Gazdaság. Infrastruktúra
|
|
- Jázmin Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás ,50% 0 A működő vállalkozások száma 43 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 7 mezőgazdasági, 23 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 14 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 4, amelyből 4 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 23 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. Infrastruktúra A városrészre jellemző az alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya (38,2%), mely szignifikánsan a városi átlag fölött (12,4%) helyezkedik el. A lakások száma 131, amely a városi lakásállomány 3,47 %-a. Faluház, orvosi rendelő, posta, sportpálya készült, új családi házak épültek. A zöldfelületek nagysága m 2. A városrésznek óvodája, iskolája nincs, a gyermekeket és a tanulókat naponta iskolabusz szállítja Barcsra. A településrész közmű ellátottsága a városi átlag körüli szintű, az egyes szolgáltatásokra rácsatlakozott háztartások aránya azonban a városi magas átlag alatt van. A közművek átlagon aluli állapotúak, cserére szorulnak. A terület közlekedési felületei rossz állapotúak, az útburkolatok nem megfelelő szélességűek, az utak kátyúsak. A városközpont 101
2 megközelíthetősége a funkcióhiányok miatt különösen fontos, azonban a közlekedési feltételek nem biztosítottak. Kerékpárút nem található a területen. Összegezve elmondható, hogy a településrész társadalmi szempontból a városi átlaghoz képest hátrányosabb helyzetű, valamint a funkcióellátottság szempontjából sem kiemelkedő, érezhető a településrész városközponttól való távolsága. Átfogó fejlesztési célok: A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész és Barcs városközpont közti elérhetőség javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Fontos cél továbbá a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Ezen kívül fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával. Drávaszentesi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK közmű-infrastruktúra többnyire kiépített magas munkanélküliség viszonylag jó megközelíthetőség lakosság kedvezőtlen demográfiai struktúrája kiépített közúthálózat foglalkoztatottsági szerkezete kedvezőtlen értelmiség alacsony aránya alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK emberi erőforrás fejlesztés befektetés-ösztönző feltételek erősítése élhető környezet, népszerű lakóövezet kedvezőtlen munkaerő piaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatottsági szerkezet 102
3 8.5 Északi városrész Ez a városrész csak lakóövezeti funkcióval rendelkezik, falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. Ebben a városrészben található a Roma telep akcióterület, melynek rehabilitációjára Barcs Önkormányzata a DDOP /A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot tervez benyújtani. Az akcióterület részletes bemutatása a 182. oldalon kezdődő fejezetben olvasható. A településrészen az alábbi utcák találhatóak területén: Arany J. u., Barátság u , , Béke u , Csokonai u., Dankó u., Diófasor u., Gyöngyvirág u., Kinizsi u., Pázmány P. u., Segesvári u., Szegfű u., Szentesi u., Új Élet u., Vásártér u. Társadalom A településrész lakónépessége a barcsi lakosság 9,9 %-a, 1218 fő. A településrész demográfiai struktúrájában markáns arányt képviselnek a 14 év alattiak, melyek a városrész lakosságának 29,5%-át teszik ki, mely jóval a települési átlag (17,5%) fölött található. Ezzel 103
4 szemben a 60 év fölötti lakosok aránya a városrész lakosságának 7,1% teszi ki, mely jelentősen alatta marad a városi átlagnak (16%). Iskolai végzettség tekintetében a városrész lakosságának összetétele rendkívül kedvezőtlen: az aktív korúak 64,4 % általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 0,5%- ot tesz ki a városrész lakosságában. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 37,0 %, amely a városi átlagot jelentősen alulmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 41,7 % amely jóval kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A településrész foglalkoztatottsági arányai messze a városi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 61,5 %, amely 16,5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,9 %, amely 26,4 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Mutató megnevezése Északi városrész Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 63,5 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 7,1 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-64,4 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 34,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 61,5 45,0 45,9 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 37,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,7 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás 104
5 Északi Városi szintű adat Gazdasági helyzetelemzés városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 0 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 6 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Metál Kft., Magyarplán vállalkozás Kft., QUATRO Kft. - A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 88 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 3 mezőgazdasági, 26 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 22 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 7, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 34 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. 105
6 Infrastruktúra A városrész lakásállománya 324, mely a város lakásállományának a 7,4%-át teszi ki, melyek 34%-a alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolható. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A 6. számú óvoda a városrész határán található. Közösségi és közszolgáltatást nyújtó intézmények közül itt található a Tűzoltóság, illetve a Roma Közösségi Ház. Tulajdonképpen a telep teljes közút járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. Összességében megfogalmazható hogy a területen megoldásra vár a teljes úthálózat felújítása, a teljes járdahálózat felújítása és a teljes csapadékvíz elvezető rendszer felújítása. A zöldfelületek nagysága m 2 A városrész közműhálózata 100 %-osan kiépített a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz hálózat tekintetében. A vezetékes gáz-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás csak részlegesen került kiépítésre, a gázhálózat 15 %-ban, a kábeltévé-, telefon- és egyéb közműhálózat mintegy 65 %-osan. A közmű-csatlakozási lehetőségek általában valamennyi ingatlanra biztosítottak, úgymint víz villany szennyvíz hálózat, és részlegesen biztosított a gázhálózatra történő csatlakozás lehetősége. A területen található háztartások víz-, és energiahálózatra való rácsatlakozása %-os, a szennyvízhálózatra 55 %-os, a kábeltévé, telefon- és egyéb közműhálózatra a háztartások 40 %-a, a gázhálózatra mintegy 10 %-a csatlakozott, amely mutatók alatta maradnak a városi, magas átlagnak, különösen a szennyvíz- és gázhálózatra való rácsatlakozás tekintetében. Összegezve elmondható, hogy a terület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve jelentősen elmarad és alatta marad az egész városra jellemző színvonalnak. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek. A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve az itt élők társadalmi integrálása érdekében a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Ezáltal biztosítható az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése, kialakítható az élhető város, egy minőségi élettér, könnyebbé válik a közösségformálás, és erősödik a helyi identitástudat. Átfogó fejlesztési célok: Épített és természeti környezet fenntartása: Telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül, a cél a telep környezetének élhetőbbé tétele A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A zöldfelületek rekonstrukciója A településrészen útfelújítások, közmű rekonstrukciók megvalósítása 106
7 Az Északi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK viszonylag kiépített közműinfrastruktúra jó megközelíthetőség LEHETŐSÉGEK városrész lemaradása csökken munkanélküliség csökken szolgáltatások kiépülnek GYENGESÉGEK magas munkanélküliség alacsony gazdasági aktivitás alacsony iskolázottság romló városi környezet szolgáltatások hiánya VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági inaktivitás tartóssá válik gettósodás folyamata felerősödik 107
8 8.6 Déli városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Almás u. Barcstelep vasútállomás, Bimbó u., Dózsa Gy. u , 1-19., Gyár u., Kazinczy F. u., Kodály Z. u., Nefelejts u., Máv pályaudvar, Mészégető u., Rinya u., Somogyi B. köz, Somogyi B. u , 2-98., Széchenyi köz, Széchenyi u., Táncsics M. köz, Táncsics M. u , Verbina u., Viktorpuszta, Zrínyi M. u. Barcs Déli városrésze vegyes beépítésű terület: egyrészt elhanyagolt ipari területekből, másrészt lakóövezetekből áll. A városrész a 19. század végén épült ki, a hajózás és a kereskedelem fejlődése következtében. A városrész Barcs gazdasági fellendülése idején a város gazdasági fejlődésének motorja volt. Egykori gazdagságáról tanúskodik a korszak nyomokban megmaradt építészeti örökségi állománya is, pl: egykori gabonaközpont, gyümölcselosztó épülete. A városrész második virágzása a 80-as évekre tehető, mikor raktározási központként működött a terület. A 90-es évektől kezdve a gazdasági pangás jellemzi a városrészt: elhagyott iparterületek, magas munkanélküliség. A Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti, másrészt a Dráva földrajzi adottságai következtében a városrész nem körüljárható. A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének fontos tényezőjévé válhat. 108
9 Mutató megnevezése Déli városrész Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 60,7 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,8 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-36,7 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 8,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 18,6 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 48,4 45,0 26,6 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,2 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Társadalom A városrész lakónépessége 1362 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 11,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetéről elmondható, hogy a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 5%-kal magasabb a városi mutatónál, míg a évesek aránya közel 6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a város egészéhez viszonyítva kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül közel 8%-kal magasabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,3%- kal alacsonyabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,3 %, amely a városi átlagot mindössze 3,8 %-kal múlja alul. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 39,2 % amely 5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 48,4 %, amely 3,4 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 26,6 %, amely 7,1 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). 109
10 Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Déli városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 2 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 4 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 9 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 4 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. Barcs Metál Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI- LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A városrész a rendszerváltás előtti időszakban Barcs legjelentősebb ipari övezete volt. Ma is ezen a területen találhatók a város életét meghatározó legjelentősebb ipari vállalkozások, azonban a gazdasági folyamatok következményeként gazdasági jelentősége lecsökkent, ugyanakkor bizonyos területei főként a Dráva partjával érintkező területek - turisztikai célú jelentősége megnőtt. A terület a rendszerváltás után, a határsáv lezárásának megszűnésével új fejlődési irányt vett fel. Jelentős mértékben kihasználható a Dráva folyó és környezetének adottságai és a Duna-Dráva Nemzeti Park jelenléte. Ebből következően az elmúlt években a terület jelentős turisztikai fejlesztéseken esett át, és továbbra is kedvelt fejlesztési célpontja akár az Önkormányzatnak, akár magánbefektetők számára. (Hajókikötő létesült, mellyel a kishajós vízi-turizmus feltételei teremtődtek meg, fejlesztésre került a Drávai szabad-strand.). 110
11 A terület ma tehát kettős funkcióval bír: ipari hagyományok megőrzése mellett komoly turisztikai potenciált hordoz. A működő vállalkozások száma 142 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 2 ipari, 3 mezőgazdasági, 79 kereskedelmi, 4 vendéglátó, 55 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 9, amelyből 9 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 4 darab, a szálláshelyek száma 43 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a Barcs Metál Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 424, mely a 9,7%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 18,6%-át adja. A városi óvodák telephelyei közül 1 található ebben a városrészben, azonban sem általános iskolával, sem középiskolával nem rendelkezik a terület, így különösen fontos a városközponttal való infrastrukturális kapcsolata a területnek. Összességében elmondható, hogy a városrész társadalmi szempontból megközelíti a városra jellemző átlagos értékeket. Mind ipari, mind turisztikai funkcióval rendelkezik, azonban napjainkra az ipari jelentősége a területnek lecsökkent, így a városrész számára a határmentisége jelentheti a fejlődés útvonalát. Átfogó fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése. A Déli városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra tradicionális városrész Dráva közelsége egyedi épített örökségi épületállomány rekreáció, turizmus, sporttevékenységek fejlesztésére alkalmas terület LEHETŐSÉGEK A Dráva turisztikai fejlesztése rekreációs szolgáltatások fejlesztése határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági és kulturális együttműködések, szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség gazdasági pangás Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti elhagyott ipari területek VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok gazdasági visszaesés elmélyül A Dráva elválasztó szerepe erősödik a határon átnyúló kapcsolatokban 111
12 8.7 Keleti városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Ady E. u., Aranyospuszta, Bajcsy-Zs. u , , Bartók B. u., Belcsapuszta, Bem u., Darányi u., Dési Huber I. u., Dohány u., Felszabadulás u., Fodor J. u., Gárdonyi G. u., Horvát hegy, Hős u., Kálvária u., Kis u., Klapka u., Klára u., Középrigóc, Landler J. u., Liszt F. u., Magyar L. u., Martinovics u., Máv 36-os őrház, Mező u., Munkácsy u., Német hegy, Szépkilátás u., Tiszta u. Vasvári Pál u., Vikár B. u., Virág u., Vörösmarty u., Zátonytelep Barcs keleti városrésze lakóövezeti funkcióval rendelkezik. A városrész vegyes beépítettségű: családi házas övezetek és a társasházi övezetek egyaránt megtalálhatóak. Barcs keleti városrésze kedvező lakókörnyezeti adottságai miatt a városon belüli költözések szempontjából népszerűnek számít, kedvező ingatlanpiaci mutatókkal rendelkezik. Folyamatosan fejlődő városrész, megújuló utcákkal, utcarészekkel. Építkezésre való szabad telkek rendelkezésre állnak. 112
13 Mutató megnevezése Keleti városrész Barcs összesen Társadalom Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,8 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 69,2 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-23,2 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 13,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,4 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 39,4 45,0 14,8 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,1 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás A városrész lakónépessége 2606 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 21,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetére igazak a városra általánosan elmondható tendenciák, lakossága elöregedő, a legtöbb mutatója hasonló vagy enyhén kedvezőbb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a többi városrészhez viszonyítva kedvezőbb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 5,6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 3,2%-kal magasabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 %, amely a városi átlagot mindössze 5,7 %-kal felülmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 28,1 % amely 6,1 %-kal kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), tehát a foglalkoztatottságot tekintve városi átlagon felüli. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,4 %, amely 5,6 %-kal kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem 113
14 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,8 %, amely 4,7 %-kal kedvezőbb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Városi szintű Gazdasági helyzetelemzés adat Keleti városrész Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 0 mezőgazdaság 38 4 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 8 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Karvalics és A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Kft., Karvalics Kft., TIvállalkozás felsorolása Magyarplán La Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 2 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatközlés 114
15 Gazdaság A működő vállalkozások száma 150 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 4mezőgazdasági, 86 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 71 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 14, amelyből 8 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 49 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül kettő is található e városrészben, a Karvalics és Karvalics Kft., TI-La Kft.. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 917, mely a 21,1%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 13,4%-át adja. A városrészben található a Barcs Városi óvodák 2 telephelye is, azonban sem általános, sem középiskola nem található a területen. A városrész hátránya, hogy az üzletek, szolgáltatások megjelenése térbeli egyenlőtlenséget mutatnak. Az üzletek és szolgáltatások egy tömbben helyezkednek el a városrész határán, a városközpont szomszédságában, míg a belső és a városközponttól távolabbi övezetekben az üzletek sűrűsége jóval alacsonyabb, a kertesházi övezetben a szükséges szolgáltatások pl: üzletek, játszóterek hiányoznak. A zöldfelületek m 2 -t tesznek ki. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg A KSH által definiált szegregátum. Stratégiai célként fogalmazódik meg az itt található rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Összességében elmondható, hogy társadalmi és funkcióellátottság szempontjából is kedvezőek a városrész mutatói. A településrészre a lakóövezet a legjellemzőbb. A város zajától kívül eső, csendes lakópark-szerű és falusias elrendezésű városrész. Ebből következően a fontosabb fejlesztési célok a városrész arculatának javítása, közúthálózatának és járdarendszerének felújítása, és mivel a nyugati határvonala a határra vezető elkerülő út, ezen a területen fontosnak tartjuk további kereskedelmi és gazdasági fejlesztések megvalósítását. Átfogó fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építésű területek kialakítása. 115
16 Keleti városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra jó megközelíthetőség fejlődésben lévő városrész vonzó lakókörnyezet felkapott városrész LEHETŐSÉGEK élhető környezet, népszerű lakóövezet szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség elöregedő lakosság szolgáltatásokban térbeli egyenlőtlenség szegregált terület jelenléte VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok a városrész fejlődésében térbeli egyenlőtlenség nő szegregátum fennmarad, esetleg bővül 116
17 8.8 Nyugati iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Drávaerdő, Drávapart, Táncsics M. u. 18 A es évtizedek folyamán a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek telepedtek meg a városrészben. A városrész jelenleg stagnáló állapotban van, Megszűnőben lévő ipari telephelyek, korszerűsítésre szoruló technológia jellemzi a városrészt. Termékstruktúrája megújításra szorul. Az itt termelt termékek iránti szűkülő piaci kereslet nehezíti a városrész felemelkedését. Az iparterület adottságainál fogva ideális építőipari vállalkozások és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek megtelepedésére. A városrész teljes mértképben iparterület funkciót lát el. A statisztikákból látható, hogy gyakorlatilag lakófunkciója nincs. Mindössze 5 lakóval rendelkezi, lakásállománya 2 darab. A déli városrészhez közvetlenül kapcsolódó terület, amely elsősorban a mezőgazdaság legfőbb bázisa, valamint korábbi évtizedekben kialakult és a mezőgazdasághoz kapcsolható háttér iparágak, úgymint mezőgazdasági gépipar, építőipar és alkatrész-gyártás. A rendszerváltás után az övezet átstrukturálódott, a meglévő telephelyeken több vállalkozásból létrejött szervezetek működnek, megmaradt viszont a mezőgazdaság, mint fő termelő egység, és ma is egyrészt a település, másrészt a régió élelmiszeripari ellátását és mezőgazdasági termék-ellátását biztosítani tudja. 117
18 Mutató megnevezése Nyugati iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,0 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 80,0 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 0,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-25,0 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 25,0 45,0 0,0 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 75,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 0,0 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Nyugati Iparterület Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar mezőgazdaság 38 3 kereskedelem vendéglátás 42 2 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű 76 3 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma
19 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. B és Z Beton Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás ,50% 0 Gazdaság A működő vállalkozások száma 79 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 12 ipari, 3 mezőgazdasági, 29 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 12 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 3, amelyből 3 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a B és Z beton Kft. található e városrészben. Infrastruktúra Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. Átfogó fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése. 119
20 Nyugati iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített infrastruktúra jó megközelíthetőség élelmiszeripari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek építőipari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés fellendülése GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia, termékstruktúra megszűnőben lévő ipari telephelyek az itt gyártott termékek iránt szűkülő kereslet VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági stagnálás tartóssá válik a gazdasági válság elhúzódása miatt a kereslet nem újul meg az építőipari termelés irányában 120
21 8.9 Keleti iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Bálint tanya, Rév u. Keleti iparterület főként ipari övezetként működik, minimális lakófunkcióval. Az iparterület a as években jött létre. Fő profilja az építőipari alapanyagok gyártása volt, melyhez a folyamatos és nagyarányú megrendeléseit a városban folyó nagyarányú lakótelep-építési hullám tette lehetővé. Az iparterület a 90-es évek privatizációja során került a Henkel gyárhoz, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemet működtette itt. A privatizációt követően a korábbiakhoz képest visszaesett a termelés volumene, ezt próbálták ellensúlyozni az ipari park kiépítésével. Az ipari park nem teljesen váltotta be az előzetes várakozásokat. Az ipari park egyik fő hátránya volt, hogy szerkezete folytán csak kis cégek megtelepedésére volt alkalmas, akik viszont hosszú távon nem tudták a rezsi és bérleti fizetni. Így az ipari park túlzottan szétaprózódott volt és magas volt a cégek fluktuációja. Az exportlehetőségek beszűkülése miatt barcsi gyáregységének értékesítése mellett döntött a 121
22 Henkel és október 1-től az MPF Holding tulajdonába került az ipari terület, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemtől mindössze 15 munkatársat vett át. Az elmúlt évek során felmerült az ipari park területének bővítése a szomszédos telkek megvásárlása révén, de jelenleg az önkormányzatnak nincs pénze a magánkézben lévő terület megvásárlására és a vállalkozások részéről mutatkozó jelenlegi keresleti trendek sem támasztják alá, hogy szükséges lenne a térségben az ipari park bővítése. Mutató megnevezése Keleti iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 12,5 17,5 Lakónépességen belül évesek aránya 56,3 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 31,3 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-11,1 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 16,7 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 55,6 45,0 11,1 19,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 40,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,0 34,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Keleti iparterület Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként ipar 22 6 mezőgazdaság 38 2 kereskedelem vendéglátás 42 3 szolgáltatás Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű
23 Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma 42 3 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Kft., felsorolása Magyarplán QUATRO Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 123 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 6 ipari, 2 mezőgazdasági, 38 kereskedelmi, 3 vendéglátó, 23 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 6, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 3 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a QUATRO Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrész elsősorban ipari övezet, minimális lakóövezeti funkcióval. Lakónépességének száma 16 fő, lakásállománya 6 darab. Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület, közlekedési elérhetőség szempontjából azonban fejletlenebb a Nyugati iparterülethez képest.. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. 123
24 Átfogó fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-os, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni. A Keleti iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített ipari infrastruktúra jó megközelíthetőség előnyös elhelyezkedés, Dráva szomszédsága egy új technológia telepítéshez az ipari terület gyorsan átalakítható, könnyen megvalósítható egy technológiai váltás LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások Építőanyagipar és a díszítőanyagipar megtelepedésére lehet ideális terület GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia kedvezőtlen trendek, beszűkülő világpiaci kereslet a termékek iránt VESZÉLYEK tartósan visszaeső világpiaci kereslet a termékek iránt gazdasági stagnálás tartóssá válik 124
25 9. Antiszegregációs terv 9.1 Helyzetértékelés Barcs város prioritásként kezeli a különböző hátrányokkal rendelkező gyermekek és felnőttek lakhatási, tanulási foglalkoztatási körülményeinek javítását. A rendelkezésre álló tervezési-, jogi-, pénzügyi- és szabályozási eszközökkel úgy gazdálkodik, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal csökkentse a város területei között, illetve a lakónépességen belüli különbségeket. Hiszen a város egészének és minden lakosának érdeke az, hogy a elszakadó, fejlettségben elmaradó, leromló állapotú városrészek ne veszélyeztessék a város fejlődési pályáját, illetve hogy az ott élők minél nagyobb hányada aktív, értéket előállító tagja lehessen a közösségnek. Az anti-szegregációs terv célja a szegregátumként területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. Esélyegyenlőség a közoktatásban Barcs Város, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok és Vízvár Községek Képviselő-testületei július 1-jei hatállyal, határozatlan időre intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet. Az intézmény neve: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden: Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv ( ) kimondja: Nyitottak vagyunk a különböző hátrányokkal, adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésükre, sajátos igényeiknek megfelelő egyéni fejlesztésükre, esélyt, lehetőséget teremtve arra, hogy mindenki képességeinek, adottságának megfelelően fejlődhessen. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően gyermekbarát, családias légkörben végzünk, segítve ezzel a gyermekek személyiségfejlődését. (BNI IMIP) A BNI intézményegységeiben olyan intézményi gyakorlat kialakítását tűzzük ki célul, amelyben érvényre jut a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A beruházásban, fejlesztésben érintett településeinken, a társulás közoktatási intézményegységeiben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. 125
26 Az Esélyegyenlőségi Terv priorításai Az iskolai szegregáció csökkentése. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja érdekében. Integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció általános iskolák, óvodák és középiskolák körében. SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése, felülvizsgálatok megszervezése. A pedagógiai fejlesztéshez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése. 9.2 Alacsony státuszú lakosság helyzete A Barcsi kistérség a leghátrányosabb kistérség egyike. Településein sok a munkanélküli, a szociális támogatásokat igénybe vevők száma magas. A gazdaság struktúraváltása miatt Barcs városban működő üzemek bezárásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek aránya. Az elszegényedő családok gyarapítják a szociálisan rászorultak rétegét. Az a tény, hogy a település távol esik a nagyvárosoktól és az utazási költségek megnehezíti a munkavállalást. A társulás településein élő kiskorúak 47,6%-ának (1118 gyermek) igényeltek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A BNI intézményegységeibe járó gyermekek, tanulók közül gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 40,8% (956 fő) hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 383 fő, az összlétszám 16,3%-a. Szociális támogatások alakulása Rendszeres szociális segélyben részesülő háztartás Rendszeres szociális segélyben részesülő személy Gyermekek után igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Akiknek szülei nyilatkoztak HHH helyzetükről Ebből Akiknek szülei nem nyilatkoztak HHH helyzetükről Barcs Bélavár na Heresznye Komlósd Péterhida Rinyaújlak Szulok Vizvár na Összesen:
27 Szociális bérlakás program A legrászorultabb, rendkívül rossz lakáskörülmények között élők barcsi családok elhelyezését, illetve a városba található szegregátumok megszűntetését szociális bérlakások építésével és fenntartásával is igyekszik az önkormányzat elősegíteni. Az igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan fő között mozog. A bérlakásokra bérleti ajánlattal rendelkező 44 jelentkezőből 11 fő a városban található legnagyobb szegregátumból, az ún. roma telepen élt, a kisebbik kijelölt szegregátumból, Belcsapusztáról pedig 1 fő pályázott meg önkormányzati szociális bérlakást. A 2004-ben épült 88 darab önkormányzati bérlakás a város szívében, rendkívül kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. Sajnálatos, hogy mind a lakások, mind az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Vizsgálni kellene az ott élők társadalmi státuszát, gazdasági helyzetét, a lakók összetételének tendenciáját, mert fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. Közoktatásban való részesülés Óvodáztatás Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás keretében-komlósd, Péterhida, Vízvár, Bélavár, Heresznye, Szulok, Rinyaújlak önkormányzatainak részvételével - látja el alapfokú közoktatási feladatait (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás). A társulás területén összesen 8 feladatellátási helyen 450 kisgyermek befogadására alkalmas óvoda található. (Barcson 6, Vízváron 1, Rinyaújlakon 1 tagóvoda) A településeken élő minden 3. életévét betöltött gyermek óvodai ellátásban részesül. A tagóvodák között a HHH gyermekek aránya nem kiegyenlített. Több mint 25%-ban eltér Barcson a 4.-6., a és 7.-6 tagóvodák esetében. A 6. Sz. Tagóvodában, mely a szegregátumban található, a magas HHH arányt az okozza, hogy az óvoda körzetében magas a halmozottan hátrányos helyzetű, roma családok száma. Ez az óvoda 1976-ban 3 csoportos óvodának, és közfürdőnek épült. A közfürdő megszüntetése után a demográfiai hullám csúcsán 4 csoportos óvoda lett, a gyermeklétszám csökkenése miatt jelenleg 2 csoporttal működik, az 50 férőhelyen jelenleg 49 beíratott gyermekkel. Tárgyi, személyi feltételei a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Ezen családok, akiknek szülei már maguk is ide jártak óvodába, az otthonukhoz közel eső intézménybe szívesebben viszik el gyermekeiket, mint a távolabb eső, bár a felvételi körzethez tartozó óvodába. A felvételi körzetek módosításával próbált az önkormányzat a helyzeten változtatni, melynek eredménye, hogy kevés számban, de másik óvodát is választanak az itt élő családok. 127
28 Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban: Feladatellátási hely megnevezése Kötelezően ellátott települések * Gyermekek száma HH gyermekek száma HHH gyermekek száma HHH% SNI száma Csoportok száma 1. sz. Tagóvoda 3. sz. Tagóvoda Barcs ,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs ,3 0 3 *Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár. 128
29 Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében. OM azonosító Intézmény neve Intézményben tanulók létszáma Tanulólétszám Normál (általános) tanterv Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH BNI Deák Ferenc Általános Iskola BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István Tagint. Vízvár BNI Arany János Ált.Iskola BNI Arany János Ált. Iskola Szuloki Tagint Gimnázium Szakképző Összesen:
30 Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény Összes tanuló HH HHH HHH %-a SNI SNI tanulók %-a BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere ,9% 24 5,2% BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u ,6% 30 5,8% Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,0% 0 0,0% Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,7% 33 9,8% Barcs Barátság u (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,1% 0 0,0% Barcs Barátság u (szakközépi.) Összesen: ,4% 94 4,9% 130
31 9.3 Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Terület Népesség összesen Ebből: a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Összesen: száma Barcs Somogy megye KSH, Népszámlálási adatok 2001 Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a minimálbéres vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 131
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETE 26/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETE 26/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E Az orvosi és védınıi körzetek területi beosztásáról. (1), (2), (3) Barcs Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenKörnyezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete
Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi
RészletesebbenKunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május
Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenKELET VÁROSRÉSZ. Területi határai
III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő
RészletesebbenBudapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenAbaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008
Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégia
Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség
Részletesebben1. A program területének kijelölése
1. A program területének kijelölése 1.1 Előzmények A 2004-ben készült el Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája, mely javaslatot tett a kerület 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenBARCS VÁROS. AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010.
BARCS VÁROS AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 11 2.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...
RészletesebbenV. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT
V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenSZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.
SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenNAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület
NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenFEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony
FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenJÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld
RészletesebbenÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenKőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-13 2008. május 8. Kőszeg Város Önkormányzata elfogadta Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) ás az IVS részét képező
RészletesebbenFelsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.
Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenKISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
RészletesebbenHOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.
HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenKistérségi tervdokumentum
I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenTISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenBICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenFERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...
RészletesebbenCelldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenMAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)
1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési
RészletesebbenKIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.
KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...
RészletesebbenNAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
RészletesebbenA rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,3-szorosa a városi (Budapesten kerületi) átlagnak
Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható
RészletesebbenINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenMEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenKreatív ipari célterület fejlesztési terv. Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február
Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Tanulmány MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Pécs, 2013. február 2 Tanulmány: Kreatív ipari célterület fejlesztési terv Projekt: Creative Cities - Development and
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenTársadalmasítási munkaanyag
BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4
RészletesebbenHAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenBÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
Részletesebben