BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2 Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler Tamás, Paári Angéla, Zárol Evelin A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Arany Virág Orsolya, dr. Bogács Ernő, Dávid Zsuzsanna, Hajdu Krisztián, Kaiser Gábor, Löffler Tamás, Lux Zoltánné, Pankáné Jozifek Tímea, Posta János, Radócz Ilona, Zárol Evelin Szerkesztette: Löffler Tamás A 2004-ben készült koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2006-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2008-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el.

3 Tartalomjegyzék A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 I. HELYZETELEMZÉS...1 I.1. Baranya megyei helyzetkép.1 I.2. Szociális szolgáltatások.. 11 I.2.1. Az alapszolgáltatások.. 11 I.2.2. Szakosított ellátási formák I.2.3. A többcélú kistérségi társulások I.2.4. Az alapszolgáltatások jellemzői Baranya megyében, kistérségenkénti bontásban 30 I.2.5. A bentlakásos intézményi ellátások jellemzői Baranya megyében.39 I Jellemző átalakulási tendenciák az ellátórendszer struktúrájában 43 I A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai 43 I.2.6. A szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az EU-s támogatási struktúrában I.2.7. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása 47 I.2.8. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények.. 49 I Kastélypark Módszertani Otthon, Görcsöny.. 49 I Boróka Otthon, Helesfa I Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly..57 I Fogyatékos Személyek Otthona, Mozsgó.. 60 I Horizont Otthon, Szigetvár-Turbékpuszta A Baranya Megyei Önkormányzat feladatait ellátó nem megyei fenntartású intézmények I.3. Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének SWOT-analízise. 66

4 II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ. 68 II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai 68 II.1.2. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai 70 II.2. Jövőkép II.3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztésének átfogó stratégiai céljai 71 II.4. Baranya megye stratégiai programja.. 71 II.5. A Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési tervei 78 II.5.1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve. 78 II.5.2. A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás keretében való feladatellátás terve. 79 II.5.3. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 81 II.5.4. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve Mellékletek: 1. Baranya megye nappali ellátást nyújtó intézményei 2. Baranya megye bentlakásos szociális intézményei

5 A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III tv. (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, kistérségekben, megyékben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, kistérségenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település, kistérség, megye szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára. I. HELYZETELEMZÉS I.1. Baranya megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a délkelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is 1

6 hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. I.1.1. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy fővel apadt megyénk lakossága. Míg ban közel en, 1998-ban már alig több mint en éltek Baranyában, addig január elsején ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban fő alá esett. A megye népessége folyamatosan fogy az ezzel egyidőben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok ben az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,3 volt Baranyában. Megyénkben a tavalyi évben 5300-an haltak meg, míg az élveszületések száma 3700 volt, így a természetes fogyás A természetes fogyás alakulása Baranyában ( ): 2500 fő év 2

7 A lakónépesség megoszlása korcsoportonként Baranyában: % 16% 0-14 év év 28% 35% év 60év felett % 15% 21% 15% 28% 36% 28% 36% A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. A 60 ÉV FELETTI LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA JANUÁR 1. JANUÁR 1. JANUÁR 1. JANUÁR 1. KISTÉRSÉGENKÉNT KOMLÓI MOHÁCSI SÁSDI SELLYEI SIKLÓSI SZIGETVÁRI PÉCSI PÉCSVÁRADI SZENTLÕRINCI -* -* ÖSSZESEN *A Szentlőrinci kistérség május 25-én vált le a Pécsi kistérségről. 3

8 A lakosságszám alakulása kistérségenként: KISTÉRSÉG / ÉV KOMLÓI MOHÁCSI SÁSDI SELLYEI SIKLÓSI SZIGETVÁRI PÉCSI PÉCSVÁRADI SZENTLŐRINCI ÖSSZESEN: A 60 év feletti lakónépesség aránya a kistérségekben (%): 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Sásdi Sellyei Szigetvári Komlói Mohácsi Siklósi Pécsváradi Pécsi Szentlőrinci 60év feletti lakosság Lakosok száma Baranya megye 60 év feletti lakosságának nemek szerint megoszlása 2007: 61% 39% Férfi Nő A KSH prognózisa szerint Magyarországnak, így Baranya megyének is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez 4

9 szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagáló képességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. I.1.2. Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években a szezonális ingadozásoktól eltekintve emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán, mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette, kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. Nem utolsó sorban pedig a novemberi, a Foglalkoztatási törvény változtatása, ami az eddigi munkanélküli fogalmát az álláskereső kifejezésre terjesztette ki, is jelzi, hogy a szervezet a szolgáltatás irányába kíván fejlődni, melyet minden aktív korú állampolgár igénybe vehet. A Dél Dunántúlon ugyan nem történt jelentős változás az álláskeresők számában az elmúlt két évben, de a foglalkoztatás jelentős szűkülése és az inaktívak számának emelkedése a munkaerőpiaci-helyzet jelentős romlását mutatja. Ebben a régióban a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül az előző évekhez képest folyamatosan csökken. Régiónkban 1994 óta nem volt ilyen magas a regisztrált álláskeresők aránya, mint februárjában. Az álláskeresők száma Baranyában fő ( ), az egy évvel korábbival összehasonlítva a regisztráltak száma 1,3 %-kal növekedett februárjában a regisztráltak közé bekerültek közül minden harmadik először kereste fel a munkaügyi központot. Baranyában a munkanélküliségi ráta 0,3 %-kal 14,5 %-ra emelkedett, ez a hetedik legmagasabb érték országosan. A nyilvántartott álláskeresők 47 %-a nő, 53 %-a férfi, 8 %-uk pályakezdő, 15,5 % 25 éven aluli. Az utóbbi hónapokban leginkább a képzetlenek száma emelkedett, így a hónap végén már a pályakezdő álláskeresők 43,7%-át alkották a legfeljebb általános iskola végzettséggel rendelkezők ( 5,3% pedig még az általános iskolát sem végezte el ). Ez komoly problémát jelent, mert az iskolázatlan fiataloknak minimális az esélye a hosszú távú beilleszkedésre a munkaerőpiacon februárjában Baranyában 7,7 %-kal 2122 főre nőtt az álláskereső pályakezdők száma. A tartósan álláskeresők aránya egy év alatt ( ) 5,6%-kal nőtt. A mutató értéke a 2007.februárihoz képest legnagyobb mértékben Sellye (12,9%-kal) és Szigetvár (12,5%-kal) térségben emelkedett. Ezekben a kistérségekben 40% fölé emelkedett a tartósan álláskeresők aránya. Forrás: és 5

10 A munkanélküliségi ráta alakulása Baranyában : I. II. III. IV I. II. III. IV. A éves népesség gazdasági aktivitása (ezer fő) : A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalói korú népességhez viszonyítva kistérségi bontásban (2007): 100% 80% 60% 40% Nyilvántartott álláskeresők Munkavállalói korú népesség 20% 0% Sásdi Sellyei Szigetvári Komlói Mohácsi Siklósi Pécsváradi Pécsi Szentlőrinci 6

11 I.1.3. Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok: Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek körükben nagy arányban fordulnak elő. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Fogyatékossággal élők: A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig kismértékű, nem elégséges. A rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, de szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség számukra. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekébena személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhető rendszerének további kiépítése, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. A támogató szolgálatok főként nagyobb városokban találhatóak, szükséges lenne rá kistérségi szinteken is. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen fő enyhe-, fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve, megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). A fogyatékossággal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. 7

12 Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegek számát tekintve Magyarország vezeti az európai ranglistát, a betegségből vagy szövődményeiből fakadó mortalitási és morbiditási mutatók szerint. Senki sem születik pszichiátriai betegnek, élete során válik azzá. Az önálló életvitelt és a cselekvőképességet is érintő nagy kórképek esetén legtöbben fiatal felnőtt korukban. Éppen megkezdték, vagy meg kellene kezdeniük nagykorú kompetens életpályájukat, amikor váratlanul megbetegednek, s ezáltal letérnek a hagyományos életvonalról. Egyre növekszik azon betegségek száma is, melynek okaként a túlhajszolt élet, a stresszes mindennapok, a családi és a munkahelyi problémák, külső káros környezeti tényezők is megjelölhetők. A mentális betegségekkel élőkkel kapcsolatban gyakoriak az előítéletek, negatív attitűdök. Ez a megítélés erősen negatív hatással van életvitelükre és társadalmi elfogadásukra. Az elmeműködés zavarai akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A normálistól való eltérés miatt a közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, közvetve és közvetetten is kirekeszti a társadalomból. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben szinte megduplázódott, bár 1990-hez képest csökkenő tendenciát mutat (1980-ban 685 fő, 1990-ben 1714 fő 2000-ben 1103 fő). A lakosság mentális egészségi állapotának romlására utal, hogy a depresszió ma már népbetegségnek számít. A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. Fontos feladatként jelentkezik ezért a közösségi pszichiátriai ellátás szociális alapellátási formaként való megszervezése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az addiktológiai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben több mint négyszeresére emelkedett, és emelkedő tendenciát mutat (1980-ban 2472 fő, 1990-ben 7912 fő 2000-ben fő). Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. Fontos feladataként jelentkezik a 8

13 szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Megyénk a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványán (INDIT Közalapítvány) keresztül országosan is példaértékű komplex megelőző - és ellátó rendszert működtet, az egészségügyi- és szociális ellátórendszer elemeit egyesíti tevékenységében. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Drogambulancia forgalmában ma már többségében a kevésbé súlyos kábítószer-problémával küzdők jelennek meg, ezzel a korai kezelésben lévők száma is emelkedik. Fontos kiemelnünk, hogy e növekedés elsősorban a megkereső programoknak Bulisegély, iskolai szociális munkás hálózat, - az iskolai prevenciós munkának FÜGE prevenciós program, illetve a különböző célcsoportokra specializált, közösségi ellátási szolgáltatásoknak Alternaíva program, TÉR program köszönhető. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok, városi, illetve regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat-, mind kereslet-csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallási- és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való véleménynyilvánítást. A DREKEF a régióban működő Fórumok ernyőszervezeteként generálója az intézmények közti szakmai együttműködésnek, szolgáltatások megszervezésének, programok kialakításának. Feladatként fogalmazzák meg a kábítószer-probléma mind több szegmensét feltáró kutatások szervezését, illetve a meglévő szolgáltatások, programok értékelést, hisz csak az így kapott eredmények birtokában és felhasználásával határozhatjuk meg a pontos fejlesztési irányokat, alakíthatunk ki új szolgáltatásokat. Az INDIT Közalapítvány és a DREKEF rendszere komplex módon közelít a kábítószer-probléma kezeléséhez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. Veszélyeztetett gyermekek, családok: Általános kritérium, hogy a gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket a hatékony szociális beavatkozás, a családgondozás érdekében. Mindehhez nélkülözhetetlen a veszélyeztetettség fogalmának azonos értelmezése. A veszélyeztetettség a gyermekvédelem alapfogalma. A gyermekvédelem igyekszik a problémakör kialakulását megelőzni, illetve a kialakult veszélyeztetettséget megszüntetni. Vagyis a veszélyeztetettség kategóriája határozza meg, hogy mely helyzetekben van szükség a gyermekvédelmi beavatkozásra. A veszélyeztetettség fogalma ma a gyermekvédelemben jogi értelemben használatos. A Gyvt. 5. n. pontja értelmében a veszélyeztetettség - olyan 9

14 magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekeket veszélyeztető helyzeteket általában két kategóriába szokás csoportosítani, amelyek a bántalmazás és az elhanyagolás. A veszélyeztetettség rendkívül tág kategória. Az egyes problémacsoportokhoz tartozó esteket sem lehet egységes szempontok szerint leírni és egyetlen elméleti modellel értelmezni. Tüski Anna így foglalja össze a veszélyeztetettség széles és általános jellegű törvényi kategóriájával kapcsolatos szakmai kritikáját: hiányzik belőle, mit is fed konkrétan a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi szavak mindennapos jelentése. Hiányoznak a mikor, miért és kicsoda kérdésekre adható válaszok. Mikor határozhat úgy a jelzőrendszer munkatársa, hogy adott helyzetben szükséges lehet kiemelni a gyermeket a családjából? Miért került sor hatósági eljárásra, mi volt a konkrét ok? Mindezekkel a veszélyeztetettség megállapításának diszkrecionális jellegét kifogásolja és a veszélyeztetettséget értelmező modellek hiányára utal. A veszélyeztetett gyermekek és családjaik számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat. Szükség volna a szakellátásból kikerült fiatal felnőttek nyomonkövetésére abból a célból, hogy a kikerült fiatal felnőttek sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Így kaphatnánk pontos képet arról, hogy milyen arányuk veszi igénybe a szociális ellátás valamilyen formáját. Miután ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett helyzetben van, a gyermekvédelmi gondoskodásból való kikerülés után különösen fontos számukra a legális, biztos munkahely minél gyorsabb megtalálása. Emiatt nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, népjóléti irodákkal, munkaügyi intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80%-a) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A leggyakoribb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %-ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkapiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési- és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott és összehangolt. Baranya megyében a TÁMASZ Alapítvány szervezésében, Pécsett jól kiépített ellátórendszer működik. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. 10

15 I.2. Szociális szolgáltatások I.2.1. Az alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapszolgáltatás keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátást igénybe vevő lakóhelyén lévő, illetve lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatónak kell biztosítania. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a. az otthonápolási szolgálattal, b. a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyeket segítő, érdekvédelmi szervezetekkel, c. pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. Szociális alapszolgáltatások: 1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 2. a szociális és információs szolgáltatást a 2006: CXVII. Törvény 39. hatályon kívül helyezte. 3. az étkeztetés, 4. a házi segítségnyújtás, 5. a családsegítés, 6. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 7. a közösségi ellátások, 8. a támogató szolgáltatás, 9. az utcai szociális munka, 10. a nappali ellátás. Az alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - nappali ellátást, és - gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A szociális rászorultságot - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. 11

16 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás A szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi és egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányaiból eredő hátrányainak enyhítése. Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül: 1. közreműködés: - az étkeztetésben, - a házi segítségnyújtásban, - a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; 2. az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása; 3. óvodáskorú, iskoláskorú gyerekek szállítása. Az önkormányzat rendeletében kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások: 1. közösségi, művelődési sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése; 2. az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése; 3. az egyéb lakossági szolgáltatásokban való közreműködés. A falugondnoki szolgáltatás számára az önkormányzati rendeletben meghatározott, közvetett szolgáltatásnak minősül: 1. ételszállítás önkormányzati intézménybe; 2. önkormányzati információk közvetítése; 3. a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. Szociális információs szolgáltatás: A évi CXVII. törvény a hatályon kívül helyezte. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a. helyben fogyasztással, b. elvitelének lehetővé tételével, 12

17 c. lakásra szállításával. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára-a népkonyha- kivételével diétás étkeztetést kell biztosítani. Házi segítségnyújtás: A szolgáltatást igénybe vevő személy számára saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - saját környezetében, - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - megfelelő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartását, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben ez szükségessé válik, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, e célból külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik. A szolgáltatást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást, igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés (mely érkezhet a jegyzőtől, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti szolgálattól, pártfogói felügyelőtől, stb.) alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. 13

18 A családsegítés keretében biztosítani kell: a. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást, b. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha - a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. A családsegítés során együtt kell működni az egyéb szolgáltatásokat biztosító különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociálisan rászoruló személynek tekinthetők az egyedül élő 65 év felettiek, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai betegek, a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, ha egészségi állapotuk indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végző szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, illetve a segítségnyújtást végző gondozókat biztosító szakmai központot. 14

19 A szakmai központ biztosítja a gondozónak a törvényben meghatározott időtartamon belüli helyszínre érkezését. Egy szakmai központ keretében legalább 40 szociálisan rászoruló személy otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontnak biztosítania kell a folyamatos működését, elérhetőséget. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás, illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátása, önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú közösségi alapú, az ellátottak otthonában illetve lakókörnyezetében történő gondozás. A közösségi pszichiátriai ellátás illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátása keretében biztosítandó szolgáltatások fő elemei a problémaelemző, problémamegoldó beszélgetések, a készségfejlesztés, a pszicho-szociális rehabilitáció. Mindkét ellátást közösségi gondozó és közösségi koordinátor végzi, de a pszichiátriai ellátás esetén speciális képzés is szükséges. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fogyatékos személy. A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen és szolgáltatásai az egyéni szükségletekhez igazodjanak. Vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személyeknek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez be kell jelentkeznie támogató szolgálati képzésre és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy éven belül el kell végeznie. Utcai szociális munka Célja az ellátatlan, de személyes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán élő hajléktalan személyek felkutatását, életkörülményeik figyelemmel kísérését, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatását. Az utcai szociális munkások takaróval, ruhaneművel, konzerv vagy egyéb élelmiszerrel, szükség esetén gyógyszerrel segítik az életvitelszerűen utcán tartózkodókat. A szociális- és családpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális diszpécserközpontot jelöl ki az utcai szociális munkát végző szervek közül. A kijelölés öt évre szól. A diszpécserszolgálat többek közt téli időszakban 24 órában - 15

20 fő feladatként fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket, melyek alapján értesíti az ellátási terület szerinti illetékes szociális munkás szolgálatot, vagy szükség esetén más ellátást kezdeményez. Számítógépes adatbázisban nyilvántartják a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket, a hajléktalan személyekkel foglalkozó intézményeket, azok férőhelyadatait. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, 3. életévüket betöltött, felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A törvény a nappali intézményekre vonatkozó egységes intézkedések mellett, a különböző ellátotti csoportokra vonatkozóan külön szabályokat is meghatároz. I.2.2. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyeztük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Szakosított ellátást nyújtó intézményi formák: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény - rehabilitációs intézmény - lakóotthon - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - egyéb speciális szociális intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - idősek otthona - pszichiátriai betegek otthona - szenvedélybetegek otthona - fogyatékos személyek otthona - hajléktalanok otthona 16

21 Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmények: - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével- ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: - időskorúak gondozóháza - fogyatékos személyek gondozóháza - pszichiátriai betegek átmeneti otthona - éjjeli menedékhely - hajléktalan személyek átmeneti szállása - bázis-szállás Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Lakóotthonok típusai a következők: - fogyatékos személyek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú, ápológondozó célú lakóotthon) - pszichiátriai betegek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú lakóotthon) - szenvedélybetegek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú lakóotthon) 17

22 A települési önkormányzat a lakosok számától függően köteles biztosítani: Ellátási forma fő fő fő alatt felett felett fő felett fő felett fő felett Étkezés Házi segítségnyújtás Családsegítés Idősek nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás december 31-ig Támogató szolgáltatás december 31-ig Közösségi ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Utcai szociális munka jan. 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladat a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások. A megyei és fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni: - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, melyek biztosítására a települési önkormányzatok nem kötelesek, - a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, - a módszertani feladatok ellátásáról (2008. június 30-ig). I.2.3. A többcélú kistérségi társulások A kistérség meghatározása a következő: a kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a települések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. (2004. évi CVII. tv.) Meghatározó funkcióik: 1) Önkormányzati, közszolgáltatási szerep, melybe beletartozik a szociális ellátás is. 2) Területfejlesztési funkció. 3) Államigazgatási feladatok és hatáskörök ellátása. 18

23 Az Országgyűlés június 25-én új határozatot fogadott el a december 31- ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Az új, 67/2007. (VI. 28.) számú országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény alapján újból meghatározták a kistérségek fejlettségét, és ez alapján ismét besorolták a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket. A kedvezményezett térségek új besorolását a 311/2007. (XI. 17.) kormányhatározat tette közzé. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni. A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásához a megyei jogú várossal rendelkező kistérségek kivételével gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót vettek figyelembe. A megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a megyei jogú város mutatói nélkül is elvégzik. Ezen kistérségek besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát veszik figyelembe. (A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 67/2007. (VI. 28.) határozat melléklete tartalmazza.) Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül leghátrányosabb helyzetűnek azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben a lakónépesség együttes száma nem haladja meg az ország népességének 15%-át. A fent leírt meghatározási mód alapján Baranya megye 9 kistérsége közül 8 hátrányos helyzetűnek tekinthető, melyekből három a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolható. Baranya megye hátrányos helyzetű kistérségei: - Komlói - Mohácsi - Sásdi - Sellyei - Siklósi - Szigetvári - Pécsváradi - Szentlőrinci Baranya megye leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó kistérségei: - Sásdi - Sellyei - Szigetvári 19

24 A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya. Baranya megyében a népesség 53,6% -a él hátrányos helyzetű kistérségben. A kistérségekben működő települési önkormányzatok meghatározott feladatkörbe tartozó közszolgáltatásokat 2004-től többcélú kistérségi társulásokon keresztül biztosíthatnak évi CVII. tv. 1. (1) bekezdés: A kistérségekben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségekben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. Baranya megye többcélú kistérségi társulásai a következők: - Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás - Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás - Pécsi és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás - Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás - Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás - Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás - Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás - Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás - Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás A többcélú kistérségi társulások által biztosítható közszolgáltatások között szerepel a szociális ellátás, valamint a család- gyermek- és ifjúságvédelem is. A szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások területén jelentősen megnőtt a többcélú kistérségi társulások szerepe. Míg 2006-ban a szociális szolgáltatások körének biztosítását csak a mohácsi és a sellyei kistérségben végezték fenntartóként, mára már egy kivétellel valamennyi kistérségi társulás jelen van ezen a területen. Komlói kistérség Települések száma: fő alatti település: fő feletti település: 9 ebből 1000 fő feletti: 2 (Magyarszék, Máza) 2000 fő feletti: 1 (Szászvár) 3000 fő feletti: 2 (Komló, Hosszúhetény) Népesség: fő decemberi adatok szerint: - Munkavállalói korú népesség: fő - Nyilvántartott álláskeresők száma: fő - Nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 15,3 % 20

25 Az egy várost és 18 községet felölelő kistérség 42 ezer lakosának nagyobb része 65% Komlón él. A kistérség aprófalas jellegű, kisközpontjai (Hosszúhetény, Szászvár és Magyarhertelend) a többi településhez viszonyítva népes települések. A kistérségen belül Komló szerepe meghatározó, így a város elhúzódó gazdasági válsága a többi településnél is érezteti hatását. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2004-ben alakult meg. A kötelezően vállalandó feladatok között vállalták a szociális feladatok közös megszervezését is. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központja a következő ellátásokat biztosítja a) a Komlói kistérség közigazgatási területén élők számára: - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (komlói székhellyel) - idősek nappali ellátása (Komló székhely, valamint Szászvár, Egyházaskozár telephelyeken) Tervek közt szerepel egy telephely létrehozása Hosszúhetényben. - Időskorúak Gondozóházának működtetése - Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyének és Átmeneti Szállásának működtetése b) Komló város közigazgatási területén élők számára: - házi segítségnyújtás - szociális étkezés A Komlói Kistérségi Társulás együttműködési megállapodást kötött a Szent Borbála Otthon Szociális Ellátó Közhasznú Társasággal, melynek értelmében az Otthon a kistérség egész területéről fogadja az időseket, ellátási területe egész Baranya megyére kiterjed. Komlón illetve a Komlói kistérségben közösségi ellátás nem működik, (igaz január 1-től nem kötelező önkormányzati feladat ezek működtetése). A Társulás tartja fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, melynek székhelye Komlón, telephelye Szászváron található. A Társulás a Családok Átmeneti Otthonának működtetésére a Komlói Szociális Kht. Mecsek Szíve Idősek Otthonával kötött megállapodást, mely a kistérség egészére biztosítja ezen feladat-ellátást. Mohácsi kistérség Települések száma: fő alatti település: fő feletti település: 24 ebből 1000 fő feletti: 7 (Hímesháza, Kölked, Majs, Palotabozsok, Somberek, Szederkény, Véménd) 2000 fő feletti: 2 (Dunaszekcső, Lánycsók) 3000 fő feletti: 2 (Mohács, Bóly) Népesség: fő 21

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere Lőwné Szarka

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették: Kovács Antalné Léderer Kinga Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 608-9/2010. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Területi Együttműködést Segítő Programok Kialakítása a Szentlőrinci Járásban előadás sorozat JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Előadó: Dr. Örkényi Anna Mindjárt születésünk pillanatában szüleink

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. FEBRUÁR 26-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. FEBRUÁR 26-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság TERVEZET E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. FEBRUÁR 26-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 242/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A megyei fenntartású szociális intézmények 2009. évi intézményi

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

Oktatási adatok, 2012/2013

Oktatási adatok, 2012/2013 213/32 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 32. szám 213. április 3. Oktatási adatok, 212/213 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. Az intézményi élelmezési nyersanyagköltségekről és térítési díjakról szóló

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. Az intézményi élelmezési nyersanyagköltségekről és térítési díjakról szóló Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Az intézményi élelmezési nyersanyagköltségekről és térítési díjakról szóló 2/2008 (I.24.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2008. (IV.17.),

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

(2) szolgáltatásokra terjed ki. (3)

(2) szolgáltatásokra terjed ki. (3) Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004.(II.16.), 4/2005.(I.28.), 37/2005.(VI.8.), 8/2006.(II.20.), 29/2006.(IX.1.), 2/2007.(I.31.), 18/2007.(IV.12.), 7/2008.(I.30.), 22/2008.(IV.30.),

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Baranya megye bentlakásos szociális intézményei

Baranya megye bentlakásos szociális intézményei 3. sz. melléklet Baranya megye bentlakásos szociális intézményei 1. i fenntartású intézmények 1.1. ápolást, gondozást nyújtó intézmények 1.1.1. idősek otthona Fenntartó neve Intézmény neve, férőhelyeinek

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

KÉRELEM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Az ellátást igénybe vevő adatai:

KÉRELEM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Az ellátást igénybe vevő adatai: KÉRELEM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve:. Születési helye, időpontja:.. Lakóhelye:.. Tartózkodási helye: Állampolgársága: Bevándorolt,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(I. 26.) r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről egységes szerkezetben az e rendeletet

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. DECEMBER 3-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. DECEMBER 3-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. DECEMBER 3-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 117-3/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról,

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

18. Idősek szociális ellátása

18. Idősek szociális ellátása 18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak

Részletesebben

Mándoki Térségi Szociális Központ

Mándoki Térségi Szociális Központ Az intézmény székhelye: 4644 Mándok, Petőfi út 23. Székhely elérhetősége: e 06-45/535-032 E-mail: szockozp98@citromail.hu Mándoki Térségi Szociális Központ A székhelyen kívül az ellátottak számára nyitva

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18.

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 1. Pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Baranya megye bentlakásos szociális intézményei

Baranya megye bentlakásos szociális intézményei 2. sz. melléklet Baranya megye bentlakásos szociális intézményei 1. i, kistérségi fenntartású intézmények 1.1. ápolást, gondozást nyújtó intézmények 1.1.1. idősek otthona Fenntartó neve Pécs M. J. Város

Részletesebben

Egységes szempontrendszer a kollégiumi felvételi és a szociális támogatások elbírálásához

Egységes szempontrendszer a kollégiumi felvételi és a szociális támogatások elbírálásához 7/c. számú melléklet Egységes szempontrendszer a kollégiumi felvételi és a szociális támogatások elbírálásához Értékelési szempont Szociális segély értékelési pont rendszere (DJB) Kollégiumi felvétel értékelési

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2011.(IV.14.) Önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2011.(IV.14.) Önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011.(IV.14.) Önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról ( a 17/2011. (V.26.) Önk., 21/2011. (VIII.12.) Önk.,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása ALAPÍTÓ OKIRAT Az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulási Tanácsa (továbbiakban Társulási Tanács) az államháztartásról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján az

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén Varga Gabriella Katalin Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar IV. évfolyam, szociális munka szak A kistelepülések problémái Hátrányos földrajzi

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt. sz.: I. 2-460/2006. Üi.: Csomor Ágnes/Szászné Rendelet-tervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2009. (I. 23.) számú R E N D E L E T E az intézményi

Részletesebben

J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL. Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella

J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL. Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella J Ó GYA K O R L ATOK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATNÁL Előadó: Kósáné Cservenka Gabriella 1 Bevezetés A gyermekek védelmének a rendszere Gyermekjóléti Szolgáltatás Jó gyakorlatok a Gyermekjóléti Szolgálatnál

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat

Rendelettervezet. helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet, összehasonlító táblázat Ikt. sz.: 1/288-1/2015/I. Üi.: dr. Ákosi Ádám Gábor Rendelettervezet Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Mell.: Hatásvizsgálati lap, rendelettervezet,

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

a Képviselő-testület 2014. december 3-i ülésére

a Képviselő-testület 2014. december 3-i ülésére H ALIMB A K Ö ZS É G Ö NKORMÁ N Y ZAT A P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1030 /2014. Az előterjesztést összeállította: Stampfné Varga Erika

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (...) rendelete

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (...) rendelete Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /2010. (....) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról Kelebia Községi Önkormányzat

Részletesebben

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete Egységes szerkezet Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV.19.) a 18/2011. (XII.16.) a 5/2012. (IV.26.) a 4/2013. (III.29.) és a 3/2015. (III.30.) rendeletekkel módosított

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Tisztelt Társulási Tanács!

Tisztelt Társulási Tanács! 5. TKT Tárgy: Javaslat a Koppány-völgye kistérség három éves szociális felzárkóztató programjának elfogadására Ügyiratszám: 1-3/2009. Melléklet: 2 db: program (csak e-mailben kerül megküldésre), prezentáció

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben