PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY"

Átírás

1 Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és a Magyar Turizmus Zrt. közös, a magyarországi ifjúsági turizmust és nemzetközi környezetét vizsgáló kutatásának főbb eredményeit. Az első részben 2 részletes bemutatásra került a kutatás módszertana, valamint Magyarország pozíciója a nemzetközi ifjúsági turizmusban és a vizsgált turisztikai termék keresleti oldalának főbb jellemzői. A cikksorozat második részében a magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalát, az alkalmazott ösztönzőket, valamint a környezeti tényezőket ismertetjük részletesen. Kitérünk továbbá Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytárselemzésére, az ifjúsági turizmusban alkalmazott marketingeszközökre, valamint a megoldásra váró problémákra és a lehetséges fejlesztési irányokra. Kulcsszavak: ifjúsági turizmus, ifjúsági szálláshely, étkezés, közlekedés, attrakció, környezeti tényezők, versenytárselemzés, ösztönzőrendszer, marketing, fejlesztés. 4. A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldala A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalának értékelésekor áttekintjük a vizsgált termékhez kötődő szálláshelyeket, azok statisztikai és működési, működtetési vonatkozásait, elemezzük a közlekedési eszközök, a vendéglátás, valamint végül, de nem utolsó sorban az ifjúsági turizmusban szerepet játszó attrakciók típusait és szerepét. Áttekintjük az ifjúsági turizmusban speciális szerepet játszó erdei iskolák és a táboroztatás helyzetét, végezetül megvizsgáljuk az ifjúsági turizmusban szerepet játszó szervezőket AZ IFJÚSÁGI SZÁLLÁSHELYEK KÍNÁLATA A STATISZTIKA OLDALÁRÓL Ha az ifjúsági turizmus szálláshelykínálatát a szabályozás és a statisztika oldaláról vizsgáljuk, akkor az ifjúsági turizmushoz elsődlegesen kötődő szálláshelytípust a kereskedelmi szálláshelyek körében az ifjúsági szállók képviselik. Ezek a szálláshelyek azonban természetszerűleg nem képezik az ifjúsági turizmusban szerepet játszó teljes szálláshelykínálatot. Ha teljes körű elemzést kívánunk készíteni, számításba kell venni a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben nem szereplő, de az ifjúsági turizmusban kiemelkedő szerepet játszó további szálláshelyeket 1 A szerző okleveles közgazdász, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmendzsment Irodájának munkatársa. A kutatási eredményeket Dr. Mile Csilla PhD, a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszékének docense és Hinek Mátyás, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének adjunktusa összegezték. 2 A tanulmány első része a Turizmus Bulletin 2008/3. számában, a oldalon jelent meg. is (kollégiumokat, erdei iskolákat), valamint a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben szereplő, az ifjúsági turizmus kínálati oldalán szintén fontos szerepet betöltő kempingeket, panziókat, alacsonyabb kategóriájú szállodákat és a magánszállásadást. De még abban az esetben is, ha egy-egy szálláshely-kategóriáról részletes statisztikák állnak rendelkezésre, nehezen határozható meg, hogy az ezeken a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mekkora hányada köthető az ifjúsági turizmushoz. A felmérésben részt vevő külföldi turisták jelentős része, 37,2%-a szállodában szállt meg, ezt követően az ifjúsági szálló volt a legnépszerűbb (19,3%). 12,9% választott fizető magánszálláshelyet, 11,1%-uk pedig panzióban szállt meg. Relatíve kisebb igény merült fel a kollégiumok, turistaszállók, kempingek iránt. A belföldi főutazáson részt vevő fiatalok körében a fizető magánszállás részesedése 14,7%, a panzióé 12,6%, a kempingé 8,7%, az apartmané 8,5%, a szállodáé 4,2%, az ifjúsági szállóé 2%, a kollégiumé 1,7%, a turistaszállóé pedig 1,3%. Mivel jellemzői és a jogszabályalkotó szándékai alapján az ifjúsági szállók képviselik azokat a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben is szereplő szállástípusokat, amelyek kínálata elsősorban az ifjúsági turizmushoz köthető, így az alábbiakban röviden megvizsgáljuk ezek szerepét a szabályozás és a statisztika oldaláról. Az 54/2003 (VIII.29.) GKM rendelet egyes szálláshelytípusokra előírt követelményei alapján az ifjúsági szállók speciális igényeket kielégítő szálláshelyek, más kereskedelmi szálláshelyekkel összehasonlítva jellemzően szerényebb szolgáltatáskínálatot nyújtanak. Az ifjúsági szállók általában közös, többágyas hálóhelyiséggel, közös tisz tál kodási lehetőséggel és mellékhelyiséggel rendelkeznek. A szállókat a rendelet három kategóriába (A, B, C) sorol ja a nyújtott szolgáltatások köre alapján. Az ifjúsági szállóknak a szálláshelyi alapszolgáltatáson túl recepció val és csomagmegőrzési lehetőségekkel kell TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 3

2 rendelkezniük, ezen felül a helyben történő étkezés vagy főzés lehetőségét is biztosítaniuk kell. Melegkonyhás ( à la carte ) rendszerű étterem csak a legmagasabb, C kategóriájú if júsági szállás esetében előírás, ebben a kategóriában már mosási, játék- és sporteszköz-kölcsönzési lehetőségek is elvártak. A KSH Tájékoztatási adatbázisa szerint 2007-ben Magyarországon összesen 122 ifjúsági szálló működött, férőhellyel, a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának 6,1%-át képviselve. Az ifjúsági szállók kapacitása a régiók között egyenlőtlenül oszlik el. A 122 ifjúsági szállóból az Észak-Magyarország régió részesedése a legnagyobb, 28 egységgel, ezt követi a Dél-Dunántúl régió 21, az Észak-Alföld régió pedig 17 egységgel, míg a Budapest-Közép- Dunavidék 16 egységgel részesedik. A sereghajtó a Nyugat- Dunántúl, illetve a Tisza-tó, hét, illetve két egységgel és 2007 között az ifjúsági szállók kapacitásai nem változtak nagy mértékben, a szállók férőhelyszáma összesen 8,8%-kal, ről re csökkent, régiónként jelentős szórással. A Budapest-Közép-Dunavidék (-9,9%), a Dél-Alföld (-8,8%) és a Közép-Dunántúl (-13,7%) régióban az ifjúsági szállók kapacitása az átlagosnál némileg nagyobb mértékben csökkent. Ezt ellensúlyozza a más régiókban tapasztalható férőhelyszám-növekedés, Nyugat-Dunántúlon 36,2%-kal, az Észak-Alföldön 50,7%-kal a Dél-Alföldön pedig 56,1%-kal nőtt a kapacitás, ám utóbbi régió még így is csak a Tisza-tavat előzi meg a férőhelyszám tekintetében és 2007 között az ifjúsági szállókban eltöltött vendégéjszakák száma jelentős regionális különbségeket mutatva összességében 7,3%-kal csökkent. Amíg a vendégéjszakák száma a Budapest-Közép-Dunavidék régióban majdnem megháromszorozódott, a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon jelentős mértékben nőtt, az Észak-Alföldön pedig stagnált, addig a Balatonon, a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon számottevően csökkent ben az ifjúsági szállókon eltöltött vendégéjszakák száma 721 ezer volt (+35,5% az előző évhez képest), ennek 98,7%-a a belföldi vendégek körében realizálódott. A vendégkör összetétele régiónként jelentős eltérést mutatott. Amíg a Budapest-Közép-Dunavidék régióban a vendégéjszakák 64,2%-a volt külföldi, addig a Balaton régióban már csak 16,8%, a többi régióban 10% körüli, a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon csupán 1 2%, a Tisza-tónál pedig 0,4%. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a Budapestre érkező külföldiek körében keresettek az ifjúsági szállók. Az átlagos vendégéjszakaszám 2,6 éjszaka mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében Az ifjúsági célcsoport szálláshelyei Ahogy a statisztikai számbavétel problémáinál már említettük, az ifjúsági turizmus nem köthető egyetlen szálláshelytípushoz, önmagában az ifjúsági szállók vizsgálata 4 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM félrevezető eredményekhez vezet. Különösen igaz ez, ha megvizsgáljuk, azt, hogy mely szálláshelyek definiálják saját magukat ifjúsági szálláshelynek. Magyarországon 1990-ben jött létre az ifjúsági szálláshelyek érdekvédelmi szervezete, a Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége (MISZSZ). 3 A szervezet jelenleg több mint 100 taggal és férőhellyel rendelkezik országszerte, és ezek a szálláshelyek jóval heterogénebb szolgáltatói kört képviselnek, mint a statisztikákban megjelenő ifjúsági szállók kategória. A szolgáltatók, a felhasználók és a turizmusirányítás körében lefolytatott kvantitatív felmérés során ifjúsági szálláshelyként elsősorban az MISZSZ tagintézményei kerültek a mintába, további, a szakmai honlapokon fellelhető, magát ifjúsági szálláshelyként meghatározó szálláshelyek mellett. A magukat ifjúságiként definiáló szálláshelyek köre igen széles, körükben egy háromcsillagos szállodákat, panziókat, moteleket, turistaszállásokat, kulcsosházakat, kollégiumokat, erdei iskolákat és kempingeket egyaránt találunk. A megkérdezett szálláshelyek negyede turistaszállás, 15,0%-a panzió, 14,4%-a kemping volt. Az egyéb szálláshelyek között fogadók, üdülők, vendégházak, alkotóházak és egyéb, speciális funkciójú szálláshelyek szerepeltek, azaz a magát ifjúsági szálláshelyként definiáló 1. ábra A szakmai telefonos kutatás során megkérdezett, magukat ifjúsági szálláshelynek definiáló szálláshelyek típusai (%) Turistaszállás Panzió Erdei iskola ***Szálloda Kemping *Szálloda **Szálloda Motel Kulcsosház Kollégium Egyéb 1,9 4,4 6,9 6,9 6,3 6,3 6, Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., ,0 14,4 25,0 26,9 3 Az MISZSZ egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy (a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen) minden évben elkészíti a magyarországi ifjúsági szálláshelyeket bemutató katalógusát. Az MISZSZ másik szolgáltatása a tagkártya kibocsátása. A youth hostel kártyával érkező vendégek számára a Szövetség tagjai 10 15% közötti kedvezményt biztosítanak. Emellett az MISZSZ teljes jogú tagja az International Youth Hostel Federation-nek is, így a magyarországi ifjúsági szálláshely-szolgáltatók is bekerülhetnek az IYHF európai katalógusába.

3 szálláshely-szolgáltatói kör távolról sem egyezik meg az ifjúsági szállók statisztikai besorolásából adódó szálláshelyek körével (1. ábra). A megkérdezett ifjúsági szállások szolgáltatásainak színvonalára jellemző, hogy minden megkérdezett tíz szálláshelyből kilenc étkezési lehetőséget is tud biztosítani vendégei számára. A megkérdezett szálláshelyek negyedében van minden szobának külön vizesblokkja, valamivel több, mint harmaduk esetében vannak ilyen szobák is, további közel 40% esetében csak közös vizesblokkot használhatnak a vendégek. (A kulcsosházak, erdei iskolák és turistaszállások között többségben vannak a csak közös vizesblokkal rendelkező házak.) A kutatás szerint e szálláshelyek legfontosabb jellemzői a következők. A megkérdezett szálláshelyek ifjúsági célcsoportjába jellemzően a 9 22 évesek tartoznak, a szálláshelyek vendégeinek átlagosan 62,3%-a kerül ki ebből a szegmensből, és a szálláshelyek bevételeinek átlagosan 61,0%-a köthető hozzájuk. A szálláshelyek 61,9%-a kínál speciális, az ifjúsági korcsoportnak szóló terméket. Jellemzően többféle termékről van szó: 75,8%-uk erdei iskolát is működtet, 59,6%-uk nyári tábort szervez, 51,5% szervez különféle kézműves foglalkozásokat. További 44,4% kínál sportolási lehetőséget, 38,4% túrázásra invitálja vendégeit, 26,3% lovaglást tud ajánlani. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a ezt a terméket más szolgáltatókkal együttműködve kínálja. Ez a partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A szálláshelyek 78,8%-a csoportkedvezményt biztosít vendégei számára, 15,6, illetve 15,0% biztosít diákkedvezményt és gyermekkedvezményt, 28,8% pedig egyéb kedvezményt ad az ifjúsági korcsoportnak. A legnépszerűbb forma a mennyiségi kedvezmény (például húsz fő után egy fő szállása ingyenes). A legtöbb szálláshely (30,0%) az ifjúsági célcsoportot oktatási intézményeken keresztül éri el, de 20%-on felüli a helyi önkormányzatok turisztikai hivatalai (22,5%) és az utazási irodák (20,6%) szerepe is. A szálláshelyek 48,1%-a nem említett olyan értékesítési csatornát, amelyen keresztül speciálisan az ifjúsági célcsoportot próbálja elérni. A szálláshelyek 91,9%-a folytat kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. 74,1%-uk alkalmazza az internetet, ezen belül 41,5% saját honlapon (is) kommunikál. 23,8% szórólapokat használ, 14,3% esetében a törzsvendégekkel telefonon tartják a kapcsolatot, 12,2% utazási kiállításon is részt vesz. A kvalitatív kutatás során megkérdezett szakemberek a szálláshelyek kínálatát összességében kedvezően ítélték meg. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a teljes kínálati skála kialakult, a kollégiumoktól kezdve az igen színvonalas szálláshelyekig minden megtalálható a palettán. A kormányzati támogatásoknak köszönhetően az erdei iskolák esetében jelentős infrastrukturális javulás következett be, a nemzeti parkok vonatkozásában sincs probléma a szálláskapacitással. Ennek ellenére vannak még neuralgikus területek, ezeket a következőképp foglalhatjuk össze: ugyan általában elegendő az ifjúsági szállások kapacitása, de egyes időszakokban kevésnek bizonyul a szálláshelyek száma, illetve regionálisan jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, nagyobb létszámú csoportok fogadására csak kevés szálláshely alkalmas, a turistaszállások, táborhelyek kínálata gyenge, az ár-érték arány nem megfelelő, továbbá az ifjúsági szálláshelyeken dolgozók nyelvtudása is kifogásolható. Az ifjúsági szállások egy része korszerűtlen, ezért fenntartási költségei magasak, amit a szolgáltatást igénybe vevők árérzékenysége miatt az üzemeltetők nem tudnak érvényesíteni áraikban. Az egységek önfenntartóvá csak beruházások esetén válhatnának, de a fejlesztésekhez nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A turizmus fejlesztésére fordítható források az EU-s pályázatok megjelenésével átstrukturálódtak. Jelenleg a hazai turisztikai források nagyságrendje nem teszi lehetővé szálláshelyfejlesztési pályázatok kiírását, illetve mivel ezt a fejlesztési területet a Regionális Operatív programok intézkedései kezelik, párhuzamos támogatási rendszer kialakítására nincs lehetőség. Ennek megfelelően indokolt lenne az ifjúsági szálláshelyek fejlesztéséhez szükséges feltételrendszert az EU-s pályázati rendhez illeszteni. Nyugat-Európában az ifjúsági szállások esetében gyorsabb az amortizációs ráta, a beszerzési költségek is gyorsabban leírhatók, s ez rövidebb idő alatt teszi lehetővé az új beszerzést. A magyar gyakorlatban nincs kategóriák szerinti megkülönböztetés, pedig ez célszerű lenne, az ifjúsági szálláshelyek ugyanis gyorsabban elhasználódnak, mint a nem ifjúságiak. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során 4 a főutazások tényezői körében a szálláshelyek fontosságát és a velük kapcsolatos elégedettséget mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében megvizsgáltuk. A magyar látogatók a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek minőségének fontosságát 4,06-os átlagértékre tartották, míg az elégedettség átlagosan 4,16-os értékű volt. Ugyanezek a mutatók a külföldiek körében 4,07 (fontosság), illetve 3,99 (elégedettség) voltak. Az eredmények azt jelzik, hogy a magyarok megítélése szerint a szálláshely-szolgáltatók teljesítménye valamivel jobb, mint az előzetes elvárások, míg a külföldi fiatalok megítélése szerint a szolgáltatói teljesítmény valamivel alatta marad az elvártnak. A keresleti oldal fókuszcsoportos 4 Lásd a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piacés Közvélemény-kutató Intézet által készített, A Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai és A magyar fiatalok utazási szokásai című tanulmányokat. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 5

4 vizsgálatának eredményei szerint a megkérdezettek elvárják, hogy a szállás, a szoba megfeleljen az előzetes elképzeléseknek, legyen tiszta, legyen mód zuhanyozásra, fürdésre, a szobához toalett kapcsolódjon. A megkérdezett magyarok többségében kedvező tapasztalatokat szereztek, az igénybe vett szálláshelyek megfeleltek az előzetes elvárásoknak. A kereskedelmi alapon működő szállások szolgáltatásaival a külföldiek is elégedettek voltak, véleményük szerint a recepciósok jól felkészültek, tájékozottak, jól beszélik az idegen nyelveket ATTRAKCIÓK Az ifjúsági turizmusra sajátos vonzerők jellemzőek. Ezek közül kiemelhetőek a rendezvények, a különböző ifjúsági találkozók, a kulturális találkozók, a fesztiválok, valamint az erdei iskolák és a táboroztatások. A különböző attrakciók megítélését mind a szakmai telefonos kutatás, mind az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjúi során vizsgáltuk. A fesztiválokkal, kulturális rendezvények kínálatával a kvantitatív kutatás eredményei alapján a nemzeti, natúr- és ökoparkok, a válaszoló szakmai szövetség és a rendezvényszervezők a legelégedettebbek. A kutatás során egyetlen szakmai szövetség válaszolt, ötösre értékelte a fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatát. A legelégedetlenebbek a szálláshely-szolgáltatók voltak, 3,78-as átlaggal. A fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatával kapcsolatos elégedettség összesített szakmai átlaga 3,96 volt. Az egész ország területén (beleértve a kistelepüléseket is) szép számmal szerveznek rendezvényeket. A fiatalok nyitottak ezekre, különösen a zenei programokat és a várjátékokat kedvelik. A fesztiválok külön érdeme, hogy családokat, nagyobb társaságokat is képesek megmozgatni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy néhány kiemelkedő fesztivált, rendezvényt leszámítva a programok látogatása többnyire lokális, a fiatalok legfeljebb a saját régiójukban rendezett programokat látogatják. A szakértők szerint a beutazók számára csak kevés rendezvényünk ismert, kivéve a nagyon sok külföldi fiatalt vonzó Sziget Fesztivált. 5 Ezen a téren eredményesebbek lehetnénk, ha az európai egyetemekkel szorosabb kapcsolatot tudnak kiépíteni, akár az ott tanuló magyar diákokon keresztül. Abban a kérdésben, hogy a fesztiválok, kulturális rendezvények az ifjúsági korosztálynak szólnak-e, eltértek a vélemények. A többség megítélése szerint ezek a 5 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásainak elemzése a oldalon olvasható, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. által készített, A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai című cikk pedig a Turizmus Bulletin 2007/3. számának oldalán található. 6 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM programok leszámítva néhány zenei rendezvényt és a Szigetet nem az ifjúsági szegmens számára vannak kitalálva, hanem inkább az idősebbeket vonzzák. A szórakozási lehetőségekkel a kvantitatív kutatás eredményei alapján a szakmai szövetség (5,0) és az utazási irodák (4,36) voltak a legelégedettebbek. A felhasználók (az általános és középiskolák) a múzeu mok és egyéb vonzerők üzemeltetői, a szálláshelyek és közlekedési vállaltok elégedettsége csak közepes volt (3,29 3,57). A kvalitatív kutatásban megkérdezettek kevés informá cióval rendelkeztek a szórakozási lehetőségekről, ám akinek volt a területről ismerete, az egyértelműen negatívan nyilatkozott a kutatás mindkét fázisában. Szórakozási lehetőségek széles köre gyakorlatilag csak Budapesten és a hagyományos egyetemi városokban biztosított, vidéken azonban nem sok választás van. A szakértők úgy vélik, hogy Budapestet és néhány egyetemi várost leszámítva nincsenek hangulatos, klubjellegű szórakozóhelyek sem, ami van, az kizárólag a diszkóról és az italról szól. A szakértők szerint sok fiatal esetében szórakozásként ma egyre inkább a plázakultúra jelenik meg, ez a réteg nem is igényli a színvonalas szórakozási lehetőségeket. Az egyéb programlehetőségekkel a kvantitatív kutatásban a megkérdezett szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) a legelégedettebbek. Az általános (3,31) és középiskolák (3,25) elégedettsége e tényező esetében is alacsonyabb az átlagnál. A fiatalok számára érdekes látnivalók kínálatát a kvantitatív kutatásban a szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) értékelték négyesnél jobbra, míg a vonzerő megítélése a felhasználók (általános és középiskolák), a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a közlekedési vállalatok körében a 3,5-ös átlag alá került. A kvalitatív kutatás során vizsgáltuk az ökoturisztikai vonzerők megítélését. A szakértők szerint a nemzeti parkok az ifjúsági turizmus kiemelt célterületét jelentik. Az elmúlt években vitathatatlanul itt történt a legerőteljesebb fejlődés. Többen úgy vélik, hazánkban a turizmusnak ez a válfaja valójában nem is létezik, és az ifjúsági turizmushoz hasonlóan maga a fogalom sem pontosan definiált. 6 6 Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából 2008-ban készült el az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. E stratégia az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, a világ hivatalos természetvédelmi szervezete) Ökoturizmus Programja definíciójának alkalmazását javasolja, amely szerint az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatásával.

5 A kutatások során megvizsgáltuk az erdei iskolák kínálatának megítélését is. Az erdei iskola program elindítása az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb fejleménye, komoly problémát jelent azonban, hogy az erre a területre jutó támogatások a töredékükre csökkentek a legutóbbi években. Szintén speciális, lényegében csak az ifjúsági turizmusra jellemző kínálati elem a táboroztatás, amely ma már egyre kevésbé vonzó a pedagógusok és az iskolák számára, és az emelkedő költségek miatt a szülők is egyre kevésbé engedhetik meg maguknak gyermekeik nyári táborainak finanszírozását. Kikopóban van az a pedagógusgeneráció is, amely a táboroztatások motorja volt az elmúlt évtizedekben. A megkérdezett szakemberek szerint az aktív turizmust (például kerékpározás, lovaglás, evezés) tekintve Magyarország jó, ám jórészt nem kihasznált adottságokkal rendelkezik. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a programok és a szórakozási lehetőségek helyzetét ítélték meg a megkérdezettek. Az utazás során a programok és a szórakozási lehetőségek mind a magyar (4,47), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,27) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,35-ös, a külföldiek körében 4,06-os átlagértékű. Ez azt jelenti, hogy a programok és a szórakozási lehetőségek valamivel fontosabbak annál, mint amennyire elégedettek voltak velük a megkérdezettek. A fókuszcsoportos vizsgálat magyar résztvevői kiemelték, hogy Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek szűkek, az előrelépés elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy minél több fiatal látogasson az országba. Ezzel szemben a külföldiekből álló fókuszcsoport tagjai közül legtöbben a kitűnő szórakozási lehetőségeket, a sok látnivalót és a gazdag kulturális programokat emelték ki Magyarországgal kapcsolatban KÖZLEKEDÉS A szakmai telefonos kvantitatív kutatás eredményei szerint a 30 év alatti belföldi és külföldi fiatalok egyéni utazásaik során az alábbi közlekedési eszközöket veszik igénybe a leggyakrabban: személygépkocsi (magyarok: 57,0%, külföldiek: 32,6%), repülőgép (főleg a külföldiek körében jellemző, 34,6%-uk utazik ezzel a közlekedési eszközzel), vonat (magyarok: 19,0%, külföldiek: 18,3%). Ezzel szemben az iskolai csoportos utazások leggyakoribb közlekedési eszköze az autóbusz. A szakmai telefonos megkérdezés során a megkérdezett szolgáltatók (köztük közlekedési vállalatok, szálláshelyek, vendéglátók), a szakmai szövetségek, a minisztériumok és háttérintézményeik véleménye szerint a fiatalok 7 számára legmegfelelőbb közlekedési 7 A kutatás során alkalmazott ifjúsági korcsoport meghatározása a cikk első részében megtalálható. eszköz a bérelt busz. A vonat esetében már megoszlottak a vélemények, a megkérdezettek harmada a legjobbak, harmada a legrosszabbak között említette. A kutatás során a közlekedési lehetőségeket az utazási irodák és az attrakciógazdák jónak értékelték, míg a legkedvezőtlenebb minősítést a megkérdezett városi önkormányzatok és a szakmai szövetségek adták. A kvalitatív mélyinterjús szakmai megkérdezés során kifejtett vélemények sokkal markánsabbak voltak. Noha Budapestre ma már gyakorlatilag a világ bármely részéről el lehet jutni színvonalasan és gyorsan (ennek a legfontosabb tényezője az olcsó fapados légitársaságok megjelenése), azonban Magyarország belső közlekedésére ezek a pozitívumok nem mondhatók el. A nem megfelelő közlekedési viszonyok a vidéki attrakciók fejlődésének legnagyobb gátját jelentik. A közlekedési lehetőségeket összességében minden megkérdezett szakember igen rossznak ítélte meg, véleményük szerint az ifjúsági turizmus kínálati oldalának egyértelműen ez a szűk keresztmetszete. Az ifjúsági kedvezmények megszigorítása szintén hátrányosan érinti, gátolja az ifjúsági turizmust. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a magyarok közlekedéssel kapcsolatos megítélése a tömegközlekedés tekintetében 3,33 (fontosság), 3,85 (elégedettség); a helybéli közlekedés tekintetében 3,84 (fontosság), 4,21 (elégedettség) átlagértékű az ötfokozatú skálán. A külföldiek körében a tömegközlekedés megítélése 3,56 (fontosság), 3,80 (elégedettség), a helybéli közlekedés megítélése 3,94 (fontosság), 3,88 (elégedettség) átlagértékű, ami nem jelez alapvető gondokat a közlekedés terén. Ugyanakkor a keresleti oldal fókuszcsoportos felmérése során a budapesti fókuszcsoportban megkérdezett külföldi fiatalok kritikáinak döntő része a közlekedéshez kapcsolódott. Az elhangzottak szerint a budapesti tömegközlekedés nagyon rossz, a buszok ritkán járnak, az éjszakai közlekedés nem megoldott, az üzemzárás időpontja korai. Többen kifogásolták, hogy a közlekedést sok helyen útlezárások nehezítik, gyakoriak a dugók, az autóval való közlekedés szinte lehetetlen, és a parkolási lehetőségek rendkívül rosszak VENDÉGLÁTÁS Az 54 étteremre kiterjedő kvantitatív kutatás szerint a vendéglátóhelyek számára az ifjúsági célcsoportot jellemzően a évesek jelentik. Az éttermek vendégeinek átlagosan 40%-a kerül ki az ifjúsági szegmensből, és hasonló arányban részesednek az árbevételből is. A vendéglátóhelyek jellemzően nem kínálnak célzott szolgáltatást az ifjúsági korcsoport számára. A vendéglátóhelyek fele semmiféle kedvezményt nem biztosít az ifjúsági korosztálynak, míg a másik fele 5 10% közötti TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 7

6 Az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel való elégedettség a szakma és a turisták körében (1-től 5-ig terjedő skálán) 2. ábra ,4 4,2 4,2 4,0 3,7 3,7 3,2 4,0 3,8 4,3 4,1 3,7 3,3 4,0 3,1 3, Szálláshelyek Étkezési lehetőségek Közlekedés Programok, szórakozási lehetőségek, attrakciók Magyar fiataloknak szóló információs anyagok Külföldi fiataloknak szóló információs anyagok Szakma Külföldi látogatók Magyar látogatók Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., 2007 / Szociográf 2007 mértékben nyújt csoport- vagy diákkedvezményt. Több ségük értékesítésicsatorna-politikát sem folytat, ha mégis, akkor utazási irodákkal és szálláshelyekkel működnek együtt. A megkérdezett vendéglátóhelyek közel kétharmada végez kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. Többségében az interneten folyik a kommunikáció, a megkérdezettek harmadának saját honlapja is van. Az éttermek közel fele szórólapokkal (is) kommunikál. A szakemberek körében folytatott kvalitatív megkérdezések arra mutattak rá, hogy a szálláshelyekkel és a közlekedési lehetőségekkel összehasonlítva a vendéglátóhelyek kínálatával nincsenek problémák. A vendéglátóhelyek száma és színvonala is emelkedett az elmúlt időszakban, gyakorlatilag az országban mindenhol fellelhetők megfelelő ár/érték arányú egységek, ami hozzájárul az ifjúsági turizmus fejlődéséhez. Általános tapasztalat, hogy a vendéglátóhelyek rugalmasak, a szolgáltatók gyerekadagot gyerekáron nyújtanak. A nagyobb vendéglátóhelyek osztálykirándulások során, illetve általában nagyobb létszám esetén hajlandóak kedvezményeket adni. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során az étkezési lehetőségek mind a magyar (4,39), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,23) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,46, a külföldiek körében 4,26 az ötfokú skálán. A gasztronómiai lehetőségek mindkét célcsoport körében megfeleltek az elvárásoknak. A 2. ábra összefoglalja a kvantitatív kutatások eredményei alapján, hogy mennyire elégedettek az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel a megkérdezett turisták és turisztikai szakértők. 8 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 4.5. AZ IFJÚSÁGI CÉLCSOPORTNAK SZÁNT SPECIÁLIS TERMÉKEK A szakmai kvantitatív kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakítottak ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és egyéb attrakciógazdák (például a múzeumok) állítottak össze speciális terméket, de a szálláshelyek 61,9%-a is rendelkezik ilyennel. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátóhelyek, utazási irodák) ez kevéssé, vagy egyáltalán nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók összesen 85 féle termékkel, programlehetőséggel várják a fiatalokat. A szálláshelyek által az ifjúsági célcsoportnak nyújtott legfontosabb speciális termékek, említési gyakoriság szerinti sorrendben: az erdei iskolák (75,4%), a nyári táborok szervezése (59,6%), a kézműves foglalkozások (51,5%), a sportolási lehetőségek (44,4%), a túrázás, kirándulás (38,4%), a lovasiskola, lovaglás, lovas program (26,3%). A leginkább szerteágazó, ifjúsági korcsoportnak szóló terméket a három- és kétcsillagos szállodák, a motelek és kempingek kínálják. A legkevesebb ilyen lehetőséget jellegüknél fogva a kulcsosházak nyújtják. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a más szolgáltatókkal fog össze. Az együttműködő partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A speciális termékeken túl a közlekedési vállalatok, a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és az attrakciógazdák mindegyike nyújt valamilyen kedvezményt az ifjúsági korcsoportnak. A szálláshelyek 98,1%-a, az utazási irodák 81,8%-a, a vendéglátóhelyek 48,2%-a ad

7 kedvezményt. A leggyakoribb a csoportkedvezmény, a megkérdezett szolgáltatók 62,7%-a él vele. A szolgáltatók egyötödénél lehet igénybe venni diákkedvezményt, 13,3%-uk valamilyen programot vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt kedvezményesen vagy ingyenesen ennek a korcsoportnak. Családi kedvezményt mindössze 4,4%, gyermekkedvezményt 12,5% kínál AZ IFJÚSÁGI TÁBOROZTATÁS Jelentősége miatt külön is beszélnünk kell az ifjúsági turizmus egyik speciális formájáról, a táboroztatásról. A hetvenes-nyolcvanas években a táboroztatás az ifjúsági turizmus jelentős kínálati elemét képviselte. A 80-as évek végén az Úttörő Szövetség több mint egymillió gyereket fogott össze. Mára a táborok, szolgáltatók jelentős része magánkézbe került vagy megszűnt, az úttörőházak, ifjúsági táborok döntő része bezárt. Az ezredfordulót követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) égisze alatt indult el az Erdei Iskola Program, amelyhez a minisztériumok közös pályázati rendszer keretében nyújtottak támogatást az általános iskoláknak. A források döntő részét a turisztikai szakterület biztosította. Az Erdei Iskola Program nagyon pozitív hatást gyakorolt az ifjúsági turizmusra ben a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésében (GYISM) jelentős összeg állt rendelkezésre táboroztatásra ban 1,7 milliárd, 2004-ben 2,3 milliárd forintot különítettek el, amelyet gyermekek táboroztatására, az ifjúsági turizmus és intézményi hátterének fejlesztésére, többek között az ifjúsági szálláshelyek színvonalának emelésére lehetett fordítani. A kormányzati források megnyitásával a 2004-es év az ifjúsági turizmus szempontjából kiugróan jó év volt. Ebben az esztendőben 59 ezer gyerek vett részt tematikus táborozáson, 7500 hátrányos helyzetű gyermek ingyenesen üdült, 200 millió forint értékben a különböző minisztériumok szakterületükhöz szorosan kapcsolódó tematikus táborokat szerveztek, valamint a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Központ több forrásból, összesen 600 millió forint támogatást kapott, amelyet részben felújításra, részben működtetésre fordított, a szálláshelyek felújítására, fejlesztésére 320 millió forintot különítettek el, továbbá az erdei iskolák támogatását is kiemelt területként kezelték ben és 2005-ben a Költségvetési Törvény alapján a Turisztikai Célelőirányzat (TC) meghatározott összegét kellett ifjúsági turisztikai célra fordítani, a Turisztikai Főosztály, illetve jogelődje, a Magyar Turisztikai Hivatal a keretösszeget átadta az ifjúsági tárcának, a felhasználásra közös miniszteri rendelet készült ban ismét megállapodás alapján folytatódott az együttműködés. Az együttműködés területei, illetve a pályázati témák évről évre döntően a következő témák köré csoportosultak: belföldi táborozás támogatása, ifjúsági szálláshelyek felújítása, erdei turista útjelzéshálózat fejlesztése ben a keretösszeg 222 millió forint volt, amely a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazza. A keretösszeg terhére az alábbi célokra volt nyújtható vissza nem térítendő támogatás. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére 217 millió forint (ez tartalmazta a pályázatkezelés költségét is, a tényleges keretösszeg: 204 millió forint volt). A szálláshelyek felújításának támogatására nyílt pályázat útján kerül sor. 131 db pályázat került értékelésre, a pályázók által igényelt összeg meghaladta a 750 millió forintot. A pályázat eredményeként 56 pályázó részesült összesen 204 millió forint támogatásban. Az erdei turista útjelzéshálózat felújítására és fejlesztésére 5 millió forint. A turista útjelzések felújításának támogatására nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése esetén egyedi döntéssel, egyéb esetben meghívásos pályázat útján kerül sor ban az együttműködési megállapodás a TC-ből átadott 200 millió forintra vonatkozott, amelyet a következőképp használtak fel. Pályázat kiírása a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére. (A keretösszeg a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazta.) 54 pályázó részesült támogatásban. Ifjúsági turizmus kutatás készítése (keresleti-kínálati oldal vizsgálata). A kutatást a Magyar Turizmus Zrt. koordinálta, eredményeit kivonatos formában a jelen cikksorozat foglalja össze SPECIÁLIS SZERVEZŐK Bár nem állnak rendelkezésre hiteles adatok az ifjúsági turizmus szervezésében részt vevő tour operátorok és utazási irodák tevékenységéről, de a kvalitatív TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 9

8 kutatás során megkérdezett turisztikai szakértők szerint a 90-es évek eleje óta az utazási irodák, illetve tour operátorok részesedése szignifikánsan csökkent az osztálykirándulások és táboroztatások szervezésében. Manapság inkább a Magyarországon kívüli táboroztatást szervezik utazásszervezők (például a sítáborokat). A Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a év közötti magyar fiatalok belföldi utazásainak kevesebb, mint 3%-át bonyolítják utazásszervezők, míg a év közötti beutazók esetében ez az arány 70% körül alakul. Az iskolák az utazásaik szervezése során 15%-ot el nem érő arányban vesznek igénybe utazásszervezőt. Az ifjúsági turizmus területén kevés szakosodott szervező működik. Ilyen kivételek egyike a szakmai vélemények szerint legnagyobb piaci részesedéssel bíró ifjúsági turizmus szervező Mellow Mood Utazási Iroda, amely a honlapot működteti. 5. Az ifjúsági turizmus környezeti tényezőinek elemzése 5.1. AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Az ifjúsági turizmus közigazgatási szabályozása az elmúlt években sok változáson ment keresztül. Jelenleg a terület közigazgatási irányításában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tölt be kiemelkedő szerepet, emellett azonban több minisztérium is diszponál az ifjúsági turizmus valamelyik részterülete felett. Az ifjúsági turizmushoz a következő tárcák kapcsolódnak: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium ezen belül kiemelten a Turisztikai Szakállamtitkárság, Egészségügyi Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 5.2 FINANSZÍROZÁS 2007-ben az ifjúsági turizmus finanszírozására országos pályázatok útján 330 millió forint, míg a Gyermekés Ifjúsági Alapprogram Tanácsa országos, illetve regionális pályázatai útján 251 millió forint jutott. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 15 millió forinttal támogatta az Egyenlő Esélyek Táborát. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum évi közfeladat-ellátásához 380 millió forint hozzájárulást kapott. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja az erdei iskola programot szervező iskolákat, a 2007/2008-as tanév második félévében erre a célra 60 millió forint jutott. 10 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 6. Versenytárselemzés A United Nations World Tourism Organization (UNWTO) adatai alapján 2007-ben a nemzetközi turistaérkezések száma Európában 485 millió, Magyarországon pedig 8,6 millió volt, amely 1,82%-os részesedést jelent. 8 A nemzetközi turistaérkezések száma alapján kialakított rangsorban Európa húsz vizsgált országából Magyarország a 14. helyre került a évi előzetes adatok alapján. Közvetlenül előttünk Horvátország (9,3 millió turistaérkezés) és Portugália (12,3 millió turistaérkezés), mögöttünk pedig Svájc (8,5 millió nemzetközi turistaérkezés) és Belgium (7,1 millió turistaérkezés) állt. 9 Az IPK International adatai alapján az európai éves lakosság egyéjszakás vagy hosszabb kiutazásainak száma 2005-ben 55 millió volt, amelyből Magyarország ugyancsak 2%-kal részesedett, a 15. helye zést érve el az európai listán, maga mögé utasítva Svájcot, Ukrajnát és Portugáliát. Magyarország mindkét adatsor alapján az európai középmezőnyben helyezkedik el, Portugáliával, Horvátországgal, Belgiumban, illetve Svájccal versenyez az európai turistaérkezések, illetve ezen belül az ifjúsági turistaérkezések számában és részesedésében. Azonban csak a nemzetközi turistaérkezések száma alapján az ország versenyhelyezte nem ítélhető meg az ifjúsági turizmus piacán, így az alábbiakban az ifjúsági turizmussal kapcsolatos kutatási eredmények alapján tekintjük át a fontosabb versenytársakat és főbb jellemzőiket. 10 A versenytársak vizsgálatakor mind a belföldi, mind a külföldi fiatalok véleményét elemezzük, valamint bemutatjuk, hogy az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek hogyan vélekednek az ország versenypozíciójáról. A kvantitatív kutatás során a külföldi fiatalok közül a legtöbben Ausztriát, Csehországot és Horvátországot tartják Magyarország versenytársainak a térségben található országok közül. Magyarország legfontosabb előnyei a következők: a kereskedelmi alapon 8 World Tourism Barometer, 6/3.UNWTO, október. 9 Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, A versenytárselemzés elkészítéséhez az alábbi kutatásokat használtuk fel: Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, Magyarországra látogatott fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. Kvalitatív, mélyinterjús vizsgálat, első és második rész, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007.

9 működő szálláshelyek minősége, az oda- és visszautazás lehetőségei és a jó helyi közlekedési lehetőségek, a szórakozási lehetőségek, a látnivalók, a közelség, a kultúra és a kulturális élet, valamint Budapest. A kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat során a megkérdezettek összesen hat különböző országot (Csehország, Románia, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és Bulgária) neveztek meg, amelyeket úti célként Magyarország vetélytársainak tartanak. Ketten nem említettek konkrétan országot, egyikük szerint minden, az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott ország Magyarország konkurensének tekinthető. Egy amerikai meghívott pedig a volt szocialista országokat tekintette hazánk legnagyobb versenytársainak, mivel ezeket az országokat nehéz megkülönböztetni egymástól. A Budapest versenytársait vizsgáló csoportban nyolc különböző várost neveztek meg. A külföldi fiatalok szerint Budapest legfontosabb versenytársa Prága, míg Bécset már jóval kevesebben tekintették konkurensnek. További városok neve is elhangzott (München, Szófia, Varsó, Krakkó, Bukarest, Pozsony), de ezek említése kisszámú volt. A kvantitatív felmérés szerint a belföldi fiatalok külföldi főutazásainak legkedveltebb úti célja Horvátország volt, ezt Görögország és Olaszország követte; a főutazások motivációi között a körutazások és a városnézések mellett az üdülés volt meghatározó. A rövid, egynapos külföldi kirándulások jellemző célállomásai Szlovákia és Ausztria voltak, ezeket Horvátország és Szerbia követte. A rövid utazások jellemző motivációi a vásárlás, a városnézés, az üzleti út, a kiállítás- vagy vásárlátogatás, illetve a rokonok, barátok meglátogatása volt. A fókuszcsoportos megkérdezés során a magyar fiatalok összesen öt olyan országot (Horvátország, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország) neveztek meg, amelyet úti cél szempontjából Magyarország versenytársainak tartanak. Az ifjúsági turizmus területén működő szakértők véleménye szerint az oktatási intézmények keretében történő kirándulások, utazások esetében Magyarországnak nincs versenytársa, a túrázások, táborozások 95%-a ugyanis belföldre összpontosul. Az ifjúsági turizmus területén az említési gyakoriság alapján legnagyobb versenytársunk Csehország, azon belül is elsősorban Prága. Horvátország elsősorban nyáron jelent konkurenciát Magyarország számára. Vonzerejét főleg tengerének, fejlett infrastruktúrájának, színvonalas ifjúsági szállásainak, gazdag programkínálatának és jó kommunikációjának köszönheti. A horvát tengerparton történő nyaralás divattá vált a fiatalok körében, sőt sokan úgy vélik, hogy a horvátországi nyaralás nem drágább, mint a balatoni. A szakértők Magyarország további versenytársai közt Szlovéniát, Romániát, azon belül is Erdélyt említették. Véleményük szerint a jövőben Albániát és Bulgáriát is ide lehet sorolni, mivel mindkét desztináció a fejlődés útjára lépett. A 2. táblázatban összefoglaljuk Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytársairól a kutatás különböző fázisai során kapott információkat. 7. Marketing A marketingről szóló fejezetben megvizsgáljuk, hogy a szolgáltatók és programszervezők milyen célcsoportorien tált marketingtevékenységet folytatnak. A megkérdezett, ifjúsági turizmusban részt vevő szolgáltatók vendégeinek átlagosan 54,1%-a, bevételeinek átlagosan 51,8%-a származik az ifjúsági korcsoporttól. A szálláshelyek esetében az ifjúsági vendégek aránya a legmagasabb, 62,3%, rajtuk kívül a nemzeti parkok ifjúsági vendégaránya haladja meg az 50%-ot. Az arányokat figyelembe véve a szolgáltatóknak érdemes az ifjúsági célcsoportra fókuszált marketingtevékenységet folytatni. 2. táblázat Összefoglalás Magyarország versenytársairól Versenytárs Konkurens termék Válaszadók Ausztria Csehország Bevásárlóturizmus, városlátogatások, aktív turizmus (síturizmus), kerékpáros turizmus Városlátogatások Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Horvátország Üdülések Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Lengyelország Városlátogatások Magyar fiatalok Románia Ökoturizmus, városlátogatások Ifjúsági turizmus területén működő szakértők, külföldi fiatalok Szlovákia Aktív turizmus (síturizmus, természetjárás) Külföldi fiatalok, magyar fiatalok Szlovénia Aktív turizmus, üdülések Ifjúsági turizmus területén működő szakértők Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 11

10 7.1. A FIATALOKNAK SZÁNT TERMÉKEK A megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakított ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, nemzeti parkok, attrakciótulajdonosok kínálnak ilyen termékeket, de a szálláshelyek 61,9%-a is nyújt célcsoportra szabott szolgáltatást. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátók, szálláshelyek) az ifjúsági célcsoport számára kialakított termék, illetve szolgáltatás nem jellemző. A szolgáltatók a speciális termékek kétharmadát nem egyedül, hanem más szolgáltatókkal összefogva alakították ki. Leginkább a szálláshelyek az ilyen jellegű partneri kapcsolatok motorjai ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele alkalmaz valamilyen sajátos értékesítési csatornát a fiatalok elérésére. A négy leggyakrabban használt csatorna az oktatási intézmények közvetlen megkeresése (29,5%), az utazási irodák (19,2%), illetve a helyi turisztikai hivatalok megkeresése (18,5%), valamint az internet (12,9%). A vendéglátóhelyek képezik az egyetlen olyan szegmenst, amely esetében a speciális értékesítési csatorna használata nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók 83,4%-a folytat kifejezetten az ifjúsági célcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. A legkisebb arányban a közlekedési cégek (57,1%) és a vendéglátóhelyek (61,1%) élnek ezzel a lehetőséggel. 8. A magyarországi ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányainak meghatározása Az ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányai a szakmai kvantitatív és kvalitatív megkérdezések alapján kerültek feltérképezésre A LEGFONTOSABB MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A SZAKMA SZERINT A megkérdezettek a támogatások, anyagi források növelését, a tájékoztatás javítását, több pályázatot, 11 Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. (Első és második rész.) Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, Ifjúsági turizmus szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM megfizethető, minőségi szálláshelyek létesítését, a meglévők színvonalának emelését említették a leggyakrabban. A szakmai kvalitatív kutatás alapján elsősorban az ifjúsági turizmus finanszírozása és irányítása, valamint az ifjúságturisztikai szolgáltatások kínálatának fejlesztése területén vannak teendők. A szakértők szerint az ifjúsági turizmus jövőjét pozitívan befolyásolhatja: az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, a fő irányvonalak meghatározása, az ifjúsági turizmus forrásoldalának kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tétele, a leginkább rászorulók kiemelt támogatása, az ifjúsági turizmusban érintett minisztériumok hatékony koordinálása, az EU-s források bevonása az ifjúsági turizmus fejlesztésébe (szálláshelyek, attrakciók). Nem kevésbé fontos, a magánszektort érintő feladat, hogy bővüljön a színvonalas, de olcsó szállások köre, épüljön ki a youth hostel hálózat, a szálláshelyek karbantartása legyen folyamatos, teremtsék meg az erdei iskolák esetében a szabadtéri foglalkozások feltételeit, a leromlott állagú létesítményeket hozzák rendbe, a korábbi nagy táborhelyeket fejlesszék, épüljenek új kerékpárutak. Fontos feladatként jelölték meg a szakértők egy kifejezetten ifjúságturisztikai honlap létrehozását. Az utóbbi néhány évben a táboroztatás megítélése romlott az iskolákban. Mivel az ifjúsági turizmus egy hagyományosan fontos területéről van szó, el kellene érni, hogy ismét kedveltek legyenek a nyári táborok. Ehhez a táborok infrastrukturális fejlesztése mellett arra is szükség lenne, hogy az iskolák is elismerjék, ha valamelyik pedagógus jó nyári tábort szervez. Az üdülésicsekk-rendszerhez hasonló, kifejezetten fiataloknak szóló ösztönző rendszer esetleges bevezetéséről megoszlottak a szakértői vélemények. Volt olyan vélemény, amely jó ötletnek tartotta az ifjúsági csekkrendszert, mások szerint rászorultsági elvet kellene követni a rendszer kidolgozása során, de elhangzottak olyan vélemények is, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs realitása egy ilyen program megvalósításának. A megkérdezettek harmadik csoportja támogatja a gyakorlati megvalósítást, de kiemelte, hogy jó lenne, ha a csekk a kártyákhoz vagy csomaghoz hasonlóan működne, egyszerre több szolgáltatásra (például étterem, belépőjegy, közlekedés stb.) nyújtana kedvezményt A CÉLCSOPORTOK ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A szakemberek mellett a célcsoportok tagjai is konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a fókuszcsoportok alkalmával. A beszélgetések során a megkérdezettek, elmondhatták javaslataikat, megnevezhették azokat a területeket, ahol javítani, fejleszteni kellene annak érdekében, hogy Magyarország a turisták számára még vonzóbb úti cél legyen.

11 A magyar fiatalok szerint a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a turizmus területén dolgozók nyelvtudása javuljon. Ezen kívül szakítani kell azzal a régi beidegződéssel, hogy a turistát munkának tekintik, barátságosabb, vendégszeretőbb bánásmódra lenne szükség. Fontos az is, hogy nagyobb tisztaság legyen, különösen Budapesten. Javítani szükséges a közlekedés színvonalát, több autópályát kellene építeni, és elengedhetetlen a vasút fejlesztése. Az épületek felújítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ezen a téren Prága példa lehet. Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek is szűkösek. A külföldi fiatalok nagyrészt az általuk megélt negatív tapasztalatok kiküszöbölésére tettek javaslatot. Ezek szerint a közeljövő legfontosabb feladatai a következők: megszervezni az utcák, aluljárók tisztán tartását, a tömegközlekedés színvonalát emelni kell, a zsúfoltság elkerülése érdekében a járatok gyakrabban közlekedjenek, a nyári melegben legyen légkondicionáló a buszokon, villamosokon,az éjszakai járatok sűrűbben közlekedjenek, a jegypénztárak, üzletek dolgozói beszéljenek idegen nyelvet, Budapest útjainak felújítására ne a főszezonban kerüljön sor, épüljön több parkoló a belvárosban, a vidéki úthálózatot fejlesszék, legalább a nagyobb városokba autópályán lehessen eljutni, az aktuális programokról a szállodák is kínáljanak információt. Összegzés A Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított kutatás feltérképezte az ifjúsági turizmus magyarországi helyzetét, a keresleti és kínálati oldalt egyaránt, segítséget nyújtva ezzel a szolgáltatók és a turisztikai döntéshozók számára, hogy az ifjúsági turizmus teljesítményének javulását előmozdíthassák, továbbá megalapozta saját, ifjúsági célcsoportnak szóló marketingtevékenységét is. Felhasznált irodalom A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 A magyar lakosság utazási szokásai. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2006 Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése (első és második rész). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Ifjúság 2004 kutatás. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2004 Ifjúsági turizmus szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 Magyarországra látogató fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2007 Tájékoztató a Kormány részére a gyermektáboroztatás és az ifjúsági turizmus fejlesztéséről. A tájékoztatót készítette a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2004 Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, 2008 World Tourism Barometer 6/3., UNWTO, október TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 13

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

JELENTÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEINÉL 2015. ÉVRE VONATKOZÓAN VÉGZETT ÁLLAMPOLGÁRI ELÉGEDETTSÉG-VIZSGÁLATRÓL

JELENTÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEINÉL 2015. ÉVRE VONATKOZÓAN VÉGZETT ÁLLAMPOLGÁRI ELÉGEDETTSÉG-VIZSGÁLATRÓL JELENTÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEINÉL 2015. ÉVRE VONATKOZÓAN VÉGZETT ÁLLAMPOLGÁRI ELÉGEDETTSÉG-VIZSGÁLATRÓL MVH Irányítási és Jogorvoslati Főosztály A főosztály háttérintézménye

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Regió-portálok Magyarországon

Regió-portálok Magyarországon Regió-portálok Magyarországon Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajz-Környezettani Tanszék A tanulmány megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke és

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL Tourinform Iroda 8695. Buzsák, Fő tér 1. Tel: 85/530-070, 30/3254349 E-mail: buzsak@tourinform.hu Szám: 729-2/2011 BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL A buzsáki Tourinform

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015

Nagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvár Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 1/107 Tartalomjegyzék 1. Jelentkezési lap... 3 2. Az intézmény bemutatása... 6 3. Önértékelési

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1.

TURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 Szerzők: dr. Neulinger Ágnes 1 Kelemen Kata 2 dr. Simon Judit 3 dr. Hofmeister Tóth Ágnes 4 Kutatási projektünkben a hazai lakosság utazással

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Hévíz-Balaton Airport Kft.

Hévíz-Balaton Airport Kft. Hévíz turizmusának hatásai a desztinációs hatásmodell alapján VÉGSŐ JELENTÉS A tanulmány a NYDOP-2.3.1/B-12-2012-0001 számú, A Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter egészségturizmus ösztönző

Részletesebben

A Balaton őrzi vezető helyét

A Balaton őrzi vezető helyét FHB SAJTÓINFORMÁCIÓ Ez a sajtótájékoztató anyag az FHB Jelzálogbank Nyrt. (1082 Budapest, Üllői út 48., Cg. 01-10-043638, Adószám: 12321942-4-44) szellemi tulajdona. Az információ, amelyet tartalmaz, az

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december Távközlés, internet, kábeltelevízió, 214 Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 2.1. Vezetékestelefon-szolgáltatás...2

Részletesebben

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ

MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ 2015. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: DEBRECEN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. KOVÁCS BÉLA LÓRÁNT 2 Tartalom

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA 2008. április 30. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 9 1.1 Az Üzletszabályzat alapját képezı

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben