TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ ) KÁDÁR ERIKA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA"

Átírás

1 TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ ) KÁDÁR ERIKA 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés; visszacsatolás 1.1. A program előkészítettsége, szakmai megalapozottsága. Volt-e nyilvános előzetes vita, fermentációs szakasz? Az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) Kuratóriuma olyan újszerű és komplex programok támogatását, ún. tranzitfoglalkoztatási projektek indítását tervezte 1996-ban, amelyek foglalkoztatással összekapcsolt képzéseken keresztül jelentősen növelik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit, elősegítik munkahelyi beilleszkedésüket és munkaerő-piaci (re)integrációjukat. 1 Ezek a projektek az Európai Unió Tanácsa által elfogadott foglalkoztatási irányvonalhoz szervesen illeszkedve a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű, általában fiatal munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését szolgálják A program és a politika/szakpolitikák: milyen mértékben szakmai, illetve politikai a motiváció? 1996 és 2005 között, amíg az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) koordinálta a projektet, a tranzitfoglalkoztatást megvalósító szervezetek végig maguk mögött tudhatták az OFA szakmai támogatását. Ez nem csak a rendszeres szakmai és pénzügyi ellenőrzésekben merült ki, hanem szükség szerint mentorálással egészült ki. A szakmai megvalósítók bármikor, közvetlenül fordulhattak tanácsért a program vezetőjéhez. A tranzitfoglalkoztatási projekteket megvalósító szervezetek részéről már az projektek indulásának kezdetén felmerült az igény, hogy közös gondolkodás keretében tegyék hatékonyabbá projektjeiket, ezért szintén OFA támogatással 1999-ben Mosonmagyaróváron megrendezték az első tranzitfoglalkoztatási konferenciát, ahol mód nyílt egymás projektjeinek megismerésére, szakmai tapasztalatcserére és módszertani kérdések megvitatására is. A konferencia résztvevői megalapították az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesületet, melyet 2000-ben jegyeztek be. Az Egyesület célja a tranzitfoglalkoztatást végző szervezetek érdekvédelme és szakmai támogatása. Ezt a törekvést az OFA messzemenőkig támogatta, a közalapítvány azóta nyolc országos konferenciát támogatott az Egyesület rendezésében. Az OFA - szintén a megvalósítók igénye alapján, - szakmai műhelynek adott teret, ahol a projekteket megvalósító szakemberek rendszeresen találkoztak, szakmai, módszertani kérdéseket beszéltek meg. Ez a szakmai műhely írta le - szintén OFA támogatással - a tranzitfoglalkoztatás modelljét, módszertanát. Az anyagot először 2004-ben adták ki Tranzitfoglalkoztatás Módszertani gyűjtemény a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásra épülő szakképzési projektjeihez címmel, majd kibővítették és letisztult formában újra kiadták 2006-ban 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról címmel. Az OFA célja az volt, hogy azok a sikeres foglalkoztatási programok, amelyek hatékonyan segítik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci és ezzel társadalmi - integrációját, bekerüljenek a munkaerő-piaci aktív eszközök közé. Ezért 2001-ben az Oktatáskutató Intézet elvégezte a tranzitfoglalkoztatási programok hatásvizsgálatát (Vissza a munkaerőpiacra címmel): a program sikeresnek bizonyult. A tranzitfoglalkoztatás az OFA segítségével modellé vált, módszertana leírásra került. A projektek beilleszkedtek a helyi szakmai kultúrába, a beruházások révén modern eszközpark állt rendelkezésére a célcsoportnak, a 1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2000): OFA Évkönyv 2000, Budapest PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 1 / 13

2 szakemberek jelentős kapcsolati hálóval rendelkeztek, bevonva munkaügyi, önkormányzati, piaci és civil szereplőket. Kialakult egy speciális tudással rendelkező szakembergárda. A projektek képesek voltak stabilan, a különböző szaktudású szakembereket egy cél érdekében együttműködésre bírni, a különböző alprogramok egymásra hatása révén komplex szolgáltatást nyújtani a célcsoport tagjai számára. A projektben résztvevők lemorzsolódása a szakképzésből elenyésző, a vizsgák átlaga nem alacsonyabb, mint a munkaügyi ellátó szervek által nyújtott felnőttképzések esetében. Ráadásul a tranzitfoglalkoztatási program célcsoportja segítség nélkül képtelen lett volna beilleszkedni az elsődleges munkaerőpiacra. A célcsoport tagjainak 70-80%-a tudott a projekt befejezését követő 6 hónapon belül munkát találni. A projektek sikerességéhez nagyban hozzájárult a személyre szabott figyelem és a különféle segítő szolgáltatások ban kutatás készült a tranzitfoglalkoztatási programok hazai elterjeszthetőségének lehetőségeiről (A tranzitfoglalkoztatási projektek elterjesztését akadályozó tényezők feltárása, Debrecen 2006., A tranzitfoglalkoztatás tapasztalatainak átadása, elterjesztése feltételeinek kialakítása, Debrecen 2006.). 2 A tranzitfoglalkoztatás OFA által kialakított rendszere kiállta az idők próbáját. Lezárva a többéves kísérletet, az OFA által támogatott projektek fenntartását 2000-ben át lehetett volna adni a megyei munkaügyi központoknak. Ám mivel az átadáshoz szükséges jogi, pénzügyi és szakmai feltételek hiányoztak, ezt nem lehetett megtenni Milyen igényre, hiányra reflektál a program? Mi az oka az indításának? Az okok azonosítása mi alapján történt? Pl.: helyzetelemzés; igényfelmérés; kutatási háttér stb. A tranzitfoglalkoztatási programok annak a társadalmi problémának a megoldására, enyhítésére jöttek létre, amely az 1990-es évek elején a gazdasági struktúraváltás miatt keletkezett: ez a szinte minden társadalmi réteget elérő tömeges munkanélküliség volt. A tömegesség mellett még egy meghatározó jellemzője volt a munkanélküliségnek: a munkanélküliek tábora elkezdett társadalmilag differenciálódni. A munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások szigorítása miatt megjelentek azok a társadalmi rétegek, akik kiestek a munkaügyi segélyezési rendszerből, így közvetlenül nem állt érdekükben a regisztráció fenntartása, illetve egyre inkább jelentősebbé vált azoknak a csoportja, akik a társadalom perifériáján éltek, semmilyen kapcsolatot nem tartottak fenn az intézményekkel. Fokozatosan nőtt azoknak a száma is, akik valamilyen más ellátást vettek igénybe, mert a munkanélküliségüket akarták ezzel kivédeni (pl. ápolási díj, gyermeknevelési támogatások). Ezek a csoportok nem szerepeltek a munkaügyi statisztikákban, de növelték a munka nélkül lévők tömegét. (A foglalkoztatási célú civil szervezetek főként azért jöttek létre, mert a munkaügyi központ nem tudott azokkal az ügyfelekkel foglalkozni, akinek nem csak tanácsadás, képzés kellett, hanem speciális szolgáltatások is. A tranzitfoglalkoztatási program ügyfeleit komplex problémák jellemzik (a munkaerőpiaci problémák mellett szociális, egészségi stb. hátrányok) és gyakran nincsenek is regisztrálva a munkaügyi központban.) A munkaerő-piaci folyamatok abban az időben kedveztek a fiataloknak az idősebbekkel szemben, hiszen a fiatal korosztályból egyre kevesebben kerültek ki az iskolapadból és magasabb iskolai végzettséget szereztek, mint az idősebb korosztály. Az alacsony iskolai végzettség már akkor is erősen meghatározó volt a munkaerő-piaci integráció szempontjából. Alacsony iskolai végzettséggel, szakképesítés nélkül az elhelyezkedés egyre nehezebbé vált. Az alacsonyan képzettek aránya egyre nőtt a munkanélküliek között. Az elhelyezkedési esélyeket tovább rontotta a lakóhely jelentős távolsága a nagyobb településektől, valamint a roma származás. A tranzitfoglalkoztatási programok kisebb, de fontos célcsoportját alkották azok a rétegek, akiknek a statisztikai mutatói jók voltak ugyan, de tagjai egyéni élethelyzetük miatt váltak munkanélkülivé (pl.: szenvedélybetegség, hajléktalanság, mentális állapot stb.). 2 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2000): OFA Évkönyv 2000, Budapest PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 2 / 13

3 A tranzitfoglalkoztatási projekteket megvalósító civil szervezetek a fent leírt célcsoportokat többféle módon próbálták helyzetbe hozni a munkaerőpiacon a helyi munkaerőpiac sajátosságait figyelembe véve. A résztvevők munkaerő-piaci integrációját jelentősen meghatározza a szakma kiválasztása, amely a menedzsment feladata volt. A képzés kiválasztása során a civil szervezet nagyon alapos helyzetfeltárást végzett, meg kellett találni azt a rést, ahol egy kis csoportnyi (12 fő) képzett, gyakorlattal rendelkező, mentális állapotában megerősödött munkavállalót el lehetett helyezni. Ez többféle módszerrel lehetséges. Egyrészt megtalálni azokat a hiányszakmákat, amelyben van felvevőképessége a munkaerőpiacnak, másrészt olyan tömeges elhelyezkedést biztosító szakmát oktatni a résztvevőknek, amelyre helyben igény keletkezett (pl. gyár, áruház települt a környékre) Melyek a program céljai? (Deklarált és nem deklarált célok.) Jelentős számban élnek az országban olyanok, akiknek nincs középfokú iskolai végzettsége, s ezzel együtt szakképzettsége sem. (Számukat évről-évre gyarapítja az iskolarendszerből középfokú végzettség nélkül kilépő pályakezdők népes tábora.) Ők szakképzettség nélkül továbbra is esélytelenek maradnak a munkaerőpiacon. Alacsony iskolai végzettségük egyik oka sajátos - szociokulturális körülményeik következtében kialakult - érték- és normarendszerükben kereshető, amely gyakran jelentősen különbözik az iskola által közvetített (és elvárt) érték- és normarendszertől. Emiatt az iskolához való viszonyuk olyan mértékben megromolhat, hogy ez az iskolától való elidegenedésükhöz vezethet. Ilyen esetben nem sok remény van arra, hogy számukra - kudarcaik és kialakult előítéleteik miatt - bármilyen iskolaszerű (pl. iskolarendszerű vagy tanfolyami) képzés eredményt - szakképzettséget - hozna. A tranzitfoglalkoztatási programok támogatásával az a cél, hogy a munkanélkülieknek ez a csoportja is szakképzettséghez jusson, s ezen keresztül jelentősen megnőjenek munkaerő-piaci (re)integrációjuk esélyei. A tranzitfoglalkoztatási programok megvalósítását három ciklusra lehetett előre tervezni. (A ciklusok időkereteiről a megvalósítás főbb lépéseiről szóló részben lehet olvasni.) Ezzel a módszerrel a tranzitfoglalkoztatás korábbi ciklusai során összegyűlt tapasztalatokat a későbbi ciklusok végrehajtása során fel lehetett használni; valamint közvetett célként így lehetett tartósan munkát és megélhetést biztosítani a menedzsment és a programban alkalmazott szakemberek számára; nem utolsó sorban ebben a formában gazdaságosabb volt a program támogatása a különböző támogatók (önkormányzat, munkaügyi központ, OFA) számára is A beavatkozás szintje: pilot vagy rendszerszintű beavatkozásról van szó? 1996-ban a tranzitprogram olyan kezdeményezés volt, amely néhány megvalósuló pilotprojekten keresztül lehetőséget nyújtott a kiíró számára a kísérletezése. A megvalósító szervezeteknél megmutatkozó, és a munkaerőpiacon jelentkező aktuális igények, valamint az arra adott projektválaszok megfeleltetéséből keletkeztek azok a tapasztalatok, amelyek aztán folyamatosan beépültek a következő évi kiírásokba. Az apró változtatások sora hangolta finomra a megálmodott koncepciót. Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy az OFA tranzitfoglalkoztatási pályázati programja jellegzetes sajátosságaival 2001-re kivívja magának a modell elnevezést A program története: az intézkedés kezdete, vége, fázisai (pl. kísérleti szakaszt követő bevezetés ). A tranzitfoglalkoztatási modell alkalmazásának eredményeképpen főként a középiskolából lemorzsolódott vagy tovább nem tanuló fiatalok szakmát és munkagyakorlatot szereztek, a folyamatos pszicho-szociális támogatás révén személyiségük pozitív irányban erősödött, kialakultak a munka világában szükséges kulcsképességek és ennek révén 70-80%-uk tartósan elhelyezkedett az 3 Györgyi Zoltán-Mártonfi György (2001) Vissza a munkaerőpiacra A tranzitfoglalkoztatási program tapasztalatai, Budapest: Oktatáskutató Intézet, Kutatás közben sorozat PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 3 / 13

4 elsődleges munkaerőpiacon, amelynek révén a segélyezettekből adófizető állampolgárrá váltak, a projekt időtartama alatt nyugdíjjogosultságot szereztek. A tranzitfoglalkoztatási projektekből való lemorzsolódás aránya mindössze 10% körüli, a szakiskolák 30%-os lemorzsolódási arányához képest. Mindez azt bizonyítja, hogy a tranzitfoglalkoztatási modell más formákkal összehasonlítva (pl. munkaerő-piaci képzés), illetve a nyújtott szolgáltatásokhoz viszonyítva nem drága. Ráadásul hatékonyságában felülmúlja mind az iskolarendszerű oktatást, mind a munkaerő-piaci képzési formákat A megvalósítás főbb lépései. A támogatás időtartama a tranzitfoglalkoztatás egy ciklusára szólt, amely a legfeljebb 3 hónapon át tartó (a foglalkoztatási alprogram indításának előkészítését, a munkanélküliek bevonását és a programban való eredményes részvételük biztosítását szolgáló) előkészítő szakaszból, a programba bevonni kívánt munkanélküliek szükségleteitől és a program céljaitól függően hónapig tartó foglalkoztatásból, képzésből, pszicho-szociális gondozásból és az azt kiegészítő alprogramok végrehajtásából, a 6 hónapig tartó utánkövetésből és utógondozásból állt. Az OFA és a megyei munkaügyi központok - meghatározott feltételek megléte mellett - kötelezettséget vállaltak a tranzitfoglalkoztatás következő két ciklusának támogatására is, ha a támogatott teljesítette az azt megelőző ciklusra tett vállalásait A program jogi státusza és ennek következményei a megvalósítási folyamatra. A program köré nem épültek jogszabályok, a megvalósítást szakmai dokumentumok vezérelték A program beavatkozási logikája, módszertana, illetve az időközben végzett monitoring és hatásvizsgálatok eredményei, amennyiben voltak ilyenek. A tranzitfoglalkoztatás célja a szakképzettség, munkatapasztalat, valamint külső segítség nélkül a munkaerőpiacra bekerülni képtelen munkanélküliek segítése, az elsődleges munkaerőpiacra való beilleszkedésük előmozdítása. A program három, egymást kiegészítő, párhuzamosan futó pillérre épül. A három pillér a következő: a felnőttképzés, a vele egybekötött foglalkoztatás, valamint a résztvevők pszicho-szociális és mentális fejlesztése. A tranzitfoglalkoztatásban résztvevők a projekt időtartama alatt munkaviszonyban álltak a projektet lebonyolító szervezettel: fizetést kaptak, amely után járulékokat fizettek, így nem kellett a munkaügyi szerveknek, önkormányzatoknak képzési, illetve megélhetési támogatást fizetniük számukra. A foglalkoztatással szerves egységben megvalósított szakképzés főbb jellemzői: - A programban résztvevők a foglalkoztatás során végzett tevékenységük közben - s nem attól elkülönítve kiscsoportos formában sajátítják el azokat a gyakorlati ismereteket, amelyekre sikeres szakmunkásvizsgájukhoz szükségük van. - A foglalkoztatás folyamatát úgy kell felépíteni, hogy az megfeleljen saját szabályainak és a képzés sajátos logikájának is. Ez fordítva is igaz, a képzési programot úgy kell megtervezni és felépíteni, hogy az messzemenően figyelembe vegye a tevékenység (a foglalkoztatás) célját jelentő produktum létrehozásának folyamatát. - A foglalkoztatás értékteremtő tevékenység. A programban résztvevők saját közvetlen szükségleteit, valamint a programot megvalósító szervezet és környezete érdekeit is szolgálja. Pl. az előállított termék vagy szolgáltatás eladható, árbevételt hoz. - Jelentősen növelte a program hatékonyságát, ha a foglalkoztatás célirányos, projektorientált volt, vagyis egy előre meghatározott produktum létrehozását célozta (pl. egy épület, amelyet a programban résztvevők saját lakás céljára alakítanak át és újítanak fel, vagy egy felújított hajó, amelyet elkészülése után közösen használnak). A célirányos foglalkoztatásban - sőt, PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 4 / 13

5 már annak a megtervezésében - való részvétel jelentősen növelte a programban résztvevők motiváltságát. - A képzés moduláris, az egyes modulok végén köztes vizsgát tesznek a résztvevők. - A résztvevők járulékos ismereteket és képességeket is szerezhettek a programban (pl. árkalkuláció, anyagok és más egyebek beszerzése, vásárlása, szállításuk megszervezése stb.), amelyek önállóságukat, problémamegoldó képességüket, döntésképességüket, szociabilitásukat, kreativitásukat fejlesztette, kompetenciáikat növelte, s amelyeknek a programból való kilépésük után is hasznát vehették. - A projekt megvalósítása során a szakmai ismeretek mellett a munkaerőpiacon magasra értékelt kulcsképességek is fejlődtek (megbízhatóság, pontosság, felelősségtudat, ambíció, alkalmazkodóképesség, kreativitás, nyitott gondolkodásmód, kommunikációs képességek, csoportban való együttműködés képessége, problémafelismerő és problémamegoldó képesség, tanulásra való képesség stb.). - A gyakorlati ismeretek közül azokat, amelyek elsajátítását a foglalkoztatás, vagyis a produktum előállítása során nem lehetett biztosítani, a program résztvevőinek kiegészítő gyakorlati oktatás során kellett megkapniuk. - A projektrésztvevőkkel (teljes vagy részmunkaidős) munkaszerződést és felnőttképzési szerződést kellett kötni. A projektrésztvevőknek a projektben végzett termelő vagy szolgáltató tevékenységük ellenértékeként a foglalkoztatással egybekötött képzés időtartamára számítva átlagosan legalább a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) kellett biztosítani. - Az elhelyezkedés előkészítése arra szolgált, hogy a projektből kilépő, már képzettséggel rendelkező résztvevők munkahelyhez jussanak az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek érdekében és a projektben részvevők bevonásával még a foglalkoztatás ideje alatt álláshelyeket kellett feltárni, s a résztvevők és a leendő munkahelyek közötti kapcsolatokat fokozatosan ki kellett építeni. A szociális alprogram célja: A tevékenységek a résztvevők szociális problémáinak megoldása mellett szolgálták az esetleges adósságok tisztázását, a lakásproblémák megoldását, a családi és egyéb konfliktusok rendezését is. A mentális alprogram célja: Megszabadítani a programban résztvevőket azoktól a feszültségektől, amelyek - akár hátrányos helyzetük, akár munkanélküliségük következtében, vagy más okok miatt - kialakultak bennük; segíteni személyiségállapotuk rendezését, rehabilitációját, személyiségük és pszicho-szociális készségeik fejlődését, hogy minél kevesebb belső gát nehezítse a programban való eredményes részvételüket. A nyomon követés, utógondozás célja: A projektből kilépők segítséget kaptak az új munkahelyükön történő sikeres beilleszkedéshez és esetleges (egyéni, családi, munkahelyi) problémáik vagy kríziseik megoldásához is. Monitoring hatásvizsgálatok 2001-ben az Oktatáskutató Intézet elvégezte a tranzitfoglalkoztatási programok hatásvizsgálatát (Vissza a munkaerőpiacra címmel): bebizonyosodott, hogy a program sikeres. A tranzitfoglalkoztatás az OFA segítségével modellé vált, módszertana leírásra került. A projektek beilleszkedtek a helyi szakmai kultúrába, kialakult egy speciális tudással rendelkező szakembergárda. A projektek képesek voltak stabilan, a különböző szaktudású szakembereket egy cél érdekében együttműködésre bírni, a különböző alprogramok egymásra hatása révén komplex szolgáltatást nyújtani a célcsoport tagjai számára. A projektben résztvevők lemorzsolódása a szakképzésből elenyésző, a vizsgák átlaga nem alacsonyabb, mint a munkaügyi ellátó szervek által nyújtott felnőttképzések esetében. Ráadásul a tranzitfoglalkoztatási program célcsoportja segítség nélkül képtelen lett volna beilleszkedni az PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 5 / 13

6 elsődleges munkaerőpiacra. A célcsoport tagjainak 70-80%-a tudott a projekt befejezését követő 6 hónapon belül munkát találni ban kutatás készült a tranzitfoglalkoztatási programok hazai elterjeszthetőségének lehetőségeiről (A tranzitfoglalkoztatási projektek elterjesztését akadályozó tényezők feltárása, Debrecen 2006., A tranzitfoglalkoztatás tapasztalatainak átadása, elterjesztése feltételeinek kialakítása, Debrecen 2006.). 4 A tranzitfoglalkoztatás OFA által kialakított rendszere kiállta az idők próbáját. Lezárva a többéves kísérletet, az OFA által támogatott projektek fenntartását 2000-ben át lehetett volna adni a megyei munkaügyi központoknak. Ám mivel az átadáshoz szükséges jogi, pénzügyi és szakmai feltételek hiányoztak, ezt nem lehetett megtenni ban kutatás készült a tranzitfoglalkoztatási programok hazai elterjeszthetőségének lehetőségeiről (A tranzitfoglalkoztatási projektek elterjesztését akadályozó tényezők feltárása, Debrecen 2006., A tranzitfoglalkoztatás tapasztalatainak átadása, elterjesztése feltételeinek kialakítása, Debrecen 2006.). A tranzitfoglalkoztatás OFA által kialakított rendszere kiállta az idők próbáját. Lezárva a többéves kísérletet, az OFA által támogatott projektek fenntartását 2000-ben át lehetett volna adni a megyei munkaügyi központoknak. Ám mivel az átadáshoz szükséges jogi, pénzügyi és szakmai feltételek hiányoztak, ezt nem lehetett megtenni Humánerőforrás-fejlesztés a programban. A projekt költségvetéséből 1998-tól lehetett szervezetfejlesztést, esetmegbeszéléseket, konzultációkat finanszírozni a projektszemélyzet mentális egészsége, regenerálódása, illetve a közreműködő szakemberek hatékony együttműködésének elősegítése érdekében. A támogató a projekttervezéshez adott támpontokban 1999-re nagyon határozottan és jól körülhatároltan leírta a projekt humánkapacitására vonatkozó minimum elvárásokat. Ezek a szabályok nemcsak az alkalmazandó szakemberek körét, hanem a hozzájuk tartozó feladatokat és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést (szakmai gyakorlatuk hosszát), alkalmazásuk jogállását és bérezésük keretét is megszabták Esetleges ágazatközi együttműködések a programban. A program alapgondolata ágazatközi együttműködésekre alapul. A program három, egymást kiegészítő, párhuzamosan futó pillére a következő: a felnőttképzés, a vele egybekötött foglalkoztatás, és a résztvevők pszicho-szociális és mentális fejlesztése. Ez a hármas alapjában véve igényli az ágazatok közötti együttműködés meglétét a sikeres megvalósítás érdekében A megvalósítási szakaszban történt módosítások okai és hatásai a program egészére. A program futamideje alatt a következő elemek változtak: A pályázati program célcsoportjának meghatározása: 1999-től kezdődően a projekt megvalósítói a résztvevőket az alábbi csoportokból toborozhatták: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek; középfokú végzettségű, legalább egy évig regisztrált munkanélküliek, ha pályakorrekciójuk indokolt; legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező vagy középfokú végzettségű, de pályakorrekcióra szoruló gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló (vagy onnan kikerült), gyógyult (vagy gyógyulófélben lévő) szenvedélybeteg, hajléktalan, pártfogói felügyelet alatt álló, szabadságvesztésre ítélt (vagy onnan szabadult) - valamilyen okból veszélyeztetett (fiatal) munkanélküliek. 4 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2000): OFA Évkönyv 2000, Budapest 5 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2000): OFA Évkönyv 2000, Budapest 6 Eszik Zoltán (2006) 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, Debrecen: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 6 / 13

7 A program célcsoportját a pályázati érdeklődés, valamint az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) által meghatározott leghátrányosabb helyzetű csoportok bevonása alakította. A projektmegvalósítás szakmai feltételrendszerének meghatározása 1999-től kidolgozásra került a szakmai feltételeket taglaló Szempontok a projektterv elkészítéséhez című dokumentum. Ebben a leírásban a pályázatok készítői igazi segítségre találtak, így az a programdossziék fontos részévé, állandó mellékletévé vált. A projektmegvalósítók részére készült dokumentumban került összegezésre az a komplex feladatrendszer, mely alapjául szolgált a projekt tervének elkészítéséhez. A projektidőtartam a modell egyik sarkalatos pontja, hiszen a munkaerő-piaci reintegráció hosszadalmas reszocializációs folyamat, amelynek időtartama az alkalmazott módszertan mellett jelentős mértékben egyénfüggő, így nehéz egy standard időtartamot meghatározni, ami alatt a részvevők mindegyike olyan hosszú (és csakis olyan hosszú) segítséget kap, amely hosszú távú hatást eredményez. A projektidőtartam így az évek során némi csökkentést mutat re 27 hónapról 23 hónapra csökkent a megvalósítás ideje mindamellett, hogy a képzéssel egybekötött foglalkoztatási szakaszban a projektek 3 hónapnyi mozgástere megmaradt és hónap alatt kellett a részvevőket a sikeres szakmunkásvizsgáig eljuttatniuk. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lecsökkentett támogatási idő nem ront a projekt hatékonyságán, de a költségvetés összesített számadataiban jelentős könnyítést eredményez A program jelene és jövője, kilátásai: folytatási lehetőségek; ráépülő fejlesztési programok stb. A pozitív tapasztalatok ellenére az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) támogatásával kialakult modell a finanszírozás lezárulta után nem került be az aktív foglalkoztatáspolitikai eszköztárba. Az Európai Uniós csatlakozás után a programot az Európai Szociális Alapból finanszírozták: a HEFOP/ pályázat során 50, a HEFOP/ /1 pályázaton 30 szervezet, a TÁMOP /07/1 pályázatban pedig 39 civil szervezet kapott támogatást. Ezek a támogatások jóval nagyobb civil szervezeti kört érintve, fajlagosan egyre kisebb összeggel és egyre csökkenő szakmai tartalommal kerültek kiírásra A program jogi státusza, és ennek következményei a fenntarthatóság szempontjából. A program alapjait, folytonosságának kritériumait nem rögzítette jogszabály. Alapvetően egy kísérleti programról volt szó, amelyet sikerei ellenére sem vezettek be rendszerszinten. Fenntarthatósága a pénzügyi támogatástól függ, emiatt egy jogszabályi keretrendszer hozzá tudna járulni a folytatásához. 2. Téma, célcsoportok, érintettek/résztvevők 2.1. Konkrétan milyen témával foglalkozik a program? A tranzitfoglalkoztatás modelljének elemei: a foglalkoztatással szerves egységben megvalósított (tehát folyamatos munkaviszonyon alapuló), iskolarendszeren kívüli, a kulcsképességek fejlesztésével összekapcsolt, OKJ-s szakképesítést nyújtó képzés, amelyet alaposan előkészített kiválasztás után pályaorientáció, felzárkóztatás vagy ismeret-felújítás, motiválás előz meg és kísér, a foglalkoztatottak egyéni szociális és mentális problémáinak megoldását segítő folyamatos szolgáltatások egészítenek ki, s a projektből kilépők elhelyezkedése követ, végül nyomon követésük, utógondozásuk zár le. PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 7 / 13

8 2.2. Kik az elsődleges és a másodlagos célcsoportok? Hány fő tartozik a célcsoport(ok)hoz? Munkanélküli (főként) fiatalok, akik valamilyen oknál fogva kiestek az iskolából, és a civil szervezetek támogatásának segítségével bevonhatók valamely felzárkóztató, ismeretfelújító, illetve képzési programba, vagy foglalkoztatásba től kezdődően a projekt megvalósítói a résztvevőket az alábbi csoportokból toborozhatták: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek; középfokú végzettségű, legalább egy évig regisztrált munkanélküliek, ha pályakorrekciójuk indokolt; legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező vagy középfokú végzettségű, de pályakorrekcióra szoruló gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló (vagy onnan kikerült), gyógyult (vagy gyógyulófélben lévő) szenvedélybeteg, hajléktalan, pártfogói felügyelet alatt álló, szabadságvesztésre ítélt (vagy onnan szabadult) - valamilyen okból veszélyeztetett (fiatal) munkanélküliek. A program célcsoportját a pályázati érdeklődés, valamint az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) által meghatározott leghátrányosabb helyzetű csoportok bevonása alakította A programban érintett állami, illetve civil intézmények, intézményrendszerek tól kezdve az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) csak közhasznú szervezetek projektterveit fogadta el, méghozzá azokét is, amelyek a benyújtás évében alakultak. Így a fiatal szervezetek is hajlandóak és képesek voltak az OFA feltétel- és célrendszerébe betagozódni. Szintén ettől az évtől a pályázóknak nem kellett 10% saját forrást felajánlaniuk, de igazolniuk kellett, hogy a megyei munkaügyi központ is hozzájárul a projekt pénzügyi megvalósításához. Igazolni kellett továbbá azt is, hogy a megvalósító civil szervezet az iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel től a pályázati hozzáférés jelentősen megváltozott. Figyelembe kellett venni az OFA támogatási keretének határait, valamint azt a szempontot is, hogy a tranzitfoglalkoztatás szellemiségét már átvevő, szakmai stábját már kialakító szervezeteket további támogatásban lehessen részesíteni. Éppen ezért a pályázat egészen 2005-ig csak a meghívott szervezetek számára volt nyitott től a pályázók körére vonatkozó, a minőségi szolgáltatás irányába ható és az új törvényi szabályozásnak (2001 évi CI. Felnőttképzési törvény) eleget tevő változtatás történt. A projekt befogadás előfeltételévé tették, hogy a szervezet kapja meg, vagy legalább kezdeményezze intézményi akkreditációját vagy a programakkreditációt. Így pályázati pénzből az OFA-s szervezetek az elsők között szerezték meg a FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) akkreditációt Kik működtetik, üzemeltetik a programot? (állami, ill. civil szereplők) A tranzitfoglalkoztatási modell szakmai céljainak integrált jellege kiegészül a projektmegvalósítás komplexitásával is. Ez alatt azt értjük, hogy a megvalósító szervezetnek az összetett feladatok megvalósítására alkalmas feltételrendszerrel kell rendelkezniük. A modellt megvalósító szervezetek felvállalták a modell három alappillérének (képzés, foglalkoztatás, mentális és szociális támogatás) a saját szervezetieken belüli végrehajtását. Ez az OFA modell talán legmarkánsabb jellegzetessége. Az OFA modell egy másik jellegzetessége, hogy az elvégzendő feladatokhoz szükséges forrásokat a projekt megvalósítói csak a helyi erőforrások mozgósításával együtt tudták megszerezni. Az OFA támogatás soha sem jelentett 100%-os támogatást, azt minden esetben ki kellett egészíteni OFA-n kívüli, külső forrásokkal, és/vagy saját erővel. Az önrész (saját erő) származhatott a szervezet forrásaiból vagy a tranzitfoglalkoztatás követelményrendszerében megjelenő termelő/szolgáltató tevékenység árbevételéből. Egyéb külső forrást a munkaügyi központok támogatásaiból szerezhetett/kellett szereznie a szervezetnek. Mint fő finanszírozó, az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) folyamatosan a tranzit mögött állt, de nem titkolt szándék volt az sem, hogy a projektek költségeit a helyi szintű összefogásra, és a szervezetek árbevételt hozó tevékenységére akarja hosszú távon alapozni. Ennek a szándéknak a megjelenítése volt az, hogy az PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 8 / 13

9 évek során a megyei munkaügyi központok egyre nagyobb szerepet kaptak a projektek lebonyolításában; egyrészt, mint társfinanszírozók, másrészt, mint a szakmai program segítői, harmadrészt, mint a program értékeinek a terjesztésébe, továbbadásába és a pályáztatásba bevont szervezetek. 7 A pályázati konstrukció a következő szakemberek alkalmazását tette lehetővé: 1 fő teljes munkaidős, főfoglalkozású projektvezető 1 fő teljes munkaidős, főfoglalkozású pedagógiai alprojektvezető 1 fő teljes munkaidős, főfoglalkozású termelésirányító szakember 20 fő foglalkoztatottként 1 fő (teljes munkaidős, főfoglalkozású) szociális munkás vagy szociálpedagógus 1 fő, teljes munkaidős, főfoglalkozású pénzügyi szakember 1 fő, teljes munkaidős, főfoglalkozású projektadminisztrátor Szakmánként 1 fő, teljes munkaidős, főfoglalkozású mester (szakoktató, műhelyvezető) 20 fő projektrésztvevőként, szükség szerinti időszakra, 1 fő (főfoglalkozású vagy részmunkaidős vagy megbízási szerződéssel alkalmazott) felzárkóztató tanár, fejlesztő pedagógus vagy egyéb szakember Szükség esetén 10 projektrésztvevőnként 1 fő teljes munkaidős, főfoglalkozású segéd (nem kötelező) 1 fő megbízási szerződéssel alkalmazott szupervizor 2.5. A célcsoport mekkora hányadát célozza meg a program és mekkora hányadát éri el? (elsődleges elérés, másodlagos elérés.) 1996 és 2003 között összesen 9 alkalommal írta ki a tranzitfoglalkoztatási programot az OFA. 7 folyamatosan támogatott civil szervezet 2005-ig összesen 33 projektet valósított meg, 1073 fő bevonásával. 3. Finanszírozás 3.1. A program pénzügyi forrásai: kik és miből finanszírozzák? Az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap, később Közalapítvány) a programtámogatás teljes időszaka alatt részfinanszírozást biztosított a megvalósuló projekteknek. A projekteknek a költségvetés fennmaradó részének fedezésére saját erőforrásaikat vagy más külső forrásokat kellett mozgósítaniuk. A projekt finanszírozása szempontjából további kötelező elem volt a projekt megvalósítása során elért árbevétel projektbe történő visszaforgatása. A tranzitfoglalkoztatási programok a Munkaerő-piaci Alapból kerültek finanszírozásra 1996 és 2005 között. A projektek költségeit a következő táblázat összesíti: 8 A felhasznált A felhasznált A felhasznált Ebből a A projektek A projektek OFA saját forrás külső forrás munkaügyi árbevétele, árbevétele, saját támogatás összege (e Ft) összege (e Ft) támogatás külső megrendelésre részre végzett összege (e Ft) összege (e Ft) (e Ft) összege (e Ft) A tranzitfoglalkoztatás támogatásának elemei: 7 Eszik Zoltán (2006) 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, Debrecen: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület 8 Eszik Zoltán (2006) 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, Debrecen: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület 56 oldal PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 9 / 13

10 a foglalkoztatáshoz (a képzéshez) szükséges beruházások és tárgyi eszközök, immateriális javak, alapanyagok és forgóeszközök megvásárlásának támogatása; a foglalkoztatottak bérköltségének támogatása; a foglalkoztatottak munkájának közvetlen szervezését, irányítását végző szakemberek bérköltségének támogatása, a foglalkoztatással (a termeléssel vagy szolgáltatással) kapcsolatos egyéb kiadások támogatása; a foglalkoztatást, a foglalkoztatottak munkaerő-piaci re-integrációját segítő alprogramok (a kiválasztás, a motiválás, a felzárkóztatás vagy ismeret-felújítás, a pályaorientáció, a képzés; a foglalkoztatottak számára biztosított szociálpedagógiai, szociális és/vagy mentális szolgáltatás; a programból kilépők elhelyezkedésének előkészítése, az után-követés és utógondozás, stb.) kiadásainak támogatása; a programmenedzsment működéséhez szükséges beszerzések, a programmenedzsment működésével kapcsolatos más kiadások támogatása (beleértve a menedzsmentben dolgozók hatékony együttműködését és mentális egészsége megóvását segítő szolgáltatásokat is) Összes költség, illetve - amennyiben értelmezhető - egy főre jutó költség a programban. A tranzitfoglalkoztatási projektek teljes költségvetése a közötti időszakban közel 2 milliárd Ft volt, amely tartalmazta az Országos Foglalkoztatási Alap támogatását, a saját forrást, és az egyéb külső forrásokat, beleértve a munkaügyi támogatás összegét. A projektek árbevétele (külső megrendelésre és saját részre) összesen 400 millió Ft körüli összeget tett ki. Így a tíz év viszonylatában kb. 1,5 Mrd forintba kerültek, éves szinten tehát nagyságrendileg 150 millióba Éves szinten, illetve összesen mekkora beruházás társul a programhoz? (Becslés, amennyiben nincs megfelelő adat, vagy nehezen elkülöníthető.) 2001-ig a foglalkoztatáshoz (a képzéshez) szükséges beruházások és tárgyi eszközök beszerzéséhez adható támogatás legnagyobb összege - egy foglalkoztatottra számítva - nettó értékben volt megadva. Érdekesség, hogy a kezdeti években (1998, 1999) erre a költségnemre sokkal magasabb összeg volt engedélyezve, mint a későbbi években (2000, 2001): 700e Ft-ról 200 e Ft-ra csökkent az elszámolható összeg től viszont a kiíró az áltagos fajlagos költségekre adta meg az irányelveket, tehát a teljes projektköltség OFA által finanszírozott részét vetítette a résztvevők összlétszámára A program becsült költséghatékonysága, költség-haszon egyenlege. A programban résztvevők nyomonkövetési adatai (elhelyezkedési adatok) szerint a programot sikeresnek nevezhetjük. Bár a programot bírálták amiatt, hogy az egy főre jutó költsége magas, a programba bevontak munkába állítása, a társadalomba történő visszahozása feltételezhetően pozitív egyenleget eredményez (pontos költség-hatékonysági elemzés nem áll rendelkezésünkre.) 4. Nyilvánosság, disszemináció 4.1. A programról rendelkezésre álló nyilvános dokumentumok (indítás, dokumentálás, monitoring, értékelés, hatásvizsgálat) és azok forrásai. - Vissza a munkaerőpiacra A tranzitfoglalkoztatási program tapasztalatai hatásvizsgálat Oktatáskutató Intézet Budapest 2001; - A termelőiskolai program alapján országos hálózat kialakításának szakmai megalapozása - kutatás, Debrecen 2004., - Tranzitfoglalkoztatás Módszertani gyűjtemény a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásra épülő szakképzési projektjeihez Budapest PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 10 / 13

11 - A tranzitfoglalkoztatási projektek elterjesztését akadályozó tényezők feltárása - kutatás, Debrecen 2006., - A tranzitfoglalkoztatás tapasztalatainak átadása, elterjesztése feltételeinek kialakítása - kutatás, Debrecen 2006.) szó a tranzitfoglalkoztatásról Debrecen A programnak a szakmai nyilvánosságba való bevezetése, megjelenése, a program nyilvánosságának története. A programot összesen 9 alkalommal írták ki. A kezdeti szakaszban a nagyszámú projekttervből csak kevés nyert támogatást, mivel a szervezetek nagy része nem tudott megfelelni a komplex szakmai program követelményeinek. A támogatott 33 projektben összesen 15 szervezet kapott támogatást. A támogatottak köre 2001-re hétre csökkent. Ez a hét szervezet ciklusonként meghívást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) projektjük megvalósítására. (Eszik Zoltán, 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról 2006 Budapest) 5. Eredmények, ezen belül európai uniós vonatkozások 5.1. A program megítélése, népszerűsége a különböző stakeholderek szemében. A döntéshozók a hatásvizsgálat és a pozitív kutatási eredmények ismeretében a munkaügyi központok által történő finanszírozást azzal utasították el, hogy magas az egy főre eső fajlagos költség, valamint azzal, hogy a bevont létszám nem tömeges. Javasolták, hogy az iskolarendszerű szakképzésben kerüljenek adaptálásra a tranzitfoglalkoztatás elemei. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület ezután támogatást nyert az EQUAL projekt keretében arra, hogy egy foglalkoztatási célú civil szervezet szakiskolát hozzon létre, amelybe integrálja a korábbi projektelemeket. Ezzel párhuzamosan két szakiskolában is vállalták, hogy bevezetik a tranzitelemeket az intézmény működésébe. A modellkísérletet nyomon követő kutatás bebizonyította, hogy a szakiskolákban csökkent a hiányzás, a tanulók jobb tanulmányi eredményeket értek el az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása révén, valamint javult az iskolák és a szülők közötti kapcsolat A program célcsoportra irányuló konkrét hatásai, illetve szélesebb értelemben vett szemléletformáló hatása. Az EQUAL projekt keretében szervezett Fiatalok Tematikus Hálózatában végzett kutatás során feltárták, hogy az országban kb. 200 szakiskola nyújt személyre szabott oktatási módszer mellett pszicho-szociális gondozást és/vagy munkaerőpiacra való felkészítést a fiataloknak. Ugyanakkor az intézményeknek nagyon kevés kapcsolata van hasonló jellegű iskolákkal, mivel egymástól elszigetelve, területileg egyenlőtlen eloszlásban működnek, kapcsolattartásukra inkább a lokalitás és az informális, esetleges együttműködés jellemző. A szolgáltatások nyújtásához hiányzik a pszichoszociális gondozás ellátásához szükséges szakértelem és státusz, az intézményeknek alig van tényleges kapcsolatuk a munkaerőpiaccal. Az iskolák véleménye az, hogy a jelenlegi tanárképzés nem készíti fel a leendő pedagógusokat a hátrányos helyzetű fiatalokkal való munkára. A legtöbb intézmény szívesen vállalná azt a feladatot, hogy gyakorlóhelyként fogadjanak kiscsoportokat, akik elsajátíthatják az alkalmazott módszereket. Ezzel együtt az intézmények kifejezték igényüket az új ismeretek, jó gyakorlatok megismerése, cseréje iránt is. Mindannyian szívesen vennének részt egy olyan működő hálózatban, amelyben lehetőségük nyílik a szakmai együttműködésre, konzultációkra, szakmai látogatások keretében egymás munkájának és jó gyakorlatainak megismerésére. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület 2010-ben támogatást nyert a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program elnevezésű programban. A projekt célja a magyar-román határ mentén működő, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó 20 szakiskolában a fiatalok lemorzsolódásának csökkentése érdekében alkalmazott módszerek, PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 11 / 13

12 gyakorlatok megismerése; a szakmaszerzést és a munkavállalói kulcskompetenciák fejlesztését elősegítő leghatékonyabb, adaptálható módszerek összegyűjtése, elterjesztése; a szakiskolák hálózattá szervezése. A programban a résztvevő 40 pedagógus az elméleti és gyakorlati oktatás, a pszicho-szociális gondozás, az iskolán kívüli tevékenységek, a szabadidő szervezés, valamint a munkaerő-piaci felkészítés területén osztotta meg egymással tapasztalatait, jó gyakorlatait A program eredményessége, avagy mennyire sikerült elérnie a célját? A tranzitfoglalkoztatás egyik legnagyobb eredménye a projektekből való lemorzsolódás csökkentése. A program során a projektekben összesen 1073 bevont hátrányos helyzetű személy kapott komplex ellátást, amelynek eredményeképpen a képzési alprojekt befejezéseként 1039 főt bocsátottak szakmunkásvizsgára. Annak ellenére, hogy a célcsoport helyzetét és iskolai karrierjét tekintve a jelentős lemorzsolódás szinte elvárható lenne, a számokból az olvasható ki, hogy rendkívül alacsony a lemorzsolódás. Ha a sikeresen vizsgázó személyekről szóló adatokat nézzük meg, magas számot találunk (856 fő). Ez a szám különösen magasra értékelendő, ha a célcsoport tanulási attitűdjeit és a nem kis számban előforduló korlátozott tanulási képességeit is számításba vesszük A program hozzájárulása a lemorzsolódás csökkentéséhez. A tranzitfoglalkoztatási programok célcsoportja olyan munkanélküli (főként) fiatalok voltak, akik valamilyen oknál fogva kiestek az iskolából. A program során a projektekben összesen 1073 bevont hátrányos helyzetű személy kapott komplex ellátást, amelynek eredményeképpen a képzési alprojekt befejezéseként 1039 főt bocsátottak szakmunkásvizsgára. Tehát a program azzal járult hozzá a lemorzsolódás csökkentéséhez, hogy az iskolából korábban kiesett fiatalokat visszavezette a tanulásba és segített őket abban, hogy végzettséget szerezzenek. A tranzitfoglalkoztatás egyik legnagyobb eredménye a projektekből való lemorzsolódás alacsony értéke volt. Annak ellenére, hogy a célcsoport helyzetét és iskolai karrierjét tekintve a jelentős lemorzsolódás szinte elvárható lenne, a számokból az olvasható ki, hogy rendkívül alacsony volt a lemorzsolódás. Ha a sikeresen vizsgázó személyekről szóló adatokat nézzük meg, magas számot találunk (856 fő). Ez a szám különösen magasra értékelendő, ha a célcsoport tanulási attitűdjeit és a nem kis számban előforduló korlátozott tanulási képességeit is számításba vesszük A program vagy elemeinek intézményesülése. Az OFA előírta a megvalósító szervezetek, mint képzők számára először a munkaügyi központoknál való nyilvántartásba vétel meglétét, majd a évi CI. Felnőttképzési törvény hatálybalépését követően a program, majd az intézményakkreditációt. A tranzitfoglalkoztatási programokat végrehajtó szervezetek így rendelkeznek tranzitfoglalkoztatási programakkreditációval A program fenntarthatósága. A program fenntarthatósága stabil pénzügyi és szakmai támogatás függvénye. A pénzügyi támogatás a jelenleg elérhető európai uniós forrásokból biztosítható lehetne. Az EU-s források segítségével lebonyolított programok sikerességének biztosításához szükséges lenne a kísérleti szakaszban kidolgozott módszertani háttér beépítése a projektekbe; illetve fontos lenne kiterjeszteni a projekteket az építőipari szektoron túlra is A program és az EU-s oktatási-képzési (E&T) stratégiai célok: mit ért el a program az ET2010 vonatkozásában, illetve hogyan közelítette az ET2020-as célokat? A program céljai a foglalkoztatás növelését; az oktatás-képzési rendszer minőségének javítását, illetve annak a munka világához történő közelítését; továbbá az egész életen át tartó tanulásba való bekapcsolódást és a társadalmi kohézió erősítését szolgálják. Összhangban vannak tehát az EU stratégiai célokkal és ha nem is nagy volumenben -, de hozzájárulnak azok megvalósulásához. PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 12 / 13

13 5.8. A programnak az országos kompetenciamérésen keresztül megmutatkozó eredményessége (amennyiben releváns). Ez a pont a tranzitfoglalkoztatási programok esetében nem releváns. 6. Felhasznált irodalom Eszik Zoltán (2006) 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról, Debrecen: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Györgyi Zoltán-Mártonfi György (2001) Vissza a munkaerőpiacra A tranzitfoglalkoztatási program tapasztalatai, Budapest: Oktatáskutató Intézet, Kutatás közben sorozat Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (2000): OFA Évkönyv 2000, Budapest PSIVET Tranzitfoglalkoztatási programok 13 / 13

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó

Részletesebben

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés;

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához

II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.2.1/08/2 A komponens A projekt az Európai

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.C-12/1 1 Tartalom

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS 7. számú napirendi pont Tájékoztató a TÁMOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. programokról Előterjesztő: Szőke István szakmai igazgató Tájékoztató

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

EGYMI intézményfejlődés a szegregált gyógypedagógiai iskolától a modellértékű tudásbázisig

EGYMI intézményfejlődés a szegregált gyógypedagógiai iskolától a modellértékű tudásbázisig Simon Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, pedagógiai fejlesztő EGYMI intézményfejlődés a szegregált gyógypedagógiai iskolától a modellértékű tudásbázisig A világszerte terjedő esélyegyenlőségi mozgalmak

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

Kun Zsuzsa HEF OP 2.3.1. vezető monitor

Kun Zsuzsa HEF OP 2.3.1. vezető monitor Az intézked zkedéss szakmai tartalma Kun Zsuzsa HEF OP 2.3.1. vezető monitor A monitor sajátos nézőpontjan A program célkitűzéseit kell elérni A program a célcsoport érdekében jött létre Legfőbb cél a

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap

LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap Nemzetgazdasági Miniszter Nemzetgazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

A SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN

A SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN Zachár László A SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN Köszönöm a lehetőséget, hogy a Kihívások, kérdések és feladatok a magyar felnőttképzésben elnevezésű konferencián

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA OKTATÁSI SEGÉDANYAG

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Készítette: Varsányi Nóra, Bársony Zsolt TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása Összefogás Közalapítvány FOGLAK

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

TANODA PROGRAMOK TÁMOGATÁSA EFOP-3.3.1-15

TANODA PROGRAMOK TÁMOGATÁSA EFOP-3.3.1-15 TANODA PROGRAMOK TÁMOGATÁSA EFOP-3.3.1-15 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg EFOP 2015. évi keretében 5 Mrd forint. A támogatott projektek várható

Részletesebben

A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETVITELÉT SEGÍTŐ ESZKÖZFEJLESZTŐ MŰHELY ÉS SZOLGÁLTATÁSI HÁLÓZAT BEMUTATÁSA

A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETVITELÉT SEGÍTŐ ESZKÖZFEJLESZTŐ MŰHELY ÉS SZOLGÁLTATÁSI HÁLÓZAT BEMUTATÁSA A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETVITELÉT SEGÍTŐ ESZKÖZFEJLESZTŐ MŰHELY ÉS SZOLGÁLTATÁSI HÁLÓZAT BEMUTATÁSA Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé.

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Társaság és partnerei által

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cegléd INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 T a r t a l o m j e g y z é k 3 4 11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Iskolai

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére c. tervezési felhívásához (A leghátrányosabb helyzetű

Részletesebben

FELHÍVÁS. a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására. A felhívás címe: Védőháló a családokért

FELHÍVÁS. a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására. A felhívás címe: Védőháló a családokért FELHÍVÁS a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására A felhívás címe: Védőháló a családokért A felhívás kódszáma: EFOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának felhívása, alapítványok, egyesületek,

Részletesebben

EFOP-1.2.1-15 VÉDŐHÁLÓ A CSALÁDOKÉRT

EFOP-1.2.1-15 VÉDŐHÁLÓ A CSALÁDOKÉRT EFOP-1.2.1-15 VÉDŐHÁLÓ A CSALÁDOKÉRT PÁLYÁZAT CÉLJA: A kialakított tevékenységek együttesen magukba foglalják a családi, szülői, életvezetési és egészségfejlesztési, valamint mentális egészséggel összefüggő

Részletesebben

GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16

GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16 GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16 A Felhívás célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben, felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben megszerzett

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosítószámú szociális célú városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése 1. Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága létrehozásának célja az volt, hogy a különböző pályázatkezelési

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Projekt címe: Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése) Projekt száma: TÁMOP 3.4.2.B-12-2012-0001 Projektjavaslat

Projekt címe: Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése) Projekt száma: TÁMOP 3.4.2.B-12-2012-0001 Projektjavaslat Projekt címe: Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése) Projekt száma: TÁMOP 3.4.2.B-12-2012-0001 Projektjavaslat tartalma: (kötelezően elvégzendő feladatok, útmutató:

Részletesebben

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei

Részletesebben

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

Részletesebben

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja MEREK 2010. évi szakmai terv A MEREK szakmai terve 2010. évre Misszió A Merek célja a mozgássérült emberek társadalmi integrációjának elősegítése

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2011.10.01 Záró dátum: 2012.05.02. Tényleges kezdet dátuma: 2011.10.01 Várható befejezés dátuma: 2012.12.

Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2011.10.01 Záró dátum: 2012.05.02. Tényleges kezdet dátuma: 2011.10.01 Várható befejezés dátuma: 2012.12. 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2011.10.01 Záró dátum: 2012.05.02 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulásai az alábbi pontokat érintik:

Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulásai az alábbi pontokat érintik: Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent Helyi foglalkoztatási együttműködéseka megyei jogú város területén és várostérségben című (TOP-6.8.2-15 kódszámú) felhívás Felhívjuk a támogatást igénylők

Részletesebben

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjesztő: Hegedűs

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása. A felhívás kódszáma: EFOP-3.1.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása. A felhívás kódszáma: EFOP-3.1. FELHÍVÁS A magyar köznevelésben az esélyegyenlőség érvényesítésére és a köznevelés rendszere esélyteremtő és felzárkóztató szerepének megerősítésére a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A felhívás

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz

Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz 2011. február 1. ESÉLYEGYENLŐSÉG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁS A PROJEKTEKBE Az Európai Unió

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

Újra Dolgozni Tolnában Egyesület 7100. Szekszárd, Szent István tér 10. Telefon: 74/511-950, Fax: 74/511-950 E-mail: dolgozz@udte.

Újra Dolgozni Tolnában Egyesület 7100. Szekszárd, Szent István tér 10. Telefon: 74/511-950, Fax: 74/511-950 E-mail: dolgozz@udte. Beszámoló 2015 évről A dolgozó ember különös mértékben hasonlóvá lesz Istenhez! Amikor az élő és élettelentermészetet, a szerves és szervetlen anyagot óvja, irányítja, alakítja, amikor gondolatokat szül

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Gyomaendrődi Start Szociális Szövetkezet. 2014. évi tevékenysége

Gyomaendrődi Start Szociális Szövetkezet. 2014. évi tevékenysége Gyomaendrődi Start Szociális Szövetkezet 2014. évi tevékenysége A Szövetkezet 2013. évben alakult meg, akkor az évet nyereségesen zárta 1.012eFt volt a mérleg szerinti eredménye, a bankszámla egyenlege:

Részletesebben

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása 2016. évi pályázati forduló TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN Nemzeti Munkaügyi Hivatal Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette:

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP 2012. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/11046-1/2012. SZ. NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP 2012. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/11046-1/2012. SZ. NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ BELÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP 2012. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ A BM/11046-1/2012. SZ. NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ 1 T A RT ALOMJ E GYZÉK I. AZ EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP... 3 I.1. Általános információk...

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, 2009. május hó I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG Intézmény neve: Intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 302722 Intézmény

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum

Debreceni Szakképzési Centrum Telefonszám: 52/437-311 Debreceni Szakképzési Centrum A Felnőttképzési Tevékenység Minőségbiztosítási Kézikönyve (FTMK) Érvényességi terület: Jelen kézikönyv az intézmény minőségbiztosítási rendszerének

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN

TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN PÁLYÁZAT CÉLJA: A Felhívás célja, hogy a megyei jogú város önkormányzatának vezetésével, a megyei jogú

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4-12/1 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető

Részletesebben

Módosult a Védőháló a családokért című felhívás

Módosult a Védőháló a családokért című felhívás Módosult a Védőháló a családokért című felhívás Ezúton értesítjük a tisztelt támogatást igénylőket, hogy módosult a Védőháló a családokért című (EFOP-1.2.1-15 kódszámú) felhívás, az alábbiak szerint: 1.2

Részletesebben

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1311-8/2009. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október

Részletesebben