A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek

Átírás

1 A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak- és Felnőttképzési Konferencia Hajdúszoboszló december

2 Vizsgálati szempontok Alapelvek és s alapvető célok Változások - Fejlődési trendek Fejlesztési si irányok és s programok

3 Vizsgálhat lható területek Társadalmi-gazdasági gi elvárások (európai és s hazai) LLL társadalmi funkciói és s jellemzői LLL tartalma kulcskompetenciák Funkciók k, területek, tanulási típusokt Jogi szabályoz lyozás Intézm zményrendszer Szakképes pesítési si rendszer (OKJ) Program-rendszerek rendszerek (szak- és s felnőttk ttképzési) Módszer-rendszerek rendszerek (szak- és s felnőttk ttképzési) Személyi és s tárgyi t feltételek telek Finanszíroz rozási rendszer

4 Társadalmi célok Európai Szociális Karta (1999.évi C. törvény) pályaválasztáshoz szükséges tájékozódás joga megfelelő szakképzéshez való jog megélhetés biztosítása szabadon választott foglalkozás révén

5 A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben Az alkalmazkodóképess pesség g fejlesztése se A foglalkoztathatóság szakképz pzési rendszer-felt feltételeinek teleinek biztosítása sa Az egyén önmegvalósításának nak támogatt mogatása Az aktív állampolgárrá válás s segítése

6 Az alkalmazkodóképess pesség fejlesztése se Iskolai végzettsv gzettség g növeln velése (meghatározza a megszerezhető szakképzetts pzettség g szintjét) t) Tanulási képessk pesség g fejlesztése se (magasabb iskolai végzettsv gzettséggel ggel nő) n Piacképes munkavállal llalói i tulajdonságok megszerzése se ( egyenértékű a szakképzetts pzettséggel )

7 A foglalkoztatás szakképz pzési feltételei telei Átjárható szakképes pesítési si rendszer ( szakmastruktúra ) Rugalmas alap-, át-, és továbbk bbképzési rendszer Képzést ösztönző fizikai és anyagi hozzáférés Munkaerőpiaci szüks kségletnek megfelelő szakképzetts pzettség g megszerzésének biztosítása sa Cél: a gazdasági gi és s a képzk pzési szüks kséglet összhangja!

8 Az egyén önmegvalósításánaknak képzési feltételei telei Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása Kiterjedt tanácsad csadásisi rendszer Ösztönző képzés-támogatási i rendszer

9 Az aktív állampolgárság megvalósításának képzk pzés-tartalma Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása ( iskolai oktatásb sból, napi médiam dia-tájékoztatásból) Lehetőségek a demokratikus jogok tényleges gyakorlására ra (cselekvési si tér :: részvr szvétel a helyi (intézm zményi) demokratikus közéletben)

10 A tudás-gazdaság fogalma A gazdaság g alapja a tudás, az informáci ciós s technológia, mely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a gazdaság g fejlődése, a versenyképess pesség g növeln velése elszakadjon a természet adta korlátokt toktól.

11 A tudás-társadalom fejlettségének néhány tényezője Tudás alapú gazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése

12 Az egész életen át tartó tanulás társadalmi céljai Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek) Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése (első szakképzetts pzettség, tov g, továbbképzés, átképzés, pálya(foglalkozás) - módosítás) s) Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése (pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás)

13 A felnőttk ttképzés s alapvető céljai A tudástársadalom kialakulásának és s funkcionálásának nak segítése Az egész életen át t tartó tanulás s kiterjesztése se

14 Az egész életen át t tartó tanulás érdekrendszere A társadalom t érdeke (lehető legszélesebb lesebb műveltsm veltség és s szakképzetts pzettség) A gazdaság érdeke (piacképes pes szakképzetts pzettség g a legkisebb ráfordr fordítással) Az egyén érdeke (legcélir lirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem j mellett) FOLYAMATOS CÉL: C A HÁROM H ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA! SA!

15 FEJLŐDÉS: Eredmények Problémák Kihívások

16 A felnőttk ttképzés társadalmi funkcióinak inak változv ltozása Hiányos iskolai végzettsv gzettség g / szakmai képzettség g pótlp tlása csökken kkenés eredmény! Piacgazdaság által megkövetelt szakképes pesítés-, és s szakmaváltoztat ltoztatások növekedés kihívás! Munkaadók által megkövetelt folyamatos képzk pzési funkció erősödés kihívás!

17 Öregedési index Ország(ok) Népesség (millió fő) 0-14 éves népesség aránya % éves népesség aránya % 65 éves és idősebb népesség aránya Öregedési index EU Magyar- ország USA Japán

18 Eredmény: A felnőttk ttképzés s komplex célrendszere és aktivitásai A gazdaság g változv ltozó igényeinek megfelelő, szakképzett munkaerő képzése A munkaerő alkalmazkodását t segítő képességek és készségek fejlesztése se (a munka világával val kapcsolatos tulajdonságok és s kulcsképess pességek) A hátrányos helyzetűek ek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése Mindenki által hozzáférhet rhető oktatási si képzési infrastruktúra biztosítása sa

19 Eredmény: A felnőttk ttképzés s jogi rendszere Közoktatási törvt rvény (iskolai rendszerű felnőttk ttképzés) Szakképz pzési törvt rvény (felnőttk ttképzésre is vonatkozóak) ak) Felsőoktat oktatási törvt rvény (felnőttk ttképzésre is vonatkozóak) ak) Felnőttk ttképzési törvt rvény ( program és szerződés ) Foglalkoztatási törvt rvény (támogat mogatások, intézm.rsz zm.rsz.).) Szakképz pzési h.jár. r.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.) Akkreditáci ciós kormány ny- és s miniszteri rendeletek Államháztartási törvt rvény (pü.. tervezés és s elszámol molás)

20 Eredmény: A felnőttk ttképzés s intézm zményrendszere I. Ötpólusú,, bővülőb intézm zményrendszer! iskolai felnőttk ttképzési intézm zmények felsőoktat oktatási intézm zmények regionális képzk pző központok hálózata h felnőttk ttképzési gazdasági gi társast rsaságok felnőttk ttképzést folytató civil szervezetek Összesen - több, mint 5000 nyilvántartott ntartott intézm zmény! - több, mint 1500 akkreditált intézm zmény!

21 Problémák Feladatok A felnőttk ttképzés s intézm zményrendszere II. a megfelelő lefedettség,, a fizikai hozzáférés s biztosítása sa hálózati együttm ttműködés s (szinergia) biztosítása sa - regionális képzk pző központok hálózata h - integrált felsőoktat oktatási intézm zmények - bázisközpont -hálózatzat - térségi integrált szakképz pző központok (TISzK( TISzK) minőségi követelmk vetelmények teljesítése se - nyilvántart ntartás - akkreditáci ció

22 Eredmény: A tartalomfejlesztés s európai irányai Kulcskompetenciák k az egész életen át t tartó tanuláshoz - Európai Referenciakeret kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelveken matematikai és alapvető természettudományi kompetenciák digitális kompetenciák tanulási készség ( a tanulás elsajátítása ) szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia kulturális tudatosság és kifejezőkészség Az Európai Parlament és s a Tanács 2006/962/EK sz. ajánl nlása

23 Fogalmak (valamennyi kulcskompetenciához készült leírás!) Kompetencia = ismeretek-készségek-attitűdök ötvözete Kulcskompetenciák: melyekre minden egyénnek szüksége van - a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, - a társadalmi beilleszkedéshez - a foglalkoztatáshoz Valamennyi kulcskompetenciát egyformán fontosnak kell tekinteni, mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudásalapú társadalomban! A kompetenciák részben fedik egymást és egymásba fonódnak, egymást támogatják például: - írás, olvasás, számolás, IKT alapja a tanulásnak! - mind a nyolc kulcskompetenciában alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek konstruktív kezelése KÜLÖN N TANULMÁNYOZ NYOZÁSUK SZÜKS KSÉGES!

24 Az új j szakképes pesítési si rendszer Szélesebb szakma-választ lasztékot kínál k Jobb pályakorrekcip lyakorrekciós s lehetőséget nyújt (el( elágazások) Szakmai továbbk bbképzésre ösztönöz z (ráé( áépülés) Gazdaságosabb tanulást biztosít t (modularit( modularitás) Hasznosíthat thatóbb végzettsv gzettséget get nyújt (kompetencia( kompetencia-elv) Támogatja az alacsonyabb tanulási képessk pességgel rendelkező tanulókat (rész( sz-szakképesítések)

25 Eredmény: Program-rendszerek rendszerek fejlesztése se (foglalkoztatási célnak c megfelelően) en) ALAP-, ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAMOK KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ AKKREDITÁLT BETANÍTÓ TOVÁBBKÉPZŐ FELZÁRKÓZTATÓ KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ MAGATARTÁS FORMÁLÓ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ

26 A pályaorientációs? tevékenység fő területei Oktatás-képzés Tanácsadás Egyéb szolgáltatás általános és középiskolai oktatás (tanterv szerint) munkaerőpiaci képzés (program szerint) pályaválasztási TA továbbtanulási TA elhelyezkedési TA álláskeresési tréning állásbörze

27 Kihívás Feladat: A korszerű programokkal szemben támasztott követelmények Moduláris felépítésű Kompetencia-centrikus képzést nyújt - Igazodik az előképzettséghez - Figyelembe veszi a tudásszintet és a tanulási képességet - Egyénhez igazodó ütemben és módszerrel képez - Folyamatos (ön)értékelést biztosít Távtanulási változata is van Nyilvános a minősége

28 Feladat: Felnőttk ttképzési szolgáltat ltatások Képzési szüks kségletek felmérése és képzési tanácsad csadás Előzetes tudásszint felmérés (PLA) Pályaorientációs és -korrekciós tanácsad csadás Álláskeresésisi technikák oktatása és elhelyezkedési tanácsad csadás Akkreditált intézm zményeknek szolgáltat ltatás s kötelezk telező!

29 Társadalmi szolgáltatási funkció változása nő az igény a non-form formális képzések iránt informális csatornák k fejlesztése, se, erősödik a média szerepe erősödik a fogyasztóvédelem delem, a képzk pzések minőségbiztos gbiztosításában ban

30 Kutatási területek Gazdasági szüks kségletek Képzési szüks kségletek Intézm zmény és s program-ell ellátottság Anyagi-tárgyi rgyi-személyi feltételrendszer telrendszer Képzéshatékonyság Foglalkoztathatóság

31 Indikátorok I. Makro szint A költsk ltségvetés s oktatási kiadásai/gdp A szakképz pzés s költsk ltségvetési kiadásai/gdp Felnőttk ttképzés s költsk ltségvetési kiadásai/gdp A költsk ltségvetés s oktatási kiadásai/ sai/államháztartás A szakképz pzés s költsk ltségvetési kiadásai/ sai/államháztartás Felnőttk ttképzés s költsk ltségvetési kiadásai/ sai/államháztartás Iskolarendszerben tanulók/n k/népesség g (bruttó) Iskolarendszerben tanulók/megfelel k/megfelelő korú népesség g (nettó) Egy főre f jutó kiadás s szintenként Egy főre f jutó kiadás/ egy főre f jutó GDP éves népessn pesség átlagos iskolai végzettsv gzettségege éves népessn pesség g legalább középfokk pfokú (ISCED 3c-vel együtt) iskolai végzettségűek ek aránya Középfokon tanulók k /megfelelő korú népesség Legfeljebb ált. isk. végzettsv gzettségűek/foglalkoztatottakek/foglalkoztatottak Középfokú és post-secondary secondary végzettségűek/foglalkoztatottakek/foglalkoztatottak

32 Indikátorok II. Kereset- iskolai végzettsv gzettségi gi kategóri riánkéntnt GDP növekedn vekedés/foglalkoztatottság g növekedn vekedés Részvételi arányok Alacsony iskolázotts zottságúak Felnőttk ttképzésben résztvevr sztvevők k /megfelelő korú népesség Képzést befejezők összefüggésben a képzk pzés s jellegével, típust pusával, a tanulók iskolai végzettsv gzettségével, a képzk pző intézm zmény adottságaival, a gyakorlati képzés s helyével Képzést befejezők összefüggésben a képzk pzési óraszámmal Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzk pzés s jellegével, típust pusával, a tanulók k iskolai végzettsv gzettségével, a képzk pző intézm zmény adottságaival, a gyakorlati képzk pzés s helyével, a tanulók k korcsoportjával Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzk pzési óraszámmal Elhelyezkedők/k k/képzésben résztvevr sztvevő álláskeresők Foglalkoztatotti struktúra ra- képzési struktúra ra kongruencia Pótlási szüks kséglet teljesítése se Ráfordítás/ jövedelemj

33 Indikátorok III. Felnőttk ttképzési intézm zmények (képz pző intézm zmény gazdálkod lkodási formája, nagysága ga ) Költség/tanuló Képzést befejezők k aránya összefüggésben a képzk pző intézm zmény típust pusával, képzk pzés jellegével, típust pusával, a tanulók k iskolai végzettsv gzettségével, a képzk pző intézm zmény adottságaival, a gyakorlati képzk pzés s helyével Képzést befejezők összefüggésben a képzk pzési óraszámmal Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzk pzés s jellegével, típust pusával, a tanulók k iskolai végzettségével, a képzk pző intézm zmény adottságaival, a gyakorlati képzk pzés s helyével, a tanulók k korcsoportjával Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzk pzési óraszámmal, szakmával Egy tanfolyami órára ra jutó bevétel Egy tanfolyami órára ra jutó költség Tanári óradíj/fedezet Szolgáltat ltatást igénybe vevők k arányai Beosztottak/vezetők Tanfolyami létszl tszámra vetített tett árbevétel Egyéb, az OSAP adatbázis és s az online kérdőív v szerint

34 A népesség iskolázottságának alakulása 1949 és 2001 között % ,8 A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte ,6 5,5 4,8 1, * 2001 Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv KSH 38,2 12,6 0,7 A 18 éves és idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezik A 10 éves és idősebb népességből iskolai végzettsége nincs

35 Százalék Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása korcsoportok szerint (2001) 97% Általános iskolai végzettség Átlag: 88,8 % 40% 14% X Korcsoportok Következtetés: Középfokú végzettség Átlag: 38,2 % Felsőfokú végzettség Átlag: 12,6% A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!

36 A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti) népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) 12% 4% 32% 29% 23% 8 oszt.-nál kevesebbet végzett 8 osztályt végzett Szakmunkás végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

37 A foglalkoztatottak megoszlása sa a legmagasabb iskolai végzettség g szerint Min. középfokú érettségi 54,2 % 13,2 8,1! 0,6 16 Max. szakmunkás végzettség 45,8 % 2,4 10,2 3,9 26,8 18,7 Általános iskola 0 7 oszt. Általános iskola 8 osztály Szakiskola Szakmunkásképző Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos!

38 A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) ,5 % ,9 % 31,4 % 24,5 % ,4 % 8 ált.isk.-nál kevesebb 0,3 % Ált. isk. 8 osztálya 13,8 % Szakiskola és szakmunkás képző 8,8 % 8,6 % Gimnázium 18,1 % Egyéb érettségit adó intézmény 12,6 % 8,6 % 5 % 2,5% főiskola egyetem Foglalkoztatottak megoszlása Munkanélküliek megoszlása

39 A biztonsági index alakulása közöttk min: 3, max: 1,61 max: 0,92 min: 2, Minimum felsőfok Maximum középfokú érettségi Maximum szakmunkásképző

40 Az iskolai formális oktatásban és s az iskolarendszeren kívüli k nem formális képzk pzésben résztvevr sztvevő felnőttek számának alakulása ( ) Összesen ! fő (becsült adat -KSH) Középfokú Felsőfokú Iskolarendszeren kivüli szakképzés fő évek

41 A képzések megoszlása a képzés jellege szerint (2007) NT/NV 9% 12% Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés 3% Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó 21% Szakmai továbbképző Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 0% 5% 1% 30% Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés 0% 11% 8% Nyelvi képzés Általános felnőttképzés

42 Beiratkozottak megoszlása a képzés jellege szeint NT/NV 15% 4% 3% Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó 11% 0% 7% 0% 39% Szakmai továbbképző Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés 0% 13% 8% Nyelvi képzés Általános felnőttképzés

43 A képzések megoszlása a képzés összóraszáma alapján (2007) 7% 3% 15% %

44 A képzések régiók szerinti megoszlása (2007) 7% 9% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 7% 8% 48% Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 10% Észak-Alföld Dél-Alföld 11%

45 Beiratkozottak megoszlása korcsoportonként (2007) 11% 8% 14% 7% 4% 3% 4% 18% 14% 17%

46 Beiratkozottak megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint 13% 2% 10% 1% 1% 0% 24% 3% 14% 0% 16% 16% 0% 8általánosnál_kevesebb 8évfolyam 10évfolyam szakiskola speciális_szaliskola technikumi_végzettség szakmunkásképző_iskola 12évfolyam_szakközép 12évfolyam_gimnázium szakközépiskola_érettségi gimnáziumi_érettségi felsőoktatási_diploma_oklevél Iskolarendszeren_kívüliek

47 A képzést befejezők és nem befejezők megoszlása (2007) Total 74,82% 25,18% Nincs vizsga Van vizsga 50,56% 49,44% 93,67% 6,33% Képzést befejezők Képzést nem befejezők 0% 50% 100%

48 A vizsgával végződő képzések sikeressége 88,99% 4,68% 6,33% Képzést befejezők és sikeresen vizsgázók Képzést befejezők, de sikertelenül vizsgázók Képzést nem befejezők 0% 50% 100%

49 A képzést befejezők aránya az egyes régiókban (2007) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 69,7% 68,2% Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 83,6% 87,2% 80,4% 89,0% 80,7% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

50 A képzések jelleg szerinti megoszlása az egyes régiókban (2007) Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 0% 20% 40% 60% 80% 100% Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó Szakmai továbbképző Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés Nyelvi képzés Általános felnőttképzés

51 Képzések megoszlása a vizsga léte szerint régiónként (2007) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Van vizsga Nincs vizsga Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

52 Probléma Feladat A kutatási projektek eredményeinek terjesztése, se, és s hasznosítása! sa!

53 Mely rétegek r képzk pzési igényeire szüks kséges koncentrálni? A képzés szempontjából hátrányos rétegekére, többek között alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) gyenge tanulási képességűek szakképzetlenek fogyatékkal élők Gyes-ről, Gyed-rőlvisszatérők 50 év felettiek roma származásúak hajléktalanok

54 Milyen kihívásokat szükséges folyamatosan kezelni? Erősíteni kell az igények célcsoportok szerint differenciált kielégítését A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez nagy számú, variábilis program és s tananyag szüks kséges A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen terület fejlesztése sem állhat meg A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell A szakemberek (tanárok, oktatók, szakértők) továbbképzését folyamatosan működő rendszerbe kell szervezni Az eredményes fejlesztéshez shez a szakemberek között k szélesk leskörű és s folyamatos együttműködés szükséges

55 Elvárt eredmények a képzk pző intézm zményektől Szélesebb képzési kínálat, és szolgáltatások Korszerűbb eszközök és hatékonyabb módszerek, különösen a hátrányos helyzetű rétegek számára Munkavégzéssel összehangolható, az otthoni tanulást segítő távoktatás elterjesztése Több és pontosabb felnőttképzési információ Képzettebb tanárok és oktatók Erősebb konzorciális együttműködés a felnőttképzési intézmények közötti

56 Elvárt eredmények a tanuló társadalomtól Tanulás-barát szemlélet terjedése, főleg a hátrányos helyzetű rétegek körében A képzési tanácsadás és információk szélesebb körű igénybe vétele A képzési lehetőségek tudatosabb keresése Szélesebb körű részvétel a képzésekben

57 Jövőbeli kutatási / fejlesztési irányok Az új szakképesítési rendszer monitoringja, beválásvizsgálata, a szükséges korrekciók elvégzése Munkaerő- és képzési szükséglet-kutatások a területi (regionális, kistérségi) igények meghatározására, és kielégítésére Módszertani kutatások moduláris és kompetencia alapú képzési modellek és eljárások kidolgozására, illetve elterjesztésére Kutatás a távoktatási rendszerek / módszerek kiterjesztésére, hatékonyságuk fokozására

58 Kutatási pályázatok 2008 Szakképzés és gazdaság (tervezés, minőség, hozzáférhetőség) Szakmunkás-képző intézmények tevékenysége (beiskolázás, hatékonyság, eredményesség) Ágazati szakképzés (igények, módszerek) Felsőfokú szakképzés Felnőttképzés Esettanulmányok, modellek

59 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek: