ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013."

Átírás

1 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET ENCS, PETÖFI ÚT 62. I/6. 1

2 Tartalom jegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Főbb célkitűzések A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások HELYZETELEMZÉS A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága SWOT elemzés A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Forrásallokáció A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása MELLÉKLETEK A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listáj.35 6 Fenntarthatósági alapelvek

3 1. Vezetői összefoglaló Abaúj Leader Egyesület tervezési területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága fő, a városokban élő lakosok száma fő. 0A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0. A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg. A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes javaslat 32%-a, 10 db a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik. A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 9 db az Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik. Jelen LEADER tervezés alkalmával egy gazdaságfejlesztési és egy közösségi célú fejlesztés fogalmazódott meg, mely közösségi célú fejlesztés esetében gazdaságélénkítésre egy intézkedés, közösségi vállalkozások számára, míg a másik intézkedés szolgáltatásfejlesztésre fogalmazódott meg. Legfontosabb probléma A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, A térségre az elöregedése jellemző, A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, és az elavult szakmák megléte. Állandóan évről, évre csökkenő népesség szám. Legfontosabb lehetőség A térség adottságainak maximális kihasználása: turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei eladhatósága érdekében, a határ mentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér Kassa, Kenyheci Ipari Park), nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), az E95 (3-as számú) főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság élénkülés 3

4 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségünk legfontosabb kihívása, az elöregedés és az elvándorlás csökkentése, megállítása, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatása, az informáltsági szint emelése, Abaúj, mint egység megismertetése, és elismertség megszerzése. Ennek érdekében gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos pályázati lehetőségek megadása a III-as tengely keretében, valamint a LEADER fejlesztés keretében a vállalkozás fejlesztési lehetőségekhez, források biztosítása. Továbbá térségi információs hálózat kiépítése, egységes arculat, és megjelenés kialakítása a különböző fórumokon. 1.2 Főbb célkitűzések A térség gazdasági versenyképességének növelése Vidéki élet minőségének javítása Térségi turisztikai potenciál növelése Civil társadalom erősítése Térségi PR és Marketing A térségben élők képzettségének növelése 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés, a cél az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálata, átalakítása. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről először is az Egyesületünk honlapján tájékoztattuk az érdeklődőket. Ezt követően valamennyi egyesületi tagnak, és önkormányzatnak elküldtük bana HVS felülvizsgálat menetét időbeni sorrendben lépésről lépésre ismerteti. Ezen túl az egyesületünk honlapján a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos valamenyi dokumentum megjelenik, a Hírek, és Dokumentumtár rovatban, az Eseménynaptárban pedig folymatosan lehet tájékozódni a leendő fontos történésekről. A honlapon túl a facebook közösségi oldalon is folyamatosan megjelennek a HVS átdolgozásával kapcsolatos információk. A minél szélesebb körű társadalmi véleménynyílvánítás esélyét megadva a kistérségi Encsi Hírekben megjelenik az ezzel kapcsolatos információk, értékelések, 4

5 hírdetmények. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos információk a térségi, és helyi televíziókban is megtalálhatók és informálódhatnak az érdeklődők. Továbbá minden friss hír, illetve esemény az Egyesületünk facebook oldalán is olvasható. A három kistérségben egy-egy HVS felülvizsgáló fórum megtartására került sor ahol mintegy 60 fő vett részt, a többség véleményével, projektötletével hozzájárult a HVS átalakításához. A fórumokon elhangzott javaslatok projektötlet lapon írásban is rögzítve lettek. Összesen 49 db projektötlet adatlap került kitöltésre. A civil szervezetek, egyházak az összes adatlap kb. 43 %- át adták. A projektötletek közül az önkormányzatok kb. 20 %, míg a vállakozásoktól a maradék 37 % érkezett. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálta során fogyelebe vettük a térségünkben az elöregedés és az elvándorlás csökkentését, lehetőség szerinti megállítását, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatását, az informáltsági szint emelését, Abaúj, mint egység megismertetését, és elismertségének megszerzését. Ennek tudatában készültek el a célterületek, így valamennyi célterület esetében ahol ez releváns a munkahely teremtés fő szerepet kapott, a pályázati kiírásban. Lehetőséget kívánunk biztosítani az erős civil szervezedősek kalakulásához, a lokálpatriótizmus erősítéséhez. A LEADER keretében fő hangsúlyt a helyi termék és az erdei termék gyűjtés és felvásárlás, valamint feldolgozására, előállítására alkalmas kisüzemek létrehozását céloztuk meg (korábbi LEADER pályázat során sikeres volt), a gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos fejlesztés keretében a vállalkozás fejlesztési lehetőségekhez, források nagyobb arányú biztosítása az előzőeknél. E célterületben a kevésbé képzett emberek munkához jutása is fontos szerepet kap. Új fogalomként fogalmazódott meg a közösségi vállalkozás, amely nonprofit szervzetek számára, elsősorban a szociális szövetkezetek részére ad letőséget fejlesztésre, foglalkoztatásra, munkahely teremtésre, gazdasági tevékenyég végzésére. 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői Az Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága január 1.-i állapot KSH által nyilvánosságra hozott adatok lapján fő, a városokban élő lakosok száma fő. Az elmúlt két évben jellemzően mintegy fővel kevesebb Abaúj térségi lakosság szám. A térség három térségre (statisztikai kistérségre) osztható: Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. Abaúj - Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikro-térség jelentős 5

6 erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A LEADER Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják, de vannak települések, ahol még azt sem. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést jelenleg is a közmunkaprogramok, és a START közmunka program jelentik. A térség, tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére: Alacsony iskolázottságuk, és képzettségük, Fokozatos elszegényedésük, Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő száma, aránya, Versenyképes szakmák hiánya, Szakképzett munkaerő elvándorlása. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar - Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja. A térség két nagyváros Miskolc és Kassa közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert, a 20. század elejének országunkra nézve negatív eseménye következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. 6

7 A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 71 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el. A tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést. Demográfiai helyzet A térség településszáma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj - Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj - Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj - Hegyközi kistérségben fő, az Encsi kistérségben fő, míg a Szikszói kistérségben fő. Összesen fő a lakosság száma a közösség területén. Sajnos az eltelt két évben közel fővel csökkent a népesség száma a térségben, ezen belül a városok lakossága 304 fővel. Ez köszönhető egyrészt az elköltözéseknek, másrészt pedig az elöregedés miatti népesség csökkenésnek, és a születések csekély számából adódó folyamatnak. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra a demográfiai trend igen tartós változása figyelhető meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség, jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi feszültségek, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 21,5 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. A 100 fő alatti települések száma 14, amely az összes település 17 %-a. Gazdasági környezet A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termék előállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, 7

8 amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termék előállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 db olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat hektáron gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, illetve gazdaságos termelői egységek kialakításának. Itt az integráció, a szakmai összefogás nagy segítség lenne ehhez azonban és az önszerveződéshez is a tőkére lenne szükség. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikro körzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi menedzser-típusú vezető. Az utóbbi 10 évben a for - profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. Társadalmi környezet A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek: Abaúj Leader Egyesület Az Egyesület 2008-ban alakult, jelenleg 148 tagja (tagszervezete) van, Abaúj felzárkóztatásának elősegítésére az Európai Uniós fejlettséghez, kiemelten az Egyesületet létrehozó Helyi Közösséget alkotó térség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezeteinek a fejlesztésére, értékeinek, hagyományainak védelmére, és a gazdasági élet élénkítésének szervezésére. Aba Turisztikai Egyesület A térség természeti és kulturális örökségének megóvása érdekében létrejött civil kezdeményezés, mely a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló összehangolt turisztikai termékfejlesztés. Az előre haladás érdekében turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, a szereplők tájékoztatása mellett. Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén 8

9 valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 36 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes Abaúj térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl, forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergely-hegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet. A kistérség társadalmi gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. A térségi problémák és lehetőségek összefoglalása jeleníti meg azt a gondolatot, mely alapján készül az Abaúj Leader Egyesület a következő három évre a fejlődés és előre haladás érdekeit szem előtt tartva. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az Abaúj Leader Egyesület tagságát 49 önkormányzat, 24 civil szervezet, 32 vállalkozás és 6 fő magánszemély alkotja. Az akciócsoport tagságán belül az egyes szférák érdekeiket és véleményüket a tagozatokon és az egyesület közgyűlésén keresztül juttatják érvényre. 9

10 Az egyesület kifejezett figyelmet fordít a térségben a helyi partnerkapcsolatainak kiszélesítésére. Immár hagyományosan, évente kerül kiírásra az térség iskolái számára egy-egy pályázat (makett-, rajz-, fotópályázat), melynek központi témája Abaúj, ill. az EMVA fejlesztések. Az eddigiekben több mint 30 alkalommal került sor olyan térségi jelentőségű rendezvény lebonyolítására, melyben az akciócsoport támogató partnerként jelent meg, továbbá kilenc egészségnap lebonyolítását generáltuk Abaújban. Több, térségi szinten jelentős szervezettel működik közre az akciócsoport, úgymint a Hernádmedence Térségi Közalapítvány, a Fogadó Észak - Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület, Abaúj-hegyközi Térségi Civil Szövetség, a három helyi többcélú kistérségi társulások, a helyi TDM szervezet az Aba Turisztikai Egyesület. Ez utóbbi négy szervezettel közösen hívtuk életre azt a kezdeményezést, melynek segítségével az Abaúji térség egységes arculatának megteremtéséért jelentős lépéseket tettünk. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 10

11 A 2008 évben elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melyet 2009 évben több alkalommal módosítottunk, amely az alapvető prioritások változtatása nélkül meghatározta az Egyesület eddigi tevékenyégét. A megvalósítás során pályázatok keretében igyekeztünk olyan irányt adni, mely a fő célkitűzéseket tükrözi. ÚMVP III-as tengely 1. körös meghirdetet jogcímei Nyertes pályázatok száma (db) Kötelezettségvállalás (Ft) Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen számú táblázat Az első körös támogatási kérelmek benyújtásakor összsen 135 db pályázat érkezett, melyből 91 db nyertes pályázat lett 1,5 milliárd forintot meghaladó kötelezettség vállalással. Jellemzően a turisztikai pályázatok iránt volt a legnanyobb érdeklődés, melynek keretében a falusi szálláshely szolgáltatások száma bővülhet a legnagyobb mértékben, aholis 21 db pályázat keretében, mintegy 170 falusi szálláshely jön létre. 2 db pályázat keretében mintegy 55 fővel bővül az ifjúsági szálláshelyek száma, egy pályázat esetében a horgászturizmus növelése érdekében 24 db szálláshelyet alakítanak ki. Ugyanakkor bővül a szálláshelyen túl pl. a falusi vendégasztal szolgáltatás több pályázat esetében. A vadászati turizmussal, és egyéb turisztikai szolgáltatással is gazdagodik Abaúj térsége, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelését célozza meg. A vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében a térség szolgáltatásának fejlesztése bizonyult a leginkább keresett pályázati alapelvnek, de a beadott pályázatok alapján mintegy 30 új munkahely is létesül, mely az itt élők megélhetési gondjait javítja, ugyanakkor megmarad jelentős számú munkahely a fejlesztéseknek köszönhetően. A vidéki élet minőségének javítása érdekében a falufejlesztés és megújítás pályázati kiírásra 28 db pályázat tulajdonosa lett kedvezményezett, ezen belül a térségben megépül 13 db európai szabványoknak megfelelő játszótér (eddig elkészült 5 db). Szintén 13 településen létesül közpark, és e jogcím keretében kerül felújításra 2 település nem műemlék temploma. Továbbá két kegyeleti hely felújítása is megtörténik. Örvendetes. hogy itt kistérségi pályázattal lett nyertes 3 telpülés, ami némi biztatást ad a jövőre nézve. Egy településen pedig a Mezőgadasági Tájmúzeum külső felújítása valósult meg. A vidéki örökség jogcím keretében, amely szintén a telpülés élhetőbbé tételét célozza meg 9 db pályázat lett kedvezményzett. Így felújításra kerül 6 db műemlék templom, melyből elkészült 2 db, míg egy db kb. 70%-ban elkészült, egy darab tájház került kialakításra, és rövidesen kezdődődnek egy kúria helyreállítási munkálatai. Mindezen munkaálatok Abaúj gazdag épített örökségének megóvását, ezáltal a települések életminőségének javítását szolgálják. 11

12 ÚMVP III-as tengely 2. körös meghirdetet jogcímei Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen Támogatott kérelmek száma (db) Kötelezettségvállalás (Ft) számú táblázat A második körben beadott III-as tengelyes pályázatoknál érzékelhető, hogy az első körben viszonylag nagy számú kérelem érkezett, míg e körben mindössze 80 db. Ennek okait elemezve nem jelentett előnyt, az a bizonytalanság amely a megszokottnál hosszab ideig tartó döntés miatt állt elő. Ez a kötrülmény kicsit visszavetette a pályázók bizalmát. Azonban a beadott 80 db pályázat értékelsét követően 48 db kérelem esetében történt meg a kötelezettség vállalás. Továbbra is a falufejlesztés és megújítás a legnépszerűbb támogatási jogcím a pályázók körében, ugyanakkor a vidéki örökség megőrzésére most bátrabban pályáztak, és minőségben is jobb pályázatok érkeztek. Talán az is visszavetette a pályázói kedvet, hogy pontszámhoz volt kötve a maximálisan elnyerhető összeg. A falufejlesztés és megújítás keretében e körben a leköthető forrásból most sokkal kevesebben pályáztak játszótér kialakítására, összesen 3 db-ra várható kötelezettség vállalás, Ugyanakkor nem műemlék templom, és parókia felújításra lényegesen többen, míg a falvak közösségi tereinek parkosítására került beadásra több pályázat. E körben várható kötelezettségvállalás községi piactér kialkítására, és kegyeleti helyek felújítására is. A vidéki örökség megőrzése jogcímben 12 pályázat esetében történt kötelezettség vállalás. Itt egy pályázat kivételével valamennyi kérelem műemlék templom felújítására, vagy állagmegóvó javítására érkezett. Egy pályázat Vizsolyban a Vizsolyi Biblia nyomtató műhelyének rekonstrukciójára érkezett. Ez annál is örvendetesebb, mert a magyar nyelv sokszínűségét is bizonyító egyházi irodalmi mű nemzeti örökségünk kincse. A felújítás révén a jelentős turisztikai vonzerővel bíró településre remélhetőleg még több érdeklődő látogat el. A mikrovállalkozások fejlesztésénél ismét a szolgáltatásfejlesztés került előtérbe. Ezen belül kereskedelmi és vendéglátó egységek felújítása, bővítése, és olyan hiánypótló tevékenység is amely teljesen újszerű Abaújban, amely például mozgó éttermi szolgáltatást nyújt rendezvények szervezésénél. Ide sorolható a vállalkozási alapon működő vidékfejlesztési iroda eszközbeszerzése is. A turisztikai szolgáltatás fejlesztése keretében ismét a szálláshely bővítésé a főszerep, ezzel mintegy 110 férőhellyel bővülhetne a falusi szálláshelyek száma, egy pályázat ifjúságiszálláshely fejlesztésről szól, mely 20 fő számára biztosítana olcsó, komfortos szállás lehetőséget. Itt a turisztikai szolgáltatások sajnos nem a célkitűzések szerint valósulnak meg, hiszen turisztikai attrakció fejlesztésére e körben nem történt pályázás. 12

13 ÚMVP III-as tengely 4. körös meghirdetet jogcímei Támogatott kérelmek db Kötelezettségvállalás Ft Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére számú táblázat A kérelmek alapján, Abaúj területén létrejöhet öt új vállalkozás, míg 11 vállalkozás megerősödik, ugyanakkor létrejöhet összességében 33 db munkahely, a támogatásnak köszönhetően. LEADER TK1 pályázatok: Jogcím LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés; LEADER vállalkozási alapú fejlesztés; LEADER térségen belüli együttműködés; Támogatott pályázatok db száma Kötelezettségvállalás (Ft) LEADER rendezvény; LEADER tervek és tanulmányok; LEADER képzés; LEADER közösségi célú fejlesztés; Összesen: számú táblázat A pályázat kiírásának céljai között szerepelt többek között térségi gazdasági, civil és önkormányzati szféráiban a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és támogatása. (Népi hagyományok felelvenítése, ápolása, magyarság tudat erősítése, tájspecifikus gasztronómiai napok szervezése, az irodalmi nyelv ápolása, vallási kisebbségi kultúrák közelítése. Mindez határon átnyúló együttműködés jön létre térségünk szereplői és más külföldi térség szereplői között. A korábban elfogadott HVS-ben szereplő céloknak megfelel a várható kötelezettségvállalás, hiszen 7 pályázatra vonatkoztatva látható, hogy létre jön 5 határon túli kapcsolat, melyből 4 teljesen újszerű. Ugyanakkor megvalósul az a cél is, hogy a civil, a vállalkozói, és az önkormányzati szféra összefogásával kerülnek megrendezésre a kölönböző programok. A magyar nyelv ápolása, más kultúrákkal való megismerkedés, vagy pedig Abaúj értékeinek másokkal megismertetése is teljesül. A vállalkozás alapú fejlesztés keretében a termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve volt a cél. A jelenlegi kötelezettségvállalás keretében 13

14 megvalósul a fenti cél, hiszen helyi termékek elsődleges feldolgozása történik meg. Így többek között Abaúj egyik záslós hajója a Gönczi Barack pálinka készítéshez, kereskedelmi forgalomba hozatalát elősegítő beruházók közül kettő is lehetőséget kap a piacra jutáshoz, és általa Abaúj megismertetésére a nagyvilággal. Ezen túl borászati fejlesztés és helyi terméket, különböző lekvárokat, gyümölcsbefötteket készítő vállalkozás is részese a kedvezményezetteknek. Lényeges szempont, hogy 10 új munkahely létesül a fejlesztés hatására. A térségen belűli együtműködések célja, hogy a térségi civileket segítő szakértői hálózati szolgáltatás alakuljon ki, mely alapot teremthet egy szoros civil partnerségi együttműködésnek. Továbbá partneri tevékenységek kialakítását támogató források tegyék lehetővé, hogy az együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. Itt is megvalósul a cél hiszen a 4 db kötelzettségvállalás keretében a térségi vállalkozások közelebb kerülnek egymáshoz, megismerhetik mások napi gondjait és egymást segítve kerülhetnek jobb helyzetbe a piacon. A civilek estében a tervezett fejlesztési folyamat által segíthetik a napi gondok megoldását, közösségfejlesztő folyamatok indulnak el, mely hatására a civil szervezetek elláthatják azokat a társadalmi feladatokat, amelyekre létrejöttek. A rendezvények jogcímben található a legtöbb kötelezettségvállalás. Itt a cél Abaúj megismertetése másokkal, vonzó programok szervezése, arculat kialakítás és a marketing eszközökkel a térség ismertségének javítása országos szinten. A kötelzettségvállalással e cél elérhető, hiszen olyan pályázók lettek kedvezményzettek akik a már említett célt kívánják megvalósítani. A képzés keretén belül a cél az alacsonyan képzettek fejlesztése, a hiányos idegen nyelvi ismeretek bővítése volt. E célnak valamennyi pályázó megfelelt, hiszen számítástechnikai alapismeretek, alapfokú idegen nyelvi képzések, életviteli, életmód változást segítő képzések, és szakmaspecifikus képzések is szerepelnek a kedvezményezettek képzési tematikájában. Ezek valamennyien hátrányos helyzetű személyek érdekében valósulnak meg, hogy az eleve lemaradással idulók ne kerüljenek hátrányba a munkaerőpiacon. A közösségi célú fejlesztések jogcímben a térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása, hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás, valamint információ továbbítás több irányba volt a cél. A várható kötelzettség vállalás keretében ez megvalósul, továbbá olyan térségi kisebbségi szolgáltató központ is létrejön amely nagy segítségére lesz a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek. Továbbá egy Öko-demo bemutatócentrum kialakítása során faelgázosító kazán és hozzá kapcsolódó napkollektor rendszer kiépítésére kerül sor, valamint kiadványok, szórólapok előállítására, terjesztésére, az ismeretek bővítése végett. A IV-es tengely más kifejezéssel a LEADER körében beadott pályázatok elbírálást beadási határidő október 1- és november 15 között volt ismét munkaszervezetünk végezte. A beadott 127 db pályázat feldolgozása, illetve formai és szakmai bírálata áthúzódott 2012 évre, melynek eredményeként 65 db pályázat kapott támogató határozatot. ÚMVP IV-es tengelyes beérkezet pályázatok ( LEADER TK 2. kör.) Támogatott Célterület megnevezése Beérkezett kérelmek db kérelmek db Kötelezettségvállalás Ft 14

15 Kis értékű rendezvények Abaúj népszerűsítése érdekében ( ) Kompetencia fejlesztésen alapuló képzési programok a térségi versenyképesség javítására ( ) Komplex abaúji turisztikai rendezvénysorozat megvalósításának támogatása ( ) Közösség támogatása értékteremtő céllal ( ) Közösségi igények magas színvonalú biztosítása ( ) Rendezvények Abaúj népszerűsítése, látogatottságának növelése érdekében ( ) Térségen belüli együttműködések támogatása ( ) Turisztikai szolgáltatásokat bővítő beruházások ( ) Vállalkozások támogatása helyi és egyéb termék feldolgozására ( ) Összesen: számú táblázat Fenti táblázatból látható, hogy többek között milyen támogatási célterületekre adtak be pályázatot. A teljesség igénye nélkül a következőkre: Vállalkozások támogatása helyi és egyéb termék feldolgozására 29 db, Turisztikai szolgáltatásokat bővítő beruházások 10 db, Rendezvények Abaúj népszerűsítése, látogatottságának növelése érdekében 31 db, Kompetenciafejlesztésen alapuló képzési programok a térségi versenyképesség javítására 14 db, Közösségi igények magas színvonalú biztosítása 8 db. Népszerű volt a kis értékű rendezvények témájában beadott pályázat. Ennek lényege volt, hogy pontozás nem történt. Ha a pályázó formai követelményeknek megfelelt a beérkezés sorrendjében a keret kimerüléséig támogatott volt a pályázat. 15

16 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) első váltaozatának elkészültekor, nem láttuk, hogy lényegében évente fővel csökken a térség lakoságának száma. Nem volt előre látható, hogy a tervezési időszak első felében a fejlesztési források nehézkesen kerülnek a Kedvezményezettekhez (hosszú, döntési folyamat), és az is bizonytalan volt, hogyan valósulnak meg utófinaszírozással a nyertes pályázók fejlesztései. A HVS első változatának prioritásai mai is időszerűek, abban változtatásra nincs szükség, azonban a magvalósítás során a térség gazdasági versenyképességének növelése érdekében a gazdaságélénkítésre, a munkahelyek számának növelésére, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vállalkozás alapú fejlesztések markánsabb megjelenése kitűnik a célterültek megfogalmazásából is. A forrásallokálás alkalmával e területet kell előtérbe helyezni, más nem termelő fejlesztésekkel szemben. A falusi szálláshelyek száma lényegesen nőtt, az előző HVS-ben megfogalmazott célok megvalósultak. A turisztikai attrakciók fejlesztését, és az egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztését kell a következő időszakban előtérbe helyezni. A HVS végrehajtása során történt forrás átcsoportosítás az ÚMVP III-as tengely esetében, ahol a turisztikai fejlesztésekre (elsősorban falusi és ifjúsági szálláshelyfejlesztés) jóval nagyobb igény érkezett, mint az, az első tervezés idején látható volt. Ezért a falufejlesztés, a vidéki örökség megőrzése és kisebb mértékben a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése terhére történt átcsoportosítás. Szükségességét indokolta, hogy egy-egy ilyen fejlesztés többnyire munkahelyteremtéssel is jár, igaz leginkább önfoglalkoztatás formájában. 2.5 SWOT elemzés Erősségek A térség természeti adottságai kedveznek a vízi turizmusnak és a megújuló energiahasznosításnak Ipari szennyező forrásoktól mentes, jelentős tájképi értéket képviselő természeti környezet a Hernád mentén (nagyarányú erdősültség, hegyvidéki-ligetes tája bal parton, mezőgazdaságilag művelt területek a jobb parton) Helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések Gazdag helyi történelem és hagyományok Négy kis város is a helyi akciócsoport területén belül található Turisztikai szempontból jelentős az épített örökség (várak, kastélyok,), és kulturális örökség (Rákóczi hagyományok, Vizsolyi Biblia) Gyengeségek A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint A helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya Hiányos tömegközlekedési hálózat a belső területeken Turistajelezések, esőbeállók, kulcsos házak hiánya Tőkehiány, kedvezőtlen hitelfelvételek, alacsony pályázati intenzitás a térségben Ipartelepek hiánya, feldolgozó 16

17 Közúti és vasúti közlekedésbe bekapcsolt a térség a fő közlekedési útvonal szintjén Kiépített telefonhálózat, szélessávú internet, helyi újság kapacitás hiánya, értékesítési csatorna nincs kiépítve, állattartás elenyészően kicsi Alapfokú oktatás alulfinanszírozása, működés pénzügyi feltételei a települések jelentős részén nem kielégítő Kiskereskedelmi ellátás lefedettsége erősen hiányos A hagyományos falusi ellátás mostoha körülményei Munkanélküliség demoralizáló hatása erős Turisztikai vendégcsalogató rendezvények hiánya Turisztikai szolgáltatásszerkezet hiányos, nincs kialakult környezettudatos szemlélet a kistérségre jellemző ajándéktárgyak, reklámhordozók hiánya Lehetőségek Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás A térség településein jellemző önkéntes munka, kezdeményezések Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású élelmiszerekre A közeli nagyváros, mint felvevő piac szerepének erősödése Nemzetközi repülőtér (Kassa) közelsége Országos turista útvonal menti fekvés Belső területek, elzártsága, érintetlensége Jó minőségű vadászható vadállomány Falusi vendéglátás fejlődése, szálláshelyek gyarapodása Olcsó, üresen álló parasztházak, középületek Fenyegetések A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás A hátrányos helyzet újratermelődése A fiatalok elvándorlása a térségből folytatódik, az elöregedési folyamat szinte megállíthatatlan A biodiverzitás csökkenése földterületek termelésből való kiesése (gazdálkodók felhagynak a termeléssel, nincs gazdaságátadás) Periférikus fekvés, centrumok nagy földrajzi távolsága Közömbösség, befelé fordulás Aktív korosztály hiánya, innovatív lakosság alacsony aránya A halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya 17

18 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tervezése alkalmával törekedtünk a helyzetfelmérés során megfogalmazott térségi nehézségek, problémák széleskörű válaszainak megfogalmazására. A legfontosabb cél ennek a hátrányos helyzetű térségnek a felzárkóztatása az országos átlag figyelembevételével. A helyzetkép megmutatta azokat a krízis pontokat, melyek felkarolása nélkül a térség felzárkózása megvalósíthatatlan. A vállalkozások tőkehiányos helyzete ellehetetleníti azokat a fejlesztéseket, melyek nélkül nem lehetnek versenyképesek a piaci környezetben és nem tudnak újabb és újabb munkahelyeket létrehozni a térségben élők számára. A települések élhetőbbé tétele nélkül nem adatnak meg azok az emberi minimumok az itt élők számára, melyek az itthon maradás egyik feltételeként elvárhatóak. A közösségi kezdeményezések ösztönzése nélkül nem alakulnak ki azok a települési, kistérségi szintű emberi kapcsolatok, amik szintén hozzájárulnak a térség megerősítéséhez. A tervezési időszak végére a térség civil szervezetei, vállalkozói, és állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi minél több egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A tervezési dokumentumban a fő célkitűzéseként megfogalmazott elemek teljes mértékben leképezik a helyzetelemzésben felvázolt problémákra, nehézségekre adandó válaszokat. A rögzített célkitűzések mind a gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben, mind pedig a társadalmi környezetben vázolt térségi nehézségekre választ kívánnak adni. A térség egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás. A térség gazdasági versenyképességének növelése fő célkitűzés erre a problémára is választ kíván adni. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az UMVP-n túlmutató válaszokat is azonosítottunk az elemzés során, melyekre további források bevonásával is igyekszünk válaszokat adni a térség felzárkóztatása érdekében. A vidékfejlesztési programok pályázatainak köszönhetően több, alacsonyan kvalifikált munkaerő elhelyezkedése válik elérhetővé. A szabad munkaerő képzettségi szintjéhez igazodó munkahelyek létesítése hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A LEADER forrás gazdaságot támogató intézkedéseinek eredményeként a lakosság szempontjából hasznos, termelő, és szolgáltató vállalkozások jöhetnek létre, hozzájárulva az élehetőbb Abaúj kialakulásához. Vidéki élet minőségének javítása fő célkitűzés arra az igényre kíván választ adni, hogy a térség élhetőbbé tételével járuljon hozzá a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Abaúj felzárkóztatásához. A természeti környezet elemzése során is láthatóvá vált a térség gazdagsága az épített környezet vonatkozásában. Ennek társadalmi, gazdasági kihasználása érdekében született a Térségi turisztikai potenciál növelése és a Térségi PR és Marketing fő célkitűzés, mely kitörési pontként segítheti Abaúj felzárkóztatását. 18

19 A közösségi kezdeményezések erősítése, az elszigetelődő kisközösségek együttműködésének elősegítése céljából született a Civil társadalom erősítése fő célkitűzés. A célkitűzés hozzájárul a térségi demokráciaépítéshez, az együttműködés erejének elterjesztéséhez, a közösségi aktivitás élénkítéséhez, melyek nélkülözhetetlen katalizátorai a térség felemelkedésének. 19

20 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. A potenciál kihasználásához mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése. Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. A térségi gazdasági veresenyképesség növelését munkahelyek teremtésével, a meglévők megerősítésével, innovatív ötletek támogatásával ez által a mikrovállalkozások megerősítésével kívánjuk elérni. Stratégiai célunk az életminőség javítása, a térség gazdasági erőforrásainak jó irányba való orientálása, a hozzáadott érték növelése, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek támogatásával. A térségben élők kompetencia fejlesztésének fő célja a versenyképes tudás növelése a munkához való jutás, a munkaerőpiacon való sikeres szereplés. A közösség fontosnak tarja a civil társadalom megerősítését, településeken belül és települések közötti, valamint a térségen belűli és térségek közötti párbeszéd beindítását. Fontos továbbá a lakosság szempontjából a fenntarható környezet, a környezettudatos fejlődés a helyi adottságoknak megfelelően. Ezen belül a környezetbarát, és a megújúló energia minél szélesebb körű alkalmazása, a természeti értékeink tiszteleben tartása mellett. A turisztikai pontenciál növelését Abaúj még mindig kihasználatlan, páratlan természeti adottságaira épülve kell megvalósítani. Ehhez a szálláshely bővítésen túl elsősorban a turisztikai szolgáltatások növelésével, a természet adta lehetőségek kiaknánázásával kell eredményeket elérni. Ennek érdekében a térségi marketing munkát célírányosan a fenti célok érdekében kell végezni. 20

21 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései A HVS struktúrája az alábbi három alapvető szintre tagolható. A stratégia a célterületek tervezésének, felülvizsgálatának az alapja. HVS I. JÖVŐKÉP II. A LEADER terv III. INTÉZKEDÉSEK A1 B1 B2 B Intézkedési TERV Magyarázat: A B Vállakozás fejlesztés Közösségi célú fejlesztés Az Abaúj Leader Egyesület a HPME-k, és a LEADER terv elkészítését a kiadott iránymutatások szerint végezte el. Elkészült 2 db a versenyképesség segítését, és 1 db az életminőség javítását szolgáló inzézkedés. Ha az intézkedéseket vesszük figyelembe akkor 2 db közösségi célú, 1 db vállalkozásalapú HPME megalkotására került sor. Más szempontokat figyelmbe véve 1 db a gazdasági versenyképességet segítő, amely a turisztikai potenciált is segíti, 1 db amely vidéki életminőséget javítja, ugyanakkor a civil társadalom erősítését szolgálja. További szempontokat figyelmbe véve az intézkedések felosztásánál elkészült 3 db teljes értékű intézkedés amelyből 2 db összetettségükből adódóan a gazdaságfejlesztést szolgálja, függetlenül attól, hogy vállalkozás fejlesztést, vagy közösségi célt szolgál. Ugyanakkor egy db szolgáltatás fejlesztésre kerül kiírásra. Az elkészített HPME-k és az arra épülő pályázati lehetőségek hozzájárulnak a helyi és globális fenntarthatósághoz azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló természeti adottságait, a biológiai sokféleség megőrzését célul tűzte ki, valamint a vízkészletek termálvíz feltárás) és a talaj (kertészeti tevékenység) megóvása terén kíván lényeges eredményeket elérni. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkban (HVS) igyekeztünk a vonzó vidéki világot megjeleníteni, amely a vidéki életmód javítását fő intézkedései között tartja számon, ezen túl az Abaúj térség vonzerejére alapozva Magyarország e gyöngyszemét kívánjuk megismertetni. Az értékőrző diverzifikált gazdálkodást előtérbe helyezve olyan HPME-k kerültek kidolgozásra, amelyek elősegítik a vidéki életmód, kultúra, és hagyományok sokféleségének megőrzését, a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását. A leírásokban a biológiai sokféleség megóvását, és a relatíve jó környezeti állapot, és a szinte érintetlen természeti kincseink védelmét tűztük ki célul. A HVS nagy előnye, hogy helyt kapott benne a jó gazda gondossága elvének érvényesülése, úgy, hogy az mások értékeit, érdekeit ne sértse, és ne vezessen területi különbségek növekedéséhez. A vállalkozási alapú fejlesztéseknél, a helyi és egyéb termék előállításánál elő kell segíteni az egészséges termék készítését, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését, az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását. 21

22 A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni. A HVS intézkedései elősegítik magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, Termelj helyben, fogyassz helyben szlogen szerint a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogatja a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást. Ezen túl a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogatja a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését, valamint az egyedi minőségű termékek (pl. Gönczi Barack Pálinka) előállítását. Minden tekintetben erősíti a térségben, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. Hozzájárul a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához. Lehetőséget biztosít a vidéken élők képzéséhez, hozzáférést az információhoz és a tudáshoz segíti a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését. Elősegíti az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. Továbbá irányt mutat a nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség szellemében hosszú távú szempontokat szem előtt tartó a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására. Elősegíti az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogatja a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését. 3.5 Forrásallokáció Az összes forrás felosztásánál a gazdaságfejlesztésre az összes forrás %-a, míg a szolgáltatásfejlesztésre az összes forrás 8,65 %-a lett allokálva, melyet az 5. számú táblázat mutatja be részletesen. Csatolva a forrástábla. 5. számú táblázat 22

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány Abaúj Komplex Marketing Stratégiája Tanulmány Abaúj Leader Egyesület megbízásából készítette: Region-Art Kft TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés....3-4. oldal Összefoglaló.. 5. oldal 1. A település és térségmarketing

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa ő 2013. Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Székhely: 5520 Szeghalom,

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek!

Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek! Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Itt a helyünk értéket teremtő, egészséges és éltető térséget gyermekeinknek! HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Közgyűlés által jóváhagyott végleges

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Készítette: Dr. Nacsa János Márta Attila Jávorka János Szegner László

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport

Együtt a Hajdúságért. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Együtt a Hajdúságért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Hajdúböszörmény 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2.1. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért

Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért 1 Hajdúk jövője Partnerségben a vidékért Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. 2011. május 23. Készítette: HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1 Vezetői

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20.

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20. 214 22 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 215. November 2. HFS megalkotásának és elfogadásának módszertana LEADER alapelvek érvényesülésének

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A felülvizsgált HVS-t a Völgy Vidék Közösség Közgyűlése az 1/2013. (04. 10.) számú határozatával elfogadta.. 2 Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Készítette: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-Vidékfejlesztési Főosztály

Készítette: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-Vidékfejlesztési Főosztály ELJÁRÁSREND A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELVÉGZÉSE ÉRDEKÉBEN Készítette: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-Vidékfejlesztési Főosztály Jóváhagyta: Dr. Forgács

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Ezer arc - egy törekvés a Tisza- Tarna- Rima mentén LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZA-TARNA-RIMA MENTE FEJLESZTÉSÉÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET LEADER AKCIÓCSOPORT TKCS által tárgyalt és elfogadott fejezetek.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Tájékoztató aktuális pályázati lehetőségekről. 2015. december 9. Zalaszentgrót

Tájékoztató aktuális pályázati lehetőségekről. 2015. december 9. Zalaszentgrót Tájékoztató aktuális pályázati lehetőségekről 2015. december 9. Zalaszentgrót 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program Összeállítás a támogatásokról honlapunkon: www.zalatermalvolgye.hu (link) 897 oldalas

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Tartalomjegyzék

Kitöltési útmutató. Tartalomjegyzék Kitöltési útmutató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzésére a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások jogcímhez kapcsolódó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011.

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3 1.2. Főbb célkitűzések 3 1.3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető: A kommunikációs terv céljainak ismertetése a projekt kapcsán 2. A projekt átfogó céljainak

Részletesebben