BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET"

Átírás

1 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda szeptember 29.

2 BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Vezető projektmenedzser: Galli Károly Projektmenedzser: Földi Zsuzsa Tervezők: Aradi Renáta Horváth Kinga Gerlach Viktor Guzmics István Veres László Zilahi Sebes Géza

3 TARTALOM A VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓT, AZ ÁLTALÁNOS BEVEZETŐT ÉS A PROGRAM MEGALAPOZÁSÁUL SZOLGÁLÓ HELYZETÉRTÉKELÉST A DOKUMNENTÁCIÓ I. KÖTETE TARTALMAZZA 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás megalapozása A stratégia alkotás elvi megalapozása Fejlesztési eszközrendszer A program kommunikálása Társadalmasítás SWOT analízis Célfa A Budaörsi kistérség fejlesztési stratégiája A program szerkezete A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Prioritás: Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése

4 Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása II. Prioritás: A közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése MELLÉKLETEK A helyzetértékelés és program készítés keretében lebonyolított interjúk listája

5 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA 1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA A stratégia alkotás elvi megalapozása A Budaörsi kistérség jövőképe: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia 1. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan horizontális elv került meghatározásra, amelyek a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz történő igazodáshoz, amely a as programozási időszakban elősegíti a sikeres pályázati szereplést. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése Lisszaboni elvek A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél fogva Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy a Budaörsi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva nemzetközi szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkozatás kérdése kevésbé a munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is 1 A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 3

6 erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a területen is elengedhetetlenek. Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Magyarországi Régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe kerülnek, ezáltal csökkentve a Budaörsi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 3. Többközpontúság - Decentralizáció A Budaörsi kistérség tíz településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel a Budaörsi kistérségben is. Ennek figyelembevétele hozzájárul a kistérségben az élhető környezet megteremtéséhez, valamint a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna minőségének és vonzerejének javításához. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és fenntartása elsősorban konkrét településfejlesztési programok megvalósításával biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok természeti és környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket (pl. környezetirányítási rendszer bevezetésével). 4

7 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is. 7. A Program végrehajtásának követése A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának ellenőrzése (monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek változó kondícióknak megfelelő módosítása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez 5

8 érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben. A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel Fejlesztési eszközrendszer Pályázatok A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések i, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. A program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrás a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, amelynek megalapozása a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A forrás struktúrája jelenleg kidolgozás, illetve elfogadás alatt áll, ezért a dokumentumban feltűntetése nem volt lehetséges. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a II. fejlesztési övezet besorolást kapta Magyarország többi régiójával ellentétben. Ennek megfelelően a régió az országosan kiemelkedő GDP mutatói alapján a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre meghatározásra kerülnek, illetve az említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. A támogatás a Közép-Magyarországi Régióra vonatkozóan 2011-ig fokozatosan megszűnik. Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben az ezen forrásokra alapozott fejlesztéseket fontos a tervezési időszak első felére koncentrálni Saját források Általában a pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz Hitelek Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az 6

9 önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. Hitelek igénybevétele esetén szükséges az adósságszolgálat teljesítésének a megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti Vállalkozói források Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan. A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez szükséges-e a működtetési időszakban önkormányzati hozzájárulás a működtetéshez PPP konstrukciók A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú jellemzõen éves biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenõrzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a projektek önkormányzati és állami forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és magasabb minőségi szinten valósíthatók meg Ingatlanlízing Az ingatlanlízing megoldást jelenthet a forráshiányos önkormányzatoknak a területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával 7

10 párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség A program kommunikálása Társadalmasítás Az Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok, melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban a kistérségben a települések egy részében van nyilvános internetes hozzáférés, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet. 8

11 1.2. SWOT ANALÍZIS Erősségek Gyengeségek A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; Az M6 autópálya megépülésével a gazdasági és iparterületek további felértékelődése várható A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai szerepkör minőségi erősítésére A kistérség települései vállalkozásbarát gazdaságfejlesztési politikát folytatnak Magas a tőkeerős, jelentős számú munkaerőt foglalkoztató nagy- és középvállalkozások száma A térségben működő multinacionális vállalkozások nagykereskedelmi és elosztó központjaikat hozták itt létre A kistérség területén számos, magas minőségű infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló iparterület, ipari park működik sikeresen Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van A kistérség településein a vezetékes víz és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes mértékben kiépültek A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra hálózatok lefedettsége A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai célterületének számító Budapest közvetlen szomszédságában fekszik A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs szolgáltatások, rendezvények helyszíne, továbbá értékes termálvíz vagyonnal rendelkezik A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre alkalmas területek vannak A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi testvérvárosokkal, A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti szorosabb együttműködést A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb minőségű és kiépítettségű A kistérségi belső kohézió hiánya, fellazulása a közlekedésfejlesztés újraértékelését teszi szükségessé Az ingázás során is számításba vehető vízi közlekedés kikötői infrastruktúrája kiépítetlen. A települések térségi szinten nem kellően összehangolt fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak vállalkozásainak száma viszonylag alacsony Annak ellenére, hogy a térségben számos multinacionális cég telepedett le, K+F bázisuk nem itt épült ki A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem helyben hasznosul, hanem a fővárosban A multinacionális cégek enklávé-szerűen fejlődnek, nem alakítanak ki együttműködési, beszállítói kapcsolatokat a helyi vállalkozásokkal Nem alakultak ki iparági klaszterek a térségben Nem alakult ki a térségi multinacionális vállalatok helyi vállalkozásokra épülő beszállítói hálózata A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több településén nincs megfelelően megoldva, a hálózati kiépítettségben jelentős elmaradások figyelhetők meg A kistérségi vezetékes ivóvízhálózat egyes elemei számos helyen elöregedett állapotban vannak, rekonstrukciót igényelnek Nincs internetes nyilvános hozzáférési pont minden településen (Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes az égetésből származó levegőszennyezés Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés utóbbi években tapasztalható megnövekedése rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli turisztikai ágazatok feltételeit A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 9

12 Lehetőségek Veszélyek A Zsámbéki-medence innovációs fejlesztései szoros együttműködésre adnak lehetőséget a budaörsi kistérségben tevékenykedő innovatív vállalkozások számára A logisztikai szolgáltató részéről erős az igény a nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési csomópontok mentén található telephelyekre A nemzetközi és a belföldi turizmus egyaránt dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan növekszik a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt A betelepülő nagyvállalkozások számottevő keresletet jelentenek a konferenciahelyszínek és a rekreációs szolgáltatások iránt A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai jellegű piaca A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárúthálózat Az elővárosi vasút tervezett fejlesztése lehetőséget teremt a ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom nagyságának csökkentésére. A Közös Duna Program számtalan területen jelent lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és áruszállítás) Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a világgazdasági körülmények alakulása miatt Az EU-s pénzforrások elmaradása esetén csökken az esély a térség szennyvízkezelési problémáinak közel jövőben történő megoldására Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó eséllyel elfogynak a kiajánlható területek A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli. A kistérségi-, területi szintű közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg. A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták elkerülik a kistérséget A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák 10

13 1.3. CÉLFA Stratégiai célok: Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia*. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára Részcélok: I. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, illetve minőségorientált gazdasági fejlődés I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok reintegrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés biztosítása I.5. Az idegenforgalmi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése II.6. Az információs infrastruktúrához való hozzáférés. III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja * A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 11

14 A mártix azt jelzi, hogy az 1.3 pontban meghatározott részcélokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét az színárnyalatok jelzik A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok: I.. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei Részcélok: Prioritások: I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálása I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés térségi biztosítása I.5. Az idegenforgalomi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja 12

15 illetve minőségorientált gazdaságfejlesztés I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a szolgáltatások színvonalának emelése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése 13

16 1.5. A PROGRAM SZERKEZETE Prioritások Intézkedések Tevékenységek I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése I./1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése I./2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése I./3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben I./4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése I./5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kihasználása I./6. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása Kapcsoltépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása Vállalkozói adatbázis létrehozása Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szerveztek fejlesztése Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 14

17 II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése A kerékpáros közlekedést támogató egyéb infrastrukturális elemek kiépítése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése III./1. Vízrendezés és vízkárelhárítás III./2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése III./3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése III./4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Meglévő vízbázis hasznosítása Közösségi Internet hozzáférés feltételeinek fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése IV./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése IV./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása IV./3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása Pedagógiai szakszolgálatok eszköz- és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások elérhetőségének javítása A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer teljeskörű felmérése, kistérségi egészségterv készítése Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése Készülő részletes program elemeinek beemelése szükséges! IV./4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése A kistérségi elektronikus média fejlesztése, a médiumok együttműködésének ösztönzése IV./5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 15

18 2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A különféle földrajzi térségek által biztosított életminőség és ennek megfelelően a lakosságvonzó és megtartó képesség egyebek mellett a települések gazdasági potenciáljának függvénye. Az 1990-es években, az új típusú, neo-liberális struktúrában a magas teljesítő képességű gazdaság kialakulásának feltétele a tőkevonzó képesség magas szintje: a kedvező relatív földrajzi helyzet, kiajánlható területek nagysága, megfelelő összetételű és nagyobb számban rendelkezésre álló munkaerő volt. A Budaörsi kistérség különösen Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy elsősorban Budapest és az M1, M7 autópályák közelségéből adódóan Magyarország legkiemelkedőbb dinamikájú növekedését produkálták. Ez kezdetben elsősorban a kereskedelmi, logisztikai tevékenységű gazdasági szervezetek nagyszámú betelepülését és a lakosságszám rendkívül intenzív növekedését jelentette. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat az adottságokra alapozva szinte teljes mértékben spontán módon zajlott, nem történt stratégiai tervezés a betelepülő gazdasági szervezetek tevékenység illetve nagyság szerinti összetételére vonatkozó preferenciákról, a munkaerő szerkezetének és az igények összehangolásáról stb. Ennek megfelelően a kistérségre elsősorban a szolgáltató jellegű, alacsony hozzáadott értéket produkáló tevékenységek váltak jellemzővé. Eközben a szuburbanizációs mozgásokkal kiáramló népesség magasabb képzettségi szintjéből fakadó struktúrája egyre kevésbé mutat összhangot a helyi igényekkel. Ennek következtében az indokoltnál jóval erősebb az ingázó népesség aránya. A gazdasági növekedés külföldi, működő tőkebeáramlásra alapozott formája kevésbe volt jellemző a kistérség további hat településén, elsősorban kedvezőtlenebb közlekedésföldrajzi elhelyezkedésük miatt. A nemzetközi jelentőségű úthálózat-fejlesztések (M0, M6) ugyanakkor új prespektívákat nyitnak meg a kistérség délebbi települései előtt, amit érdemes már egy hosszútávú gazdaságfejlesztési stratégia mentén kihasználni. Az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások (területekkel kapcsolatos speciális igények, helyben kínált szolgáltatások, gazdasági szereplők magasabb fokú szervezettségi szintje) elé állítják a kistérség településeit, amely megkívánja azok egységesebb fellépését a gazdaságfejlesztés területén. Miközben az eltérő adottságú települések eltérő jellegű problémákkal küszködnek, egységes igényként jelentkezik a térség gazdasági struktúrájának minőségi átalakítása. Ennek megfelelően a program gazdasági vonatkozású prioritása két fő elv mentén szervezi 16

19 intézkedéseit: első a növekedés hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása, a másik a területi sajátosságok figyelembe vétele mellett a kistérség egységes fellépése. Elsődleges kérdés a gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítése és értékesítési stratégiája. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít ezen területek alapos rendezési vonatkozású és infrastrukturális előkészítésének, hiszen a területek relatív helyzete mellett egyre fontosabb szemponttá válik az a hozzáadott érték, amit ezek a fejlesztések jelentenek. A többletérték hatással van a betelepülő cég minőségi, tevékenységi paramétereire. Az alaposabb előkészítés ami kétség kívül befektetésekkel jár hosszabb távon egy magas hozzáadott értéket termelő gazdasági szervezet megtelepedésével mindenképpen előnyösebb. Egyre fontosabb az esetleges értékesítési csatornák mellett kialakítani egy olyan térségi szervezettségű rendszert, ami a legmagasabb befektetői szinteken is értékelhetővé teszi a kistérség még kiajánlható területeit. Ennek eszközeként javasolt létrehozni a kistérségi területi katasztert, amely egy csomagban kiajánlva a térségen belül kínálhat területi alternatívákat, ezáltal hozzájárul a befektetők térségben tartásához. A kínálati csomag közvetítéséhez fontos közvetítő partnerek keresése, a rendszeres kapcsolattartás. Az egységes fellépés feltételezi a térségi image kialakítását, ami nem zárja ki a települések specialitásainak hangsúlyozását, sőt azt kifejezetten megkívánja az egyre jobban diverzifikált befektetői igények miatt. A kistérségben a minőségorientált fejlesztések előnyben részesítése alapfeltétele a fenntartható dinamikus gazdaság kiépítésének. A területhiánnyal küszködő településeken ez a kisebb helyigényű, magas hozzáadott értéket közvetítő tevékenységek preferálását eredményezi. Ugyanakkor a területekkel bővebben rendelkező településeken is szem előtt kell tartani a mennyiségi és minőségorientált fejlesztések letelepítésének hosszútávú következményeit. A program ezeken a területeken a szolgáltató és termelő vállalkozásokon belül a hosszútávon piacképes, állandó fejlesztéseket folytató beruházások előnyben részesítését javasolja (logisztikai tevékenység csomagoló, disztribúciós tevékenységgel kiegészítve stb.). A befektető vonzás mellett a program hangsúlyt fektet a helyi kis és közepes vállalkozások életképességének javítására. Elsődleges javaslata, hogy a KKV-k minél nagyobb arányban épüljenek be a multinacionális cégek beszállítói hálózatába. Ezzel olyan célt tűznek ki maguknak, amely folyamatos fejlesztésekre, naprakészségre készteti őket, ezáltal válnak versenyképessé a hazai és nemzetközi piacokon is. Fontos, hogy a helyi KKV-k kihasználják a térségben működő gazdaságfejlesztést támogató szervezetek (kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei), nyújtotta lehetőségeket a képzés, információátadás, forráskeresés, munkaerő toborzás kapcsán, ezáltal növelve versenyképességüket a piacon. A dinamikus fenntartható gazdasági hálózatok kiépítésének feltétele a humán erőforrás megfelelő számban és struktúrában történő biztosítása. A kistérségre jellemző nagyfokú keresztbe ingázás jelzi, hogy a munkaerő kereslet és kínálat nincs összhangban. Az összehangolás feltétele a keresleti oldal igényeinek pontos ismerete és erre alapozva a 17

20 képzési, átképzési struktúrák folyamatos frissítése. A program nagy jelentőséget tulajdonít a munkaerőpiac szereplőinek rendszeres kapcsolattartására, egyeztetésekre valamint a szakképzés színvonalának és kínálatának folyamatos bővítésére a kistérség terültén. A gazdaságfejlesztési prioritáson belül a program ágazati szintű intézkedésben foglalkozik a turisztikai kínálat tágabb térségbe történő integrálásával, feltételrendszerének fejlesztésével, ami megfelelő forrásallokáció és menedzsment esetén a kistérség egyik jelentős bevételi forrásává válhat. Intézkedések: 1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése 2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése 3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben 4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése 5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kihasználása 6. A humánerőforrás keresleti és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása 2.2. II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. A Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva az egyik legfontosabb gazdasági potenciált és életminőséget befolyásoló tényezője az autópályák és vasúti fővonalak jelenléte, valamint a főváros szomszédsága. Az M1-M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak az eddigi tapasztalatok szerint számos előnyt jelentenek a térség számára, de tagadhatatlanul akadnak hátrányos aspektusai is. Előnye kétoldalú: egyrészt megkönnyíti a térségben élők mobilitását, másrészt közvetlenül hozza a térségbe - megfelelő ingatlankínálat mellett - a potenciális befektetőket. A programban olyan stratégiai feladatok meghatározása történik, amelyek a gyorsforgalmi utak, a vasúti fővonalak, a Duna, az országos közlekedési csomóponti szerepkör vélt és valós hátrányainak kiküszöbölésére, előnyeinek felerősítésére irányulnak. Ez elsősorban a mobilitást, az ingázóforgalom magasabb színvonalú 18

21 kiszolgálását, a települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belső kohézióját erősítő haránt irányú kapcsolatrendszer fejlesztését, a nagy forgalmi terheléshez igazodóan a közlekedésbiztonság fokozását, valamint a környezeti terhelés csökkentését célozza. A prioritás tartalmazza emellett a közforgalmú tömegközlekedéssel, azon belül az autóbusz és az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, valamint a települések térségi hálózatba történő szervezését elősegítő alsóbbrendű közúthálózat bővítését. A kistérségi alsóbbrendű közúthálózat sűrűségének növelésével, az északi és déli települések kapcsolatainak javításával nemcsak a közösen, társulási alapon működtetett szolgáltatások és intézmények elérhetősége biztosítható, de hatékonyan támogatható a piaci igényekhez igazodó munkaerő-áramlás. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya (utak, tömegközlekedési viszonylat) éppen a szabad munkaerő mobilitását gátolja, s az ingázóforgalmat a túlterhelt fővárosi irányokra terheli. Fontos tehát, hogy a Budaörsi kistérség települései között a meglévő, de a közlekedés által nem támogatott igényekre válaszul történjen a közlekedési hálózatok és arra alapozottan a közforgalmú tömegközlekedés fejlesztése. Szintén a települések közötti, térségi szintű hálózatépítés eszközének tekinthető, mégis annak határán mind térben, mind funkcióban túlmutató fejlesztés a kerékpárút-hálózat és annak járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételei megteremtésének közép-, illetve hosszú távú megvalósításának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeit, másrészt térséghatáron átnyúló kontinuitással bekapcsolható a nagytérségi, régiós hálózatokba, amelyek elsősorban turisztikai célokat szolgál és beépíthető a kistérség turisztikai programjába. Intézkedések: 1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 19

22 2.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE A Budaörsi kistérség rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló közlekedési kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles körű szolgáltatási ellátottságának köszönhetően a főváros agglomerációjában hagyományosan egyik legkedveltebb célterület a Budapestről kitelepülő lakosság és vállalkozások számára egyaránt. A kistérség lakónépessége és a települések lakófunkciójú területe a 15 évvel ezelőtti alapállapothoz képest nagyságrendekkel megnövekedett, ezzel együtt kommunális infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igények is jelentősen növekedtek. A nagymérvű népességrobbanás bekövetkezte előtti infrastrukturális hálózatoknak a terhelése viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövekedett. Az újabb és újabb területek beépítésével az infrastrukturális hálózatok bővítése sok esetben nem tudott lépést tartani, ami bizonyos kommunális infrastrukturális elemeket illetően (pl. a szennyvízkezelés, vízrendezés) jelentős lemaradások és hiányosságok kialakulásához vezetett. Korunk információs társadalmának fokozatos kiépülésével és a globalizálódó gazdasági viszonyok között a magasabb életminőség biztosításának alapját jelentő kommunális és hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlenné vált a települések versenyképességének megőrzésében. Azok a térségek, melyek nem fektetnek kellő hangsúlyt a kommunális és hálózati (Internet, kábeltelevíziós rendszer) infrastruktúra minél előbbi és minél nagyobb területet érintő akár megelőző jellegű kiépítésére, lemaradnak az új társadalmi és gazdasági viszonyok között kialakuló versenyben. A problémák megoldása ugyanakkor egyes esetekben új fajta szemléletet követel meg a települések vezetőitől. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kistérségi együttműködés keretében megvalósított projektek. A problémák szinten kezelt, egyéni megoldásai sokszor nem elég költséghatékonyak, szemben a összefogással megvalósított fejlesztésekkel. Ugyanakkor a különböző közszolgáltatások racionális és hatékony ellátása is (pl. a hulladékgazdálkodási rendszerek vagy az ivóvíz-szolgáltatás) csak több településre kiterjedve, illetve megszervezve valósítható meg a legtöbb esetben. Minden esetben célszerű tehát megvizsgálnia a településeknek az adott projektre vonatkozó együttműködési lehetőségeket, és kistérségi, vagy adott esetben néhány település összefogásával létrejövő együttműködés keretében megvalósítani az aktuális fejlesztési elképzeléseket. Különösen akkor, ha ezek a rendszerek a települések, illetve a kistérség határain is átnyúlnak. Jó példát szolgáltatnak erre a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt, illetve a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt mindkettő az NFT II: keretében finanszírozott kohéziós nagyprojektek melyek a kistérség határain is túlnyúlva együttműködésre késztette az érintett településeket. A probléma sajátos földrajzi összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással valósítható meg eredményesen a vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre. A települések saját hatáskörében végrehajtott 20

23 fejlesztések mellett a konkrét esetekben tehát a kistérségi összefogással megvalósított fejlesztési projekteknek kell előtérbe kerülniük. A kommunális infrastruktúra fejlesztése mellett lényeges az információs társadalom alapelemének, az internetes hálózatoknak a kiépítése és közösségi szinten elérhető pontjainak kiépítése. Azokon a településeken, ahol széles rétegek számára nem válik elérhetővé az Internet, ott a lakosság többsége nem lesz képes megfelelni az információs társadalom által támasztott kihívásoknak. A közösségi Internet hozzáférés biztosítása hozzájárul az esélyegyenlőség elvének érvényesítéséhez. Intézkedések: 1. Vízrendezés és vízkárelhárítás 2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése 3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése 2.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE A Budaörsi kistérség Többcélú Társulása együttműködési megállapodása maghatározza azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében aktívan szerepet vállal a Többcélú Társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közművelődés, illetve közszolgáltatások: közlekedés, településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefüggő feladatok. Emellett a kistérségi társulás gondoskodik a pedagógiai szakszolgáltatásról, pedagógiai szakmai szolgáltatásról. A társulási szinten működtetett tevékenységcsoportok szervezése terén komoly előrelépések történtek, ugyanakkor az egyes rendszerek teljeskörű áttekintése folyamatban van, ennek megfelelően a feladatszervezés is leginkább azonnali feladatmegoldó jellegű. A kistérség elindította azt a folyamatot, amelynek keretében a társulási szinten szerveződő feladat-ellátási csoportok programozása történik. A három legfontosabb feladat-ellátási terület közül elsőként a Közoktatás Intézkedési Terv készült el 2005-ben (ebben a verzióban nem szerepel Érd MJV, hiszen akkor még nem volt a társulás tagja. Azóta április 13.-án kiegészült az Intézkedési Terv, már tartalmazza Érd MJV közoktatását is elején elindult a Kistérségi Egészségfejlesztési Terv elkészítése, amely adatszolgáltatás elégtelen volta miatt részleges helyzetfeltáró munkát és koncepcionális szintű tervezést tett lehetővé. 2 Várhatóan ez módosul 2006 decemberéig. 21

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány Abaúj Komplex Marketing Stratégiája Tanulmány Abaúj Leader Egyesület megbízásából készítette: Region-Art Kft TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés....3-4. oldal Összefoglaló.. 5. oldal 1. A település és térségmarketing

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY 2012. évi 9. szám 2012. december KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK Szám Tárgy Oldal A közgyűlés 2012. december 14-ei rendkívüli

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

FESTETICS HAJÓS KLASZTER TÁJÉKOZTATÓ 2012. november

FESTETICS HAJÓS KLASZTER TÁJÉKOZTATÓ 2012. november FESTETICS HAJÓS KLASZTER TÁJÉKOZTATÓ 2012. november 1 FESTETICS HAJÓS KLASZTER Az agárdi székhelyű Pro Rekreatione Nonprofit Kft. (VVSI), a vitorlázás és hozzá kapcsolódó utánpótlás nevelés területén is

Részletesebben

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 1 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai

2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai 49 2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai A tanulmány keretében áttekintést adunk a 2007-2013 közötti az Nemzeti Stratégiai Referencia

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október ISZEF előadás munkacsoportok 2013. október A stratégia célrendszere 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása: Alprogram: II.... GAZDASÁGI-, TECHNIKAI- ÉS IPARI ÖRÖKSÉGÜNK, MINT KULTÚRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Intézkedés:

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben