Mellékletek

3 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése Törökszentmiklós Város Önkormányzata a Városrehabilitáció ban kézikönyv a városok számára című dokumentumban leírtaknak tartalmilag és formailag megfelelve, 2008 áprilisában, elkészítette az aktualizált integrált városfejlesztési stratégiáját. Törökszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A városfejlesztés folyamatának megtervezésénél meghatározó szempont volt az egyes projektek egymásra gyakorolt szinergia hatásának figyelembevétele, ill. a különböző kapcsolódási pontok lehetőségeinek figyelembevétele az országos, regionális, egyéb fejlesztési programokhoz, egyéb forráslehetőségekhez. Törökszentmiklós a kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét, melyet a lenti ábra szemléltet. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 5 városrészi célon keresztül realizálódik. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást éves átfogó cél városi szinten A mezővárosi hagyományokra épülő társadalmi-gazdasági szerkezet fejlesztése, a város egyedi adottságainak kihasználásával, melynek eredményeképpen, a város dinamikusan fejlődő, megerősödött identitással rendelkező kistérségi központtá válik, a lakosság életminőségének javulása mellett. 7-8 éves tematikus célok városra vonatkozóan 1. Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása A. Legyenek új munkahelyek a városban: helyi vállalkozások ösztönzése, nagyobb vállalkozások betelepülése B. Szélesedjen a turisztikai termékpaletta a térségben, a strand és környezete minőségileg új szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak és az ide látogató családoknak 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése C. Szűnjenek meg a városban a szegregációs folyamatok D. Erősödjön a szociális ellátórendszer a városban E. Növekedjen a civil társadalom részvétele a helyi közéletben, alakuljanak ki megfelelő közösségi terek. Csábítsuk vissza a fiatalokat Törökszentmiklósra 3. A városi életminőség javításával, a természeti és az épített örökség megóvásával a lakosság helyi kötődésének erősítése F. Óvjuk épített örökségünket, műemlékeinket. Legyenek rendezett közutak, zöldfelületek, parkok és temetők a városban, épüljenek ki a hiányos infrastrukturális elemek G. Növekedjen a környezettudatosság a lakosságon belül, legyen szakszerűen működtetett hulladékgazdálkodás 4. Hatékony városi és kistérségi közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása H. Olyan kistérségi szintű oktatási-képzési rendszer alakuljon ki a városban, amely megfelel a térségi munkaerő-piaci keresletnek Legyen megfelelő szintű egészségügyi ellátás a kistérség lakossága számára I. Legyen gyorsabb ügyintézés az önkormányzati hivatalokban, nyíljon meg az út az e - 3

4 önkormányzat felé Északi városrész A) B) C) F) G) Nyugati városrész A) B) F) G) Központi városrész A) B) D) E) F) G) H) I) Városrészek 2-3 éves céljai Strand fejlesztése A strand megközelíthetőségének javítása Gyógyászati központ kialakítása Piac és környezetének fejlesztése Minőségi szálláshelyek létrehozása Turizmuskülönböző vállfajainak fejlesztése Kerékpáros és lovas turizmus fejlesztése Zöldterületek megújítása Turisztikai marketing javítása Megújuló energiaforrások használata Játszóterek kialakítása Búcsújáróhelyek és környezetének felújítása Idősek otthona fejlesztése Kossuth tér felújítása (zöldfelületi fejlesztés, közösségi tér létrehozása) Kossuth út forgalmának átszervezése Kerékpárutak, kerékpársávok létrehozása A régi víztorony felújítása, új funkcióval való megtöltése Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása Integrált, megnövekedett közművelődési intézmény létrehozása a Pánthy út - Kossuth út sarkán (Könyvtár és Művelődési Ház) A régi Városháza felújítása, eredeti funkciójának visszaállítása Az oktatási intézmények és kollégiumok felújítása Az egészségügyi központ fejlesztése, felújítása A temető felújítása Mozi épületének felújítása Beruházások ösztönzése és forgalmi átalakítások az Öntöde területén Keleti városrész Közművek kiépítése A) C) F) G) Roma kulturális központ létrehozása Déli városrész Ipari park területének fejlesztése, a betelepülések ösztönzése A) C) F) G) Utak fejlesztése, megerősítése, új utak építése Alternatív munkaerő piaci programok Az AT az IVS megvalósításának legfontosabb elemének, a központi városrész fejlesztésének megvalósítását elemzi és tervezi. Ily módon a stratégiai dokumentum operatív lebontása, tervezése indult el, minden szempontból alkalmazva az IVS-ben megfogalmazott stratégiai elveket. Az AT tartalmazza a megvalósítandó műszaki, valamint az érintet területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, városi funkciót erősítő, közösségi célú, közszféra funkciót erősítő, helyi identitást növelő és képzési célú projektek tartalmát, várható eredményét és a fejlesztések pénzügyi tervét. 4

5 Az IVS alapján Törökszentmiklós öt, egymástól jól elkülöníthető városrészből és két szegregátumból tevődik össze: Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Szegregációs terület I. Szegregációs terület II. A Központi városrész területileg megegyezik az ÉAOP /D pályázat keretében fejlesztendő akcióterülettel. A városközpont megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és a turisták újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. Az alábbi térképvázlaton sárga színnel jelzett leszakadó városrészek (szegregációs területek) a KSH adatok részletes elemzése alapján körvonalazódtak. 5

6 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. A településfejlesztési akcióterület kijelölése Az akcióterület az IVS-ben a következő szempontok szerint lett kijelölve: lefedje Törökszentmiklós városközponti részét magába foglalja a legfontosabb fejlesztési elemeket Az alábbi térképszelvény szemlélteti Törökszentmiklós Központi városrészének utcákra történő lebontását. Az akcióterületen belül sárga színnel jelzett terület szegregátum. Központi városrész határai: Pánthy Endre út (csak keleti oldal) Pozderka u. (északi oldal, Pozderka u. 11-ig) Szent Imre u. (csak keleti oldal) Alatkai út (csak keleti oldal, Alatkai út 3-ig) Vásárhelyi Pál u. (déli oldal, Vásárhelyi Pál u.20-tól) Iparterület melletti átkötő út (szemben a Rákóczi Ferencz u.-val) Dózsa György út (nyugati oldal) vasút által határolt terület. Kiterjedés (ha) Lakosság száma (fő) Törökszentmiklós Akció terület

7 2.2. Jogosultság igazolása Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak az Észak-alföldi Operatív Program 5. Prioritásához Város és térségfejlesztés, mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőségét célozza. A prioritás beavatkozási területei: Integrált szociális típusú városrehabilitáció Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések A Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések beavatkozás az innovatív városfejlesztést támogatja, a települések vonzerejének növelésével, a gazdasági és közösségi funkciók erősítésével. A beavatkozás a város társadalmi gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. A beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Kiemelten támogatandók a kistérségi központok integrált akcióterületi rehabilitációs fejlesztései, melyek szervesen illeszkednek az UMFT városhálózat-fejlesztési koncepciójához, a kisvárosok központi funkció ellátó képességének erősítésével, térségellátó és szervező szerepének növelésével. Törökszentmiklós városának fejlesztései elképzelései teljes mértékben igazodnak a kistérségi központok számára megfogalmazott ÉAOP célrendszerhez. Az Észak-alföldi Operatív Program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések (kódszám: ÉAOP /D) pályázatának célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megerősítése. Az intézkedés célja: A helyi önkormányzatok innovatív település rehabilitációs akcióinak ösztönzése A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erősítése A helyi közösségek aktivizálása Civil szerveződések aktivizálása Helyi identitás erősítése A támogatás kapcsolódó részcéljai: Kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva Olyan tevékenységek megvalósítása, amelyek a város közösségi életére a szabadidő hasznos eltöltése és az életminőség javítása érdekében rekreációt biztosító közösségi és infrastrukturális keretet biztosítanak Az élhető belváros megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítése A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot és a helyi foglalkoztatást javító fejlesztések erősítése Törökszentmiklós az Észak-alföldi Régióban található kistérségi központi funkciót ellátó város, mely funkcióknak több szempontból is csak különböző fejlesztéseket követően tud eleget tenni. 7

8 Összességében megállapítható, hogy az akció területi fejlesztések az ÉAOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. A további jogosultság vizsgálat eredményeinek összefoglalása: Törökszentmiklós Város Önkormányzata az évi LXV. törvény 1 (1) bekezdésben meghatározott helyi önkormányzat A pályázó nem tartozik a pályázati útmutató B6. pontban szereplő kizáró okok alá A projekt tartalma megfelel a C12. pontban meghatározott egyéb korlátozásoknak A pályázat révén igényelt összeg millió Ft, ami az elnyerhető minimum 500 millió Ft és 1000 millió Ft között van A támogatást igénylő konzorcium (a pályázó és támogatásban részesülő partnerei) rendelkeznek a pályázati útmutatóban előírt saját erővel, mely millió Ft A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t A kijelölt területen komplex fejlesztés valósul meg. Funkció ellátottság: Indikátor típusa Érték (db) 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe Közösségi funkciót ellátó intézmények száma 3db (határérték min. 1 db) Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma 19 db (határérték min. 3 db) 2. Város gazdasági súlyponti területe Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma 131 db (határérték min. 10 db) Üzleti szolgáltatóegységek száma 8 db (határérték min. 2 db) A funkció ellátottság szemléltetésére szolgáló fenti indikátortábla alapján jól látszik, hogy az akcióterület a minimálisan elvárható mutató számok mindegyikét magasan, a minimális határérték felett teljesítette. Az akcióterület funkció ellátottságának, központi szerepkörének bemutatása: Törökszentmiklós kisvárosias jellegét híven tükrözi funkció ellátottsági szempontból való egyközpontúsága. A város központi részén koncentrálódnak a közösségi funkciót ellátó intézmények (művelődési ház, városi könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, mozi), a közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények (önkormányzati hivatal, munkaügyi központ, gyógyszertárak, rendőrség, mentőállomás, orvosi rendelő), a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek (kis boltok, üzletek, üzletközpontok, cukrászda, étterem) és az üzleti szolgáltató egységek (bankok - 6 db bankfiók, Takarékszövetkezet, posta). Az akcióterületnek a város közlekedésében is meghatározó szerepe van, hiszen itt található a buszpályaudvar és a vasútállomás is Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése A helyzetelemzéshez szükséges adatok beszerzése elsősorban a KSH adatszolgáltatására épült, az információk az éves statisztikai jelentésekből, a 2001-es népszámlálási adatokból származtak. Feldolgozásra kerültek a TEIR megfelelő adatbázisai, a Polgármesteri Hivatal által szolgáltatott adatok és 8

9 szakmai anyagok. A munka során felhasználásra kerültek az Önkormányzat honlapján (www.torokszentmiklos.hu) elérhető adatok, információk. A fejlesztési elképzeléseket a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája készítette elő. A projekt építészeti tevékenységével kapcsolatos információkat és a tervezőmunkát a város főépítésze szolgáltatta, mely kiegészült a helyszíni szemlék tapasztalataival. A költségek a tervezésben elfogadott normatívákkal és a megadott irányszámokkal lettek kiszámolva. Kiemelten fontos szempont volt, hogy az elemzések ne csupán a helyi döntéshozók munkáját segítsék, hanem egyúttal a leendő pályázati rendszer által megkövetelendő kérdések is részletesen tárgyalásra kerüljenek. A városrehabilitációs terv szakmailag megfelelő színvonalon való elkészítése gondosan előkészített, széles bázison nyugvó, jól szervezett munkát igényel. Törökszentmiklós esetében az önkormányzat idejében felismerte, hogy a víziójában megjelölt cél, a hagyományos értékekre építő kisváros, csakis komplex módon megvalósuló fejlesztések által jöhet létre. Független szakértői segítséggel, civilek, gazdasági szereplők bevonásával (vélemény - visszacsatolási lehetőség biztosításával) megalkották a részletes, minden releváns területre kiterjedő, kutatási eredményeken alapuló városfejlesztési stratégiát, az akcióterületi tervet, mely az érintettek visszajelzése alapján rendkívül pozitív fogadtatásra talált. Az előkészítésbe bevontak köre az 5. fejezetben (A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez) kerül részletes kifejtésre. 9

10 3. Helyzetelemzés 3.1. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Társadalom Demográfia A város lakónépességének száma fő, ez valamelyest alacsonyabb az állandó népesség számánál, amely fő. A Központi városrészben a lakónépesség és az állandó népesség száma között alig mutatható ki eltérés. A lakónépesség száma fő, míg az állandó népesség csak fő, tehát itt ellentétes a mozgás, mint a többi városrészben. A központi városrészben valószínűleg tanulás, vagy munkavállalás céljából ideiglenesen ideköltözők és hasonló okból ideiglenesen máshol élők különbözete plusz 50 fő. Lakónépesség városrészenkénti megoszlása 2001 (%) Déli városrész 19% Külterületek összesen 4% Nyugati városrész 23% Északi városrész 21% Központi városrész 17% Keleti városrész 16% Forrás: KSH A városrészek területi felosztása közel 5 egyenlő részre osztja a várost, ehhez igazodik a lakónépesség száma is. A központi városrészben lakik a lakónépesség 17%-a. Mint az a fenti ábrából is látható, a központi városrész nem a legnépesebb terület, ettől kevesebben csak a keleti városrészben laknak, a lakónépesség 16%-a. 10

11 Állandó népesség száma 2001 (fő) Törökszentmiklós Nyugati városrész összesen* Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Külterületek összesen Forrás: KSH Lakónépességen belül a korcsoportok megoszlása 2001 (%) 100% 90% 80% 70% 21,2 23,3 24,9 17,4 19,7 20,1 60% 50% 60,7 59,4 61,0 59,8 63,1 60,1 40% 30% 20% 10% 18,1 17,2 14,1 22,8 17,3 19,8 0% Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Forrás: KSH A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (18,1%) viszonyítva a központi városrészben jóval alacsonyabb (14,1%). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (60,7%) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (61,0%). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (21,2%) képest a központi városrészben lényeges eltérés 11

12 tapasztalható, amely ellentétes értelmű a 0-14 éves korúak körében kimutatható aránnyal. Következtetés Egyértelműen kimutatható, hogy a központi városrész elöregedő félben van a többi városrészhez viszonyítva. Iskolai végzettség A lakónépesség a központi városrészben az egész városhoz viszonyítva 17,17%, vagyis a városrészben lakik a város lakosságának 17,17%-a, mely 3931 főt tesz ki, ezzel a második legkevesebb lakossággal rendelkező városrész a keleti városrész után. A legtöbb lakó a nyugati városrészen található, ahol en laknak. Elmondható, hogy a központi városrész nem a legsűrűbben lakott városrészekhez tartozik Törökszentmiklóson. 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%) 31,0 29,9 Törökszentmiklós összesen* 20,2 43,9 23,7 34,3 Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: Önkormányzat A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 20,2%, ez 10,8%- al alacsonyabb az egész városhoz képest. Ez az érték szintén a központi városrészben a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a keleti városrészben. 12

13 Felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népesség arányában 2001 (%) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 18,3 6,0 4,0 2,0 0,0 7,8 5,4 4,5 8,8 3,3 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: Önkormányzat A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 18,3%-ot tesznek ki a városrészben, mely messze magasabb, mint az egész városban ugyanilyen végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb a déli városrészben. Úgy látszik, a felsőfokú végzettségűek körében erősen preferált a központi városrész. Következtetés A törökszentmiklósi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 18%, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot. Munkanélküliség, foglalkoztatottság Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 2001 (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 47,7 48,2 49,6 40,7 53,3 47,0 10,0 0,0 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH 13

14 A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya a központi városrészben 49,6%, ez a városi átlagtól 1,9%-kal kedvezőbb, de az északi városrészben jóval kedvezőbb ez az arány (53,3%). Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 48,0 47,1 45,8 56,8 42,1 48,0 10,0 0,0 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 45,8%, ez a városi átlagtól negatív irányban tér el, 2,3%-kal alacsonyabb. 14

15 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2001 (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 46,6 49,6 44,9 51,9 40,9 44,0 10,0 0,0 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH A központi városrész a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában a középen helyezkedik el (44,9%). A nyugati városrészben 49,6%, míg az északi városrészben csak 40,9%. 40,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 34,1 10,0 5,0 21,8 19,5 15,8 15,4 23,3 0,0 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH 15

16 A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetű réteg, a legfeljebb általános iskolai végzettségű munkavállalók köre. Ezen aktív korú emberek közül a városban 21,8% nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ettől az értéktől a központi városrészben tapasztalható lényeges eltérés. A központi városrészben ez az érték jóval alacsonyabb, 15,8%. Következtetés A központi városrészben (az északi mellett) a legjobbak az ott élők munkavállalási és életesélyei Gazdaság Vállalkozások száma és formája AT Város Vállalkozási forma db % 100%-ában Egyéni vállalkozó 83 46% 39% Bt % 36% Kft % 46% Rt. 4 2% 24% Összesen: % 38% A Törökszentmiklóson bejegyezett vállalkozások 38 %-a található a központi városrészben. A városrész domináns vállalkozási formája, hasonlóan a többi városrészhez az egyéni vállalkozás. A 179 városrészben bejegyezett vállalkozás 46 %-az egyéni vállalkozás. A Kft-ék száma (53 db) és aránya (30%) is ebben, városrészben a legmagasabb. A városban működő részvénytársaságok közel negyede található itt. A központi városrész viszonyítása a többi városrészhez a vállalkozások száma és formája tekintetében Forma AT nyugati keleti északi déli db % db % db % db % db % Össz. Egyéni vállalkozó 83 39% 48 22% 22 10% 39 18% 22 10% 214 Bt % 19 18% 9 8% 21 19% 20 18% 108 Kft % 18 16% 12 10% 24 21% 8 7% 115 Rt. 4 24% 4 24% 4 24% 3 18% 2 12% 17 Összesen: A központi városrészben található az egyéni vállalkozások 39%-a, Bt.-ék 36%-a és Kft.-ék 46% -a. A Bt.-ék száma kétszer annyi, mint a nyugati, az északi és a déli városrészben, négyszerese a keleti városrészben bejegyezettek számához viszonyítva. A Kft.-ék száma több mint kétszeres az északi városrészben működőkhöz viszonyítva, háromszoros a nyugati és a keleti városrészben működőkhöz és hétszeres a déli városrészben működökhöz képest. Üzletkör elemzése üzletkör AT nyugati északi keleti déli Üzletek db % db % db % db % db % összesen műszaki-vegyi áru 32 40% 21 26% 9 11% 14 17% 5 6% 81 vendéglátó 32 34% 22 24% 19 20% 9 10% 11 12% 93 ruházati-textil 30 77% 2 5% 5 13% 1 3% 1 3% 39 élelmiszer 17 21% 13 16% 26 32% 12 15% 13 16% 81 használt cikk 10 45% 4 18% 4 18% 1 5% 3 14% 22 ital 6 19% 10 31% 7 22% 1 3% 8 25% 32 óra-ékszer 6 100% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 6 illatszer 5 63% 0 0% 3 38% 0 0% 0 0% 8 16

17 virág-ajándék 4 31% 3 23% 3 23% 1 8% 2 15% 13 állat eledel 1 7% 6 43% 2 14% 1 7% 4 29% 14 mezőgazdaság 0 0% 0 0% 5 71% 2 29% 0 0% 7 Egyéb 36 62% 8 14% 4 7% 5 9% 5 9% Összesen: A központi városrész üzleti fejlettsége kimagasló a többi városrészhez viszonyítva. Itt működik a város 454 üzletének 40%-a. A központi városrészben lévő 179 üzlet 68 féle üzletkört foglal magába. Az itt található üzletek közel 53%-át a műszaki-vegyi jellegű boltok, vendéglátó egységek és a ruházati-textil üzletek adják. Ebben a városrészben van a műszaki és vegyi árú üzletek 40%-a, a ruházati üzletek 78%-a. az illatszer üzletek 63%-a, a használt cikk üzletek 45%-a, a vendéglátó üzletek harmada és az összes óraékszer bolt is. Az AT viszonyítása a többi városrészhez az üzletkör elemzése tekintetében AT nyugati északi keleti déli üzletkör db % db % db % db % db műszaki-vegyi áru 18% 32 24% 21 10% 9 30% 14 10% 5 vendéglátó 18% 32 25% 22 22% 19 19% 9 21% 11 ruházati-textil 17% 30 2% 2 6% 5 2% 1 2% 1 élelmiszer 9% 17 15% 13 30% 26 26% 12 25% 13 használt cikk 6% 10 4% 4 5% 4 2% 1 6% 3 ital 3% 6 11% 10 8% 7 2% 1 15% 8 óra-ékszer 3% 6 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 illatszer 3% 5 0% 0 3% 3 0% 0 0% 0 virág-ajándék 2% 4 3% 3 3% 3 2% 1 4% 2 állati eledel 1% 1 7% 6 2% 2 2% 1 8% 4 mezőgazdaság 0% 0 0% 0 6% 5 4% 2 0% 0 Egyéb 20% 36 9% 8 5% 4 11% 5 10% 5 Összesen: % 30% 30% 25% 25% 24% 26% 25% 22% 21% 20% 15% 10% 18%18% 17% 9% 15% 10% 19% 10% mőszaki-vegyi áru vendéglátó ruházati-textil élelmiszer 5% 6% 2% 2% 2% 0% EAT nyugati északi keleti déli 17

18 A központi városrész a műszaki-vegyi áru, vendéglátó és ruházati üzletek arányának tekintetében kiegyensúlyozottabb képet mutat, mint a többi városrész. Az élelmiszer boltok aránya a központban egynegyede / egyharmada a többi városrészben mérhető aránynak. A ruházati boltok száma is és aránya jóval magasabb, mint bármely más városrészben. Megemlítendő, hogy nincs mezőgazdasági jellegű bolt, szemben a többi városrésszel és az italboltok aránya is kisebb az átlagosnál Lakókörnyezet Lakásállomány 2001 (db) Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH Törökszentmiklós központi városrészében található a város lakásállományának 19,7%-a, összesen 1768 db lakás, hasonló arány található az északi városrészben is, ahol 19,93%-ban vannak lakások. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a központi városrészben, mely 11,2%-ék, mely után következik az északi városrész 17,6%-al, a legmagasabb pedig a keleti városrész 41,3%-al. 18

19 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 2001 (%) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 29,4 33,9 41,3 30,3 10,0 5,0 11,2 17,6 0,0 Törökszentmiklós összesen* Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Forrás: KSH Ezzel Törökszentmiklós legjobb komfortfokozatú városrésze a központi városrész, melyet az északi városrész követ az alacsony komfortfokozatú lakások arányában, míg a legmagasabb az érték a keleti városrészben. Infrastruktúra A központi városrészben, egy utcában, a Toldi utcában nincs pormentes út, a többi közmű elérhető a lakosság számára. Ez a városrész ebben a témában a legjobb tulajdonságokkal rendelkező város, míg a legrosszabb ellátottság a szegregátumban található. Következtetés Törökszentmiklóson a központi városrészben található a város lakásállományának majdnem 20%-a, a lakónépesség 17%-a, ezen a területen az alacsony komfortfokozatú lakások a legkisebb mértékben fordulnak elő, mindösszesen 11,2%-ban. A törökszentmiklósi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 18 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot Piaci igények, lehetőségek felmérése október 22-én 13 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytermében vállalkozói fórum került megrendezésre. Ennek keretében a jelenlévő vállalkozások képviselői kérdőívet töltöttek ki, melynek eredményét az alábbiak szerint ismertetjük Gazdálkodási forma A mintában szereplő vállalkozások megoszlása tekintetében egyértelműen a Betéti Társaságok vezetnek (50 %), illetve kisebb arányban (33 %) a Korlátolt Felelősségű Társaságok is jelen vannak. Az egyéni vállalkozások 17%-os arányban képviseltették magukat a fórumon. Ellenben a szövetkezetek és részvénytársaságok nem jelentek meg a rendezvényen. 19

20 1. ábra: Gazdasági forma Tulajdonviszonyok A megkérdezett vállalkozások mindegyike 100 % magyar tulajdonban van Vállalkozási infrastruktúra A válaszadó cégek képviselőinek 16,7 %-a válaszolta, hogy megfelelőnek tartja a jelenlegi vállalkozási infrastruktúrát. Ennek az aránynak a közel ötszöröse (83,3 %) nyilatkozta azt, hogy szeretne bővíteni, de sajnos nincs a fejlesztéshez szükséges erőforrása. A mintában szereplő vállalkozások közül a fejlesztésre egyik vállalkozónak sincs meg a tervezett bővítéshez szükséges anyagi fedezete Problémák 2. ábra: Vállalkozási infrastruktúra A megkérdezett vállalkozások problémáik között elsődlegesen a megrendelések számának csökkenését jelölték meg (66,7 %), mely a gazdasági hatás elsődleges hatása, problémaként ezt a mintában szereplő cégek képviselőinek 16,7 %-a válaszolta. Ezzel egyenlő arányban (16,7 %) került megjelölésre, az 20

21 információhiány, a nem megfelelő tájékoztatás, melyeknek megoldását az önkormányzattól várják a vállalkozók. Fő problémaként jelöltéj meg a megkérdezettek a forráshiányt (50 %), valamint az egyéb támogatásokhoz való hozzáférés nehézségét (33,3 %), melyek enyhíteni képesek az előzőekben felsorolt problémákat. A munkavállalók nem megfelelő képzettsége 16,7 %-os a mintában, melynek megoldását képzések szervezésében, beiskolázásban látják a munkáltatók Fejlesztések értékelése 3. ábra: Problémák Az alábbi diagram jól ábrázolja a megkérdezett vállalkozások álláspontját a felvázolt fejlesztési lehetőségekről. Elsősorban az új közösségi terek kialakításáról, a helyi programlehetőségekről szeretnének információhoz jutni a megkérdezettek. Emellett fontosnak tartanák egy vállalkozói tanácsadási rendszer kiépítését, valamint a pályázati tanácsadást és a projektek lebonyolításának támogatását. Természetesen kiemelten fontos tényezőként jelennek meg a hatékonyan működő közigazgatási, szolgáltató rendszer kialakítása, a turisztikai fejlesztések által a város forgalmának növelése, a vállalkozói összejövetelek, rendezvények szervezése, valamint a helyi, képzési programok indítása. 21

22 4. ábra: Fejlesztések értékelése A megkérdezett vállalkozók 66,7%-a szerint a belváros megújítása hozzájárulna a vállalkozások forgalomnövekedéséhez. 5. ábra: Jövőbeni fejlesztések értékelése (1.) A mintavétel során nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozók szerint szükséges lenne egy gazdálkodási szolgáltatóház létrehozása, mely nagymértékben megkönnyíteni a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek intézését a városban. 6. ábra: Jövőbeni fejlesztések értékelése (2.) A vállalkozók szerint egyértelmű, hogy egy rendezvényközpont kialakítása a központi városrészben hatással lenne a belvárosi üzletek forgalmára és mindenképpen valamiféle növekedést eredményezne. 22

23 7. ábra: Jövőbeni fejlesztések értékelése (3.) A megkérdezett vállalkozók döntő többsége állítja, hogy jelenleg a parkolási lehetőségek nem megoldottak a városban, ezért 83,3 %-uk véleménye szerint feltétlenül javítani kell a parkolási rendszeren Tájékoztatás, nyilvánosság 8. ábra: Jövőbeni fejlesztések értékelése (4.) A megkérdezett vállalkozások mindegyike, kivétel nélkül szeretne a jövőben tájékoztatást kapni Törökszentmiklós központi városrészének felújításáról, aktuális állapotáról, a soron következő munkálatokról. Az információáramlás elsődleges csatornájaként az internetet, a részükre eljuttatott elektronikus levelet jelölték meg, valamint a városi honlapot. Néhányan helyi média közbeiktatásával szeretnék ezeket az információkat szélesebb körében is nyilvánosságra hozni. A közterületi plakátot nem tartják megfelelő információs formának, míg a lakossági fórum a mai rohanó világban időigényes elfoglaltság miatt alacsony részvételi arányra számíthatna. 23

24 9. ábra: Tájékoztatás Az igényfelmérés eredménye A október 22-én megtartott vállalkozói fórum összességében sikeresnek tekinthető, hiszen a rendezvényen érdeklődéssel vettek részt a helyi vállalkozók. A vállalkozások jelenlegi helyzetét a kitöltött kérdőívek alapján, valamint a helyszínen elhangzottakból ismerhetjük meg. Ennek alapján elmondható, hogy a gazdasági válság hatása Törökszentmiklóson is érezhető, a vállalkozások számára minden segítség, támogatás, tanácsadás igen fontos lehet. A résztvevők igen nagy érdeklődéssel fordulnak a várható fejlesztések felé, hiszen a megújult belváros megnövekedett forgalma a város számára, a városban működő cégek számára is fellendülést hozhat. A vállalkozások körülbelül harmada jelezte, hogy tevékenységével, tőkéjével ő is szívesen részt vállalna a fejlesztésekben (pl. szolgáltatási kör bővítése, új technológiák adaptálása, új közösségi, kapcsolattartási technikák bevezetése által), természetesen mérlegelve a befektetést és a várható hozamokat, a várossal történő konkrét egyeztetéseket követően. A városkép fejlesztése, vonzóbbá tétele az átutazók számára konkrét fejlesztési igényként került meghatározásra. Ezen túlmenően egyéni fejlesztési tervek is elhangzottak, illetve leírásra is kerültek. Ilyen pl. kereskedelmi egység homlokzat felújítás, egységbővítés, fűtés korszerűsítés, stb. A jövőbeni tervezett fejlesztések értékelése összességében egyértelműen pozitívnak tekinthető, a fórumon megjelent vállalkozók közül mindenki úgy vélekedett, hogy szükségesek a tervezett beruházások, és élénkíteni fogják a város életét, hatékonyan befolyásolják a gazdasági folyamatokat, hozzájárulnak egy mindenki számára élhető, méltán büszke kistérségi központ kialakításához, létrehozásához. 4. Fejlesztési célok és beavatkozások 4.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Törökszentmiklós Város Önkormányzata olyan városfejlesztő folyamatban gondolkodik, melynek célja a város élhetőségének javítása, fenntartható gazdasági versenyképességének erősítése, a beruházási lehetőségek javítása, a helyi identitás növelése. Az akcióterületre vonatkozó jövőkép: Igényes, jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékeivel az egyre magasabb életminőségi elvárásoknak megfelelni képes területi egység, mely koncentrálódó funkciókkal rendelkezik. 24

25 A városrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: Cél / részcél Városközponti szerep erősítése az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával Kulturális és közművelődési funkciók erősítése Mutató Adatmérés Kiinduló megnevezése forrása érték Célérték me. felújított tér PEJ 0 2 db felújított épület felújított temető PEJ, egyházi beszámoló, MÁV, önkormányzat egyházi beszámoló db db felújított épület PEJ, 0 5 db önkormányzat új épület PEJ 0 1 db helyi tananyag PEJ 0 1 db tananyaghoz kapcsolódó tréning PEJ 0 2 db 25

26 Közlekedési rendszerek lebonyolítása a megújult közterületeken A város tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlan fejlesztések számának növelése A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral Infrastruktúra javítása, építése (útépítés / felújítás, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás) Mutató Adatmérés Kiinduló megnevezése forrása érték Célérték me. felújított út önkormányzat 0 6,4 Km körforgalmi csomópont önkormányzat 0 2 db épített/felújított gyalog átkelő önkormányzat 0 7 db épített aluljáró önkormányzat 0 1 db épített út önkormányzat 0 0,15 Km felújított önkormányzat 0 2 db buszmegálló új parkolóhely önkormányzat 0 49 db létrehozása piac környezetében megújított önkormányzat m2 közterület felújított építmény önkormányzat 0 1 db új üzletközpont önkormányzat 0 2 db létrehozott önkormányzat, munkahely gazdasági 0 10 fő beszámoló épített lakások önkormányzat 0 24 db száma új parkolóhely önkormányzat 0 db új üzlethelységek önkormányzat 0 db új épület önkormányzat 0 3 db új lakóház önkormányzat 0 6 db felújított épület / építmény felújított vasúti szakasz korszerűsített belvíz elvezető csatorna PEJ 0 1 db MÁV 0 1,1 Km önkormányzat 0 9 Km 26

27 Fejlesztések az akcióterületen: Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 6, Lidl üzletközpont megépítése 7, Üzleti szolgáltató egység, lakás-, mély garázsépítés. 8, Tömb rehabilitáció 9, Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása 10, Lakóházak építése / felújítása A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 11, A református templom és környezetének felújítása 12, Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése 13, Belvízelvezető rendszer fejlesztése 14, Önkormányzati utak fejlesztése 15, A katolikus templom és környezetének felújítása 16, A vasút átfogó fejlesztése 17, A mozi épületének felújítása 18, A piac környezetének felújítása 19, A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése. 20, Petőfi Sándor Ált. Isk. rekonstrukciója 21, Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója és a gimnázium tetőterének beépítése 22, Új tagóvoda építése 23, EGYMI egyedi projektterv 24, Szociális nappali ellátás fejlesztése 25, Az átmenő forgalom enyhítését célzó útfejlesztések megvalósítása 26, A Volán buszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedési rendszer átformálása 27, Parkolók kiépítése ROP közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma 1, Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása 2, A Kossuth tér fejlesztése, megújítása 3, A művelődési központ és a városi könyvtár megújult épületbe költöztetése 4, A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása 5, Helyi tananyag kifejlesztése, oktatása 27

28 Beavatkozás típusa ROP keretében megvalósítandó ROP keretében megvalósítandó ROP keretében megvalósítandó ROP keretében megvalósítandó ROP keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Projekt neve Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása A Kossuth tér fejlesztése, megújítása A művelődési központ és a városi könyvtár megújult épületbe költöztetése A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása Helyi tananyag kifejlesztése és oktatása A református templom és környezetének felújítása A katolikus templom és környezetének Megvalósítás feltétele Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése 28

29 Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó felújítása A vasút átfogó fejlesztése A mozi épületének felújítása A piac környezetének felújítása A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése Belvízelvezető rendszer fejlesztése (hiányzó rendszerek kiépítése Széchényi út, Vásárhelyi út) Petőfi Sándor Ált. Isk. rekonstrukciója Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése 29

30 Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Bercsényi Miklós Gimnázium tetőterének beépítése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében Új tagóvoda EGYMI projekt egyedi Szociális nappali ellátás fejlesztése önkormányzati utak fejlesztése (Pánthy út, Batthyány út, Széchényi út, Bethlen u.) Körforgalmi csomópontok kialakítása a Pánthy út Kossuth út mentén, valamint a Kossuth út 46-os út találkozásánál Új utak létesítése az Öntöde területén Kerékpárút építése a 46-os mentén az Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése a projekt megvalósításra kész Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, Támogatott, de forrás hiány miatt elutasított pályázat, így az önkormányzat 2013-ig folyamatosan, részletekben, az adott forrás lehetőségekhez alkalmazkodva hajtja végre a szükséges beruházást. Így a költségvetésbe is be lett számítva. 30

31 megvalósítandó Ipari Parkig támogatás elnyerése A Volánbuszpályaudvar fokozatos felszámolása, a Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó tömegközlekedési rendszer átformálása parkolók kiépítése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések Lidl Üzletközpont megépítése üzleti szolgáltató egység, lakás építés, mélygarázs építés tömb rehabilitáció (Kossuth út Budai Nagy Antal út között 3 tömb) Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása lakóházak építése / felújítása (Deák F. u.,). lakóházak építése / felújítása (Batthyány u.), Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése a projekt megvalósításra kész Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. 31

32 Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések lakóházak építése / felújítása (Széchényi u.) Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. 32

33 4.2. Fejlesztési programok ROP közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása A projekt egy fejlesztési programként kerül feltüntetésre az ben, mivel az egy helyrajzi számon fekvő ingatlan felújítását a tulajdonosok közösen tervezik kivitelezni. Ugyanakkor mivel két külön gazdasági szereplőről van szó, melyek tevékenységeikben is más funkciót töltenek be az akcióterületen belül, így a pályázatban külön gazdasági elemekként kerülnek feltüntetésre. Az épület az Almásy út 10. sz. alatt áll, szomszédságában a mozi (Lukács Mozgó) épület található. Az épület nagyobbik része közel 130 éves, eredetileg banknak épült, majd a II. világháború után, az államosítás során rendőrőrsöt alakítottak ki benne, ezzel a funkcióval működött az 1980-as évek végéig. Az 1990-es évek elején, a privatizáció során az akkori tulajdonos italkereskedést működtetett benne. Ekkor bővült ki a mozi irányába mintegy 80 m²-nyi területtel. Az ezredforduló tájékán tulajdonosváltás történt, az új tulajdonos az italkereskedést megszüntette, az épületben bérirodákat alakított ki, két éve a 65 m²-es bővítményben vegyesiparcikk kereskedés nyílott. Az épület társasházzá alakult. A 90-es évek utcai bővítménye sem magassági méreteiben, sem anyaghasználatában nem követi az eredeti épületrészt. Az eredeti épületrész neobarokk stílusban épült. Az eredeti fotók alapján a város, ill. akkor még község reprezentatív épületének számított: központi rizalitos homlokzati szakasza fölötti manzárd kupolafedéssel rendelkezett, a torony csúcsán női szobor alak állott. Ablakai barokkos díszítéssel voltak keretezve, az épület és rizalit sarkok kváderezett vakolt pillértörzzsel voltak és vannak szegve, az épület homlokzata sárga színű klinker tégla. Mára teljesen tönkrementek a díszítések, az épület lábazata, helyenként a téglabetét hiányzik. Sajnos a manzárd torony az idők folyamán eltűnt az épületről. Az épület leromlott fizikai állapotának rendbetétele, az épület felújítása a tulajdonosok számára nem kifizetődő anyagi megterhelést jelent, amely csak hosszabb távon térül meg. Azonban az 50%-os támogatás hatására a beruházás megtérülővé vált, a bérleti díjakból beszedett növekmény fedezi az önrészt. Az ingatlan állagjavulása miatt bekövetkező áremelkedése az ingatlannak, az 5 éves amortizációt is beleszámolva, garanciát nyújt a tulajdonos számára. (A pályázati kiírás C11. Fenntartási kötelezettség pontja alapján a kedvezményezettnek az 1083/2006 EK rendelet szerint, a projekt zárásától számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítania kell, hogy a támogatásból épített, felújított vagy átalakított ingatlan illetve beszerzett eszközök rendeltetésében és azok tulajdonjogviszonyaiban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik.) A tulajdonosok az épület külső homlokzatát az eredeti épületrészen az eredeti állapotnak megfelelően helyre kívánják állítani, a bővítmény utcai megjelenését pedig az eredetihez illeszkedően kívánják felújítani, valamint a mozi épülettel zártsorú módon szárazkapuval kívánják összekapcsolni. Az eredeti épületrészen visszaállításra kerülne a manzárd kupola is. A homlokzat felújítása a helyi gazdaságra élénkítő hatást gyakorol, általa egy igényes külalakú irodaépület keletkezik, melynek épülethomlokzata június-július folyamán helyi védelem alá fog kerülni. A megnövekedett értékű ingatlan nagyobb összegű hitellel terhelhető, melyből a külsőhöz méltó, korszerű, esztétikus beltér alakítható ki. A megújult irodaépület egyfelől dísze lesz a városnak, megnövekedett profitot termel a tulajdonosának, aki ennek egy részét visszaforgatva bővíti vállalkozását, vagy új vállalkozásba kezd, ezáltal teremtve új munkahelyeket. A helyi adottságokhoz mérten kuriózumnak számító irodaépület természetesen a helyi gazdaságélénkítő intézkedésekkel együtt új cégek, vállalkozások betelepülését indukálhatja.

34 A Kossuth tér fejlesztése, megújítása A Kossuth tér és környéke, elhelyezkedése miatt, jelenlegi állapotában is a város legpreferáltabb területe. A tervezett fejlesztések első ütemében a Kossuth tér nyugati oldala kerül fejlesztésre. A beruházás célja egy olyan színvonalas terület kialakítása, amely vonzza a látogatókat, a helyieket és a városba érkező turistákat. A jelenlegi burkoló anyag felszedésre kerül, és 2400 m²-en új műkő burkolat kerül lerakásra, csapadékvíz elvezetéssel. A hely térérzetének növelése érdekében a területet tagoló vízmű épületét és a gázfogadót térszint alá helyezik. A téren eltölthető idő meghosszabbítása, valamint a közbiztonság növelése érdekében 25 db lámpaoszlop kerül kiépítésre. A komfortérzet növelése miatt, igényes zöldfelületek (összesen 1000 m²), hangulatos vízfelületek (összesen 100 m²), valamint nyáron árnyékot nyújtó, hűsítő pergola segítik elő a jó közérzet kialakulását, megtartását. Ennek az alapvetően városi funkciót erősítő beavatkozásnak erős helyi gazdaságot fejlesztő oldala is van. A tér megújult része olyan természet közeli motívumokat, esztétikus designelemeket tartalmaz, ami számottevő mértékben fogja növelni a tér látogatottságát és az itt eltöltött időt. A tér a környékén üzemelő kereskedelmi és vendéglátó - ipari szolgáltatóegységek, üzleti szolgáltatóegységek számára létfontosságú forgalmat generálja. Megfelelő üzleti stratégiával számottevő forgalomnövekedés érhető el. Ezáltal nő az önkormányzat bevétele, Törökszentmiklós kistérségi szerepe tovább erősödik, új munkahelyek jöhetnek létre, a helyi gazdaság mozgásba jön, nő a város lakosság megtartó képessége, egyszóval a város az elérni kívánt célok eléréséhez egyre közelebb kerül. A fejlesztési koncepcióban meghatározott célok, a távlati fejlesztések, a tradíciók és a jelenleg kialakult használat figyelembevételével a tér nyugati részére helyeztük el a rendezvénytér funkciót. Ezen a területen jelenleg közüzemek felépítményei, gyalogos közlekedő utak találhatók, minimális zöldfelülettel, egy-két arculat nélküli faállománnyal. Ezen terület egy része jelenleg is rendezvények, utcabálok helyszíne. A közművek felépítményeinek környezetbe, szint alá süllyesztésére, melyre a tulajdonosok hozzájárulásával rendelkezik az önkormányzat. A rendezvénytér keleti oldalán vezetjük végig azt a fő gyalogos forgalmat, mely jelenleg is kitaposott állapotban van, erre az útra telepítjük a pergolákat, mely egyben vezetősávként is szolgál. A park belső szobrok közötti rendezvény tere a megemlékezések helyszíne is, az ideállított pergola építmény hosszanti szélébe helyezett kis magasságú nyerstégla támfalba helyezzük el az összes közmű mérő és vezérlő rendszerét /kút szivattyú elektromos mérője kivételével/. Itt a tér középpontjában helyezzük el városi ivóvíz kutat, régi alépítményével. Eredetileg is itt ehhez közel helyezkedett el a megye első kútja, mely már mintegy 90 éve nem működik. A tér délnyugati sarkába a korábbi szökőkúthoz közel terveztük a vizes felületet, mellyel szeretnénk a gyermekeket a parkba vonzani, de éppen úgy az idősek részére is nyugtató, hűsítő felület lehet. A tér rekonstrukcióval érintett burkolt felületek megvilágítására kandelábereket terveztünk a csarnok alja közelébe telepítendő kandeláberek magasabb, míg a többi hagyományos parkban szokásos fénypontmagassággal készül. A fő gyalogos útvonalba /a rendezvénytér szélén/ térburkolatba épített LED fényforrások épülnek. A térburkolat vízelvezetése meglévő hálózatokra kötve hagyományos pontszerű víznyelőkkel és a zöldfelület mellett arra vezetve, szikkasztva történik. A vonal menti esztétikusabb vízelvezetés víznyelő kialakítást a fák közelsége miatt nem alkalmaztunk. A zöldfelület felújítást a létesítendő térburkolathoz kapcsolódó területeken terveztük. Az új zöldfelületek, fák ültetésénél a jól átláthatóság egyik fő szempont volt, a megmaradó egymásra nőtt fák esetében a több éve elmaradt 34

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XXI. KER. CSEPEL VÁROSKÖZPONT BF jelű Főtér és környezete Akcióterület Megbízó: CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest,

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I.

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Készítette: Deák Alexandra Budapest, 2010. augusztus hó Bevezetés 2 Településeinken már egy évszázada fontos a kerékpáros közlekedés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

Ikt.sz.: 911/2016/U1 Tárgy: Tájékoztatás a 2016. április és május hónapokban benyújtásra kerülő pályázatokról

Ikt.sz.: 911/2016/U1 Tárgy: Tájékoztatás a 2016. április és május hónapokban benyújtásra kerülő pályázatokról Ikt.sz.: 911/2016/U1 Tárgy: Tájékoztatás a 2016. április és május hónapokban benyújtásra kerülő pályázatokról Mellékletek: kivonatok pályázati felhívásokból Szatymaz Község Képviselő-testülete Szatymaz

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN A felhívás címe: Fenntartható közlekedésfejlesztés Pest megyében A felhívás kódszáma: VEKOP-5.3.2-15 Jelen dokumentum Magyarország Kormányának felhívása

Részletesebben

Függelék. Mórahalom Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010.

Függelék. Mórahalom Város Önkormányzata. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010. Függelék Mórahalom Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2010. Szociális városrehabilitációs akcióterület Az Integrált Városfejlesztési Stratégia akcióterületeket kijelölı fejezetével

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. január 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Az ÉMOP-4.2.1/A,B-11 kódszámú,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. konstrukciójához / komponenséhez Kódszám: DDOP-2009-2.1.1 A A PROJEKTEK AZ

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv

Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv Készítette: Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 29. május 2. 45 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...48 2. A fejlesztés

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2006. (VI.30.) rendelete

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2006. (VI.30.) rendelete Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2006. (VI.30.) rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának és a

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (Kódszám: 3.2) I. A támogatás célja

A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (Kódszám: 3.2) I. A támogatás célja Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért részprogramja keretében 2004. október A 14/2004. (VIII.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben