Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették"

Átírás

1 Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program ( )

2 Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting Kft. Huszti Gábor vezető tervező RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. Buzál Csaba RPE Kht. Németh Gábor RPE Kht. Séra Zsolt HBH Euroconsulting Kft. Budapest Miskolc, október HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 1

3 Tartalomjegyzék I. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 3 1 A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK CÉLRENDSZERE, A VÉGREHAJTANDÓ KÖZÉP- ÉS RÖVID TÁVÚ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A kistérség legfontosabb problémáinak elemzése a Problémafa módszerrel A célhierarchia felállítása, a kistérség fejlesztésének Célpiramisa Átfogó cél Stratégiai célok Célok és programok kapcsolatrendszere 16 2 A PROGRAMVÉGREHAJTÁS SZERVEZETI HÁTTERE, A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI A program megvalósításáért felelős szereplők 28 3 A FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK FELTÁRÁSA, A FINANSZÍROZÁS ÁTFOGÓ RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA A lehetséges támogatások ismertetése A finanszírozás átfogó rendszerének bemutatása 29 II. INTÉZKEDÉSEK 34 4 INTÉZKEDÉSEK MIKROTÉRSÉGI RELEVANCIÁJA 61 5 A PROGRAM INDIKATÍV KÖLTSÉGTÁBLÁJA 62 6 A PROGRAM ELINDÍTÁSA, A 2006-OS ÉV FELADATAI 63 HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 2

4 I. Stratégiai és operatív program 1 A kistérség fejlesztésének célrendszere, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása A kistérség fejlesztési koncepciójában megfogalmazásra került a kistérség jövőképe. A Miskolci Kistérség a helyi tudásbázisra, a térségi szereplők partnerségére építő, a helyi közösséget fejlesztő, nagyváros és környéke egységében gondolkodó Kistérség, amely a helyi infrastruktúrára, szellemi tőkére és szervezeti háttérre alapozva, képes megállítani a népességfogyást és vonzó életteret biztosít a lakosságnak és gazdasági szereplőknek. A jövőkép elérése érdekében meg kell határozni a célrendszert, amelyet a célpiramis foglal magába. A nevéből is adódóan hierarchiába rendezve a céljainkat a jövőkép elérését biztosító célhierarchia jön létre. Annak érdekében, hogy a közép- és rövid távú célokat magába foglaló célpiramis felállítható legyen, szükséges az aktuális problémák mélyreható elemzése, amely alapján a problémafát célfává konvertálva, annak stratégiai célú koncentrációjának eredményeként létrejön a célpiramis. 1.1 A kistérség legfontosabb problémáinak elemzése a Problémafa módszerrel A regionális programozásban használt Problémafa a térség fejlődését fejlesztését akadályozó problémagyökereket és azok belső összefüggéseit vázolja fel. Míg korábban a problémákat és ennek megfelelően a továbbiakban a célokat is piramisba rendezték, a korszerű tervezés a bonyolultabb összefüggések leírását lehetővé tévő probléma illetve célfát tartja az összefoglalás alkalmas eszközének. A Problémafában bemutatott problémagyökereket már nem magyarázzuk, hiszen részletes leírásuk megtalálható a Helyzetfeltárásban, hanem kizárólag az összefüggésekre koncentrálunk, megvilágítva az ok-okozati kapcsolatokat. A kistérség helyzetelemzéséből kiderült, HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 3

5 hogy talán a legnagyobb problémának az 1990 és 2003 között végbement népesség fogyás tekinthető, amelyet statisztikai oldalról vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy mindöszsze 7 kistérség van az új statisztikai beosztás szerinti 167-ből, amely rosszabb mutatót produkált. Ennek megfelelően ez került a problémafa csúcsára. A népesség fogyásban élen járt Miskolc város, mivel a népessége mobilabb volt, mint a perifériákon élőké, ugyanakkor a migráció legyen az belső vagy külső egy nagy rendszert alkot, tehát Miskolc népességfogyása kihat az egyes településekre is, és a lakásosztályon 1 keresztül visszahat a kistérség településeire is. Ez a negatív folyamat alapvetően három nagy tényezővel magyarázható: a munkahelyek hiánya; a rekreációs lehetőségek alulfejlettsége; az élettér nem elég vonzó minősége. PROBLÉMAFA A népességfogyás megállítására képes minőségi élet hiánya Okozat Ok Munkahelyek hiánya A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben Az élettér minősége nem elég vonzó Az említett három probléma együttesen de nem egyenlő súllyal járult hozzá az említett népesség fogyáshoz. A munkahelyek hiánya: A munkahelyek hiánya talán a legnagyobb probléma, amely az egyént, a családot, a közösséget sújtja. A munkahelyek hiánya alapvetően három nagy probléma köré csoportosítható. Egyrészt kevés új vállalkozás jön létre a térségben, a helyzetelemzésből is látható, hogy az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma jóval alacsonyabb az országos mutatónál. Ez nyilván valóan összefügg azzal, hogy kevés a vállalkozás indításához szükséges tőke, nincs igazi 1 Szociológiai terminológia HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 4

6 vállalkozástámogató, vállalkozásösztönző rendszer (a HVK-k ma már szinte teljesen kiürültek), illetve a korábbi nagyipari, nagyvállalati rendszer alapvetően az alkalmazotti viszonyt erősítette, így hiányzik a vállalkozói készség, az onnan kikerült emberek többnyire munkanélküliek, vagy jobb esetben kényszervállalkozók, de csak ritkán nevezhetők sikeres üzletembereknek. Így tehát elmarad az újabb munkahelyek létrejötte. Másrészt a már meglévő és működő vállalkozások nem képesek jelentős növekedésre, ezzel együtt nem képesek újabb munkahelyek létrehozására. Ennek első számú oka, hogy az a termék, vagy szolgáltatás, amivel a piacon vannak nem piacképes és éppen csak a napi megélhetést képes biztosítani, de a jelentős növekedéshez kevés. Ez leginkább a korszerűtlen technológiának köszönhető, amellyel nem is lehet hatékonyan, minőséget előállítva termelni, ugyanakkor a legtöbb vállalkozásnál szinte teljes mértékben hiányzik az innovációs és K+F képesség, tehát nem képes megújítani a termék vagy szolgáltatási szerkezetét. A kkv-k nagy része a belső piacra termel, amely korlátos, kicsi a növekedési potenciálja, ezért a vállalkozás sem tud növekedni. Kevés a térségben azon vállalkozások száma, amelyek kifejezetten exportra, de legalább is a kistérségen kívülre is termelnek, szolgáltatnak (hozzá téve, hogy megyén belül a miskolci kistérség van a legjobb helyzetben e tekintetben is). Sok esetben tapasztalható, hogy a kkv-k bezárkóznak a kis mikrokörnyezetükbe és nincs információjuk a piac változásairól, a piaci információk hiányoznak. Általában igaz, hogy a helyi vállalkozásoknak gyenge a menedzsment kapacitásuk, tehát mehetne sokkal jobban is a cég ha az ügyvezető(k) rendelkezne korszerű vezetési ismeretekkel, nyelvtudással, ha jobb lenne a munkaszervezés, stb. A működő cégeknél ez tehát a második legnagyobb gond. Vannak vállalkozások, amelyek képesek növekedésre és bővítenék is a foglalkoztatotti létszámukat, de nem kapnak megfelelő munkaerőt a munkaerő-piacon. A korszerűtlen szakképzési rendszer tehát ugyancsak gátja a már működő cégek növekedésének az által, hogy a munkaerőpiacon keresztül nem tud versenyképes munkaerőt biztosítani a növekedés előtt álló cégeknek. Harmadrészt az új munkahelyek keletkezésének oka az is, hogy alacsony a térségben a külső tőke beáramlása, nem jönnek a külföldi- és hazai, de külső befektetők. Ez alapvetően két tényezővel magyarázható. Egyfelől nincsenek meg a tőke fogadásának feltételei, a térség nem tud olyan tényezőket kínálni sem terület-előkészítésben, sem munkaerőben, sem támogatásokban, amely versenyképessé tenné, másrészt amije van a térségnek azt sem tudja eladni, kamatoztatni, mivel rendkívül gyenge a befektetés-ösztönzési tevékenysége. A kistérségben három ipari park is található, amelyek megyei összehasonlításban jól prosperálnak, de országos összevetésben csak a középmezőny felső részében foglalnak helyet és sokkal több van bennük. Mindezek azt eredményezik, hogy jelentős befektetésekről marad le a kistérség, miközben az egyéb adottságaik (autópálya kapcsolat, felsőoktatás, K+F) megfelelőek lennének. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 5

7 Munkahelyek hiánya Kevés új induló vállalkozás Növekedésre nem képes, versenyképtelen helyi vállalkozások Alacsony tőkeellátottság Ösztönző, támogató intézményrendszer hiánya Vállalkozói készségek hiánya Versenyképtelen munkaerő Piacképtelen termékszerkezet Gyenge menedzsment kapacitások Korszerűtlen szakképzési rendszer Morális válság, demoralizáció Piaci információk hiánya Korszerűtlen technológia Alacsony innovációs képesség Vállalkozói készségek hiánya Üzleti képzések hiánya Piackutatás hiánya Tőkehiány Információ hiány Szellemi tőke hiánya a vállalatnál Nyelvi korlátok Belső tőkeakkumuláció hiánya Külső tőkebevonási képesség hiánya K+F és innovációs intézményrendszer hiánya Gazdaság-talan működés Kényszervállalkozás Fedezethiány A vállalkozások finanszírozási rendszere hiányos Vállalkozásfejlesztési intézményrendszer hiánya HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 6

8 Munkahelyek hiánya A külső tőkebeáramlás hiánya Rossz makrogazdasági környezet Gyenge befektetésösztönzési tevékenység A tőkefogadó képesség gyenge Lobby képesség hiánya Marketing hiánya Előkészített területek hiánya Gazdasági háttérszolgáltatások Nem piacképes munkaerő Befektetőket fogadó intézményrendszer felkészületlensége HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 7

9 A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben: A pihenési, rekreációs tevékenységek a turizmuson keresztül realizálódnak, ebben az értelemben beszélhetünk belső turizmusról és külső turisztikai keresletről egyaránt. Mindkét esetre igaz, hogy a turisztikai szolgáltatások színvonala alacsony a térségben, ami jelenti a hiányos turisztikai infrastruktúrát és a turisztikai attrakciók és programok alacsony színvonalát. Kevés a jó minőségű szálloda, (4 csillagos szálloda gyakorlatilag nincs a kistérségben), a kapacitásuk pedig néhánytól eltekintve nem alkalmas nagyobb (több busznyi) csoportok fogadására. A térségben rengeteg olyan kihasználatlan turisztikai lehetőség van, amely azért marad kihasználatlanul, mert nincsenek meg az infrastrukturális feltételek. Például nincsenek kerékpárutak, nincsenek csónakkikötők a folyókon, stb. A turisztikai vonzerők egyenlőtlenül helyezkednek el a kistérségben, a bükki részére koncentrálódnak, a turisztikai termékfejlesztés pedig Miskolcra. Hiányoznak a nemzetközileg versenyképes, komplex turisztikai termékek, a kínálat főleg helyi és regionális igényeket elégít ki, a tartózkodási idők alacsonyak. Problémát okoz a turizmusban is az együttműködés hiánya, a kistérségi szinten való gondolkodás, illetve a más kistérségekkel való együttműködés kialakulatlansága még akkor is, ha vannak előremutató jelek, mint például a Bükki Településszövetség alapítása. Az önkormányzatok sokszor tudatában sincsenek annak, hogy milyen lehetőségek vannak a kezükben, vagy ha igen, akkor források hiányában nem tudják kihasználni azokat. A kistérségnek gyenge a turisztikai promóciós és marketing tevékenysége, amely szintén hozzájárul az alacsony kereslethez. A gyenge turisztikai ágazatban ebből eredően ugyancsak nem jönnek létre új munkahelyek, miközben a térség turisztikai attrakciói, a természeti adottságok, a gazdag kulturális és építészeti örökség magában hordozza az erőteljes növekedés lehetőségét. A turizmus másfelől megköveteli a vonzó természeti és épített környezetet, az infrastrukturális kiépítettséget, a szolgáltatások magas színvonalát, tehát a helyi társadalomra is ösztönzőleg képes hatni. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 8

10 A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben Kevés a vendég és az eltöltött vendégéjszaka A turisztikai szolgáltatások színvonala alacsony Gyenge a marketing és a promóció Hiányos turisztikai infrastruktúra A turisztikai attrakciók színvonala alacsony A turisztikai intézményrendszer rosszul működik Kevés a marketingre szánt forrás Rekultiválásra szoruló bányatavak Elhanyagolt folyópartok Kerékpárutak hiánya Forráshiányos önkormányzatok Gazdátlan vonzerők Nincs összefogás a turisztikai szereplők között Minőségi szálláshelyek hiánya A potenciál felismerésének hiánya HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 9

11 Az élettér minősége nem elég vonzó: Abban, hogy egy térség meg tudja-e tartani a népességét nem csak a munkahelyek meglétének van döntő szerepe, hanem az élettér minőségének is, hiszen az egyén szintjén hiába biztosított a jó megélhetés, ha a környezet lepusztult, a település nem képes megfelelő életteret biztosítani, gyengék a szolgáltatások, stb. A kistérség kapcsán azt tapasztalhatjuk, hogy az épített környezet megjelenése nem kielégítő, a települések nagy része nem bír önálló arculattal, hiányoznak az igazi településközpontok, nincs egységes településkép. A falvak és városok az egyes építészeti korszakok egymásra épülésének eredményeként arculat nélküli torzók. Sok településen az alacsonyabb társadalmi státuszú lakosság magas aránya miatt, szlömösödő, telepszerű lakóövezetekkel találkozhatunk, amely mint azt az előzőekben említettük az egyébként kedvező turisztikai adottsággal bíró településre nézve visszahúzó erőként hat. Főként Miskolcra, illetve néhány nagyobb településre jellemző, hogy felhagyott, vagy alulhasznosított ipari és/vagy katonai létesítményekkel rendelkeznek, amelyek szintén rontják a településképet. A taszító, depreszszív élettér elvándorlásra késztetheti a mobil (képzett, jól kereső) munkaerőt, tovább sújtva ezzel a térséget. A megfelelő élettér másik komponense a környezeten kívül a hozzáférhető szolgáltatások köre. E tekintetben a térségen belül jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, azzal együtt, hogy egy nagyváros különösen egy megyeszékhely esetében természetes az, hogy koncentrálja a funkciókat, legyen szó lakossági- vagy közszolgáltatásokról. Ezzel együtt az adott település, vagy mikrokörzet elhagyására ösztönzi a lakosságot, ha helyben nem tudnak hozzájutni az alapvető szolgáltatásokhoz, ha folyamatosan versenyhátrányt szenvednek amiatt, hogy például alacsony színvonalú az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás a településen vagy a mikrotérségben és nem biztosított az ezekhez való gyors és egyszerű hozzáférés a rossz elérhetési viszonyok miatt. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 10

12 Az élettér minősége nem elég vonzó Az épített környezet negatív megjelenése A lakossági- és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés problémás Arculat nélküli települések Szlömösödő településrészek, rozsdaövezetek jelenléte A szolgáltatások helyi szinten nem épültek ki A települések gyors elérhetősége nem biztosított Fejletlen mikrotérségi központok Településközpo ntok hiánya Egységes településkép hiánya Telepszerű lakókörnyezetek és az ott élők lélekszáma magas Felhagyott ipari és katonai létesítmények Fizetőképes kereslet hiánya Tömegközlekedés szervezési problémák Rossz minőségű települési és összekötő utak A humán szolgáltatások területi egyenlőtlensége Igazgatásszervezési decentralizáció hiánya Organikus fejlődés hiánya (70-80-as évek urbanizációs bummja) A gazdaságilag és kulturálisan elmaradott társadalmi rétegek (elsősorban romák) aránya magas A roma lakosság életvitele Az alapfokú oktatás infrastrukturális és személyi feltételei eltérőek Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális és személyi feltételei eltérőek Szociális támogató intézményrendszer működési hiányosságai A roma lakosság iskolai végzettsége alacsony HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 11

13 1.2 A célhierarchia felállítása, a kistérség fejlesztésének Célpiramisa A problémák kielemzését követően a problémafa célfaként került átfogalmazásra, amely célfának a strukturált átrendezésével, koncentrálásával kialakult a kistérség fejlesztésének célpiramisa. A célpiramis tetején, csúcsán az átfogó, más néven hosszú távú cél áll, amelynek tulajdon képen alárendelődnek az alatta lévő stratégiai célok. Átfogó célként került megfogalmazásra A minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása. Ezt az átfogó célt meglátásunk szerint három stratégiai cél teljesülése esetén tudjuk elérni: A térség gazdasági versenyképességének erősítése A térségi turisztikai potenciál kihasználása Minőségi élettér megteremtése. E három stratégiai cél teljesülése esetén van esély az átfogó cél elérésére. A stratégiai célok továbbbontásra kerültek úgynevezett specifikus célokra, amely specifikus célok az óhajtott stratégiai célok elérésének feltételei. Összesen 7 specifikus cél került megfogalmazásra, amelyekhez további operatív célok rendelődtek. Ezek az operatív célok a célhierachiában a legalsó szinten helyezkednek el. A kistérségi programozás szempontjából rendkívül fontos, hogy a térség céljai helyesen kerüljenek definiálásra, mert ezekhez a jól definiált célokhoz lehet a későbbiek során hozzárendelni a célok teljesülését biztosító programokat, intézkedéseket, projekteket, tehát tulajdonképpen a célok elérésének eszközei lesznek a programok. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 12

14 CÉLPIRAMIS A minőségi élet feltételeinek a Átfogó cél biztosításával a népességfogyás megállítása Stratégiai célok A térség gazdasági versenyképességének erősítése A térségi turisztikai potenciál kihasználása Minőségi élettér megteremtése Specifikus célok Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése A helyi vállalkozások versenyképességének megerősítése A külső tőkebefektetések vonzása A vendégérkezések és vendégéjszakák számának növelése A turisztikai kínálat bővítése Vonzó települési környezet kialakítása A szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés biztosítása Operatív célok Vállalkozás ösztönző, támogató intézményrendszer létrehozása A vállalkozói készségek fejlesztése Piacképes termékszerkezet kialakítása Vállalati menedzsment kapacitások fejlesztése Szakképzési rendszer fejlesztése A befektetésösztönzési tevékenység erősítése A tőkefogadó képesség feltételeinek a megteremtése Az értékesítési és promóciós háttér fejlesztése A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése A települések arculatának fejlesztése Szlömösödő és felhagyott településrészek rehabilitációja A települési központok és alközpontok elérhetőségének javítása Mikrotérségi központok megerősítése HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 13

15 1.2.1 Átfogó cél A kistérség részéről átfogó célként fogalmazható meg: a minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása. A kistérségben a lakónépesség 1990/2003 viszonylatában jelentősen csökkent, amely csökkenésnek nyilván valóan társadalmi-gazdasági-környezeti okai vannak. Szinte azt is mondhatnánk, hogy természetes dolog az, hogy az emberek elvágyódnak onnan és ha tehetik előbb-utóbb el is költöznek ahol számukra és családjuk számára nem biztosítottak a minőségi élet feltételei. A minőségi élet kiegyensúlyozottságot, testi és lelki egészséget, harmóniát jelent a mindennapokban, amelynek feltétele, hogy az ember megélhetése biztosított legyen, ne kelljen aggódni a holnapért, életét komfortos, szép környezetben, minőségi szolgáltatások igénybevételével élhesse. Miskolc Többcélú Kistérségi Társulásának tehát a maga sajátos eszközeivel azon kell fáradoznia, hogy a társadalmi-gazdasági szereplők bevonásával és partnerségével megteremtse a minőségi élet feltételeit, megállítva ezzel a kistérség további népességvesztését Stratégiai célok Az átfogó célként megfogalmazottakat három stratégiai cél teljesülésén keresztül kívánjuk elérni, amelyek szorosan összefüggenek egymással. A térség gazdasági versenyképességének erősítése: az első és talán legfontosabb stratégiai cél, tekintettel arra, hogy a gazdasági felzárkózás, a térség jövedelemtermelő képességének a fokozása, az új munkahelyek létrehozása közvetlenül hat a családok életszínvonalára. Jó életszínvonal csak akkor tud kialakulni, ha a jövedelemszerzés biztosított, ehhez pedig olyan versenyképes gazdaságra van szükség, amely képes a fenntartható módon történő növekedésre, ez által új munkahelyek létrehozására. A miskolci kistérségben a szerkezetváltás gazdasági értelemben nagyrészt lezajlott, amely megmutatkozik a foglalkoztatottak ágazati összetételében, az egyes ágazatok GDP-hez való hozzájárulásában. Ugyanakkor társadalmi szinten még nem zajlott le teljes mértékben, hiszen a vállalati kultúra még sérülékeny, a munkanélküliek között sok a tartós munkanélküli, akiknek a legtöbb esetben a gondolkodásmódjukat, a reményvesztettségüket kellene elsődlegesen átformálni. A versenyképességhez a bürokrácia hatékony működése is kellene, ezen a téren ugyancsak van mit fejlődni. Specifikus célok: a térség gazdasági versenyképessége alapjában véve attól függ, hogy létre tudnak e jönni új vállalkozások, és a már meglévők meg tudnak e erősödni olyan irányban, hogy a termelésük, szolgáltatásuk export vezérelt legyen (térségen kívüli), növekedésük hosszú távon fenntartható legyen, illetve be tud-e a térség külső tőkét vonni. A térség gazdasági versenyképességének erősítése tehát három pólusú feladat, egyrészt ösztönözni kell az új vállalkozások létrejöttét a térségben, másrészt meg kell erősíteni, újrabefektetésre, bővítésre kell sarkallni a már működő vállalkozásainkat, harmadrészt a külső (külföldi és hazai) tőke bevonását intenzifikálni kell. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 14

16 A helyi kkv-k foglalkoztatásban játszott szerepe kiemelkedő, azonban tekintettel a magyar kisvállalati szektor rövid múltjára nagyon törékenyek, mind a vezetési ismeretek, a menedzsment kultúra, mind a tőkehiány miatt. A kkv-k fejlesztését az EU-s alapok is támogatják, a kkv-k térségi összefogása, együttműködése a köz- és civil szférával, pályázati felkészítésük és a térségi szolgáltatók (információs, oktató, minőségbiztosító, szakképző, tanácsadó, informatikai, pénzügyi stb. szolgáltatók) támogatásával a kistérség vállalkozásainak fejlesztése elősegíti a térség gazdaságának dinamizálását. A külső tőkebefektetéseket tekintve a befektetés-ösztönzés eszközeivel elsősorban a nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító, nagyobb beruházásokat megvalósító vállalkozások vonzása a cél, iparterület kialakítás támogatásával, infrastruktúrafejlesztéssel. A foglalkoztatás bővülése mellett hasonlóan fontos a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek térségbe vonzása, amelyek számára fejlett gazdasági, humán erőforrás és innovációs infrastruktúra kialakítása szükséges. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak: Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése A helyi vállalkozások versenyképességének megerősítése A külső tőkebefektetések vonzása A térségi turisztikai potenciál kihasználása: mint stratégiai cél tulajdonképpen hidat képez a gazdasági versenyképesség erősítése és a minőségi élettér megteremtése stratégiai célok között. A turisztikai potenciál jobb kihasználása dinamizálhatja a gazdaságot, hiszen a turizmus mint gazdasági ág fejlődésével új munkahelyek jöhetnek létre a turisztikai ágazatban, növekedhet a szolgáltatói és kereskedelmi beszállítások köre, ugyanakkor a turizmusfejlesztés megköveteli a minőségi életteret, hiszen amit a turista elvár egy térségtől megjelenésben, szolgáltatásban, kínálatban, az a legtöbb esetben a helyi lakosságnak is meg kell, hogy feleljen. A turizmus fejlesztése révén erősödhet a gazdasági többlábon állás, és a turizmus térségi arculatformáló és imázs javító funkciója miatt a külső tőkebefektetések vonzása is eredményesebb lehet. Specifikus célok: a miskolci kistérségben a turisztikai potenciál jobb kihasználását kell megcélozni, mivel jelenleg alacsony a vendégérkezések és az eltöltött vendégéjszakák száma, miközben a térség a Bükk révén az ország egyik legszebb vidéke, klímája és gyógyító levegője hazánkban egyedülálló, olyan egyedi attrakciókkal bír, mint Lillafüred vagy Miskolc-Tapolca. Ez természetesen csak akkor valósítható meg, ha ezzel együtt célul tűzzük ki a turisztikai kínálat bővítését is, hiszen az attrakciófejlesztésben, a komplex turisztikai termékek fejlesztésében még jócskán van tennivalója a térségnek. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak: A vendégérkezések és vendégéjszakák számának növelése A turisztikai kínálat bővítése Minőségi élettér megteremtése: egyrészt jelenti azt a fizikai környezetet, ahol az ember a mindennapjait éli, illetve azt a szolgáltatási környezetet, amelynek megléte vagy hiánya közvetlenül kihat az életminőségére. A miskolci kistérség megyén belüli fekvése kiváló, megközelíthe- HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 15

17 tősége az elmúlt években jelentősen javult az M3-as és az M30-as autópályák megépülésével. Miskolc város megye- és régiószékhely, ennek következtében a várost körülölelő agglomerációs térségre kihat Miskolc város érezhetően javuló gazdasági, társadalmi és kulturális teljesítménye, ami megmutatkozik a kistérség mutatóiban is. A kistérség társadalmi és gazdasági folyamatainak dinamizálása érdekében ugyanakkor további szisztematikus fejlesztések szükségesek. Javítani kell a kistérség településeinek a külső megjelenését, meg kell erősíteni a mikrotérségi központokat, annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevételi lehetősége és minősége bővüljön. Specifikus célok: a települések arculata és helyenként a táj is magán viseli a szocialista iparosítás, városfejlesztés jegyeit. Ennek legnyilvánvalóbb példája természetesen Miskolc, ahol ugyan látványos, jelentős lépések történtek a belváros megújítása érdekében, ám számos ipartelep, funkcióját vesztett városi kül- és belterület vár rehabilitációra. A kistérségben néhány településen magas a telepszerű lakókörzetek száma és kiterjedtsége, és egyes infrastrukturális elemek is hiányoznak, például Sajóecsegen és Sajókeresztúrban nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-hálózat amelyek rontják az élettér minőségét, ezért lépéseket kell tenni a vonzó települési környezet kialakítása felé. A kistérség több települése, mikrokörzete versenyhátrányban van a fejlettebb, vagy Miskolchoz közelebb fekvő településekkel, mikrokörzetekkel szemben, mivel a lakossági és közszolgáltatások elérhetősége és színvonala magasabb. A kistérségnek feladata, hogy egyfajta nivellációt hajtson végre és megszüntesse ezt a relatív versenyhátrányt. Bár a helyi és helyközi tömegközlekedés a legfejlettebb a megyén belül, a térség fejlődésének továbbra is Miskolc-vezérelt jellege következtében az elvárásoknak egyre kevésbé megfelelő helyzetet orvosolni kell: a tömegközlekedéssel való elérhetőség nem minden viszonylatban megfelelő, sok átszállás szükséges, a változó igényeknek a közlekedési társaságok nem tudnak elébe menni. Az erősödő mikrokörzet központok elérhetőségét idővel meg kell oldani. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak: Vonzó települési környezet kialakítása A szolgáltatásokhoz való kiegyenlítet hozzáférés biztosítása 1.3 Célok és programok kapcsolatrendszere A miskolci kistérség stratégiájának beavatkozási területeit (prioritások) és a megvalósítást szolgáló intézkedések rendszerét alapvetően ágazati szemléletben adtuk meg. Ezt indokolja a Nemzeti Fejlesztési Terv, és általában minden programozási dokumentum fejlesztési rendszer struktúrájához való alkalmazkodás, így az egyes intézkedések kapcsolódása a tágabb, magasabb szintű fejlesztési keretek között könnyedén biztosítható. A célokhoz kapcsolódó programrendszerben három prioritást (stratégiai programot) különböztethetünk meg egymástól, amelyek fő iránya a gazdaság, a turizmus és a települések fejlesztése. A HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 16

18 prioritások a dokumentumban nem rangsort jelentenek, az intézkedések prioritásonként történő csoportosítása elsősorban az intézkedések rendszerezését és a források átlátható felhasználását, illetve a forrásokat biztosító központi vagy EU szervekkel való egyeztetéseket segíti elő. Stratégiai célok A térség gazdasági versenyképességének erősítése A térségi turisztikai potenciál kihasználása A minőségi élettér megteremtése Specifikus célok Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése A helyi vállalkozások versenyképességének növelése Külső tőkebefektetések vonzása A vendégérkezések és vendégéjszakák számának növelése A turisztikai kínálat bővítése Vonzó települési környezet kialakítása A lakossági szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés biztosítása PRIORITÁSOK Gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Településfejlesztés A mikrotérségek fejlesztési irányainak megjelenítése: Mikrotérségek Fejlesztési irányok miskolci bőcsi emődi felsőzsolcai nyékládházi sajókápolnai szirmabesenyői Technopolisz funkció Turizmus fejlesztése Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Minőségi élettér biztosítása Gazdasági-ipari funkció erősítése Vizek turisztikai kihasználása Logisztikai funkciók erősítése HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 17

19 Gazdaságfejlesztés A prioritások között elsőként a gazdaságfejlesztést jelöltük meg, amelynek segítségével a helyi, térségi vállalkozások versenyképességének megteremtését, valamint a külső befektetők térségbe vonzását kívánjuk elérni. A miskolci kistérség ipari szerkezetváltása megindult, számos külföldi befektetés valósult meg az elmúlt néhány évben, ám a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szintje még elmarad a kívánatostól, így a kistérség gazdasági fejlődésének szempontjából fontos az új befektetők vonzása. A nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító beruházásokat megvalósító vállalkozások vonzása mellett hasonlóan fontos feladat a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek térségbe vonzása, amelyek számára fejlett gazdasági és innovációs infrastruktúra kialakítása szükséges. Az egész kistérségre vonatkozó cél a törékeny, de a foglalkoztatásban kiemelkedő szerepet játszó kkv szektor támogatása. A kkv-k térségi összefogása, együttműködése a köz- és civil szférával, pályázati felkészítése és a térségi szolgáltatók (információs, oktató, minőségbiztosító, szakképző, tanácsadó, informatikai, pénzügyi stb. szolgáltatók) támogatása igen fontos cél. A kkv-k fejlesztése, innovativitásuk fokozása elősegíti a térség versenyképességének javítását is. A gazdaságfejlesztés két operatív programra bontható, a vállalkozásfejlesztés illetve a befektetésösztönzési operatív programra. Vállalkozásfejlesztés operatív program: A vállalkozásfejlesztés operatív program több irányba is kihat. Egyrészt fontos elemét képezi a térség hosszú távú versenyképességének egyik fő tényezőjét jelentő, a kis- és középvállalkozások felkészültségének javítását szolgáló intézményi háttér megteremtése. Fontos kiemelt figyelmet biztosítani a vállalkozásokat segítő intézményi háttér és a támogató jellegű szolgáltatások mellett az innovációs intézményrendszernek, illetve a szakképzési rendszer gazdasági folyamatokhoz történő illesztésének. Az innovatív, növekedni képes induló és kisvállalkozások egy térség gazdasági bázisának gerincét képezhetik. A növekedés akadálya az új megoldások, technológiai fejlesztések finanszírozásának nehézsége mellett a megfelelő információk hiánya, a gyenge menedzsment-kompetenciák, az együttműködés hiánya ágazaton/szakmán belüli szervezetekkel. A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások fejlődését nagymértékben elősegítené egy olyan térségi intézmény, amely képes katalizátorként működni a térségi gazdasági hálózatok kialakítása terén, és magas szintű szakmai/üzleti szolgáltatásokat (képzés, tanácsadás, pályázatkészítés, információ-szolgáltatás, együttműködési lehetőségek feltárása, stb.) képes nyújtani a kistérség vállalkozásainak. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 18

20 Az új vállalkozások életének kritikus indulási szakaszában az inkubációs tevékenység jelentős segítséget nyújt. Ennek változatos formái alakultak ki, amelyek meghonosítása a miskolci kistérségben is kívánatos. Az inkubátorházak a piacinál kedvezőbb bérleti díjak, az igénybe vehető üzleti/tanácsadási szolgáltatások, a betelepült cégek közötti szinergikus hatások miatt rendkívül vonzóak lehetnek az induló, fejlődni kívánó mikro- és kisvállalkozások számára. Újszerű eszköz a kkvk támogatásában a technológiai/innovációs központok, amelyek rendszerint egyetemek környékén jönnek létre, építenek az egyetemi tudásbázisra, az egyetemmel fenntartott kapcsolatukra, és vállalkozásaik számára kedvezményes inkubációs lehetőségeket, szakszolgáltatásokat biztosítanak. Miskolc stratégiája tartalmaz egy High-tech és start-up központ kialakítása projektet, ám inkubátorházak kialakítása egyéb településeken is (elsősorban Ipari Parkokhoz, ipari zónákhoz kapcsolódóan) javasolt. A Miskolci Kistérség kiváló adottsága, hogy az Észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási és kutató-fejlesztő (K+F) intézménye található a területén, ám ennek jövőbeli jobb kihasználása szükséges a helyi gazdaság és társadalom dinamizálása érdekében. Miskolc város stratégiája megfogalmazza a Miskolci Egyetem Regionális Tudásközpont (MERT) kialakítását, azaz a techno-polisz koncepcióra épülő nemzetközi jelentőségű kutatás-fejlesztési, innovációs bázis létrehozását. Ennek révén a Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére építve, a régió oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációt segítő intézményeivel együttműködve, a szellemi és anyagi erőforrásokat koncentrálva, egyetemi és technológiai innovációs központtá, regionális egyetemi tudáscentrummá fejlődik. Az intézményben folyó K+F, az innováció sikerességének záloga, hogy a helyi vállalkozások, a közszféra, a társadalom bekapcsolódjanak az Egyetem tevékenységébe; e nélkül a tevékenység eredményei nem tudnak hasznosulni, a kistérség kis- és középvállalkozásai pedig a versenyképességük fokozását szolgáló kiváló lehetőséget mulasztanak el. Ezért szükséges azon eszközök, transzfer-mechanizmusok kialakítása, amelyek biztosítják a tudástranszfert az Egyetem és a kkv-k között. A kistérség gazdasági fejlődésének feltétele a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési kínálattal és képzési infrastruktúrával rendelkező, a foglalkoztatókkal szoros kapcsolatban álló, együttműködő felsőfokú-, szak- és felnőttképzési rendszer kialakítása. Az ennek kialakításához szükséges intézmények megtalálhatók a miskolci kistérségben, ám az együttműködés hiányzik, vagy eseti. A szakképzési klaszter kialakítása elősegíti a jelenlegi intézmények képzéseinek tartalmi, módszertani, működés-hatékonyági fejlesztését, a változó gazdasági környezethez (a tudás felgyorsuló amortizációja, élethosszig tartó tanulás) való igazodást. A klaszterbe be kell vonni azon intézményeket is, amelyek a vállalkozások képzési igényeit elégítik ki általános- és szakma-specifikus képzéseikkel, így a Kistérségi társulás, a Kistérségi intézmények mellett a Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, egyéb oktatási intézmények, szervezetek, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások partnerségében valósulna meg. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 19

21 Intézkedések: - A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése - Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése - K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése - Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése Befektetés-ösztönzési operatív program: A befektetés-ösztönzési operatív program alapvetően két fontos feltételhez köthető. Az első a befektetőket fogadó intézményrendszer kialakítása, amely magába foglal minden olyan szükséges szolgáltatást, amelyre esetleg egy külföldi befektető is igényt tarthat, azaz például a tolmácson túl az idegen nyelveket is ismerő ügyvédek, üzleti partnerek, tanácsadó- és információs irodák biztosítását. A másik fontos feltétel a befektetésre alkalmas területek előkészítése, mely nemcsak az ipari parkok befektetők fogadására felkészítését jelenti, hanem új területek befektetési célú megnyitását, logisztikai központok kialakítását, vagy akár az egykori ipari területek barnamezős beruházásként történő hasznosítását is. A befektetés-ösztönzés hatékonysága érdekében intézmény-, illetve a helyi tudásbázist, és partnerséget fejlesztő tevékenységekre van szükség. A befektetők elérése, és a miskolci kistérségbe való csábítása jelentős költségigényű a formális és informális csatornákon keresztül, a befektetési tárgyalások pedig rendszerint nehézkesek a helyi partnerek felkészületlensége, a partnerség, a naprakész információk hiánya, és az intézmények rugalmatlansága miatt. 2 Jelenleg a térségben három Ipari Park található, amelyek a megyei összehasonlításban jól teljesítenek, de közel sem használják ki a lehetőségeiket teljes mértékben. A Parkokon belül további fejlesztések szükségesek, az adott Ipari Park adottságaihoz és lehetőségeihez illeszkedően. Mindenek előtt az Ipari Parkok szolgáltatási rendszerét kell fejleszteni, amely ma még nagyrészt csak papíron működik, és kevésbé fejlett. Az Ipari Parkokat testre szabott módon kell fejleszteni, a kialakult vagy lehetséges profilnak megfelelően. Támogatni szükséges ezen parkok infrastruktúrafejlesztését, vállalkozás-inkubációs képességét, K+F tevékenységekhez való hozzájárulását, a nyújtott szolgáltatások fejlesztése révén. A jelenlegi Ipari Parkok, ipari zónák fejlesztésén túl szükséges új zöld- és barnamezős területek kialakítása, rendezése ipari, kereskedelmi és logisztikai tevékenységek számára. A pozitív befektetői döntések elősegítése érdekében szükséges vonzó, jó elhelyezkedésű, infrastruktúrával megfelelően ellátott ingatlanok kialakítása, amelyek lehetővé teszik új befektetők megtelepülését. Az ingatlanok tulajdonviszonyait oly módon kell kialakítani, hogy befektetői szándék esetén a beruházás gyorsan és gördülékenyen megvalósulhasson. El kell készíttetni az engedélyes terveket, 2 A Felsőzsolcai Ipari Zóna 2005-ben pályázott az Ipari Park címre, de kvázi ipari parkként működik. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 20

22 hogy befektetői szándék esetén rövid időn belül ki lehessen építeni a szükséges közműveket és a terület értékesítésre kerülhessen. Az Országos Területfejlesztési Koncepció logisztikai központok kialakításával kapcsolatos fejezete Miskolc térségét jelöli ki az országon belül az egyik logisztikai központnak. Tény, hogy a térség infrastrukturális adottságai megvannak ezen szerep betöltéséhez, ám a térségben nincs tényleges, komplex szolgáltatásokat nyújtó, továbbfejlődni képes logisztikai központ. Egy Logisztikai Központ kialakítás a Kistérség gazdasága szempontjából mindenképpen nagyon fontos, ezért annak előkészítése szükséges. A Logisztikai Központ kialakításának elsődleges helye Miskolc, de az Ipari Parkok, illetve Emőd város is szóba jöhet. Intézkedések: - Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása - Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése Turizmusfejlesztés A Miskolci Kistérség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, ám a vonzerők nagyobb részének állapota nem megfelelő, nem elégíti ki a minőségi turizmus igényeit, nem rendelkezik nemzetközi, vagy országos, csak regionális, illetve helyi vonzerővel (kivéve néhány kuriózum). Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai idegenforgalmi kereslet erőteljes bővülése alátámasztja ugyanakkor, hogy a turizmus a térség fejlesztésének egyik kitörési pontja, dinamizáló tényezője lehet. Ezért a turisztikai potenciál összehangolt, komplex fejlesztése mindenképpen indokolt, amelyben a Kistérség egészének, s ezen belül az egyes települési önkormányzatoknak a feladata, hogy fejlesztési kereteket (infrastruktúra, támogatások stb.) teremtsenek a vállalkozói és civil szféra számára. A kínálati elemek fejlesztése területi szempontból a Bükk vidékére (beleértve Miskolcot), illetve a vízi turisztikai potenciállal rendelkező Sajó és Hernád völgyére, valamint a bányatavakra összpontosít: - a Bükki településeken az aktív turizmus kínálati elemeire (a természeti környezetre, az ökoturizmusra, az aktív kikapcsolódási lehetőségekre) és a termálfürdő-wellness turizmusra alapozva; - Miskolcon a turisztikai és kulturális értékek hangsúlyozására (pl. a belváros rehabilitációja, az Avas, a Diósgyőri vár, Tapolca és Lillafüred természeti értékeire, a Technikai Csodák Palotája múzeum, általában a történelmi, egyházi látnivalók, a kulturális intézmények, sport létesítmények); - a Sajó- és Hernád völgyében, a tavak környékén a vízi turizmusra; - valamint a kistérség többi településén a helyi/regionális jelentőségű, elsősorban rendezvényturizmusra. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 21

23 Ahhoz, hogy a kistérség erősítse pozícióit Magyarország turizmusában, növelje turisztikai bevételeit, több szállóvendéget vonzzon, növekedjenek az átlagos tartózkodási idők, a turizmus jelenlegi fejlődési tendenciáit figyelembe véve, a minőségi kínálatot kell erősítenie. Ez jelenti a minőségi szálláshelyfejlesztést, illetve a kistérség adottságaihoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztését; a turisztikai szolgáltatásfejlesztésben preferálni kell azokat, amelyekben a kistérség kiemelkedik, illetve komparatív előnnyel rendelkezik. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése operatív program Az operatív program fő célja a turizmus értékesítési és promóció hátterének fejlesztése. Ide sorolhatjuk a turizmus marketingjét is, amely az egyre fokozódó versenyben kiemelt fontossággal kell, hogy bírjon. Az operatív programhoz tartozó intézkedések is elsősorban ennek a célnak vannak alárendelve a jól kiépített kistérségi turisztikai intézményrendszer és a mini klaszterként funkcionáló együttműködési hálózat fő feladata az értékesítési háttér biztosítása. A pro-aktív, dinamikus és komplex turisztikai marketing komplex szolgáltatásokat nyújtó, a teljes Kistérség turisztikai kínálatát bemutató, mindent egy helyen (információ-nyújtás, programbemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés) tartalmazó honlap fejlesztése, folyamatos működtetése fontos elem a kistérség turizmusának dinamizálásában. Komplex szolgáltatásokat biztosító (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés, ajándék-vásárlás) információs pontok felállítása a turisták által leginkább frekventált beérkezési útvonalakon (pl. vasúti pályaudvaron, főbb útvonalak mentén) és egységes információs táblarendszer felállítása mind-mind a turisták komfortérzetét, kiszolgálását növeli. Rendezvények összehangolása, egységes rendezvénynaptárban való megjelenítése, Miskolc-kártya rendszer megtervezése, kialakítása, bevezetése mind-mind a kistérség turizmusának eladhatóságát segítik. Intézkedések: - Kistérségi turisztikai intézményrendszer felállítása - Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program A turisztikai szolgáltatások fejlesztésén értjük egyrészt a turizmushoz szükséges infrastruktúra, és a szállás- és vendéglátóhelyek folyamatos korszerűsítését, amelyek száma és minősége alapján az országos átlaghoz képest a turisztikailag fejletlenebbek közé sorolhatjuk a kistérséget. E mellett a szolgáltatásokhoz sorolhatjuk maguknak a turisztikai attrakcióknak, illetve az attrakciók közé kiépítettlenségük miatt még nem sorolható turisztikai jelentőséggel bíró vonzerőknek fejlesztését és korszerűsítését, illetve az általuk biztosított turisztikai potenciál fejlesztését is. A szolgáltatásfejlesztésben tehát rendkívül fontos a szálláshely-fejlesztés (kiemelten minőségi szálláshelyek, kiemelten négy csillagos szálloda, belvárosi szálloda), az innovatív és egyedi kíná- HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 22

24 lati elemek kialakítása, valamint a komplex termék- és szolgáltatásfejlesztés hálózati formában (vízi turizmus, kerékpár-turizmus, lovas-turizmus, öko-turizmus, gasztronómia- és borturizmus, konferencia-turizmus, falusi turizmus, stb.), melynek során együttműködés jön létre a szolgáltatók között. Minőség-ellenőrzési és biztosítási rendszer szempontjainak kidolgozása, kialakítása és bevezetése az idegenforgalmi vállalkozások minőségorientációjának ösztönzésére fontos eleme a minőségi turizmusnak. Intézkedések: - Turisztikai attrakciók fejlesztése - Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Településfejlesztés A harmadik prioritás, a településfejlesztés, amely az élhető lakókörnyezet, a minőségi élettér megteremtéséhez kapcsolódik. A településfejlesztés az attraktív településarculat kialakításával egyrészt a helyi lakosság lokálpatriotizmusának növelésében, másrészt a turisztikai potenciál megteremtésében is komoly szerepet játszik. A kérdés nemcsak azért érdemel különös figyelmet, mert a 70-es- 80-as években bekövetkezett urbanizációs robbanás arculat nélküli, kvázi mesterségesen felduzzasztott lélekszámú településeket eredményezett, hanem azért is, mert az akkori ipartelepek és a peremeiken elhelyezkedő, egyre jobban elszlömösödő egykori munkásnegyedek egyre roszszabb állapotban vannak, rehabilitációjuk a környezetük romlásának megakadályozása miatt sem késhet. Az épített környezet fejlesztésének operatív programja mellett a prioritás másik fontos operatív programja a lakossági és közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos. Az épített környezet fejlesztése operatív program A települések környezeti állapota, épített és természetes környezete meghatározza a lakosság életminőségét, az idegenforgalmi vonzerőt, és a gazdaság fejlődésére is hatással van. A lepusztult, funkcióvesztett településrészekről a lakosság elmenekül, az elköltözők helyét alacsony társadalmi státuszú rétegek foglalják el, a települések, településrészek szlömösödése folytatódik. A miskolci kistérségben számos ilyen terület található; elsősorban Miskolcon vannak felhagyott, rehabilitálásra váró iparterületek, telepszerű, nem megfelelő lakókörnyezetet biztosító lakóterületek, rossz állagú lakóépületek, de a kisebb települések is küszködnek hasonló problémákkal: városközpont nélküli városok, jellegtelen arculattal, közösségi terek nélküli, használaton kívüli, ám értékes épületekkel tarkított települések. Azon túl, hogy ezek a jelenségek önmagukban is, puszta létükkel rontják a településen élők életminőségét és a települések vonzerejét, értékes helyeket foglalnak el a település szövetében. Ez a probléma főleg Miskolcon szembetűnő, ahol a település belsejébe ékelődve találhatók felhagyott iparterületek, miközben a város nehezen tudja kielégíteni a gazdaság (ipari, szolgáltatókereskedelmi szektor) fejlődéséhez szükséges területigényt, illetve az új lakótelkek kialakítására HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 23

25 jelentkező igényeket. Ezért fontos feladat a települések központjait, a rozsdaövezetek, a települési zöldterületek, lakóépületek, történelmi örökségterületek rehabilitációját célzó programok fejlesztése, amelyek sikeressége csak az önkormányzati, a civil- és magánszféra bevonásával biztosítható. Az épített környezet fejlesztése két fő célt foglal magába egyrészt a rozsdaövezetek, az egykori iparterületek és környezetük, az általában mellettük elhelyezkedő telepszerű lakókörnyezetek, szlömök rehabilitációját, másrészt ide sorolhatjuk a jellegzetes arculattal nem rendelkező Miskolc környéki nagyközségekben és kisvárosokban az egységes arculat és településkép kialakítását, a városközpontok fejlesztését. Intézkedések: - Településközpontok létrehozása operatív program - Egységes településkép kialakítása - Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása - Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program A lakossági és közszolgáltatások fejlesztését egyrészt a szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg egyenlőtlen területi megoszlása indokolja, másrészt az azok elérhetőségét biztosító infrastruktúra fejletlensége. Az infrastrukturális háttér, a közúthálózat és a tömegközlekedés fejlesztése alapvető jelentőségű nemcsak a helyi lakosság szempontjából, de a gazdasági, és a turisztikai prioritásban foglaltak teljesülése szempontjából is. A helyi lakosság szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférési lehetőségének a biztosításában a kistérség fontos koordináló, szervező, elosztó szerepet tölthet be. Ezek a szolgáltatások elsősorban az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz köthetők. Az alapfokú oktatás fejlesztését a térségi iskolák közti együttműködés intézményes formáinak kialakításával, az oktatási kapacitások hatékonyabb működtetésével, ésszerűsítésével, illetve az infrastrukturális feltételek javításával célszerű megoldani. Mindez magával hozza az oktatási színvonal emelkedését, amelynek megtartását egységes mérési és értékelési rendszer kidolgozása és működtetése biztosítja. Az egészségügy fejlesztése terén az alapszolgáltatások fejlesztése és a térségen belül a hozzáférés biztosítása a fő cél. Az ellátásfejlesztés a kiegyenlítés révén a társadalom kohéziójának erősítését szolgálja azáltal, hogy a kistérség leghátrányosabb helyzetű településein lakók számára is elérhetőek a legalapvetőbb szolgáltatások: a háziorvosi rendszeren túl a központi ügyelet, sürgősségi betegellátás, a fogászati szakrendelés és ügyelet, a házi gyermekorvosi szolgálat. A kistérség összehangolja, fejleszti, támogatja ezen szolgáltatások kialakítását, fenntartását, működtetését. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 24

26 A szociális szférában szükséges a kistérség területén működő szociális intézmények tevékenységének és szolgáltatásainak fejlesztése és a térségre kiterjedő feladatellátási körzettel rendelkező időskorú, illetve hajléktalan ellátást támogató rendszer felállítása, fejlesztése, a jelzőrendszeres házi gondozás rendszerének kialakítása, családsegítő központok hálózatának fejlesztése, átmeneti szállók létrehozása, fogyatékosok nappali ellátása, házi betegápolás megszervezése, szociális étkeztetés megszervezése, a szociális kistérségi adatbázis kialakítása. A Kistérség feladata ezen szolgáltatások kialakításának segítése, támogatása, esetenként közös intézmény létrehozása és működtetése. Minden területen, de itt különösen fontos a települések közötti egyenlőtlenségek, és az egyenlőtlenségek újratermelődésének mérséklése, a hátrányos helyzetű, különösen a roma népesség felzárkóztatása. Speciális területet jelent a romák által sűrűn lakott települések felzárkóztatása, a cigányság kulturális és életmódbeli sajátosságainak figyelembevételével. Akárcsak az oktatásban, az egészségügyben és szociális területen is gyenge az egyes intézmények között a szakmai koordináció, ami területi egyenlőtlenséghez vezet; ugyanakkor a magasabb szintű igények kielégítésére csak Miskolc kínálata ad megfelelő lehetőséget. Ezért meg kell erősíteni az intézmények kistérségi szintű szakmai, koordináló, fejlesztő hátterét, és biztosítani kell a működtetés pénzügyi feltételeit. A térségi, szakmai, koordinációs intézmények tehát egyúttal a partnerség célját is szolgálják, de működésük feltétele, hogy a települések és intézményeik képesek legyenek feladat-megosztási, fejlesztési kérdésekben megegyezni. Az önkormányzatok és intézmények kommunikációja ma még nem felel meg az intézmények oldaláról kinyilvánított igényeknek. A partnerség e szegmensének fejlesztése igen fontos, rendszeres műhelytalálkozók, rendezvények, fórumok szervezésével. A humánerőforrás-fejlesztés terén továbbra is lehet számítani komoly EU pályázati forrásokra, ám ehhez javítani kell egyrészt az iskolák, egészségügyi intézmények, közművelődési és civil szervezetek együttműködését, partnerségét, másrészt a céljaik megfogalmazásához, a közös pályázáshoz szükséges szakmai felkészültségét. A forrásbevonást segítendő szervezett háttér biztosítása szükséges az információszolgáltatás, oktatás, tanácsadás biztosítására. A közigazgatási szolgáltatásokat a mikrotérségi központokba kell koncentrálni és magasabb szakmai színvonalra kell emelni, ezzel javítva a lakosság ellátását, az ügyek gyorsabb, hatékonyabb, szakszerűbb intézését. A miskolci kistérség közlekedési infrastrukturális problémái közül az ún. nagy rendszerek -hez kapcsolódó fejlesztési feladatok megoldása természetesen nem a kistérség kompetenciájába tartozik. A kistérség ugyanakkor a koordinációban, a döntés-előkészítésben, a lobbizásban, illetve a nagy projektekhez illeszkedő, kisebb léptékű projektek támogatásában, megvalósításában fontos szerepet játszik. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 25

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Új Magyarország 2007-2013

Új Magyarország 2007-2013 Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HOSSZÚ ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Pécs, 2007. október Készítette: TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1 Bevezetés... 2 1.1 Pécs Megyei Jogú Város új hosszú és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: Veszprém, Megyeház tér 1. (Megyeháza földszint 1, Képviselői Iroda) Javasolt

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja Operatív program megnevezése Tematikus célkitűzés Indikatív forrás-allokáció (%) 1.

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013

Részletesebben

Észak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Magyarországi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Észak-Magyarországi Operatív Program A prioritás

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GINOP-ról általánosságban Magyarország -a Budapestet és Pest megyét magába foglalóközép-magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag

Részletesebben

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II.... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana...

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana... TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5 1. A helyzetfeltárás célja...5 2. A tervezés módszertana...6 III. TERVELŐZMÉNYEK...7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv...7

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám 427 A Kormány 1006/. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022

Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Tartalomjegyzék: 1. Ügyvezetői köszöntő 2. A projektgazda bemutatása 3. Inkubátorház jelentése 4. A

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN

MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN Tartalomjegyzék I. Az Új Széchenyi Terv fejlesztési irányai (16. o.)... 3 II. Az Új Széchenyi Terv Programjai...

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Pályázati lehetőségek önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek számára

Pályázati lehetőségek önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek számára Pályázati lehetőségek, intézmények és civil szervezetek számára Pályázati felhívás címe A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések Tanoda típusú programok TÁMOP-3.3.9.A-12/2

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/ Bács-Kiskun 2020 www.fejlesztes.bacskiskun.hu 2 Europa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 7 zászlóshajó Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztésére 1.5.3/A - Inkubátorházak szolgáltatásfejlesztéssel

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szlovénia-Magyarország- Horvátország Programkiegészítő Dokumentum 2005. július 7. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben