Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014."

Átírás

1 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

2 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető Módszertan Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete A megye településszerkezete Demográfiai adatok Fejér megye gazdasági helyzete Vállalkozási környezet Foglalkoztatottsági helyzet Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra Szakképzési helyzetkép Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák Beiskolázási adatok, prognózis Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete Szakképzés irányítás változásai A Fejér Megyei Kormányhivatal - Oktatási Főosztály Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A megyei szakképzés- és a területfejlesztés A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció A koncepció hatálya A koncepció szerkezete Fejér megye szakképzésének jövőképe A szakképzésfejlesztés átfogó céljai

4 5.6. Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök Az esélyegyenlőség biztosítása A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában Az információs rendszerek kiépítése Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására

5 Vezetői összefoglaló Magyarország gazdasági életében Fejér megye jelentős szerepet tölt be. A gazdaság biztos hátterét nyújtó képzés és ezen belül a szakképzés kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a szakképzés fejlesztése szolgálja a munkaerőpiacot. Olyan képzési struktúra és minőségi képzés működjön, amely rugalmasan, hatékonyan és gazdaságosan elégíti ki a szakember szükségletet. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-ban összeállította a megye középtávú szakképzés-fejlesztési koncepcióját. A cél a szakképzéssel kapcsolatos törvényekben rögzített országos érvényű főbb stratégiai feladatok, megyei szintű középtávú koncepciójának cselekvési irányainak kidolgozása, mely középtávra meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket követve kialakulhat egy szervezetten és gazdaságosan működő szakképzési rendszer. Munkamódszerének azt választotta, hogy bemutassa a megye társadalmi-gazdasági helyzetét. Tárgyalja a megye természeti adottságait, gazdasági helyzetét, annak teljesítményét, vállalkozási környezetét. Elemzi a megye település szerkezetét, demográfiai adottságait, foglalkoztatottsági helyzetét. Bemutatja a megváltozott közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúrát. Az adottságokat követően részletesen vizsgálja a szakképzés helyzetét, mint a fejlesztés kiindulási alapjait az Európai Uniós képzési célokkal és feladatokkal összevetve. Ebben kitér a szakmastruktúra, oktatott szakmák, beiskolázási adatok, képzési területi lefedettség elemzésére. Bemutatja a szakképzés hátterét, a szintvizsgák, tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, záróvizsgák eredményeit, a pályaorientációs tevékenységet. Tárgyalja a munkaerő-piaci igények megjelenésének módjait és szükségleteit. A koncepció fő témája az átalakulás alatt lévő szakképzés irányítás által létrejött új struktúra megismertetése. Bemutatja a megváltozott jogszabályi környezetet, a Fejér Megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatait, tevékenységét. Az átalakulás alatt lévő szakképzési és köznevelési rendszer és a területfejlesztés kapcsolatrendszerében vizsgálja a fejlesztendő célokat. A koncepció meghatározza a megye szakképzésének jövőképét, melyet a következőképpen fogalmazott meg: A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja, amely teljes szakképzési vertikummal, jelentős gazdasági kapcsolati potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai életpályára felkészítő,

6 innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket. Ebből kiindulva megfogalmazza a szakképzésfejlesztés átfogó céljait, majd a részcélkitűzéseit. Részletesen tárgyalja a célok indoklását, feladatait és a hozzá rendelhető eszközöket. A fő témakörök: az esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése, a szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása, a gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzésben, az információs rendszer kiépítése. A bizottság folyamatos tevékenységével vizsgálja, elemzi és javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés irányaira. Tevékenységével támogatja a megyei képzési irányok kialakítását a keretszámok meghatározását. Döntéseiben kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszer korszerűsítésére, a személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésre álló eszközrendszer optimális kihasználására. A Fejér Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság, amikor 2013-ban elfogadta a Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepciót, döntött arról is, hogy ezt a koncepciót évente felülvizsgálja. Ennek keretében kiegészíti az előző év szakképzéssel kapcsolatos valamennyi adatsorát, számba veszi a gazdasági és társadalmi környezet változásait és mindezek alapján megvizsgálja a kitűzött célok teljesítését, aktualizálja és ha szükséges, módosítja azokat. Jelenleg a év adatai állnak rendelkezésre a helyzetelemzéshez, de a év eddigi változásait is figyelembe vesszük és a célokat ezek alapján is vizsgáljuk. A 2013-as évben számos olyan folyamat indult el, amelyek alapján a magyar szakképzés környezetét érintő, lényegi változások következnek be. Elkészült Fejér megye településfejlesztési programja, Székesfehérvár és Dunaújváros integrált területfejlesztési stratégiája, elfogadásra került a Foglalkozást Segítő Partnerség Programja, a munkaerő vonzóképességének erősítéséhez szükséges infrastruktúra ( lakókörnyezet) megteremtése projekt, melynek megvalósításában az MFKB-nak is kiemelkedő feladatai vannak. A közoktatási rendszer változásával létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Kormányhivatal adatrendszere alapján a évi adatokat az előző években megadott rendszer alapján nem tudjuk összehasonlítani. 6

7 A felülvizsgált koncepcióban a kiegészítéseket szürke háttérszínnel jelöltük. 1. Változások magyar iskolarendszerben A magyar iskolarendszer átalakításával kapcsolatos viták felgyorsultak ben teljes körűen elindult a duális szakképzési rendszer a szakiskolai képzésben, de a várható változások érintik a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a felsőoktatás irányítását, szervezeti struktúráját is funkcióik, feladataik, arányuk, típusaik újragondolásával. Ezek a változások alapjaiban érintik majd az általunk vizsgált megyei szakképzés-fejlesztési koncepció lényegét. 2. A társadalmi-gazdasági környezet változásai 2013-ban Népesség A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, bár a népességfogyás üteme mérséklődött, a megye lakosságának száma csökken. 3. Gazdaság Fejér megye lakosainak száma fő (2013. január), mely folyamatos lassú mérséklődést mutat. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2013-ban pedig csak 21 fő. Fejér megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom- Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a középmagyarországi és a nyugat-dunántúli régió után tartja III. helyét a közép-dunántúli régió. Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013-ban 132,3 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére ban a növénytermesztés volumenét tekintve (a tavalyi gyenge bázis után) jó évet zárt az agrárium ban a Fejér megyei telephellyel rendelkező, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások 1880 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, ezzel a Közép-Dunántúl összes kibocsátásának 39%-át adták. Az építőipari szervezetek teljesítményértéke 30,2 milliárd forintot tett ki, az építőipari termelés összehasonlító áron 8,4%-kal haladta meg az előző évit. Az épületek építése 3,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) 21%-kal nőtt ban a Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyeket 157 ezer vendég vette igénybe 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben december 31-én Fejér megyei székhellyel gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,4%-kal többet, mint 2012 végén. A meghatározó ágazatok közül a mezőgazdasági és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma bővült, mindkét tevékenységet többségében önálló vállalkozók végzik. 7

8 4. Munkaerőpiac 2013 év végén Fejér megye éves népességének 59%-a, 190 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 175 ezer fő volt, ami zal több, mint 2012 végén. A megyei munkanélküliségi ráta 8,2%, a foglalkoztatási arány 54% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál. Javult a foglalkoztatási helyzet, ennek következtében egy év alatt 1,9%-kal, 113 ezerre emelkedett a foglalkoztatotti létszám. A nyilvántartott álláskeresők száma 32,3 %-kal csökkent, amelyben szerepet játszott a közfoglalkoztatás is. A nők aránya magasabb volt a nyilvántartott álláskeresők között, mint a férfiaké. (52.2 %). Az álláskeresők 4/5-e a fizikai állománycsoportba tartozott. A szakmunkások aránya 33,1 %, a betanított munkások aránya 31,8 % volt. Az álláskeresők életkora: 25 évnél fiatalabb 18,4 %, éves 28,2 %, éves 22,8 %, éves 10,7 %. Az iskolai végzettség alapján 51,6 %-uk volt szakképzett. A pályakezdők iskolázottsági szintje csökkent, közel felének nem volt szakképzettsége. A pályakezdők aránya az álláskeresők 12,7 % volt, számuk az előző évhez képest 1,8 %-kal nőtt. A nyilvántartott új álláshelyek száma nőtt. A létszámleépítésekben érintettek száma duplája volt az előző évinek (599 fő.), bár a foglalkoztatottak arányához viszonyítva nem volt jelentős. 5. Szakképzés A törvényi szabályozást követően módosították az új OKJ rendszerét. Egyszerűsítették annak megjelenését, ennek megfelelően elkészítették a szakmákhoz tartozó kerettanterveket és szakmai és vizsgakövetelményeket. A szakmai és vizsgakövetelmények megjelennek az új vizsgarendszerben, melyben a komplex vizsgakövetelményeit szabályozták. A szakképzés rendszerében a megemelt óraszámok mellett (elsősorban a felnőttképzést érintette) megváltozott az elméleti és gyakorlati órák aránya is. A duális képzés bevezetése folyamatos kiépülés mellett valósul meg. 6. A között uniós időszakra vonatkozó tervezési feladatok Már 2013-ban elkezdődött az előkészítő munka, amelynek célja a megyei jogú városok esetében integrált területfejlesztési stratégiák, a megye esetében pedig a Fejér megyei területfejlesztési program létrehozását célozta meg széles körű társadalmi vitában és egyeztetési folyamatban. Az előkészítő munka célja: az operatív programok pályázataira történő, minél szélesebb körű felkészülés és a megvalósításban az FMKIK, valamint az MFKB közreműködésének biztosítása. Az operatív programok a következők: Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) 8

9 Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) Közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési operatív program (KÖFOPÖ) Terület és településfejlesztési operatív program (TOP) Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEOP) Mind a várható törvényi változások, mind az európai uniós források felhasználásának folyamata, alapjaiban érinti a megye szakképzés- fejlesztési koncepciójának megvalósulását. 9

10 1. Bevezető A január 01-jén hatályba lépő, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján, október 01-jétől kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság munkáját folytatva most már megyei szinten, törvényi kötelezettsége a középtávra szóló szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, a Bizottságnak az is feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hátterét képezi az Európai Unió által megalkotott Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unióban és a tagországokban. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. A szakképzési rendszer átalakításánál támogatni kell, olyan struktúra létrejöttét, amely szolgálja a versenyképesség növelését, a kiválóan képzett szakemberek kibocsájtását. Gondolkodásmódot és szemléletformálást támogatva erősíteni kell a szakmunkások megbecsülését a társadalomban. A jól képzett szakembereket várják az üzemek és munkájuk nem nélkülözhető a korszerű termelési rendszerekben. Ezzel, vissza kell állítani a szakmunka elismertségét, megbecsültségét, anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. A megyei koncepció készítésével egy időben történik: - a felnőttképzési törvény módosítása - a szakképzési törvény végrehajtási utasításainak kidolgozása - a megyei területfejlesztési stratégia készítése - a megyei köznevelési program készítése - a szakképzési intézmény és fenntartói struktúra átszervezése - a szakképzést érintő egyéb ágazati jogszabályok változása 10

11 A teljes körű, összehangolt, közép- és hosszú távú koncepció kidolgozásához szükségesek a fent látható jogszabályváltozások dokumentumainak, eszközrendszereinek ismerete. A bizottság ezért szükségesnek tartja az elkészült koncepció folyamatos felülvizsgálatát, változtatását, módosítását a mindenkori jogszabályi környezethez, jogszabályi feltételrendszerhez való igazítását ban a köznevelés, a szakképzés valamint a felnőttképzés jogi szabályozása befejeződött. Néhány kiegészítő rendelet megjelenése van folyamatban, amely a szakmai gyakorlóhelyek követelményeit, szakmaszerkezetet és az előzetes tudás beszámítását fogja szabályozni. 11

12 2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Fejér megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai és kutatási eredményei is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A Kereskedelmi és Iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Fejér Megyei Kormányhivatal, Fejér Megyei Önkormányzat, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A koncepcióba számos, egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. 12

13 A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Új Széchenyi Terv 1 Nemzeti Fejlesztés Széll Kálmán Terv Wekerle Terv Magyar Növekedési Terv 3 Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció Európa 2020 Stratégia 5 Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése 6 Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Közép-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Fejér Megye közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Fejér Megyei Közgyűlés 2008, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési stratégia Fejér Megye Területfejlesztési koncepciója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Koncepciója Dunaújváros Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Intézményfejlesztési Terv A Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció illeszkedik a 2014 őszéig megjelent stratégiai és fejlesztési koncepciókhoz és figyelembe veszi az EU időszakra vonatkozó irányelveit Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, 3 4 (Feltáró munkarészek Helyzetelemzés, helyzetértékelés) Fejér Megyei Önkormányzat 2012, 5 6 Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, 7 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2009, 13

14 3. Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete A KSH 2012-ben közzétett adatai szerint Fejér megye területe km 2, Magyarország területének 4,7%-át foglalja el, a megyén belül tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. Fejér megye földrajzi elhelyezkedése kedvező, a közép-európai és a mediterrán fejlesztési övezetek metszéspontján található, a Bécs-Budapest innovációs zónába tartozik, az ún. Kelet-Európai Banán részeként. A Közép-Európát Dél-Európával összekötő Adria- Pannónia Banán felöli Észak-Dunántúlt egészen a fővárosig. Ezen kívül a Közép-és Dél- Dunántúl térségen halad át a tervezett Helsinki korridorok közül kettő, melyek Európa legfontosabb közlekedési tengelyei. A Duna, mint Európa egyik legfontosabb összekötő vízi útja a megye keleti határán folyik, követve a 6-os sz. főút vonalát. Fejér megye hazai térszerkezetben is kedvező pozíciót foglal el. A megye földrajzi és közlekedési lehetőségei kedvezőek, autópályával is rendelkezik. Az M7-es autópálya Fejér megyén halad át érintve Veszprém megyét - és meggyorsítva a Balaton, valamit a szlovén határ elérhetőségét. Elkészült az M6-os autópálya Fejér megyei szakasza, amely Ercsi és Dunaújváros illetve az autópálya melletti kis települések könnyebb megközelíthetőségét szolgálja. Ezeken túl jelentős még a 8-as főközlekedési út amely Ausztria irányába jelent komoly forgalmat -, ami Fejér és Veszprém megyét köti össze, illetve egész Veszprém megyét átszeli. Mindezeken túl jónak mondható a régió vasúti közlekedése is. Ezek a lehetőségek nagyban hozzájárulnak a munkavállalók mobilitásához, azonban mindez nem mondható el a kistelepüléseken élők esetén, ahol nehézkes a csatlakozási pontokhoz való eljutás. Az ingázások irányát tekintve a Zirci térségből Mór és Veszprém felé történő ingázás jellemző, a várpalotai térségből Fejér megyébe jár dolgozni a munkavállalók egy része. A Fejér megyei Bicske és Dunaújváros körzetekből, valamint Székesfehérvárról jellemző a fővárosban történő munkavállalás. Ugyanakkor a megye déli, dél-nyugati területeiről elsősorban a megyeszékhelyre történő ingázás a jellemző. Mindezeken túl a megyén belüli ingázás a főbb ipari városokba is irányul. A megye földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 14

15 1. sz. táblázat A megye települései népességkategóriák szerint ( ) Kategória Száma (2012.) Lakosság arány Száma (2013.) Lakosság arány fő 4 0,29 % 3 0,19% fő 19 3,59 % 21 3,96% fő 17 4,80 % 18 5,34% fő 15 6,00 % 15 6,20% fő 15 7,82 % 13 7,00% fő 7 4,37 % 8 5,09% fő 7 5,26 % 6 4,53% fő 3 2,57 % 3 2,66% fő 4 3,88 % 6 6,10% fő 4 4,38 % 2 2,19% fő 8 12,76 % 8 12,83% fő 3 9,00 % 3 9,19% fő 1 11,29 % 1 11,11% fő fölött 1 23,88 % 1 23,57% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés január 1-jei adatok alapján Fejér megye az ország népességének 4,3 százaléka számára, főnek nyújt lakóhelyet. Legkisebb települése Bakonykúti, ahol csupán 132 lakó él. A megye településsűrűségi mutatója (2,5 település/100km²) kisebb az országosnál (3,4 település/100km²), tehát sűrűbben lakott terület január 1-jei állapotok szerint a népsűrűség 97,7 fő/km 2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége. Fejér megye lakosainak száma fő volt év elején, mely egy év alatt 0,2%-kal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 14,4 %-a 14 év alatti, 69,4%-a év közötti, míg 16,2%-a 65 éves és idősebb. Az eltartott népesség rátája 44 %, ami kedvezőbb a régiós és az országos mutatónál egyaránt. Év elején Fejér megyében az öregedési index 110,4 %, alacsonyabb az országos mutatónál. A évi népszámlálás óta, január 1-jéig a megyei jogú városok népessége átlagosan 6 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben Dunaújvárosé (9 százalék), a fő közötti városoké stagnált, az összes többi településtípusban népességnövekedés következett be. Ennek aránya az 500 fősnél kevesebb lakosú törpefalvak esetében a legmagasabb, 16 százalék. A megye településhálózata stabilnak mondható Demográfiai adatok Fejér megye a Közép - Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye természeti adottságait tekintve, az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. 15

16 1. sz. diagram Fejér megye korfája Forrás: KSH Fejér megye lakosainak száma fő volt év elején, mely egy év alatt 0,1 százakkal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 14,4 százaléka 14 év alatti, 69,7 százaléka év közötti, míg 15,9 százaléka 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. A gyermeknépesség aránya csökken, az idősebb korosztályé, viszont nő. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2012-ben pedig csak 21 fő. A 2012-es év elején fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott az aktív (munkavállalási) korú népesség csoportjába. 16

17 2. sz. táblázat A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok Év száma A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % az országos százalékában Egy km 2 -re jutó lakónépesség ,97% 4,27% 98, ,93% 4,27% 98, ,79% 4,27% 98, ,70% 4,27% 97, ,87% 4,27% 97, ,94% 4,25% 97 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1.sz. diagram), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 89,5 %-a évinek. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,19 év (az országos adat 78,23 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,22 év).a férfiak esetében ez a mutató 70,94 év (országos adat: 70,93 év, Közép-Dunántúli régió adata: 70,91 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. A 2013-as értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,25 év (az országos adat 78,73 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,59 év). A férfiak esetében ez a mutató 71,52 év (országos adat: 72,01 év, Közép-Dunántúli régió adata: 71,73 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. 2. sz. diagram Fejér megye születési adatai Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 17

18 A diagramból látható, hogy az egyes korosztályok létszáma folyamatosan csökken január 1-jei adatok alapján a megye lakossága 1550 fővel csökkent, ami 2,8 %-kal magasabb a évinél. Az év elején 288,9 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. Gazdaságilag aktív 190 ezer fő foglalkoztatottak száma 175 ezer fő zal több, mint 2012-ben. A megyében 3750 gyermek született, amely 0,2 %-kal több, mint 2012-ben. A gyermeknépesség eltartottsági rátája csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2013-ban pedig csak 21 fő. A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, bár a népességfogyás üteme mérséklődött, a megye lakosságának száma csökken. 3.sz diagram Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4 18

19 3.3. Fejér megye gazdasági helyzete A megye gazdasági helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsájtott elemzések alapján készítettük el. Fejér megyét évtizedek óta hazánk legtermelékenyebb megyéi között említik, gazdasági mutatói 2001 óta kismértékű visszaesést és stagnálást mutatnak. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom- Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a Közép-Magyarországi és a Nyugat- Dunántúli régió után tartja III. helyét. 3. sz. táblázat GDP-re vonatkozó adatok Fejér megye Közép- Dunántúl Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában A megyék, régiók közötti sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján ,8 94,5 84,5 88,0 92,8 94, ,6 90,8 83,4 87,3 87,9 87,9 III. III. III. III. III. III. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2012-ben 102,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, folyó áron háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Egy lakosra 241 ezer forint beruházási érték jutott, ami az országos átlag 78%-át jelentette. 4. sz. táblázat A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Beruházások összesen Fejér megye Közép-Dunántúl Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A évi gazdasági GDP-re vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, közben az Európai Unió számítási módja megváltozott, így az adatok nem összehasonlíthatók. 19

20 5.sz. táblázat A gazdasági szervezetek beruházásai főbb gazdasági ágak szerint 2012 és 2013-as év tükrében Megnevezés Millió forint Beruházások teljesítményértéke Megoszlás % Millió forint Megoszlás % Előző év= 100 % (2012.) Előző év= 100 % (2013.) Mezőgazdaság , ,9 95,4 114,3 Ipar , ,6 70,9 131,4 Építőipar , ,1 88,5 87,1 Kereskedelem , ,4 55,6 145,7 Szállítás és raktározás , ,6 132,4 3,1- szeres Ingatlanügyletek , ,1 63,9 133 Adminisztratív szolgáltatás , ,6 176,7 74,1 Közigazgatás , ,7 220,1 87,2 Beruházás összesen: % % Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A évi adatokból látható, hogy a beruházások mintegy háromnegyedére estek vissza és a termelő tevékenységek esetében is csak visszaesés tapasztalható. A legnagyobb a visszaesés a kereskedelem, az ingatlanügyletek és az ipar területén. A évi adatokból látható, hogy a beruházások harmada esett vissza az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesés az adminisztratív szolgáltatás területén következett be. A szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban pedig több mint 3-szorosára nőtt a fejlesztési ráfordítások aránya. Az ipari termelés értéke lassabban növekedett, mint az előző évben, az ipari termelés volumene visszaesett, (0.4%) viszont a megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 13,6 %-kal nőtt. Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013-ban 132,311 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására. A megye egy-egy lakosára jutó 332 ezer forintnyi beruházási érték 53 ezer forinttal elmaradt a Közép-Dunántúl átlagától, 54 ezer forinttal magasabb volt viszont az ország megyéit együttesen jellemző 20

21 Budapest nélkül számított átlagértéknél. Továbbra is alacsony a beruházási aktivitás, bár a megye gazdasági szervezetei 2014 első félévében tárgyi eszközbeszerzésre, -felújításra folyóáron 2,8-szor többet fordítottak, mint egy évvel korábban. Ezzel a Budapest nélkül számított megyei rangsorban Pest után a második helyet foglalták el. Foglalkoztatás bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetésösztönzéssel valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javulása következhet be, ha az oktatási rendszerben- különösen felsőfokon javul a vállalkozói ismeretek elsajátítása és a felsőoktatás közelebb kerül a vállalkozásokhoz. 4.sz. diagram Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4 Mezőgazdaság 2010-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének közel 13%-át a Közép- Dunántúlon állították elő. Három megyéje közül Fejér hozzájárulása volt a legnagyobb, 5,4 %, Komárom-Esztergomé 3,8 %, míg Veszprémé 3,5%. Az előző évihez képest a mezőgazdaság GDP részesedése azonos mértékben (0,3 százalékponttal) nőtt a Közép- Dunántúlon (4,8%-ra), mint az országban (3,8%-ra), ugyanakkor Fejér megye az átlagosnál jobban teljesített: 0,6 százalékponttal, 5,5%-ra növelte részarányát. A Közép-Dunántúlon 2010-ben 20,5 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, az országos teljesítmény 14%- át. A befektetések felét Fejér megye területén valósították meg, az összes ráfordítás másik fele, pedig 28 22%-os arányban Komárom-Esztergom és Veszprém megye között oszlott meg. A közép-dunántúli vállalkozások 2010-ben már az ágazati GDP 19%-ának megfelelő összeget invesztálták a mezőgazdaságba, szemben a évi 14%-kal. 21

22 2013-ban Fejér megyében a növénytermesztés volumenét tekintve (a tavalyi gyenge bázis után) jó évet zárt az agrárium. A december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Fejér megyében a főbb haszonállatok közül a juh kivételével kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. Ipar 2012-ben Fejér megye ipari termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 1906 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron az előző évi termelés kilenc tizede. Ezzel a megyék rangsorában az ötödik legmagasabb termelési értéket adta. Az egy lakosra jutó termelés értéke 4 millió 485 ezer forint volt, ami megközelíti a régió átlagát, ugyanakkor majdnem kétszerese az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 1783 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az előző évinél egy tizedével kevesebbet. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében kitevő feldolgozóipar 1741 milliárd forint értékű kibocsátása 11%- kal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A feldolgozóipari termelés közel négy tizedét adó gépipar teljesítménye negyedével maradt el az előző évitől. Az ágazaton belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása felére esett vissza, ezzel szemben közel tizedével növekedett a villamos berendezések és 6%-kal a gépek, gépi berendezések termelési volumene. A feldolgozóipari teljesítmény három tizede a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátásából származott, ezek előállított mennyisége 6,3%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül 16%-kal bővült az élelmiszeripari, és 18%-kal a gumi-, műanyag, valamint nem fém ásványi termékek gyártása. A csökkenő külpiaci kereslet miatt 2,6%-os belföldi keresletnövekedés mellett az összes értékesítés tizedével maradt el az előző évitől. A feldolgozóipar termékeinek négyötödét külföldön értékesítették. A megye iparában döntő súlyt képviselő gépipar összes eladása 27%-kal esett vissza a évihez képest. Ágazatai közül csak a gép, gépi berendezés gyártása tudta növelni kivitelét, míg a belföldi értékesítés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásán kívül minden ágazatában növekedést mutatott. A gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek exportja 21%-kal, az élelmiszeripari termékeké 17%-kal bővült. 6. sz. táblázat Az ipari termelés értéke (millió Ft-ban) Terület Fejér megye Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A megye iparát nagyon erős koncentráció jellemzi: az össztermelés és az export-értékesítés közel kilenc tizedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok adták. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek átlagos létszáma 2,7%-kal bővült az előző évhez képest. Az 22

23 összes foglalkoztatott több mint négy tizedét a gépiparban alkalmazták, ahol 10% volt a növekedés. A gépiparon belül a járműgyártásban ötödével (mintegy 8400 főre) nőtt az alkalmazásban állók száma. Az ipar összességét tekintve a termelés csökkenése az alkalmazásban állók számának kismértékű emelkedése mellett következett be, így az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 13%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelékenységének csökkenését a gépiparban lezajló kedvezőtlen folyamatok döntően befolyásolták. Itt 10%-os alkalmazotti létszámbővülés mellett a termelés egy negyedével való visszaesését regisztrálták ban a Fejér megyei telephellyel rendelkező, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások 1880 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, ezzel a Közép-Dunántúl összes kibocsátásának 39%-át adták. Az ipari termelés 2012-ről 2013-ra 5,3 %-kal nőtt. Egy lakosra 4,5 millió forint termelési érték jutott, ami azonos a régió átlagával és közel kétszerese az országos átlagnak. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások produktuma 1769 milliárd forint értékű volt, ami összehasonlító áron 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg, melynek kibocsátása 4,2%-kal maradt el az előző évitől. A feldolgozóipari termelés közel négytizedét adó gépipar teljesítménye 10%-kal csökkent, aminek legfőbb oka, hogy a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása az előző évi kétharmadára esett vissza, emellett 14%-kal szűkült a gépek, gépi berendezések gyártása is. Ezzel szemben a gépipar termelésének közel felét kitevő járműipar 17%-kal növelni tudta kibocsátását. Építőipar A megye építőiparának 2007 óta tartó visszaesése 2012-ben is folytatódott. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek éves termelési értéke 27,5 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 15%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Országosan ennél jóval kisebb mértékű (4,4%) volt a visszaesés. Az egy lakosra jutó termelési érték Fejérben 64,8 ezer forint, ami a régió átlagánál (62 ezer forint) valamivel magasabb, de az országos érték hat tizedét sem éri el. Biztató jelenség azonban, hogy a 2009 óta tartó csökkenés után most jelentősen, 46%-kal emelkedett az építési engedélyek száma (586), így a megyék rangsorát tekintve Fejér megye a legnagyobb arányú növekedést könyvelheti el. Az építőipar vonatkozásában fontos kitérni, hogy Fejér megyében 2012-ben 317 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami csupán három negyede az egy évvel korábbinak ban a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 30,2 milliárd forintot tett ki, az építőipari termelés összehasonlító áron 23

24 8,4%-kal haladta meg az előző évit. Országosan közel 12%-kal bővült az építőipar kibocsátása. Az egy lakosra jutó termelési érték 71,7 ezer forint, ami alacsonyabb a régió átlagánál (83,3 ezer forint), és az országos átlag (128,2 ezer forint) hattizedét sem éri el. Az építőipari termelés értéke közel fele-fele arányban oszlott meg a két építményfőcsoport között, eredményük változása azonban ellentétes előjelű volt. Az épületek építése 3,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) 21%-kal nőtt. Az építőipari vállalkozások 2013 végén fennálló 2,2 milliárd forint értékű szerződésállománya 11%-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül az épületek építésére szóló megrendelések 35%-kal bővültek, az egyéb építmények építésére szólók az előző évihez hasonlóan alakultak. Az év egészében a Fejér megyei vállalkozások 45%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. Turizmus A Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 1,4%-kal kevesebb, 159 ezer vendéget fogadtak, a szálláshelyeken eltöltött 356 ezer vendégéjszaka 3,3%-kal maradt el a 2011-ben regisztrálttól. A megye idegenforgalmát mérséklődő belföldi, ugyanakkor élénkülő külföldi kereslet jellemezte. A teljes vendégkör több mint háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma 3,6, az eltöltött vendégéjszakáik száma 5,9%-kal visszaesett. Határainkon túlról elsősorban az európai kontinens országaiból 37 ezer fő érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 102 ezret, ami 3,7%-kal volt magasabb a január-decemberinél. A látogatók az előző évinél rövidebb időre foglaltak szállást: a hazai vendégek átlagosan 2,1, a külföldiek 2,8 éjszakát töltöttek el a megyei szálláshelyeken ban a Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyeket 157 ezer vendég vette igénybe 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A vendégkör négyötödét a belföldi vendégek adták, külföldről 32 és félezren látogattak a megyébe. A belföldi vendégek száma 2012-höz képest 4 ezer fővel (3,1%-kal) nőtt, a külföldieké viszont 8 ezer fővel (közel 20%-kal) csökkent. 5.diagram Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4 24

25 3.4. Vállalkozási környezet Fejér megyében december 31-én gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 0,8%-kal kevesebbet. Év végén összesen megyei székhelyű vállalkozás és 4012 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 35 65%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A regisztrált társas vállalkozás kétharmada korlátolt felelősségű, háromtizede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma 3,7%-kal növekedett, a bt-ké 7,3%-kal csökkent. Egy százalék alatti a részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada, melyekből 148-at, illetve 101-et tartottak nyilván. A társas vállalkozások szinte teljes egésze kis-, azon belül is túlnyomórészt (10 fő alatti) mikro vállalkozás. Mindössze 144 középvállalkozást ( fő) és 44 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Az év végén nyilvántartott egyéni vállalkozó 35%- át fő-, 47%-át mellékfoglalkozásúként vették nyilvántartásba, 18%-uk pedig nyugdíj mellett dolgozott, és csak a mellékállásban vállalkozók köre bővült, 1,2%-kal. Az egyéniek csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 42%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A vállalkozások több mint ötöde a mezőgazdaság, 15%-a, az ingatlanügyletek, 12%-a kereskedelem, egytizede a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, további 7,6%-a, az építőiparban, 5,5%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén kis mértékben bővült a szervezetek száma, amit döntően az egyéni vállalkozások számának növekedése eredményezett. 6. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként,társas vállalkozás Többi gazdasági ág; 20,7 Mezőgazdaság; 2,6 Ipar; 11,3 Adminisztratív szolgáltatás; 5,6 Építőipar; 12,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 15 Ingatlanügyletek; 5,5 Vendéglátás; 4,9 Kereskedelem; 21,7 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 25

26 7.sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, Egyéni vállalkozás Többi gazdasági ág; 19,6 Mezőgazdaság; 30,6 Adminisztratív szolgáltatás; 3,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 7,4 Ipar; 2,5 Ingatlanügyletek; 20,5 Vendéglátás; 3,9 Építőipar; 5 Kereskedelem; 6,8 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a régiós és országos arányokhoz nagyjából hasonlóan, a következőképpen alakul: 20,1% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, 16,8% az ingatlanügyletek ágazatban, 11,7 % a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, közel 10% a tudományos, műszaki tevékenységek ágazatában, közel 8% az építőiparban, és 5% a feldolgozóiparban tevékenykedik. A fennmaradó 28,4% a szállítás-raktározás, bányászat, infó-kommunikáció, villamos-energia, szennyvíz- és hulladékkezelés, egyéb szolgáltatás ágazatokban üzemel néhány %-os részesedésekkel. Az agrárágazatban működő vállalkozások a megye mezőgazdasági adottságainak megfelelően legnagyobb részt a megye déli területén jöttek létre. A megye legnagyobb foglalkoztatói a városokban, ezen belül főként Székesfehérváron és Dunaújvárosban találhatók. A fős és 500 fő fölötti vállalkozások valamivel több, mint fele Székesfehérváron helyezkedik el. Arányait tekintve a régiós és országos viszonyokhoz hasonlóan az összes vállalkozás 70%-át az 1-9 fős mikro vállalkozások teszik ki, amelyek lényegében önfoglalkoztatók. A Fejér megyében keletkező termelési érték, tőkevagyon, értékesítésből származó bevétel és vállalkozási eredmény 2010-ben a következőképpen alakult a társasági adóbevallásokból származó adatok szerint. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 1,4MFt volt a 26

27 megyében 2010-ben, amely alacsonyabb az országos (1,9MFt), de magasabb a régiós értékhez képest (1,3MFt). A bevételi oldalt vizsgálva a megye vállalkozási tevékenységből származó összes bevétele 3.695Mrd Ft, amelynek 52%-át Székesfehérvár, 17,5%-át Dunaújváros, 11,5%-át Bicske, 4,6%-át Mór, 2,5%-át Szabadegyháza és 1,9%-át Rácalmás vállalkozásai realizálták. 8 A Fejér megyei vállalkozások jegyzett tőkevagyona 437,4Mrd Ft, amelyből a külföldi tőke 68%-ban részesedik (régiós arány 65%, országos arány 59%) december 31-én Fejér megyei székhellyel gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,4%-kal többet, mint 2012 végén. A szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 6,6%-uk pedig nonprofit szervezetként került a nyilvántartásba. A vállalkozásokat 33-67% arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma a korábbi negyedévekhez hasonlóan csökkent. A társas vállalkozásokon belül a kétharmados részarányt képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma nem változott számottevően, a betéti társaságoké viszont amely a második legnépszerűbb cégforma jelentősen, 7,8%-kal visszaesett. A kisebb arányt képviselő szövetkezetek száma 1,4-szeresére bővült, részvénytársaságból pedig 3-mal többet regisztráltak, mint egy éve. Fejérben az ipari termelés értéke az év eltelt hónapjaiban lassabb ütemben növekedett, mint megelőző év azonos időszakában I-III. negyedévében a megyei székhelyű ipari termelési érték 1425,97 milliárd Ft volt, 83,4 milliárddal kevesebb, mint megfelelő időszakában. Az ipari termelés volumene visszaesett, ami kedvezőtlenebb az országos szintű volumen változásnál. A megyei székhelyű belföldi ipari értékesítés is visszaesett az előző év azonos időszaki adatához képest, aminek mértéke 0,4 %-ot ért el a negyedév végéig. Országos szinten az értékesítést kismértékű növekedés jellemezte, a szerény mértékű növekedés 1,5%-os. A külföldi értékesítés volumenét is a csökkenés jellemezte megyénkben, ami 91,9%-ot ért el. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 20,9 milliárd forint volt a negyedév végén, ami jelentősebb, 13,6%-os növekedést jelent az előző év azonos adatához viszonyítva. Fejér megye gazdasági szervezetei 2013 évben 145,7 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, s ezzel 17,0 %-kal, 29,9 milliárddal alacsonyabb teljesítményértéket produkáltak a 2012-es megfelelő értéknél. 8 Az utóbbi két település magas részesedése a Hungrana Kft. és a Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenységével magyarázható. 27

28 8. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/ Foglalkoztatottsági helyzet A fejér megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma az előző évhez képest nem változott, a versenyszférában kevesebben, a közszférában, azon belül a közigazgatásban és az egészségügyben többen dolgoztak. A regisztrált álláskeresők száma 2012-ben nőtt, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási arány kedvezőbb volt az országosnál ben a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Fejér megye éves népességének 58%-a, 188,7 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A lakosságon belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 170 ezer fő volt, 800-zal kevesebb a évinél. A megyei munkanélküliségi ráta 10,3%, a foglalkoztatási arány 52,3% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál. 28

29 7. sz. táblázat A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Fejér megye Fejér megye Fejér megye Középdunántúli régió Országosan Fejér megye Középdunántúli régió Országosan Megnevezés Népesség száma (ezer fő) Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) 427,4 426,1 425,6 1090,3 9957, ,3 7630,7 164,1 170, ,3 3935,5 173,3 449,7 3938,4 12,6 11,3 18,2 46,1 457,7 18,6 43,6 448,9 181,3 188,9 188,7 492,5 4393,2 191,9 493,3 4387,4 146,4 136, ,4 3259,8 132, ,3 55, ,7 57,4 59,2 59,1 57,5 50,1 52,4 52,3 53,2 51,4 53,5 53,8 51,6 9,5 9,6 9,6 10,3 10,4 9,7 8,8 10,2 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján mely más fogalmi rendszerben gyűjti az adatokat év végére az álláskeresők száma ( fő) 2011 decemberéhez képest 2,8%-kal nőtt. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, egynegyede pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma 1,3- szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. December végén mindeközben a megyében a tavalyinak 1,3-szerese, 1268 bejelentett üres álláshely volt, így egy betölthető álláshelyre 17 nyilvántartott álláskereső jutott. A 2013-as adatokkal kiegészítve megállapítható, hogy az előző évben tapasztalt tendenciák folytatódnak. A közszféra mintegy 25 ezer fős létszáma 7,8%-kal növekedett, ezzel szemben a versenyszféráé (84 ezer fő) 1,8%-kal kevesebb volt a évinél. Munkakör szerint az állami szektor fizikai dolgozóinak száma nőtt legjobban, a legnagyobb csökkenés a vállalkozásoknál lévő szellemi állományt jellemezte. Az alkalmazottak közel négy tizedét foglalkoztató iparban stagnált, a többi jelentős gazdasági ág 29

30 közül a közigazgatásban, valamint az egészségügyben nőtt az alkalmazottak száma, a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak. 8. sz. táblázat Az alkalmazásban állók megoszlása foglalkozásuk szerint Időszak fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló, fő szellemi foglalkozású összesen I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A teljes munkaidőben alkalmazásban állók évi átlagos bruttó keresete 213 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 222 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 185 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, 7,2%-kal emelkedtek 2011-hez képest, ezen belül a versenyszférát 9,3%-os növekedés, a költségvetést stagnálás jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset január-decemberben 138 ezer forintot tett ki, 4,1%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (224 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,1% volt az egyéb munkajövedelem aránya. A foglalkoztatottsági esély növelése szempontjából is fontos, hogy a munkanélküliek összetétele milyen arányú az iskolai végzettség szempontjából. A év folyamán az álláskeresők 46,6%-a szakképzetlen volt. 53,3% rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettségűek tették ki 35,2%-kal. A szakmunkásképzőt végzettek az álláskeresők 30,8%-át, a szakközépiskolát végzettek a 14,0%-át, a gimnáziumot végzettek a 8,7%-át tették ki ban fő volt az alkalmazásban állók száma. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, az oktatás kivételével a évinél magasabb létszámban. A termelő ágak közül a mezőgazdaságban stagnált, az iparban (és a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is) 30

31 nőtt az alkalmazottak száma, míg az építőiparban tizedével kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 221 ezer forintot tett ki, 3,8%-kal többet, mint egy évvel korábban (országosan 3,4%-os növekedés volt jellemző). A szellemi foglalkozásúak 303 ezer forintos keresete a legmagasabb volt a megyék között, a fizikaiak pedig (173 ezer forinttal) a negyedik helyet foglalták el. 9. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Fejér megyében Általános iskola; 35,2 8 ált.-nál kevesebb; 3,3 Egyetem; 1,5 Főiskola; 3,8 Technikum; 2,7 Szakközépiskola; 14 Gimnázium; 8,7 Szakmunkásképző; 30,8 10. sz diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Fejér megyében Gimnázium; 8,7 Általános iskola; 36,1 Szakmunkásképző ; 30,8 Szakközépiskola; 14,2 8. ált-nál kevesebb; 3,5 Egyetem; 1,4 Főiskola; 3,5 Technikum; 2,7 Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 31

32 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a decemberi zárónapon fő álláskereső szerepelt, mely igen jelentősen - 32,3 %-kal (7.051 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 27,3 %-os csökkenés mutatkozik a év végéhez képest). A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. Az 1844 regisztrált pályakezdő héttizede a decemberinek. Fejér megye munkanélküliségi rátája (8,2 %), a foglalkoztatási rátája (54 %) kedvezőbben alakult az országosnál. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők 42%-a 1-3 hónapja regisztráltatta magát, 29%-a pedig már több mint egy éve. December végén a megyében 2771 bejelentett üres álláshely volt, ami 2,2-szerese az egy évvel korábbinak. A nyilvántartott álláskeresők összetétele A nemek alapján Éves szinten a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége (52,2 %-a), havonta átlagosan fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 774 fővel voltak kevesebben (9.433 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a nők esetében fős (10,0 %-os), míg a férfiaknál 457 fős (4,6 %-os) csökkenésnek felel meg. Életkor alapján Az álláskeresők életkorát tekintve éves átlagban továbbra is közel egynegyedük (22,8 %-uk, fő) a évesek, további egyötödük (20,0 %-uk, fő) a évesek és több mint egynegyedük (28,2 %-uk, fő) az 50 évnél idősebb munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető korosztályhoz tartozik, akiknek aránya az előző évhez képest tovább emelkedett. Jelentős állományt (3.599 fő, 18,4 %) képviselnek a 25 éves és annál fiatalabbak az álláskeresők között, a maradék rész (10,7 %, fő) pedig a évesek csoportjába tartozik. Az előző év adataihoz képest az 55 évnél idősebbek korosztályában nőtt az átlagos állomány, leginkább (183 fővel) az éveseknél, de a 60 év felettieknél is 112 fővel és a 20 év alattiaknál 16 fővel. A többi korosztály esetén az előző évhez képest csökkenés tapasztalható, legnagyobb számban, 347 fővel az éves és 340 fővel a éves korcsoporthoz tartozók esetén figyelhető meg, de a éveseknél is 281 fős a fogyás nagysága A megváltozott munkaképességűek: Havonta átlagosan közel 879 fő, az álláskeresők 4,4 %-a a megváltozott munkaképességűek csoportjába tartozott. Számuk januárban fő, míg álláskeresőkön belüli arányuk egyaránt az év elején, januárban (5,0 %) volt a legmagasabb. 32

33 A pályakezdő álláskeresők helyzete 2013-ban a megyei nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 12,7 %-a (havonta fő) pályakezdő volt. Számuk az előző évihez képest 162 fővel (7,0 %-kal) emelkedett, és arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül 1,8 %-ponttal szintén nőtt. A pályakezdők létszámának hullámzása minden évben megfigyelhető. Legkevesebben általában a tanév befejezése időszakában (május-júniusban) tartják a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel, ők még az előző években végeztek valamelyik tanintézetben. Ezt követően a nyári hónapokban, a tanév befejeződése után jelentkeznek nagyobb számban, amikor nem sikerült a továbbtanulásuk, vagy nem tudtak elhelyezkedni. Számuk és arányuk egyaránt szeptemberben tetőzött a korábbi években, a tárgyévben azonban alatta maradt az év eleji számuknak. Októbertől újra folyamatosan csökken a létszámuk, mivel az ajánlott vagy elfogadott képzési programok keretében sokan kezdenek el tanulni, vagy egy részük a pályakezdő programok valamelyikének részesévé válik. Területenként nézve a pályakezdők havi átlagos száma Fejér megyén belül továbbra is a Székesfehérvári körzetben volt a legmagasabb. Ezt követte a Dunaújvárosi térség. A többi térségben jóval alacsonyabb szinten realizálódott a számuk. A pályakezdők szakképzettség szerint.iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők közel háromötöde (53,4 %-uk) szakképzett volt, míg több mint kétötödük (46,6 %-uk) számított szakképzetlennek. Ez a 2012-es értékekhez képest 2,1 % pontos növekedést jelent a szakképzetlenek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzettek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 11,0% pontos aránykülönbség idénre 6,8%-ra változott. A pályakezdő álláskeresők harmada (éves átlagban 34,2 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 31,4 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 2,8 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. Ezen felül 12,4 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 20,7 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 24,5 % a szakközépiskolai érettségit, s további 2,3 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 26,8 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 4,0 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,1 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 6,1 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. Összességében megállapítható, hogy egy év alatt csökkent a nyilvántartásban szereplő pályakezdő fiatalok iskolázottsági szintje, a szakképzetlen fiatalok aránya tovább emelkedett és 46,6%-uk, azaz közel felük nem rendelkezik szakképzettséggel. 33

34 Az álláshelyek alakulása Az év során összesen majd 23 ezer ( db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 db-bal magasabb. Területenként nézve az új állások fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. A csoportos létszám-leépítési bejelentések Fejér megye illetékességi területén a többszöri módosításokkal, visszavonásokkal korrigálva összesen 599 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett év során. Ez havonta átlagosan 50 főről szóló leépítési döntést jelentene, ha egyenletesen oszlana el az év során. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 358 fő. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Gárdony körzetét. A legtöbb létszám-leépítési bejelentés, az összesnek mintegy héttizede Székesfehérvár körzetéből, ötödük Dunaújváros és a fennmaradó hányaduk kevesebb, mint egytizedük - Gárdony térségéből érkezett. A létszám-leépítések elsősorban a fizikai foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 53,4%-át, de mellettük a vizsgált évben jelentős nagyságot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése is. A munkáltatók a létszám-leépítések okát legfőképpen a belföldi és a külföldi kereslet csökkenésében, a szervezeti átalakulásban látták valamint felsőbb szintű döntést jelöltek meg. A dolgozóik 9/10-ének a munkaviszonyát rendes felmondással szüntették meg. A létszámbővítési bejelentések, új munkaadók év folyamán az újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által nem érkezett bejelentés. Megyei szinten négy létszámbővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól, legalább tízfős létszámbővítéseik összesen közel száz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek 7/10-e Dunaújváros körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Gárdony térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A létszámbővítések többségében fő közötti létszám foglalkoztatására irányultak, s a legmagasabb előforduló létszám is alig haladta meg a harminc főt (34 fő). A létszámbővülések héttizedét belföldi foglalkoztatók biztosították. A szervezetek tevékenysége alapján a munkahely-bővülések elsősorban az ipari foglalkoztatóknál adódtak. 34

35 Állománycsoport tekintetében a felvételre kerülő munkavállalók mind fizikai foglalkozásúak voltak Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra A kormány a hatékony, megbízható, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében tett lépéseinek köszönhetően január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. kormányhivatal - a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezésben, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. 35

36 11.sz. diagram Kormányhivatalok felépítése Forrás: 36

37 Járási hivatalok A járási hivatalok felépítése a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonló, a járási hivatalokban törzshivatalok és szakigazgatási szervek működnek tól a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerültek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is tól a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség, a járási népegészségügyi intézet, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a 2013 végéig kialakítandó kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín Szakképzési helyzetkép Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A koncepció öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a 37

38 koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt, 2013-ban ez 68,4% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os, 2013-ban még 12,8%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (12. diagram), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll. 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 12. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban 13. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban (%), 2013 Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 38

39 Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is meghatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. Kiindulásként érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai oktatásban is évről-évre csökkentek, ez pedig a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett (9.sz. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 23%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint ben. A Közép-Dunántúli régióban és Fejér megyében is nagyobb mértékű a visszaesés, a régiós érték 27%-kal, míg a megyei 28%-kal esett vissza. 9.sz. táblázat Tanulói létszám adatok (fő) Tanév Intézmény típusa Tanulói létszám Fejér megye Közép- Országosan Dunántúl általános iskola gimnázium /2000 szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola gimnázium /2011 szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola gimnázium /2012 szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola 39

40 Tanév Intézmény típusa Tanulói létszám Fejér megye Közép- Dunántúl Országosan általános iskola /2013 gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 14. sz. diagram is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. A csökkenő gyermeklétszám mellett Fejér megyében a gimnáziumban tanulók száma több, mint 400-zal csökkent, a szakközépiskolában tanulók létszáma közel 2700-zal csökkent, a szakiskolában tanulók száma, pedig 2000-el nőtt. 14.sz. diagram Fejér megyei középiskolai képzés megoszlása Középiskolában tanulók aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% Szakközépiskola Gimnázium Szakiskola Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 40

41 Abban a megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva re a szakközépiskolai értékek csökkentek (6 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, 3,3, illetve 2,7 százalékponttal Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele Szakképzési és szakközépiskolai ellátottság a megyében Azzal, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átvette a szakképzést folytató intézményeket, ezzel ezek meghatározó fenntartójává az állam vált. Szakiskolai oktatás A szakképzés tanulólétszámainak vizsgálata előtt célszerű áttekinteni a megyében szakképzéssel foglalkozó intézményeket és az általuk ellátott feladatok típusait. 10. sz. táblázat Fejér megye szakképzéssel is foglalkozó intézményeinek feladat-ellátási hely szerinti megoszlása Szakiskolai feladatok Speciális szakiskolai feladatok Szakközépiskolai feladatok Fejér megye Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Fejér megye 47 szakképző intézményében(43 állami+4 magán) 97 feladat-ellátási helyen fő tanulót oktatnak. Székesfehérvár és Dunaújváros, mint képzési központok mellett Alsószentivánon, Baracskán, Bicskén, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, Felcsúton, Martonvásáron, Móron, Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Seregélyesen, Száron és Velencén is folyik szakképzés. A megyében összesen 31 intézményben 43 feladat-ellátási helyen 6412 tanulót oktatnak szakiskolában, a felnőttoktatási tanterv szerint 207 főt. Ebből az állami fenntartású 19 intézményben 24 feladat-ellátási helyen 4945 tanuló, 12 magán fenntartású intézményben 19 feladat-ellátási helyen 1467 fő tanul. Egyházi fenntartású intézmény nincsen. A 9. évfolyamokra felvettek száma a 2010/2011-es tanévre 2253 fő, a következő tanévre 2181 fő, míg a 2012/2013-as tanévre 1978 fő. 92,5%-ban a szakiskolák, 7,5%-ban a speciális szakiskolák látják el a szakképzési feladatokat. A szakiskolák a megyében elosztva helyezkednek el. Székesfehérvár és Dunaújváros mellett működik intézmény Bicskén, Gárdonyban, Martonvásárban, Móron, és Sárbogárdon. A 41

42 polgárdi és az enyingi tankerületben nem folyik szakképzés. Az előbbi esetben Székesfehérvár az utóbbiban, pedig Siófok közelsége miatt, azonban nem okoz gondot ezeknek az iskola típusoknak az elérése az érdeklődő tanulók számára. A speciális szakiskolák az állam által fenntartott, illetve két tankerületben (Székesfehérvár és Dunaújváros) állami és magán fenntartású intézményekben működnek. A bicskei tankerületben két intézményben 54 tanulóval működik szakiskolai képzés, egy intézményben 39 tanulóval speciális szakiskolai képzés, a speciális szakiskolai képzés állami, a szakiskolai magán fenntartású intézményekben. A dunaújvárosi tankerületben a szakiskolai képzésben az állami fenntartású intézmények öt feladat-ellátási helyen 1494 fő tanulót látnak el, a magán fenntartásúak nyolc feladat-ellátási helyen 710 tanulóval dolgoznak. A dunaújvárosi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 49 fővel speciális szakképzési feladatellátás történik. Állami feladatellátással a gárdonyi tankerületben 247 fő, a móriban 206 fő, a székesfehérváriban nyolc feladat-ellátási helyen 2534 fő ellátása történik. Magán fenntartású intézmény működik a martonvásári tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 103 főt, a sárbogárdi tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 86 főt és a székesfehérvári tankerületben, ahol négy feladat-ellátási helyen 497 tanulót oktatnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 95 főt, a martonvásári tankerületben, egy intézményben 61 főt, a móri tankerületben, egy intézményben 39 főt, a sárbogárdi tankerületben két feladat-ellátási helyen 51 főt látnak el. A székesfehérvári tankerületben a már említett állami fenntartású intézmény mellett egy magán fenntartású intézményben 17 tanuló tanul. Szakközépiskolai oktatás Az állam által fenntartott szakközépiskolák száma 20, a feladat-ellátási helyeinek száma 24, az ott tanulóké 8689 fő. A középfokú oktatás keretében Fejér megyében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb, fő jár ebbe a képzési típusba, s ez az összes középfokra járó tanuló 47%-a. Ez a szám mint kétszerese a szakiskolába és speciális szakiskolába, és másfélszerese a gimnáziumba járóknak. Megyei szinten a 34 szakközépiskola 54 feladatellátási helyén oktatja a tanulókat a szakközépiskolai képzésben. Három tankerület az enyingi, a martonvásári és a polgárdi - kivételével tankerületenként legalább egy szakközépiskola van. De a két megyei jogú városban több intézmény is működik, így ez a képzési forma a megye diákjai számára könnyen elérhető, főleg azért mert több településen (Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Móron, Bodajkon, Seregélyesen, Velencén, Felcsúton) kollégiumok is vannak. A magán fenntartásban működő 14 intézmény 30 feladat-ellátási helyen 3743 tanulót képez. A közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladat-ellátási helyeken, amelyek a megye egész területét lefedik, elérhető a szakközépiskolai általános képzés keretében a szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos 42

43 alapozás, illetve az új kerettantervek alapján az ágazati szakmai érettségi vizsgára felkészítés, összesen 8578 tanuló képzése történik. Továbbá ugyanúgy elérhetőek a szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai szakképző évfolyamok is, amelyeken 3854 tanuló tud szakképesítést szerezni. A közismereti szakközépiskolai oktatás elsősorban az állami fenntartású szakképző intézményekben érhető el, e szegmensben még a magán fenntartásúak részvétele említhető meg. A magán fenntartású intézmények inkább szakközépiskolai szakképző évfolyamokat működtetnek (feladatellátásuk 62%-a ilyen). Az állami fenntartású intézmények a képzéseik 21,3%-ában végzik a szakképző évfolyamokkal fenntartott szakközépiskolai képzést. Fejér megye kilenc tankerületéből hatban működik szakközépiskolai képzés. A megye településeinek és járásainak területi elhelyezkedését figyelembe véve elmondható, hogy a polgárdi és a martonvásári térséget, tankerületet a Székesfehérváron meglévő középfokú intézményrendszer látja el. Mind a város megközelíthetősége (magán- és tömegközlekedéssel), mind a távolságok ezt támasztják alá. Dunaújváros egy másik centrum, amelyet a sárbogárdi tankerületből is sokan vesznek igénybe. Mivel a megye 11 településen működnek szakközépiskolák, így viszonylag bőséges a választási lehetőség azok számára, akik ebben az iskolatípusban szeretnének tanulni. A dunaújvárosi tankerületben az állami fenntartású nyolc feladat-ellátási helyen érettségire felkészítésben vesz részt a tanulók többsége, csak kisebb része (19,9%) jár a szakképző évfolyamokra. Az állami fenntartású intézmények mellett 12 feladat-ellátási helyen 1291 tanulót tanítanak, itt a szakképzésben a tanulók 23%-a vesz részt. Székesfehérvár mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés szempontjából a legmeghatározóbb a megyében. Az állami fenntartású intézményekben 13 feladat-ellátási helyen 5312 fő vesz részt a képzésben, közülük 83,1% a közismereti képzésben és 16,9% a szakképző évfolyamokon. A magán fenntartású intézmények meghatározóan szakképző évfolyamokkal tartanak fenn szakközépiskolákat 13 feladat-ellátási helyen 1995 tanuló tanul, akiknek 84,2%-a ebben a szakképesítési formában fejezi be tanulmányait. A móri járásban egy állami fenntartású intézmény 74 fő oktatását végzi. Közülük 60 tanuló közismereti képzésben 14-en pedig szakképzésben vesz részt. A két magánfenntartású iskola három feladat-ellátási helyen tanuló 347 tanulója szakképző évfolyamokra jár. A bicskei tankerületben egy magán fenntartású iskola a közismereti képzésben, egy állami fenntartású pedig főként a közismereti képzésben vesz részt, a szakképző évfolyamú képzésben a 117 tanulóból csak nyolcan tanulnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 136 főt látnak el, akik közismereti képzésben vesznek részt. A sárbogárdi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 63 főt látnak el, akik szintén közismereti képzésben tanulnak. 43

44 Fenntartói megoszlás január 1-jétől - mint az egész országban máshol is - a szakképző intézmények nagyrészt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerültek. Ezáltal az állam vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. Megyénkben, 27 intézményben, 48 feladat-ellátási hely került a KLIK fenntartásába, ahol összesen tanulót oktatnak. Egy szakképzést is folytató intézményt két feladat-ellátási hellyel a Kodolányi János Főiskola tart fenn. Megyénkben egyházak által fenntartott szakképző iskolák nincsenek. Hat magán fenntartású intézmény 10 feladat-ellátási helyén 1538 fő tanulót látnak el. Két intézményt egyesület, egyet közalapítvány tart fenn, az itt tanuló diákok száma 624 fő. Jelentős a korlátolt felelősségű társaságok által fenntartott szakképző intézmények száma is. 10 ilyen intézmény 33 feladat-ellátási helyén 2748 tanuló tanul. 15. sz. diagram Szakképzésben tanulók létszám megoszlása fenntartók szerint Egyesület Korlátolt Felelősségű Társaság Alapítvány Állami szerv Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Látható, hogy az intézményfenntartó központ fenntartásába került a megyei intézmények több, mint fele, emellett jelentős még a korlátolt felelősségű társaságok részaránya, melyek az intézmények közel egy negyedét tömörítik. Az alapítványok, az egyesületek, illetve felsőoktatási intézmény által fenntartott iskolák aránya jóval kisebb. Az állami fenntartású intézmények képzései a nappali rendszerű oktatás szerint történnek, felnőttoktatásban a képzésük nem számottevő, mintegy 2,5%-ot tesz ki. A magán fenntartású szakképző iskoláknál mindkét képzési típus meghatározó, a nappali rendszerű oktatást 56,8%- ban, a felnőttoktatást 43,2%-ban végzik. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 9. sz. diagram szemlélteti. 44

45 11. sz. táblázat Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Felnőttoktatás keretében tanulók száma Összesen állami állami szerv magán alapítvány magán egyéb felsőoktatási intézmény magán egyesület magán korlátolt felelősségű társaság magán közalapítvány összesen Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Kapacitás kihasználás a képző intézményekben A kapacitás kihasználás tekintetében megyénkről megállapítható, hogy a szakmacsoportonként az intézményekbe jelentkezők száma érdemben csak az állami fenntartású intézményekben változott a vizsgált időszakban. (1.számú melléklet) (2010/2011- es tanév 2012/2013-as tanév) Ezekben az intézményekben ról ra, vagyis 1270 fővel (8,6 %) csökkent a tanulók száma. Annak ellenére, hogy az engedélyezett férőhelyek száma az állami fenntartású intézményekben némileg emelkedett, a felvett tanulók száma stagnál. A magán fenntartású intézményekben az engedélyezett férőhelyek száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a felvettek számaránya itt sem kedvező. A 2012/2013-as tanévre vetítve a 9. évfolyamra felvettek száma a szakmacsoportonként engedélyezett létszámokhoz viszonyítva az állami fenntartású szakképző intézményekben 52%-os, a magán fenntartású intézményeknél csak 36%-os kihasználtságot mutat. Ha az állami fenntartású intézményeknél a jelentkezők számát viszonyítjuk az engedélyezett férőhelyek számához, akkor az arány több mint háromszoros, ha a felvettek számához viszonyítjuk, akkor több mint négyszeres. Az elmúlt időszakban a folyamatosan változó szabályozás miatt sokfajta formában indultak a szakképzési évfolyamok (a kilencedik évfolyamon a szakmacsoportban folyó gyakorlati oktatás, tízedik évfolyamon folyó szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; a Kt. 27. (4) bekezdés alapján a kerettanterv szerint oktatott előrehozott szakképzés; az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; tizenegyedik (nyelvi előkészítő esetén a tizenkettedik) évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás). Ha néhány szakmacsoportban áttekintjük az elmúlt három tanévben a szakmacsoportonként az intézménybe 9. évfolyamra jelentkezők 45

46 számát, szakmacsoportonként a 9. évfolyamra az engedélyezett férőhelyek számát, valamint szakmacsoportonként a 9. évfolyamra felvettek számát, akkor azt látjuk, hogy a tendenciák ugyan hasonlóak a megyei szinten összegzett átlagokhoz, de egy-egy intézmény esetében igen jelentősek az eltérések. Ha az engedélyezett létszámhoz viszonyítjuk a jelentkezők arányát a három legnépszerűbb szakmacsoport esetében megállapítható, hogy a jelentkezési arány mintegy háromszorosa a férőhelyek arányának. 12. sz. táblázat A 9. évfolyamra jelentkezettek és felvettek aránya Szakmacsoport a 9. évfolyamra engedélyezett és felvettek aránya (kapacitás) % 2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév Egyéb szolgáltatások 67% 48,2% 63,3% Kereskedelem-marketing 50,4% 63,5% 57% Vendéglátásidegenforgalom 53% 52% 51,8% Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Szembetűnő, hogy a magas jelentkezési számok ellenére a felvett tanulók aránya viszonylag alacsony. Az összességében megállapítható, hogy nehéz képet alkotni a jelentkezések, a felvettek és az engedélyezett létszám alapján. Ennek oka az adatok pontatlansága és átfedettsége. A jelentkezési adatok azért torzulnak, mert minden tanuló több helyre jelentkezhet, így egy-egy tanuló 3-4 főnek is számíthat a jelentkezési létszámban, az engedélyezett létszám sem pontos annak csak részleges meghatározottsága miatt, mivel van olyan szak, ahol korlátozás nélkül lehet beiskolázni. Fontos szempont, hogy hogyan alakult az elmúlt években a fejér megyei szakképző intézmények térségi integrált szakképző központokba (TISZK) rendeződése. Összesen hat TISZK jött létre, öt székesfehérvári, egy dunaújvárosi központtal. (Lásd: 2. számú melléklet) Az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák állami fenntartásba vétele a TISZK-ek sorsát is befolyásolják, mert a TISZK-ek által megvalósított TIOP és TÁMOP projektek fenntartásához kapcsolódóan azok önkormányzati tagjai már nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel. Az állami szerepvállalás átalakulása miatt a szakképző intézmények tankerületi átvétele és új típusú működtetésének kialakítása most van folyamatban. Az átadás-átvétel fontos szempontja, hogy a megnyert és felhasznált uniós források elszámolhatósága biztonságos legyen, a létrejött infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések továbbra is, fenntartható módon, a megyei szakképzést szolgálják. 46

47 Személyi, tárgyi feltételek Szakiskolai oktatás A szakiskolai feladatellátásban résztvevő 5515 tanuló 81,1%-a, az állami fenntartású intézményekben, 15 feladat-ellátási helyen részesül képzésben. Az állam által fenntartott intézményekben a tanulók átlagos osztálylétszáma a nappali rendszerű oktatásban 26 fő, a magánfenntartásúaknál alacsonyabb, 19,7 fő. Az állami intézményrendszerben a 172,3 osztályra 116 osztályterem és 70 szaktanterem, míg a magán fenntartói intézményekben az 53 osztályra 57 osztályterem és 27 szaktanterem jut. Mindkét típusban nagyobb a teremkapacitás, mint azt az osztályok jelenlegi nagyságrendje indokolná. Felnőttoktatási tanterv szerint a magán fenntartásban működő iskolák 408 főt, míg állami fenntartású intézményben 8 fő tanul. Az állami rendszerben a 4473 tanulót 336 főállású pedagógus látja el, közülük 317 fő teljes munkaidőben, 19 fő részmunkaidőben alkalmazott. Mellettük 23 óraadó is tanít. A magánfenntartású iskolákban a 79 pedagógusnak alig fele, 38 fő a teljes állásban, míg 41 fő részállásban foglalkoztatott. Ezeknek a fenntartóknak az esetében arányaiban magas, 52 fő az óraadók aránya is. A speciális szakiskolákban a feladat specialitásából adódóan alacsonyabbak az átlagos osztálylétszámok, míg a szakiskolában 26,0, addig ebben a képzési formában 8,8 fő. Az 57 csoport ellátását bőséges tanteremszám szolgálja, hiszen 47 osztályterem és 18 szaktanterem áll rendelkezésre. A pedagógusok döntő többsége, 91% teljes munkaidőben foglalkoztatott. A tankerületek saját településeiken túl, értelemszerűen a térség szakképzési feladatait is ellátják, így a bejárók aránya lényegesen magasabb, mint az általános iskolai képzéseknél. A szakiskolai, speciális szakiskolai képzésben résztvevők 66%-a bejár az állami intézményrendszerbe, 51%-a pedig a magán fenntartású intézményrendszerbe. A tankerületi szintet nézve állami iskolákban ez az arány erősen eltérő. A legmagasabb a bejáró tanulók száma a gárdonyi tankerületben, 82%, a dunaújvárosi tankerületben 71%, a székesfehérváriban 64,6%, a móriban 47%, a sárbogárdiban 25%, a bicskeiben 15%, a martonvásáriban 13%. A magán fenntartású intézmények esetében székesfehérvári tankerületben lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya 68,5%, a bicskeiben 55%, a dunaújvárosiban, a gárdonyiban, a sárbogárdiban egyaránt 45%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei összesítésben a magán fenntartású intézményeknél nem magas, 10%-os. Az állami fenntartásúaknál ez az arány 20%-os, és az ezekbe az intézményekbe járó tanulók 2%-a halmozottan hátrányos helyzetű. 47

48 Az arányok tankerületenként igen eltérőek. A bicskei tankerületben a hátrányos helyzetűek aránya 38,5%, a gárdonyiban 37%. A többi tankerületben megyei átlag közelében van a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya két tankerületben lényegesen magasabb a megyei átlagnál. A bicskei tankerületben 25,6%, a martonvásáriban 18%. A nappali rendszerű szakiskolai, speciális szakiskolai oktatás keretében az integráltan oktatottak aránya megyei szinten az állami fenntartású szakképzőknél 5%, a magán fenntartásúaknál 3%. Az állami fenntartásúaknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók aránya 4%, a magán iskolákban ilyen tanulók nem kerültek kiszűrésre. Az integráltan oktatott tanulók aránya tankerületeként sem mutat jelentős eltérést. Több tankerületben nincs SNI-s (speciális nevelési igényű) tanuló, számuk a gárdonyi tankerületben a legmagasabb (8,7%). A BTMN tanulók aránya a móri tankerületben a legmagasabb, 8,6%. Az állami intézményekben oktató 336 fő pedagógus 33,3%-a, azaz 112 fő 40 évesnél fiatalabb. Ehhez a korosztályhoz tartozik a magániskolákban dolgozó 29 fő, azaz 36,7%. A 40 és 49 év közöttiek aránya az állami intézményekben 19,9%, azaz 69 fő, a magánintézményekben 34,1%, 27 fő. Az 50 éves vagy annál idősebb pedagógusok aránya az állami fenntartású iskolákban 46,1%, azaz 155 fő, a magán iskolákban 34,3%, 23 fő. Összesítésben 141 fő 40 év alatti, 178 fő 50 éves vagy annál idősebb. Az állami iskolákban idősebb korú a tantestület, mint a magániskolákban. Az állami fenntartású iskolákban 19 fő elmúlt 60 éves, 8 fő már 65 éves, vagy annál is idősebb. A kimutatások szerint 415 pedagógust foglalkoztatnak főállásban (ebből 60 főt részmunkaidőben), továbbá 79 főt óraadóként. A teljes vagy részmunkaidős pedagógiai munkát segítők száma 25 fő. Szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolai tanulói létszámadatokat figyelembe véve külön kell elemezni a nappali rendszerű és a felnőttoktatás keretében végzett képzéseket, valamint azt is, hogy a közismereti és szakképző évfolyamokon milyenek a tanulói részvételek, arányok. A nappali rendszerű közismereti képzésben (fenntartótól függetlenül, valamennyi ellátott tanulót egységesen figyelembe véve) 7375 fő vesz részt, a nappali rendszerű oktatásban a szakképző évfolyamokra járók száma 2879 fő. A felnőttoktatási tanterv szerint tanul 2178 fő, 84,5%-uk magán fenntartású intézmények tanulója. Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma közismereti képzésben 7014 fő. Őket 250 osztályban, 28,1 fős csoportátlaggal képzik. Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma a szakképző évfolyamokon 1338 fő, őket 56,7 csoportban, csoportonként 23,6 fős 48

49 csoportátlaggal tanítják. A magán iskolák osztályátlagai némileg alacsonyabbak az államiakénál a közismereti képzési formában, a szakképző évfolyamokon gyakorlatilag egyformák. Az állami intézményekben a 306,7 csoportra 259 osztályterem és 133 szaktanterem jut. A magániskolák 82 csoportjára 109 osztályterem és 66 szaktanterem áll rendelkezésére. Az állami intézményrendszerben a pedagógusok döntő többsége főállásban (teljes- vagy részmunkaidős alkalmazásban) látja el a feladatát, s az összes pedagógusnak (632 fő) csak 13%-a, óraadó. A magán fenntartású szakközépiskolákban a pedagógusok közel fele óraadó státusban van. Hasonlóan a szakiskolákhoz, a szakközépiskoláknál is értelemszerű, hogy magas a bejárók aránya, hiszen a megyében két nagyobb (Székesfehérvár, Dunaújváros) és négy kisebb (Bicske, Mór, Gárdony és Sárbogárd ) központban összpontosul a szakközépiskolai képzés. A legmagasabb a bejárók aránya az állami intézményeknél, ott megyei átlagban 58%-os, azaz minden második tanuló bejáró. A magán fenntartású intézmények esetében ez az arány csak 34%. A legalacsonyabb a bejárók aránya a móri tankerületben (35%). A legmagasabb arányú a sárbogárdi (93,6%) és a gárdonyi tankerületben (91,9%). A magas aránynak az oka, hogy bentlakásos intézményekről van szó. A másik három településen lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya a megyei átlag 58%- közelében van. A magán fenntartású iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók aránya mindössze 2%, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs. Az állami fenntartású szakközépiskolák tanulóinak 12%-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű a tanulók 1%-a. A tankerületek között a megyei átlagtól a hátrányos helyzetűeket érintően érdemi eltérés csak lefelé van. A szakközépiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya az állami intézményekben, megyei szinten 2%-os, a magán fenntartásúakban sem ilyen, sem BTMN-es tanuló nincsen. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók létszáma nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartású iskolákban a tanulók 2%-a. A megye szakközépiskoláiban pedagógusként 802 fő lát el oktató-nevelő munkát. Az összes pedagógus 79%-a az állami fenntartású iskolákban dolgozik, amelyeknél a pedagógusok átlagéletkora kicsit magasabb, mint a másik két fenntartói típusnál. Az állami iskolák pedagógusainak 27,4%-a 40 év alatti, 21,5%-a negyven éves vagy annál idősebb, de ötven év 49

50 alatti, 29,8%-a pedig 50 éves vagy annál idősebb. 29 fő elmúlt hatvan éves, 13 fő pedig már túl van a hatvannégy éven Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák Az elemzés első részében állami fenntartású szakközépiskolák adatait tekintjük át. A szakközépiskolai kínálat elemzésekor azt érdemes megnézni, hogy mely szakmacsoportokban milyen létszámmal hirdetnek meg az intézmények képzéseket, ehhez viszonyítva milyen a jelentkezők aránya, s milyen lesz a feltöltöttség, azaz a felvettek aránya. A számadatok az általános középfokú felvételi eljárás adatait tartalmazzák, a rendkívüli felvételi eljárás adatai nincsenek feltüntetve. Ennek ellenére, miután az általános felvételi eljárásban a tanulók döntő többsége képzési helyet talál, a kimutatásból a preferenciák jól kiolvashatóak. A 2014 meghirdetett helyre 6461 jelentkezést regisztráltak és 1365 tanulót vettek fel a 2012/13-as tanévre. A feltöltöttség szempontjából a nincs elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás a kapacitás kihasználás szempontjából teljesen feltöltött (100%), második helyen az egészségügy áll 95%-kal, ezt követi az ügyvitel 91%-kal és 9%-kal a faipar zárja a sort. A jelentkezettek és a felvettek arányát nézve az ügyvitel szakmacsoportra 6,97-, a környezet vízgazdálkodásra 6,78-, a faipari szakmacsoport képzésére 6,33-szoros volt a jelentkezés. A sort a közlekedés szakmacsoport zárja (2,61-szoros jelentkezés) felvételi aránnyal. Megyei összesítésben az látszik, hogy a meghirdetett létszámokhoz képest a jelentkezések száma több mint háromszoros. A meghirdetett létszámhoz képest a felvettek aránya 67,7%. (Lásd: 3.sz.melléklet). A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrárszakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. ( Lásd: 4. sz. melléklet) Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. (Lásd: 5.számú melléklet) Szakközépiskolában oktatott OKJ szakmák tanulói létszámait szakterületenként a 6. számú melléklet tartalmazza. 50

51 A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. Néhány, elsősorban nagyobb létszámú szakmacsoportban a fel töltöttségi mutatók 65-80% között mozognak. Az alábbiakban először a szakmacsoport nevét, aztán a felvettek számát, majd a feltöltési kapacitás értékét tüntetjük fel. Informatika 188 fő, 80%; üzleti adminisztráció 171 fő 75,6%, elektrotechnika-elektronika 73 fő, 79,3%; gépészet 153 fő, 65%; közgazdaság 108 fő, 68,8%; közlekedés 44 fő, 88%; építészet 87 fő, 69,6%; egyéb szolgáltatás 149 fő 77,6%. A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. A felvételi számadatokhoz hasonlóan, itt is ugyanazok a szakmacsoportok szerepelnek a legnagyobb arányokkal. Közgazdaság 1237 fő, informatika 1016 fő, vendéglátásidegenforgalom 802 fő, kereskedelem-marketing 728 fő, mezőgazdaság 630 fő és elektrotechnika-elektronika 546 fő. A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrár szakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a majd a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül együttműködés alapján csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. Az agrár szakterületen az állategészségügyi technikusok, vannak a legnagyobb létszámmal 41 fő. A gazdasági szolgáltatás szakterületen a logisztikai ügyintéző szakma a legkeresettebb 308 fővel. Az ügyvitel szakmacsoportban a pénzügyi szakügyintéző és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szerepel magas létszámmal. A humán szakterületen a sportedző, az ápoló és az 51

52 általános ápoló szakmák vezetik a rangsort. A műszaki szakterületen a magasépítő technikus, a gépgyártás technológiai technikus és az autószerelő szakmák iránt a legnagyobb a kereslet Beiskolázási adatok, prognózis A beiskolázási tendenciák vizsgálatához érdemes megvizsgálni a megye teljes beiskolázási adatait. A beiskolázási arány a gimnáziumi és szakiskolai képzés vonatkozásában a három év alatt jelentősen nem változott. A szakképzésben résztvevők aránya 68% az összes középiskolai képzésben résztvevőkhöz képest. A szakképzésben a keretszámok nem kerültek pontosan meghatározásra, így a kapacitásszámítás pontosan nem végezhető. Az átlagos kihasználtsági mutató valamennyi képzéstípust tekintve 57,42%, ez az arány a gimnáziumi képzések esetében 74,48%, a szakközépiskolai képzés esetében 52,43%, a szakiskolai képzések esetében 42,87%. Három tanév (2010/ /13) adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a meghirdetett helyek száma nőtt a 4 és a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, illetve a 6 évfolyamos 1 év angol nyelvi előkészítővel induló képzés esetében. Itt a meghirdetett és betöltött helyek aránya a 4 évfolyamos képzés esetében csökkent említést érdemlően. A szakközépiskolai képzés esetében a meghirdetett és a betöltött helyek aránya jellemzően nem csökkent, tekintve, hogy a meghirdetett helyek számának csökkentésére is sor került. (lásd: 7. számú melléklet) Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül, együttműködés alapján, csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. Tanulószerződéssel mind az állami, mind a magán fenntartású iskolások nagyon alacsony arányban rendelkeznek. 52

53 Iskolán kívül Iskolában FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 13.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Fenntartó típusa állam magán állam % Iskolai tanműhelyben csoportos formában év magán % % 92 % 2013.év ,2 % 85,6 % TISZK képzőhelyen, csoportos formában év % év 51-3,6 % - Együttműk.má. alapján csoportos formában % 5% év 2013.év % 11,8 % Együttműk.má. alapján egyéni formában év év Tanulószerződéssel csoportos formában év 58-4 % ,9 % 2,6 % % 3 % év % - Tanulószerződéssel egyéni formában % év év 119-8,3 % - Összesen év % 100 % Összesen év % 100 % Forrás: KIRSTAT A szakképzés egyik legfontosabb célja, hogy munkaerő-piacra felkészült szakemberek kerüljenek ki az iskolákból. A Kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodása alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés formáját és helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy az állami intézmények tanulóinál az iskolai tanműhelyi képzés mellett döntő szerepe van a tanulószerződéses formában történő gyakorlati képzésnek. Az állami fenntartású szakképző 53

54 Iskolán kívül Iskolában FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ intézményekben, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 2109 tanuló vesz részt gyakorlati képzésben. Az iskolán kívüli képzésben a nagy többség tanulószerződéssel 527 fő csoportos, 700 fő egyéni formában részesül. Együttműködési megállapodás keretében csoportosan 58 fő, egyéni formában 11 fő vesz részt a gyakorlati oktatásban. Látszik tehát, hogy az iskolai tanműhelyeknek, és a tanulószerződéses formának van döntő szerepe a gyakorlati oktatásban. A magán fenntartású iskolák tanulóinak több, mint fele egyéni formájú tanulószerződéssel vesz részt a gyakorlati képzésben. Csoportos együttműködési megállapodás keretében 87, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 210 fő vesz részt a gyakorlati képzésben. A gyakorló helyek számának alakulásában közrejátszott, hogy a 9. évfolyamon a tanulók az alapozó képzést a tanintézményükben kapják. 14.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban Fenntartó típusa állam magán állam % Iskolai tanműhelyben csoportos formában év magán % % 31% 2013.év ,5 % 30,6 % TISZK képzőhelyen, csoportos formában év év Együttműk.má. alapján csoportos formában ,7% 4% év 2013.év ,2 % 14,5 % Együttműk.má. alapján egyéni formában év év Tanulószerződéssel csoportos formában év ,3% 2% ,2 % 6,5 % % 27% év ,8 % 27,4 % Tanulószerződéssel egyéni formában % 36% év év ,3 % 21 % Összesen év % 100% Összesen év % 100 % Forrás: KIRSTAT

55 Tanulószerződések és szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól napjainkig emelkedik (10. sz. diagram). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől. 16. sz. diagram 17. sz. diagram Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés 55

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében 57 Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Vajay Zsuzsanna 4 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron ABSZTRAKT A közép-dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 Szerkesztette: Nyomdai munkák: Nyomdai előkészítés: Fordítás és lektorálás: Fotók: Juhász József Kárpát Csaba Kovács János Kókai László Pál József Szikszai Katalin Dr. Zahorán

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

FEJÉR MEGYE SZÁMOKBAN

FEJÉR MEGYE SZÁMOKBAN FEJÉR MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben