SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013"

Átírás

1 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133 Budapest Árboc u Budapest, július

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A MUNKA HÁTTERE IRODALOMJEGYZÉK HELYZETFELTÁRÁS TERVI KÖRNYEZET Nemzeti Környezetvédelmi Program II. ( ) Pest Megye Környezetvédelmi Programja III Egyéb tervek A TERÜLET BEMUTATÁSA A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok A település múltja, története Térségi kapcsolatok Lakosság, demográfia Természetföldrajzi adottságok Fekvés, domborzati viszonyok Földtani viszonyok Talajtani áttekintés Éghajlat TERÜLETFELHASZNÁLÁS Területhasználati megoszlás Úthálózat VÍZGAZDÁLKODÁS Vízrajz, felszíni vízhasználat Felszíni vizek, árvízvédelem Felszíni vízhasználat Csapadékcsatorna-hálózat Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat Talaj- és rétegvizek Ivóvízellátás Egyéb vízhasználatok Potenciális szennyezőforrások Állattartás Növénytermesztés - erdőgazdálkodás Maradandó talajszennyezések Ipari tevékenység HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Kommunális folyékony hulladékkezelés A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése A város szennyvíziszap-hasznosítási jellemzői, hasznosítási módjai Kommunális szilárd hulladék...38 Készült: március 2

3 Veszélyes hulladékok, állati hulladékkezelés Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák LEVEGŐMINŐSÉG Szagproblémák Fűtési eredetű légszennyezés Ipari légszennyezés Allergén növények elterjedtsége ENERGIAGAZDÁLKODÁS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK Növény- és állatvilág Természetvédelmi szempontból értékes területek Országos védelem alatt álló területek Ökológiai hálózat NATURA 2000 területek Egyedi tájértékek Települési zöldfelületek Tájsebek, kutatófúrások Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS Iskolai környezeti nevelés Iskolán kívüli környezeti nevelés, civil szervezetek ÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK PROGRAMOK KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELME A közúti forgalom korlátozása, a terhelés csökkentése érdekében Allergén gyomnövények irtása A TALAJ-, A FELSZÍN ALATTI ÉS A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források hatásának felmérése és csökkentése A belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatásának bevezetése...79 Készült: március 3

4 Helyi komposztálás megvalósítása Illegális hulladéklerakások megszüntetése ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS Belterületi rendezés Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása ENERGIAGAZDÁLKODÁS Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése Napenergia hasznosításának elősegítése A TERMÉSZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ TELEPÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás) A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A települési környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos tennivalók Készült: március 4

5 1. BEVEZETÉS 1.1. A munka háttere A környezetvédelmi programok készítését az évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény 46. -a kötelezően előírja. A tartalmi követelményeket ugyanezen törvény 47. -a rögzíti. A környezetvédelmi program célja, hogy felmérje a térség környezeti állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettség csökkentésének, a környezet minőség javításának programjait. Az állapotfeltárás elkészítése során a legfontosabb információkat a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Pest megyei ÁNTSZ, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Takarnet földhivatali információs szolgáltatás, a kistérségi iroda, valamint a település önkormányzata, továbbá az egyes érintett szolgáltatók, és más információs források biztosították. A munka során hangsúlyt kapott az önkormányzat, illetve a térség munkatársaival folytatott megbeszélés. A település környezetvédelmi programjának helyzetfeltáró részét január február hónapjaiban készítettük el. Ebben feltártuk a település: - regionális kapcsolatait, - általános természetföldrajzi adottságait, - területhasználati jellemzőit, - vízgazdálkodási adottságait, - hulladékgazdálkodási jellemzőit, - levegőminőségi jellemzőit, - zaj- és rezgésvédelmi jellemzőit - védett területeinek és zöldfelületeinek jellemzőit. A helyzetfeltárásból kapott eredményeket egy értékelésben összegeztük, amely alapján megállapítottuk a település környezeti prioritásait, összhangban a as időszakra szóló, decemberében elfogadott második országos Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. A helyzetfeltáró munkarészről a település vezetőivel februárjában egyeztetést tartottunk, melynek során kiegészítésre kerültek a helyzetfeltáró rész egyes fejezetei. A módosított helyzetfeltáró és értékelő munkarészek eredményeképpen állítottuk össze a település környezetvédelmi akcióprogramjait, melyeknek célja alapvetően kettős: - előkészítik a települési szintű környezetvédelmi célú projekteket, - megalapozzák a megvalósulást biztosító további pályázatokon való eredményes részvételt. Készült: március 5

6 Az akcióprogram, és az egyes programelemek kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy a helyzetfeltárás során feltárt problémákra valóban megoldást jelentő lehetőségeket mutassunk be, jól áttekinthető, és mindenekelőtt használható formában. A programelemek csoportosítása a következő: - talaj- és talajvízvédelem, - hulladékgazdálkodás, - szennyvíztisztítás és -elhelyezés, - levegőminőség javítása, - energiagazdálkodás, - zaj- és rezgésvédelem, - a természeti környezet megőrzése, - szemléletformálás. Az egyes programelemek bemutatása egységes szerkezet szerint történik, az alábbi pontok szerint: - cél, leírás, operatív lépések, monitoring, szervezet, ütemezés. Az ütemezést minden programelem esetében egy táblázat mutatja be, amely negyedéves felosztásban ábrázolja az egyes operatív lépések időigényét, illetve az azokhoz rendelhető forrásigényt, és a forráslehetőségeket. Az ütemezéshez megadott időszak gyakran lényegesen több mint program ütemterve által kitöltött idő. Ez a ráhagyás azért szerepel a programban, hogy a munka felhasználói a kalkulálttól eltérő lehetőségeik szerint (pl.: anyagi és időbeli kapacitás) átütemezhessék az adott programot. Felhívjuk a környezetvédelmi programot használók figyelmét, hogy az abban szereplő adatok és információk a februári helyzetet, illetve az akkor fellelhető, rendelkezésre álló adatokat tükrözik. A dokumentum hosszú távon csak az adatok rendszeres frissítésével, a megvalósult fejlesztések figyelembe vételével, illetve új beavatkozási igények feltárásával tartható karban. Ugyancsak felhívjuk a települési döntéshozók figyelmét arra, hogy az egyes javasolt fejlesztéseknél jelzett támogatási források meghatározásánál elsősorban a 2009-es támogatásokra támaszkodtunk. Készült: március 6

7 1.2. Irodalomjegyzék A környezetvédelmi program elkészítéséhez felhasznált adatok: A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai (KÖTEVIFE ): 1. Levegőszennyezési adatok 2. Adatok a keletkező veszélyes hulladékokról A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai (2009): 1. Adatok a településen található védett természeti értékekről Egyéb felhasznált szakirodalom: 1. Magyarország Kistájainak Katasztere, dr. Somogyi Sándor (szerk.), MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Pest Megye Statisztikai Évkönyve Térképek 4. Földhivatali Információs Rendszer adatbázisa (http// február 5. Internetes információforrások Készült: március 7

8 2. HELYZETFELTÁRÁS 2.1. Tervi környezet Nemzeti Környezetvédelmi Program II. ( ) Miután a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program jelenleg áll kidolgozás alatt így, az alábbiakban csak a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásait tudjuk bemutatni. Éghajlatváltozási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram elsődleges célkitűzése a hazai gazdasági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. Az akcióprogram az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a globális légszennyezéshez való hozzájárulásnak a csökkentését, s egyúttal a lokális, regionális levegőminőség javítását célozza, emellett hozzájárul a környezetbarát fogyasztási szokások elterjesztéséhez, valamint a települési környezetminőség javításához is. Ajánlások a levegő minőségének védelme érdekében: Az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és elterjesztése (beruházási támogatással) Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelő-kapacitások erősítésével Kutatásfejlesztés, horizontális intézkedések Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; Készült: március 8

9 -településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; -a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; -a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; -az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak időarányos végrehajtása; -az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; -az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; -a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait (pl. méret, gazdaságos csatornázhatóság); -a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; -a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; -diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése (átfogó tárcaközi és a környezeti elemeket átfogó programokkal). Ajánlások a település vizeinek védelme érdekében: Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőség-védelmének fejlesztése Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű minőségi védelmének fejlesztése Az ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák hazai gyakorlatának bővítése Horizontális intézkedések Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Ajánlások a föld minőségének védelme érdekében: Talajvédelem A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program horizontális és zonális programjai, valamint a kapcsolódó intézkedések Készült: március 9

10 Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Unió elfogadott szakmapolitikájával összhangban a táj- és természetvédelmi szempontrendszer beépüljön az egyes természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, illetve, hogy az erőforrások hasznosítását a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabályozza. Az Akcióprogram átfogó célja a természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. Ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: A biológiai sokféleség és az élettelen természeti értékek megőrzése Horizontális intézkedés Környezettudatosság növelése akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram átfogó célja: -a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, -az információhoz jutás javítása, -a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, -a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. További ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: A környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése A társadalom környezeti értékrendjének javítása Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban (partnerség a környezetért) Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; -a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; Készült: március 10

11 -a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; -a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; -az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Ajánlások az épített környezet védelme érdekében: Zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása Épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme Tiszta, jó közérzetet segítő városi környezet biztosítása Horizontális feladatok Hulladékgazdálkodási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Az akcióprogram átfogó céljai: -a megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; -az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; -a tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban. Ajánlások a hulladékok környezetbarát kezelésére és újrahasznosítására: A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési hulladékok körében A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a termelő ágazatokban Az ártalmatlanítandó települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban Horizontális intézkedések Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program old.) Ajánlások zaj és rezgésterhelés csökkentésére: A zaj elleni védelem javítása b) A zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése (zajtérkép, konfliktus térkép kidolgozása; akcióterv kimunkálása; zajcsökkentő beruházások támogatása), a zaj egészségkárosító kockázatának csökkentése Készült: március 11

12 Pest Megye Környezetvédelmi Programja III. Az alábbiakban a közelmúltban elfogadott megyei környezetvédelmi program vonatkozó részei kerülnek ismertetésre Stratégia program: Korszerű hulladékgazdálkodás (KHG) Intézkedés KHG-1: Megyei hulladékgazdálkodási program kidolgozása Az Intézkedés célja: Pest Megye Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata, aktualizálása és a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének és feltételrendszerének, illetve ezek prognosztizálható jövőbeli alakulásának függvényében új célállapotok meghatározása. A települések döntő többsége rendelkezik települési hulladékgazdálkodási tervvel, amelyek érdemi információkat hordoznak a megyei terv elkészítéséhez. Ugyanakkor célszerű lenne, ha a megyei hulladékgazdálkodási terv tartalmazna egy olyan módszertani segédletet, melynek alapján azok a települések is el tudják készíteni saját hulladékgazdálkodási tervüket, amelyek ez idáig nem rendelkeznek ilyen tervvel. A módszertani segédlet kidolgozásánál figyelembe veendő a jogszabályi kötelezettség a hulladékgazdálkodási tervek kétévente történő felülvizsgálatára. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség Stratégia program: A vízminőség komplex védelme (VKV) Intézkedés VKV-1: Vízminőség-védelmi adatbázis létrehozása Az Intézkedés célja: Pest megye és Budapest területén előállított ivóvíz minőségének biztosítása, a jelenlegi és távlati vízbázisok védelme, valamint a kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése a felszíni és felszín alatti vizekben. A vízbázis-védelem, vízminőség-védelem legfontosabb feladatai: a már csatornázott települések üdülőterületeinek bekapcsolása a szennyvízhálózatba (nehezebb kiépíthetőség földrajzi adottságok miatt, átemelők szükségesek, amely drágítja a beruházást) pl. Szob, Budakeszi, RSD-part. A pályázati pénzek a települések belső területeire fogytak el, egyedi szennyvíztisztítási lehetőségek településszint felülvizsgálata az alföldi kistelepüléseken, tanyás területeken illetve az üdülőterületi részeken, esetlegesen új finanszírozási modellek kidolgozása, vízminőség-monitoring és adatbázis létrehozása. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. Intézkedés VKV-2: A közüzemi csatornahálózat fejlesztése Készült: március 12

13 Az Intézkedés célja: a csatorna gerinchálózat kiépítettségének növelése; a rákötöttség arányának növelése. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. A közüzemi csatornahálózat kiépítése és a rákötés biztosítása a települések kompetenciája. Intézkedés VKV-3: Belvízvédelem Az Intézkedés célja: Belvíz okozta károk enyhítése. Célul kell tűzni, hogy a belvízelvezető hálózat üzemeltetése a vízi élet feltételeinek kedvező legyen, vagy legalábbis ne rontsa azt. A meglévő főművi hálózat szakszerű és összehangolt üzemeltetése jelentős meglévő tartalék kapacitással rendelkezik. Célszerű az üzemi, üzemközi és főművi hálózatok üzemeltetésének felülvizsgálatát és a szükséges összehangolási munkákat elvégezni, az érdekeltek bevonásával. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. Intézkedés VKV-4: Ráckevei (Soroksári)-Duna komplex környezeti fejlesztése Az Intézkedés célja: A Ráckevei (Soroksári)-Duna [RSD] vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása és a térség gazdaságának a vízhasználatokkal összefüggő fejlesztése. Az RSD térségének gazdasági fejlődéséhez, a turizmus, az üdülési és rekreációs területhasználat fejlesztéséhez az egyik legfontosabb előfeltétel a megfelelő vízminőség és vízmennyiség biztosítása. Az RSD természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeknek a vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van: a vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok és ritka, védett állatfajok élőhelyei. A természetvédelmi védettség jelenleg mintegy 160 hektárra terjed ki. A védett értékek megóvása mellett az RSD partjainak, az üdülőházakkal még nem beépített területein a természetközeli állapotok kialakítása és fenntartása a térségi fejlesztési tervek szerves részét kell képezzék. Az intézkedés tartalma: A tervezett intézkedések: kotrás és iszapelhelyezés; a szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetése; a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének átvezetése a Nagy- Dunába; új tassi vízleeresztő műtárgy építése. A kotrás és iszapelhelyezés eredményeként az RSD-ben több évtizede lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítható, ezáltal csökken az iszapból visszaoldódó szennyező-anyagok mennyisége és az RSD víztérfogata növekszik. A szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetésével a Duna-ágat közvetlenül terhelő, mintegy 432 t/év kommunális szennyezőanyag bekerülése akadályozható meg, és az RSD fürdővízként való hasznosítását teszi lehetővé. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről származó tisztított szennyvíz Nagy-Dunába történő Készült: március 13

14 átvezetésének megvalósításával mintegy t/év szennyezőanyag mennyiség RSD-be történő bevezetése szűnik meg. A tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése megfelelő vízszint és vízsebesség biztosíthatóságát eredményezi. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az RSD mentén fekvő 22 Pest megyei település Stratégia program: Egészséges települési környezet (ETK) Intézkedés ETK-1: Imissziós mérőhálózat bővítése és zajszennyezés monitoring hálózat kiépítése Az Intézkedés célja: A jelenlegi immissziós mérőhálózat bővítése, zajmérő hálózat kiépítése, hogy átfogóbb képet kaphassunk a megye lég- és zajszennyezettségi állapotáról, nyomon követhetők legyenek a változások. Az intézkedés tartalma: légszennyezettségnek kitett területek felmérése, légszennyezettség mérő hálózat bővítése, automata mérőállomások telepítése (költségesebb, azonban több légszennyezőanyag folyamatos regisztrációjára képesek, és azokat az interneten keresztül naprakész, hozzáférhető, feldolgozható formában bocsátják a felhasználók rendelkezésére), zajszennyezés felmérése, mérőhálózat kialakítása, adatfeldolgozás fejlesztése. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség. Intézkedés ETK-2: Közlekedés átszervezése Az Intézkedés célja: A Pest megyei lakosok életkörülményeinek javítása a közlekedés racionalizálásával és fejlesztésével, melynek közvetlen hatása a zaj- és légszennyezés csökkenése. Az intézkedés tartalma: közlekedés aktuális állapotának felmérése, főbb útvonalak településeket elkerülő szakaszainak kialakítása, a közösségi közlekedés fejlesztése és optimalizálása, kerékpárutak kiépítése, fejlesztése, kampány a tömegközlekedés és a kerékpár használata mellett, forgalmi csomópontok, közlekedési létesítmények átalakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények fejlesztése, teherszállítás átterhelése a vasúti szállításra, annak támogatásával, zajvédő létesítmények kialakítása, üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari parkok, barna mezős beruházások). Készült: március 14

15 Kedvezményezettek és közreműködők köre: Az intézkedés kedvezményezettjei a megye települései és az itt élő népesség, ezenkívül a megyén áthaladó forgalomban résztvevők Stratégia program: Megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztése és energiahatékonyság (MEF) Intézkedés MEF-1: Megyei Megújuló Energia Stratégia kidolgozása Az Intézkedés célja: A megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése Pest Megye Megújuló Energia Stratégiájának kidolgozása révén. A Stratégia koncepcionális kereteit a megújuló energiaforrások stratégiai, jogi, pénzügyi, műszaki, környezetvédelmi feltételrendszerét határozza meg, annak érdekében, hogy az önkormányzatok és vállalkozások nagyobb figyelmet fordítsanak a megújuló energiaforrások felhasználására. Az intézkedés tartalma: a megújuló energiaforrások felhasználásának hazai és nemzetközi stratégiai keretei Pest megye megújuló energia potenciáljának felmérése (elsősorban: biomassza, geotermikus energia, deponiagáz, nap- és szélenergia), a megújuló energiák felhasználásának formái (villamosenergia-termelés, hőenergiatermelés, bioüzemanyagok előállítása) és azok feltételrendszere, megújuló energia beruházások üzleti finanszírozási modelljeinek kidolgozása. Kedvezményezettek és közreműködők köre: önkormányzatok, civil szervezetek, a megújuló energiaforrások termelésében és hasznosításában érdekelt vállalkozások, valamint a lakosság. Intézkedés MEF-2: Pest Megyei Bioenergetikai Klaszter létrehozása Az Intézkedés célja: Pest Megyei (Közép-Magyarországi) Bioenergetikai Klaszter létrehozása. A Klaszter az integrált mezőgazdasági termékpályák elvén épül fel, mely a biomassza előállítók (mezőgazdasági termelők, szennyvíztisztító telepek, stb.), elsődleges feldolgozók (energetikai célokra való előkészítés, pl. aprítás, pelletálás) és a bioenergia-előállítók (erőművek, biogázüzemek, biofűtőanyag üzemek) között együttműködést hivatott felépíteni. Kedvezményezettek és közreműködők köre: gazdasági szervezetek (mezőgazdasági termelők, biomassza elsődleges feldolgozók, biomassza erőművek, és egyéb létesítmények), önkormányzatok, civil szervezetek, K+F szervezetek, szakirányú felsőoktatási intézmények, stb. Intézkedés MEF-3: A megyei és önkormányzati intézmények energiahatékonysági jellemzőinek javítása Az Intézkedés célja: A megyei és települési intézményhálózat energia-felhasználás költségeinek optimalizációja, felülvizsgálata és az energiahatékonyság javítására teendő intézkedések megfogalmazása, illetve végrehajtása. Az energia-felhasználás Készült: március 15

16 hatékonyságát növelő intézkedéseknél megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások alkalmazására Stratégia program: Helyi értékek védelme (HEV) Intézkedés HEV-1: Natúrparkok fejlesztése Pest megyében Az Intézkedés célja: Pest megye egyes, kiemelkedő természeti és kulturális értékekkel rendelkező területeinek komplex fejlesztése a fenntarthatósági elvek mentén. A natúrpark koncepció egyszerre adja lehetőségét a természeti, táji, kulturális értékek megőrzésének, az értékmegőrzés gazdasági alapjainak megteremtésének és ezek bázisán fenntartható fejlődési pálya kialakítására. Az intézkedés tartalma: Pest megye közreműködése a natúrparkok létrehozására és fejlesztésére, ezen belül az alábbi tevékenységére, irányul: további natúrpark szervezetek létrehozása települési összefogással Pest megye turisztikai szempontból kitüntetett jelentőséggel bíró területein, a natúrparkok vonzerőleltárának (természeti és kulturális értékeinek) összeállítása, valamint marketingtervének kidolgozása, natúrparkok fogadóközpontja(i), információs irodá(i)nak fejlesztése, többnyelvű megjelenés a világhálón,forrásteremtés fejlesztési és működési célokra, a natúrparkok munkatársainak képzése, Pest Megyei Natúrparkok Egyesületének létrehozása Kedvezményezettek és közreműködők köre: települések, a helyi gazdaság szereplői, civil szervezetek Stratégia program: Fejlesztések finanszírozási feltételeinek javítása (FFF) Intézkedés FFF-1: Megyei Környezetvédelmi Innovációs Alap létrehozása Az Intézkedés célja: A fenntartható környezetvédelmi piac megalapozása Pest megyében, projektek előkészítésének és finanszírozásának elősegítése egy Megyei Környezetvédelmi Innovációs Alap létrehozásával. Az innováció mind a projektek tartalmára, mind megvalósításuk módjára vonatkozik, tehát egyben környezetvédelmi és pénzügyi innovációra épülő projektek előkészítését és megvalósítását támogatja az Alap. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások képezik az Alap kedvezményezetti körét. Közreműködők: az Alap döntéshozatali és ellenőrző szerveinek tagjai, munkaszervezetének tagja, az Alap finanszírozásában közreműködő szervezetetek. Készült: március 16

17 4.7. Stratégia program: Társadalmi tudatformálás (TTF) Intézkedés TTF-1: A környezettudatosság erősítése a megyében Az Intézkedés célja: A környezettudatosság erősítése és a társadalmi részvétel erősítése a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban. Javasolt intézkedések: A Megye közreműködése az alábbi területekre irányul: környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása, szemléltető és tapasztalatszerző túrák környezetvédelmi bemutatóhelyeken, oktatási segédanyagok készítése, konferencia-sorozat indítása aktuális környezetvédelmi problémákról, NAT program szerinti környezetvédelmi oktatás, fenntartható fejlődés elvének tudatosítása, a család szerepének hangsúlyozása, a munkahelyek környezetvédelmi vonatkozásai, döntéshozók szerepe a környezeti nevelésben, társadalmi szervezetek hatása, média hatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése. Mindezen feladatok érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenység. Kedvezményezettek és közreműködők köre: Pest megyei önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság és annak egyes kitüntetett célcsoportjai (pl. diákok) képezik az Intézkedés kedvezményezetti körét. A közreműködők köre elsősorban önkormányzatok, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra szakembereiből áll Egyéb tervek A Szigethalom Város Önkormányzata 2006-ban készíttette el a település településrendezési tervét, és helyi építési szabályzatát. (Tervező: Pestterv) A településszerkezeti munkarész az 5. fejezetben foglalkozik a települési környezet védelméről szóló kérdésekkel. Általános előírásai a következők: Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást, megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. A terv felhívja a figyelmet az ipari létesítményeknél jogszabályi és adatszolgáltatási előírások betartására, illetve az önkormányzat részére a környezetállapot monitorozását. Készült: március 17

18 A rendezési terv is felhívta a figyelmet a hiányzó tervek, így a települési környezetvédelmi program elkészítésének szükségességére. A terv további környezetvédelmi megállapításai a jelen környezetvédelmi program elkészítése során beépítésre kerültek. A település önkormányzata 2007-ben végeztette el a város Forgalomtechnikai Felülvizsgálatát (készítette: Bánki Gyula). A terv kidolgozása során a meglevő forgalmi rend megfelelőségének vizsgálatára, továbbá a település legégetőbb közlekedési gondjainak megoldási javaslatainak kidolgozására került sor. Az Önkormányzat 2008-ban kidolgoztatta a Szigethalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját A terület bemutatása A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok Közösségi közlekedés A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉVnek két megállója van a városon belül, a vasutat a BKV üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak déli regionális gyorsvasút része lesz. Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepel-sziget és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van. A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt szeptember 1- én szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli. Közúthálózat A városon belüli úthálózat teljes hossza m, melyből m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is. Szigethalom közlekedési kapcsolatai kiválóak, itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 Készült: március 18

19 perc alatt elérthető, az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az sz. út Szigetszentmiklós felé és az sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé- ez utóbbi a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentős zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben nem terhelhető. Az úthálózat ugyanakkor viszonylag szűk, a fejlesztések ezt fogják kiváltani: hosszú ideje készülnek az ún. szigeti gerincút tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). A HÉV vonalon területi igénnyel járó fejlesztés nem várható a város területén, ezért a jelenlegi terület bővítése nem szükséges. A készülő Csepel-szigeti kerékpárút-hálózat a Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a menetrendszerinti személy- (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják rendeltetésszerűen A település múltja, története A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a XIX. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt. Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉVállomással összekötő út. A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret. A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi előljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és március 1-vel önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át ben a nagy távolságok miatt az Készült: március 19

20 akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult ben nyitott a második általános iskola. A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint kötettel rendelkezik. A település július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik Térségi kapcsolatok Szigethalom tagtelepülése a Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulásnak októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség, amely júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult januárjában - Halásztelek csatlakozásával - immár 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. A jelenlegi, Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szeptember 27-i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta is a Ráckevei Kistérség munkáját. A Társulás alaptevékenysége, főbb célkitűzései A Társulás a kistérségben lévő települések közigazgatási területén belül összehangolt fejlesztést valósít meg, közös társulási programokat alakít ki, és megteremti a fejlesztések megvalósításának pénzalapját; érdek- és forráskoordinációt végez. A Társulás elsődleges feladata az összehangolt települési érdekek alapján a térségi célok meghatározása és megvalósítása, hozzájárulva a versenyképesség és az életminőség javításához. Ennek érdekében a térség köz- és magánszereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévő kreativitás felszínre hozásával, az együttműködés előmozdításával horizontális kommunikációt; a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végez. Készült: március 20

21 Térségi szintű programelképzelések: Csepel-szigeti gerincút megvalósítása; A térségi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása szigeti kerékpárút és vízitúra bázis kiépítésével, valamint a kapcsolódó turisztikai termékek kiaknázása, a kistérség tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; A Ráckevei (Soroksári) Duna partvonalának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja (lobbitevékenység). Szigethalom város testvérvárosi kapcsolatok építésében is részt vesz, külföldi testvérvárosa a lengyelországi Jaworzno nevű település Lakosság, demográfia Szigethalom területén (9,12 km 2, ebből hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület.) a lakosság az évi 9795 főről 2008-ra főre növekedett, azaz a növekedés 41%-os volt! A lakosságszám-növekedés főleg az utóbbi években volt jelentős az ideköltözéseknek köszönhetően (1995-ig csak ezer fővel nőtt a lakosságszám); akik főleg fiatal, gyermekes családok voltak, de számottevő a volt üdülőházak lakóházzá való átminősítése és az odaköltözés- ide nagyobb számban költöztek idősebbek is. A lakosság 2/3-a munkaképes korú, a munkanélküliség 3,15%-os. Év Lakónépesség Év Lakónépesség fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő Készült: március 21

22 Természetföldrajzi adottságok Fekvés, domborzati viszonyok Szigethalom természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon belül a Dunamenti síkság középtáj Csepeli-sík kistájának északi részén található. A tervezési terület domborzatát tekintve ártéri szintű hordalékkúp-síkság. A felszín jellemző magassága 110 mbf. A település közel sík terület Földtani viszonyok Szigethalom városa a Csepel-szigeten helyezkedik el, amely fejlődéstörténetileg a Pesti síksággal szerves egységet alkot. A terület döntően folyóvízi eróziós és akkumulációs hatásokra alakult ki. A Duna az alsó pleisztocéntől fokozatosan építette hordalékkúpját. A Csepeli-sík kistájon a pannóniai üledékekre dunai eredetű durvaszemcséjű folyami üledéksor települt. Az általában m vastag kavicsos rétegsor felszín-közeli helyzetű, jó víztároló Talajtani áttekintés A felszín nagy részét holocén képződmények fedik, a Duna igen hatékony hordalékáttelepítő tevékenysége következtében gyakran az ó- és újholocén képződmények egymás szomszédságában, azonos szinteken akkumulálódtak. A glaciális és alluviális üledéket, az iszapos alapkőzetet szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű (homok), alacsony szervesanyag-tartalmú, felszíntől karbonátos, igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó, gyenge termőképességű fiatal, nyers öntéstalaj borítja. Az üledékek rétegei holocén és pleisztocén korúak. Keletkezésük szerint ezek a rétegek: - mederüledékek uralkodóan kavics, homokos kavics, alárendelten kavicsos homok, homok, - folyóvízi homok, - ártéri üledékek infúziós átmosott lösz, lösziszap, réti öntések Éghajlat Szigethalom területére jellemző éghajlati statisztikai elemzéshez a Tököl állomáson mért csapadék és szél adatok állnak rendelkezésre. A térség éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A terület erősen vízhiányos. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 C. a havi középhőmérsékleti értékek szerint az év legmelegebb hónapja általában a július (középhőmérséklete: 21,5 C) és az augusztus (középhőmérséklete 21,1 C). Az évi csapadékösszeg az országos átlagnál (600 mm) kevesebb, mindössze mm. Az ország többi részéhez hasonlóan ugyanakkor a csapadék időbeli eloszlása itt is nagyon egyenlőtlen, főként a nyári félévben hosszabbrövidebb száraz, csapadékmentes időszakok és Készült: március 22

23 különböző, esetenként nagy mennyiségű csapadékhullások váltják egymást. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s Területfelhasználás Területhasználati megoszlás Szigethalom közigazgatási területe 912 hektár, ebből 399 hektár külterület és 513 hektár belterület. Ennek megfelelően a település teljes területének 56%-a belterület, amelyet a jövőben még tovább kívánják bővíteni. Az Interneten szabadon hozzáférhető Földhivatali Információs Rendszer (Takarnet) alapján Szigethalom területhasználati adatai a következők: művelési ág földrészletek száma Földrészlet statisztika művelési áganként alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdő gyep (legelő) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Forrás: Szigethalom területhasználati megoszlására a művelési ágból kivett területek dominanciája a jellemző (67%). E mellett az erdő illetve a szántó művelési ágba tartozó területek aránya tekinthető még jelentősnek (17,7%, illetve 14%) Úthálózat Szigethalom az utóbbi idő úthálózat fejlesztései után jó közlekedés földrajzi helyzetben van. Az M0 autópálya és az 51. sz. főút új nyomvonalának közelsége közúton jól megközelíthetővé teszi a települést. A nagyközség forgalmának döntő része északról érkezik. Szigethalmon az közúthálózat teljes hossza 78,7 km, amelyből 71,4 km önkormányzati (városi) és 7,3 km állami kezelésben van. Az elmúlt évek folyamatos közmű fejlesztése (gáz, víz, telefon, csatorna) folytán az utak felújításra szorultak. A településen 1990 előtt kevés aszfaltos út volt, nagy részük a közműberuházásokkal együtt készültek el, lettek felújítva ( ). A település belső úthálózata keskeny, egy kis része burkolatlan; az utcahálózatok szabályos volta ugyanakkor Készült: március 23

24 lehetővé teszi az egyirányúsított rendszer bevezetését. A rossz állapotúak felújítása rendszeresen tervezésre kerül (főleg pályázati forrásokból finanszírozva). Az önkormányzati kezelésű utak állapota, felülete jobb az állami kezelésű utakénál, amelyeknél helyenként repedt, töredezett és hiányos a burkolat, főként az úttest és az útpadka találkozásánál. További úthibaként említhető a nyomvályúsodás és felgyűrődés, az utak keskenysége és a járdák hiánya. A gyalogosok sok esetben emiatt és részben megszokásból az utat veszik igénybe, amit fokozott balesetveszélyt jelent. Öt év alatt az összes utat pormentesíti az önkormányzat. Szigethalom közlekedési kapcsolatai jók, ugyanakkor állapotuk nem megfelelő, terhelhetősége telített. Itt található a fővárossal és a szigeti településekkel összeköttetést biztosító tömegközlekedési eszközök csomópontja. A város autóbusszal Csepelről 30, a Ráckevei HÉV közvágóhídi végállomásától 40 perc alatt elérthető. Az Alföld és az 51-es út felé a Taksonyi híd biztosítja az összeköttetést. Érinti az 5101 sz., a ráckevei kistérség közúti közlekedésében jelentős szerepet betöltő út (Halásztelek illetve Tököl irányába), az sz. út Szigetszentmiklós felé és az sz. út (Mű út) a Taksonyi híd felé. A községet 240 autóbusz járat-pár érinti, különböző helységek irányában, illetve helyi járatban. A településen autóbuszpályaudvar és autóbuszgarázs is található. A községen áthalad a Budapest Vágóhíd-Ráckeve HÉV vonal, mely két megállóhelye közvetlenül érinti a települést. A napi vonatpárok száma az elmúlt időszakban tovább csökkent. Készült: március 24

25 Hosszú ideje készülnek az ún. szigeti gerincút tervei, mely a település nyugati és déli részén fog majd elhaladni, emellett az sz. úton várhatók komolyabb forgalomtechnikai beruházások (szélesítés, jelzőlámpás kereszteződések, körforgalmak). A gyalogosközlekedés a járdák, biztonságos várakozóhelyek, útburkolati jelek hiánya, az igen jelentős közlekedési forgalom miatt részben nevezhető biztonságosnak. A leginkább balesetveszélyes pontok a Mű (Szigethalom) úton találhatóak. Kerékpárút a településen jelenleg nincs, de a tervezett Csepel-szigeti kerékpárúthálózat a Szigethalmot is érinteni fogja, ami további, a szabadidő eltöltésével kapcsolatos fejlesztéseket vonhat maga után. A település vízi útja az RSD, ám azon a menetrendszerinti személy- (és teher) szállítás évekkel ezelőtt megszűnt, ma már csak a vízitúrázók használják. Készült: március 25

26 2.4. Vízgazdálkodás Vízrajz, felszíni vízhasználat Felszíni vizek, árvízvédelem Szigethalom területén az egyetlen felszíni víztest a Ráckevei-Soroksári Duna-ág helyi szakasza. A Duna-ág a legfontosabb Budapest környéki üdülőterület a horgászat és a vízisportok számára. Üdülési idényben jelentős számú látogatót vonz a területre a fővárosból. E funkció fontossága egyre jobban nő. Az RSD vízállása, vízhozama mesterséges szabályozású, a vízszállítást a vízhasználatok és az ökológiai vízigény együttesen szabják meg. Az RSD vízutánpótlása a Kvassay tápzsilipen keresztül a nagy-dunából történik. A vízbetáplálás folyamatos, a betáplálható vízmennyiség a felhasználást és a műtárgyak vízemésztő képességét is figyelembe véve maximum 50 m 3 /s. Az RSD vízszintjének esése az 58 km hosszon cm, így annak megfelelően az áramlási sebesség 0,1 m/s. A víztömeg kicserélődése a mindenkori vízbetáplálás és felhasználás függvénye. Ez öntözési idényben 1,5-2,5 hét, öntözési idényen kívül 3-5 hét. A meder vízszállító képességét és víztömegének nagyságát a folyamatos feliszapolódás jelentősen korlátozza. Az RSD üzemeltetését a KDV-KÖVIZIG az elfogadott üzemelési szabályzat szerint végzi. Öntözési idényben kívánatos a magasabb üzemvízszint és a viszonylag nagyobb vízhozam (25-30 m 3 /s) bebocsátása. A tartandó üzemvízszintet, illetve a betáplálandó vízmennyiséget csak a rendszer élővilágának biztonságos fenntarthatósága szabja meg. Az elmúlt évtizedek csapadékszegényebb időjárása miatt öntözési idényben rendszeresen kell szivattyúzni. Energiatermelésre jelenleg a Kvassay zsilipnél van lehetőség korlátozott mértékben, de az érvényben lévő üzemelési szabályzat szerint az energiatermelés másodlagos szempont. Az RSD és a kapcsolódó mértékadó árvízszint alatti területek, így Szigethalom védelmét a Csepel-sziget nagy dunai oldalán húzódó I. rendű árvízvédelmi töltések biztosítják. Az árvízvédelmi rendszer eleme a Kvassay és a Tassi zsilip is, itt az elzárást betétgerendák elhelyezésével biztosítják. Az I. rendű árvízvédelmi töltések hossza km, a II. rendű töltések hossza 42,49 km. A meder és a környező területek geometriai felépítése miatt az RSD a Duna árvízlevezetésére, árvízcsökkentésére nem vehető igénybe. Készült: március 26

27 A középen elzárt, valaha egybefüggő vízterületet képező Duna-szigeti mellékág az RSD fkm szelvényei között a meder jobb oldalán Szigethalom és Szigetszentmiklós településeken található. A hivatkozott elzárásra a taksonyi híd megépítése miatt került sor. Az elzárás következtében az 1100 m hosszúságú és m szélességű ág átfolyás hiányában jelentős mértékben feltöltődött. A település a felszíni vizekre vonatkozó vízminőségvédelmi területi kategóriák (240/2000. (XII.23.) kormányrendelet 2. mellékletében nem szerepel, nem fekszik érzékeny felszíni víz vízgyűjtő területén. A vizsgálati eredmények szerint a Duna-ág vízminősége a felszíni vizek MSZ szabványának minősítései szerint a vizsgált komponensek tekintetében a II.-III. osztályú, megfelelő tűrhető állapotú. Meg kell azonban említeni, hogy a hossz szelvény szerint a BOI5 és az ammóniatartalom szempontjából, valamint az a-klorofil tekintetében a mérési eredmények a tassi szelvény felé kis mértékű növekedést mutatnak, jelezve a beavatkozási igény szükségességét Felszíni vízhasználat Az RSD mentén a vízkivételek két csoportra oszthatók: öntözővíz kivételek és iparivíz kivételek. Szigethalom területén egyik típusba tartozó jelentősebb felszíni vízhasználat sem történik. Az RSD, mint víziút, ma nem jelentős, mivel a torkolati műtárgyak különösen szélsőséges vízállásoknál akadályozzák, illetve korlátozzák a ki- és behajózást Csapadékcsatorna-hálózat A településen a csapadékvíz elvezetés alapvetően nyílt, felszíni. Egy kisebb szakaszon biztosított a zárt elvezetés. A csapadékvíz elvezető rendszer túlnyomórészt szikkasztásos, a zárt rész befogadója a szennyvíz csatornahálózat. A település területén a csapadékvíz elvezető rendszer hiányos, vagy nem megfelelő kiépítettségű, és állagú ugyanakkor önkormányzati információk alapján a domborzati viszonyok miatt a csapadék jelentős problémát nem okoz. Készült: március 27

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról

1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. Tárgy: Beszámoló a Kisdunáért Önkormányzati Társulás 2010. évi munkájáról Tisztelt

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT

SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett (TF) vagy

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÖTLETADÓ MEGOLDÁSOK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÓ- ÉS KÉRDŐÍV A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) lehetőséget kíván teremteni az értékteremtő és hordozó helyi és térségi magyar gazdasági szereplők számára,

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió-

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója Készült a Békés Megyei Önkormányzat megbízásából Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója - KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS - 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 e-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE Budapest, 2011 Urbán István, Blanár Bertalan, Csippán András Kiadásért

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016.

RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016. RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016. Répcelak Város a Települési környezetvédelmi program - Felülvizsgálat 2016. 2 Bevezetés Répcelak Város a 2005 során

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 2310 Szigetszentmiklós Szilágyi L. u. 54/C www.soloriensbt.hu SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 1 Szigetszentmiklós Város Képvisel-testülte 49/2011 (II.23.) számú Önkormányzati

Részletesebben

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Ráckevei (Soroksári)- Duna- ág Ø Tó- jellegű, két torkola1 műtárggyal mesterségesen szabályozo9 víztest, Ø vízutánpótlása

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER Megbízó: Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Megbízott:

Részletesebben

N Y Í R S É G T E R V K

N Y Í R S É G T E R V K N Y Í R S É G T E R V K f t. S z é k h e l y : 4 4 3 1. N y í r e g y h á z a, M a c k ó u. 6. s z. I r o d a : 4 4 0 0. N y í r e g y h á z a, S z e g f ű u. 7 3. s z. T e l e f o n / f a x : ( 4 2 )

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP MEZŐNYÁRÁD KÖRNYEZET. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP MEZŐNYÁRÁD KÖRNYEZET. Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924 RÉGIÓ árosépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz. Tel./fax: 36-06 - /46/ 327-924 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Tervezők Tervezői nyilatkozat Településrendezési terv ÁTTEKINTŐ

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020. szekszárdi öh. melléklete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 1 BEVEZETÉS A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ. Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről

ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ. Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ Budapest XXI. kerület Csepel kerékpárforgalmi hálózatának Koncepció Tervéről Készítette: Dr. Polinszky Tibor főépítész Kiricsiné Kertész

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben