E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Főosztály szociális referense MEGTÁRGYALTA: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 2 II. I. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. tv a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A települési önkormányzat és a társulás szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. II. A beérkezett koncepció-tervezet értékelése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése aktualizált formában a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A Koncepció többek között bemutatja a megye többcélú kistérségi társulásait, számba veszi az egyes kistérségek településeinek szociális feladatellátását, továbbá a többcélú kistérségi társulások szociális feladatvállalását. Jelen előterjesztés a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója (lásd: a mellékletben) megyei véleményezésére tesz javaslatot a Közgyűlés számára. A kistérség 46 településén a települési önkormányzatok által kötelezendően ellátandó alapellátási feladatok étkeztetés, házi segítségnyújtás tekintetében 2008-ban nem volt teljes a lefedettség. 20 településen nem valósult meg az étkeztetési szolgáltatásnyújtás, 9 településen házi segítségnyújtás sem működött. Nem működött továbbá a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások szolgáltatás.

3 3 Ahogy más kistérségekben, itt is jellemző, hogy a kötelező szolgáltatásokat sok település nem képes önállóan biztosítani, ezért ellátásszervezési szempontból is célszerű a társulási formában történő együttműködés tól az önkormányzatok, illetve a feladatellátásra szerveződött társulások átadták a feladatokat a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulásnak. A kistérségi szolgáltatásnyújtás központi intézménye a Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény, amelynek fenntartója 2009-től a SZOCEG Kht. A koncepció a helyzetelemzést és helyzetértékelést követően számba veszi a kistérségben ellátandó feladatokat, és a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége, valamint a jelentkező igények alapján intézkedési tervben ütemezi a szolgáltatások kiépítését. Kiemelt fejlesztési célként jelennek meg: - egységes kistérségi adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása, - egységes szociális informatikai- és vezetői információs rendszer létrehozása, - a hiányzó alapellátási és intézményi formák megteremtése, - a meglévő szolgáltatások korszerűsítése, - szociális alap- és szakellátások integrálását megalapozó modellprogramok indítása, - a szociálpolitikai ellátások családi funkciók megőrzését szolgáló szerepének erősítése, - a gyermekjóléti alapellátási formák szélesítése, - idősek nappali ellátásának megszervezése, - a szolgáltatásokhoz szükséges személyi- és tárgyi feltételek megteremtése, - minőségfejlesztés, minőségbiztosítás, - hatékony mikrotérségi központok kialakítása, koordinálása, - érdekegyeztetés, kistérségi szociális kerekasztal működtetése, - hatékony szektorközi, intézményközi együttműködés, - a nem állami szereplők részvételének erősítése a döntés előkészítésben és a szolgáltatásnyújtásban. Összességében a Szigetvár Dél-Zselic Kistérségi Többcélú Társulás szolgáltatástervezési koncepciója meghatározza azokat az irányokat, célokat, feladatokat, amelyeket a kistérség a jövőben a szolgáltatások fejlesztése során követni kíván. A szociális szolgáltatástervezési koncepció jól illeszkedik a megyei koncepcióhoz. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepció-tervezetét a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elfogadásra javasolja. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke Pécs, május 5. Horváth Zoltán

4 A SZIGETVÁR DÉL ZSELIC TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: december

5 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Bevezetés A szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere A szolgáltatás tervezési koncepció célja Szakmai szempontok, prioritások Módszertan A kistérség szempontjából releváns jogszabályi előírások a szociális ellátással kapcsolatban A szociális igazgatás és szakmai szempontrendszert felvonultató jelentősebb jogszabályok az alábbiak: Kötelezően ellátandó feladatok A kistérség sajátosságainak áttekintése a szociális ellátás szempontjából Településszerkezet, infrastruktúra Demográfiai mutatók alakulása között A lakosságszám alakulása között Élveszületés, halálozás, Születések számának előrejelzése Vándorlási tendenciák Korcsoportok létszámainak változása Nemek szerinti megoszlás alakulása Foglalkoztatás Jövedelmi viszonyok A kistérség népességének egészségügyi helyzete A szolgáltatástervezési koncepció irányultsága, a célcsoportok Időskorúak Nyugdíjasok Munkaerőpiacról kiszorulók, tartós munkanélküliek Megváltozott munkaképességűek Fogyatékossággal élők Szenvedélybetegek Pszichiátriai betegek Hajléktalanok Veszélyeztetett gyermekek, családok Halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű tanulók Roma népesség A kistérség településein nyújtott szociális támogatások pénzbeli és természetbeni ellátások áttekintése

6 5.1 Rendszeres szociális segély Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés Lakásfenntartási támogatás Az önkormányzat által nyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeli és természetbeni) támogatási formák Rendkívüli és kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Közcélú foglalkoztatás Ápolási díj Közgyógyellátás Időskorúak járadéka Temetési segély Egyéb szociális juttatások Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása Lakáscélú helyi támogatás A Szigetvári Kistérség szociális feladatellátásának bizosítása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások rendszere és az ellátórendszer fenntartásának átalakulása az utóbbi években Szociális alapszolgáltatások a évi III. törvény szerint A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások a évi III. törvény szerint A szolgáltatásokat biztosító intézményi szervezeti háttér bemutatása Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Magyar Kolping Szövetség, Kolping Támogató Szolgálata Szigetvár A személyes gondoskodást nyújtó alapellátási formák iránti igények és azok kielégítésének bemutatása, Falugondnoki szolgálat Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti igények és azok kielégítése a kistérségben Családsegítés Nappali ellátási formák (idősek klubja, hajléktalanok nappali ellátása) Támogató szolgálat Közösségi ellátások Szakosított ellátási formák iránti igények és azok kielégítése Idősek otthona Otthonház (emelt színvonalú bentlakásos intézmény) Hajléktalanok átmeneti szállása

7 7 Gyerekjóléti alapellátások rendszere A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége, feladatellátása Családok átmeneti otthona A ellátások biztosításához rendelkezésre álló erőforrások áttekintése Humán erőforrások Ingatlanok, infrastruktúra Tárgyi eszközök Finanszírozás Meglátások, észrevételek felvázolása A kistérség szolgáltatástervezést meghatározó legjelentősebb problémái A szociális ellátórendszer problémái, gyengeségei A szociális ellátórendszer erősségei A szociális ellátás javasolt rendszerének ismertetése Fejlesztési lehetőségek Mellékletek Táblázat jegyzék Ábra jegyzék

8 1 BEVEZETÉS A Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciója a Szigetvári Kistérség szociális szolgáltatásainak távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a Szigetvári kistérség szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait és a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. 1.1 A szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi háttere A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92.. (3) (5) bekezdése alapján a kistérségi társulás azon szolgáltatások vonatkozásában köteles elkészíteni a szolgáltatástervezési koncepciót, amelyeket a társulás keretében látnak el. A szolgáltatástervezési koncepcióról az alábbi rendelkezéseket tartalmazza törvény: (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. 5

9 (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A jogszabály alapján tehát a Szigetvár Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának az alábbi dokumentumokhoz kell illeszkednie: Baranya megye szolgáltatástervezési koncepciója (Készült: 2004, aktualizálása: 2006., 2008.) A Szigetvári Kistérség fejlesztési programja (Készült: 2004.) A koncepció készítése során figyelembe vesszük az alábbi tervezési dokumentumokat is: Szigetvár Város közép és hosszú távú stratégiai programja (Készült: 2007.) Szigetvár város szociális szolgáltatástervezési koncepciója. (Készült: évben. 1 Aktualizálása: 2006.) Baranya Megye Önkormányzata a megyei szociális szolgáltatási koncepció felülvizsgálatát legutóbb 2008 ban fogadta el. A megyei koncepció elsősorban a megyei önkormányzat kötelezően ellátandó szociális feladataival foglalkozik, a stratégiai fejezetben rögzített stratégiai irányok figyelembevételével készül jelen koncepció javaslattételi fejezete. A Szigetvári Kistérségi Stratégiai Programja csak kis mértékben érinti a szociális szolgáltatások fejlesztésének kérdéseit. Szigetvár Város közép és hosszú távú stratégiája részletesen foglalkozik a szociális ellátások értékelésével, valamint a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó lehetőségekkel. Az ellátórendszer fejlesztésére vonatkozó célok és intézkedések figyelembevételével kerül sor a kistérségi szolgáltatástervezési koncepció javaslatainak meghatározására. A jelen koncepció ennek megfelelően kielégíti a Szociális Törvény azon követelményét, hogy illeszkednie kell a megyei szolgáltatástervezési koncepcióban és a kistérségi területfejlesztési programban foglalt irányelvekhez. 1 A Szigetvári kistérségben csak Szigetvár Város rendelkezik szolgáltatástervezési koncepcióval. 6

10 1.2 A szolgáltatás tervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepcióban, a kistérség szociális szolgáltatásainak távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentumban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg. A koncepció meghatározza azokat a javaslatokat, melyek a különböző társadalmi gazdasági adottságú településeken a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését segíthetik elő, és a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését mozdíthatják elő. A szolgáltatástervezési koncepció egységes keretbe foglalja a kistérségi szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. 1.3 Szakmai szempontok, prioritások A szociális szolgáltatások legfontosabb szakmai szempontjait, prioritásait az ellátottak érdekei határozzák meg. Az ellátottak érdeke, hogy a Szociális Törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglalt előírásoknak megfelelő szociális ellátást vehessenek igénybe, lehetőség szerint a lakóhelyükhöz minél közelebb férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz, minőségi szolgáltatásokat vehessenek igénybe, a szolgáltatások igénybevétele során az emberi méltósághoz való joguk, az egyetemes emberi jogaik és az Alkotmány által biztosított jogaik érvényesülése biztosított legyen. Az ellátások megszervezése során tehát alapelvként kezelendő az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség biztosítása. A fenntartó érdeke a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél hatékonyabb felhasználása, az ellátórendszer költséghatékony működtetése. Az utóbbi években az állami finanszírozás változásai azt eredményezték, hogy változatlan ellátási struktúra mellett az állami normatív támogatások mértéke és emiatt a tevékenység összbevétele a szolgáltatások majd mindegyikénél csökkent. A finanszírozási nehézségek indították meg a fenntartók nagy részénél a szolgáltatások átstrukturálására irányuló folyamatokat. 7

11 1.4 Módszertan A Koncepció előkészítése során jegyzői adatszolgáltatásra és a TEIR adatbázis adatira támaszkodva vizsgáltuk, elemeztük a szociális szolgáltatások tervezéséhez szükséges demográfiai folyamatokat, valamint a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli, természetbeli támogatások rendszerét. Átvizsgálásra kerültek a kistérségben működő szociális intézmények, a szolgáltatások működését meghatározó legfontosabb dokumentumok, a tevékenységükkel, szakmai munkájukkal, gazdálkodásukkal kapcsolatos legfontosabb adatok. Személyes interjú készült a Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény vezetőjével és helyettesével, a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, a mikro térségi családsegítő központok munkatársaival, Szigetvár Város Polgármesteri Hivatalának hatósági osztályvezetőjével, valamint a tervek szerint 2009 től az ellátásokat biztosító Szoceg Kht. vezetőjével. Az így nyert adatok, információk alapozták meg a jelen koncepcióban bemutatott objektív képet a kistérség szociális szolgáltatásainak jelenlegi működéséről és a javaslatokat a fejlesztési irányokra. 8

12 2 A KISTÉRSÉG SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATBAN 2.1 A szociális igazgatás és szakmai szempontrendszert felvonultató jelentősebb jogszabályok az alábbiak: évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet A Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 9/2001. (XII. 20.) SzCsM rendelet A szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 9

13 69/2004. (VIII. 5.) ESzCsM rendelet Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet A szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről 11/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet Az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 3/2008. (IV. 15.) SzMM rendelet a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30) NM.r. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Az önkormányzatok és azok társulásait az alábbi közigazgatási jogforrások szabályozzák: évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről Az utóbbi, társulási törvény szerinti megfogalmazásban az elérendő cél a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele. Alapelvként megfogalmazza, hogy a helyi önkormányzatok képviselőtestületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. E törvény meghatározza a társulási megállapodások típusait: megállapodás egyes feladatok ellátásáról; 10

14 két vagy több képviselő testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő testület, illetve annak szerve gyakorolja; két vagy több képviselő testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 2.2 Kötelezően ellátandó feladatok Fontos kiemelni, hogy a helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. Így a helyi önkormányzat feladatait és hatásköreit tekintve a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a mérvadó, amely alapján a települési önkormányzat feladata, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Ezt kiegészítik a szociális törvényben rögzítettek, amely szerint: 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) (hatályon kívül) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a) d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a) b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá december 31 éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, 11

15 d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a) c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a) d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. 89. (1) A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. (3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. (4) A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. 90/A. A szociális hatóság az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére. 91. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. 12

16 A Gyvt. Szerint: 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3) (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét köteles működtetni 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. Mindezek alapján a Szigetvári Kistérségben kötelezően ellátandó feladatok a Szociális Törvény szerint: 1. étkeztetés 2. házi segítségnyújtás 3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ( jétől csak a házi segítségnyújtással együtt szervezhető) 4. családsegítés 5. idősek nappali ellátása Gyermekvédelmi törvény szerint: gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde családi napközi házi gyermekfelügyelet gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő(i )hálózat. Az ellátási területek bemutatása előtt áttekintjük a szociális ellátás tervezése szempontjából fontos kistérségi sajátosságokat. 13

17 3 A KISTÉRSÉG SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL A szigetvári kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külső periféria térségeire általánosan jellemző hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázhatóak. A térségben Szigetvár egyetlen városként központi funkciót tölt be, mellette 45 döntően kis települést találunk a kistérségben. A legnagyobb munkáltatók a székhelyen vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről Szigetvár irányába. Ez a munkába induló szülők mellett a gyerekek bejárását is eredményezi. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge, ezeken a településeken a szegénység kockázata magas. A helyi vagy közeli mezőgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerő alig esélyes a munkaerőpiacon történő re integrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók. A hátrányok öröklődnek a következő generációkra is. Az egyébként is egyre bizonytalanabb egzisztenciális helyzetben élők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek vagy a hajléktalan emberek csoportjai egyre sérülékenyebb válnak, körükben a szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik. Az idős népesség körében is nő a szegénység kockázata. A fiatalok közül sokan helyi munkalehetőségek hiányában elvándorolnak, s ennek következményeként magukra maradnak az idős emberek, akiknek az önfenntartása egyre nehezebbé válik, fokozódik ebben a csoportokban is a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelmi viszonyok jellemzik. A települések többségében gyermekek között magas a HHH, SNI tanulók száma. Az utóbbi években az oktatáspolitika fokozott figyelmet fordít az esélyegyenlőség biztosítása érdekében e csoportok felzárkóztatására, hátrányaik leküzdésére. Fontos, hogy e folyamat megfelelő hangsúlyokat kapjon a kistérségben annak érdekében, hogy ne halmozódjanak a hátrányok generációkon keresztül. 14

18 3.1 Településszerkezet, infrastruktúra A Szigetvári Kistérséghez tartozó 46 településen mintegy 27 ezer ember él, közülük kb. 11 ezren Szigetváron. A kistérséggel határos a sásdi, sellyei, szentlőrinci kistérség Baranyában, valamint a barcsi, kadarkúti, kaposvári Somogy megyében. A kistérség területe: 669 km2, a népsűrűség 41 fő/km2, ami jóval az országos átlag alatt van. A települések száma kategóriánként: Település kategóriák Települések száma Állandó népesség száma január fő alatti , 59 % fő között , 52% , 64% , 7% % % , 54 % A településeken élő állandó népesség aránya a kistérség egészéhez 1. Táblázat: A kistérség településeinek lélekszáma típusonkénti bontásban december A Szigetvári kistérségben a 46 település közül 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a települések 80% a 500 fő alatti aprófalu, ezeken a településeken él a népesség 37, 48 % a. Az összes település 24% ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben Szigetváron kívül az állandó népességet figyelembe véve egyetlen 1000 főt meghaladó népességgel rendelkező település van, ez Hobol. Mozsgó volt még 1000 fős település, de állandó népességszáma az utóbbi években 1000 fő alá csökkent. A települések átlagos nagysága az állandó lakosságot alapul véve 596 fő, ezzel a megyében a Szigetvári kistérség a kilenc kistérség közül a hatodik. (A megyei átlag 1318 fő/település.) Baranya megye és ezen belül a Szigetvári Kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is az első helyek egyikén áll. A kistérségben tíz (Gyöngyösmellék, Pettend, Bürüs, Endrőc, Almáskeresztúr, Ibafa, Horváthertelend, Csebény, Magyarlukafa, Vásárosbéc) klasszikus zsáktelepülés található, és további 2 Forrás: 15

19 kilenc (Basal, Patapoklosi, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Szulimán, Csertő, Merenye, Tótszentgyörgy, Molvány) olyan település van, amely egy magasabb forgalmi rendű útról csak bekötőút révén érhető el. A zsáktelepülések állandó lakóinak száma 2007 ben 1832 fő volt, ez a kistérség népességének 6, 68% a. A zsáktelepülések 70% a 200 fő alatti lélekszámmal rendelkező település. A kistérséget átszelő három jelentősebb forgalmú közút a 6 os főút, a 67 es út és a 6607 számú út. A települések közötti intézményi bejárást is ez az úthálózat határozza meg, mint ahogy a korábban létrejött intézményfenntartói társulások is ennek figyelembe vételével alakultak meg. A 6 os számú főút a barcsi közúti határátkelőtől a megye észak keleti végéig haladva szeli át a szigetvári kistérséget. A délszláv területek és Észak kelet Európa között ez a tranzitforgalom egyik fő közúti kapcsolata. Az egyedüli nemzetközi kapcsolatot a barcsi határátkelő jelenti, de az ezen érkező tranzit forgalom gazdasági potenciálját a lehetségesnél jóval kisebb mértékben használja ki a térség. A kistérség északi részén átmenő 67 es számú főközlekedési út Kaposvárral és a dél balatoni régióval biztosít viszonylag gyors elérhetőségi kapcsolatot. A kistérség belső közlekedési kapcsolatainak gerincét a 67 es és 6 os számú főutak adják. E közlekedési folyosókhoz kötnek be mellékutak, illetve bekötőutak. A kistérség közlekedésére jellemző, hogy egyes településekről a kistérségi központ is nehezen érhető el. A települések egymás közti közlekedési kapcsolatai is Szigetváron keresztül bonyolódnak a megfelelő közúti infrastruktúra hiánya miatt. A Szigetvár Kaposvár vasútvonal megszüntetésével a térség vasúti, és ezzel közlekedési kapcsolatai jelentősen beszűkültek. Az aprófalvas településszerkezetnek és a hiányosan kiépült infrastruktúrának jól ismert hátrányos következményei vannak, melyek közül a munkahelyek hiánya és ezzel az alacsony szintű foglalkoztatottság jelenti a legnagyobb problémát. Ugyancsak komoly problémát jelent, hogy a különböző alapszolgáltatások és ellátások több kicsi településen hiányoznak, és a nehézkes a közlekedés miatt a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is kedvezőtlen. 16

20 3.2 Demográfiai mutatók alakulása között A lakosságszám alakulása között Település Állandó lakosságszám Szigetvár Csertő Almamellék Csebény Horváthertelend Ibafa Szentlászló Boldogasszonyfa Mozsgó Szulimán Almáskeresztúr Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Somogyhárságy Magyarlukafa Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Kistamási Molvány Nemeske Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugotszenterzsébet Rózsafa Katádfa Bánfa

21 Szentdénes Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Teklafalu Endrőc Összesen: Táblázat: Az állandó lakosság számának alakulása a Szigetvár Dél Zselic TKT, A kistérségben élők száma között 436 fővel (közel 2% kal) csökkent. Települési szinten vizsgálva az adatokat azt látjuk, hogy a települések közel felében, 22 településen csökkent, 16 faluban stagnált, és mindössze 9 településen nőtt a lakosság száma. A népességfogyás egyik oka a természetes fogyás, a másik az elvándorlás. Szigetvár nem rendelkezik olyan vonzerővel, hogy a népesség migrációs célpontja, így a kistérség népességfogyásának egyik gátja legyen. Ez a kistérség népesség és településmegtartó erejének gyengeségét jelzi. A népességszám csökkenése az alacsony népességszámú, elöregedő településeken a legnagyobb probléma. A zsáktelepülések jelentős részét is érinti a népesség csökkenése. 3 A kék színnel kiemelt területeken csökkent az elmúlt három évben az állandó lakósság száma, a sárga színnel jelölt településeken emelkedett, a többi településen stagnál a népesség. 4 Forrás: 18

22 3.2.2 Élveszületés, halálozás, Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település Szigetvár Csertő Almamellék Csebény Horváthertelend Ibafa Szentlászló Boldogasszonyfa Mozsgó Szulimán Almáskeresztúr Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan A sárgával elölt településeken az élveszületés meghaladja a halálozást. Természetes szaporodás van, ez azonban nem jelenti, hogy a település lélekszáma nő, mert a migráció ezt jelentősen befolyásolja.. Zöld színnel azokat a településeket jelöltük, amelyekben az állandó népességszám nőtt között. 19

23 Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település Somogyviszló Somogyhárságy Magyarlukafa Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Kistamási Molvány Nemeske Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugotszenterzsébet Rózsafa Katádfa Bánfa Szentdénes Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu

24 Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Természetes fogyás összesen Település Bürüs Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Teklafalu Endrőc Összesen Táblázat: Élveszületés, halálozás a Szigetvári kistérség településein Tizenkét települést kivéve a kistérségben a halálozások száma változó ütemben, de rendre meghaladja az élveszületések számát. Tényleges lakosságszám növekedés csak 9 településen van, a lakosságszám növekedése és a pozitív természetes szaporodás között azonban nincs jelentős összefüggés. Azokon a településeken, ahol nő a lakosság száma, ott a növekedésnek csak egy része származik a magas élveszületési számokból. A kistérség egészére a természetes fogyás a jellemző, amely hosszú távon a népesség fogyásához, elöregedéséhez vezet. A megye összes többi kistérségével összehasonlítva a közötti adatokat tehát egy hosszabb időtávot azt láthatjuk, hogy a Szigetvári kistérség ( 4,6) természetes fogyása kicsit meghaladja a megyei átlagot ( 4,0), azonban a megyei rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el a vizsgált kistérség. 6 Forrás: 21

25 3.2.3 Születések számának előrejelzése évi KSH adatok alapján évi KSH adatok alapján előre jelezve Szigetvár Csertő Almamellék Csebény Horváthertelend Ibafa Szentlászló Boldogasszonyfa Mozsgó Szulimán Almáskeresztúr Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Somogyhárságy Magyarlukafa Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Kistamási Molvány Nemeske Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Ny.szenterzsébet Rózsafa Katádfa Bánfa Szentdénes Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs

26 évi KSH adatok alapján évi KSH adatok alapján előre jelezve Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Teklafalu Endrőc ÖSSZESEN Táblázat: Születések számának előrejelzése (fő) a Szigetvári Kistérségben 7 A születések számának előrejelzése alapján a kistérségben fokozatosan, közel azonos ütemben fog csökkenni a születések száma. Ez az oktatási és szociális intézmények jövőbeni lehetőségeit, prioritásait meghatározza. A folyamatosan csökkenő gyerekszám a kistérség további elöregedéséhez vezet. Település neve Születések számának előrejelzése 2007 re a közötti KSH adatok alapján Élveszületések száma 2007 Szigetvár Csertő 2 3 Almamellék 2 3 Csebény 0 1 Horváthertelend 1 2 Ibafa 3 2 Szentlászló 9 9 Boldogasszonyfa 4 1 Mozsgó 5 4 Szulimán 0 0 Almáskeresztúr 0 0 Somogyapáti 5 8 Basal 3 2 Patapoklosi 6 6 Somogyhatvan 4 3 Somogyviszló 3 4 Somogyhárságy 3 6 Magyarlukafa 3 3 Vásárosbéc 0 1 Nagydobsza 6 6 Kisdobsza Forrás: Eco Cortex Kft. 23

27 Születések számának előrejelzése 2007 re a Település neve közötti KSH adatok alapján Élveszületések száma 2007 Merenye 1 0 Tótszentgyörgy 3 2 Kistamási 1 2 Molvány 1 2 Nemeske 0 3 Pettend 5 5 Nagypeterd 3 4 Botykapeterd 5 2 Nagyváty 0 4 Ny.szenterzsébet 5 3 Rózsafa 2 4 Katádfa 1 2 Bánfa 3 3 Szentdénes 5 5 Dencsháza 6 9 Hobol 8 8 Szentegát 4 7 Kétújfalu 8 4 Bürüs 0 0 Gyöngyösmellék 4 6 Szörény 1 0 Várad 1 1 Zádor 4 3 Teklafalu 3 4 Endrőc 5 7 ÖSSZESEN Táblázat: Születések számának előrejelzése a Szigetvári Kistérségben és a tényleges élveszületések száma 8,2007 Az előrejelzések és a tényleges adatokat összevetésére csak a 2007 es évet tekintve van lehetőségünk. Ez alapján megállapítható, hogy évre mintegy 7% kal alacsonyabb élveszületést prognosztizált a KSH. A tények alapján települések 45% ában több, 30% ában kevesebb gyerek született 2007 ben, mint amennyi az előrejelzésekben szerepelt. Célszerű lenne megvizsgálni, évről évre összevetni a két adatot, figyelni, elemezni a trendeket. 8 Forrás: Eco Cortex Kft. által gyűjtött adatok és www. terport.hu 24

28 3.2.4 Vándorlási tendenciák A vándorlási egyenleg a 46 településből 8 településen pozitív. A többi településen ugyan változó intenzitással, de a migráció következtében folyamatosan csökken a népesség (6. táblázat). A kistérség negatív vándorlási egyenlege a megyei adatok többszöröse. Az elvándorlás legfőbb oka a kistérségben a mintegy másfél évtizede tartó gazdasági depresszió. A rendszerváltást követően a munkalehetőségek beszűkülésével, megszűntével a korábbi kedvező gazdasági folyamatok megfordultak a kistérségben, az itt élők elvesztették a megélhetésük alapjait, de a helyi alacsony ingatlanárak és a szűkös anyagi helyzet miatt nem tudnak kedvezőbb helyzetű térségbe költözni. Nincsenek megfelelő adatok arra vonatkozóan, hogy mely rétegeket érinti leginkább a migráció. Az elvándorlásban feltehetőleg leginkább az aktív korú, magasabban képzett rétegeket vehetnek részt. Azok, akik már a középiskoláikat sem a kistérségben, hanem a megyeszékhelyen végezték, vagy végzik, egyre lazuló kötődéssel viszonyulnak a kistérséghez. A magasabban képzett munkaerő számára nem is tud megfelelő munkahelyeket biztosítani a térség, hiszen kevés a magas hozzáadott értéket igénylő foglalkoztató. Az elvándorlás iránya elsősorban a kedvezőbb munkalehetőségeket kínáló távolabbi területek: a megyeszékhely, Budapest, illetve egyre gyakrabban a külföld. A kistérségbe történő bevándorlással kapcsolatban az állítható bizonyossággal, hogy egyrészt jelentős a külföldről történő bevándorlás, mely a kistérség kedvező természeti adottságaival magyarázható, másrészt feltehetőleg az alacsonyabb státuszú rétegek költöznek ki a magas fenntartású városi lakásokból az olcsón megszerezhető és fenntartható falusi ingatlanokba. 25

29 Állandó odavándorlás Állandó elvándorlás Vándorlási egyenleg évenként Vándorlási egyenleg Település összesen Szigetvár Csertő Almamellék Csebény Horváthertelend Ibafa Szentlászló Boldogasszonyfa Mozsgó Szulimán Almáskeresztúr Somogyapáti Basal Patapoklosi Somogyhatvan Somogyviszló Somogyhárságy Magyarlukafa Vásárosbéc Nagydobsza Kisdobsza Merenye Tótszentgyörgy Kistamási Molvány Nemeske

30 Állandó odavándorlás Állandó elvándorlás Vándorlási egyenleg évenként Vándorlási egyenleg Település összesen Pettend Nagypeterd Botykapeterd Nagyváty Nyugotszenterzsébet Rózsafa Katádfa Bánfa Szentdénes Dencsháza Hobol Szentegát Kétújfalu Bürüs Gyöngyösmellék Szörény Várad Zádor Teklafalu Endrőc Összesen Táblázat: A vándorlások számának alakulása a Szigetvár Dél Zselic TKT területén A sárga színnel kiemelt településeken pozitív a vándorlási egyenleg. Kék színnel a zsáktelepüléseket emeltük ki. 10 Forrás: 27

31 3.2.5 Korcsoportok létszámainak változása A korcsoportok szerinti megoszlást tekintve a települések kétharmadában a fiatal korosztályok (0 17 éves) aránya meghaladja az idősekét (60 év felett). Harminckét településen jellemző a fiatal korosztályok többsége, a legfiatalabb korosztály (0 5 éves) aránya azonban évről évre csökken. A korcsoportos arányok alakulásában a roma népesség növekedése is jelentős szerepet játszhat a hagyományosan magasabb természetes szaporodásuk miatt. A kistérség egyes településein arányuk kezdi meghaladni a harminc százalékot. A viszonylag kedvező fiatal korstruktúrát árnyalja azonban az is, hogy a kistérségből folyamatos az elvándorlás. A jelenlegi kedvező kép hosszú és középtávon várhatóan változni fog, a összességében a kistérség egészére az idősebb korosztályok túlsúlya lesz jellemző. A 46 településből 7 településen viszonylag kiegyenlített a fiatalok és az idősek aránya. A évesek száma csökkenő tendenciát mutat, a relatív arányuk a kistérség össznépességéhez viszonyítva emelkedik. A fiatalok és az aktív korúak arányának változásából látható, hogy kezd felnőni és belépni a munkaerőpiacra az a generáció, amely úgy nőtt fel, hogy a szüleik a 80 as évek végén, 90 es évek elején elveszették a munkahelyüket. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetben ennek a korosztálynak nagyon kevés esélye lesz az elhelyezkedésre. Ez súlyosbítani fogja a kistérség munkaerő piaci problémáit, és feltehetőleg a fiatal felnőtt korosztályok fokozódó elvándorlásával fog együtt járni. A települések közül 7 faluban jelentősen meghaladja a 60 éven felettiek aránya a fiatalabb korcsoportokét, ezek közé a települések közé tartozik Szigetvár is. A többi öregedő település döntően a fő közötti kategóriába tartozik. Az időseknek mind a száma, mind az aránya emelkedik. Klasszikusan elöregedőnek tekinthető település azonban csak néhány van a kistérségben: Almáskeresztúr, Szulimán, Szörény. A legkritikusabb helyzetben Szörény és Almáskeresztúr van, mindkét településen az állandó lakosságszám jóval 100 alatt van. 28

32 Település 0 17 év % év % 60 feletti % 0 17 év % év % 60 feletti % 0 17 év % év % 60 feletti % Szigetvár ,42% ,01% ,56% ,93% ,25% ,92% ,65% ,25% ,10% Csertő 94 22,54% ,15% 68 16,31% 94 22,12% ,71% 73 17,06% 96 22,43% ,21% 70 16,36% Almamellék ,52% ,62% 87 17,86% ,68% ,01% 85 17,45% ,31% ,85% 82 16,84% Csebény 23 20,72% 71 63,96% 17 15,32% 27 23,48% 71 61,74% 17 15,45% 26 23,64% 65 59,09% 19 17,27% Horváthertelend 22 25,58% 48 55,81% 16 18,60% 20 24,69% 45 55,56% 16 18,39% 22 25,29% 48 55,17% 17 19,54% Ibafa 55 22,45% ,90% 31 12,65% 51 22,08% ,23% 27 11,49% 55 23,40% ,98% 32 13,62% Szentlászló ,96% ,99% ,05% ,79% ,56% ,92% ,93% ,09% ,98% Boldogasszonyfa 98 20,00% ,37% ,63% 97 20,46% ,02% ,70% 97 20,64% ,81% ,55% Mozsgó ,55% ,65% ,80% ,53% ,14% ,43% ,24% ,93% ,84% Szulimán 50 18,94% ,44% 65 24,62% 52 19,77% ,13% 66 24,81% 50 18,80% ,64% 68 25,56% Almáskeresztúr 13 15,29% 48 56,47% 24 28,24% 12 14,12% 51 60,00% 22 26,83% 11 13,41% 49 59,76% 22 26,83% Somogyapáti ,85% ,16% 94 15,99% ,78% ,29% 97 17,54% ,51% ,41% ,08% Basal 39 19,90% ,78% 32 16,33% 40 20,83% ,02% 31 14,90% 47 22,60% ,46% 29 13,94% Patapoklosi ,48% ,96% 49 11,56% ,19% ,80% 54 13,08% ,33% ,38% 59 14,29% Somogyhatvan ,93% ,86% 57 14,21% ,60% ,45% 60 15,04% ,32% ,64% 60 15,04% Somogyviszló 64 23,62% ,46% 54 19,93% 61 21,86% ,35% 58 22,14% 54 20,61% ,54% 52 19,85% Somogyhárságy ,23% ,93% 84 17,83% 95 20,39% ,37% 85 17,93% 93 19,62% ,45% 85 17,93% Magyarlukafa 37 30,58% 73 60,33% 11 9,09% 40 32,52% 69 56,10% 14 12,39% 34 30,09% 67 59,29% 12 10,62% Vásárosbéc 55 26,32% ,33% 30 14,35% 48 23,76% ,38% 28 14,36% 45 23,08% ,54% 30 15,38% Nagydobsza ,14% ,57% ,29% ,15% ,89% ,17% ,03% ,52% ,45% Kisdobsza 58 21,40% ,04% 53 19,56% 61 22,02% ,65% 48 17,39% 60 21,74% ,23% 47 17,03% Merenye 64 20,45% ,30% 54 17,25% 66 20,82% ,51% 56 17,89% 58 18,53% ,98% 61 19,49% Tótszentgyörgy 36 19,67% ,20% 35 19,13% 35 19,44% ,56% 36 20,00% 35 19,44% ,56% 36 20,00% Kistamási 43 30,71% 85 60,71% 12 8,57% 43 30,07% 86 60,14% 14 9,93% 41 29,08% 87 61,70% 13 9,22% Molvány 46 20,18% ,65% 46 20,18% 45 19,57% ,57% 48 21,52% 43 19,28% ,54% 45 20,18% Nemeske 57 19,59% ,79% 60 20,62% 56 19,44% ,72% 60 21,28% 55 19,50% ,22% 60 21,28% Pettend 49 28,99% 98 57,99% 22 13,02% 50 30,86% 90 55,56% 22 14,29% 49 31,82% 82 53,25% 23 14,94% Nagypeterd ,06% ,90% ,04% ,26% ,45% ,39% ,00% ,77% ,23% 29