Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Átírás

1 Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

2 TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai Jövőkép megfogalmazása Alapelvek megfogalmazása és alkalmazása Értékek meghatározása Célterületek meghatározása Célcsoportok meghatározása 4 2. Helyzetelemzés Magyarország Demográfiai helyzetkép és jelentkező igények Foglalkoztatás helyzete 8 3. Az Oroszlányi kistérség jellemzői A város intézményrendszere A szociális helyzet elemzése A gazdasági szerkezet átalakulás lakosságot érintő negatív tendenciái A szociális ellátórendszer Feladat-ellátási kötelezettség A szociális ellátások jellemzői Oroszlány városban biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások köre Alap és szakosított ellátás keretében nyújtott szociális szolgáltatások A szociális ellátó terület személyi feltételi A szociális ellátórendszer struktúrájának áttekintése A szociális ellátórendszer helyzetértékelésének összegfoglalása SWOT elemzéssel Az ellátási rendszer fejlesztésének általános irányelvei Javaslatok a szociális ellátórendszer minőségi fejlesztéséhez Oroszlány város szociális ellátó rendszerének koncepciója, a megvalósítandó ellátási formák kialakításának tervezett időpontjai 29 Mellékletek 2

3 Bevezető A települési önkormányzat számára kötelező feladatainak megvalósítására, illetve a helyi igények és lehetőségek összhangjának megteremtése érdekében időnként szükséges áttekinteni a szociális szolgáltatások rendszerét, az egyes szakterületek helyzetét. A koncepció elvi alapjai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) évi törvénymódosítása tovább bővítette a fenntartó kötelezettségeit, - többek közt a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége is beépült a törvénybe. A Sztv. 92. (3) bekezdése a lakosnál nagyobb települési önkormányzatok számára kötelező jelleggel előírja a koncepció elkészítését a szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A jogszabály előírja továbbá, hogy a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente vizsgálja felül és aktualizálja azt. Az Sztv. 92. (4) bekezdése szerint e koncepciónak tartalmaznia kell: a lakosságszámot, korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosítására, a működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatokat, az együttműködések kereteit, a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Az állampolgárok magas szintű, hatékony, mind szélesebb körű szolgáltatásokat várnak a szociális igazgatást érintő területen is. A törvények által szabályozott hatósági és szolgáltatási feladatok bővülése egyre komolyabb kihívást jelent a helyi döntéshozóknak és az ellátórendszer szereplőinek is. A növekvő társadalmi elvárások nem mindig találkoznak a feladatokhoz rendelt forrásokkal. Az önkormányzatoknak különösen fontos a meglévő pénzeszközök célzott, hatékony és költségtakarékos pénzfelhasználásának nyomon követése, aktualizálása. A kedvezőtlen demográfiai változások, a jövedelmek közötti különbségek és a munkanélküliség növekedése, a veszélyeztetett fiatalok számának emelkedése, a gazdasági válság egyre inkább súlyosabb, megoldandó társadalmi problémává vált. E tények ismeretében elengedhetetlen a kialakuló válsághelyzet kezelése, a szociális szolgáltatások átgondolt fejlesztése. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál egyre nagyobb igény van a differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások biztosítására. Kívánatos, hogy a prevenció, korrekció, rehabilitáció sorrendje hosszú távon megvalósítható legyen, ne csak elméleti fejtegetésekben valósul meg e hármas egység. 3

4 A szolgáltatástervezési koncepció struktúrája elvi alapok helyzetelemzés fejlesztési irányok A koncepció célja A döntéshozók részére készüljön egy olyan dokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztéseinek irányáról és feladatáról, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken. Számon tartani és a lehetőségekhez képest megszüntetni azokat a hiányokat, melyeket a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg nem képes kezelni. Elősegíteni azt, hogy a településen összehangoltan, koordináltan működő, minőségi szociális szolgáltató rendszer épüljön ki. A koncepció feladata Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában résztvevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz. Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védőháló kialakításához a településen. A koncepció tartalmazza: a demográfiai adatokat és mutatókat, az évi III. törvény által előírt ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, önként vállalt szociális feladatok helyzetét, a pénzbeli és természetbeni juttatások alakulását, az alap és szakosított ellátás iránti igények alakulását, várakozók számát, korösszetételét, szociális jellemzőit, a gyermekjóléti szolgálat működési adatait, a szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit, intézmények korszerűsítését, fejlesztési irányait. A jelenlegi anyag alapját a évben készített szolgáltatástervezési koncepció adja. Készítése során felhasznált statisztikai adatok forrása a Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv évi kiadása, valamint Oroszlány város éves statisztikai beszámolói, a Polgármesteri Hivatal kimutatásai, az intézmények, illetve szolgáltatást nyújtók adatai, a megyei, illetve a kistérségi szolgáltatástervezési koncepciók. 4

5 1.1 A jövőkép megfogalmazása A szükséglethez igazodó szociális szolgáltató hálózat kiépítése - később térségi szintre történő kiterjesztése, amely Oroszlányban élő kliensek, idősek és rászoruló emberek szociális, egészségügyi és mentális igényeinek ellátását valósítja meg. Olyan szolgáltatások biztosítása, ahol középpontban az ember, az egyének és a családok állnak. A legmegfelelőbb, legjobb szolgáltatási formák közül választási lehetőség nyújtása Alapelvek megfogalmazása és alkalmazása Az alapelvek követése, a szolgáltatások szervezése, biztosítása során a döntéshozók, a szolgáltatások működtetői, a szolgáltatást igénybe vevők oldaláról fontos szempont. Alapelvek: Szociális Biztonsághoz való jog Testi-lelki egészséghez való jog Emberi méltósághoz való jog Szolidaritás elve Adatvédelemhez, titoktartáshoz való jog Szabad véleménynyilvánítás Esélyegyenlőség elve Nemek közötti egyenlőség elve Diszkrimináció tilalma Önrendelkezés joga Szükségletorientált szolgáltatások biztosítása A szolgáltatás középpontja maga a rászoruló ember Önkéntesség elve Szektorsemlegesség Panasztétel és jogorvoslat maradéktalan biztosítása A megfogalmazott alapelvek a szociális szolgáltatásban résztvevő minden szervezetre vonatkoznak. Kistérségi együttműködés esetén Oroszlány - mint térségi központ - felvállalja a koordinációs feladatokat, melynek során a fenti alapelvek érvényesülését elvárja minden csatlakozó önkormányzattól, partnertől Értékek meghatározása Szociális és relatív biztonság nyújtása Egyénre szóló ellátások Társadalmi integráció erősítése Innovativitás folyamatos fejlesztés, bővítés igénye Minőségi szolgáltatás Rászoruló ember tisztelete és szabadsága Szolgáltatást végzők körében az együttműködés megteremtése Partnerség Egymás iránti felelősség 5

6 1.4. Célterületek A pénzbeli és természetbeni juttatások a jogi szabályozáson túl rászorultsági elven történő alapuló szabályozása. A szociális szolgáltatások szabályozása a megfogalmazott alapelvek és értékek mentén. Az ellátásokat, szolgáltatásokat nyújtó intézmények munkájának koordinálása. A Koordináció rendszerének kidolgozása. A humán és pénzügyi erőforrások összehangolása. Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása a szolgáltatás területén. Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése. Integráció áttekintése. Hiányzó szolgáltatások kialakítása. Harmadik szektor bevonása a szociális szolgáltatásba. Információs rendszer kidolgozása. (Lakosság tájékoztatása, szakmaközi egyeztetések, tájékoztatási rendszerek) 1.5. Célcsoport A krízishelyzetben lévő családoknál a családvédelmi feladatok erősítése. Időskorúak, egyedülállók, nyugdíjasok esetében különböző személyre szabott szolgáltatások biztosítása, pénzbeli, illetve természetbeni ellátások, az alapellátási szolgáltatások, illetve a szakellátások szintjén. Speciális csoportok esetében a hiányzó ellátási formák megvalósítása, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása. Mozgáskorlátozottak érdekében akadálymenetesség biztosítása a szociális és egészségügyi intézményekben, valamit egyéb közszolgáltatást nyújtó épületekben. 2. Helyzetelemzés 2.1. Magyarország: A évi adatok alapján elmondható, hogy Magyarország korfája öregedő, fogyó népességre utaló. Észlelhető az idősek arányának növekedése, minden ötödik ember betöltötte a hatvanadik életévét, számuk fő, arányuk elérte a 21%-ot. Magyarország öregedési indexe, 102,4. Eltartottsági ráta: gyermek népesség esetén: 22,4% idős népesség esetén 22,9% eltartott népesség rátája összesen: 45,3 % természetes szaporodás illetve fogyás, 3,8 % Az idősödő lakosság egy csökkenő társadalom egyre növekvő rétegét képezi. Az előrejelzések az idősek számának lassú emelkedését prognosztizálják 2010-ig. 6

7 A nehezebb problémát a relatív növekedés okozza, mivel csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával meg tudja teremteni a fedezetét a különféle szociális és egészségügyi ellátásoknak. Magyarország demográfiai jellemzői összefoglalva: fogyó népesség, fogyó családok, csökkenő gyermekszám, idősek számának növekedése, nők számának növekedése, növekvő rászorultság, növekvő területi egyenlőtlenségek. Komárom-Esztergom Megye általános jellemzői: Komárom-Esztergom megye a legkisebb lélekszámú megye a Közép-dunántúli régióban. Az ország népességének 3.12%-a él a megyében. A 14 éven aluliak száma is a legkisebb, arányuk az országos adatokhoz hasonló 3,13%. A 60 éven felüliek aránya az ország népességén belül 2,9%. A megye lakosságszáma január 1-jén fő volt óta mérsékelt fogyás tapasztalható, ugyanakkor elmondható, hogy a megyénkben élők születéskor várható átlagos élettartama lassú emelkedést mutat. Bizonyára ez is oka annak, hogy a 60 éven felüliek aránya két év alatt több mint 200 fővel nőtt. A megyét hét kistérség alkotja. A megyei koncepció adatai alapján a legnagyobb térség, a lélekszámú tatabányai, ahol a megye lakosságának 28,4 százaléka él. A második nagyobb népességgel rendelkező kistérség az esztergomi, ahol ember él, ami a megye lakosságának 17,3 százaléka. A következő három, közel azonos nagyságú térség lakóinak száma 40 ezer fő körül van: a komáromi kistérségben ( fő) a megye lakóinak 13,2 százaléka, a dorogiban ( fő) 12,9 százaléka, a tataiban ( fő) 12,3 százaléka él. A két legkisebb térség közül az oroszlányi, lakossal, a megyei népesség 8,8 százalékát, a kisbéri, lélekszámmal, a megye lakosságának 6,7 százalékát adja. Ezek országos méretekben is kis lélekszámú térségeknek számítanak. A megye hét kistérségéből az oroszlányi a legkisebb területű, mindösszesen l99 km2, ez a megye területének 8,5 %-a. A település helyzetét bemutató adatok Komárom-Esztergom Megye az ország legkisebb megyéje, földrajzi fekvését tekintve kedvező a helyzete, amit elsősorban meghatároz, hogy területén áthalad az M1-es autópálya, de hasonlóan kedvező Budapest közelsége is. Oroszlány lakóinak száma fő, mely az utóbbi 5 évben lassú csökkenést mutat. A város tömegközlekedését jellemzően a Vértes Volán biztosítja: a helyi közlekedést teljes egészében, a megye, Budapest és az ország hálózatába való bekapcsolódást távolsági járataival segíti. Biztosított a vasúti közlekedés is. A környező gyárak saját autóbuszaikkal szállítják dolgozóikat. A személyszállításra alkalmas gépjárművek száma 2007-ben volt. A közüzemi vízhálózatban bekapcsolt lakások száma 7.835, mely 99,3 %-ot jelent. A szennyvíz hálózatba bekötött lakások száma 7.727, mely 97,9 %-ot tesz ki. A lakásállomány év végén 7.894, 100 lakásra jutó lakosok száma

8 2.2. Demográfiai helyzetkép és jelentkező igények A település lakosainak száma fő. A településen a halandóság száma csökkenő tendenciát, a születésszám alakulása a megyei átlagnál kedvezőbb képet mutat. Az élve születések száma 2007-ben 185 volt. A város korábban kedvező korösszetétele folyamatosan változik. Jelentős eltolódás tapasztalható az idősebb korosztályok felé, az országos tendenciákhoz hasonlóan, de annál lényegesen nagyobb mértékben nő a 60 éven felüliek száma. Míg az utolsó évben országosan 16%-ról 20%-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, addig a városban 11,6%-ról re elérte a 20%-ot, a felgyorsulási folyamat jól érzékelhető. Komárom-Esztergom Megyében az öregedési index 101,3%, a gyermek népesség 21,5%, az időskorú népesség 21,7%, az eltartott népesség 43,2%. A térségben az öregedési index az idős népesség a gyermek népesség százalékában mintegy 10%-kal emelkedett, ami megyei viszonylatban is igen magas. Emellett jelentős számú az egyedülálló önálló háztartásban élő idős ember, elsősorban nő a magasabb élettartamból adódóan, mely befolyásolja a szociális ellátások iránti igényt. Oroszlány város életkori megoszlása 1970 és 2008 között 50% 40% 30% 20% 10% 0-14 évesek évesek évesek 60 évtől 0% Forrás: Népesség nyilvántartás Oroszlány A fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek ellátásának szervezése miatt fontos ismerni e rétegek helyzetét. Tekintettel arra a tényre, hogy megyei adat nem áll rendelkezésünkre és helyi viszonylatban felmérés nem történt, így következtetéseket az országos adatokból próbálunk levonni. Fogyatékkal, testi, értelmi vagy olyan érzékszervi hátránnyal, mely véglegesen, egész további életén át gátolja a megszokott, hagyományosan elvárható életvitel szabad gyakorlását, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a népesség 5,7 %-a élt. Ez az arány a háború utáni időszak több mint háromszorosa, ami összefügghet a népesség öregedésével, a korábbinál magasabb szintű egészségügyi ellátással és ismeretekkel is. Közülük a legtöbb, 44 % a testi fogyatékkal élő, mozgássérült, 14 %-uk látásproblémával küzd, 11 % nagyothalló, 8

9 siket vagy beszédhibás, 10 %-uk értelmi fogyatékos. A mozgássérültek, a nagyothallók és a vakok többségének fogyatékossága baleset során szerzett, vagy valamilyen betegség szövődménye. A többiek különösen az értelmi fogyatékosok és a siketek között magasabb a születésük óta testi vagy szellemi hátránnyal élők aránya. A fogyatékkal élők között minden hetediknek többféle rendellenessége is van. A fogyatékos emberek 80%-a elmúlt 40 éves. Közöttük valamivel nagyobb arányban vannak férfiak, mint a népesség egészében. Számuk különösen a mozgássérülteké az idősebb korcsoportokban évről évre emelkedik. A testi vagy szellemi fogyatékkal élők aránya magasabb a községekben, mint a városokban. Iskolai végzettségük átlag alatti. Az alapfokú végzettséget sem sikerül megszerezni 29%- uknak. A társadalmi hátrányok csökkentésére az óvodák és az iskolák egy részében a kilencvenes években vezették be az integrált oktatást ban több, mit 2500 ilyen intézmény volt. Magyarországon a fogyatékosok a rendszerváltás előtt sem indulhattak a munkaerőpiacon az egészségesekkel azonos eséllyel, helyzetük azonban azóta tovább romlott. A foglalkoztatás gátja az alacsony iskolázottság és a befogadó munkahelyek hiánya. A fogyatékos emberek döntő többsége (92%) magánháztartásban él. Az ápolásra szorulók családon belüli gondozását az ápolási díj segíti. A fogyatékkal élők mindennapos ellátását segítő intézményi háttér a kilencvenes évek elejétől jelentősen bővült, de az ellátottak döntő többségét ma is önkormányzati fenntartású szociális intézményekben gondozzák. A harmadik életévüket betöltött, önellátásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozása, foglalkoztatása és nevelése a fogyatékosok napközi otthonaiban zajlik. Számuk a megyénkben csaknem kétszerese a tíz évvel ezelőttinek, a gondozottak száma 2765 fő. 9

10 A fogyatékkal élők megoszlása Magyarországon A pszichiátriai betegek esetében a Kistérségi Egészségfejlesztési Tervben szereplő szakrendelés adatait figyelembe véve a nem organikus eredetű idegrendszeri megbetegedések száma a vizsgált időszakban egyenletes növekedést mutat, évben számuk elérte 463 főt. A kórképek közül a legmagasabb arányú a depresszió (213 beteg), de kiemelkedően magas számot képvisel a pánikbetegek száma is (146 beteg). A számok bizonyítják a szociális intézmény szükségességét A foglalkoztatás helyzete Oroszlány város és a hozzá tartozó községek Komárom-Esztergom Megye második legkisebb kistérségét alkotják. A térség iparára a bányászat és a hozzá kapcsolódó gépipar, valamint a hőenergia termelés jellemző. A város földrajzi adottságai: a megyeközpont közelsége, az autópálya jó megközelíthetősége, a térségben működő villamos áramot termelő erőmű, az országban elsők között kialakított ipari parkban megjelenő cégek, illetve ezek bővítése segíti a munkavállalók elhelyezkedését. A regisztrált vállalkozások száma 1.695, a működő egyéni vállalkozások száma Az Oroszlányi kistérségben a munkavállaló korú népesség száma: fő, megyei összehasonlításban jelentősen elmarad a többi kistérségétől. A gazdaságilag aktív népesség száma: fő. A kistérségben 2008 novemberéig kedvezően alakult a munkaerő-piaci helyzet. A megyét, a térséget különösen súlyosan és váratlanul érintő gazdasági válság decemberben éreztette 10

11 először hatását, ekkor ugrásszerűen, 698 főről 818 főre növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, arányuk elérte a 6,6 %-ot. A helyzet ezt követően tovább romlott, február végén az álláskeresők száma már fő (8,7%) volt. Az oroszlányi Munkaügyi Kirendeltség februári jelentése szerint Oroszlány városban a nyilvántartott álláskeresők száma 803. Jelenleg rendszeres szociális segélyben 35 fő, rendelkezésre állási támogatásban (továbbiakban: RÁT) 137 fő részesül. Oroszlányban élő nyilvántartott álláskeresők száma Megnevezés február Lakosság száma Munkavállalási korú népesség Nyilvántartott álláskeresők száma napnál hosszabb nyilvántartás 55 Járadék típusú ellátásra jogosult 374 Segély típusú ellátásra jogosult 112 Rendszeres szociális segélyre+rát-ra jogosult 172 Forrás: Munkaügyi Kirendeltség Oroszlány A városban élő nyugdíjasok, ill. nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma január 1-jén fő volt, ebből fő saját jogon járó ellátásban, fő öregségi nyugdíjban részesült. A megyében a rokkantnyugdíjasok aránya az összes nyugdíjas arányához képest magas, sajnos a megyei átlagnál is jelentősen több településünkön. A rokkantnyugdíjasok száma (a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság január 1-jére vonatkozó adatai szerint) fő. Az adatok egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekre vezethetőek vissza. A településen sokáig a legnagyobb foglalkoztató a szénbányák vállalat volt, a foglalkoztatottak kedvezőtlen egészségi állapota és a korkedvezményre jogosító munkakörök nagy része ebben az ágazatban van. Ennek következménye, hogy igen sok fiatal nyugdíjas van a megyében, a településünkön is. Ők életkoruknál fogva még dolgozhatnának, de a biztos megélhetést jelentő ellátási formákba választották. Oroszlány városban élő nyugdíjasok (ellátottak) január havi adat Ellátás megnevezése Fő Öregségi nyugdíj 2889 Rokkantsági nyugdíj 2480 Özvegyi nyugdíj 270 Árvaellátás 212 Mg. szövetkezeti járadék 2 Baleseti járadék 95 Átmeneti járadék 39 Rendszeres szociális járadék 311 Bányászok egészségkárosodási járadéka 17 Rokkantsági járadék 61 Házastársi pótlék hjp. 50 Egyéb 4 Összesen (fő) Forrás: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 11

12 3. Oroszlányi kistérség jellemzői Az Oroszlányi Kistérség (Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Oroszlány, Szákszend) a megye legkisebb térsége. A struktúrában érzékelhető egyenetlenségek az országban, a megyében szervezési-, partnerségi-, és erőforrás-allokációs problémákat idéznek elő már most is, és jelzik, hogy a későbbiekben is hasonló gondokkal kell számolni. A kistérség területe Komárom-Esztergom Megye területének 8,5%-át teszi ki. A lakosság száma: fő, mely a megye lakosságának 8,8%-a. A népsűrűség a megyei átlagnak megfelelő 136,7 fő/km 2. A települések átlagos népessége 4.542, mely a megyei átlaghoz közelít. A kistérségi települések lakosság száma: Kistérségi települések Lakosság szám /fő/ 18 éven aluli gyermekek száma /fő/ Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Oroszlány Szákszend Összesen Oroszlányi Kistérség fontosabb adatai Terület (km 2 ) 199 Lakosságszám (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) 136,7 Település átlagos népessége (fő) Születési ezrelék 9,4 Halálozási ezrelék évesnél idősebb népesség aránya 19,5 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 849 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 2007 (Ft/fő/év) 12

13 Település Lakosság szám Alapellátó szolgáltatások a kistérség területén Étkeztetés Működtetési forma Idősek klubja Működtetési forma Házi segítségnyújtás Családsegítétő sz. Gyermekjóléti sz. Működtetési forma Bokod 2290 X Egyénileg X Egyénileg X X Társulás Dad 1045 X Egyénileg X Ellátási szerződés (Bokod) X X Társulás Kecskéd 2008 X Egyénileg X Társulásban X X Társulás Kömlőd 1241 X Egyénileg X Társulásban X X Társulás Oroszlány X Egyénileg X X Társulásban X X Társulás Szákszend 1538 X Egyénileg X Egyénileg X X Társulás 4. A város intézményrendszere Bölcsőde: 1, óvoda: 1 székhellyel és 3 telephellyel önkormányzati, 1 alapítványi, általános iskola 3, középiskola: 2, kollégium: 1 (tagintézményként). Egészségügyi intézmények: Tíz háziorvosi és öt gyermekorvosi szolgálat működik a városban. Munkájukat hat körzeti és három iskolai védőnő segíti. A működő gyógyszertárak száma: 6. A korszerűen felszerelt, modern Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Szolgáltató Kft. Szakorvosi Rendelőintézetet és Ápolási Intézetet működtet. Az egészségügyi ellátást házi szakápolás segíti. Művelődési és sportlétesítmények: Művelődési Központ és Könyvtár (benne: mozi, könyvtár, színházterem) Bányász Klub Alapítvány, Múzeumok (Szlovák Tájház, Bányászati Múzeum, Majki Műemlékegyüttes), valamint játszóterek, sportlétesítmények: Városi Sporttelep, Városi Sportcsarnok, Városi Uszoda. A közbiztonság megőrzése érdekében a Városi Rendőrkapitányság mellett polgárőrség működik. 5. A szociális helyzet elemzése Hazánkban, az 1993-ban elfogadott szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározta az állam által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, azokat a módszereket, amelyek a lakosság legnehezebb körülményei között élő rétegeinek megélhetési, életviteli gondjain hivatottak enyhíteni. A törvény rendezi mindazokat a pénzbeli, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó és kombinált ellátási formákat, amelyekkel a felmerülő problémák kezelhetőek lennének. Ahhoz, hogy az ellátó rendszert minősíteni tudjuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen kihívásoknak kell megfelelnie. A törvényi követelmények a keretet adják meg, de nem állíthatjuk azt, hogy amennyiben egy rendszer teljesíti a törvény által előírtakat, megfelelő 13

14 szociális gondoskodást nyújt egy térség lakossága számára, hiszen az igények nem minden esetben alakulnak a törvényben rögzítettek szerint. A térséget érintő demográfiai tendenciák kedvezőtlen folyamatokká válnak a szociális ellátás szempontjából. A csökkenő születésszám miatt idővel csökkeni fog az aktív foglalkoztatottak száma. Az átlagos élettartam növekedése emelni fogja a szociális ellátások iránti igényt. A jellemzően növekvő létszámú időskorú népesség az életminőség várható fejlődésével adekvát ellátó, gondozó rendszer működését igényli majd. A lakosság szociális helyzetét annak egészségi állapota jelentősen befolyásolja. Az oroszlányi lakosság körében továbbra is legmagasabb arányban a szív és keringési rendszer betegségei szerepelnek. A magas vérnyomás betegség a 19 évesnél idősebbek betegségeinek több mint egynegyedét részét teszi ki. Ezt követik a szív koszorúereinek elmeszesedése miatti szívbetegségek (angina, szívinfarktus) valamint az agyi erek betegségei illetve annak következményei. Igen gyakoriak a mozgásszervi betegségek, ezek közül is a gerinc degeneratív (elfajulásos) elváltozásai. Fokozatosan emelkedik a cukorbetegek száma is. Mivel ezek a betegségek leginkább az időskor megbetegedései, melyek jelentősen emelik a szociális szolgáltatások, illetve intézményi ellátások iránti igényt. A szociális ellátórendszerre hatással vannak az egészségügyi struktúra átalakításból eredő problémák is. A kórházi ágyak átrendeződését, megszüntetését nem követte a szociális ellátórendszer fejlesztése. A krónikus betegek ellátását végző osztályok kapacitásának csökkenése növeli a szociális ellátás iránti igényeket. A kistérségben e területen jelentős beruházás volt az oroszlányi Ápolási Intézet. Az itt található hetven férőhely sokat segített a fizetőképes, ápolásra szoruló, elsősorban idős emberek ellátásában, azonban a szociális alapon történő ellátás továbbra is gondot jelent. 6. A gazdasági szerkezetátalakulás lakosságot érintő negatív tendenciái A szociális helyzetelemzésben kiemelten fontos a családok helyzetének vizsgálata. Hiszen a család olyan alapvető funkciókat lát el, melyet más intézmények nem tudnak és nem is képesek ellátni. Az elmúlt évtizedekben számos olyan változás következett be a társadalom életében, amely kedvezőtlenül befolyásolja a családok életét, funkcióinak ellátását pl: munkanélküliség, a nők munkavállalása, nehéz helyzetű családok lakhatási problémái, melyet a jelenlegi válsághelyzet tovább súlyosbít. A térségben a 90-es évek szerkezeti átalakulásai látszólag nagyobb megrázkódtatások nélkül mentek végbe, azonban a mai napig is érzékelhető az érték- és normaválság, mely ennek következményeként tudható be (pályakezdő munkanélküliség, társadalmi devianciák növekedése). Ezek a hatások terhelik a szociális ellátórendszert a pénzbeli és természetbeni ellátások és szolgáltatások területén. A bűnözésben magas, 80 % a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ezen belül a gyermek és a fiatalkorú elkövetők aránya fokozatosan növekszik: 2005-ben 23 fő, 2007-ben 29 fő volt a kistérségünkben. A rendőrségi adatbázis szerint az elsődleges ok a haszonszerzés. Az objektív okok közül kiemelkedik a rossz baráti környezet, az átmeneti pénzzavar és a családi problémák. A közrend elleni bűncselekmények döntő hányadát a fiatalkorúak követik el, ebben a körben a kábítószerrel történő visszaélés emelkedő tendenciát mutat. A fiatalok egyre gyakrabban és rendszeresen fogyasztanak kábítószert, szerfüggővé válhatnak. A fiatalok kábítószer fogyasztása divattá vált, nem érzik a büntetőjogi különbséget a fogyasztás és a terjesztés súlya között, emiatt a beszerzési jellegű bűncselekményektől sem riadnak vissza. 14

15 Az erőszakos jellegű bűnelkövetésben némi csökkenés tapasztalható, mögöttes okként az agresszió, a hirtelen felindulás és a bosszú jelenik meg. Ezek az okok a fiatalok helytelen szocializációjára, a rendezetlen családi környezetre, a bűnözői családi háttérre és a rossz nevelési módszerek megválasztására utalnak, és némi magyarázatot adnak az egyre durvább elkövetési módokra. 7. Szociális ellátórendszer A jelentkező hátrányok leginkább a munkaerőpiacról kikerülő, elsősorban hajléktalan vagy speciális szükségletekkel élő (idősek, fogyatékosok stb.) embercsoportokat érintik. A munkahelyek és rendszeres jövedelmek elvesztése, a reálkeresetek csökkenése kapcsán megnőtt azoknak az egyéneknek és családoknak a száma, akiknek mindennapos megélhetési gondokkal kell szembenézniük, szociális helyzetük ellehetetlenült. A megtakarítások elfogytak, megkezdődött az adósságok felhalmozása. A növekvő hátralékok hatással vannak a családok, egyének mentális állapotára, s ez önfenntartó képességüket tovább rontja. A jelenlegi pénzügyi, gazdasági válsághelyzet tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet. Az ember alapvető joga, hogy a munka, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, a kultúra, az oktatás stb. lehetőségeiből akarata szerint részesülhessen. A lehetőségek hiánya ezt a szabad döntést teszi lehetetlenné, így az egyes települések polgárai között esélyegyenlőtlenség áll fenn. Az esélyegyenlőtlenséget tartósan veszélyeztető tényezők: a munkahelyek csökkenése, a nemek esélyegyenlőtlensége, roma népesség speciális problémái, fogyatékos gyermeket nevelő családok nehézségei stb. Ezekben az élethelyzetekben kell a szociális ellátórendszernek segítséget nyújtania, hogy a problémák ne súlyosbodjanak. A pénzbeli ellátási formákat, valamint az alap- és szakosított ellátás rendszerét, vagyis a teljes szociális ellátórendszert úgy kell kialakítani, hogy valamennyi ellátást igénylő megtalálja a maga számára megfelelő formát. A koncepció együtt tárgyalja a felnőtt és gyermekvédelem ellátórendszerének kérdését, hiszen a jogszabályok mindkét területen kötelező feladatokat írnak elő az önkormányzatok számára, emellett szakmailag is indokolt a két terület együttes kezelése. Csak az egyes ellátási területek, szolgáltatási formák egymásra épülésével, az ellátórendszer egységes kezelésével érhető el, a születés pillanatától az élettartam végéig tartó segítségnyújtás, a szociális biztonság megteremtése. 8. Feladat-ellátási kötelezettség A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 94. (3) bekezdése felsorolja a települési önkormányzatok számára kötelezően biztosítandó helyi gyermekvédelmi ellátási formákat. A jelzett törvény végrehajtási utasítása a l5/l998. (IV.30.) NM rendelet pedig megfogalmazza az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételeket. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. a 86. -a határozza meg a kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatási, illetve szakellátási feladatok körét. 15

16 Az 1/2ooo (I.7.) SZCSM rendelet a szociális ellátó rendszer kialakításának és működtetésének feltételeit fogalmazza meg. A szociális ellátásra vonatkozó jogszabály változások következményei: A 2006-ban elfogadott Koncepció belső tartalma változik a szociális törvény időközben történt módosítása miatt is. A szociális törvény a 86. -ban foglalt lakosságszám szerinti ellátási kötelezettséget módosította: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások január 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladatok. A nappali ellátást a szakellátásból az alapszolgáltatások körébe került. Változás történt az idős otthoni ellátás, az étkezés és a házi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos eljárásban január 1-től új térítési díjszámítási rendszer lépett életbe, amely részben átstrukturálta az igénybevevők körét. Összegezve elmondható, hogy a jogszabály a települések kötelezettségeit az alapszolgáltatások tekintetében enyhítette, viszont az ellátások igénybevételével kapcsolatban szigorította (pl. gondozási szükséglet vizsgálata). 9. Szociális ellátások jellemzői 9.1. Oroszlány városban biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások köre A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény meghatározza a települések számára a kötelezően biztosítandó pénzbeli és természetbeni ellátási formákat. Rendszeres szociális segély A hátrányos helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. Ez az ellátási forma január 1-től megváltozott. Az út a munkához program keretében kiemelten fontos feladat, hogy az önkormányzat a munkára képes ellátottak részére munkalehetőséget biztosítson. Jelenleg 236 fő részesül ebben az ellátási formában, közülük 137 fő rendelkezésre állási támogatást kap, 64 fő közcélú munkát végez. Rendszeres szociális segélyben részesülők száma és között A támogatás megnevezése Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Azoknak az idős embereknek nyújt segítséget, akik saját jogú illetve hozzátartozói ellátásra nem szereztek jogosultságot, tehát megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek. A megyében 2006-ban 63 fő igényelte ezt az ellátási formát. Az igénylők száma megyei viszonylatban is csökkenő tendenciát mutat. 16

17 Időskorúak járadékában részesülők száma és között A támogatás megnevezése Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében nyújtott pénzbeli ellátás volt január 1-től az ellátás gyermekvédelmi kedvezményre módosult, a pénzbeli támogatás beépült a családi pótlékba. A kedvezmény pedig ingyenes étkeztetést, tankönyvellátást és évi két alkalommal anyagi támogatást biztosít számukra. A gyermekvédelmi támogatást alakulása és között A támogatás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi támogatás * 8* Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény * kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy lakás céljára szolgáló helység fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az igénylők száma és a támogatás összege is növekvő tendenciát mutat. A lakásfenntartási támogatást igénybevevők száma és között A támogatás megnevezése Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjat igénybevevők számában számottevő változás az öt év alatt nem volt. Az ellátás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a illetve 130 %-a. 17

18 Az ápolási díjat igénybevevők száma, az adott év december 31-én A támogatás megnevezése Ápolási díj Átmeneti segély A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az átmeneti segély összege településenként rendkívül változó. Városunkban ennek költségvetési kerete az elmúlt 5 évben nem változott, mert a támogatást igénylők száma jelentősen csökkent. A csökkenés oka: Az özvegy nyugdíjasok esetében a hozzátartozói ellátás összege jelentős mértékben emelkedett a jelzett időszakban, így már jövedelmüket tekintve nem jogosultak a támogatásra. Önkormányzatunk március 1-től bevezette az adósságcsökkentési támogatást, melynek következményeként az átmeneti segélykeretünket kevésbé terheli a lakhatás megőrzését szolgáló támogatás biztosítása. Az átmeneti segélyt igénybevevők száma és között A támogatás megnevezése Átmeneti segély Egy főre jutó segély átlagos összege Ft Ft Ft Ft Ft Temetési segély A települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segélyt igénybevevők száma 2004 és 2008 között A támogatás megnevezése Temetési segély

19 Köztemetés A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, illetve az arra köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. A köztemetések száma és között A támogatás megnevezése Köztemetés Közgyógyellátás A méltányosságból megállapítható közgyógyellátás, a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Az igénybevevők számának változása követi a jogszabályi lehetőségek változását. A támogatás megnevezése A közgyógyellátási támogatást igénybevevők száma és között Közgyógyellátás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítendő az a gyermek, akinek családja időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akinek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások rendkívüli élethelyzetet eredményeznek. Az ellátást igénybevevők száma csökkenő tendenciát mutat ( a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény változásai és a adósságcsökkentési támogatás bevezetésének hatására), a támogatás összege azonban jelentősen emelkedett. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma és között A támogatás megnevezése Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

20 Oroszlány Város Önkormányzatának módosított 6/2004. (III.10.) Ör. rendelete a pénzbeli ellátások és támogatások körét a helyi sajátosságoknak megfelelően bővítette, mely a városban élő szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és felnőttek esélyegyenlőségének megteremtését segíti elő évtől minden évben csatlakozott az Oktatási Minisztériummal együttműködve, a hátrányos helyzetű felsőoktatásban tanulók Bursa Hungarica felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatához ban a tehetséges, szociálisan rászoruló tanulók továbbtanulási támogatása, 2004-ben az az adósságkezelési szolgáltatás, 2007-ben a lakbértámogatás került bevezetésre Alap és szakosított ellátás keretében nyújtott szociális szolgáltatások A szociális alapellátás kialakításának és működésének főbb irányelvei: - kövesse a jogi szabályozást - igazodjon a lakosság szükségleteihez, - vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megőrzésében, - hozzáférhető legyen az adott területen minden rászoruló számára, - közvetlen létszükségleti feladatokat lásson el, - a szociális gondoskodás intézmény-rendszerének részét képezze azzal, hogy a helyi, a lakossághoz földrajzilag legközelebb eső intézményben nyújtson ellátást. Alapellátási szolgáltatások A szolgáltatás megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásához, valamint egészségi, mentális állapotuk vagy más okból származó problémáik megoldásához. Az alapellátás fejlettsége, az igényekhez igazodó differenciáltsága közvetve meghatározza a szakellátás feladatát. Városunkban az alábbi alapszolgáltatások működnek: Étkeztetés Az ellátási forma keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzatok helyi rendeletben határozzák meg. A jó egészségi állapotú emberek önmaguk viszik el az ebédet, vagy szükség szerint házhoz szállítás történik től diétás étrend került bevezetésre, kezdetben cukorbetegek, majd fokozatosan egyéb betegségben szenvedők számára is lehetőség nyílt diétás étkezésre (só-, zsír-, fehérjeszegény, pépes étrend). Emellett a helyben fogyasztás feltételei is kialakításra kerültek. 20

21 A népkonyhai szolgáltatás keretében egy tál meleg ételt kapnak az arra rászorulók. Az ellátás iránti igény egyre nő, utoljára 2005-ben a normatív finanszírozás kedvező változása következtében nyílt mód a szolgáltatás 10 adaggal történő bővítésére. Az étkezők számának alakulása 2008-ban Ellátási forma Étkeztetés Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat Az étkező számának megoszlása korcsoportok szerint 2008-ban Ellátási forma felett Összesen Étkezés Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat. Az adatokból hiányzik a népkonyhát igénybevevők életkori megoszlása, mert ez az adat nem ismert. Az igénybevevők többsége kora, illetve egészségi állapota miatt veszi igénybe a szolgáltatást. (Az igénylők 79%-a 60 éven felüli.) Házi segítségnyújtás Alapvető feladata, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személynek, saját lakókörnyezetében nyújtson ellátást az önálló életvitel fenntartása érdekében. Oroszlány városban 2004-ben az ellátottak száma 12 fő volt, 2005-ben 10 fő volt. A csökkenés oka egyrészt, hogy az igénylők a szolgáltatásért fizetendő óradíjat (420 Ft) jövedelmükhöz mérten magasnak ítélték, annak ellenére, hogy az, az önköltség alatt került megállapításra. Másrészt az ápolásra szorulók közül többen az újonnan belépő Ápolási Intézet szolgáltatásait vették igénybe tól társulásos formában történik a házi segítségnyújtás, az oroszlányi Szociális Szolgálat Kecskéd és Kömlőd településeken is biztosítja az ellátást. A szolgáltatást igénybevevők száma évről-évre növekszik. A házi segítségnyújtást igénybevevők számának megoszlása korcsoportok szerint 2008-ban Ellátási forma felett Összesen Házi segítségnyújtás Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat A továbblépés lehetőségét a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás jelentheti, melyet a Sztv. Oroszlány városnak kötelező jelleggel előír, de ilyen jellegű igény a kisebb településeken is megjelenik. 21

22 A szolgáltatás 24 órás készenlétet biztosíthatna az egyedülálló, beteg, fogyatékkal élő ember számára. A kísérleti stádium után megyénkben már több település bevezette ezt az ellátási formát. Városunkban több alkalommal felmértük a szolgáltatás iránti igényt. A feladatellátásra vállalkozó is jelentkezett. Bevezetésére mégsem kerülhetett sor, mert a jelentkezők alacsony száma miatt nem igényelhettünk volna állami normatívát. Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgáltatás Az Önkormányzati Szociális Szolgálat április 1. óta nyújt gyermekjóléti szolgáltatást Oroszlány városában és a környező településeken. Ez a feladat december 1-től kibővült a családsegítéssel. A családsegítő illetve a gyermekjóléti szolgáltatás egyaránt célként fogalmazza meg a prevenció koordinálását, a veszélyeztetettséget észlelő rendszer kiépítését és működtetését, a krízis helyzetben lévő családok és gyermekeik segítését. Emellett fontos feladata életvezetési, jogi, szociális tanácsadás, mentálhigiénés segítségnyújtás biztosítása. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Oroszlányon hétfő, szerda és csütörtöki napokon 8 00 és óra között fogadja ügyfeleit, keddi napokon vidéken látják el a családgondozók feladataikat, péntek délután pedig adminisztratív teendőik miatt nincs ügyfélfogadás. Péntek kivételével minden hétköznap óráig az intézményben az ügyeletet biztosít. A Családsegítő Szolgálat keretében szociális információs szolgáltatás működik, mely során tájékoztatást kap az ügyfél az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségéről, feltételeiről, az igénybevétellel kapcsolatos eljárás kérdéseiről, az ehhez szükséges iratokról, illetve nyomtatványokról. Emellett segítséget kapnak ifjúsági ügyekben, a településen hiányzó ellátások felkutatásában, illetve ügyintézésben. A szolgáltatás a Szociális Szolgálat központi épületében nyújtott félfogadási idővel működik hétfőtől csütörtökig, 8-18 óráig, pénteken 8- tól 15 óráig, mely a lakosság körében ismert. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igénybevételének alakulása Családsegítő Szolgálat Összesített Statisztikai Adatai (ellátási terület: Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Környe) évi évi évi évi Szolgáltatást igénybevevők száma Szolgálat forgalma Gondozási esetek száma Egyéb szolgáltató tevékenység Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat A táblázat az ellátással kapcsolatos tevékenységek alakulását 4 év összehasonlításában mutatja be évtől a mutatók bizonyos mértékű növekedést, illetve helyenként csökkenést mutatnak, mely a négy év alatt bekövetkező többletfeladat ellátásából, illetve a társulás összetételének változásából adódott. A szolgáltatást igénybevevők száma a évhez viszonyítva 7%-kal csökkent, de még így is meghaladja a év adatait. 22

23 Gyermekjóléti Szolgálat Összesített Statisztikai Adatai (ellátási terület: Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Környe) Év évi évi évi évi Gondozási eset Szolgáltatás igénylő gyermek, család Összes szolgáltatás Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat A táblázat bemutatja azt, hogy évhez viszonyítva folyamatosan emelkedett a gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma (gondozásban lévő, átmeneti nevelt, eseti gondozást igénylő gyermekek). A gondozási esetek száma (alapellátásban, védelemben lévő gyermekek száma) évben volt a legmagasabb. A számszerű csökkenés azonban a gondozási tevékenység mennyiségében nem érzékelhető, ugyanis a gondozott családok száma nem lett kevesebb, az általuk hozott problémák összetettebbek, mélyebbek. Adósságkezelési tanácsadás 2004 áprilisában induló szolgáltatás, mely a családsegítés keretében működik. A speciális szakmai ismeretek megszerzése megtörtént, két munkatárs végzett adósságkezelési tanácsadó. A megjelent ügyfelek száma évről évre nő, mely elsősorban azon előrelépésnek tudható be, hogy bővült az adósságkezelésbe bevonható szolgáltatók köre. A programban csak a feltételeknek megfelelő személyek, családok vehetnek részt óta a résztvevők száma 198 fő, ebből 11 fő együttműködés hiányában kimaradt, 9 fő egy összegben megfizette tartozását, 32 fő jelenleg tartozását törleszti, 2 fő ügyintézése jelenleg folyamatban van. 15 fő az előkészítő szakasznál tart, 10 fő utógondozásban részesül. Az adósságkezelés lezárta után egyre több kliensnél kell utógondozást folytatni. A lakosság körében szerzett tapasztalatok alapján szükség lenne a továbblépés lehetőségének vizsgálata, további közüzemi díjak bevonása az adósságkezelésbe (pl.: gáz, közös költség, kártyás villanyórák). A gazdasági válság érezteti hatását, az igénybe vevők száma 40%-al magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedését elősegítő programja keretén belül 2005-től a 63/2006. kormányrendelet alapján, az Önkormányzati Szociális Szolgálat Családsegítő Szolgálata - együttműködésre kijelölt szervként - foglalkozik az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedést elősegítő programjának szervezésével. A program célja a résztvevők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése ban a nyilvántartott ügyfelek száma 208 (gondozásba került 87 fő, szünetelt az ellátása 55 főnek - kiközvetítés miatt-, csökkentés történt 4 fő esetében, megszűnt az ellátása 62 főnek). Idősek nappali klubja Ez az ellátási forma - jogszabályi változás miatt - a szakellátások közül az alapszolgáltatások közé került. Ezek az otthon hátterű nyitott intézmények, napközbeni ellátást nyújtanak az igénylők számára. Az intézményekben a napi egyszeri étkezés mellett gondozás folyik, melynek keretében fontos a foglalkoztatás. Szükség lenne a klubtagok jövedelemkiegészítő elfoglaltságára, azonban ilyen jellegű lehetőség jelenleg nincs. Ez a forma sajnos az országban működő klubokban is alig fordul elő. Így a foglalkozások manuális tevékenységből állnak, mely során díszítő elemek, ajándékok, egyéb tárgyak készülnek. Emellett 23

24 ismeretterjesztő előadások, beszélgetések, valamint közösségi és egyéni ünnepnapok megszervezése is történik. Vannak az ünnep jellegéhez illő csendesebb, meghittebb illetve hangulatos zenés programok, melyek színesítik az idősek mindennapjait. A felvettek több mint 90 %-a 60 éven felüli január 1-től jogszabályváltozás miatt már nem csak az étkezésért, hanem külön az igénybevételért is térítési díjat kell fizetni, ezt követően a klubtagok létszáma, illetve napi jelenléte jelentősen csökkent ben ismét lassú emelkedés kezdődött. Az idősek klubját igénybevevők számának megoszlása korcsoportok szerint december 31-én Korcsoportok Igénybe vevők életkora felett 22 Összesen 31 Forrás: Önkormányzati Szociális Szolgálat Oroszlány városban a II. sz idősek klubjának működési engedélye ideiglenes jellegű volt, mivel az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendeletben megfogalmazott tárgyi feltételeknek nem felelt meg (pihenő helyiség, női- férfi zuhanyzó, akadálymentesség). A klub 2008 márciusától megszüntetésre került. Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthonának férőhelyszáma 38, melyből 32 férőhelyen oroszlányiakat, a fennmaradó 6 férőhelyen pedig a régióból fogad krízisellátottakat. A bekerülés várólistáról történik, így a krízishelyzetbe került családok azonnali felvétele nehézségekbe ütközik. A gondozás eredményességét nehezíti, hogy a szülők rendszeres jövedelmét szinte kizárólag a családtámogatások összege adja. Ennek oka, hogy nem érzik a rendszeres munkavégzés szükségességét, illetve aluliskolázottságuk miatt sok esetben csak az alkalmi munkát tudnak vállalni. Ez az alapvető oka annak, hogy a lakhatási problémák kezelésére kevés a lehetőség ben még 5 család kapott szociális bérlakást, ezt követően nincs számukra más lehetőség mint az albérlet, a rokonokhoz való ideiglenes költözés vagy az intézmény ismételt igénybevétele ban napi átlagban 36 fő élt a családok átmeneti otthonában, az igénybe vevők száma 193 fő, ebből 70 a felnőtt, 123 a gyermek. Bölcsődei ellátás: Az intézmény az egészséges, 20 hétnél idősebb és a 3. életévét be nem töltött gyermekek elhelyezését, nevelését, gondozását biztosítja 90 férőhelyen. 10 férőhelyen rehabilitációs csoport (valamilyen szempontból károsodott, vagy fogyatékos gyermekek 6 éves korig) gondozását végzi, szakmai irányelvek szerint. Ellátja a korai fejlesztés, gondozás és fejlesztő felkészítés keretében az értelmileg akadályozott, testi és érzékszervi fogyatékos, illetve pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztő felkészítését. A feltöltöttség % között mozog, a kihasználtság pedig közelít a 100%-hoz, egyes napokon lényegesen meghaladja azt. A várakozók száma magas, van már jelentkező 2010 szeptemberére is. 24