A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)"

Átírás

1 A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés; visszacsatolás 1.1. A program előkészítettsége, szakmai megalapozottsága. Volt-e nyilvános előzetes vita, fermentációs szakasz? Az értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elősegítő Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) modellprogramot a Salva Vita (SV) alapítvány dolgozta ki 1996-ban. Az iskolarendszeren kívüli, munkára felkészítő képzésen való részvétellel az Alapítvány ügyfelei, azaz értelmi sérült emberek számára lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék a különféle munkavégzési lehetőségeket, megtanulják a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint önálló életvitelük megalapozásához tapasztalatot gyűjtsenek. A modellprogramot először a speciális és készségfejlesztő szakiskolák tanulói számára dolgozták ki az Alapítvány munkatársai, az értelmi sérült emberek rehabilitációjában nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek. A program adaptációja egyrészt a családban élő sérült fiatalok Munkahelyi Gyakorlat programja (CSMHGY), amely családban élő sérült fiatalok munkaszerzését hivatott segíteni, valamint az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) - utóbbit konzorciumi együttműködés keretében három, bentlakást biztosító szociális intézménnyel együtt dolgozta ki a Salva Vita Alapítvány A program és a politika/szakpolitikák: milyen mértékben szakmai, illetve politikai a motiváció? A Munkahelyi Gyakorlat modellprogram egyértelműen szakmai indíttatású volt. Mivel az értelmi sérült fiatalok Magyarországon főként szegregált oktatásban részesülnek, így kihívást jelent beilleszkedésük integrált környezetbe. A munkaadóknak sem nyílik lehetőségük arra, hogy megismerjék az értelmi sérült emberek munkavégző képességét, így kevéssé nyitottak foglalkoztatásukat illetően. A Munkahelyi Gyakorlat programot így azzal az indíttatással dolgozták ki az Alapítvány munkatársai, hogy mintegy átjárhatóságot biztosítsanak a szegregált iskola és a nyílt munkaerőpiac között Milyen igényre, hiányra reflektál a program? Mi az oka az indításának? Az okok azonosítása mi alapján történt? Pl.: helyzetelemzés; igényfelmérés; kutatási háttér stb. A Salva Vita Alapítvány 1993 óta igyekszik hozzájárulni az értelmi sérült emberek életminőségének javításához, emberi jogainak érvényesüléséhez. Teszi mindezt úgy, hogy ügyfeleit hozzásegíti ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon (Támogatott Foglalkoztatás program). Utóbbi program 1996-ban indult. Az úttörő munka során szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a folyamatban szükség van egy megelőző lépésre, mivel a Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek nem rendelkeznek a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel, továbbá a munkáltatók sem ismerik az értelmi sérült embereket, ugyanakkor az értelmi sérült fiatalok szülei sincsenek tisztában gyermekük elhelyezkedési lehetőségeivel. Ezekre a hiányosságra igyekeznek választ adni a Munkahelyi Gyakorlat programok. A szakiskolai Munkahelyi Gyakorlat Program elindítása után merült fel a gondolat, hogy hasonló felkészítésre lenne szükségük az otthon, családjukkal élő, inaktív értelmi sérült embereknek, valamint azoknak is, akik bentlakásos intézményekben élnek. Ezekben az intézményekben a szegregált PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 1 / 11

2 környezet, az intézményen belüli munkavégzés, a lehetséges munkatípusok nem minden lakó számára teszik lehetővé az egyén számára a képességeinek, készségeinek megfelelő tevékenység végzését. A programnak emellett gazdasági indokoltsága is van. Miközben ugyanis nő a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű népesség aránya, foglalkoztatásuk szintje továbbra is alacsony. Ebben sokszor az is szerepet játszik, hogy a munkáltatók nincsenek tisztában azzal, milyen munkára képesek az értelmi sérült emberek. Így kihasználatlanul marad a munkaerő ezen szegmense Melyek a program céljai? (Deklarált és nem deklarált célok.) A Munkahelyi Gyakorlat Programok célja, hogy munkatapasztalat-szerzési lehetőséget kínáljanak értelmi sérült embereknek, akik így megismerhetik a különféle munkavégzési lehetőségeket, megtanulhatják a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint tapasztalatot gyűjthetnek önálló életvitelük megalapozásához. Bár nem szereznek szakmai képesítést, mégis olyan praktikus ismeretekre tesznek szert, amely munkavégzésükhöz és felnőtt életvezetésükhöz is nélkülözhetetlen. Emellett a gyakorlat lehetőséget teremt arra is, hogy a munkáltatók megtapasztalhassák az értelmi sérült emberek képességeit és így nyitottabbá váljanak alkalmazásukra. A CSMHGY a Munkahelyi Gyakorlat Program adaptációja a felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők számára. A program keretében szervezett képzésen ( Felkészülni... Rajt! Cél: a munka ) olyan értelmi sérült emberek vesznek részt, akik egyáltalán nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy nagyon régen dolgoztak utoljára, s ez megnehezíti elhelyezkedésüket. Kidolgozták az MHGY adaptációját intézetek értelmi sérült lakói, gondozottjai számára is. Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) program a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek munkára felkészítő programja; célja, hogy az intézetek értelmi sérült lakói, illetve gondozottjai felkészüljenek az intézeten kívüli nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásra A beavatkozás szintje: pilot vagy rendszerszintű beavatkozásról van szó? Az Munkahelyi Gyakorlat program pilotprogramként indult, együttműködésben egy budapesti készségfejlesztő szakiskolával ben indult el a program kiterjesztése, telepítése: évente 4-4 újabb iskola csatlakozott, így összesen 18 település speciális és készségfejlesztő szakiskolájában vált lehetővé a munkahelyi gyakorlat biztosítása, 150 munkáltató közreműködésével. A MHGY program adaptációjaként létrejött CSMHGY program és az IMHGY programok is kiterjesztésre kerültek: a CSMHGY és az annak keretében kidolgozott képzés ("Felkészülni Rajt! Cél: a munka Munkahelyi Gyakorlat álláskereső fogyatékos emberek részére") országos telepítése a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával indult és tíz non-profit szervezet vett benne részt. Az IMHGY megvalósításában nyolc bentlakásos szociális intézmény működik közre. Rendszerszintű beavatkozásról nem beszélhetünk, noha az Alapítvány nem csekély lobby tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy a speciális és készségfejlesztő szakiskolákban az emelt normatíva igénybe vételével intézményesülni tudjon a módszer. Ez nem sikerült, ugyanakkor néhány szakiskola sikeresen építette be a programot pedagógiai programjába A program története: az intézkedés kezdete, vége, fázisai (pl. kísérleti szakaszt követő bevezetés ). 1. Pilot szakasz A program kidolgozása után a pilot fázisban a Munkahelyi Gyakorlat programot elsőként a budapesti Csalogány utcai Készségfejlesztő Speciális Szakiskola vezette be. A program fogadására további iskolák jelentkeztek. 2. A program kiterjesztése, telepítése Az MHGY széleskörű terjesztése 2002-ben kezdődött. A szakmai vezetést a Salva Vita nyújtotta további résztvevőket és támogatókat lásd feljebb). A telepítés öt év alatt, az iskolák eltérő PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 2 / 11

3 adottságainak és hátterének maximális figyelembe vételével történt, mindvégig szem előtt tartva a betarthatóság, valamint az iskolai gyakorlatba való beépíthetőség és ellenőrizhetőség kritériumait, amelynek minden iskola képes megfelelni. A kiterjesztés eredményeként 19 település speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolájában vezették be az MHGY programot, jelenleg az ország 18 településének speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolája működteti sikeresen, országszerte több mint 150 munkáltató együttműködésével. Kidolgozták a szakmai sztenderdeket, ezen kívül tréningek szervezésével és folyamatos szakmai támogatással igyekeznek biztosítani a program megvalósításának magas színvonalát. 3. A program további adaptációja - CSMHGY és IMHGY A Munkahelyi Gyakorlat program adaptációjaként az Alapítvány 2006-ban dolgozta ki a CSMHGY programot felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők számára, akik egyáltalán nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy korábbi, munkával kapcsolatos ismereteik elavultak. Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) programot mint a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek munkára való felkészítésének programját októbere és január 31. között dolgozta ki a Salva Vita Alapítvány három, bentlakást biztosító szociális intézmény 1 konzorciumi együttműködése mellett. A telepítés nyomán a programot jelenleg nyolc intézmény működteti országszerte A megvalósítás főbb lépései. I. A Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósítása az alábbi lépéseket követi: 1. A résztvevők kiválasztása A programba kiválasztás útján kerülnek a résztvevők. A kiválasztást az adott iskola munkatársai, szakemberei végzik, akik jól ismerik a tanulókat. A kiválasztás szempontjai az alábbiak: - életkor (az alsó korhatár 16 év), - megfelelő magatartás, - megfelelő egészségi állapot, - munkakészség, - motiváció, - érett viselkedés. A kiválasztás célja, hogy olyan fiatalok vegyenek részt a gyakorlatban, akik alkalmasságuk, magatartásuk, felkészültségük alapján képesek megállni helyüket a munkahelyeken. 2. Felkészítés A gyakorlat megkezdése előtt a programba bekerült tanulókat pedagógusok készítik fel a munkavégzésre. A Felkészítés során az alábbi témákat érintik: - munkahelyi szabályok, elvárások, - felnőtt viselkedés, - kommunikáció, - munka- és balesetvédelem, - higiéniai ismeretek. 3. Munkahelyi gyakorlat A Munkahelyi Gyakorlat az iskolai, elméleti oktatás mellett zajlik. A munkaadókkal való együttműködés fontos eleme az együttműködési megállapodás. Ebben rögzítik a vállalásokat és a garanciákat. A gyakorlat során egyszerre 2-3 gyakornok bérezés nélküli munkát végez normál, integrált munkahelyeken heti 1-2 alkalommal, napi 3-4 órában az iskolai foglalkozások mellett. A 1 A programban résztvevő intézmények között volt a Polgárdi-Tekerespusztán működő Fejér Megyei Rehabilitációs Intézet, a csobánkai Irmák Kht. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon és a soltvadkerti Irmák Kht. Híd Lakóotthona. PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 3 / 11

4 gyakornokokat egy tapasztalt kísérő segíti, aki mindvégig a tanulók mellett van, együtt dolgozik velük. A segítők vállalják a felelősséget az elvégzett munkáért, valamint biztonságot adnak mind a gyakornokoknak, mind pedig a munkaadó és a munkatársak számára, segítik a beilleszkedést, a magatartási minták és szabályok megtanulását és betartását. A gyakorlat forgó rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a gyakornokok minden munkahelyen 2 hónapot dolgoznak, így a fiatalok többféle munkát, munkafolyamatot és típust is megismernek egy település különböző pontjain. Egy iskolai tanévben összesen 4 csoportot (maximum 12 tanulót) fogad egy munkahely. A fogadó munkahelyek változatosak: gyorsétterem, kertészet, varroda, konyha is fogad értelmi sérült gyakornokokat, de turisztikai helyszíneken, egészségügyi intézményben stb. is szerezhetnek munkatapasztalatot a kiválasztott tanulók. Az oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg. A CSMHGY és IMHGY hasonló lépéseket követ, ugyanakkor néhány vonásban különbözik az MHGYtól. Az IMHGY keretében a kiválasztott résztvevők hat hónapon keresztül heti egy alkalommal dolgoznak a programmal együttműködést vállaló munkahelyeken. Egy munkahelyen 2 hónapot töltenek, így a féléves program során három munkahelyet ismerhetnek meg 2. Az IMHGY program keretében elméleti foglalkozásokat szerveznek; ezeken a felkészülés időszakában gyakoribb részvétel szükséges, a gyakorlat elindulása után pedig heti egy alkalommal vesznek részt az intézmények lakói. A foglalkozásokon szituációs játékokat és kommunikációs gyakorlatokat is végeznek a résztvevők: többek között konfliktuskezelési stratégiákat tanulhatnak, valamint ötleteket kapnak ahhoz is, mit tegyenek váratlan helyzetekben, vagy ha segítségre van szükségük. II. A Munkahelyi Gyakorlat Program adaptálásához az alábbi szakaszok ajánlottak (az MHGY Gyakorlati Kézikönyv alapján): 1. Intenzív képzési hét: a programban a későbbiekben dolgozó munkatársak és az intézményvezetés legalább egy tagja számára (5 napos tréning). 2. Felkészülés a Kis modell bevezetésére: legalább 3 tanuló kiválasztása és egy munkahely bevonása a kéthónapos gyakorlat fogadására. 3. Kis modell : egy munkacsoporttal egy munkahelyen az MHGY kipróbálása. Felkészülés a Nagy programra : A kis modell tapasztalatai alapján további tanulók és munkahelyek bevonása a programba. 4. Nagy program : az MHGY legalább 3 munkacsoporttal legalább 3 munkahelyen működik egy teljes tanéven keresztül A program jogi státusza és ennek következményei a megvalósítási folyamatra. A Munkahelyi Gyakorlat program szociális intézményben lakó értelmi sérült emberekre történő adaptálását vagyis az IMHGY kidolgozását - az motiválta, hogy a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény értelmében július 1-jétől a fogyatékos személyek intézményen belüli foglalkoztatását munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében kell megvalósítani. Ugyanakkor a törvény - akárcsak más, releváns, a fogyatékkal élők integrált foglalkoztatását célzó határozat 3 - csupán referencia a Salva Vita programok megvalósításánál. 2 A megismert munkatípusok között szerepelt kertészeti, udvarosi, raktárosi, takarítói, csomagolói munka, konyhai kisegítés, előkészítés, címkézés, árazás. 3 Például az Országgyűlés által 2006-ban elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, amely kimondja, hogy "Gondoskodni kell a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalását akadályozó jogszabályi, szakmai, tárgyi körülmények felszámolásáról, a munkaadók és a fogyatékos munkavállalók érdekeltségének megteremtéséről", továbbá "A munkahelyi integráció elősegítése érdekében szélesíteni kell azokat az eszközöket, feltételeket, amelyek igénybevétele mellett több fogyatékos ember dolgozhat az ép emberekkel együtt." PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 4 / 11

5 A Munkahelyi Gyakorlat Programok civil szervezetek és - az IMHGY esetében - bentlakásos intézmények által működtetett programok, amelyek nagyban függnek a támogatási források elérhetőségétől és a finanszírozási környezet stabilitásától A program beavatkozási logikája, módszertana, illetve az időközben végzett monitoring és hatásvizsgálatok eredményei, amennyiben voltak ilyenek. A Munkahelyi Gyakorlat programok módszertanáról lásd "A megvalósítás főbb lépései" c. részt (1.7. pont). A MHGY programok egy sajátossága, hogy nem annyira a szakmai ismeretek elsajátítása áll a középpontjában, hanem a gyakornokok hozzásegítése olyan munkatapasztalat és gyakorlati tudás megszerzéséhez, melyek segítségével felkészültebben, magabiztosabban és nagyobb eséllyel próbálkozhatnak a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéssel. A MHGY szervesen illeszkedik a Salva Vita Alapítvány által nyújtott egyéb szolgáltatások, programok és tevékenységek közé, amelyek az értelmi sérült emberek esélyegyenlőségét és emberi jogainak érvényesülését hivatottak elősegíteni. A SV tehát komplex megközelítésre, egymásra épülő programok biztosítására törekszik. A MHGY és adaptált változatai például mintegy megalapozzák a Salva Vita által kidolgozott Támogatott Foglalkoztatás programot, amely egy speciális és személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, melynek célja, hogy olyan embereknek segítsen munkát találni, akik hosszú távon állást vállalnának a nyílt munkaerőpiacon, de ehhez támogatásra van szükségük 4. A Salva Vita nagy hangsúlyt fektet a résztvevő iskolák és intézmények módszertani fejlesztésére, humánerőforrás-fejlesztésére. A programba bekapcsolódó iskolák és intézmények számára képzést szerveznek a program elején. Emellett továbbképzés és folyamatos szakmai konzultáció igénybevételére is lehetőség nyílik, továbbá részletesen kidolgozott szakmai anyagok is segítik a szakemberek munkáját. A módszertani támogatáson kívül a minőségbiztosítás további eleme a részletes és pontos folyamatleírás, valamint a szakmai sztenderdek lefektetése. Az Alapítvány emellett kiterjedt szemléletformáló munkát végez a munkáltatók körében, hogy elősegítse a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatási arányának növelését, erősítse társadalmi integrációjukat (mindemellett pedig támogassa a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató munkáltatókat). Az intenzív, félnapos ún. Munkáltatói Fórumok információkat nyújtanak a munkahelyi sokszínűség megvalósításához, bemutatják a nemzetközi és hazai legjobb gyakorlatokat, előmozdítják a résztvevők közötti tapasztalatcserét, és információkhoz segítik a résztvevőket az egyenlő bánásmód törvény végrehajtásával, illetve a fogyatékos emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának célja, hogy a munkáltatók együtt lépjenek fel a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáért, információkat, tanácsadást kapjanak az esélyegyenlőség megvalósításához, és megosszák egymással tapasztalataikat. Ezen kívül 2011 óta létezik a Fogyatékosság-barát munkahely elismerés, melyet a Salva Vita Alapítvány, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az American Chamber of Commerce in Hungary, és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület közösen ítéli oda a pályázati feltételeket sikeresen teljesítő munkáltatóknak. Az elismerés célja az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találásának támogatása Humánerőforrás-fejlesztés a programban. A Munkahelyi Gyakorlat program terjesztése során a módszergazda Salva Vita felkészítő tréningeket tart és akkreditált képzéseket nyújt az érdeklődő szakiskolák, civil szervezetek, szociális intézetek, lakóotthonok és nappali ellátók munkatársai számára. A résztvevők megismerik a program módszertanát, céljait, részletes útmutatást kapnak a program megvalósításával kapcsolatban, valamint egy dokumentációs rendszert is a rendelkezésükre bocsátanak, amely segíti munkájukat. A Salva Vita ezen kívül továbbképzések szervezésével és folyamatos tanácsadással támogatja a program sikeres megvalósítását, a színvonal fenntartását. Kidolgozták a Munkahelyi Gyakorlat 4 A programba az értelmi sérült embereken kívül látássérült (gyengénlátó, aliglátó, vak) és autizmussal élő emberek is bekerülhetnek. PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 5 / 11

6 program szakmai sztenderdjeit és részletes módszertani kézikönyvek és anyagok születtek, amelyek segítik a programokban résztvevő szakemberek munkáját Esetleges ágazatközi együttműködések a programban. A Munkahelyi Gyakorlat program megvalósítása az értelmi sérült fiatalokat, felnőtteket ellátó szakiskolák és/vagy civil szervezetek, valamint a munkáltatók együttműködésére épít. A működésének eredményességét felmérő vizsgálat megállapította, hogy a vizsgált periódusban az iskola és a munkahelyek közötti kapcsolatok sikeresen megerősödtek, olyannyira, hogy együttműködésüket az iskolavezetők többsége, illetve a kísérők és az osztályfőnökök mindegyike nagy sikernek tartotta. Szoros együttműködés alakult ki tehát a civil szektor, az oktatás és a gazdaság szereplői között. A folyamatban partnerként vettek részt a munkaügyi központok is A megvalósítási szakaszban történt módosítások okai és hatásai a program egészére. A Munkahelyi Gyakorlat programok megvalósítása, tesztelése és telepítése során az új szereplők (pl. különböző hátterű iskolák) bevonásának tapasztalatait beépítették a programba. Ezen kívül az Alapítvány nagy hangsúlyt fektet a vevői elégedettség mérésére. Az ügyfél-, a munkáltatói, ill. a képzési stb. elégedettségi kérdőívek felülvizsgálata negyedévente történik, amely a minőségbiztosítási rendszer hatékony működését hivatott biztosítani. Az eredmények visszacsatolása a szolgáltatások fejlesztését segíti A program jelene és jövője, kilátásai: folytatási lehetőségek; ráépülő fejlesztési programok stb. A Munkahelyi Gyakorlat programok szervesen kapcsolódnak a Salva Vita Alapítvány által biztosított Támogatott Foglalkoztatás programhoz, mintegy megalapozzák azt. Az említett Támogatott Foglalkoztatás program személyre szabott szolgáltatás biztosításával igyekszik felkészíteni az értelmi sérült embereket az integrált munkavállalásra 5. Mind a MHGY programok, mind a TF szolgáltatás telepítése komoly hálózatépítő munkával jár, amely célja a szolgáltatásokat biztosító szervezetek szakmai támogatása, valamint a megvalósítás magas színvonalának biztosítása. Mindezek nem csekély szakmai és intézményi beágyazottságot jelentenek. A szakmai beágyazottság, az Alapítvány komoly presztízse és stabil és elismert működése ellenére a programok finanszírozása zömében alapítványi (pl. Open Society Institute) és EU-s (HEFOP, TÁMOP) forrásokból működik A program jogi státusza, és ennek következményei a fenntarthatóság szempontjából. A Munkahelyi Gyakorlat Programok civil szervezetek és, az IMHGY esetében, bentlakásos intézmények által működtetett programok, fenntarthatóságuk nagyban függ a támogatási források elérhetőségétől és a finanszírozási környezet stabilitásától. 2. Téma, célcsoportok, érintettek/résztvevők 2.1. Konkrétan milyen témával foglalkozik a program? A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális szakiskolákba és készségfejlesztő speciális szakiskolákba járó tanulók, valamint családban vagy bentlakásos szociális intézményben lakó, inaktív értelmi sérült felnőttek számára nyújtott, integrált munkavállalásra felkészítő program. Ezzel és egyéb, főként integrált foglalkoztatáshoz kapcsolódó programjaival a Salva Vita Alapítvány az értelmi sérült emberek társadalmi integrációjához, egyenlő esélyeinek biztosításához igyekszik hozzájárulni. 5 Ennek elmei: a megfelelő munkahely és munkakör kiválasztása az értelmi sérült ügyfelek számára; segítség nyújtása az ügyintézésben, a betanulásban és beilleszkedésben, valamint minden, a munkával kapcsolatos probléma megoldásában PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 6 / 11

7 2.2. Kik az elsődleges és a másodlagos célcsoportok? Hány fő tartozik a célcsoport(ok)hoz? A MHGY célcsoportja a év közötti, speciális szakiskolákban tanuló, középsúlyos értelmi sérült fiatalok. Másodlagos célcsoportot jelentenek ezen fiatalok szülei, az iskolákban dolgozó szakemberek, valamint a munkáltatók. A CSMHGY célcsoportjai a felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők, valamint szüleik és a munkáltatók. Az IMHGY célcsoportjai a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek, illetve az intézmények szakemberei és a munkáltatók A programban érintett állami, illetve civil intézmények, intézményrendszerek. A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális és készségfejlesztő iskolák, valamint a nyílt munkaerőpiacon működő munkahelyek kis-, közepes és nagyvállalatok egyaránt - szoros együttműködésére épít. A Salva Vita Alapítvány a program szakmai gazdája és az iskolai hálózat koordinátora, utóbbi minőségében az Open Society Institute által kapott támogatást is továbbítja az iskoláknak az országos program megvalósítása során. A program partnerei közé tartoznak az önkormányzatok, mint az iskolák fenntartói, a munkaügyi központok, valamint a program megvalósításának környezetében működő civil szervezetek. A munkaügyi központok fontos partnerek, hiszen információt nyújtanak a munkahelyekről, a helyi és regionális munkaerőpiac jellemzőiről. A munkaügyi központokkal való együttműködést az is különösen fontossá teszi, hogy a diákok egy része regisztrál itt, mint munkanélküli, amennyiben más módon nem sikerül elhelyezkednie, így a kapcsolatfelvétel megkönnyítheti a későbbi együttműködést. A Családi Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósítói non-profit szervezetek, amelyek szintén a Salva Vita szakmai vezetésével valósítják meg a programot, együttműködve a munkáltatókkal. Ebben a programban is fontos szerepet kap a munkaügyi központokkal történő együttműködés. Az IMHGY programban természetesen bentlakásos szociális intézmények vesznek részt, a többi partner ugyanaz Kik működtetik, üzemeltetik a programot? (állami, ill. civil szereplők) A Munkahelyi Gyakorlat programokat működtető intézmények speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolák (MHGY), civil szervezetek 6 (CSMHGY), illetve bentlakásos szociális intézmények (IMHGY). A szakmai felügyeletet mindegyik esetben a Salva Vita Alapítvány biztosítja A célcsoport mekkora hányadát célozza meg a program és mekkora hányadát éri el? (elsődleges elérés, másodlagos elérés.) A évi népszámlálás önkéntes adatai szerint az értelmi sérült emberek száma közel fő volt (KSH, 2001), melyből minden tízedik személy értelmi fogyatékos (hozzávetőlegesen fő), s közülük 65,5% aktív korú, tehát körülbelül ember képezi a Salva Vita MHGY programjainak célcsoportját. Az MHGY programokról elérhető adatok alapján látható, hogy a "klasszikus" MHGY program (a speciális és készségfejlesztő iskolákkal együttműködésben megvalósított program) volt képes elérni legnagyobb számban és arányban a célcsoportot. A MHGY program 1997-től 2008-ig terjedő időszakában 450 tanuló vett részt a programokban (20 iskolából). Így a teljes, aktív korú értelmi fogyatékos népességet alapul véve, a Program a célcsoport 1,2%-át érte el az említett időszakban. 6 Jelenleg az országban az alábbi vidéki szervezetek működtetik a CSMHGY programot: Fogd a Kezem Alapítvány és a Kerek Világ Alapítvány (Pécs), Csat Egyesület (Debrecen), az Életet Segítő Alapítvány (Veszprém), Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. (Szombathely), Szimbiózis Alapítvány (Miskolc), Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), Molnár Gábor Műhely (Ajka), Szent Cirill és Method Alapítvány (Győr), Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány (Miskolc). PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 7 / 11

8 A CSMHGY Program keretében 2006-tól 2009 nyaráig 160 fiatal vett részt a képzésen, 46 munkahely biztosított gyakorlati helyet, melyhez az év második felében további 60 értelmi sérült és 9 munkáltató csatlakozott. Az IMHGY programot folyamán 10 bentlakásos, illetve nappali intézmény vezette be országszerte. A három intézmény bevonásával között végrehajtott modellprogramban 24 értelmi sérült lakót vontak be. A modellprogramban részt vett egyik intézmény folytatta az IMHGY program működtetését, így ők további több mint tíz résztvevő számára biztosítottak gyakorlatszerzési lehetőséget a nyílt munkaerőpiacon. A 2008-ban kezdődött új telepítési ciklusban a hét intézmény összesen több mint hetven fővel indította el a programot. Ezzel 100 fölé (összesen 113 fő) emelkedett az IMHGY programba bevont értelmi sérült emberek száma 2009-re. Az IMHGY programot 2006 folyamán 10 munkáltató fogadta. Közülük a polgárdi-tekerespusztai intézmény a program folytatásával az együttműködő munkáltatók számát is növelte. A 2008-ban indított IMHGY programokkal vidéken 22 munkahely működik jelenleg együtt, így összesen legalább 32 munkáltató rendelkezik tapasztalatokkal a gyakorlatot illetően országszerte. A számadatok alapján látszik, hogy a programok a célcsoport viszonylag kis részét érik el, ugyanakkor a program jellege miatt (pl.: intenzív egyéni munka szükségessége az ügyfelekkel) szűkebb csoportok részvétele lehetséges. 3. Finanszírozás 3.1. A program pénzügyi forrásai: kik és miből finanszírozzák? A Munkahelyi Gyakorlat program fő támogatói a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (2007-ig elődje a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány), illetve az Open Society Institute. Ezen kívül ESZA forrásokat (HEFOP és TÁMOP programokon keresztül) is felhasználtak a programok működtetéséhez. További támogatók a Soros Alapítvány, a United Way Alapítvány, illetve a Tesco. Az elmúlt két évben az alábbi szervezetek támogatták az MHGY programok megvalósítását az alábbi összegekben: A Munkahelyi Gyakorlat programot a 2010/2011-es tanév során az Open Society Institute (OSI) támogatta. Ez lehetővé tette, hogy 16 speciális és készségfejlesztő szakiskolában valósuljon meg a program a Salva Vita koordinálásával. A programra nyújtott OSI támogatás összege Ft volt, amelyből Ft került a programban résztvevő szakiskolákhoz. A programhoz kapcsolódó szakmai hálózat munkáját a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatta Ft összegben, amely a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből származott. A hálózat a folyamatos tapasztalatcserét, a minőségügyi fejlesztéseket és az együttes érdekképviseletet valósította meg. A CSMHGY megvalósítását 2010 és 2012 között EU-s és az ESZA források tették lehetővé egy kétéves TÁMOP program keretében (TÁMOP C-09/1 KMR "Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezőket képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai"). A támogatás összege Ft volt Összes költség, illetve - amennyiben értelmezhető - egy főre jutó költség a programban. Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok Éves szinten, illetve összesen mekkora beruházás társul a programhoz? (Becslés, amennyiben nincs megfelelő adat, vagy nehezen elkülöníthető.) Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok A program becsült költséghatékonysága, költség-haszon egyenlege. Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok. PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 8 / 11

9 4. Nyilvánosság, disszemináció 4.1. A programról rendelkezésre álló nyilvános dokumentumok (indítás, dokumentálás, monitoring, értékelés, hatásvizsgálat) és azok forrásai. A Munkahelyi Gyakorlat program jól dokumentált, a kapcsolódó szakmai dokumentumok (programleírás, etikai kódex, sztenderdek, egyéb szakmai anyagok) elérhetőek a Salva Vita Alapítvány Munkahelyi Gyakorlat Programnak szentelt oldalán: Ugyanezen az oldalon elérhető a 2006-ban készített értékelő vizsgálat összegzése ( Hatásvadászat" A Munkahelyi Gyakorlat hatásvizsgálata). A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy a programhoz kapcsolódó munkáltatók milyennek ítélik meg a MHGY-t. Ehhez a 138 munkaadóból 52- vel készült felmérés. Ugyanitt letölthető a 2009-ben megvalósult CSMHGY programokról készült vizsgálat összegző tanulmánya ("Felkészülni Rajt! Cél: a munka"), amely célja a CSMHGY program hatásainak, a program által indukált változásoknak a mérése, bemutatása volt. A programban 11 szervezet vett részt, az általuk beküldött kérdőívek kerültek kiértékelésre A programnak a szakmai nyilvánosságba való bevezetése, megjelenése, a program nyilvánosságának története. A Munkahelyi Gyakorlat programokról bővebb információk a Salva Vita Alapítvány Munkahelyi Gyakorlat Programjának szentelt oldalán találhatók: 5. Eredmények, ezen belül európai uniós vonatkozások 5.1. A program megítélése, népszerűsége a különböző stakeholderek szemében. Az elérhető vizsgálatok alapján elmondható, hogy a stakeholderek általában elégedettek voltak a Munkahelyi Gyakorlat programmal, annak lebonyolításával. A 2006-os Hatás-vadászat" c. vizsgálat a MHGY program hatásait, a program által indukált változásokat igyekezett bemutatni a programot működtető 17 intézményben és környezetében. A kapott válaszok alapján minden érintett szereplő többnyire elégedett volt a programmal. A megkérdezett szülők - s különösen azok, akik gyermeke már akkor két éve gyakornok volt - boldogabbnak és önellátóbbnak látták gyermeküket a programban való részvétel nyomán. A megkérdezett munkáltatók túlnyomó része (80,3%) úgy látta, hogy a program kedvező, illetve nagyon kedvező hatással volt a munkahely légkörére és 78,8%-uk - a pozitív tapasztalatok és a program megfelelő szervezettsége miatt - ajánlaná a programot más munkáltatóknak is. Kiemelten jó visszajelzés érkezett a programban érintett partnerek közötti kapcsolatokról, így az iskolai szakemberek szerint a program hatására hatékony együttműködés indult el a munkaügyi központok, a szülők és a munkáltatók között, ami fontos tényező a sérült emberek integrált foglalkoztatása szempontjából. Az iskolaigazgatók szerint pedig különösen az iskola és a munkahelyek közötti kapcsolatok fejlődése üdvözlendő. A 2010-es, CSMHGY-ról készült vizsgálat azt találta, hogy az ügyfelek 63%-a nagyon elégedett volt a programmal, 33% elégedettségének adott hangot. A felkínált gyakorlati helyek közül mindegyik tetszett az ügyfelek 89%-nak, némelyik nem tetszett 11%-uknak. Az ügyfelek 12%-a azonban valamilyen oknál fogva nem volt elégedett a kísérő jelenlétével - feltehető, hogy emögött a kísérők viszonylag magas fluktuációja állhat. A szülők mintegy 76%-a nagyon elégedett volt a programmal, további 24% pedig megfelelőnek tartotta a programot. PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 9 / 11

10 5.2. A program célcsoportra irányuló konkrét hatásai, illetve szélesebb értelemben vett szemléletformáló hatása. A Munkahelyi Gyakorlat programok hosszú távú hatását nem mérték, ugyanakkor készültek rövidebb időszakot felölelő vizsgálatok a program eredményességéről, megítéléséről a programban résztvevők által, melyek következtetni engednek a programok hatására. Az egyik legfontosabb eredmény, amely hosszú távú hatással bírhat, a résztvevő gyakornokok attitűdjében következett be: a CSMHGY vizsgálatban megkérdezett szülők az alábbi területeken figyeltek meg komoly változást gyermekükön a programban való részvétel nyomán: Részvétel a házimunkában (98%). Munkavállalási kedv (97%). Felelősségvállalás a munkájáért (97%). Hasznosság érzete (95%) Munkaszeretet (97%). Érdeklődés az új ismeretek, tevékenységek iránt (97%). Érdeklődés a saját jövője iránt (96%). Fontos megemlíteni azt a szemléletformáló hatást, amit a programok a munkahelyek tekintetében értek el. A MHGY programban résztvevő munkáltatók 80,3%-a szerint a program kedvező, illetve nagyon kedvező hatással volt a munkahely légkörére. A felmérések azt mutatták, hogy a munkahelyeken dolgozók véleménye az értelmi sérült emberekről és munkavégző képességükről pozitív irányban változott a gyakorlat alatt, oldódott a munkatársak félelme a napi szintű találkozás nyomán. A különféle MHGY programokban megközelítőleg 300 kis-, közepes és nagyvállalat vett részt az 1998-as kezdetektől. Ebben a munkáltatói és munkavállalói körben tehát lényeges szemléletformáló hatást értek el a programok A program eredményessége, avagy mennyire sikerült elérnie a célját? A Munkahelyi Gyakorlat program legfontosabb célja, hogy az értelmi sérült embereket felkészítse a nyílt munkaerőpiacon történő munkavállalásra azáltal, hogy integrált környezetben teszi lehetővé számukra a munkatapasztalat megszerzését. Ezalatt megismerhetik a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint tapasztalatot gyűjthetnek önálló életvitelük megalapozásához. A "Hatásvadászat" c. vizsgálatban részt vevő szülők és szakemberek meglátása szerint a gyakornokok sokat fejlődtek önállóság, felelősségvállalás és kitartás tekintetében, ezen kívül motiváltságuk is megnőtt a munkavállalásra (amit az is alátámaszt, hogy a megkérdezett résztvevők mintegy 96%-a szeretne dolgozni az iskola befejezése után). A megkérdezett gyakornokok többsége képes volt reálisan megítélni azt, hogy milyen munkára lenne alkalmas, valamint azt is, hogy hány órában lenne képes azt végezni (általában 4-6 óra). A közlekedés, a kommunikáció és a társas helyetek kezelése is olyan területek voltak, amelyekben pozitív változást tapasztaltak a megkérdezett szülők és a programban részt vevő szakemberek. A CSMHGY vizsgálata során kiderült, hogy a legtöbb munkáltató számos pozitív tapasztalatot szerzett a program során, így azt másoknak is ajánlaná A program hozzájárulása a lemorzsolódás csökkentéséhez. Ugyan arra vonatkozóan nincs adat, hogy a Munkahelyi Gyakorlat program mennyiben képes hozzájárulni a lemorzsolódás csökkentéséhez, azonban megalapozottnak tűnik a feltevés, hogy nagyban csökkenti a lemorzsolódási arányokat. A speciális szakiskolások lemorzsolódási arányát kb. 20%-ra teszik a szakértők, ami ugyan alacsonyabb, mint a normál szakiskolák vonatkozó értéke (annak kb. kétharmadára tehető), mégis jelentősnek mondható. Feltételezhető, hogy a némileg alacsonyabb lemorzsolódási arányokban szerepet játszik a kiscsoportos oktatás és az egyéni bánásmódot igénylő megközelítés, így valószínűleg további egyéni foglalkozás, valamint a program hatásaként tapasztalt önbizalom-növekedés a gyakornokok körében tovább csökkenti a lemorzsolódás esélyét. PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 10 / 11

11 5.5. A program vagy elemeinek intézményesülése. Az Iskolai Munkahelyi Gyakorlat Programot 18 speciális és készségfejlesztő szakiskola próbálta ki, közülük néhány intézmény sikeresen integrálta is azt tevékenységébe. A program intézményesülése tehát ennyiben tudott megvalósulni, a szélesebb körű intézményesüléshez szükséges forrás nem biztosított (erről további információ a következő részben) A program fenntarthatósága. A Salva Vita Alapítvány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a programban résztvevő szakiskolák emelt normatív támogatással valósíthassák meg a Munkahelyi Gyakorlat programot, ám ezt nem sikerült keresztülvinni, így a programok fenntartása pályázatfüggő. Ahogyan föntebb említettük, az MHGY néhány iskolában, ahol integrálni tudták a programot a működésbe, tovább folytatódhat, ugyanakkor az IMHGY jelenleg nem működik, a CSMHGY szintén a pályázati forrásokhoz való hozzáféréstől függ A program és az EU-s oktatási-képzési (E&T) stratégiai célok: mit ért el a program az ET2010 vonatkozásában, illetve hogyan közelítette az ET2020-as célokat? A Munkahelyi Gyakorlat Program előmozdítja a méltányosságot és a társadalmi kohéziót, így kapcsolódik az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer célrendszeréhez. Emellett hozzájárul az EU-s irányelv, a megváltozott munkaképességű populáció munkaerő-piaci aktivitásának növeléséhez, továbbá a foglalkoztatás növeléséhez A programnak az országos kompetenciamérésen keresztül megmutatkozó eredményessége (amennyiben releváns). Nem releváns a Munkahelyi Gyakorlat programoknál. 6. Felhasznált irodalom A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008 A Munkahelyi Gyakorlat program szakmai sztenderdjei. Elérhető: A Salva Vita Alapítvány honlapján elérhető dokumentumok, hírlevelek, közhasznúsági jelentések, stb.: "Hatás vadászat" = A Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY) hatásvizsgálata, Az öszegzés elérhető: Kitekintő. IMHGY Intézményi Munkahelyi Gyakorlat. Értelmi sérült felnőttek munkára felkészítő programja. Elérhető: Munkára készen. Munkahelyi Gyakorlat. Értelmi sérült tanulók integrált munkavállalásra felkészítő programja. Útmutató munkáltatóknak. Elérhető: Felkészülni Rajt! Cél: a munka. Családi Munkahelyi Gyakorlat program hatásvizsgálata. Elérhető: PSIVET A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai 11 / 11

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés;

Részletesebben

Felkészülni...Rajt! Cél: a munka

Felkészülni...Rajt! Cél: a munka Felkészülni...Rajt! Bevezető Beszélgetés a Panda Hotel munkatársával Villáminterjú egy gyakornokkal A szombathelyi Regionális Forrásközpont tapasztalatai Bevezető Ügyfeleink elhelyezése közben szerzett

Részletesebben

TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA

TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK (KÍSÉRLETI SZAKASZ 1996-2005) KÁDÁR ERIKA 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Újra Dolgozni Tolnában Egyesület 7100. Szekszárd, Szent István tér 10. Telefon: 74/511-950, Fax: 74/511-950 E-mail: dolgozz@udte.

Újra Dolgozni Tolnában Egyesület 7100. Szekszárd, Szent István tér 10. Telefon: 74/511-950, Fax: 74/511-950 E-mail: dolgozz@udte. Beszámoló 2015 évről A dolgozó ember különös mértékben hasonlóvá lesz Istenhez! Amikor az élő és élettelentermészetet, a szerves és szervetlen anyagot óvja, irányítja, alakítja, amikor gondolatokat szül

Részletesebben

Szakmai program 2014-2020

Szakmai program 2014-2020 Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ Agóra Intézmény Szakmai program 2014-2020 Készítette: Cserpes Attila Tartalom Alapvetés... 4 Az Agóra Intézmény célcsoportja... 4 Ifjúsági korosztály (15-20 éves

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y 1 Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 8-án (kedden) du. 14 órai

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé.

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Társaság és partnerei által

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Török Réka: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Magyarországon

Török Réka: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Magyarországon Országjáró Török Réka: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Magyarországon A cikk bemutat egy, a munkavállalás szempontjából speciális helyzetű célcsoportot, a megváltozott munkaképességű populációt,

Részletesebben

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM ALAPÍTVÁNY Nyíregyháza, Szabolcs u. 10. T: 42/413-040 Fax: 42/310-462 e-mail: revalap@hu.inter.net

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM ALAPÍTVÁNY Nyíregyháza, Szabolcs u. 10. T: 42/413-040 Fax: 42/310-462 e-mail: revalap@hu.inter.net REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM ALAPÍTVÁNY Nyíregyháza, Szabolcs u. 10. T: 42/413-040 Fax: 42/310-462 e-mail: revalap@hu.inter.net KIEGÉSZÍTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSHEZ BESZÁMOLÓ A REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel projekt kutatás részeredményeinek összefoglalása. Vezetőképzők találkozója

A PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel projekt kutatás részeredményeinek összefoglalása. Vezetőképzők találkozója A PSIVET Esélyteremtés szakképzéssel projekt kutatás részeredményeinek összefoglalása Vezetőképzők találkozója 2012. július 6., Budapest Mihályi Krisztina, Polyacskó Orsolya Logika, motiváció (A kutatás

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 Készült: 2013. január 02. - 2 - Egyesületünk a fogyatékos emberek érdekvédelmi szerveződésére az 1989. évi II. törvény (Az egyesülési

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN

TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN TOP-6.8.2-15 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉN ÉS VÁROSTÉRSÉGÉBEN PÁLYÁZAT CÉLJA: A Felhívás célja, hogy a megyei jogú város önkormányzatának vezetésével, a megyei jogú

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Pedagógusjelöltek felkészítése hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására

Pedagógusjelöltek felkészítése hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására Pedagógusjelöltek felkészítése hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására Összeállította: Fejes József Balázs SZTE BTK Neveléstudományi Intézet 2011 Tartalom A pályázat célkitűzései és háttere...

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető: A kommunikációs terv céljainak ismertetése a projekt kapcsán 2. A projekt átfogó céljainak

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban

Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban Mindig van választás Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban Hallgatói jegyzet SZERZŐ: CSUJA ZSUZSA LEKTOR: KALMÁR ANDRÁS NYELVI LEKTOR: HORVÁTH SÁNDOR SZERKESZTŐ:

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5185/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-4713/2014)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5185/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-4713/2014) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5185/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-4713/2014) Előadók: dr. Zemplényi Adrienne, dr. Rajzinger Ágnes Az eljárás megindítása 2014 őszén Baranya megye

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulásai az alábbi pontokat érintik:

Felhívjuk a támogatást igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulásai az alábbi pontokat érintik: Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent Helyi foglalkoztatási együttműködéseka megyei jogú város területén és várostérségben című (TOP-6.8.2-15 kódszámú) felhívás Felhívjuk a támogatást igénylők

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben