ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

Átírás

1 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai devizaforgalom 2006-ban Kedvezően alakultak Magyarország számára a nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek 2006 negyedik negyedévében és az év egészét tekintve egyaránt derül ki a Magyar Nemzeti Bank által március 30-án közzétett, a negyedik negyedévre vonatkozó fizetési mérleg adatokból. A teljes évet tekintve 4,8%-kal, 3,6 milliárd euróra nőtt a külföldiek által turisztikai szolgáltatásokra elköltött összeg. A belföldi turizmus bővülése mellett ugyanakkor a magyarok által külföldön elköltött összeg jelentősen csökkent: a külföldre utazó magyarok 2,1 milliárd eurót fordítottak utazásaikra, amely csaknem 11%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Ennek eredményeként a turisztikai egyenleg igen jelentős, 38,9%-os növekedést mutatott, ez 380 milliárd Ft bevételi többletet jelentett a nemzetgazdaságnak (millió euró) 2006 (millió euró) VÁLTOZÁS (%) Bevétel ,8% Kiadás ,9% Egyenleg ,9% 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának alakulása január február időszakban A KSH első két hónapjának vendégforgalmi adatait tartalmazó friss jelentése szerint idén januárban és februárban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek a tavalyinál 3%-kal több, összesen 678 ezer vendéget fogadtak, akik 1 millió 714 ezer (+5%) vendégéjszakát töltöttek el. A kereskedelmi szálláshelyek közül minden tíz elkönyvelt éjszaka közül nyolcat a szállodákban regisztráltak, ahol mind a vendégek, mind pedig a vendégéjszakák száma 3% körüli növekedést mutatott. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégforgalmat elemezve elmondható, hogy idén január- februárban 280 ezer külföldi vendég (-0,8%) 772 ezer vendégéjszakát (-1,4%) töltött el. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve közel 41 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 45 százalékot tett ki. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. A hazai szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma összességében 2,1 százalékkal csökkent; ezen belül az öt- (0,2%-os) és a négycsillagos (6,0%-os), valamint a legalacsonyabb kategóriákban (közel 5%-os) csökkenést regisztráltak, miközben a háromcsillagos hotelek 3,4%- os növekedésről számoltak be. A wellness-szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 14 százalékkal bővült, de a gyógyszállodák is 2,4%-os növekedést tapasztaltak. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajto@otm.gov.hu Postafiók: 1903 Bp., Pf.: 314. Tel: Fax:

2 A belföldi vendégforgalmat január-februárban a tavalyi adatokhoz hasonlóan kiemelkedő növekedés jellemezte: a vendégek száma közel 6 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 11 százalékot meghaladóan emelkedett. Az idei esztendő első két hónapjában 398 ezer belföldi vendég összesen 941 ezer vendégéjszakát töltött el az ország kereskedelmi szálláshelyein. Ez esetben minden tíz belföldi vendégéjszakából nyolcat szállodákban regisztráltak. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos házak esetében 10 százalékkal, a gyógy-szállodákban közel 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma 12 százalékot meghaladó mértékben nőtt január-február hónapban a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei 12,7 milliárd forintot tettek ki, amely közel 12 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 7 milliárd forint vendéglátásból és 5,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2007 első két hónapjában összesen 25,4 milliárd forint bevétel keletkezett, amely mintegy 9 százalékkal több mint az előző évben, miközben az ágazatban fogyasztói áremelkedés 8,7 százalékos volt. A KSH Kereskedelmi szálláshelyek forgalma január-február című április 5-én publikált tájékoztatója alapján Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajto@otm.gov.hu Postafiók: 1903 Bp., Pf.: 314. Tel: Fax:

3 II. Turizmusfejlesztési Források 1. Regionális Operatív Programok (ROP): A stratégia végrehajtását, a hazai turisztikai kínálat minőségi fejlesztését elsősorban a közösségi források szolgálják az elkövetkezendő években. A jelenlegi EU-s költségvetési időszakban, mintegy 324 milliárd forintnak megfelelő uniós fejlesztési forrás áramlik majd az ágazatba a Regionális Operatív Programokból. Az arányokat tekintve ez jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest is. Amíg az első Nemzeti fejlesztési terv forrásainak 2,7 százaléka állt közvetlenül turizmusfejlesztés rendelkezésére, addig ez az arány a jelenlegi tervezési időszakban 4,6 százalékra nő. Ez az aránypár is jól szemlélteti, hogy a fejlesztéspolitikában a turizmus szerepe még a korábbiakhoz képest is jelentősebb. Régiók kiemelt turizmusfejlesztési céljai: turisztikai attrakciók fejlesztése, kapcsolódó szolgáltatás, és desztináció-menedzsment fejlesztések. További fejlesztési források: 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia 3. Európai Területi Együttműködés 4. Turisztikai Célelőirányzat III. Turisztikai Célelőirányzat (TC) forrásából megvalósuló pályázatokról Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának a 2007-es évre kitűzött munkaterve alapján a feladatok döntő többsége a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időarányos végrehajtásához köthető. A Turisztikai Célelőirányzat felosztásának irányelveit az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter határozza meg és terjeszti a kormány elé, a célelőirányzatban meghatározott forrásokra beérkezett pályázatokról a szakmai bírálatot követően, a Miniszter hozza meg a végső döntést. A Turisztikai célelőirányzat 2007-es - mindösszesen 9.644,5 millió forintos - kerete felhasználásának fő céljai: A Turisztikai Marketingre, az MT Zrt. működésére és tevékenységére, akcióira millió Ft. áll rendelkezésre. A nemzeti turisztikai marketingért felelős Magyar Turizmus Zrt. jelenleg 20 ország 22 városában működtet turisztikai képviseletet. A Zrt. összes marketingbüdzséje csaknem kétharmad részét külpiaci marketingre fordítja. A hazai turisztikai kínálat minőségi fejlesztését szolgálja hazai forrásból Turisztikai célelőirányzat keretéből - megvalósuló pályázati rendszer működtetése is. Ennek keretében az idei évben a műemlék-gyógyfürdő pályázatokra 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás célja, a műemlék fürdők rekonstrukciójával és szolgáltatáskínálatuk korszerűsítésével, Magyarország különleges természeti adottságú területein egészségturisztikai központok kialakítása. További hazai forrású pályázatok meghirdetésére összességében 1,39 milliárd forint áll rendelkezésre, amely tartalmazza a regionális turisztikai pályázatok keretét, valamint a

4 Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) közösen április 4-én megjelentetett turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatására vonatkozó pályázati forrásokat is. A turisztikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztésekre 530 millió forint került betervezésre, ebből lehet finanszírozni többek között a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer, a tájékoztató és táblarendszer, a turisztikai kártyarendszer kialakításának feladatait, illetve a kisvasutak fejlesztését az alábbiak szerint: A turisztikai desztináció menedzsment rendszer kialakításához szükséges ösztönzők, szakmai szempontrendszer és tájékoztatás finanszírozandó a TC-ből a ROP-os fejlesztésekkel és finanszírozással összhangban (akciótervekkel összhangban véglegesíthető) A desztinációk fejlesztését elősegítendő a turisták eligazodását és tájékozódását, illetve teljes körű információs szolgáltatás elérhetővé tétele turisztikai táblákkal, információs pontokkal az utakon, a városokban, és a turisztikailag frekventált természet közeli területeken. Szakmai irányok kidolgozása, és minta projekt támogatása, ösztönzése. A desztinációk működését és a versenyképesség segítését szolgáló turisztikai kártyarendszerek fejlesztésének (pl. Budapest Kártya, Balaton kártya) ösztönzése, szakmai iránymutatás, valamint helyzetfelmérés és az alapján minta projekt támogatása. A kisvasutak turisztikai jelentőségének felmérése, és az alapján javaslat kidolgozása a turisztikai kínálatba való integrálás érdekében. A helyzetfelmérés alapján minta projekt(ek) segítése. A TC-ből történik további feladatok finanszírozása, amely társtárcákkal való együttműködési, működtetési célt szolgál, illetve olyan speciális szakmai feladatok ellátását, mint: a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (224 millió Ft.) a szúnyoggyérítés (110 millió Ft.), a TC működtetésével és a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatok biztosítása, OIB, RIB működtetése (360 millió Ft), Célfeladatok: kongresszusi központ előkészítése 150 millió Ft, MT Zrt. átszervezésének pótlólagos költségei 100 millió Ft. Egyéb feladtok közé tartoznak tagdíjak támogatása, könyvvizsgálói díj, stb. 4

5 Magyar Turizmus Zrt. Célok A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiájának célja, hogy a beutazó turizmust növekedési pályára állítsa. Ezt elsősorban pozitív turisztikai márka kialakításával kívánja elérni. A külpiaci stratégia illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, elsősorban középtávon megvalósítandó teendőket tartalmaz. Célkitűzések Új úti célok és termékek bevezetése, meglévők karbantartása A szolgáltatásokkal kapcsolatos információk gyors és könnyű elérhetőségének biztosítása, foglalási lehetőség megteremtése Turisztikai vállalkozások piacra segítése A beutazó forgalom és a beutazó turizmusból származó bevételek növelése A partnerségi szerepvállalás részarányának növelése a turisztikai marketingtevékenységben, a jelenleg 10%-ot jelentő saját bevétel részarányának növelése A piac változásaira reagálni képes hatékony külpiaci szervezet kialakítása Ügyféladatbázis létrehozása, a végfogyasztók és közvetítők közvetlen elérésére Külpiaci hálózat 2007 májusára készül el a külföldi piacokat vizsgáló kutatás. Ennek eredményeire támaszkodva kerül kidolgozásra az új koncepció, és ezzel összefüggésben kerül átalakításra a külpiaci hálózat is. A fent említett célnak megfelelően a jövőbeni stratégia a legnagyobb forgalmat eredményező, fejlődési lehetőséggel rendelkező piacokra összpontosít. A kevésbé fontos célpontokon elsősorban online jelenlétet kívánnak megvalósítani. A finanszírozás átalakítása során a promocióra fordítható összeg növelése a cél, szemben a működési költségekkel. Fontos, hogy rövid távú intézkedési terv készül a Nagy-Britannia, Németország és Izrael piacán tapasztalható visszaesés megfordítására is. Belföldi turizmus A belföldi turizmus évente 3-5%-kal növekszik, ma már közel felét termeli hazánk éves turisztikai bevételének a Zöldturizmus éve, újszerű és példaértékű volt az államigazgatás és a civil szervezetek együttműködése a tematikus év programjainak kidolgozása során. Fontos megemlíteni, hogy az idei évben a nagyszámú (9 db) hosszú hétvégéhez kapcsolódó eseményturizmus is kiemelt szerepet kapott a tervezésben (pl.: +1 éjszaka akciók). A főváros hazai turisztikai célpontként való pozicionálásának eredménye a Budapest vendégül látja Magyarországot program, melynek keretén belül a vidéki lakosság részesül kedvezményekben fővárosi látogatása során. A Balaton régió továbbra is hazánk legjelentősebb fogadóterülete. A tapasztalatok szerint a belföldi turisták is egyre inkább a magas színvonalú szolgáltatásokat keresik, ezért a profilbővítés igényével a komplex aktív-, kulturális és gasztronómiai turisztikai csomag (ún. turisztikai termék) megvalósítása a cél. 5

6 Az egészség és wellness-turizmus elsősorban a fizetőképes, értelmiségi városlakók igényeire épül. Az elmúlt évek 3-4 csillagos vidéki szállodafejlesztéseinek eredményeképpen jelentős színvonal-emelkedés figyelhető meg, mellyel párhuzamosan a szálláshelyek látogatottsága is megugrott. A célcsoport figyelmét a jövőben katalógusok kibocsátásával és tematikus honlap létrehozásával kívánják fenntartani 6

7 Műemlékfürdők támogatása A támogatás szakmai háttere: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia a közötti időszakban az egészségturizmus fejlesztését nemzeti szintű termékfejlesztési prioritásként kezeli. E kínálaton belül sajátos színfoltot jelentenek a műemlékfürdők, amelyek egyrészt kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, másrészt a minősített, orvosi kutatásokkal is alátámasztott hatású termálvízen alapuló szolgáltatások, illetve a fürdő és ahhoz kapcsolódó orvosi hidrológiai kezelések egyedi vonzerőt jelentenek. A központi támogatás célja Magyarország különleges természeti adottságain egészségturisztikai központok kialakítása a műemlék fürdők rekonstrukciójával és szolgáltatáskínálatuk korszerűsítésével. A műemlék védelem alatt álló gyógyfürdők központi támogatásának egyik első elemeként 2005-ben került pályázat meghirdetésre, amelyen az elmúlt év során 5 fürdő jutott 3 milliárd forintos fejlesztési forráshoz. Eddig támogatott műemlékfürdő felújítások évi pályázat keretében (2006. évi döntéssel) Gellért Széchenyi Lukács Budai Irgalmas rendi Kórház Török Fürdője Eger Török Fürdő Korábban a Széchenyi Turizmusfejlesztési program pályázatán: Gyula Szeged Anna fürdő Nyíregyháza Sóstó Budapest Rácfürdő Budapest Rudas (részleges felújítás) Az idén várhatóan április 16-án meghirdetésre kerülő újabb pályázat célja a fürdők fejlesztése során a műemlék jelleg megőrzése. A rendelkezésre álló keretösszeg: 1,8 milliárd Ft, a Turisztikai Célelőirányzat költségvetési forrásból. A támogatott pályázatok várható száma 3-5 db. Támogatásért pályázatot nyújthatnak be: a műemlékfürdő tulajdonjogával rendelkező, vagy az azt üzemeltető helyi önkormányzatok, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, központi költségvetési szervek. A támogatás odaítélésének fontosabb előfeltételei: a támogatás a legalább 500 millió forint elszámolható összköltségű fejlesztésekhez igényelhető. a beruházás kizárólag műemlék épületben levő közfürdő és kapcsolódó épület fejlesztésére, a műemléki tér turisztikai hasznosítása érdekében az örökségvédelem (restauráció, kutatás) és a működőképességhez szükséges korszerű, komplex 7

8 fürdőszolgáltatás-kínálat (medence, öltöző, akadálymentesítés stb.) feltételeinek megteremtésére irányulhat; kizárólag olyan ingatlannal kapcsolatos fejlesztéssel lehet pályázni, mely szerepel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) Műemléki nyilvántartásában a támogatásban részesített pályázónak vállalni kell a pályázatban megadott hasznosítási terv szerint a támogatásban részesült tárgyi eszközök és immateriális javak 5 ingatlanok esetén 10 évi turisztikai célú hasznosítását; Nyilvántartásban lévő, támogatásban részesíthető fürdők: Széchenyi Rudas Rác Király Gellért Lukács Császár Gyula Szeged Nyíregyháza Székesfehérvár Pécs (Ballokány) Balf Eger Abony A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. Az igényelhető támogatás összege: egy projekt legfeljebb 600 millió forint összegű támogatást igényelhet. A támogatás mértéke: a beruházás (fejlesztés) összköltségének százalékában legfeljebb az alábbi mértékű lehet, az a) és b) pontokban részletezettek szerint a) A beruházási célú összköltség esetén: Budapesten 25%, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest 30% megyében Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40% Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél- 50% Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban b) A kulturális célú összköltség esetén: 70%. A megvalósítás határideje: a támogatott beruházásnak legkésőbb október 31.-ig meg kell valósulnia. A pályázati kiírás végső egyeztetése folyamatban van, április 16.-án a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozzuk. 8

9 Regionális pályázati források Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fejlesztési források egy részének regionális szintű felhasználására, a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva, a döntések ott kell, hogy szülessenek, ahol a legtöbb közvetlen információ rendelkezésre áll. A decentralizáció jegyében, a Turisztikai célelőirányzat évi keretéből 890 millió Ft áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. A Balatoni, valamint a Budapest-Közép-Dunavidéki turisztikai régió millió Ft-os, a további 7 turisztikai régió pedig, régiónként 90 millió Ft-os pályázati kerettel rendelkezik. Minden régió maga határozhatta meg a támogatni kívánt célokat, a támogatottak körét, és a támogatási intenzitást. A turisztikai régiónként meghirdetésre kerülő pályázatok legfontosabb témái: turisztikai rendezvények, termékfejlesztés, marketing eszközök támogatása, turisztikai hálózatok, klaszterek kiépítése. A pályázati témák meghatározásakor figyelembe kell venni az Európai Uniós finanszírozású turisztikai pályázatokat, tekintettel arra, hogy a már EU-s tárfinanszírozásban részesülő támogatási célokat nem lehet hazai forrásból is támogatni. A régiós turisztikai pályázatok jelentősége, hogy lehetőséget biztosítanak olyan fejlesztések támogatására, amelyek a térség turizmusa számára fontosak, ugyanakkor volumenükben nem elegendő nagyok ahhoz, hogy ROP-os pályázatokban szerepeljenek. A pályázatok véglegesítése folyamatban van. A pályázati kiírásokat előreláthatólag április 23-án hozzuk nyilvánosságra a minisztérium és az érintett régiók honlapjain, a pályázati felhívás 6 héten keresztül lesz nyitva. Kulturális turisztikai rendezvények támogatására A pályázat a Nemzeti kulturális Alappal (NKA) közösen került április 4-én meghirdetésre, a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az NKA látja el. A pályázat célja a 2007-ben Magyarországon megrendezésre kerülő, nemzetközi, országos hatókörű turisztikai vonzerőt jelentő kulturális rendezvények (programsorozatok/fesztiválok) megvalósításának támogatása. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 300 millió forint (200 millió forint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium évi Turisztikai célelőirányzatából, valamint 100 millió forint a Nemzeti Kulturális Alap évi forrásából.) Pályázni a Széchenyi Turizmusfejlesztési program keretében évben meghirdetett regisztrációs pályázat eredménylistáján szereplő, 57 eseményt tartalmazó rendezvények támogatására lehet. A pályázati felhívás a minisztérium honlapján is megjelent, emellett az NKA honlapjáról is letölthető. A pályázatok beadási határideje: április 25. 9

10 Sportesemények támogatása Az új kormányzati struktúra, a közös minisztériumi irányítás révén a sport és a turizmus szakterületek között a korábbinál szorosabb együttműködés indult el, amelynek egyik sarokpontját képezhetik a nagy nemzetközi sportrendezvények és azok turisztikai hatásának jobb kihasználása. Magyarország időről időre vendégül láthat európai, vagy világversenyeket a legkülönfélébb sportágakban. Mindenképpen vitathatatlan ezen rendezvények jelentősége az adott sportág életében: sportolóink, a sportvezetők, illetve a sportágat szeretők számára komoly nemzetközi elismerést jelent, ha Magyarország nyeri el a jogot a rendezésre. Ezzel együtt azonban turisztikai hatásuk is figyelemre méltó, elsősorban annak köszönhetően, hogy nemzetközi érdeklődés övezi őket, így a sportolók mellett a magyar vonzerőket is reflektorfénybe állítják, olyan reklámlehetőséget biztosítva, amely ráerősíthet a nemzeti marketingtevékenység hatékonyságára A nagy nemzetköz sportesemények bizonyított szezon-hosszabbító, bevételnövelő hatása mellett arra is alkalmasak még ha csak egy rendezvény idejére is hogy addig kevésbé ismert vidéki helyszíneket kapcsoljanak be a turisztikai vérkeringésbe. Mindezek figyelembevételével a turisztikai és sport szakállamtitkárság áttekintette azokat a 2007-ben Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményeket, amelyek turizmus szakmai szempontból is jelentőséggel bírnak, és javaslat készült a rendezvények összehangolt támogatására, szem előtt tartva mind a Turisztikai célelőirányzat, mind pedig a sport célelőirányzatok működésének sajátos szabályait. Keretösszeg: 174 millió Ft április