Tanyakutatás fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005

Átírás

1

2 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005 Tájékoztató és tartalmi összefoglaló Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat felkérésére március 3. Készítette: Dr. Csatári Bálint igazgató Kecskemét 2006

3 1. Bevezető: A 2004-ik év végén a MEH OTH Kiemelt térségi programok főosztálya és BácsKiskun Megyei Önkormányzat elsősorban a Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlási ill. vízgazdálkodási problémáira tekintettel, megfelelő szakmai és tematikai egyeztetések után közös tanya kutatás-fejlesztési feladattal bízta meg a VÁTI Kht-t és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetét. A 2005 elején elkezdődött munkálatok a Homokhátság 104 településére, annak több mint félszázezer tanyájára és kereken tanyai lakosára terjedtek ki. A partnerség elvére maximálisan építve a kutatók és a tervezők többszöri körlevelezés segítségével, valamint személyes kapcsolatfelvételek alkalmával együttműködtek a térség valamennyi települési és megyei önkormányzatával, s a tanyák fejlesztésében érdekelt szakmai és civil szervezetekkel egyaránt. Kutatók, tervezők, fejlesztők, civil szervezetek, helyi politikai vezetők és polgármesterek részvételével a munka során folyamatos elektronikus levelezési kapcsolatot is tartó Tanyai Tanács működött, melynek célja a kutató tervező munka folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzése, tanyákról nyert információk, kutatási eredmények országos, regionális és helyi nyilvánosságának a biztosítása volt. Az érintett homokhátsági alföldi szórványtelepülések esetében ilyen nagyságú, mélységű, rendszerezettségű, a jövő tervezési-fejlesztési lehetőségeit érdemben megalapozni szándékozó (és ennek korlátait is feltáró) munka több mint három évtizede nem készült hazánkban. A tanya a vizsgált régiónak, s a Homokhátságnak minden szempontból kitüntetetten fontos település- és létformája. A tanyák, mint települések több évszázadon át alakultak ki mai formájukra, s a legmodernebb európai vidékfejlesztési elvekhez teljesen illeszkedően társadalmuk is pótolhatatlan táji tapasztalatokat, értékeket hordoz és ismer. A tanya méltán szimbóluma a nagy értékű, s jelentős területeken védelem alatt álló természet és az itt élő társadalom különös, évszázadokig fenntartható fejlődést biztosító, szerves kapcsolatának, számos mezőgazdálkodási hungaricum -nak, az Alföldnek, mint különös sztyepp-tájnak, amelynek megőrzendő építészeti, kulturális és mentális értékei vannak, 2

4 s fontos fejlesztési-felzárkóztatási célterülete lehet az integrált, fenntartható vidékfejlesztésnek, az ökoszociális mezőgazdaságnak és a pusztai-tanyai turzimusnak. A kutató-tervező munka tehát elsősorban abból indult ki, hogy az országnak jellemzően e sajátos homokhátsági területén megmaradt, és részben átalakuló, megújuló tanyás településforma milyen állapotban van? mekkora a gazdasági és a települési-társadalmi jelentősége? miért, illetve milyen módon lehet fontos a jövő terület- és vidékfejlesztése számára? 2. A munkálatok indokoltsága, főbb céljai A Homokhátság talajvízszintjének évtizedek óta tartó és egyre több látható következménnyel járó csökkenése, a globális klímaváltozások szélsőséges, s a térségben egyértelmű szárazulást okozó hatásai, a gazdasági és politikai rendszerváltozás lokális következményei, a mezőgazdaság és tulajdonviszonyainak átalakulása, a városokból történő erőteljes népességkiáramlás a külterületekre vonatkozóan mind olyan súlyos hatásokkal voltak, amelyek alapos, s e sajátos alföldi szórványtelepülés-forma jövőjét megalapozó vizsgálatát indokolttá tették. A tanya, mint település- és társadalmi-gazdálkodási létforma csak rendszerszerűen értelmezhető helyesen. Szerepe a Homokhátság jövőjét illetően döntő fontosságú. 1. ábra: A tanya szerepe a tájban (szerkesztette: Csatári Bálint) 3

5 3. A tanyás térségek főbb jellemzői: A tanyavilágnak, s a tanyáknak, mint tradicionális gazdálkodási, települési és létformának az állapota összességében kritikus. Több mint 50 %-uk 1950 előtt épült. Az 54 ezer regisztrált tanya-szerű épület közel 20 %-a már lakatlan. A külterületen regisztrált homokhátsági tanyai őstermelő gazdaságok és farmok életképessége a jelenlegi támogatási rendszer mellett igen csekély. Az általános elöregedés mellett jellemező, hogy számos városi megélhetési gonddal bíró fiatal család is tanyára költözött, így szinte halmozódnak e tanyás térségek társadalmi szociális gondjai. Csak nehezen javítható a külterületek közbiztonsága is. Ugyanakkor működnek színvonalas, mind a hagyományos, mind a modern kultúrákat fenntartó, versenyképes farm-gazdaságok, különösen értékes biotermékeket előállító tanyák, szép és vonzó tanyai vendégfogadók, gondosan rendbe tartott második otthon és hobbi tanyák. A tanyák térségi gazdasági- társadalmi jelentősége tehát ma is kiemelkedőnek ítélhető, s kitüntetetten igaz ez a Homokhátságra. 2. ábra: A ma is sűrű tanyavilág a Homokhátságon (a tanya települési probléma országosan kiemelkedő jelentőségét bizonyító ábra) 4. Tanulságok, teendők: 4

6 A jövő Kiskunsága szigorúan az európai vidékfejlesztési elvekre és kritériumokra építő tanya tervezését és fejlesztését megalapozó kutató-feltáró munkának főbb eredményei a következők voltak: A kiemelkedően fontos és érzékeny környezet természetvédelmi értékeinek megóvása, valamint a tanyák vízzel való ellátását biztosító megoldások sürgős beavatkozásokat igényel. 3. ábra: A talajvízszint süllyedése a Homokhátságon (Forrás: Rakonczai János modellszámításai) A fenntartható homoki tanyás mezőgazdaság további térvesztése súlyos és általános táji degradációhoz vezethet. Ennek megakadályozása össztársadalmi érdek. Mintagazdaságokra, kutatásokra, kivitelezhető integrált szemléletű programokra van szükség a folyamat megállításhoz. A tanyák sokoldalú funkcionális, ugyanakkor tájba is illő megújítása elsősorban a környezetileg értékes, hagyományaikat is őrző tanyás kistérségekben lehetséges. Ezek számára külön kistérségi összefogásra építő integrált forrásallokációt adó tanya-rehabilitációs pályázati forrásokat kellene biztosítani. Az egykori tanyás mezővárosok külterülete szinte önpusztító módon szuburbanizálódik, átépül vagy éppen slumosodik. Esetükben a külterületeik modern (környezeti, tájépítészeti, föld- ill. terület- és tájhasznosítási, stb.) szabályozási feltételeinek megteremtése elengedhetetlenül fontos feladat. A kutatás által feltárt eredmények és az összegyűjtött lehetséges tárcaközi jellegű, alábbi tanya-fejlesztési teendők feladatok sora és mennyisége arra is 5

7 rámutatat, hogy e feladatokat csak megfelelően decentralizált terület-, település- és vidékfejlesztési megoldásokkal lehet sikeresen kivitelezni. 4. ábra: A hagyományos mezőgazdálkodó (balra) és az erőteljesen átalakuló, városiasodó (jobbra) tanyás településrészek a Homokhátságon (Forrás: Csatári Bálint előtanulmánya) 5. Zárómegjegyzések: A kutatást egyes kiemelkedően fontos, magas külterületi népességű kistérségekben és településeken a tanyán élők és gazdálkodók bevonásával folytatni kellene, feltárva a különböző típusú tanyás térségek táj- és tanyai gazdaságok rehabilitációs lehetőségeit, pontosítva szerepüket és igényeiket a vízpótlási és vízvisszatartási folyamatban is. A vízháztartás változásait ellenőrző monitoring rendszer mellett a tanyák (az ott élők és gazdálkodásuk, területhasználatuk, stb.) folyamatváltozásait is figyelni és értékelni kellene. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat több évtizedes egykoron szinte tanya mentő tradícióira is építve sokkal többet is vállalhatna és tehetne e településforma jövőjéért! Kecskemét, március 3. Dr. Csatári Bálint 6

8 Melléklet: A tanyakutatások figyelemmel kísérésére és támogatására alakult Tanyai Tanács által elfogadott lehetséges tanya-fejlesztési teendők (összeállította: Dr. Csatári Bálint) MEH Országos Területfejlesztési Hivatal 1. Az ország egész területére egységes külterületi térképi adatbázis elkészíttetése (a VÁTI munka folytatása). 2. A tanyák által érintett megyék, Nemzeti Parkok és településeik rendezési terveinek harmonizációja, különös tekintettel a tanyai építési engedélyek kiadására. 3. A különböző típusú tanyás térségek (hagyományos, városkörnyéki, idegenforgalmi, természetvédelmi, stb.) szabályozási elveinek és előírásainak elkészítése. 4. Az érintett tanyás régiók ROP-jaiba, illetve a megyék, kistérségek fejlesztési programjaiba a tanyás fejlesztések célorientált beillesztése. 5. A tanyás térségfejlesztők speciális képzésének megszervezése. 6. A tanyás fejlesztési programok tárcaközi koordinációja. 7. A tanyák értékeinek bemutatása, a sikeres tanya-fejlődési példák marketingje, népszerűsítése. 8. A jelenleg érvényes jogszabályok felülvizsgálata a tanyás önkormányzatok szemszögéből. Szükség esetén módosítások kezdeményezése.1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 9. Tanyavillamosítási program - tekintettel a hálózati lehetőségekre, az alternatív megoldásokra és a szolgáltatáshoz való hozzáférés különböző megoldási formáira. 10. A tanyás térségeket feltáró de a településközi összeköttetéseket is biztosító külterületi önkormányzati út (mezőgazdasági út) és közútépítési program a tanyák és tanyás települések jobb összeköttetésének, elérhetőségének biztosítására. 11. Alternatív energiatermelés és hasznosítás támogatása mintatanyákon (típustervek, EU társfinanszírozás, FVM mel összhangban, lásd 20.pont). 12. A tanyai turizmus és vendégfogadás kiemelt támogatása. 13. A tömegközlekedési kapcsolatok felülvizsgálata, tekintettel a helyi-tanyai társadalom szükségleteire.2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 14. A tanyás gazdálkodási formák új agrár-szakmai definíciója, azok kiemelt és megkülönböztetett támogatása, akár külön szabályrendszer alapján. 15. A tanyára vonatkozó jogszabályok harmonizációja (pl. földtörvény, építésügyi törvény, stb.). A tanya ingatlanforgalmi helyzetének rendezése A fiatal tanyás gazdálkodók (vagy gazdálkodni akarók) külön is kiemelt támogatása. 17. Az agrár-környezetvédelmi programok kiemelt tanyás gazdálkodási programjainak kidolgozása, beépítése a pályázati rendszerekbe, majd azok beindítása. 18. Az egészséges tanyai élelmiszer termékcsalád bevezetése, marketingje. 19. Az életképes tanyai gazdaságok méretének meghatározása, számuk külön támogatásokkal való növelése (pl. kertkultúra). 20. A tanyás (szállásos), részben külterjes legeltető állattartás külön támogatása 21. Új, szárazságtűrő növények és megújuló energiaforrást biztosító biomassza növények tanyai termelésbe állításának támogatása (GKM-mel összhangban, 11.pont). 22. A tanyás térségek erdősítési programjainak felülvizsgálata, bizonyos térségekben a zöldfelületek, fasorok, stb. ennek a településformának megfelelő módosítása. 1 3 Csitári Tibor bugaci polgármester kiegészítő javaslata 2 7

9 Az eltérő adottságú tanyás vidékeink integrált szemléletű, komplex hatású tanyás-vidékfejlesztési programjainak kidolgozása. Vízelvezetési és vízvisszatartó rendszerek kialakítása (a KVVM-mel összehangban, 29.pont).4 Vidéki térségek tartalmi lehatárolásának átgondolása, figyelemmel a tanyás térségek különleges fejlesztési igényeire.5 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 26. A NATURA 2000 program tanyákra vonatkozó kiemelt kezelése, mert működésük révén a tanyák élőhely-fenntartási, tájkezelési feladatot látnak el A természetvédelmi területek és nemzeti parkok lakott tanyáinak kiemelt, külön támogatása, különösen az infrastruktúra fejlesztések természetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megvalósítására (földkábeles villamoshálózat) Speciális, a tanyás térségekre érvényes kulturtáj-védelmi irányelvek kidolgozása (összhangban az OTH-val és az FVM-mel). 29. A Homokhátság vízpótlási program tanyás térségi elemeinek külön kezelése, és kidolgozás után a tanyás mintaterületeken való sürgős elindítása. 30. A tanyák, tanyás települések és térségek környezetvédelmi fejlesztésének külön kezelése és támogatása (hulladék, szennyvíz). 31. Egészséges ivóvíz biztosítása a tanyákon, illetve az egészséges ivóvíz ellátás támogatása kisebb ellátó-egységek telepítésével.8 Belügyminisztérium 32. A tanyás önkormányzatok tanyai fejkvótájának érdemi megemelése (akár differenciált formában, a tanyásodottság mértékében) 33. A tanyai közbiztonsági programok további támogatása, a hívó- és jelzőrendszerek fejlesztése, a külterületen működő polgárőrségek kiemelt támogatása. 34. A külterületi közösségi házak és részönkormányzatok létrehozásának támogatása, tanyai rész-képviselőtestületek modelljellegű kialakításának segítése. 35. Új, a kor követelményeinek megfelelő, jogilag is következetes tanya (ill. szórványtelepülés) definíció megalkotása és annak érvényesítése az építési, a tervezési és a pénzügyi (önkormányzati) szabályozásban. 36. A tanyás önkormányzatok kistérségi-fejlesztési összefogásának szorgalmazása és támogatása. Munkaügyi Minisztérium 37. A tanyás térségek különleges környezeti igényeinek is megfelelő tanyai közmunka programok kidolgozása, támogatása. 38. A tanyai munkanélküliség külön kezelése és támogatása. Ifjúsági Szociális és Családügyi Minisztérium 39. A tanyagondnoki (falugondnoki) szolgálat továbbfejlesztése, teljessé tétele, a tanyai szociális és idős gondozói szolgálat jellegéből adódó kiemelt támogatása. A falugondnoki-tanyagondnoki szolgálatokat összefogó civil hálózat kiemelt támogatása Tanyás térségek szociális alapszolgáltatásainak fejlesztése sajátosságainknak megfelelő Tanyai Gondozási Központok létrehozásával Kiskunsági Nemzeti Park szakértői állásfoglalása alapján 7 Kiskunsági Nemzeti Park szakértői állásfoglalása alapján 8 9 Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének javaslata 10 Sendula Ferencnek, a Kecskeméti Szociális Gondozó Központ igazgatójának kiegészítő javaslata 5 8

10 Fiatalokat a tanyára! valaminő mozgalom beindítása, támogatása. A volt tanyai iskolák rehabilitációja, azok közösségi terekké való kialakításával.11 Informatikai és Hírközlése Minisztérium 43. Tanyai teleházak, telekunyhók létesítése külön program alapján, lehetőleg volt tanyai iskolák újraindításával. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 44. A Klebelsberg-i tanyai iskolák országos és/vagy helyi védetté nyilvánítása. 45. A tanyák és a tanyás kultúrtájaink nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítás módszereinek és irányelveinek kidolgozása. 46. A helyi védettséget élvező tanyák megfelelő színvonalú fenntartásának állami támogatása, táji-építészeti értéket képviselő épületek, építmények állagmegóvó védelme.12 Oktatási Minisztérium 47. A tanyán lakni, élni akarók gyermekeinek külön iskolabuszok biztosítása, az iskolába járás feltételeinek javítása. 48. A magyar tanyák és örökségük legalább helyi tananyagba való vétele. Egészségügyi Minisztérium 49. Az alapvető orvosi ellátás, az orvosi ügyelet elérhetőségének javítása. A sürgősségi betegellátás EU norma szerinti biztosítása.13 Önkormányzatok 50. Táji-építészeti értéket képviselő tanyák helyi védelem alá vonása Az erősen tanyásodott településeken Tanyafenntartási és Fejlesztési Önkormányzati Bizottságok működtetése. 52. Az erősen tanyásodott településeken a településrendezési tervek kiemelt külterületi szabályozásának elkészíttetése. A melléklet a 2005 év őszi Homokhátság Tárcaközi Bizottság ülésére készült