Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója A FMFKB által május 29-én elfogadott koncepció évi felülvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata"

Átírás

1 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója A FMFKB által május 29-én elfogadott koncepció évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság november 10.

2

3 Felülvizsgálatot végezte Dávid Lajos Németh János Schindler Rózsa Veszeliné Pénzes Ildikó Közreműködött Andavölgyi Ferenc Budai Angéla Buday Attila Tőglné File Dorottya Turcsányi Sándor Lektorálta Dávid Lajos Németh János Szerkesztette Bors Ágnes

4

5 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Vezetői összefoglaló Módszertan Módszertan megalkotását alátámasztó dokumentum Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete A megye településszerkezete Demográfiai adatok Fejér megye gazdasági helyzete Vállalkozási környezet Foglalkoztatottsági helyzet Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra Szakképzési helyzetkép Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele...47 Fenntartói megoszlás...50 Személyi, tárgyi feltételek Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák Beiskolázási adatok, prognózis Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok...59 Tanulószerződések és szakiskolai tanulmányi ösztöndíj Szintvizsgák Pályaorientációs tevékenység a szakképzésben A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete Legfontosabb törvényi és jogszabályi változások Elvek érvényesülése a szakképzésben A Szakképzés irányítás változásai A Fejér Megyei Kormányhivatal - Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály

6 3.3.2 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Földművelésügyi Minisztérium Pedagógiai Oktatási Központ A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A megyei szakképzés- és a területfejlesztés A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció A koncepció hatálya A koncepció szerkezete Alapelvek és feladatok Fejér megye szakképzésének jövőképe A szakképzés fejlesztés átfogó céljai A koncepció megvalósulásának elemzése Új célok Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök Az esélyegyenlőség biztosítása A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában Az információs rendszerek kiépítése Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására

7 Bevezető A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elengedhetetlen feladata, hogy összeállítsa a megyére vonatkozó középtávú szakképzés-fejlesztési koncepcióját. Meghatározza azokat a feladatokat, stratégiai célokat, és jövőképet, melyek iránymutatással szolgálnak a megye szakképzési szereplőinek. A évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 83..-ának értelmében október 01-jétől kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB). A javaslattevő, konzultációs és tanácsadó testületként működő szervezet hét főből áll. A nemzetgazdasági miniszter három éves ( ) időtartamra szóló kinevezést adott a bizottság elnökének Dávid Lajosnak, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének, valamint a bizottság tagjainak: Buday Attilának, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ igazgatójának, Andavölgyi Ferencnek a Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály főosztályvezetőjének, Tóth Erikának a Fejér Megyei Közgyűlés tagjának, Budai Angélának a Videoton Holding Zrt. HR igazgatójának (MGYOSZ), Turcsányi Sándornak a Fejér Megyei Agrárkamara titkárának, valamint File Dorottyának az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselőjének. Az MFKB tagjainak létszáma, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 83.. (1) bekezdésének október 1-jétől hatályos módosítása nyomán 5 főre csökken; mely azt jelenti, hogy a megyei közgyűlések nem delegálnak tagot, a kormányhivatalok pedig az eddigi kettő tag helyett csak egy tagot (a foglalkoztatásért felelős személyt) fognak delegálni. A Bizottságok új személyi összetételéről a miniszter dönt (a koncepció felülvizsgálatának időpontjában az új kinevezések még nem érkeztek meg). Az MFKB-nak szerteágazó feladat-és hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A bizottság feladata, hogy - munkaerő-piaci információk, foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján - összehangolja a munkaerő-piaci igényeket a szakképzés fejlesztésével. Így került a bizottság feladatai közé a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira (szakmaszerkezeti döntés) történő javaslattétel. Az MFKB javaslata az állam által elismert szakképesítésekre, a szakközépiskolák ágazati képzéseire, hiány-szakképesítésekre, illetve 2014 óta az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül, az állam által elismert szakképesítésekre terjed ki. A feladatok közül kiemelt fontosságú a időszakra vonatkozó megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció elkészítése során a Bizottságnak az is feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hátterét képezi az Európai Unió által megalkotott Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unióban és a tagországokban. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés 3

8 fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. A szakképzési rendszer átalakításánál támogatni kell, olyan struktúra létrejöttét, amely szolgálja a versenyképesség növelését, a kiválóan képzett szakemberek kibocsájtását. Gondolkodásmódot és szemléletformálást támogatva erősíteni kell a szakmunkások megbecsülését a társadalomban. A jól képzett szakembereket várják az üzemek, mert munkájuk nem nélkülözhető a korszerű termelési rendszerekben. Ezzel, vissza kell állítani a szakmunka elismertségét, megbecsültségét, anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Amikor a Fejér Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság 2013-ban elfogadta a Fejér megyei szakképzésfejlesztési koncepciót, döntött arról is, hogy ezt a koncepciót évente felülvizsgálja. Ennek keretében kiegészítette az előző év szakképzéssel kapcsolatos valamennyi adatsorát, számba vette a gazdasági és társadalmi környezet változásait és mindezek alapján megvizsgálta a kitűzött célok teljesítését, aktualizálta, és ha szükségesnek tartotta módosította azokat. A évi felülvizsgálatban a év adatai álltak rendelkezésre a helyzetelemzéshez, de a év addigi változásait is figyelembe vette ben csakúgy, mint 2013-ban jelentős szakképzést érintő változások következtek be. A bizottság a szakképzés-fejlesztési koncepció módosításával vizsgálja a kitűzött célok megvalósulását mindemellett reális, megvalósítható célok kitűzésére törekszik rövid és hosszú távon egyaránt. A felülvizsgálattal a megye gazdasági-társadalmi fejlődését kívánja szolgálni és tájékoztatni a munkaerőpiac, valamint a szakképzési rendszer szereplőit. 4

9 Vezetői összefoglaló Magyarország gazdasági életében Fejér megye jelentős szerepet tölt be. A gazdaság biztos hátterét nyújtó képzés és ezen belül a szakképzés kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a szakképzés fejlesztése szolgálja a munkaerőpiacot. Olyan képzési struktúra és minőségi képzés működjön, amely rugalmasan, hatékonyan és gazdaságosan elégíti ki a szakember szükségletet. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-ban összeállította a megye középtávú szakképzésfejlesztési koncepcióját, amiben megfogalmazta a megye szakképzésének jövőképét: A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja, amely teljes szakképzési vertikummal, jelentős gazdasági kapcsolati potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai életpályára felkészítő, innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket. A bizottság által elfogadott koncepció a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A bizottság a 2013-ban elfogadott koncepciót 2014-ben és részben I. félévében kiegészítette. A már korábbi évek és az elmúlt 2-3 év tapasztalatai alapján a bizottság számos javaslatot dolgozott ki a szakképzési rendszer változtatására, továbbfejlesztésére az országos törvény és rendeletalkotó hatóságok, valamint a megyei szakképzés-fejlesztésben együttműködő szervezetek, hatóságok, hivatalok részére. A megyei kamarai szakképzés-fejlesztési koncepció az érintettekkel, résztvevőkkel történő együttműködés áttekintése során jelentős mértékű, de nem elégséges kedvező változtatásról, a megvalósításban elért eredményről számol be. Megállapítható, hogy előrelépés történt a legfőbb cél a gazdaság és munkaerőpiaci igények szakképzési rendszer által történő jobb kiszolgálása tekintetében. Természetesen voltak, vannak még a rendszernek hiányosságai, de azok megoldásai szerepelnek a bizottság és a legtöbb érintett jelenlegi és távlati célkitűzései között. A három éve megyei szinten működő fejlesztési és képzési bizottságok, így a Fejér Megyei Bizottság kezdeményezései, törekvései, a koncepció megvalósítása érdekében kifejtett munkája, működései is részese azoknak az új folyamatoknak, fejezeteknek szervezeti és tartalmi változtatásoknak, amelyek a közelmúltban elindultak a szakképzés reformjának útján. Jelen dokumentum az elmúlt három év tükrében mutatja be a megye társadalmi-gazdasági helyzetét. Tárgyalja a megye természeti adottságait, gazdasági helyzetét, annak teljesítményét, vállalkozási 5

10 környezetét. Elemzi a megye településszerkezetét, demográfiai adottságait, foglalkoztatottsági helyzetét. Bemutatja a megváltozott közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúrát. Az adottságokat követően a dokumentum részletesen vizsgálja a szakképzés helyzetét, mint a fejlesztés kiindulási alapjait az Európai Uniós képzési célokkal és feladatokkal összevetve. Ebben kitér a szakmastruktúra, oktatott szakmák, beiskolázási adatok, képzési területi lefedettség elemzésére. Bemutatja a szakképzés hátterét, a szintvizsgák, tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, záróvizsgák eredményeit, a pályaorientációs tevékenységet. Tárgyalja a szakképzést érintő törvényi és jogszabályi változásokat. A koncepció fő témája az átalakulás alatt lévő szakképzés irányítás által létrejött új struktúra megismertetése. Bemutatja az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését megvalósító változásokat. A kormány a szakképzést folytató intézménytípusok és fenntartók átalakításával az iskolarendszerű szakképzést új alapokra helyezi. A szeptember 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a mostani szakiskola szakközépiskolává alakul, mely változás lehetővé teszi mindkét iskolatípusban a szakképesítés és az érettségi megszerzését. Az újonnan (2015. július 1.) létrejött, térségi alapon szerveződő szakképzési centrumok (megyénkben kettő alakult) lehetővé teszik a munkaerő piaci igények változására történő gyorsabb reagálást. A változások között szerepel a 2015-ben bevezetésre kerülő kamarai garanciavállalás rendszerének bemutatása, mely szinte egyedülálló a szakmunkásképzés történetében, új fejezetet nyit, új feladatot, kihívásokat jelent a duális, a tanulószerződés keretében végzett képzés megvalósításában. A július 1-jétől (A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosítása [46. (1) (1a) bekezdései és 92/C. -a]) működő rendszer elsődleges célja, hogy a tanuló gyakorlati képzését vállalati körülmények között valósuljon meg. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a kamara igazolást állít ki, amely lehetővé teszi a szakképző számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről, ebben az esetben a diák a gyakorlatát tanműhelyben tölti. Jelenleg, a rendszer bevezető évében, Fejér megyében a feltételeknek megfelelő szakmunkás tanulók 82%-ban (a megyék zömét lényegesen meghaladva) tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás formájában gazdasági környezetben folytatják a szakma elsajátítását. A kamarai garanciavállalás kapcsán a másik kamarai feladat, hogy minél több vállalkozó kapcsolódjon be a duális képzésbe, váljon gyakorlati képzőhellyé. Mindkettő része és kölcsönös segítése a másiknak és igen nagy kihívást jelent. A duális képzés a termelő gazdaság és a szabályozó állam konstruktív együttműködése, melyet a németek és az osztrákok már több évtizede gyakorolnak, nálunk most sikerült bevezetni és általánossá tenni. Ezáltal lényegesen megnöveltük a gyakorlati oktatási órák számát, a tanulóknak a munka világában történő oktatását. A gyakorlati és elméleti oktatók képzésének bevezetésével, 2015 novemberében 158 fő tett sikeres mestervizsgát és vette át mesterlevelét 11 szakmában a mesterképzés keretében, ezáltal jelentősen növelve a minőségi képzőhelyek számát. A duális képzés előnyei minden résztvevő számára - tanuló, gazdálkodó, iskola- kimutathatók a tapasztalatok is ezt igazolják, főleg a hiányszakmákban, ahol a tanulmányi ösztöndíj bevezetésével nagyságrendekkel megnőtt a jelentkezők és a szakmunkás képesítést szerző tanulók száma. Ennek legfontosabb hozadéka, a gazdálkodók munkaerő-piaci igényének, a szakképzés által történő, az eddigieknél jobb, de még messze nem elegendő kiszolgálása. 6

11 A színvonalas gyakorlati képzés megvalósítása érdekében visszaállításra került a gyakorlati oktatásvezető munkakör. Mindez az iskola és a gazdaság jobb együttműködését szolgálja. A gazdaság igényeinek kiszolgálását erősítő változás továbbá a másodszakma ingyenessé tétele, a hiányszakmák számának növelése (20 db), a nappali munkarend szerint bekapcsolódók korhatárának 21-ről 25 évre emelése. A koncepció megfogalmazza a szakképzés-fejlesztés átfogó céljait, részcélkitűzéseit. Részletesen tárgyalja a célok indoklását, feladatait és a hozzá rendelhető eszközöket. A fő témakörök: az esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése, a szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása, a gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzésben, az információs rendszer kiépítése. A bizottság folyamatos tevékenységével vizsgálja, elemzi és javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés irányaira. Tevékenységével támogatja a megyei képzési irányok kialakítását a keretszámok meghatározását. Döntéseiben kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszer korszerűsítésére, a személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésre álló eszközrendszer optimális kihasználására. A bizottság által 2013-ban elfogadott, 2014 ben felülvizsgált és módosított koncepció céljai és részcélkitűzései jelentős mértékben megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatosan történik. Az esetleges elmaradások (pályakövetési rendszer az infokommunikációs technikák elterjesztése, egységes adatbázis informatikai rendszer, az új jogszabályi környezet, a finanszírozási rendszer vitái, az érdekeltek közötti még meglévő feszültségek kezelése) az új jogszabályi előírások által felvetett változtatási megoldási feladatokat, célkitűzéseket, az elmaradásokat részletesen tartalmazza ezen értékelt, átdolgozott, aktualizált koncepció. Megvalósításuk a magyar és a megye gazdálkodóinak érdeke, fejlődésünknek nélkülözhetetlen része és emellett közös felelőssége! 7

12 8

13 1 Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Fejér megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai és kutatási eredményei is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A Kereskedelmi és Iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Fejér Megyei Kormányhivatal, Fejér Megyei Önkormányzat, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A koncepcióba számos, egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Új Széchenyi Terv Oktatás és képzés A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepcióról Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL). Nemzeti Fejlesztés

14 Széll Kálmán Terv Wekerle Terv Magyar Növekedési Terv Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012 Európa 2020 Stratégia Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására - Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Közép-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Fejér Megye közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve Fejér Megyei Közgyűlés 2008, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési stratégia Fejér Megye Területfejlesztési koncepciója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Koncepciója Dunaújváros Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Intézményfejlesztési Terv A Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció illeszkedik a 2014 őszéig megjelent stratégiai és fejlesztési koncepciókhoz és figyelembe veszi az EU időszakra vonatkozó irányelveit. 10

15 1.1 Módszertan megalkotását alátámasztó dokumentum Oktatás és képzés (ET 2020) Az Oktatás és képzés 2020 Európai Uniós dokumentum az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés új stratégiai keretrendszere, amely elődjén, az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramon alapul. Közös stratégiai célkitűzéseket biztosít a tagállamok számára, többek között e célkitűzések eléréséhez szükséges elveket, valamint közös munkamódszereket fogalmaz meg. Azaz Európa megalkotta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 2020-ig szóló stratégiáját, melyben a szakképzés központi szerepet játszik. A szakképzésre meghatározott, 2020-ra elérendő ambiciózus célok és a es időszakban elvégzendő feladatok támogatják e stratégia megvalósítását. A technológia, a politika és a társadalom változásai olyan szakképzést kívánnak meg, amely megfelel a munkaerőpiac szükségleteinek és rugalmasan képes követni annak változásait ra a munkahelyek több mint egyharmadában magasabb szintű képesítésre lesz szükség, az állások felében felső-középfokú vagy posztszekunder végzettséget fognak megkövetelni. Sok ezek közül szakképesítés. Általában véve a munkahelyek beleértve az elemi foglalkozásokat egyre több szakértelmet igényelnek. Cél a tudásalapú Európa létrehozása, illetve a mindenkire kiterjedő egész életen át tartó tanulás megvalósítását továbbra is megnehezítő kihívásokra adható válaszok keresése. Stratégiai célkitűzések: az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása: ( európai képesítési keretrendszer, Európai Mobilitás minőségi Charta.), az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása: (kulcskompetenciák), a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása: (foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák és készségek megszerezhetősége), a kreativitás és az innováció a vállalkozói tevékenységet is beleértve fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén: (transzverzális kompetenciák, tudásháromszög (oktatás kutatás innováció) működése). A célkitűzések kijelölik a nyolc kulcsfontosságú szakpolitikai területet is, azaz igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása; az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása; az egész életen át tartó tanulás megvalósítása; a fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása; az iskolai oktatás korszerűsítése; a szakképzés korszerűsítése (a koppenhágai folyamat); a felsőoktatás korszerűsítése (a bolognai folyamat); a foglalkoztathatóság megteremtése. 11

16 Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL). Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020. A magyar gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a humán erőforrás fejlesztése, az aktív korú népesség foglalkoztathatóságának és versenyképességének folyamatos javítása. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése, a kapcsolódó szolgáltatások és az oktatási-képzési, kulturális és munkaerő-piaci intézményrendszer fejlesztése elősegíti a foglalkoztathatóság javítását a tágan értelmezett humán tőke munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazításával, a releváns és versenyképes tudás biztosítása révén a vállalatok alkalmazkodóképességének javítását, K+F+I tevékenység bővülését, az IKT hoz kapcsolódó gazdaság fejlesztését, és jelentősen hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének megakadályozásához. Ezért az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája a tágan értelmezett humán tőke fejlesztésén keresztül az alábbi célkitűzések eléréséhez járul hozzá: A magas hozzáadott értékű munkahelyek betöltésére alkalmas munkaerő utánpótlása, a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából hiányzó képességek (pl.: idegen nyelvtudás, infókommunikációs készségek) pótlása. Informatikai és műszaki szakemberképzés minőségének és mennyiségének javítása, a gazdaság és K+F+I igényekhez igazítása. A valós reálgazdaság igényeinek és a növekedési potenciállal rendelkező ágazatok képesítési szükségleteinek megfelelő és ahhoz rugalmasan igazodó, versenyképes tudást biztosító képzési és egész életen át tartó tanulási rendszer megteremtése. A hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, kiemelten az alacsony iskolai végzettségűek, tartós munkanélküliek, romák, az idősek, a fiatalok, a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztathatóságának javítása, az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésük támogatása. Az oktatás és képzés az egész életen át tartó tanulásban résztvevők összetételéhez igazítása. A szegregált élethelyzetek felszámolása. A társadalmi hátrányok átörökítésének mérséklése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése, felzárkózás támogatása a kulturális intézmények által biztosított nem formális és informális tanulási formák és a kultúra integrációs szerepének erősítésén, valamint a középosztály és szerepének megerősítésén keresztül. Az egész életen át tartó tanulás politikájának alapelvei: a tanuló állampolgár igényeinek középpontba helyezése, megfelelő erőforrások biztosítása, az oktatáshoz való hozzáférés, a tanulás lehetőségének biztosítása, társadalmi felzárkózás, a tanulási kultúra kibontakoztatása a teljes népesség körében, törekvés a kiválóságra, partnerségen alapuló fejlesztés. 12

17 Szakképzés a gazdaság szolgálatában A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepcióról A magyar szakképzés-fejlesztési stratégia az európai szakképzési rendszerek azon élenjáró tapasztalatainak figyelembe vételével készült, amelyek szerint a szakképzésnek korszerű oktatási szolgáltatásként kell funkcionálnia. Ezt a célt szolgálva a Kormány a szakképzési feladat- és intézményrendszer, a szakképzés szerkezetének átalakítása, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes iskolai rendszerű szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében a 1040/2015. (II. 10.) számú határozatával elfogadta a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepciót. A koncepció kiemelten foglalkozik a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók: a) A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, kibocsátása; b) A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése; c) A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása. A magyar szakképzés jövőképe 2020-ra 1. A szakképzési centrumok kialakítása. A szakképzési centrumok az adott térség gazdasági folyamataival összhangban biztosítják a szükséges munkaerő utánpótlását. 2. Megerősödik a duális képzés, ezáltal biztosítva, hogy a végzett szakmunkások és technikusok gyakorlatorientált, naprakész tudással rendelkezzenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, növelve a szakképzés presztízsét. 3. Az ágazat specifikus szabályozás megvalósulását követően reálisan várható a tanulószerződések számának emelkedése. 4. A tanulószerződés alapján nyújtható tanulói támogatási, illetve a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer kiszélesítésével több tanuló vesz részt a szakképzésben. 5. Szakképzés és a felsőoktatás közötti jogszabályokban meghatározott átjárási lehetőségek mindkét irányba biztosítják az átlépést a különböző oktatási rendszerek között. 6. Minden szakképzési tanulmányi ágból lehetővé válik a felsőoktatás irányába történő továbblépés. 7. Hatékony pályaorientációs rendszer segíti majd az általános iskolai tanulókat a képességeiknek és alkatuknak megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásában. 8. Az új típusú HÍD programok révén a korábban lemorzsolódó tanulók is szakképesítést szereznek, 9. A pedagógusok az egyetemi és főiskolai tanulmányok alatt felkészítést kapnak a szakképzésben és felnőttképzésben történő oktatásra is. 10. A szakképzési pedagógus életpálya- modell kialakításával gyakorlati oktatók elismert és megbecsült tagjaivá válnak a pedagógus közösségnek. 13

18 14

19 2 Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete 2.1 A megye településszerkezete A KSH 2012-ben közzétett adatai szerint Fejér megye területe km 2, Magyarország területének 4,7%-át foglalja el, a megyén belül tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. Fejér megye a Közép - Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye természeti adottságait tekintve, az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. Fejér megye földrajzi elhelyezkedése kedvező, a közép-európai és a mediterrán fejlesztési övezetek metszéspontján található, a Bécs- Budapest innovációs zónába tartozik, az ún. Kelet-Európai Banán részeként. A Közép- Európát Dél-Európával összekötő Adria-Pannónia Banán felöli Észak-Dunántúlt egészen a fővárosig. Ezen kívül a Közép-és Dél-Dunántúl térségen halad át a tervezett Helsinki korridorok közül kettő, melyek Európa legfontosabb közlekedési tengelyei. A Duna, mint Európa egyik legfontosabb összekötő vízi útja a megye keleti határán folyik, követve a 6-os sz. főút vonalát. Fejér megye hazai térszerkezetben is kedvező pozíciót foglal el. A megye földrajzi és közlekedési lehetőségei kedvezőek, autópályával is rendelkezik. Az M7-es autópálya Fejér megyén halad át érintve Veszprém megyét - és meggyorsítva a Balaton, valamit a szlovén határ elérhetőségét. Elkészült az M6-os autópálya Fejér megyei szakasza, amely Ercsi és Dunaújváros illetve az autópálya melletti kis települések könnyebb megközelíthetőségét szolgálja. Ezeken túl jelentős még a 8-as főközlekedési út amely Ausztria irányába jelent komoly forgalmat -, ami Fejér és Veszprém megyét köti össze, illetve egész Veszprém megyét átszeli. Mindezeken túl jónak mondható a régió vasúti közlekedése is. Ezek a lehetőségek nagyban hozzájárulnak a munkavállalók mobilitásához, azonban mindez nem mondható el a kistelepüléseken élők esetén, ahol nehézkes a csatlakozási pontokhoz való eljutás. Az ingázások irányát tekintve a Zirci térségből Mór és Veszprém felé történő ingázás jellemző, a várpalotai térségből Fejér megyébe jár dolgozni a munkavállalók egy része. A Fejér megyei Bicske és Dunaújváros körzetekből, valamint Székesfehérvárról jellemző a fővárosban történő munkavállalás. Ugyanakkor a megye déli, dél-nyugati területeiről elsősorban a megyeszékhelyre történő ingázás a jellemző. Mindezeken túl a megyén belüli ingázás a főbb ipari városokba is irányul. A 62. sz főút Dunaújváros és Székesfehérvár közötti szakasza átadásra került. A térség út fejlesztései a környező települések számára is hasznosak. Az előző ban megírt koncepcióhoz képest nem változott jelentős mértékben a megye településszerkezete. 15

20 1. sz. táblázat A megye települései népességkategóriák szerint ( ) Kategória Lakosság arány (2012.) Lakosság arány (2013.) Lakosság aránya (2014.) fő 0,29 % 0,19% 4 % fő 3,59 % 3,96% 19 % fő 4,80 % 5,34% fő 6,00 % 6,20% 30 % fő 7,82 % 7,00% fő 4,37 % 5,09% fő 5,26 % 4,53% fő 2,57 % 2,66% fő 3,88 % 6,10% fő 4,38 % 2,19% 35 % fő 12,76 % 12,83% fő 9,00 % 9,19% fő 11,29 % 11,11% fő fölött 23,88 % 23,57% 12 % Forrás: Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés 2.2 Demográfiai adatok január 1-jei adatok alapján Fejér megye az ország népességének 4,3 százaléka számára, főnek nyújt lakóhelyet. Legkisebb települése Bakonykúti, ahol csupán 132 lakó él. A megye településsűrűségi mutatója (2,5 település/100km²) kisebb az országosnál (3,4 település/100km²), tehát sűrűbben lakott terület január 1-jei állapotok szerint a népsűrűség 97,7 fő/km 2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége. 2. sz. táblázat A megye lakónépességének adatai Év száma A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % 16 az országos százalékában Egy km 2 -re jutó lakónépesség ,97% 4,27% 98, ,93% 4,27% 98, ,79% 4,27% 98, ,70% 4,27% 97, ,87% 4,27% 97, ,94% 4,25% ,6 % 4,2 % 96 forrás: KSH január 1-jei adatok alapján Fejér megye lakosainak száma fő volt. Ez a szám 2014-re mely 0,2%-kal, tovább mérséklődött. Fejér megyében 2013-ban az országossal ellentétben a

21 népességfogyás mérsékeltebb ütemben csökkent. A stagnáló születésszám és a növekvő számú halálozás eredményeképpen a megye lakossága 1550 fővel csökkent egy év alatt. Az előzetes adatok szerint 2014-ben gyermek született, 3,2%-kal több, mint az előző évben. 1. sz. diagram Fejér megye korfája sz. diagram Fejér megye korfája Forrás: KSH 17

22 A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik, hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 89,5 %-a évinek. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,19 év (az országos adat 78,23 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,22 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,94 év (országos adat: 70,93 év, Közép-Dunántúli régió adata: 70,91 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken év elején a megye lakosságának 14,4 százaléka 14 év alatti, 69,7 százaléka év közötti, míg 15,9 százaléka 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. A gyermeknépesség aránya csökken, az idősebb korosztályé, viszont nő. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2012-ben pedig csak 21 fő. A 2012-es év elején fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott az aktív (munkavállalási) korú népesség csoportjába. A 2013-as értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,25 év (az országos adat 78,73 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,59 év). A férfiak esetében ez a mutató 71,52 év (országos adat: 72,01 év, Közép-Dunántúli régió adata: 71,73 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. A diagramból látható, hogy az egyes korosztályok létszáma folyamatosan csökken január 1-jei adatok alapján a megye lakossága 1550 fővel csökkent, ami 2,8 %-kal magasabb a évinél. Az év elején 288,9 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába 2014-ben a megye lakosságának 14,4 %-a 14 év alatti, 69,4%-a év közötti, míg 16,2%-a 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség eltartottsági rátája csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. Az eltartott népesség rátája 44 %, ami kedvezőbb a régiós és az országos mutatónál egyaránt. Év elején Fejér megyében az öregedési index 110,4 %, alacsonyabb az országos mutatónál. Az év elején 302,8 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. 3. sz. diagram Fejér megye születési adatai Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 18

23 2.3 Fejér megye gazdasági helyzete A megye gazdasági helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsájtott elemzések alapján készítettük el. Fejér megyét évtizedek óta hazánk legtermelékenyebb megyéi között említik, gazdasági mutatói 2001 óta kismértékű visszaesést és stagnálást mutatnak. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom-Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a Közép-Magyarországi és a Nyugat- Dunántúli régió után tartja III. helyét. 3. sz. táblázat GDP-re vonatkozó adatok Fejér megye Közép- Dunántúl Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában A megyék, régiók közötti sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján ,8 94,5 84,5 88,0 92,8 94, ,6 90,8 83,4 87,3 87,9 87,9 88,4 III. III. III. III. III. III. III. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2012-ben 102,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, folyó áron háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Egy lakosra 241 ezer forint beruházási érték jutott, ami az országos átlag 78%-át jelentette ban Fejér megyében 2929 (ezer Ft) az egy főre jutó bruttó hazai termék. 4. sz. táblázat A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Beruházások összesen Fejér megye Közép-Dunántúl Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 19

24 5.sz. táblázat A gazdasági szervezetek beruházásai főbb gazdasági ágak szerint 2012, 2013, 2014-es év tükrében Megnevezés Millió forint Beruházások teljesítményértéke Megoszlás % Millió forint Megoszlás % Előző év= 100 % (2012.) Előző év= 100 % (2013.) Előző év=100% (2014.) Mezőgazdaság , ,9 95,4 114,3 Ipar , ,6 70,9 131,4 112,7 Építőipar , ,1 88,5 87,1 127,6 Kereskedelem , ,4 55,6 145,7 Szállítás és raktározás , ,6 132,4 3,1- szeres Ingatlanügyletek , ,1 63,9 133 Adminisztratív szolgáltatás , ,6 176,7 74,1 Közigazgatás , ,7 220,1 87,2 104,5 128,2 107,7 124,2 101,3 Beruházás összesen: % % Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A évi adatokból látható, hogy a beruházások mintegy háromnegyedére estek vissza és a termelő tevékenységek esetében is csak visszaesés tapasztalható. A legnagyobb a visszaesés a kereskedelem, az ingatlanügyletek és az ipar területén. A évi adatokból látható, hogy a beruházások harmada esett vissza az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesés az adminisztratív szolgáltatás területén következett be. A szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban pedig több mint 3-szorosára nőtt a fejlesztési ráfordítások aránya. Az ipari termelés értéke lassabban növekedett, mint az előző évben, az ipari termelés volumene visszaesett, (0.4%) viszont a megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 13,6 %-kal nőtt ban a fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 132,311 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására. A megye egy-egy lakosára jutó 332 ezer forintnyi beruházási érték 53 ezer forinttal elmaradt a Közép-Dunántúl átlagától, 54 ezer forinttal magasabb volt viszont az ország megyéit együttesen jellemző Budapest nélkül számított átlagértéknél első félévében továbbra is alacsony a beruházási aktivitás, bár a megye gazdasági szervezetei tárgyi eszközbeszerzésre, -felújításra folyóáron 2,8-szor többet fordítottak, mint egy évvel korábban. Ezzel a Budapest nélkül számított megyei rangsorban Pest után a második helyet foglalták el. 20

25 Foglalkoztatás bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javulása következhet be, ha az oktatási rendszerben különösen felsőfokon javul a vállalkozói ismeretek elsajátítása és a felsőoktatás közelebb kerül a vállalkozásokhoz. A fejér megyei telephelyű, 4 fő feletti ipari vállalkozások 596,1 milliárd, a megyében bejegyzett, legalább 50 fős ipari szervezetek 497,3 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. A termelés a telephely szerinti megfigyelés alapján 8,3, a székhely szerinti adatokat tekintve 10,3%-kal nőtt 2014 első negyedévéhez képest. A megye egy-egy lakosára jutó termelési érték (1,4 millió forint) meghaladta az országos átlag kétszeresét. Az ipari termelés növekedett, az egy lakosra jutó megyei termelési érték meghaladta az országos átlag kétszeresét. 4.sz. diagram Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4 Mezőgazdaság 2010-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének közel 13%-át a Közép-Dunántúlon állították elő. Három megyéje közül Fejér hozzájárulása volt a legnagyobb, 5,4 %, Komárom- Esztergomé 3,8 %, míg Veszprémé 3,5%. Az előző évihez képest a mezőgazdaság GDP részesedése azonos mértékben (0,3 százalékponttal) nőtt a Közép-Dunántúlon (4,8%-ra), mint az országban (3,8%- ra), ugyanakkor Fejér megye az átlagosnál jobban teljesített: 0,6 százalékponttal, 5,5%-ra növelte részarányát. A Közép-Dunántúlon 2010-ben 20,5 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, az országos teljesítmény 14%-át. A befektetések felét Fejér megye területén valósították meg, az összes ráfordítás másik fele, pedig 28 22%-os arányban Komárom-Esztergom és Veszprém megye között oszlott meg. A közép-dunántúli vállalkozások 2010-ben már az ágazati GDP 19%-ának megfelelő összeget invesztálták a mezőgazdaságba, szemben a évi 14%-kal. 21

26 2013-ban Fejér megyében a növénytermesztés volumenét tekintve (a tavalyi gyenge bázis után) jó évet zárt az agrárium. A december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Fejér megyében a főbb haszonállatok közül a juh kivételével kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A több növény termelésében rekordot hozó évhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 2015 első felében visszafogottabban alakult. A terméseredményekre kedvezőtlenül hatott az időjárás is, az enyhe őszt és telet hűvös tavasz követte. A június 1-jei állatszámlálás adatai alapján a főbb gazdasági haszonállatok országos állományai a juhok kivételével gyarapodtak; a szarvasmarhák száma 3,8, a sertéseké 2,1, tyúkállományé 6,5%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, míg a juhállomány 3,6%-kal csökkent. Az állományok változása térségenként eltérően alakult. Az egy évvel korábbihoz képest országosan a tehén- és a tojóállomány gyarapodott, az anyakocák és az anyajuhok száma pedig lényegében nem változott. A tehenek száma Észak-Alföldön, illetve Dél- és Közép-Dunántúlon nőtt az átlagosnál nagyobb mértékben, a tojótyúkok állomány gyarapodása pedig Közép-Magyarországon volt a legjelentősebb. Ipar 2012-ben Fejér megye ipari termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 1906 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron az előző évi termelés kilenc tizede. Ezzel a megyék rangsorában az ötödik legmagasabb termelési értéket adta. Az egy lakosra jutó termelés értéke 4 millió 485 ezer forint volt, ami megközelíti a régió átlagát, ugyanakkor majdnem kétszerese az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 1783 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az előző évinél egy tizedével kevesebbet. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében kitevő feldolgozóipar 1741 milliárd forint értékű kibocsátása 11%-kal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A feldolgozóipari termelés közel négy tizedét adó gépipar teljesítménye negyedével maradt el az előző évitől. Az ágazaton belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása felére esett vissza, ezzel szemben közel tizedével növekedett a villamos berendezések és 6%-kal a gépek, gépi berendezések termelési volumene. A feldolgozóipari teljesítmény három tizede a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátásából származott, ezek előállított mennyisége 6,3%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül 16%-kal bővült az élelmiszeripari, és 18%-kal a gumi-, műanyag, valamint nem fém ásványi termékek gyártása. A csökkenő külpiaci kereslet miatt 2,6%-os belföldi keresletnövekedés mellett az összes értékesítés tizedével maradt el az előző évitől. A feldolgozóipar termékeinek négyötödét külföldön értékesítették. A megye iparában döntő súlyt képviselő gépipar összes eladása 27%-kal esett vissza a évihez képest. Ágazatai közül csak a gép, gépi berendezés gyártása tudta növelni kivitelét, míg a belföldi értékesítés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásán kívül minden ágazatában növekedést mutatott. A gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek exportja 21%-kal, az élelmiszeripari termékeké 17%-kal bővült. 22

27 6. sz. táblázat Az ipari termelés értéke (millió Ft-ban) Terület Fejér megye Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A megye iparát nagyon erős koncentráció jellemzi: az össztermelés és az export-értékesítés közel kilenc tizedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok adták. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek átlagos létszáma 2,7%-kal bővült az előző évhez képest. Az összes foglalkoztatott több mint négy tizedét a gépiparban alkalmazták, ahol 10% volt a növekedés. A gépiparon belül a járműgyártásban ötödével (mintegy 8400 főre) nőtt az alkalmazásban állók száma. Az ipar összességét tekintve a termelés csökkenése az alkalmazásban állók számának kismértékű emelkedése mellett következett be, így az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 13%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelékenységének csökkenését a gépiparban lezajló kedvezőtlen folyamatok döntően befolyásolták. Itt 10%-os alkalmazotti létszámbővülés mellett a termelés egy negyedével való visszaesését regisztrálták ban a Fejér megyei telephellyel rendelkező, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások 1880 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, ezzel a Közép- Dunántúl összes kibocsátásának 39%-át adták. Az ipari termelés 2012-ről 2013-ra 5,3 %-kal nőtt. Egy lakosra 4,5 millió forint termelési érték jutott, ami azonos a régió átlagával és közel kétszerese az országos átlagnak. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások produktuma 1769 milliárd forint értékű volt, ami összehasonlító áron 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg, melynek kibocsátása 4,2%-kal maradt el az előző évitől. A feldolgozóipari termelés közel négytizedét adó gépipar teljesítménye 10%-kal csökkent, aminek legfőbb oka, hogy a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása az előző évi kétharmadára esett vissza, emellett 14%-kal szűkült a gépek, gépi berendezések gyártása is. Ezzel szemben a gépipar termelésének közel felét kitevő járműipar 17%- kal növelni tudta kibocsátását. 7.sz. táblázat A megyei székhelyű ipari termelés értéke és volumenindexe I. negyedév I. félév I III. negyedév I IV. negyedév Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti adatai alapján az országosan előállított milliárd forint termelési érték 7,6%-os volumennövekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala kivételével minden megyében nőtt az ipari termelés volumene. A legnagyobb bővülés Bács-Kiskun és Somogy 23

28 megyékben (21, illetve 19%) következett be, de Győr-Moson-Sopron, Heves, Tolna és Vas megyékben is tíz százalék feletti növekedést regisztráltak. Az ország legiparosodottabb megyéjében, Győr-Moson-Sopronban az egy lakosra jutó ipari termelés háromszorosa az országos átlagnak, szemben Baranyával, ahol a mutató értéke az országos átlag harmada. Építőipar A megye építőiparának 2007 óta tartó visszaesése 2012-ben is folytatódott. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek éves termelési értéke 27,5 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 15%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Országosan ennél jóval kisebb mértékű (4,4%) volt a visszaesés. Az egy lakosra jutó termelési érték Fejérben 64,8 ezer forint, ami a régió átlagánál (62 ezer forint) valamivel magasabb, de az országos érték hat tizedét sem éri el. Biztató jelenség azonban, hogy a 2009 óta tartó csökkenés után most jelentősen, 46%-kal emelkedett az építési engedélyek száma (586), így a megyék rangsorát tekintve Fejér megye a legnagyobb arányú növekedést könyvelheti el. Az építőipar vonatkozásában fontos kitérni, hogy Fejér megyében 2012-ben 317 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami csupán három negyede az egy évvel korábbinak ban a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 30,2 milliárd forintot tett ki, az építőipari termelés összehasonlító áron 8,4%-kal haladta meg az előző évit. Országosan közel 12%-kal bővült az építőipar kibocsátása. Az egy lakosra jutó termelési érték 71,7 ezer forint, ami alacsonyabb a régió átlagánál (83,3 ezer forint), és az országos átlag (128,2 ezer forint) hattizedét sem éri el. Az építőipari termelés értéke közel fele-fele arányban oszlott meg a két építményfőcsoport között, eredményük változása azonban ellentétes előjelű volt. Az épületek építése 3,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) 21%-kal nőtt. Az építőipari vállalkozások 2013 végén fennálló 2,2 milliárd forint értékű szerződésállománya 11%-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül az épületek építésére szóló megrendelések 35%-kal bővültek, az egyéb építmények építésére szólók az előző évihez hasonlóan alakultak. Az év egészében a Fejér megyei vállalkozások 45%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján előállított 710 milliárd forint termelési érték 13%-os volumennövekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Somogy, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok kivételével minden megyében nőtt az építőipar teljesítménye. A növekedés mértéke több megyében kétszámjegyű volt, a legnagyobb, mintegy 84%-os termelésbővülés Vas megyében következett be. Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, több mint kétszerese az országos átlagnak. Nógrád megyében a mutató értéke az országos átlag mintegy ötödét érte el. 24

29 Turizmus A Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 1,4%-kal kevesebb, 159 ezer vendéget fogadtak, a szálláshelyeken eltöltött 356 ezer vendégéjszaka 3,3%-kal maradt el a 2011-ben regisztrálttól. A megye idegenforgalmát mérséklődő belföldi, ugyanakkor élénkülő külföldi kereslet jellemezte. A teljes vendégkör több mint háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma 3,6, az eltöltött vendégéjszakáik száma 5,9%-kal visszaesett. Határainkon túlról elsősorban az európai kontinens országaiból 37 ezer fő érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 102 ezret, ami 3,7%-kal volt magasabb a január-decemberinél. A látogatók az előző évinél rövidebb időre foglaltak szállást: a hazai vendégek átlagosan 2,1, a külföldiek 2,8 éjszakát töltöttek el a megyei szálláshelyeken ban a Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyeket 157 ezer vendég vette igénybe 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A vendégkör négyötödét a belföldi vendégek adták, külföldről 32 és félezren látogattak a megyébe. A belföldi vendégek száma 2012-höz képest 4 ezer fővel (3,1%- kal) nőtt, a külföldieké viszont 8 ezer fővel (közel 20%-kal) csökkent. 5.sz. diagram Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/ első félévében a megyei építőipari szervezetek összehasonlító áron 12%-kal több, 6,8 milliárd forint termelési értéket realizáltak az egy évvel korábbihoz képest. A megye kereskedelmi szálláshelyein az első három negyedév folyamán mintegy 36 ezerrel több ( ) éjszakát töltöttek az idelátogató vendégek a tavalyinál. A vendég-éjszakák számának növekedése 13,2 %-ot ért el az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A vendégéjszakák zömét (74,7 %-át) belföldi vendégek vették igénybe. A külföldiek által nálunk töltött éjszakák száma az előző év azonos időszakinak az 1,2- szeresére emelkedett, a belföldieké ennél kisebb mértékben, 10,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 25

30 6.sz diagram A vendégéjszakák számának alakulása Fejér megyében Forrás: Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés 2.4 Vállalkozási környezet Fejér megyében december 31-én gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 0,8%-kal kevesebbet. Év végén összesen megyei székhelyű vállalkozás és 4012 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 35 65%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A regisztrált társas vállalkozás kétharmada korlátolt felelősségű, háromtizede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma 3,7%-kal növekedett, a bt-ké 7,3%-kal csökkent. Egy százalék alatti a részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada, melyekből 148-at, illetve 101-et tartottak nyilván. A társas vállalkozások szinte teljes egésze kis-, azon belül is túlnyomórészt (10 fő alatti) mikro vállalkozás. Mindössze 144 középvállalkozást ( fő) és 44 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Az év végén nyilvántartott egyéni vállalkozó 35%-át fő-, 47%-át mellékfoglalkozásúként vették nyilvántartásba, 18%-uk pedig nyugdíj mellett dolgozott, és csak a mellékállásban vállalkozók köre bővült, 1,2%-kal. Az egyéniek csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 42%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A vállalkozások több mint ötöde a mezőgazdaság, 15%-a, az ingatlanügyletek, 12%-a kereskedelem, egytizede a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, további 7,6%-a, az építőiparban, 5,5%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén kis mértékben bővült a szervezetek száma, amit döntően az egyéni vállalkozások számának növekedése eredményezett. 26

31 7.sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként,társas vállalkozás 2013.év 2014.év Többi gazdasági ág; 20,7 Mezőgazdaság; 2,6 Ipar; 11,3 Adminisztratív szolgáltatás; 5,6 Építőipar; 12,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 15 Ingatlanügyletek; 5,5 Vendéglátás; 4,9 Kereskedelem; 21,7 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 8.sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, Egyéni vállalkozás 2013.év év Többi gazdasági ág; 19,6 Mezőgazdaság; 30,6 Adminisztratív szolgáltatás; 3,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 7,4 Ipar; 2,5 Ingatlanügyletek; 20,5 Vendéglátás; 3,9 Építőipar; 5 Kereskedelem; 6,8 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 2012-ben a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a régiós és országos arányokhoz nagyjából hasonlóan, a következőképpen alakul: 20,1% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, 16,8% az ingatlanügyletek ágazatban, 11,7 % a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, közel 10% a tudományos, műszaki tevékenységek ágazatában, közel 8% az építőiparban, és 5% a feldolgozóiparban tevékenykedik. A fennmaradó 28,4% a szállítás-raktározás, bányászat, infókommunikáció, villamos-energia, szennyvíz- és hulladékkezelés, egyéb szolgáltatás ágazatokban üzemel néhány %-os részesedésekkel. 27

32 Az agrárágazatban működő vállalkozások a megye mezőgazdasági adottságainak megfelelően legnagyobb részt a megye déli területén jöttek létre. A megye legnagyobb foglalkoztatói a városokban, ezen belül főként Székesfehérváron és Dunaújvárosban találhatók. A fős és 500 fő fölötti vállalkozások valamivel több, mint fele Székesfehérváron helyezkedik el. Arányait tekintve a régiós és országos viszonyokhoz hasonlóan az összes vállalkozás 70%-át az 1-9 fős mikro vállalkozások teszik ki, amelyek lényegében önfoglalkoztatók. A Fejér megyében keletkező termelési érték, tőkevagyon, értékesítésből származó bevétel és vállalkozási eredmény 2010-ben a következőképpen alakult a társasági adóbevallásokból származó adatok szerint. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 1,4MFt volt a megyében 2010-ben, amely alacsonyabb az országos (1,9MFt), de magasabb a régiós értékhez képest (1,3MFt). A bevételi oldalt vizsgálva a megye vállalkozási tevékenységből származó összes bevétele 3.695Mrd Ft, amelynek 52%-át Székesfehérvár, 17,5%-át Dunaújváros, 11,5%-át Bicske, 4,6%-át Mór, 2,5%-át Szabadegyháza és 1,9%-át Rácalmás vállalkozásai realizálták. 1 A Fejér megyei vállalkozások jegyzett tőkevagyona 437,4Mrd Ft, amelyből a külföldi tőke 68%-ban részesedik (régiós arány 65%, országos arány 59%) december 31-én Fejér megyei székhellyel gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,4%- kal többet, mint 2012 végén. A szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 6,6%-uk pedig nonprofit szervezetként került a nyilvántartásba. A vállalkozásokat 33-67% arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma a korábbi negyedévekhez hasonlóan csökkent. A társas vállalkozásokon belül a kétharmados részarányt képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma nem változott számottevően, a betéti társaságoké viszont amely a második legnépszerűbb cégforma jelentősen, 7,8%-kal visszaesett. A kisebb arányt képviselő szövetkezetek száma 1,4-szeresére bővült, részvénytársaságból pedig 3-mal többet regisztráltak, mint egy éve. Fejérben az ipari termelés értéke az év eltelt hónapjaiban lassabb ütemben növekedett, mint megelőző év azonos időszakában I-III. negyedévében a megyei székhelyű ipari termelési érték 1425,97 milliárd Ft volt, 83,4 milliárddal kevesebb, mint megfelelő időszakában. Az ipari termelés volumene visszaesett, ami kedvezőtlenebb az országos szintű volumen változásnál. A megyei székhelyű belföldi ipari értékesítés is visszaesett az előző év azonos időszaki adatához képest, aminek mértéke 0,4 %-ot ért el a negyedév végéig. Országos szinten az értékesítést kismértékű növekedés jellemezte, a szerény mértékű növekedés 1,5%-os. A külföldi értékesítés volumenét is a csökkenés jellemezte megyénkben, ami 91,9%-ot ért el. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 20,9 milliárd forint volt a negyedév végén, ami jelentősebb, 13,6%-os növekedést jelent az előző év azonos adatához viszonyítva. Fejér megye gazdasági szervezetei 2013 évben 145,7 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, s ezzel 17,0 %- kal, 29,9 milliárddal alacsonyabb teljesítményértéket produkáltak a 2012-es megfelelő értéknél december 31-én Fejér megyei székhellyel 61,4 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,6%- kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek 63%-a önálló, 29%-a társas vállalkozás 1 Az utóbbi két település magas részesedése a Hungrana Kft. és a Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenységével magyarázható. 28

33 volt, a nonprofit szervezetek 6,7%-os, a költségvetési szervek és egyéb szervezetek pedig 1% alatti részarányt képviseltek. Év végén folytatódott az év közben is megfigyelhető tendencia: az önálló vállalkozók száma 3,7%-kal bővült, a társas vállalkozásoké ugyanakkor 5,8%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Utóbbiban meghatározó szerepe volt annak, hogy mind a kft-k, mind a bt-k száma csökkent, 4,8, illetve 8,5%-kal. A 39 ezer önálló vállalkozó 42%-a váltotta ki tevékenységéhez az egyéni vállalkozói igazolványt. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók közel fele mellékfoglalkozásúként tevékenykedett. A vállalkozások száma a nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban, az ingatlanügyletek területén, valamint a tudományos és műszaki tevékenységben emelkedett, a kereskedelemben viszont csökkent a december végihez képest. 9. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4 2.5 Foglalkoztatottsági helyzet A fejér megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma az előző évhez képest nem változott, a versenyszférában kevesebben, a közszférában, azon belül a közigazgatásban és az 29

34 egészségügyben többen dolgoztak. A regisztrált álláskeresők száma 2012-ben nőtt, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási arány kedvezőbb volt az országosnál ben a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Fejér megye éves népességének 58%-a, 188,7 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A lakosságon belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 170 ezer fő volt, 800-zal kevesebb a évinél. A megyei munkanélküliségi ráta 10,3%, a foglalkoztatási arány 52,3% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál. 8. sz. táblázat A KSH munkaerő-felmérés adatai Fejér megye Fejér megye Fejér megye Középdunántúl i régió Országosa n Fejér megye Középdunántúli régió Országo san Fejér megye Középdunántúli régió Országo san Megnevezés Népesség száma (ezer fő) Foglalkoztatotta k (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliség i ráta (%) 427,4 426,1 425,6 1090,3 9957, ,3 7630,7 325, ,1 164,1 170, ,3 3935,5 173,3 449,7 3938,4 190,5 475,4 4141,7 12,6 11,3 18,2 46,1 457,7 18,6 43,6 448,9 10,6 27,2 318,5 181,3 188,9 188,7 492,5 4393,2 191,9 493,3 4387,4 201,2 502,6 4460,2 146,4 136, ,4 3259,8 132, ,3 124,4 324,3 3089,9 55, ,7 57,4 59,2 59,1 57,5 61,8 60, ,1 52,4 52,3 53,2 51,4 53,5 53,8 51,6 58,5 57,5 54,8 9,5 9,6 9,6 10,3 10,4 9,7 8,8 10,2 5,3 5,4 7,1 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján mely más fogalmi rendszerben gyűjti az adatokat év végére az álláskeresők száma ( fő) 2011 decemberéhez képest 2,8%-kal nőtt. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, egynegyede pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma 1,3-szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz 30

35 képest. December végén mindeközben a megyében a tavalyinak 1,3-szerese, 1268 bejelentett üres álláshely volt, így egy betölthető álláshelyre 17 nyilvántartott álláskereső jutott. A 2013-as adatokkal kiegészítve megállapítható, hogy az előző évben tapasztalt tendenciák folytatódnak. A közszféra mintegy 25 ezer fős létszáma 7,8%-kal növekedett, ezzel szemben a versenyszféráé (84 ezer fő) 1,8%- kal kevesebb volt a évinél. Munkakör szerint az állami szektor fizikai dolgozóinak száma nőtt legjobban, a legnagyobb csökkenés a vállalkozásoknál lévő szellemi állományt jellemezte. Az alkalmazottak közel négy tizedét foglalkoztató iparban stagnált, a többi jelentős gazdasági ág közül a közigazgatásban, valamint az egészségügyben nőtt az alkalmazottak száma, a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak. 9. sz. táblázat Az alkalmazásban állók megoszlása foglalkozásuk szerint Időszak Alkalmazásban álló, fő fizikai foglalkozású szellemi foglalkozású összesen I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I III. negyedév I IV. negyedév Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A teljes munkaidőben alkalmazásban állók évi átlagos bruttó keresete 213 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 222 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 185 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, 7,2%- kal emelkedtek 2011-hez képest, ezen belül a versenyszférát 9,3%-os növekedés, a költségvetést stagnálás jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset januárdecemberben 138 ezer forintot tett ki, 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (224 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,1% volt az egyéb munkajövedelem aránya. A foglalkoztatottsági esély növelése szempontjából is fontos, hogy a munkanélküliek összetétele milyen arányú az iskolai végzettség szempontjából. A év folyamán az álláskeresők 46,6%-a szakképzetlen volt. 53,3% rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettségűek 31

36 tették ki 35,2%-kal. A szakmunkásképzőt végzettek az álláskeresők 30,8%-át, a szakközépiskolát végzettek a 14,0%-át, a gimnáziumot végzettek a 8,7%-át tették ki ban fő volt az alkalmazásban állók száma. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, az oktatás kivételével a évinél magasabb létszámban. A termelő ágak közül a mezőgazdaságban stagnált, az iparban (és a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is) nőtt az alkalmazottak száma, míg az építőiparban tizedével kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 221 ezer forintot tett ki, 3,8%-kal többet, mint egy évvel korábban (országosan 3,4%-os növekedés volt jellemző). A szellemi foglalkozásúak 303 ezer forintos keresete a legmagasabb volt a megyék között, a fizikaiak pedig (173 ezer forinttal) a negyedik helyet foglalták el. 10. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása Fejér megyében év év gimn. techn. 9% 3% szakköz.- isk. 14% főisk. egyetem 3% 2% szakm. képző 29% 8 ált.-nál kev. 4% ált. isk. 36% szakköz.- isk. 14% gimn. 9% techn. 3% főisk. 3% egyetem 1% szakm. képző 30% 8 ált.-nál kev. 4% ált. isk. 36% Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály A nyilvántartási rendszerünkben az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a decemberi zárónapon fő álláskereső szerepelt, mely létszám valamivel több, mint egytizeddel (1.710 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál első félévének végén számuk tovább csökkent és főt jelentett ben átlagosan fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, a 2013-as átlagos havi adatoknál 25,7 %-kal (5.043 fővel) alacsonyabb. A nyilvántartott állástalanok száma az év egyetlen hónapjában sem haladta meg az előző év azonos havi értékét, minden hónapban az álláskeresők száma az előző év azonos hónapjainál alacsonyabb szinten realizálódott. Az előző évihez képest a csökkenés az év első hónapjaiban volt a legjelentősebb, márciusban fős, ami decemberre főre fogyatkozott. 32

37 Az álláskeresők számának mozgása a múlt év első félévében még követte a korábbi évek trendjeit, hisz tél végéig számukat a növekedés jellemezte, majd a tavaszi időszak kedvezve a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb szezonális munkáinak folyamatosan csökkenti a nyilvántartásban lévők számát. Azonban az év vége felé általános jellegű volt a beáramlás, ami az álláskeresők egyre növekvő számát eredményezte, de ez a tendencia nem nyilvánult meg, hisz az álláskeresők nagy számban tudtak belépni a különböző közfoglalkoztatási programokba, erőteljesen meghatározva az álláskeresők létszámának hullámzását. A nyilvántartott álláskeresők és a gazdaságilag aktív népesség alapján számított mutató értéke decemberben 6,8 %-ot ért el a megyében, amely a 2013-as év végi adatnál 0,8 % ponttal kedvezőbb. Éves szinten a megyére számított átlagos mutató 7,6 % volt, amely 2,5 %-ponttal kedvezőbb az egy évvel ezelőtti adatnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya a májusi tetőzés (9,4 %) után folyamatos csökkenést mutatott és az év végén igen alacsony, 7 % alatti értéken realizálódott. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya júniusában 6,4%, az előző havinál 0,3%-ponttal alacsonyabb, és az egy évvel korábbinál is 1,3 %ponttal kisebb. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a decemberi zárónapon fő álláskereső szerepelt, mely igen jelentősen - 32,3 %-kal (7.051 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 27,3 %-os csökkenés mutatkozik a év végéhez képest). A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. Az 1844 regisztrált pályakezdő héttizede a decemberinek. Fejér megye munkanélküliségi rátája (8,2 %), a foglalkoztatási rátája (54 %) kedvezőbben alakult az országosnál. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők 42%-a 1-3 hónapja regisztráltatta magát, 29%-a pedig már több mint egy éve. December végén a megyében 2771 bejelentett üres álláshely volt, ami 2,2-szerese az egy évvel korábbinak. A nyilvántartott álláskeresők összetétele A nemek alapján 2014-ben éves szinten a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége (52,2 %-a), havonta átlagosan fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 774 fővel voltak kevesebben (9.433 fő) június hónapban a férfi álláskeresők száma fő. Arányuk 45,9%, az előző havinál 0,3 %-ponttal alacsonyabb, a júniusinál pedig 0,4%-ponttal kevesebb re az álláskeresők többsége (52,8 %-a), havonta átlagosan fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 831 fővel voltak kevesebben (6.883 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a nők esetében fős (24,4 %-os), míg a férfiaknál fős (27,0 %-os) csökkenésnek felel meg. A férfiak száma a múlt év minden hónapjában alatta maradt a nőknek. 33

38 Életkor alapján 2014-ben az álláskeresők életkorát tekintve átlagban továbbra is közel egynegyedük (22,8 %-uk, fő) a évesek, további egyötödük (20,0 %-uk, fő) a évesek és több mint egynegyedük (28,2 %-uk, fő) az 50 évnél idősebb munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető korosztályhoz tartozik, akiknek aránya az előző évhez képest tovább emelkedett. Jelentős állományt (3.599 fő, 18,4 %) képviselnek a 25 éves és annál fiatalabbak az álláskeresők között, a maradék rész (10,7 %, fő) pedig a évesek csoportjába tartozik első félévének végén az állomány 16,5%-a legfeljebb 25 éves, mintegy fele év közötti, ezen belül is a évesek aránya 17,8%, a éveseké 20,7%, illetve a éveseké 10,1%, míg több, mint háromtizedük 50 évesnél idősebb. Az egy évvel korábbihoz képest az 50 év felettiek aránya 3,4%-ponttal emelkedett, a 25 évnél fiatalabbaké 0,1%-ponttal csökkent, a év közöttieké 1,2%- ponttal mérséklődött. A megváltozott munkaképességűek: 2014-ben havonta átlagosan közel 582 fő, az álláskeresők 4,0 %-a a megváltozott munkaképességűek csoportjába tartozott. Számuk májusban 718 fő, míg álláskeresőkön belüli arányuk az év utolsó negyedén belül, októberben (4,3 %) volt a legmagasabb. A legkevesebben (488 fő) szeptemberben, a legkisebb hányadban (3,8 %) pedig szintén az év kilencedik hónapjában voltak nyilvántartva. A 2013-as értékekkel összehasonlítva számuk a tárgyév minden hónapjában alacsonyabb volt az egy évvel azelőttinél. Mindezek eredőjeként havi átlagos számuk 297 fővel, egyharmaddal alatta maradt az előző évi értéknél, átlagos arányuk is 0,4 %-ponttal alacsonyabb annál. A pályakezdő álláskeresők helyzete 2013-ban a megyei nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 12,7 %-a (havonta fő) pályakezdő volt re ez a szám 11,8 %. Számuk az előző évihez képest 162 fővel (7,0 %-kal) emelkedett, és arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül 1,8 %-ponttal szintén nőtt. A pályakezdők létszámának hullámzása minden évben megfigyelhető. Legkevesebben általában a tanév befejezése időszakában (május-júniusban) tartják a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel, ők még az előző években végeztek valamelyik tanintézetben. Ezt követően a nyári hónapokban, a tanév befejeződése után jelentkeznek nagyobb számban, amikor nem sikerült a továbbtanulásuk, vagy nem tudtak elhelyezkedni. Októbertől újra folyamatosan csökken a létszámuk, mivel az ajánlott vagy elfogadott képzési programok keretében sokan kezdenek el tanulni, vagy egy részük a pályakezdő programok valamelyikének részesévé válik. Területenként nézve a pályakezdők havi átlagos száma Fejér megyén belül továbbra is a Székesfehérvári körzetben volt a legmagasabb. Ezt követte a Dunaújvárosi térség. A többi térségben jóval alacsonyabb szinten realizálódott a számuk. Ez 2015-ben nem változott június hónapban a pályakezdők száma fő. Számuk az előző havinál 16 fővel több, az egy évvel korábbinál pedig 255 fővel alacsonyabb, ami 1,2%-os növekedést illetve 15,3%-os csökkenést mutat. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 11,1%, az előző havinál 0,5%-pontal több, az egy évvel korábbinál pedig 0,1%-ponttal alacsonyabb arányt jelent. 34

39 A pályakezdők szakképzettség szerint 2013-ben az iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők közel háromötöde (53,4 %-uk) szakképzett volt, míg több mint kétötödük (46,6 %-uk) számított szakképzetlennek. Ez a 2012-es értékekhez képest 2,1 % pontos növekedést jelent a szakképzetlenek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzettek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 11,0% pontos aránykülönbség idénre 6,8%-ra változott. A pályakezdő álláskeresők harmada (éves átlagban 34,2 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 31,4 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 2,8 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. Ezen felül 12,4 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 20,7 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 24,5 % a szakközépiskolai érettségit, s további 2,3 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 26,8 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 4,0 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,1 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 6,1 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. Összességében megállapítható, hogy egy év alatt csökkent a nyilvántartásban szereplő pályakezdő fiatalok iskolázottsági szintje, a szakképzetlen fiatalok aránya tovább emelkedett és 46,6%-uk, azaz közel felük nem rendelkezik szakképzettséggel ben az iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők alig több, mint fele (51,2 %-uk) szakképzett volt, míg közel ekkora hányaduk (48,9 %-uk) számított szakképzetlennek. Ez a 2013-as értékekhez képest 2,2 %-pontos növekedést jelent a szakképzetlenek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzettek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 6,8% pontos aránykülönbség idénre 2,4%-ra változott. A pályakezdő álláskeresők harmada (éves átlagban 36,8 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 33,3 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 3,5 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. Ezen felül 12,1 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 18,6 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 25,2 % a szakközépiskolai érettségit, s további 2,0 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 27,2 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 3,4 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,0 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 5,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. Összességében megállapítható, hogy egy év alatt csökkent a nyilvántartásban szereplő pályakezdő fiatalok iskolázottsági szintje, amiből kiemelkedik, hogy a szakképzetlen fiatalok aránya tovább emelkedett és 48,9%-uk, azaz közel felük nem rendelkezik szakképzettséggel I. félév során a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők aránya szinte folyamatosan, 45,1%-ig emelkedett májusig, majd június végére kissé lecsökkent. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya 15,8 % körül alakult és a második negyedévben növekedést mutat. A középiskolai végzettséggel bírók aránya 38,1 %-ról 2,0%-ponttal csökkent az eltelt 35

40 hat hónap alatt. Míg a diplomások aránya a januári 4,9%-ról márciusra 5,8%-ra nőtt, majd júniusra 4,3%-ra mérséklődött. Az álláshelyek alakulása 2013-ban összesen majd 23 ezer ( db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 db-bal magasabb. Területenként nézve az új állások fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent ben az összesen mintegy 26 ezer ( db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2013-as értékektől éves szinten majd 3,4 ezer db-bal, havi átlagban pedig 280 db-bal magasabb. A legtöbb állásbejelentés (4.268 db) május hónapban érkezett, de a júliusi db is igen tetemes mennyiség, a legkevesebb (745 db) pedig az év első hónapjában figyelhető meg. Területenként nézve az új állások majd fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet I-VI. hónapjában összesen db új állást jelentettek be a megyei munkáltatók, szemben az egy évvel korábbi db-bal, ami szám szerint 898 db-bal, azaz 7,3%-kal kevesebb új munkalehetőséget jelentett ez év első felében, mint egy évvel korábban. Az összes bejelentésből db a támogatott állások száma, ami az egy évvel korábbi db-nál 11,4%-kal kevesebb betölthető állást jelent. A nem támogatott állások száma a tárgyidőszakban db, szemben az egy évvel korábbi db-bal, ami 3,5%-os növekedést mutat az egy évvel korábbi számukhoz képest. A csoportos létszám-leépítési bejelentések Fejér megye illetékességi területén a többszöri módosításokkal, visszavonásokkal korrigálva összesen 599 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett év során. Ez havonta átlagosan 50 főről szóló leépítési döntést jelentene, ha egyenletesen oszlana el az év során. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 358 fő. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Gárdony körzetét. A létszám-leépítések elsősorban a fizikai foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 53,4%-át, de mellettük a vizsgált évben jelentős nagyságot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése is. A munkáltatók a létszám-leépítések okát legfőképpen a belföldi és a külföldi kereslet csökkenésében, a szervezeti átalakulásban látták, valamint felsőbb szintű döntést jelöltek meg. A dolgozóik 9/10-ének a munkaviszonyát rendes felmondással szüntették meg. 36

41 2014 év során Fejér megyében összesen alig kétszáz főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett. Ez havonta átlagosan 15 főről szóló leépítési döntést jelentene. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 104 fő. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Bicske körzetét. A létszámleépítések szinte fele-fele arányban a fizikai és szellemi foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 49,4%-át, míg a vizsgált évben kissé nagyobb hányadot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése, ami 50,6% június hónapban a megye területéről csoportos létszám-leépítési bejelentés két munkáltatótól érkezett. A létszám-leépítések I. félévében kedvezően alakultak a megyében, hiszen mindössze mintegy 110 fős leépítést három munkaadó jelzett. A bázisévhez képest azonban már több munkavállaló munkaviszonya szűnt meg a vizsgált időszakban. A létszám-leépítések mindegyik munkáltatónál fizikai munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére irányultak a megye két térségének területén. A létszámbővítési bejelentések, új munkaadók év folyamán megyei szinten négy létszámbővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól, legalább tízfős létszámbővítéseik összesen közel száz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek 7/10-e Dunaújváros körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Gárdony térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A létszámbővítések többségében fő közötti létszám foglalkoztatására irányultak, s a legmagasabb előforduló létszám is alig haladta meg a harminc főt (34 fő). A létszámbővülések héttizedét belföldi foglalkoztatók biztosították. A szervezetek tevékenysége alapján a munkahely-bővülések elsősorban az ipari foglalkoztatóknál adódtak. Állománycsoport tekintetében a felvételre kerülő munkavállalók mind fizikai foglalkozásúak voltak év folyamán az újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által négy esetben érkezett bejelentés. A foglalkoztatók tevékenységét tekintve három munkáltató ipari és egy kereskedelmi tevékenységet folytat. A munkahelyteremtések által 71 munkavállaló jutott álláslehetőséghez az év folyamán, akik elsősorban a székesfehérvári térségben tudtak munkához jutni és leginkább a fizikai állománycsoportban. Megyei szinten összesen 38 db létszám-bővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól. Legalább tízfős létszámbővítéseik összesen több, mint nyolcszáz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek jelentős része Székesfehérvár körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Dunaújváros, Mór, Gárdony és Bicske térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A munkahelybővítések is elsősorban a fizikai állománycsoportban következtek be júniusában, a megyében az egy ütemben legalább 10 főt elérő, illetve azt meghaladó létszámbővítést egy munkaadó jelzett összesen 15 főre vonatkozóan év első félévében viszonylag jelentős volt a munkáltatók által bejelentett létszám-növelések nagysága. Ez év eltelt hat hónapjában 10 munkaadó jelentett be létszámbővítést, ami összesen majd 200 főt érintett és fizikai állománycsoportúakra vonatkozott. Ugyanakkor új munkáltató létrejöttéről nem szereztünk tudomást ebben az időszakban. 37

42 2.6 Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra A kormány a hatékony, megbízható, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében tett lépéseinek köszönhetően január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. kormányhivatal - a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezésben, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. 38

43 11.sz. diagram Kormányhivatalok felépítése Forrás: 39

44 Járási hivatalok A járási hivatalok felépítése a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonló, a járási hivatalokban törzshivatalok és szakigazgatási szervek működnek tól a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerültek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is tól a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség, a járási népegészségügyi intézet, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a 2013 végéig kialakítandó kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín. Változások 2015-ben A kormány a hatékony, megbízható, polgár-barát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében 2010 tavaszán hozzálátott a magyar állam újjászervezéséhez. E történelmi léptékű átszervezés egyik kiemelkedő eredményeként január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Kiemelt célkitűzés az Államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a Kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdek érvényesítése mellett. A január 1- jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, a bürokráciát, ugyanakkor a funkcionális feladatellátás egységesült, az integrálásra kerülő szakigazgatási szervek szakmai autonómiája és az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. Mindezek mellett egy - a korábbi széttagolt szervezeti rendszerhez illeszkedő széttagolt költségvetés helyett - egységes és átlátható költségvetés került kialakításra, biztosítva a takarékos kormányhivatali gazdálkodás megvalósítását. Az állampolgárok számára a kormányhivatalok - és különösen a járási (fővárosi kerületi) hivatalok - kialakításával számos hatósági eljárás intézése vált 40

45 sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé, különös tekintettel a kormányablakok először megyei, majd fokozatosan történő járási szintű kiépítésével. A kormányablakok kialakításával biztosítható, hogy az állampolgárnak valóban csak egy helyen kelljen találkoznia az állammal, onnan minden eljárási cselekményt az állam szervei bonyolítanak le maguk között. A hivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezés, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak, létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. A kormányhivatalok március 31. napjáig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat-és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl. fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (pl. ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. A hatékony közigazgatás jegyében április 1-től az államreform következő lépéseként módosult a fővárosi és megyei kormányhivatalok korábbi szervezeti struktúrája, ezzel egyidejűleg bővült az ellátandó feladatok száma. A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerültek, ezek elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok: a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai. A külső integráció eredményeképpen nőtt a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma, melynek következtében az ügyfelek több ügyet tudnak egy hivatalnál intézni. Ezzel együtt a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükségessé vált a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjának végrehajtása. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztás megszűnt, mely jelentős szervezeti módosulást okozott. A belső integráció eredményeként a kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járásihivatalokból állnak. Az átalakításoknak köszönhetően egy hatékonyabban működő, gyorsabb reagálású kormányhivatali rendszer jött létre. 41

46 12. sz. diagram A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek és szakigazgatási szervek 42

47 2.7 Szakképzési helyzetkép Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A koncepció öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt, 2013-ban ez 68,4% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os, 2013-ban még 12,8%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (13. diagram), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll. 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet ben változás nem tapasztalható. 13. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 43

48 14. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban (%), Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is meghatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. Kiindulásként érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai oktatásban is évről-évre csökkentek, ez pedig a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett (10.sz. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 23%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Ez a szám valamelyest javult 2014-re, akkor közel 22 %-kal volt kevesebb általános iskolás, mint 2000-ben. A Közép-Dunántúli régióban és Fejér megyében is nagyobb mértékű a visszaesés, a régiós érték 27%-kal, míg a megyei 28%-kal esett vissza. A régiós érték nem változott 2011-hez képest, tehát most is 27%-os a visszaesés, a megyei viszont enyhe javulást mutat, 1%-kal kedvezőbb a korábbinál, 27%. 44

49 10.sz. táblázat Tanulói létszám adatok (fő) Tanév Intézmény típusa Tanulói létszám Fejér megye Közép- Dunántúl Országosan általános iskola /2010 gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola /2011 gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola /2012 gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola általános iskola /2013 gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola /2014 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola /2015 általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 10. sz. táblázat is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a 45

50 FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. A csökkenő gyermeklétszám mellett Fejér megyében a gimnáziumban tanulók száma több, mint 400-zal csökkent, a szakközépiskolában tanulók létszáma közel 2700-zal csökkent, a szakiskolában tanulók száma, pedig 2000-el nőtt. Amennyiben a 2012/2013-as, 2013/2014-es és a 2014/2015-ös tanév megyei arányait hasonlítjuk a 2000/2001-es tanév kiinduló adataihoz, megállapítható, hogy a szakiskolába járók aránya érdemben nem változott. Míg ebbe az iskolatípusba 2000-ben a tanulók 25 %-a járt, ez az elmúlt három tanévben %-os volt. A szakközépiskolába járók aránya a megyében 2000-ben 51 %, az elmúlt három tanévben % volt, ebben az iskolatípusban volt a legnagyobb visszaesés. Gimnáziumba 2000-ben a megyében a diákok 25 %-a, az elmúlt három tanévben a %-a tanult, a legnagyobb arányban tehát a gimnazisták száma nőtt meg. 15.sz. diagram Fejér megyei középiskolai képzés megoszlása Középiskolában tanulók aránya Fejér megyében szakközépiskola Fejér megye gimnázium Fejér megye szakiskola és speciális szakiskola Fejér megye Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Abban a megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva 2011-re a szakközépiskolai értékek csökkentek (6 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, 3,3, illetve 2,7 százalékponttal. Ahogy azt korábban már láthattuk, a középiskolába járók összlétszáma országos szinten jelentősen csökkent, különösen nagy a visszaesés, ha az 1990-es évhez viszonyítunk. Ugyanekkora gondot jelent az is, hogy a csökkenés nem arányosan 46

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. július 25. A Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési koncepciót készítette: Nagy Zoltán MFKB elnök Mérksz Andor szakértő Gombos Béla program

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek

2014.03.04. A Kamara területi szervezetei A területi gazdasági kamarák a megyékben / a megyei jogú városokban valamint a fővárosban működhetnek A kamara szerepvállalása a hazai szak-és felnőttképzési rendszerben Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK Az MKIK alapfeladata: köztestületként működő érdekképviselet Választott bíróság

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat Tengelic Község szociális szolgáltatástervezési koncepciójának jóváhagyására Előadó:

Részletesebben

Szintvizsga elnöki vizsga 2016 SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET

Szintvizsga elnöki vizsga 2016 SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET SZINTVIZSGA JOGSZABÁLY ÉS ELJÁRÁSREND ISMERET 1 Tartalom 1. A szintvizsga szerepe és jogszabályi háttere... 4 2. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzata (területei,

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek

A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak- és Felnőttképzési Konferencia Hajdúszoboszló 2007. december 13-15.

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020)

NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) NÓGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2013-2020) 2013. NÓGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG I. Tartalom II. BEVEZETÉS... 3 III. HELYZETELEMZÉS... 6 1. Jogszabályi környezet vizsgálata,

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről...

2015/8. SZÁM TARTALOM. 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2015/8. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. képzési tevékenységéről... 2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 8/2015. (II. 16. MÁV-START Ért.

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Pályázat a Miskolci Szakképzési Centrum. tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Pályázat a Miskolci Szakképzési Centrum. tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályázat a Miskolci Szakképzési Centrum Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolája Tagintézmény tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Készítette: Kovács Benedek 2016.

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM 2011. SZLTISZK_PP_Nevelési Program_2011 1/90 Tolna Megye

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben