NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG"

Átírás

1 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Nyírbátor, december 1. P.H. Balla Jánosné, elnök Nyírbátori kistérség 1

2 Tartalomjegyzék 1. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag 3 I. Helyzetelemzés 3 II. SWOT elemzés 16 III. Fejlesztési irányok 18 IV. Projektek összegző bemutatása 22 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag melléklet 224 I. Jegyzőkönyv, Kistérségi Fejlesztési Bizottsági ülés 225 II. Jegyzőkönyv, Határozat, Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülése 252 III. A projektgazdák szándéknyilatkozatai a projektcsomagban szereplő projektekhez kapcsolódóan 268 IV. Kistérségi tervdokumentum prezentáció 321 V. A kistérségi tervdokumentum elkészítéséhez felhasznált dokumentumok listája 347 VI. A tartalékkeretben szereplő projektek rangsorolása 349 2

3 KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM KISTÉRSÉG KÓDJA DÁTUM: VERZIÓ: ÉA nap V1 I. Helyzetelemzés (max. 10 oldal) I. 1. Gazdasági helyzet Vállalkozási szerkezet A Nyírbátori kistérségben működő vállalkozások ezer főre jutó száma 2005-ben 37 volt, azaz 1663 vállalkozás működött a kistérségben, ami az országos átlagnak megközelítőleg a felét éri el. Az es állapothoz képest 8,1%-kal emelkedett a vállalkozások száma. Ebből a szempontból a megyében a legrosszabb helyzetű kistérségek közé tartozik, ugyanis a Csengeri kistérség mellett itt emelkedett a legkisebb mértékben a vállalkozások száma. Ezt ellensúlyozzák az elmúlt 2-3 év beruházásai, amelynek köszönhetően a Nyírbátori Ipari Parkba betelepülő cégek és azok beszállítói jelentősen javítják a vállalkozási szféra statisztikai mutatóit. Részben ennek, részben pedig centrumfunkcióinak köszönhető Nyírbátor kiemelkedő értéke a vállalkozássűrűség szempontjából: az ezer főre jutó vállalkozások száma (60 db) meghaladja a regionális átlagot. A szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya a gazdasági tendenciáknak megfelelően kiemelkedő (71,4%), az országos értékhez közelít. A térség élő mező- és erdőgazdasági hagyományait támasztja alá, hogy a mezőgazdasági vállalkozások aránya (9,3%) csaknem háromszorosa az országos átlagnak. Az elmúlt időszak ipari fejlesztéseire utal ugyanakkor, hogy az országos és a regionális tendenciákkal ellentétben növekedett az ipari vállalkozások aránya, a betelepülő cégek hozzájárulhatnak a foglalkoztatás bővüléséhez is. Ehhez az is szükséges, hogy megfelelő üzleti szolgáltatásokat (pl. vállalkozási tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások stb.) biztosítson a kistérség, azonban jelenleg ez a terület hiányosnak tekinthető. Összességében azonban nemcsak a vállalkozások viszonylag alacsony száma, hanem azok alacsony versenyképessége, tőkeszegénysége, nem megfelelő innovativitása és a foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepe is problémát okoz: a vállalkozások 72%-át települési szinten működő egyéni (részben kényszer)vállalkozások alkotják; a vállalkozások 95%-a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, míg 50 főnél több munkavállalót alkalmazó cég csak Nyírbátorban, Máriapócson, Nyírmihálydiban és Pócspetriben működik. A részben a vállalkozások iparűzési adójából származó önkormányzati helyi adó ezer lakosra jutó mértéke 2005-ben 9322 Ft volt (az önkormányzatok teljes bevételének 4,5%-a), ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét, hiszen ez az országos értéknek mindössze 28,8%-a, a megyei átlagtól azonban csak 1800 forinttal marad el. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya évi népszámlálás alapján 7,6% volt. Ez az érték a megyei szintet is meghaladja annak ellenére, hogy sem az éghajlati, sem a termőföld viszonyok (átlagos AK 8,6) nem ideálisak a mezőgazdasági termelésre. A kistérségen belül a mezőgazdaságban dolgozók aránya Piricsén a legmagasabb (18%), de Encsencs, Kisléta, Nyírvasvári és Ömböly településeken is meghaladja a 11%-ot. A GDP gazdasági ágak szerinti alakulását vizsgálva a mezőgazdaság hozzájárulása megközelíti az országos szint kétszeresét, ami jelzi a primer szektor jelentőségét a kistérség gazdaságában, azonban a helyi alapanyagra termelő élelmiszeripar kevéssé prosperál. A rosszabb minőségű földeken folytatott erdőgazdálkodás és faipar fontos szerepet játszik a munkahelyteremtésben, aminek hátterében az áll, hogy a megye erdőterületének ¼- e itt található, az erdővel borított területek aránya folyamatosan növekszik. A beruházások irányát a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségben több beruházás irányul a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területére (5%), mint országos szinten (3,4%). A hagyományos ágazatok rendszeres jövedelemszerzési lehetőséget jelentenek a roma lakosságnak. 3

4 Ipar Az ipari tevékenység, amelyek közül a feldolgozóipar, a vegyipar és a gépgyártással emelkedik ki, szinte kizárólag Nyírbátorban koncentrálódik. Több külföldi tulajdonú cég végez feldolgozóipari tevékenységet, melyek közül 3 a térség kiemelkedő munkaadójának számít. A térbeli koncentrációt részben az okozza, hogy az üzleti szolgáltatások, valamint a barna- és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok is jellemzően Nyírbátorban vannak jelen, a térség ipari parkja is itt működik 1998 óta. A 471. számú főút közvetlen közelében elhelyezkedő ipari park összes hasznosítható alapterülete 58 hektár, kivilágított iparvágánnyal és kiépült infrastruktúrával rendelkezik. A város az ipari parkban lévő területeket nem bérbe adja, hanem értékesíti. A parkban lévő vállalatok többsége kereskedelemi tevékenységet folytat. Legfontosabb betelepült vállalkozások: Kelet-Boksz Kereskedelmi és Szolgáltatói Kft, Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Agroker Kereskedelemi Zrt., Nyírzem Zrt. Kisvárda, A Zol Kft., Dávid Bt., Bátorgép 92 Bt., Nyírbátori Tésztaipari Kft. Az önkormányzat helyi iparűzési adókedvezményt biztosít az ipari park területén legalább 10 évre letelepülő és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek. Ezzel is biztosítható, hogy az iparban foglalkoztatottak aránya viszonylag magas szinten maradjon (30%), továbbá hogy a kistérség munkaképes korú lakosai minél nagyobb arányban vállaljanak munkát hivatalosan, ami a gazdaság fokozatos kifehérítéséhez is hozzájárul. Inkubátorház a kistérségben jelenleg nem található, a megyében is mindössze két településen, Mátészalkán és Nyíregyházán működik a főként kis- és középvállalkozások számára irodákat, műhelyeket és különböző szolgáltatásokat biztosító inkubátorház ilyen típusú szolgáltatásokra a Nyírbátori kistérségben is jelentős vállalkozói szükséglet mutatkozik. További aktuális problémát jelentenek a gazdasági válság következtében megmutatkozó piaci anomáliák miatt várható gyárbezárások, amelyeket a kistérség csak komplex beavatkozásokkal ellensúlyozhat. Erre példa a december 1-én tevékenységét felfüggesztő Bátor Produkt Kft., amely 2006-ban kábelszerelő csarnokot épített az ipari parkban, ezzel az egyik legnagyobb kistérségi foglalkoztatóvá lépett elő. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói a külföldi tulajdonú, vagy résztulajdonú vállalatok. Nyírbátorban telepedett le az Unilever Magyarország Kft, az MSK Hungary Kft. és a Ruggeri Hungary Kft. Kiemelt foglalkoztatók még Nyírbátorban a Bátortex Kft., Nyírcsászáriban az Ungarotre Kft., Nyírlugoson a Lugosi Fafeldolgozó Kft., a nyírgelsei Viziszárnyas Kft., a máriapócsi Gloster Kft., valamint Nyírlugoson a Cserfood és a B&L vállalat. Ezer lakosra jutó tudományos kutatók-fejlesztők száma 2005-ben 0,02 volt ez nemcsak az országos átlaghoz (1,58) képest alacsony, de a megyei átlaghoz is (0,14). Szolgáltatások A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 2001-ben 62,3% volt, ami több mint 3 százalékponttal marad el az országos értéktől. Az alapvető lakossági szolgáltatások minden településen biztosítottak. A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma 2006-ban 13,5 volt ez a megyei átlagnak mindössze 80%-a. Legalacsonyabb az ellátottság Nyírpilisen (5,7), míg a legmagasabb Nyírbátorban (19,2). Az élelmiszer jellegű üzletek aránya az összes kiskereskedelmi üzleten belül átlagosan 33,9%. Kiugróan magas érték figyelhető meg Kislétán, Nyírcsászáriban és Pócspetriben: ezeken a településeken az élelmiszer jellegű boltok aránya meghaladja a 60%-ot. Ezzel szemben Nyírbátorban a 20%-ot sem éri el, ami azzal magyarázható, hogy a központban a kiskereskedelmi ágazat szélesebb spektrumával találkozunk. Ehhez hasonlóan az üzleti szolgáltatások (pénzügyi, vállalkozói szolgáltatások, ingatlanközvetítés stb.) is elsősorban a kistérségi centrumban koncentrálódnak. Idegenforgalom A kistérség turisztikai attrakciói sokrétűek, leginkább a vallási turizmus emelkedik ki. A környék görög és római katolikus, valamint református templomai nem csak építészeti látnivalót kínálnak: Máriapócs nemzetközi szinten ismert egyházi zarándokhely. Kulturális látnivalóként említhető meg Máriapócson a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend máriapócsi gyűjteménye, az Életfa krisztusszobor, a Simonyi Óbester emléktábla, a Milleniumi emlékmű és Dudás Miklós püspöki szobra, Nyírbátorban a Báthory István Múzeum, Nyírmihálydiban a Községi Magtár Múzeum, valamint a 4

5 helytörténeti gyűjtemények házaként funkcionáló Tájház. A kistérség természeti értékekben is gazdag: természetközeli állapotban maradtak fenn a Natura 2000 természetvédelmi területek (Bátorligeti Ősláp, Csikós lápok, Júlia-liget), amelyek evolúciós szempontból egyedi faunának és a jégkorszakból fennmaradt flórának biztosítanak élőhelyet. A másik természeti érték a gyógy- és termálvíz, amely a termál- és wellness turizmus fejlesztését teszi lehetővé (a 2005-ben létrehozott az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesületnek Nyírbátor is tagja). A kistérségben hagyományosan megszervezett rendezvények is idegenforgalmi vonzerőt jelentenek (pl. a nyírbátori Szárnyas Sárkány Utcaszínházi Fesztivál vagy a máriapócsi búcsúk). Azt, hogy a kistérség idegenforgalmi adottságai még nem teljesen kihasználtak, a kistérségben eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma is alátámasztja, amely 2006-ban 401 volt szemben a megyei 468 éjszakával. Ennek jelentős részben az az oka, hogy a turisztikai infrastruktúra kiépítettsége és minősége nem felel meg a vendégek elvárásainak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma csaknem 9-szerese a magánszálláshelyek értékeinek. A kistérségen belül a legtöbb eltöltött vendégéjszakával Máriapócs rendelkezik (2006-ban több mint 7000 éjszaka). Ennek is köszönhető, hogy az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (3,1) csak kismértékben marad el a megyei átlagtól (3,65). Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérség a os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően összesen Ft támogatást kapott. Az AVOP keretében Ft támogatást kapott 85 nyertes pályázat, amelynek 44%-a LEADER+ forrásból nyert támogatást. Legnagyobb, 100%-os támogatást (10 millió forintot) Nyírcsászári Község Önkormányzata kapott Az élhetőbb versenyképes vidékért című pályázatáért. Az AVOP támogatások 35%-át mezőgazdasági beruházásokra használták fel. A legnagyobb értékű támogatás 90 millió Ft volt 60%-os önerő mellett, amit 2 cég nyert el (Bátortrade Kft. és URALGÓ Kft.). A húsz településből Nyírbátor, Máriapócs, Nyírgyulaj és Nyírcsászári települések összesen 42 pályázata nyert el támogatást. A GVOP keretében nyertes 23 pályázat Ft támogatást nyert el elsősorban kkv-k fejlesztése céljából. A ROP keretében 4 nyertes pályázat Ft támogatást kapott, amelyből Nyírbéltek foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítésére pályázott. A kistérség a as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően Ft támogatást kapott. A GOP keretében eddig 20 nyertes pályázat Ft forrást nyert el, ezek közül 14 Nyírbátor városához fűződik. A pályázatok többsége mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására irányult. Hazai támogatásból telephely-fejlesztési projektek valósultak meg Nyírbátorban. 5

6 I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) Közlekedés A kistérség országos összehasonlításban kedvezőtlen elérhetőségi viszonyokkal bír, hosszú távon azonban előnyt jelenthet a magyar-román határmenti fekvése. A kistérség településeinek Budapesttől való távolsága 263 és 350 km között alakul. Közúton a főváros átlagosan 3 óra alatt érhető el az M3 autópálya legutóbb átadott szakaszának köszönhetően, míg vasúton ugyanez a távolság 3 és 5 óra alatt tehető meg. A megyeszékhelyhez, Nyíregyházához Pócspetri helyezkedik a legközelebb, mindössze 27 km távolságra, a legtávolabbi település a 70 km-re lévő Penészlek. Nyírbátor 37 km-re fekszik Nyíregyházától, így a két város között elhelyezkedő településekre a megyeszékhely vonzása jelentős. A megyeszékhely fél-egy óra alatt érhető el közúton, míg vasúton akár a 4 órát is elérheti, főleg azokról a településekről, ahol nincs vasútállomás. A kistérségi központhoz időben legközelebb, 6 percre Nyírcsászári és Nyírvasvári helyezkedik, míg legmesszebb, 26 percre Penészlek található. Ez az idő azonban lényegesen hosszabb tömegközlekedési eszközök igénybevétele esetén, azaz a centrumfunkciójú Nyírbátor megközelíthetősége és a város által nyújtott sokrétű szolgáltatások elérhetősége a kistérség többi településéről nem minden esetben kedvező. Térszerkezeti szempontból azonban nemcsak Nyírbátor, hanem a két másik város, Máriapócs és Nyírlugos elérhetőségének és funkcióinak bővítése is fontos annak érdekében, hogy minél szélesebb körű szolgáltatásokat biztosítsanak a kistérség lakosságának. A kistérség vasúti elérhetőségét a Debrecen Mátészalka és a Nyíregyháza Mátészalka vasútvonalak biztosítják. Ennek ellenére is a húsz településből mindössze hat (Máriapócs, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyírbogát) képes kihasználni a vasút adta lehetőségeket, és rendelkezik vasútállomással, illetve megállóhellyel. A többi településen a Szabolcs és Hajdú Volán autóbuszjáratai biztosítják a közösségi közlekedést, ezt azonban veszélyezteti egyes útszakaszok rendkívül rossz minősége (pl. Nyírbéltek és Encsencs között), valamint problémát jelent a buszöblök, buszfordulók, buszvárók hiánya, elavult állapota. Az egyetlen főútvonal a 471. számú kétsávos út, amely délnyugat-északkelet irányban szeli ketté a térséget. Innen négy irányba futnak sugarasan a változó minőségű utak. Összekötő utak hiányában több zsáktelepülés is található a kistérségben: Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly ezeknél a településeknél különösen fontos lenne új utak építése, amelyek révén javulna a lakosság hozzáférése a különböző szolgáltatásokhoz. Ömböly esetében egy határátkelőhely létesítése a romániai Szaniszló (Sanislȃu) javítaná mind a település, mind a kistérség külső közlekedési kapcsolatait. A Nyírbátori kistérség hétköznapi elérése, azaz a legközelebbi megyeszékhely és a legközelebbi kistérségi központ közúti és vasúti elérhetőségének átlaga 2007-ben 28,9 perc. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a leghátrányosabb kistérségek között ebből a szempontból kifejezetten kedvező helyzetben van: csak a Baktalórántházai kistérség rendelkezik jobb értékkel. A kistérségből gyorsforgalmi csomópontokat 36,7 perc alatt lehet elérni, ami összességében szintén kedvező a többi leghátrányosabb helyzetű kistérséghez képest. Sokkal rosszabb azonban a helyzet, ha az úthálózat rossz minőségét és elhanyagolt állapotát is figyelembe vesszük, ami elsősorban a települések közötti közlekedési kapcsolatokat és ezáltal a települések által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét nehezíti meg. Helyi szinten a legtöbb problémát a belterületi utak és járdák kiépítetlensége, illetve rossz állapota okozza, amely alapvetően akadályozza, hogy az érintett lakosság megfelelő körülmények között és a lehető leggyorsabban elérje a települések által nyújtott (köz)szolgáltatásokat, ezáltal folyamatosan csökken az érintett településrészek vonzereje, valamint az ottani lakosság életminősége. Telekommunikáció Az ezer lakosra jutó telefon főállomások (ISDN-nel együtt) száma 2005-ben 194 volt, ami 11%-kal elmarad a megyei átlagtól. Hasonló mértékű a lemaradás a kábeltelevízió előfizetők ezer lakosra jutó száma esetében (kistérségi átlag 47 db, megyei átlag 59 db). A megyében lévő leghátrányosabb kistérségek közül a Baktalórántházai kistérség után, ahol egyáltalán nincs kábeltelevízió előfizető, a Nyírbátori kistérség áll a legrosszabb helyen. A szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma 2006-ban 20,1 volt, ami jelzi a kistérség viszonylagos hátrányát az informatikai alkalmazások tekintetében: az országos érték ugyanebben az évben 83 volt. Összességében kedvező viszont, hogy 6

7 a kistérségben csak Nyírgelse településen nem megoldott a szélessávú internet-hozzáférés. Teleház 8 településen működik: Bátorligeten, Encsencsen, Kislétán, Nyírbátorban, Nyírcsászáriban, Nyírderzsen, Ömbölyön és Pócspetrin. A teleházak a helyi lakosság és vállalkozások informatikai kiszolgálásán túl alkalmanként fejlesztési tevékenységeket is ellátnak (pl. regionális és településmarketing). A kistérség 3 települése, Máriapócs, Terem és Nyírcsászári csatlakozott a Wififalu programhoz. Nyírbélteken és Nyírgyulajon a települések szerkezete és alkalmas magaslati pontok hiánya miatt nem jött létre bekötés. Környezetvédelem Az alapvető kommunális infrastruktúra-hálózat kiépítettsége hiányos, de javuló tendenciát mutat. A közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2006-ban 85,3% volt ez a legrosszabb érték a megyében. Míg a 20 településből 4 településen (Kisléta, Nyírlugos, Nyírbogát, Nyírbogát) a 90%-ot is meghaladja, addig 7 településen (Bátorliget, Ömböly, Nyírpilis, Máriapócs, Pócspetri, Terem, Penészlek) a 75%-ot sem éri el. Még kedvezőtlenebb a kép a szennyvízcsatornahálózat esetében: a lakások 34%-a csatlakozott a hálózatra, ami az országos értéknek csupán a fele. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 2006-ban 450 m volt, ami csaknem 100 méterrel marad el a megyei átlagtól. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya 2006-ban elérte a 62,1%-ot a 2003-as 57,6%-kal szemben, ez azonban még mindig a legalacsonyabb érték a megyében. A közüzemi szolgáltatások szempontjából a kistérség egyedül a rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások arányát (93,5%) tekintve van kedvezőbb helyzetben a megyei átlagnál (90,6%). Telepek Az alacsony státuszú lakosok, azaz a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a kistérségben kiemelkedően magas (42,4%) még a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség átlagához (38,8%) viszonyítva is. Ez az adat és a roma lakosság szintén nagy aránya előrevetíti azt, hogy a kistérségben előfordulnak szegregálódó települések, településrészek. Ezt támasztják alá a lakásállomány komfortosságával kapcsolatos információk is: a népszámlálás adatai szerint kistérség teljes lakásállományának ( db) csaknem ¼-e komfort nélküli vagy szükséglakás. Az egyes települések között azonban igen nagy eltérések mutatkoznak meg: míg például Nyírbátorban ez az arány kevesebb mint 13%, addig Nyírpilisen meghaladja az 50%-ot. Mindez azt igazolja, hogy a rossz lakáskörülmények részben koncentráltan fordulnak elő. A KSH közzétett népszámlálási adatai szerint az alábbi településeken azonosíthatók be szegregátumok: Encsencs (3 szegregátum 1426 lakossal), Máriapócs (3 szegregátum 465 lakossal), Nyírbátor (2 szegregátum 2548 lakossal), Nyírbogát (2 szegregátum 362 lakossal), Nyírgyulaj (3 szegregátum 637 lakossal), Nyírlugos (3 szegregátum 1021 lakossal). A fenti adatok alapján a kistérségben összesen 7414 fő él szegregált településrészen (a kistérség lakosságának mintegy 17%-a), akiknek 68,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 80,1% pedig nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Az alacsony státuszú lakosok aránya lényegesen, csaknem 20 százalékponttal magasabb a kistérség átlagánál (61,6%), de egyes szegregátumok esetében ez az arány meghaladja a 75%-ot is. Számukra különösen fontos, hogy megfelelő minőségű nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, és különböző képzési és foglalkoztatási eszközökkel segítsék munkaerő-piaci (re)integrációjukat. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A kistérségben a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében jelentős volt a vízkár-elhárítási létesítmények eredeti állapotba történő helyreállítására 7

8 irányuló pályázatok száma. A GVOP keretében Nyírbátor Város Önkormányzata 75%-os támogatással Ft-ot szélessávú hálózat kiépítésére. Emellett Nyírcsászáriban is elvégezték a szélessávú internet- és a kábeltévé-hálózat kiépítését. A ROP keretében az elérhetőség javítása céljából valósítottak meg projektet Nyírbátor ipari területein, illetve a Nyírbátor és Penészlek közötti számú úton, emellett Nyírbátor északi városrészeinek rehabilitációjára is sor került. A as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervből Nyírbátor Város Önkormányzata 90%-os támogatottsággal forint összeget nyert útfelújításra. A Környezet és Energia Operatív Program keretében a kistérségben eddig egyetlen nyertes pályázat volt: a Dél Nyírségi szennyvízberuházási társulás kapott forintot kapott szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására. Hazai támogatású infrastrukturális projektek keretében Bátorliget, Nyírbéltek, Nyírbátor, Nyírbogát és Nyírgyulaj településeken út- és járdafelújítások történtek meg. 8

9 I. 3. Társadalmi helyzet Demográfiai jellemzők A kistérség településein az 1970-es évi állapothoz képest csaknem 3000 fővel csökkent a népességszám. Drasztikus fogyás következett be a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, ami rövid pozitív tendenciát követően folytatódott 2000 után is. A kistérség lakosainak száma ban csökkent fő alá ( fő). A népességszám csökkenését elsősorban az elvándorlás idézi elő. A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó évi átlaga 1990 és 2005 között -4,1 fő volt, de a folyamat gyorsulását jelzi, hogy ugyanez az érték 2000 és 2006 között már -4,3% volt (a regionális adat -2,4%). Az elvándorlók jelentős részét a képzettebb, munkaképes fiatalok teszik ki. Sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik, a felsőfokú végzettséget szerzők többsége pedig ritkán tér vissza munkavállalóként. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb lesz a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. Összességében azonban még így is magas a fiatalkorú lakosság aránya, ami az alacsony gazdasági aktivitással párosulva azt eredményezi, hogy jelentős számú szabad munkavállaló áll a vállalkozások rendelkezésére. Az ezer lakosra jutó halálozások száma 2006-ban 12,3 fő volt, ez csak kismértékben haladja meg a megyei átlagot, ellenben alacsonyabb a regionális és az országos átlagnál, amely közvetett módon utal a kistérség kedvezőbb népesedési viszonyaira. Ezt támasztja alá az ezer lakosra jutó élveszületések száma is, amely a kistérségben 11,7, a régióban 10,5, országosan pedig csak 9,9 fő volt. Ezek a demográfiai jellemzők többnyire a roma népesség lakosságon belüli magas arányával indokolhatóak. A Nyírbátori kistérségben a évi népszámlálás adatai alapján a roma lakosság aránya kétszerese (8,8%) az egyébként is magas megyei szintnek (4,6%). A romák koncentráltan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Több településen 10% feletti a cigány lakosság aránya: Nyírmihálydiban (30,5%), Nyírpilisen (20%), Encsencsen (14%), Nyírbátorban (13%) és Nyírbélteken (12%). Az önkormányzatok által becsült adatok azonban ezeknél lényegesen nagyobb arányt jeleznek, pl. Nyírpilis esetében a 857 lakosból mintegy 620 roma. A roma lakosság helyzetének javítását és közös érdekképviseletét erősíthetik a nagyszámban jelen lévő roma civil szervezetek. A kistérség urbanitás indexe, azaz a 120 fő/km² népsűrűség feletti településen lakók aránya ben 28,7% volt, ami a megyei értéktől 8 százalékponttal marad el, míg az országos értéknek mindössze 46%-a. Az alacsony érték főként a kistérség településszerkezetével magyarázható. Jövedelmi helyzet A megyei kistérségek közül a Nyírbátori kistérségben az egyik legszűkebb az a kör, akik legális tevékenységből rendszeres jövedelemhez jutnak. A kistérségben az adózók ezer lakosra jutó száma elsősorban azokon a településeken rendkívül alacsony, ahol magas a munkanélküliség, és a roma népesség is meghatározóan jelen van. Ugyanakkor az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem magasabb, mint néhány más kistérségben: 2005-ben Ft volt. A legalacsonyabb az egy főre jutó SZJA Nyírpilisen, ahol a 100 ezer forintot sem éri el, ezzel szemben Nyírbátorban megközelíti az 500 ezer forintot. Mindebből leszűrhető, hogy a kistérségben nagy a munkanélküliek, az alkalmi munkából élők, esetleg a be nem jelentetten foglalkoztatottak aránya. Az alacsony jövedelmi helyzet az egyik oka az elvándorlásnak is. A személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma 2005-ben 93 darab volt. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a kistérségben 216, amely a megyei átlagtól elmarad, de a megyében lévő leghátrányosabb kistérségek között a legnagyobb darabszámot mutatja fel. Ez egyrészt tükrözheti a jövedelmi viszonyokat, másrészt a kedvezőtlen tömegközlekedési adottságok miatti kényszert is. Szintén a lakosság jövedelmi helyzetét jelzi indirekt módon a 2000 és 2005 között épített 3 vagy több szobás lakások aránya, ami a Nyírbátori kistérségben 1,96%, miközben mind a megyei, mind az országos átlag meghaladta a 3%-ot ban az épített lakások átlagos alapterülete 77,7 m² volt, amely nem érte el a megyei átlagot (87,7 m²). 9

10 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és minősége a kistérségen belül egyenlőtlenségeket mutat. Néhány településen nem működik háziorvosi praxis (Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly, Terem, Penészlek), míg házi gyermekorvosi ellátás mindössze Nyírbélteken, Nyírbátorban és Nyírlugoson érhető el. Ennek megfelelően az egy házorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a Nyírbátori kistérségben 1792 fő volt 2006-ban, ami csak kismértékben haladja meg a megyei átlagot (1740), viszont lényegesen rosszabb a regionális (1630) és az országos értéknél (1535). Tovább árnyalja a helyzetet, ha figyelembe vesszük az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények műszaki állapotát és infrastrukturális felszereltségét, ami szintén nem éri el az országos színvonalat. Az egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférést a felújított mentőállomás biztosítja. A járóbeteg szakellátást a kistérségben a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő nyírbátori szakrendelője biztosítja 18 szakmában. Kórházi ellátás azonban nem érhető el a kistérségben, ezért fontos lenne az egynapos sebészet kialakítása. Szintén nagymértékben hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának javításához a preventív jelleggel elvégzett szűrések hozzáférhetőségének biztosítása, mivel azóta, hogy megváltozott az egészségügyi ellátással kapcsolatos útiköltség megtérítésének rendje (utólag térítik vissza az igénylőknek), jelentős mértékben csökkent a szűréseken megjelentek száma, elsősorban a főként a kistelepüléseken élő hátrányos helyzetű lakosság körében. Mindezt úgy lehetne a legjobban ellensúlyozni, ha a kistérség egy szűrőbuszt szerezne be, amellyel biztosítaná a szűréseken való magasabb részvételt. Az egészségügyi ellátás szakmai minőségének folyamatos emelése érdekében szükséges az egészségügyben dolgozók rendszeres továbbképzése. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései 2004 és 2006 között a Nemzeti Fejlesztési Tervből a HEFOP keretében 6 nyertes kistérségi pályázat forint támogatást kapott, amelyek közül több is a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőségének megteremtésére irányult. Például Nyírbátorban a társadalmi beilleszkedés elősegítésére nyertek támogatást, míg Nyírmihálydiban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. A kistérség a as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően az ÉAOP forrásaiból 9 akadálymentesítési pályázatot nyert, amelyek keretében polgármesteri hivatalok, rendelők és oktatási intézmények akadálymentesítését oldják meg Bátorligeten, Nyírbélteken, Nyírcsászáriban, Nyírmihálydiban és Teremben. Hazai forrásból a társadalmi helyzethez kapcsolódóan elsősorban kisebb egészségügyi projektek valósultak meg (pl. Ömböly és Encsencs településeken). 10

11 I. 4. Szociális helyzet Oktatási intézmények A Nyírbátori kistérségben a fiatalodási index, azaz a 15 évesnél fiatalabbak aránya a 60 éves és idősebb korosztályhoz viszonyítva 2005-ben 124,4% volt. A megyei kistérségek közül a Nyírbátori kistérségben a legnagyobb a fiatalkorúak aránya, azaz a fiatal korosztályokat kiemelt célcsoportként kell kezelni. Óvoda minden településen működik különböző intézményi formában (önálló intézmény, társult intézmény, társult többcélú tagóvoda, társult összevont többcélú intézmény, társult önálló intézmény). Az óvodai férőhelyek kihasználtsága magas, egyes településeken meghaladja a 100%-ot is (Nyírbogát 105%, Nyírderzs 108%, Nyírgyulaj 108%, Piricse 105%), azonban a hátrányos helyzetű lakosság esetében a napi gyakorlat nem jelenti a rendszeres óvodába járást. Az átlagos csoportlétszám 17 és 29 fő között alakul, legalacsonyabb Ömbölyön, legmagasabb Encsencsen és Nyírmihálydiban. 6 településen nincs biztosítva a csoportonkénti 2 óvónő. Az óvodai gyereklétszámok emelkedése jellemzően a nagyobb arányú roma lakossággal rendelkező településeken várható (Máriapócs, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírpilis, Nyírvasvári, Piricse, Terem). Minden településen magas, 30% feletti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya (a legmagasabb Terem, Penészlek, Bátorliget Piricse, Encsencs, Nyírbéltek), ami speciális szaktudás és módszertani eszközök elsajátítását és folyamatos alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógusoktól. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Gyerekprogram Iroda adatgyűjtése alapján a kistérségben 5 olyan település van (Encsencs, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Piricse), ahol az óvodai férőhelyek száma kevesebb, mint a 0-2 évesek száma, így valószínűsíthető, hogy a gyerekek egy része később kerül óvodába. A húsz településből mindössze egy településen, Nyírderzsen nem működik általános iskola. Intézményi társulásban 9 település látja el közoktatási feladatait az alábbiak szerint: Nyírcsászári Bátorliget Terem, Nyírderzs Nyírbátor, Nyírbéltek Ömböly, Encsencs Penészlek. A kistérségben az általános iskolai tanulók száma ezer lakosra 122 fő, ami az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb ez is jelzi a kistérség demográfiai tendenciáit. Az egy osztályra jutó tanulók száma 15 és 26 fő között alakul, a kistérségi átlag 21 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a kistérségben átlagosan 10,8, ami megfelel a regionális értéknek. Ennél jóval alacsonyabb például Nyírcsászáriban (5,9) és Teremben (6,0), ahol egyfelől a pedagógus jobban tud koncentrálni az egyes gyerekek sajátos igényeire, másfelől azonban, amennyiben tovább csökken a gyermeklétszám, veszélybe kerülhet az érintett intézmények fennmaradása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya egyes településeken meghaladja a 90%-ot (Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Terem). A roma lakosság magas aránya miatt Nyírpilisen etnikai oktatást is folytatnak. A (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek arányának növekedése miatt újfajta oktatási eszközöket kell elsajátítania és alkalmaznia a pedagógusoknak annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon az integrált és kompetencia alapú oktatás, valamint hogy javuljon a tanulók iskolai teljesítménye. Óvoda- és Iskolaszövetség működik Nyírbátorban, amely különféle szakmai, módszertani feladatokat lát el (pl. mérés, értékelés, dokumentumrendszerek kidolgozása, koordináció, továbbképzés, együttműködések). Ezen kívül is jelentős a nevelési-oktatási célokat szolgáló civil szervezetek száma. A kistérség 11 településén működik alapfokú művészeti oktatást végző intézmény, amelyek oktatási kínálatát a kistérség tanulóinak 27,1%-a veszi igénybe. A középiskolai oktatás központja Nyírbátor. A városban 2 középfokú intézmény és egy kollégium működik. A Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola 604 fővel, négy és nyolc évfolyamos osztályokkal működik. A Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola öt évfolyamos oktatásával 756 tanulót foglalkoztat. A sajátos nevelési igényű tanulók számára kínál szakképzési lehetőséget az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Nyírbátorban. Báthory István Középiskola és Szakiskola néven a Sziltop Kht. Budakalászi központtal üzemeltet középiskolát Nyírlugoson 115, Máriapócson 175 fővel. A középiskolai tanulók száma ezer lakosra 17 fő, ami lényegesen alacsonyabb mind a megyei, mind az országos értékeknél elsősorban a már említett szelektív elvándorlás miatt, amely már középiskolás korban megkezdődik. 11

12 Az oktatási intézményekkel kapcsolatosan az egyik legnagyobb probléma az épületek fizikai állapota és felszereltsége: az elmúlt 20 évben mindössze 1 új iskola épült Nyírlugoson, valamint 1 iskolát újítottak fel Piricsén. Szintén hiányos az intézmények eszközellátottsága, különösen az informatikai eszközök tekintetében. A sokrétű pedagógiai szakszolgálati tevékenységet a kistérségben a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Szakszolgálata végzi. Ellátott szakfeladatuk: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pszichológiai tanácsadás. A vállalt kistérségi feladatokat az alábbi létszámmal látják el: 2 fő pszichológus, 1 fő gyógypedagógus fejlesztőpedagógus, intézményvezető, 2 fő pszicho-pedagógus, tanító, 1 fő óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, 3 fő gyógypedagógus, logopédus, 1 fő gyógytestnevelő. A Nyírbátori kistérség képző intézményeiben folyamatban lévő szakmai képzések széleskörűek és alapvetően piacképes kínálatot nyújtanak: Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium: karosszéria lakatos (15 fő), elektromos gépés készülékszerelő (15 fő), bútorasztalos (15 fő), hűtő- és klímaberendezés szerelő és karbantartó (15 fő), bolti eladó (30 fő), irodai asszisztens (15 fő), szabó (15 fő), kőműves (15 fő), géplakatos (15 fő), villanyszerelő (15 fő); Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola: utazási ügyintéző (32 fő); Sziltop Oktatási Kht. (Budakalász) Nyírlugosi Kihelyezett Esti Szakiskolája: gazdasági informatikus (37 fő); Báthori István Középiskola és Szakiskola Máriapócsi Tagintézménye: pénzügyi és számviteli ügyintéző (30 fő), gazdasági informatikus (2009 februári kezdéssel, 30 fő), pénzügyi és számviteli ügyintéző (2009 februári kezdéssel, 30 fő). Alapvető probléma azonban, hogy a szak- és felnőttképzési rendszer rugalmatlanul reagál a piaci igényekre, nincs megfelelő együttműködés a vállalkozói szféra és a szakképző intézmények között ez ellensúlyozható komplex képzési és foglalkoztatási beavatkozásokkal, amelyek révén javíthatók a kistérségi munkavállalók képességei, készségei beleértve a jelenleg nem megfelelő nyelvtudást is. Iskolai végzettség Nyírbátorban a lakosság iskolázottsága az országos szintet közelíti mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségek tekintetében, azonban a vonzáskörzet lakossága ettől a szinttől lényegesen elmarad. Az elvégzett iskolai osztályok alacsony átlagát (7,78, miközben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlaga 8,09) magyarázza, hogy nyolc településen kiemelkedően magas, 2%-on felüli az általános iskola első osztályát sem elvégzettek, vagyis az analfabéták aránya a 10 éves és idősebb népességen belül. Kiugróan magas ez a mutató Kislétán, Piricsén, Nyírpilisen és Ömbölyön, de szinte valamennyi településen (Terem kivételével) meghaladja az országos átlagot. Kislétán a magas érték abból adódik, hogy a községben működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ápoló-Gondozó Otthon, amelyben 210 fogyatékossággal élő, iskolai tanulmányokat nem folytató gyermeket gondoznak. Az általános iskola 8 osztályát elvégzők aránya 2001-ben a megyei átlagnál alacsonyabb, 78,8% volt, de ezek jelentős része nem tanult tovább: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül kistérségi szinten 51%, egyes településeken (Encsencs, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek) azonban a 60%-ot is meghaladja ez az érték. A 18 éves vagy idősebb lakosságon belül a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya 2001-ben 22%-ot ért el. Főiskolai vagy egyetemi végzettséget a 25 év feletti korosztály 5,9%-a szerzett, ezzel a kistérség szintén elmarad a megyei és az országos átlagtól. A kedvezőtlen mutatóknak és folyamatoknak részben az az oka, hogy az oktatási intézmények műszaki és infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, továbbá hogy az elvándorlás elsősorban a magasabban kvalifikált társadalmi csoportokat érinti. Szociális és egyéb ellátások, szolgáltatások A kistérségben bölcsőde csak Nyírbátorban működik, emiatt a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátása nem megoldott, ami tovább fokozhatja a női munkavállalók munkaerő-piaci hátrányait. Ez megmutatkozik a foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányában is (2001-ben 56,6%). A kistérségben jelentkező bölcsődei szükségleteket jelzi, hogy az egy férőhelyre beírt gyermekek száma 140 fő. 12

13 A szociális és gyermekjóléti ellátás kistérségi szinten jól szervezett, minden településen legalább egy családgondozó dolgozik. A kistérségben nincs betöltött védőnői álláshely Ömbölyön, Penészleken, Nyírdezsen és Teremben. Nyírmihálydiban, Encsencsen, Nyírbélteken, Nyírlugoson, Máriapócson és Nyírbogáton kettő, Nyírbátorban pedig 10 betöltött védőnői álláshely van. A kistérségben 2006-ban 14 idősek otthona működött: három Máriapócson, kettő-kettő Kislétán és Nyírbátorban, egy-egy Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírgelse. Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Nyírvasvári és Pócspetri településeken összesen 393 férőhelyet kínálva. A nagy kereslet miatt a legtöbb településen megjelenik a férőhelybővítés igénye. A szociális nappali ellátások körének bővítésére és az alapvető feltételek megteremtésére szintén nagy igény mutatkozik meg, amin belül kiemelkedik az időskorúak ellátása. A szociális ellátást nyújtó intézmények általános problémájának tekinthető az elavult műszaki állapot, az alacsony infrastrukturális ellátottság és a nem megfelelő eszközfelszereltség. A rossz jövedelmi helyzetet és az alacsony aktivitást mutatja, hogy 2006-ban a rendszeres szociális segélyben részesülők ezer lakosra jutó száma (60) csaknem 4-szer nagyobb az országos értéknél (15,8). Az önkormányzatok által nyújtott, rászorultságtól függő (pénzbeni és természetbeni) segélyezési esetek száma növekszik. A kistérségben 2006-ban 10 gyógyszertár állt a lakosság rendelkezésére ebből a szempontból a települések lefedettsége nem megfelelő. Nyírvasvári és Terem kivételével minden településen tartanak fenn könyvtárat. A legfontosabb közművelődési intézmény a felújított nyírbátori Kulturális Központ. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései A os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Tervből a HEFOP keretében 6 nyertes pályázat összesen forint támogatást kapott, amiből Nyírbátorban és Nyírlugoson hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzését és foglalkoztatását valósították meg, emellett kistérségi szinten megtörtént a szociális szakemberek képzése, digitális oktatási eszközöket szereztek be Nyírmihálydiban, valamint nyári fejlesztő programokat szerveztek a hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának csökkentésére. A as programperiódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően Nyírbátor, Nyírbéltek és Nyírmihálydi forintnyi támogatást kapott oktatási-nevelési intézmények fejlesztésére. Hazai támogatásból több kapcsolódó projekt is megvalósult szociális, oktatási és közösségi területen (pl. óvodafelújítás, szociális feladatokat ellátó gépjármű beszerzése, sportcentrum bővítése). 13

14 I. 5. Foglalkoztatási helyzet Munkanélküliség A kistérségi lakosság összetétele a képzettség alapján nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja, amit tovább súlyosbít az inaktív lakosság magas aránya. A Nyírbátori kistérségben az álláskeresők aránya a éves korosztályban 2007-ben 17,9% volt, ami a évi adatokhoz képest 6,5 százalékpontos romlást jelent. Ez is azt támasztja alá, hogy a hazai gazdasági folyamatoknak megfelelően ebben a térségben is kedvezőtlenül alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2008 augusztusi adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 4457 fő. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat jelzi a tartós munkanélküliség: a 12 hónapon túli álláskeresők aránya 2008 augusztusában 36,1% volt. A képzett szakemberek hiánya akadályozza a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági befektetők letelepedését. Az álláskeresők nem szerinti megoszlását tekintve az általános hazai tendenciáknak megfelelően a Nyírbátori kistérségben is a férfiak vannak többségben (2007-ben az álláskeresők 56%-a férfi), a nők sokszor az eltartottak számát emelik. Minden korcsoportot erőteljesen érint a munkanélküliség, azonban mindenképpen jelentős problémákra utal, hogy a 25 év alatti álláskeresők aránya 22%. A munkanélküliek jelentős részét pályakezdők teszik ki: 2005-ben a regisztrált munkanélkülieknek átlagosan 12%-a volt pályakezdő. Ebből a szempontból a kistérségi átlagot 5 település haladja meg jelentős mértékben: Máriapócs (16%), Nyírmihálydi (18%), Nyírbátor (19%), Nyírpilis (21%), Nyírbéltek (21%). Az, hogy az 50 év feletti álláskeresők aránya mindössze 9% részben azt támasztja alá, hogy az idősebb korosztály esetében a munkanélküli státuszt hivatalosan felváltja az inaktivitásba vonulás, ami többnyire rokkantnyugdíjazást jelent. A Nyírbátori kistérségben a képzetlen vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosság körében a leggyakoribb a munkanélküliség jelensége. Képzettségüket tekintve az álláskeresők 54%- a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 28%-uk szakmunkásképzőben vagy szakiskolában szerzett képesítést, felsőfokú végzettséggel viszont az álláskeresők mindössze 1%-a rendelkezik. A legjelentősebb munkanélküliséggel sújtott település a kistérségben Nyírpilis, ahol a munkavállalási korú népesség 39,63%-a nyilvántartott álláskereső, de ezen kívül több településen meghaladja a munkanélküliségi ráta a 20%-ot: Encsencs (22,77), Piricse (22,14), Nyírderzs (20,05). Az álláskeresők aránya jellemzően azokon a településeken alacsonyabb, amelyek közelebb fekszenek Nyíregyházához, illetve Debrecenhez, vagyis ahonnan a két megyeszékhely által kínált munkahelyek könnyebben megközelíthetők. A kistérség az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségéhez tartozik, amelynek illetékességi területe megegyezik a kistérség településeivel. A munkaügyi kirendeltség, az önkormányzatok, a szakképző intézmények, valamint a vállalkozások szoros együttműködése különösen fontos feladat annak érdekében, hogy a gazdasági válság minél kevésbé érintse hátrányosan az egyébként is kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal és tendenciákkal jellemezhető kistérséget. Gazdasági aktivitás és ingázás Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a Nyírbátori kistérségben a év közötti korosztály esetében az aktivitási ráta 2007-ben 48,9%, ami jelentős mértékben, 8-12%-kal elmarad a regionális és az országos átlagtól volt. Ez jelzi, hogy a kistérség munkaképes korú lakosságának többsége nem rendelkezik legális munkajövedelemmel, ami növeli a szociális problémákat és társadalmi feszültségeket, valamint csökkenti a térség gazdasági erejét, versenyképességét. Számukra kiemelten fontos, hogy komplex képzési és foglalkoztatási program megvalósításával lehetőséget nyújtsanak a munka világában történő aktív részvételre. A évi népszámlálási adatok alapján a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 67,9%, ami több mint 4 százalékponttal meghaladja a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség átlagát. A legmagasabbak az értékek Nyírpilis (84,8%), Penészlek (77,9%), Piricse (77,2%) és Encsencs (76,1%) településeken. A kistérségben átlagosan az aktív korú népesség 19%-a dolgozik a lakóhelyén, Nyírpilis és Nyírgyulaj 14

15 esetében azonban ez az érték csak 10% körüli, míg Máriapócs (25%), Nyírlugos (28%), Bátorliget (29%) és értelemszerűen a kistérségi központ Nyírbátor (41%) esetében lényegesen magasabb a kistérségi átlagnál. A kistérségben az ingázók aránya az aktív korú népesség számához képest átlagosan 11%. Ennél lényegesen alacsonyabb, 5% körüli aránnyal egyrészt az alacsony aktivitási rátával és rossz közlekedési kapcsolatokkal jellemezhető települések rendelkeznek (pl. Nyírpilis, Ömböly), másrészt az ingázási céltelepülésként is funkcionáló Nyírbátor. Nyírbátor esetében ezt az is alátámasztja, hogy a évi népszámlálás alapján a nappali népességszám jelentős mértékben meghaladta az éjszakai népességszámot. Kisléta, Nyírgelse, Nyírpilis és Penészlek településeken nem csökken olyan mértékben a lakosságszám nappal, mint a többi településen, ami elsősorban az elöregedő népességgel magyarázható. Az ingázás mértékét nemek és korcsoport szerint vizsgálva megállapítható, hogy a éves korosztály körében a legmagasabb az ingázók aránya (39,4%), a férfiak több mint egyharmada (36,6%) jár más településre dolgozni, míg a nőknek kevesebb, mint egynegyede (21,8%). Jelentősebb munkaadók A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. A kistérség munkaerőpiaca szempontjából meghatározó, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások bemutatásra kerültek a helyzetelemzés I.1 fejezetében. Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései és munkaerő-piaci programjai A kistérség a közötti időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervből több foglalkoztatási jellegű projektet is megvalósított. ROP-forrásból Nyírbéltek, Encsencs, Ömböly és Penészlek összesen forintot fordított foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítésére, foglalkoztatási stratégia kidolgozására. Kifejezetten a munkaerő-piaci (re)integrációt irányozták elő egyes AVOP- és HEFOP-projektek, amelyek többnyire egy-egy célcsoport (pl. nők, romák) foglalkoztathatóságának javítására törekedtek. A közötti költségvetési periódus szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Tervből elnyert pályázatok közül két GOP-projekt vonatkozott munkalehetőséget teremtő komplex beruházásokra: az egyik Nyírgelsén, a másik Pócspetriben. A kistérség települései több éve részt vesznek a közmunkaprogramokban. A kistérségi szinten megpályázott programok esetében lakosságarányosan osztják meg egymás között a rendelkezésre álló forrásokat. A programokhoz minden esetben igyekeznek képzéseket és eszközbeszerzéseket is kapcsolni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen az elérhető társadalmi és gazdasági hatás, hasznosság. 15

16 II. SWOT elemzés (max. 2 oldal) II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek a megye erdőterületének ¼-e itt található, az erdővel borított területek aránya nő jelentős mezőgazdasági, élelmiszeripari és fafeldolgozói tapasztalatok, hagyományok a hagyományos ágazatok jövedelemszerzési lehetőséget adnak a roma lakosságnak magas a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások aránya sokszínű idegenforgalmi adottságok jelentős a kis- és középvállalkozások száma megjelentek a külföldi nagyvállalatok barna- és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok rendelkezésre állása Ipari Park léte Nyírbátorban az elérhetőség javult az M3-as autópálya újabb szakaszának átadásával kiépített mobil telekommunikációs rendszer a kistérség minden településén biztosított a szélessávú internet-hozzáférés magas a fiatalkorú lakosság aránya jelentős számú szabad munkavállaló jelenléte a közműinfrastruktúra kiépítettsége javuló tendenciát mutat szakrendelő-intézet és felújított mentőállomás működik a kistérségben a szociális ellátórendszer és segélyezés megfelelő óvoda vagy óvodai csoport minden településen működik 4 iskolafenntartó társulást hoztak létre a kistérségben Óvoda-, illetve Iskolaszövetség működik Nyírbátorban, amely különféle szakmai, módszertani feladatokat lát el a szakközép- és szakiskolai szinten oktatott szakok, valamint a kínált OKJ-s képzések között piacképes szakmák szerepelnek könyvtárak és teleházak biztosítanak internetezési lehetőséget a roma szervezetek, valamint az oktatási és szociális területen működő civil szervezetek száma magas gyengeségek a művelt földek többsége rossz minőségű a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei szintet hiányos a helyi termékek feldolgozására épülő ipari kapacitás fejletlenek az üzleti szolgáltatások és az üzleti infrastruktúra az Ipari Park kihasználtsága nem teljes, lehetőségek a kistérség külső elérhetőségének javulása növekvő kereslet a biotermékek iránt a hazai és az európai piacon a befektetői érdeklődés növekedése a térség turisztikai értékei iránti belföldi és külföldi kereslet növekedése határmenti fekvésből származó előnyök erősödése a vállalkozások és a szakképzési rendszer együttműködése Munkaügyi Központok képzési lehetőségeinek bővítése (piaci igényekhez illeszkedő szakképzések beindítása, munkanélküliek számára átképzési lehetőség biztosítása) távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Európai uniós és hazai támogatási források rendelkezésre állása a romák esélyegyenlősége és felzárkóztatása, az oktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása és fejlesztése kiemelt európai és országos kérdéskör veszélyek a további közlekedési fejlesztések elhúzódása és vasúti vonalak megszüntetése miatt a térség elérési mutatói nem javulnak tovább növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán, a jellemző növénykultúrák hagyománya csökken (alma, meggy, dohány) 16

17 nincs a kistérségben inkubátorház alacsony a K+F-ben dolgozók száma a nem megfelelő állapotú turisztikai infrastruktúra hátráltatja az idegenforgalom fellendülését a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma elmarad a megyei átlagtól alacsony a vállalkozássűrűség a vállalkozások nagy része tőkeszegény egyéni (kényszer)vállalkozó, ellátási területük településszintű a népességszámban drasztikus fogyás következett be a 80-as években és a 90-es évek elején, ami rövid pozitív tendenciát követően folytatódott 2000 után is a népességszám csökkenését a szelektív elvándorlás idézi elő a roma lakosság elhelyezkedése a kistérségen belül koncentrált, aránya kétszerese (8,8%) a megyei szintnek (4,6%) a szakképzettség nincs összhangban a piaci követelményekkel, igényekkel a jelentős roma lakossággal rendelkező településeken magasabb a munkanélküliség a jövedelmi helyzet és a gazdasági aktivitás a roma lakosság körében nem megfelelő nincs elegendő szakképzett és idegen nyelv tudással rendelkező munkaerő a térségi központoktól való távolság miatt a képzési és munkalehetőségek távol esnek a kisebb településektől, azok megközelíthetősége közlekedési akadályokba ütközik jelentős mértékű a munkanélküliség, az álláskeresők összetétele kedvezőtlen magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a települések között jelentős eltérések mutatkoznak a népesség korcsoport szerinti összetételében differenciált oktatási, szociális és egészségügyi rendszer szükséges az oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési szolgáltatások elérhetősége és minősége kiegyenlítetlen, az intézmények állapota sok esetben nem megfelelő bölcsőde csak Nyírbátorban működik Nyírbátorban a lakosság iskolázottsága az országos szinthez közelít, a többi településen az iskolázottság szintje alacsony az önkormányzatok által nyújtott segélyezési esetek száma növekszik az alapvető kommunális infrastruktúrahálózat kiépítettsége hiányos az IKT használata alacsony a térség elérhetősége és a térségen belüli közlekedési kapcsolatok nem megfelelőek egyes esetekben korlátozott az együttműködési, társulási hajlandóság élesedik a verseny a hasonló adottságú térségek között a hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt a kistérség idegenforgalmi versenyképessége csökken csökken a befektetői és a turisztikai érdeklődés Kelet-Közép-Európa és Magyarország iránt a képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya miatt foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki növekednek a különbségek a kistérségi központ és a többi település között nő a kistérség lemaradása a régió többi kistérségéhez képest a regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a kistérség szükségletei, igényei a fejlesztési források nem lesznek elegendők a felzárkózási folyamat elindítására tovább növekednek a kistérségben a társadalmi és a területi különbségek helyi szinten konfliktusok jelentkezhetnek a roma és a nem roma lakosság között az oktatási kínálat továbbra sem alkalmazkodik a piaci elvárásokhoz 17

18 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra (max. 4 oldal) fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Vonzó üzleti és vállalkozói infrastruktúra kialakítása 2. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Nyírbátori kistérség (elsősorban a városok, illetve az egyéb nagyobb ipari területtel rendelkező települések) Nyírbátori kistérség fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A Nyírbátori kistérségben az elmúlt években jelentősebb befektetések történtek, amit egyértelműen a Nyírbátori Ipari Park működése generált. Ez jelzi, hogy a kistérség versenyképes a befektetésösztönzés területén, azonban ehhez az ipari területek, telephelyek fejlesztése szükséges. Fontos érv a fejlesztési irány meghatározásánál, hogy a kistérségben még mindig erős a mezőgazdasági dominancia, amit ipari területek és telephelyek fejlesztésével lehet elsősorban ellensúlyozni. A fejlesztési irány hosszú távú célja az, hogy a magasabb színvonalú üzleti és vállalkozói feltételek megteremtésével megvalósuljon a kistérség gazdasági diverzifikációja, amely nagymértékben hozzájárulhat a foglalkoztatási szint emelkedéséhez és a munkaerőpiac stabilizációjához. A kistérségen belüli rossz közlekedési kapcsolatok alapvetően befolyásolják a kistérségi és mikrotérségi központok által nyújtott (köz)szolgáltatások, munka- és képzési lehetőségek elérhetőségét, ami elsősorban a fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Létrejött vagy felújított inkubátorházak száma Korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek kiterjedése Nyújtott szolgáltatások száma a felújítással érintett ipari parkban Megépült/felújított hossza Megépült/felújított kerékpárutak hossza utak kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz A kistérség gazdasági versenyképességének előfeltétele a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása (2. fejlesztési irány), valamint a megfelelő szakképzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező humánerőforrás rendelkezésre állása (3. és 7. fejlesztési irány). Nagyon fontos, hogy önmagában az ipari infrastruktúra megléte és javítása nem elegendő, elengedhetetlen a GOP és az ÚMVP forrásainak célzott becsatornázása a kistérség vállalkozói szférájának megerősítése céljából. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása hozzájárul a gazdasági versenyképesség javításához (1. fejlesztési irány), továbbá ahhoz, hogy 18

19 fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, a minőség emelésével és a szakképzési kínálat bővítésével 4. A népesség egészségi állapotának javítása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai hátrányos helyzetű lakosságot sújtja. A fejlesztési irány célja az, hogy a települések közötti és a településen belüli közlekedési kapcsolatok kiépítésével minden kistérségi lakos egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapvető oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési szolgáltatásokhoz. Nyírbátori kistérség A nevelés-oktatás-szakképzés megfelelő minőségének biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kistérségben rendelkezésre álló munkaerő minél magasabb iskolai végzettséggel és minél Nyírbátori kistérség versenyképesebb szakismeretekkel rendelkezzen. Jelenleg az épületek rossz műszaki állapota és hiányos eszközellátottsága hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények által nyújtott szolgáltatások nem felelnek meg maradéktalanul a helyi szükségleteknek. A fejlesztési irány által elérendő célkitűzés az, hogy a formális és nem formális nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális állapotának és felszereltségének javításával és a pedagógusok képzésével emelkedjen a kistérség lakosai által elérhető szolgáltatások minősége. A kistérség lakosságának egészségi állapotát alapvetően befolyásolja az elérhető egészségügyi szolgáltatások fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Kerékpáros forgalom növekedése a beavatkozás területén (%) Támogatásból felújított buszvárók száma (db) Fejlesztéssel intézmények száma érintett Építéssel, felújítással, bővítéssel érintett terület Az intézményben ellátott/ tanuló gyerekek átlagos létszáma ebből SNI Szakmai képzések száma Szakmai képzésben résztvevők száma Tehetséggondozó programban résztvevő diákok száma Korszerű, felújított vagy létrehozott egészségügyi intézmények száma kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz biztosított legyen az egyenlő hozzáférés a kistérség szolgáltatásaihoz (3., 4. és 5. fejlesztési irány). A helyi humánerőforrás fejlesztése hozzájárul a gazdasági versenyképesség javításához (1. fejlesztési irány). Ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben lehessen orvosolni a kistérség ilyen jellegű problémáit, elengedhetetlen, hogy az ÉAOP további forrásai is a kistérség rendelkezésére álljanak. A lakosság egészségi állapotának javítására irányuló infrastrukturális és 19

20 fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 5. A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése a szociális szolgáltatások átfogó fejlesztésével 6. A lakosság életminőségének javítása a települési környezet megújításával fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség (a rendelkezésre álló források miatt a városok) fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai köre, valamint a prevenció és az egészségtudatos magatartás részleges hiánya, ami a munkaképes korúak foglalkoztathatóságát is nagymértékben befolyásolja. A fejlesztési irány célja az egészségügyi intézmények fejlesztésével és az egészségtudatosság terjesztésével a népesség egészségi állapotának átfogó javítása. A kistérségben magas a hátrányos helyzetű lakosság és azon belül a roma lakosság aránya, a számukra nyújtott szociális ellátások és szolgáltatások köre kiterjedt, de a problémák fokozódása miatt nem elégséges, nem nyújt átfogó megoldást problémáikra. A fejlesztési irány hozzájárul ahhoz, hogy integrált szociális szolgáltatásokkal emeljék az érintett lakosság életminőségét és csökkentsék a társadalmi szegregációt. A kistérség egyértelmű központja minden tekintetben Nyírbátor, azonban vannak olyan típusú funkciók, amelyeket a nem megfelelő épített környezet (pl. hiányzó többfunkciós épületek) miatt nem tud maradéktalanul betölteni. Még nagyobbak a hiányosságok a kistérség másik két fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) Egészségügyi programokba bevont települések száma Egészségügyi kampánnyal elért lakosság száma Továbbképzést egészségügyi száma elvégzett dolgozók Új, felújított szociális intézmények száma Új szociális, gyermekjóléti, közösségi alap- és nappali szolgáltatások száma Szociális ellátással elért lakosság száma Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett lakosság létszáma Új városi funkciók kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz humán jellegű fejlesztések közvetett módon kapcsolódnak a gazdasági jellegű beruházásokhoz (1. fejlesztési irány), ugyanis mindkettőnek vannak direkt, illetve indirekt munkaerőpiaci hatásai. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét a közlekedési fejlesztések (2. fejlesztési irány) biztosítják. Ahhoz, hogy a szociális problémák és konfliktusok csökkenjenek, szükséges a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztathatóságának javítása, azaz a szociális és a munkaerő-piaci fejlesztések (7. fejlesztési irány) szinergikusan kapcsolódnak egymáshoz A szociális szolgáltatások elérhetőségét a közlekedési fejlesztések (2. fejlesztési irány) biztosítják. A települési környezet javításához nemcsak a kifejezetten városrehabilitációs célú beavatkozások járulnak hozzá, hanem minden infrastrukturális jellegű fejlesztés, amelyek 20

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában Nagykálló Város Önkormányzata Polgármesterétől 4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7. (42) 263-101 Fax: 42/263-309 4321 Nagykálló Pf. 4. E-mail. polgarmester@nagykallo.hu Ügyiratszám: 3316-3/2011.közp. Ügyintéző:

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben