Regió-portálok Magyarországon

Átírás

1 Regió-portálok Magyarországon Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajz-Környezettani Tanszék A tanulmány megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszéke által rendezett Regionális Elektronikus Kormányzás a Dél-alföldi Régióban címmel, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában tartott tudományos előadói nap (2003 október 31) tanulmányait tartalmazó kiadványban. 1 Bevezető A magyar közigazgatás középszintje tradicionálisan a megye (vármegye), és csak a kilencvenes évek uniós csatlakozási trendje, az Európai Unió területfejlesztési politikájához való igazodás hozta előtérbe a regionális területi megközelítést, a NUTS-2 szintű régiók kialakítását. A magyar régiók és ezzel a régió-portálok jelentőségének jobb megértéséhez következzen egy rövid történeti visszapillantás. A fejlett ipari országokon végigsöprő olaj- és az ettől függetlenül is kialakuló strukturális válságot követően az Európai Közösségben elkerülhetetlenné vált az addig is jelentős területi (regionális) különbségek központi kezelése, amelynek első fontos lépése az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása volt 1975-ben. Innen számíthatjuk a tervszerű, egységes uniós területfejlesztési politika kialakulását, amelynek legfontosabb célterületei az 1988-ban kialakított NUTS területi statisztikai rendszer 2. szintje, a régiók lettek. Az elmúlt másfél évtizedben a tagállamok közötti (Írország, Dél-Európa), és az egyes országokban gyakorlatilag mindenütt meglévő regionális fejlettségi különbségek mérséklésének igénye mind a szabályozási, mind a költségvetési gyakorlatban a regionális politika súlyának rohamos erősödését hozta: Időszak : Arány(%) táblázat A regionális kiadások arányának alakulása az EU költségvetésében [forrás : Eurostat, Palánkai T.] Mivel csak a Strukturális Alapok es előirányzata 138 md ECU volt, így érthetően a csatlakozni kívánó országok, köztük Magyarország is, mindent igyekezett megtenni, hogy felkészüljön a regionális támogatási forrásokhoz való hozzáféréshez. Ennek első állomásaként a Területfejlesztési Törvényt módosító évi XCII. törvénnyel kialakították az OTK-ban kijelölt 7 tervezési, statisztikai régiót képviselő területfejlesztési tanácsok feladat és hatáskörét, amelyhez a decentralizált területfejlesztési alapok jelentős részét (2003-as TTFC keret 9600 MFt) rendelték. A regionális fejlesztési tanácsok megalakulása, kiépültek a szükséges intézményi feltételek (Regionális Fejlesztési Ügynökségek), és ezzel kialakult a magyar területi politika regionális szintje. Az új régiók azonban meglehetősen formális szerveződések maradtak, ezért az uniós harmonizáció nevében erősödtek a statisztikaitervezési régiók szerepének felértékelésére, legitimizálására irányuló törekvések, ami összefonódott a rendszerváltás óta sokat vitatott közigazgatási középszint újrafogalmazásának

2 igényével. A kormányzat készülő közigazgatási reformjában ma az erős, választott önkormányzati régió az újjászervezett kistérségi rendszerrel és a formális, csak intézménykezelői funkciókkal rendelkező megye koncepciója (2006-tól?) látszik megvalósulni, - bár a nagy hagyományokkal és jelentős politikai támogatottsággal rendelkező megyék még erős pozíciókkal rendelkeznek ebben a vitában. Mindenesetre a régiók növekvő szerepe a területfejlesztésben, a regionális feladatok kezelésében vitathatatlan. Ezeknek a feladatoknak fontos része az e-kormányzati stratégia regionális szintű megvalósítása különös tekintettel a régiómarketing internetes megjelenítésére. Ennek megfelelően a regionális portálok már ma sem csupán a területfejlesztéssel kapcsolatos funkciókat biztosítják, hanem célszerűen fel kell vállalniuk a regionális érdekek képviseletét, a régió megismertetését, vonzerejének erősítését is. A portálok súlya, funkcióköre az önkormányzati régiók megalakításával természetesen még tovább fog erősödni, és ezzel párhuzamosan várhatóan jelentősen bővülni, szélesedni fog a felhasználói kör is, amely a jelenlegi területfejlesztési orientáltságból adódóan ma elsősorban a hazai üzleti szférára ill. az önkormányzatokra terjed ki. A portálok jelentőségét még világosabbá teszi, ha arra gondolunk, hogy a világszerte megújuló közigazgatás sarkköve a polgárokkal kialakított kapcsolat színvonala, a demokratikus elvek, az átláthatóság, hatékonyság, szolgáltató, polgárbarát jelleg érvényesülése. Ennek a kapcsolatrendszernek a megvalósítását szolgálják a kor technikai lehetőségeire épülő e-kormányzati célkitűzések, amelynek középpontjában a felhasználói kapcsolatot megteremtő közigazgatási portálok állnak. Másrészt a területfejlesztés, a tervezési folyamat alappillérei a nyilvánosság és közmegegyezés, amit megint csak a portálok az Internet segítségével lehet a leghatékonyabban biztosítani, vagyis a magyar régiók számára a régió-portálok különösen fontos, nélkülözhetetlen eszközt jelentenek az üzleti és civil szférával fenntartott regionális kapcsolatrendszerben. Ennek a központi szerepnek megfelelően a portálok minősége kulcskérdés, amit folyamatos fejlesztéssel, a felhasználók véleményének, és egymás tapasztalatainak felhasználásával lehet javítani, - ehhez pedig a portálok összehasonlító elemzése, értékelése, minősítése jelentheti a kiindulást. A következőkben a magyar régiók portáljainak minősítéséről kapunk rövid összefoglalót a augusztusi állapot szerint. 2 Értékelési szempontok A minősítési módszer alapjául szolgáló értékelési szempontrendszer leírása megtalálható még pl. településekre 1, vagy kormányzati portálokra 2. A koncepcionálisan egységes értékelési szempontrendszer itt természetesen a regionális szintnek megfelelő sajátságok szerint módosítva kerül bemutatásra. Az értékelés 56 súlyozott tényező alapján történt a következő 5 témakörben: 2.1 Elérés A portál könnyű Internetes elérhetősége alapfeltétele a hatékonyságnak - a legjobban szerkesztett portál is értéktelen, ha a felhasználók nem találnak rá az Internet szövevényes 1 Técsy Zoltán 2003: Települési portálok Zemplénben. In: Frisnyák Sándor Gál András szerk.: Szerencs és a Zempléni-hegység, Szerencs-Nyíregyháza pp Técsy Zoltán 2002: Kormányzati portálok összehasonlító elemzése = és

3 világában. A legegyszerűbb megoldás a kitalálható, szabványos Internet cím (URL): Ennek mellőzésével a portál csak úgy érhető el, ha lehetőleg minden ismert, népszerű kereső-portálon valamilyen egyszerű keresési szempont szerint (régió neve vagy annak közismert, egyértelmű rövidítése, ill. a régió, regionális címszavakból kiindulva) megtalálható a régióra mutató link. 2.2 Felhasználó felület A portál használhatóságát, a felhasználó elégedettségét nagymértékben befolyásolják a megjelenést, áttekinthetőséget, könnyű funkcióválasztást (navigálást) biztosító elemek. Kezdő internetezők számára különösen fontosak lehetnek a segítő, tanuló funkciók (help, FAQ, tutorial), és biztosítani kell az visszacsatolás lehetőségét az üzemeltető felé ( , vendégkönyv), akár az esetleges kérdések számára, akár vélemények közlésére. A portál hatékonyságának javítását döntően meghatározhatják ezek a felhasználóktól érkező visszajelzések. Figyelembe véve, hogy a portál egyik alapfunkciója a regionális marketing, rendkívül fontos az idegen nyelvű változat megléte, hiszen mind az üzleti, mind a turisztikai célból érdeklődők jelentős része külföldi lehet. A nyelvek között első helyen az üzleti élet és az Internet alapnyelve az angol kell, hogy álljon. 2.3 Portál-jellegű szolgáltatások A portálok széleskörű szolgáltatásokat kínálnak a legkülönbözőbb korú és érdeklődési körű látogatónak. A települési és regionális portálokon a leggyakoribb ilyen funkciók az ún. hasznos információk témakör, a tematikus linkek, hírek-események és az internetes fórum. 2.4 Régiómarketing Akár statisztikai, akár önkormányzati régiót képvisel az adott szervezet, küldetéséből fakadó célja a régió, a régióban található települések, gazdasági, természetvédelmi övezetek, tájak bemutatása. Ennek részeként képet kell adni egyrészt a regionális gazdasági, beruházási, turisztikai adottságokról, lehetőségekről, a vállalkozási környezetről, vállalkozásokról, másrészt az életlehetőségekről, a kultúráról, hagyományokról. Alapvető igény az egyszerű kapcsolódási lehetőség a régió településeinek hivatalos és más tematikus (pl. turisztikai, hír, gazdasági, stb.), ill. területi jellegű portáljaihoz (nemzeti parkok, vállalkozási övezetetek, tájegységek). Az ilyen funkciókat biztosító regionális portálról kiindulva hosszabb turisztikai útvonalakat, programokat is össze lehet állítani akár szállásbiztosítással, kulturális programokra szóló helyfoglalással egybekötve, ill. átfogó képet kaphat a régió gazdasági adottságairól, egy beruházás tervezéséhez szükséges legfontosabb mutatókról (megközelítés, szállítási feltételek, munkaerőpiac, vásárlóerő, szabályozás, helyi piaci szereplők, stb.). Hatásos eszköz a különböző léptékű térképek és részletes képtár vagy multimédiás eszközök alkalmazása. 2.5 Intézményi funkciók Ebbe a témakörbe tartoznak a tulajdonképpeni intézményi alapfunkciók: a szervezet (regionális tanácsok, ügynökségek), kapcsolati információk, szervezeti felépítés, ügyrend, szolgáltatások, stratégiai koncepciók, programok, pályázatok, stb. bemutatása. Az e- demokráciát, a hivatalok átláthatóságát segítik a pályázati eredmények, beszámolók,

4 költségvetés, közbeszerzés, stb. nyilvánossága. Különösen aktuális témakörök a nemzetközi kapcsolatok, forráslehetőségek, az Uniós csatlakozással összefüggő tájékoztatók, és partnerkeresés. A legtöbb portál virtuális abban az értelemben, hogy a választható funkciók jó részét egy linken keresztül egy másik, valamilyen intézményi vagy tematikus portál működtetheti. A régió-portálok minősítésénél az ilyen funkciók úgy lettek értékelve, mintha azok rajta valósulnának meg azzal a kiegészítéssel, hogy a nehézkes, körülményes, több linken keresztül történő elérhetőség csökkenti a funkciók értékét. Értéknövelő tényező viszont, ha a kapcsolt portálok integrált szervezésűek és lehetőleg egységes megjelenésűek. 3 Eredmények 3.1 Elérés A 2. táblázat mutatja a vizsgált 7 magyar régió és a Balaton Fejlesztési Térség nevét és portálcímét(url). Látható, hogy mindössze 3 címe követi a hivatalos elnevezést, a többi gyakorlatilag kitalálhatatlan rövidítés vegyesen magyar ill. angol megnevezés alapján. A balatoni régiónál egy tipikus domain-név problémát is megfigyelhetünk, a balatonregio nevet az MTI egy hírjellegű honlapja kapta (hamarabb lefoglalta?), amivel így a BFT balatonregion neve könnyen összekeverhetővé vált. Régió A régió portál címe Elérés Angol Linkek Régió ismertető Gazdaság Turizmus Kultúra Pályázatok Partnerkeresés Stratéga, koncep. Progr., projektek Forráslehetőség On-line nyomt. EU ismeretek Észak- M.országi Észak- Alföldi Dél-Alföldi Központi Közép- Dunántúli Nyugat- Dunántúli Dél- Dunántúli Balaton F.T. X X / / / / X / / X / X # X / X / X X X / / X / / X X / / / / / X / / X X X X / X # / X / / / / / # / X / X X X X 2. táblázat A magyar statisztikai régiók és portálok és orientáltságuk Jelölések az orientáltság mértéke: / : 3 átlagos X : 4 erős

5 # : 5 kiváló Az országos, kormányzati portálok közül csak a Országinfo almenüjében, vagy az ismertebb portálokról, pl. a teruletfejlesztes.lap.hu oldalról érhetők el a régiók, a terület kormányzati felelősének számító Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkárságának honlapján ( teruletfejlesztes/ ) semmilyen intézményi linket sem találtunk. Több a régiókkal foglalkozó integrált tematikus portál is létezik, pl. : - : régió-linkek (2 cím hiányzik!) - : tematikus hírek (5 régióra) régió-linkek nélkül - : A TERET (Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsa) ideiglenes honlapja régió-linkek nélkül - : A Regionális Fejlesztési Holding Rt. honlapja régió-linkek nélkül Így csak az egyik integrált régiós portálról juthatunk a régiókhoz igaz ez az egyetlen kitalálható című ( regiok ), directory jellegű honlap. Mivel a területfejlesztési lehetőségek elsősorban a vállalkozókat érdeklik, elvárható lenne, hogy a kamarák honlapjain is találjanak a régióra mutató linkeket, de a legtöbb esetben ott sem fognak sikerrel járni. Nincs könnyű helyzetben tehát az a magyar, vagy külföldi vállalkozó, aki a regionális fejlesztési programokra, lehetőségekre kíváncsi, pedig a már elkészült portálok linkjei kis fáradsággal elhelyezhetők lennének az összes fontos hazai honlapon. 3.2 Felhasználói felület A portál kezelhetősége, áttekinthetősége, a felhasználóval való kapcsolat minősége önmagában is meghatározó lehet a hatékonyság szempontjából. Az eredmények szerint az áttekinthetőség, navigálhatóság színvonala elfogadható. A nyugat- és dél-dunántúli portálokon, pl. rögzített főmenüt és legördülő, választható almenüket találunk, ami elhanyagolható részletkérdésnek tűnhet pedig az ilyen egyszerű programozási megoldások is nagymértékben elősegítik a funkciók áttekintését, kiválasztását. Adott témakör, funkció kikeresésének lehetősége az elérhető dokumentumok, funkciók között elengedhetetlen természetesen akkor, ha a rendelkezésre álló elektronikus dokumentumállomány (cikkek, tanulmányok, tervek, programok, stb.) elég bőséges, amire viszont szükség van az ügyfelek megfelelő tájékoztatásához, háttér információk biztosításához. Ezzel szemben három portálon teljesen hiányzik a keresőgép, több helyen meglehetősen szűkre szabott a rendelkezésre álló dokumentumok köre, vagy éppen magát a keresés funkciót nehéz megtalálni. A visszacsatolás lehetősége mindenütt biztosított, de különösen az esetében gyakran csak a legegyszerűbb, név, tematikus bontás nélküli megoldással találkozunk. A help/segítő szolgáltatás a legmostohábban kezelt terület, csak három egyébként a legjobb portálon található meg, pedig tudomásul kell venni, hogy az érdeklődők jelentős része kezdő internetező vagy éppen kezdő pályázó és például a pályázati rendszerben használt fogalmakról, intézményekről szeretne tájékoztatást. A régiómarketing funkciókörnek akkor lehet igazán hatékony, ha létezik a szolgáltatások, ismertetések idegen nyelvű változata (alapvetően angol), hiszen - figyelembe véve a magyar beruházási piacon a külföldi tőke kiemelkedő szerepét - a külföldi üzletemberek érdeklődésére is számítani kell. Ezen a területen általánosnak tekinthető a közigazgatási portálok lemaradása, ez alól sajnos a régió-portálok sem kivételek.

6 Összeségében a felhasználói felület minőségét tekintve a legtöbbet a nyugat- és dél-dunántúli ill. a központi régiók portáljain érték el, de ez is csak közepes 44-54% közötti minősítést jelent, a többiek eredménye 26-36% közötti. Mindenütt vannak hiányzó funkciók, a meglévők gyakran alacsony színvonalúak, kevés gondot fordítanak a tematikus megközelítésre, a kommunikatív elemekre, pedig ezek segítségével viszonylag kevés munkával jelentős színvonal emelkedést lehet elérni. 3.3 Portál jellegű funkciók Ebben a témakörben a közigazgatási területen talán a különböző linkek, más intézményi, tematikus portálokra való hivatkozások a legfontosabbak, hiszen az ügyfelek számára egy kérdéskör feldolgozásához rendszerint több intézmény információi is szükségesek, vagy egy üzleti/pályázati döntéshez a regionális szintű tájékozódást esetleg megyei és települési szinten is finomítani kell. Ennek megfelelően a régió-portálokon általában tematikusan csoportosított részletes linkgyűjteményt találunk, hiányosságot leginkább a területi közigazgatás irányában, a megyei, települési szint kezelése jelent, sőt a társrégiók linkjei sincsenek meg mindenhol. A hasznos információk, hírek jelentősége nehezen mérhető, de közvetett hatásukat semmiképpen sem lehet alábecsülni, hiszen forrása lehet egy későbbi fontos döntésnek, vagy csökkenthetik az ügyintézés, utazás gondjait, másrészt fontos szerepük lehet a portál látogatottságának növelésében is. Az egyik legnépszerűbb Internet szolgáltatás a fórum, amelynek a szakterületi vonatkozásokat illetően nemcsak az a jelentősége, hogy az ügyfelek számára lehetővé teszi a széleskörű tapasztalatcserét, hanem lehetőséget ad a portál üzemeltetői számára a közvetett véleménygyűjtésre, az ügyfélkapcsolat javítására is. A gyakorlatban valamilyen szintű hírszolgáltatást Közép-Dunántúl kivételével mindenütt találtunk, fórum 3 helyen nincs (ill. kiépítés alatt áll), értékelhető hasznos információk viszont csak a Ny-Dunántúli és a Központi Régió portálján elérhetők. A funkciócsoport egészét tekintve is ez a két portál a legjobb 57-51%-kal, a legalacsonyabb minősítést (12-23%) a másik két dunántúli és a balatoni portál kapta. 3.4 Régiómarketing A régió ismertetése, a gazdasági és turisztikai vonzerő növelése, vállalkozási lehetőségek bemutatása ma még inkább a küldetéstudatból fakadó önkéntes feladatvállalásnak számít, de a regionális önkormányzatok várható megalakulásával talán a legfontosabb kötelezettség lesz. Ebből az átmeneti helyzetből adódóan a régiómarketinghez sorolható funkciók kínálatában meglehetősen vegyes a kép. A régió rövid leírását É-Alföld kivételével mindenütt megtaláljuk (kiemelkedik D-Alföld és Ny-D.), a statisztikai adatok É-Mo. és Ny-D., a beruházási lehetőségek D-Alföldi és a Központi, a vállakozási környezet a D-Alföldi, a turisztikai lehetőségek bemutatása a Ny-D. régió portálján emelkedik ki a mezőnyből. Általában elmondható, hogy ezek a funkciók még csak elvétve (vagy csak formálisan) szerepelnek a portálokon, ugyanakkor, ahol léteznek, ott színvonalas megoldásokat is találunk. A funkciócsoport minősítését lásd az 1.ábrán:

7 60 rel.% Régió-portálok tematikus minősítése Régiómarketing Intézményi funkciók 10 0 Észak- Mo. Észak- Alf. Dél- Alföldi Központi Közép-D. Nyugat-D. Dél-D. Balaton 1.ábra Az eredmények ebben a csoportban a legszélsőségesebbek, igaz ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítása a legmunkaigényesebb, ráadásul jó részük aktív, folyamatos karbantartást igényel, vagyis az üzemeltetők számára itt a legmagasabbak a fejlesztési és adatgyűjtési költségek. 3.5 Intézményi funkciók Jelenleg a regionális szintű területfejlesztés (lsd évi XCII Tv.) a tervezési-statisztikai régiók alapfeladata, ahol az üzleti szférával való folyamatos kapcsolattartás kulcskérdés. Ennek megfelelően az ehhez kapcsolódó alapfunkciók a regionális tanácsok, ügynökségek, területfejlesztési stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók, programok bemutatása, az aktuális és előző pályázatok leírása, a jelentkezéshez szükséges információk, űrlapok letöltési lehetősége minden portálon meglehetősen egyenletes, megfelelő színvonalon megtalálhatók. A regionális tanácsok működése ill. a pályázatok szempontjából kisebb prioritású, az alapfeladatokat kiegészítő funkciók ellátása már kevésbé egységes. Az EU ismeretek kínálata a Ny-D. és D-D., a forráslehetőségek áttekintése a D-D., Ny-D., D-A., a területfejlesztési témakört tárgyaló dokumentumállomány a D-D., a kapcsolódó területfejlesztési szintek bemutatása az É-Alföldi portálokon a legszínvonalasabb. A felsorolt funkciók közül a vállalkozók számára különösen fontos a lehetséges pénzügyi források, támogatások felderítése. Itt érdemes kiemelni a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. által kifejlesztett Forrástérkép programot és a nyugat-dunántúli portál gazdag linkgyűjteményét köztük a GM forrástérképével. A portálokról jellemzően elmaradt funkciók közül talán a partnerkeresést segítő szolgáltatás hiányzik leginkább, ami nemcsak az EU-s projektek, hanem a hazai együttműködési lehetőségek miatt is fontos lenne - másrészt ehhez a feladathoz az Internet lehetőségei különösen jól kihasználhatók. Egyedül az észak-magyarországi portálon találhatunk a helyi vállalkozói kört célterületek szerint bemutató nagyon jól felhasználható listákat. Az intézményi funkciókör összesített minősítését az 1. ábra mutatja, e szerint a portálokat két csoportba sorolhatjuk, az észak-magyarországi, észak-alföldi, központi és a közép-dunántúli portálok az alacsonyabb szinthez (27-36%), míg a többiek a 42-53% sávhoz tartoznak. Érdekes a gyengébbik csoport összetétele, a két leghátrányosabb helyzetű az első és harmadik legfejlettebb régió került egymás mellé ami arra utal, hogy a különbségekben nem a költségek jelentik az elsődleges tényezőt.

8 4 Összegzés Az összesített minősítés eredményét a 2. ábra tartalmazza rel.% A régió-portálok összesített* minősítése Észak-Mo. Észak-Alf. Dél-Alföldi Központi Közép-D. Nyugat-D. Dél-D. Balaton 2.ábra (* elérés nélkül) A témakörökre összesített minősítési értékeket tekintve a dél-alföldi és nyugat-dunántúli portál emelhető ki, őket közvetlenül követi a központi- és a dél-alföldi régió, míg tőlük egy 10%-os sávval elválasztva közel azonos szinten (20-26%) állnak a többiek. Az elemzés legfontosabb megállapítása, hogy a régió-portálok alapvetően teljesítik a regionális tanácsok területfejlesztéshez kötődő, a decentralizált források pályázati kezelését középpontba állító feladatukat. A portálok orientáltságát meghatározó kiemelt funkciókat vizsgálva (1. ábra) láthatjuk, hogy az intézményi funkciók messze hangsúlyosabbak a régiómarketing körbe sorolható funkcióktól (3. táblázat), - kiegyensúlyozott viszonyt a két csoport között csak a dél-alföldi portálon találunk. 3.táblázat Funkciócsoport Átlag (rel.%) Elérés 28 Felhasználóbarát elemek 38 Portál jellegű funkciók 35 Régiómarketing 17 Intézményi funkciók 40 Súlyozott összesítés 31 A területi érdekek ma még inkább önként vállalt képviseletét értékelhető szinten csak a délalföldi ill. részben a központi és nyugat-dunántúli régió vállalta fel, ami a kétség kívül meglévő fejlesztési és üzemeltetési többletköltségek ellenére, inkább az itt működő tanácsok nagyobb környezeti érzékenységére, szélesebb látókörére utal. A régiómarketing körből csak a minimálisan elvárható régióismertető, a hangsúlyos formai elemek közül pedig a tematikus linkek kidolgozása elfogadható (egy-egy kivétel azért itt is

9 van). Komoly, stratégiai hiányosságként kell megemlíteni az elérési problémákat, ami különösen a kezdő internetező ügyfeleket akadályozhatja, valamint az idegen nyelvű változat hiányát, kivonatos jellegét, ami majd a regionális önkormányzatok megalakulásával várható feladat- és hatáskör bővülés, magasabb szintű szerepvállalás után, a potenciális külföldi ügyfélkör növekedése miatt lesz igazán kulcskérdés. A minősítési értékeket vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy még a legjobb intézményi funkciócsoportban is csupán 40% körüli az átlag, tehát még az alapfeladatok területén is további szolgáltatásfejlesztésekre lenne szükség, nem beszélve a technikai, portál jellegű elemeknél meglévő kihasználatlan lehetőségekről, amelyek pedig különösebb ráfordítások nélkül jelentősen magasabb szintre emelhetnék a portálok kezelhetőségét, hasznosságát. A régió-portál hálózat kialakításának legfontosabb eredménye, hogy az e-kormányzati célokhoz illeszkedően hatékonyan szolgálják a területfejlesztés regionális szintjét és potenciális bázist jelentenek egy funkcionálisan magasabb elkötelezettségű területi (elektronikus-) közigazgatás számára.