TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN"

Átírás

1 ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN KÓDSZÁM: ÁROP-1.A

2 1. A Mohácsi Járás A Mohácsi Járás települései földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató településcsoport, amely a települések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. Meghatározó funkciói az önkormányzati, közszolgáltatási szerep, melybe a szociális ellátás is beletartozik, területfejlesztési funkció, államigazgatási feladatok ellátása. A térség természetföldrajzi adottságai elsősorban a mezőgazdaság számára kedvezőek. A mezőgazdaságot hagyományosan magas színvonalú művelési kultúra jellemzi, mind növénytermesztése, mind állattenyésztése meghaladja az országos színvonalat. Az ipar szerepe mérsékeltebb, mezőgazdasági feldolgozóipari, de főként könnyűipari vállalatok alakultak át, szűntek meg a rendszerváltást követően. A járás területe 600,98 km2, népessége pedig fő, így népsűrűsége az adatok alapján 57 fő/km2 a január 1-jei statisztikai adatok alapján. A járást a következő települések alkotják: Bár, Bezedek, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Görcsönydoboka, Himesháza, Homorúd, Ivándárda, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Lippó, Majs, Maráza, Mohács, Nagynyárád, Palotabozsok, Sárok, Sátorhely, Somberek, Szebény, Székelyszabar, Szűr, Udvar, Véménd. A járást alkotó 26 település közül csak Mohács rendelkezik városi ranggal. A települések nagy része az apró- és kistelepülés kategóriába tartozik, sok közöttük a zsáktelepülés. A 26 településből 19 népessége nem éri el az 1000 főt, Mohácson kívül pedig csak Lánycsók népessége haladja meg a 2000 főt. A térséget alapvetően az infrastrukturális feltételek gyengesége, a vasúti közlekedési lehetőségek fokozatos romlása, a távolsági autóbuszjáratok gyakoriságának csökkenése jellemzi. A villamos-energia ellátás minden településen megoldott, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szintén 100%-os. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt az elmúlt években. 1

3 Valamennyi, a Mohácsi Járáshoz tartozó település tagja a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A Társulás vállalt tevékenységei a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében: 1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 57. (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás vonatkozásában a Társulás fenntartja, szakmailag koordinálja a II.1. pontban foglalt intézményeket. 2. A Társulás fenntartja, szakmailag koordinálja a Sztv ában foglalt jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szolgáltató intézményeket (Egyesített Szociális Intézmény, Sombereki Szociális Otthon). 3. A Társulás szakmai tevékenységével segíti a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57. (1) bekezdésében meghatározott szociális alapellátási formák közül a családsegítés, és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 15. (2) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti 2

4 szolgáltatás biztosítását a fenntartásában működő Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat intézményein keresztül. 4. A Társulás segíti, koordinálja a évi XXXI. törvény (továbbiakban Gytv.) 43. alapján gyermekjóléti alapellátások közül gyermekek nappali ellátásának együttes szervezését. 5. A Társulás gyakorolja a fenntartói jogokat a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57. (2) bekezdés a) pontja szerinti időskorúak ápolását és gondozását nyújtó alábbi intézmények tekintetében: - Egyesített Szociális Intézmény (7700 Mohács, Gólya u.42.), - Sombereki Szociális Otthon (7728 Somberek, Dózsa György u.19.); 6. Az Sztv. 57. (2) bekezdés d) pontja valamint a 80. (3) bekezdés a) pontja szerint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időskorúak gondozóháza) biztosítása céljából fenntartja az Egyesített Szociális Intézményt. 7. A Társulás segíti az egészségügyi alapellátás szervezését, ezen belül a központi ügyelet szervezését. 8. A Társulás végzi a települési szilárd és/vagy folyékony hulladékgyűjtés és -kezelés közös szervezését. 9. A Társulás végzi az útkezelői (útüzemeltetői és fenntartási) feladatok szervezését. 10. A Társulás végzi a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás közbeszerzési eljárásainak szervezését és bonyolítását, valamint segíti tagjai közbeszerzési eljárásainak szervezését. 11. A Társulás végzi a Társulást létrehozó valamennyi település és azok költségvetési szervei vonatkozásában a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátását, e célból a Társulás a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatalban elkülönült munkaszervezetben 1 fő, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező köztisztviselőt foglalkoztat, akik fölött a munkáltatói jogokat Mohács Város Jegyzője és polgármestere gyakorolja. 12. A Társulás végzi a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tevékenységet az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XC. törvény 3. (1) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari mikro-társulások tekintetében. 13. A Társulás működteti a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 44. c) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát. 3

5 14. A Társulás szervező tevékenységével segíti egyes sporttevékenységek térségi ellátását, feladatokat vállal diáksport-, valamint a szabadidősport térségi szervezésében, ezen tevékenységével segítséget nyújt a sport céljait szolgáló létesítmények szolgáltatásainak biztosításhoz, valamint közös pályázatok készítésével és benyújtásával segíti a sport feltételeinek javítását a kistérségben. 15. A Társulás szervező tevékenységével segíti a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvényben meghatározottak szerint az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítését, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátásának biztosítását; ennek érdekében kistérségi energetikust alkalmaz. A 43 települést magában foglaló társulás a szociális ellátórendszer kiépítésével és működtetésével kiemelkedő részt vállalt a szociális szolgáltatások nyújtásában. Az ellátórendszer megfelelő, színvonalas működtetése érdekében az alábbi intézményeket tartja fenn: - Egyesített Szociális Intézmény (7700 Mohács, Gólya u. 42.) - Sombereki Szociális Otthon (7728 Somberek, Dózsa Gy. u. 19.) - MTKT Idősek klubja Himesháza (7735 Himesháza, József A. u. 1.), - MTKT Gondozási Központja Lippó (7781 Lippó, Kun Béla u. 53.), - MTKT Idősek Klubja Majs (7783 Majs, Kossuth u. 304.), - MTKT Idősek Klubja Sátorhely (7785 Sátorhely, Perényi 19.), - MTKT Idősek Klubja Véménd (7726 Véménd Szabadság tér 8.) - MTKT Idősek Klubja Dunaszekcső (7712 Dunaszekcső, Halász u. 4.) - Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (7700 Mohács, Eötvös u. 6.) - Bóly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (7754 Bóly, Nyárádi u. 2.) A Mohácsi járás székhelye Mohács, amely területi kiterjedése, földrajzi elhelyezkedése, lakosságszáma és közigazgatási szerepe alapján is a legjelentősebb település a térségben, emellett Baranya megye harmadik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, illetve Magyarország legdélebbi Duna parti települése. Mohács Város Önkormányzata január 1. óta látja el és fogja össze a járás székhelyeként a térséggel kapcsolatos közszolgáltatási, területfejlesztési és közigazgatási feladatokat. 4

6 2. Települési Helyi Esélyegyenlőségi Programok Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel a települési önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzítették az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az elkészült és elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programmal összehangolták a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonták az önkormányzat partneri kapcsolatrendszerét; a nemzetiségi önkormányzatok képviselőit, a köznevelés állami, önkormányzati és nem állami intézményfenntartóit, vezetőit, a szociális intézmények állami, önkormányzati és nem állami intézményfenntartóit és vezetőit, a településen működő egészségügyi ellátás vezetőit, a családsegítő és gyermekjóléti intézmények fenntartóit és vezetőit, a civil kezdeményezések szervezőit, továbbá mindazokat, akik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 58/B. -a által előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselői, résztvevői. Az esélyegyenlőségi programban foglalt helyzetelemzés a településeken élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére esetleg korlátozott maradhat a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőtlenségi intézkedések nélkül. A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. 5

7 3. A térségi esélyegyenlőségi együttműködések összehangolásának célja A térségi esélyegyenlőségi együttműködések összehangolásának célja, hogy a projektben résztvevők a járási szintű esélyegyenlőségi problémákra (foglalkoztatási problémák, társadalmi konfliktusok, humánszolgáltatások, stb.) megoldást találjanak a járás településeinek különböző szervezeteinek és szektorainak bevonásával. A fő cél a jelenlegi esélyegyenlőségi problémák feltárása és globális javaslatok kidolgozása, majd ezek új esélyegyenlőségi programba foglalása. Az esélyegyenlőségi programok elsődleges célja, hogy a mindennapi élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést, és előmozdítsa az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán kritérium, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célkitűzést szolgálja, hogy a település minden polgárának esélye legyen egy olyan életpálya megtervezésre, amely nem ütközik akadályokba a munkavállalás, az oktatás, a minőségi szolgáltatások elérése területén. Elsődleges szempont, hogy mindez úgy valósuljon meg, hogy független maradjon attól, hogy az egyén nő vagy férfi, fiatal vagy idős, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása, vagy a jövedelmi helyzete. Az egyenlőtlenségek kialakulásában a területi települési, valamint kulturális és nyelvi különbségek is jelentős szerepet játszanak. Az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása, támogatásuk a járás teljes területén, minden településén kiemelt cél. A célcsoportok segítése mellett a járásban felmerülő foglalkoztatási problémák megoldása, társadalmi konfliktusok megelőzése és kezelése, az elvándorlás visszaszorítása, valamint a helyben elérhető közszolgáltatások kiszélesítése és komplexebbé tétele is kiemelt célkitűzés a Mohácsi Járásban. 6

8 4. A programok szakmai bemutatása Az első találkozókon a felgyűlt tapasztalatokat osztották meg egymással a résztvevők: a civil szervezetek, egyházak, cégek, nemzetiségi önkormányzatok küldöttjei. A járási szintű felzárkóztatási kerekasztalon belül a helyi esélyegyenlőségi terveket hasonlították össze a résztvevők. A bevont települések esélyegyenlőségi tervei nem egy közös sablon alapján készültek, így eltéréseket tartalmaztak a megvalósításokban, amelyekből ki lehetett választani a lehető legjobbat. E rendezvények során az önkormányzatok megismerhették egymás esélyegyenlőségi terveit, így egy jó gyakorlatot tudnak majd kialakítani belőlük. A tevékenység célja tulajdonképpen az volt, hogy a különböző gyakorlatokat az Esélyteremtő Programtervbe egységesítve foglaljuk össze. A kerekasztal ülések további célja volt a járási önkormányzatai esélyegyenlőségi programjainak és azok megvalósulásának áttekintése. A moderátor által vezetett egyeztetéseken minden témával kapcsolatos problémát megvitattak a résztvevők. Ezeken a rendezvényeken jelen volt a Türr István Képző és Kutató Intézet területi szakértője is, aki szakértelmével támogatta az Esélyteremtő Programterv létrejöttét. 7

9 5. Együttműködés a térségi esélyegyenlőségi együttműködések összehangolása érdekében A problémák komplex, eredményes és költséghatékony kezelése csakis a járás területén működő és jelenlévő önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági és egyházi szereplők bevonásával történhet, így Mohács Város Önkormányzata arra törekedett, hogy a projektbe bevont szereplők között olyan kommunikációt alakítson ki, amelyből a jövőben a lehető legszélesebb összefogás és együttműködés bontakozhat ki. A térség önkormányzatainak alapvető érdeke, hogy 1. csökkenjenek a társadalmi konfliktusok, az egyes társadalmi rétegek leszakadása, és ahol lehetséges, előzzük meg ezeket; 2. a hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők, romák és mélyszegénységben élők) életminősége javuljon, képessé váljanak helyzetük javítására; 3. az egészségügyi, szociális, oktatási, képzési, foglalkoztatási szolgáltatások (együttesen humán szolgáltatások) egymással együttműködve, jó színvonalon, komplexen működjenek, és javuljon ismertségük, az igénybevételük hozzáférhetősége; 4. a helyi vállalkozások jussanak hozzá a nekik megfelelő munkaerőhöz, fejlődjenek, amely a hátrányos helyzetű munkavállalóknak is lehetőséget teremt a for profit szektorban vagy a szociális gazdaságban (gazdasági, természeti, társadalmi fenntarthatóságra törekvő, de egyben esélyteremtő térség alakuljon ki); 5. a humán szolgáltatások területén minél nagyobb mértékű EU-s fejlesztési forrás érkezzen a járásba, valamint a meglévő erőforrások hatékonyabban hasznosuljanak; 6. mindezekhez kapcsolódó fontos feltétel, hogy érdemi párbeszéd és jól működő partnerség alakuljon ki a résztvevő szervezetek között. A járási szintű együttműködések erősítése tevékenységein belül szervezett rendezvények eredményeként az Önkormányzat az esélyegyenlőség terén a lehető legtöbb információt kapta meg azoktól, akik a célcsoportokkal közvetlen kapcsolatban állnak. A rendezvények további eredménye, hogy az együttműködő szervezetek megismerték egymást és aláírásra kerültek az együttműködési megállapodások. 8

10 A nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és egyházközösségek a járás lakosságának széles rétegét elérik, fontos véleményformálók és olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyekkel képesek aktivizálni az esélyegyenlőségben érintett releváns szereplőket. A Mohácsi Járás önkormányzatai nagy gondot fordítanak az esélyegyenlőségi kérdések fontosságára, működésük során érvényesíteni kívánják az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelést érintő intézkedések érdekében együttműködnek az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A nemzetiségi önkormányzatok nagy jelentőséggel bírnak a nemzetiségi hagyományőrzésben, a kultúra megismertetésében. Közreműködnek a gyermekek és idősek kulturális tevékenységeinek támogatásában, a generációk kapcsolatát erősítő rendezvények lebonyolításában. Egyes településeken iskolakezdésnél tankönyvtámogatást biztosítanak a gyermekek számára forrásaikhoz mérten. Ünnepek alkalmával műsorral szórakoztatják az érdeklődőket, és élelmiszer csomagot állítanak össze a rászorulóknak. A közösségi szolidaritás megnyilvánulásának legjobb példái a civil, önkéntes összefogások, melyekkel az esélyegyenlőség szempontjából érzékenyen érintett társadalmi csoportok mindennapjait lehet és kell is segíteni. Sokféle szolgálatra jönnek létre, például tehetséggondozás, adományokkal történő segítés, nővédelem, érzékszervi, mozgásszervi betegségben szenvedők segítése, függőség leküzdése. A civil egyesületek vonatkozásában elmondható, hogy a települések többségében aktív élet zajlik. A kulturális egyesültek, szerveződések jelentős szereppel bírnak kulturális rendezvények szervezése, támogatása tekintetében. Aktív szerepet vállalnak a közösség életében, a szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújtanak segítséget. A sportegyesületek fontos szerepet töltenek be, a labdarúgó mérkőzéseken nézőként minden lakos részt vehet. A működő nyugdíjas klubok programokat szerveznek, és fontos összekötő kapocsként funkcionálnak az idős személyek és az önkormányzat között. Néhol jótékonysági vásárokat 9

11 szerveznek, ahol a rászorulók jelképes összegért juthatnak hozzá számukra szükséges ruházati és háztartási cikkekhez. Lánycsókon példaértékűnek mondható a civil egyesületek összedolgozása. Hármas egységet alkotva a fiatalok, az idősek és az egyház rendszeresen közösen megrendezett programokat kínálnak a település lakóinak, elősegítve ezzel a generációk közötti hatékony kommunikációt és együttélést. Az egyházak jelentős szereppel rendelkeznek a járás településeinek szemléletformálásában. Olyan bizalmi kapcsolatban vannak a hívőkkel, amely egyértelműen elősegíti a járási szintű Esélyteremtő Programterv sikerességét. Az egyházközösségek szellemi indíttatásukból fakadóan meghatározó szerepet játszanak a fiatalok, az idősek és a hátrányos helyzetűek támogatásában. A projekt megvalósítása során gazdasági szereplők bevonása is megtörténik azért, hogy a társadalomban a foglalkoztatás és az életminőség is fellendüljön. Az Önkormányzat olyan vállalkozásokkal számolt, amelyek tevékenységei széles skálán mozognak és az egész járásban tevékenykednek, elérik a lakosság nagy részét és napi szintű kapcsolatuk van velük. Ezek a cégek tapasztalataikkal, ötleteikkel elősegítik a járási szintű Esélyteremtő Program megalkotását. A helyi lakosság számára véleményformáló ereje van az őket foglalkoztató vállalkozásoknak, ezért fontos a piacon szereplő vállalkozások bevonása a projektbe. A for-profit szereplők főként a foglalkoztatás területén tudnak bekapcsolódni az esélyegyenlőségi programokba, illetve önkéntes munkával és adományok nyújtásával segítenek. Többnyire a helyi rendezvények lebonyolításához nyújtanak anyagi és tárgyi segítséget. A kerekasztal beszélgetések során említésre került, hogy ösztönözni kellene őket hátrányos helyzetű csoportok (pl. nők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők) foglalkoztatására. A projektbe bevont egyéb intézmények: Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mohácsi Tankerülete, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mohácsi Tagintézménye. Összegzésképpen megállapítható, hogy fontos lenne arra ösztönözni a különböző egyesületeket, hogy próbálják bevonni tevékenységükbe a hátrányos helyzetű személyeket, 10

12 elősegítve ezzel a közösséghez való tartozás érzésének kialakulását, aktív társadalmi élet folytatását. Valamennyi településen összefogásra lenne szükség, mivel mindenki a maga területén dolgozik, viszont a célcsoportok érdeke azt diktálná, hogy a tevékenységek összehangoltak legyenek. 11

13 6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségével kapcsolatban felmerült javaslatok, fejlesztési lehetőségek: A beszélgetések során igen sok problémát említettek a települések képviselői. Gondnak látják, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők nem vehetnek részt képzéseken, ezáltal nem tudnak előrelépni. Említésre került, hogy piacképes képzésekre nagy igény mutatkozik. A területükön nem működik olyan civil szerveződés, amely mélyszegénységben élőkkel foglalkozik, pedig egy ilyen mozgalom támogatásában látnának fantáziát. Minden településen magas a tartós álláskeresők száma, éppen ezért célkitűzésként jelenik meg pályázatok benyújtása a Munkaügyi Központ felé közfoglalkoztatott státusz igénylésére, illetve a közfoglalkoztatás időtartamának növelése vagy folyamatos programok biztosítása. Kettős a dolog, mivel egyértelműen látható, hogy a legnagyobb vagy az egyetlen foglalkoztató több településen is maga az Önkormányzat, így e helyeken egyértelműen a legjobb lehetőség a munkavállalásra a közmunka. Azonban az is tapasztalható, hogy több személy nem is kíván ebből a körből kikerülni. Nagy gond, hogy a munkaerőpiacon megszerezhető jövedelem sok esetben alig magasabb a közmunkával megkereshetőnél. A különböző szociális ellátások megállapításánál pedig a foglalkoztatást helyettesítő támogatás Ft-os összegét veszik figyelembe, így összességében rosszabbul jár az érintett az elhelyezkedéssel, mivel elesik a jövedelemhatár átlépése miatt a támogatási lehetőségektől, mint például gyermekvédelmi kedvezmény, közgyógyellátás. A rendszer arra ösztönöz, hogy ne keressen a szegénységben élő személy bejelentett munkát, mivel a közmunkásként kapható, feketemunkával kiegészített jövedelemmel jobb megélhetést biztosít. Az önkormányzatok folyamatosan törekednek arra, hogy kapcsolatot tartsanak a képző intézményekkel, és a piaci viszonyoknak megfelelő szakmaszerzést támogassák. A települések számára folyamatos problémát jelent az alacsony végzettségű lakosság. Az a tapasztalat, hogy a helyi vagy környékbeli általános iskola elvégzését követően a diákok a mohácsi középiskolákba kerülnek. Itt két kimenetel lehetséges. Megfelelő végzettséget szerezve más településen dolgozva kamatoztatják tudásukat, vagy az iskolát nem befejezve hazakerülnek, és ott újratermelve a problémát, az álláskeresők táborát gyarapítják. Az 12

14 önkormányzatok egyértelmű célként fogalmazták meg azt, hogy olyan képzési programokat biztosítsanak, melyekkel piacképes szakma szerezhető. Gondot okoz továbbá, hogy a családi mintázatot követve a 16 éves korukat betöltött fiatalok otthagyják az iskolát, és a munkaerőpiacon próbálnak boldogulni, jó eséllyel újratermelve a munkanélküliséget. A korai iskolaelhagyást megelőzendő érdemes lenne ifjúságsegítőt alkalmazni, aki, mint kortárs, nagy hatással lehet a fiatalokra. A tartós álláskeresők sok esetben motiválatlanok, nem mennek az információ után, így az érintett önkormányzatok arra törekednek, hogy Munkaügyi Központtal való szoros kapcsolattartás eredményeképpen javítsák a helyzetüket. A kapcsolattartás eredményeképpen tudomásukra juthatnak a tanfolyami lehetőségek és a legújabb képzési formák. A jövőben fel kívánják térképezni a hiányszakmákat, és szakképzésre irányítják az érdeklődőket. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokat megfogalmazók fontosnak tartották, hogy naprakész, a település egész lakosságára vonatkozó, releváns adatokat tartsanak nyilván. Ezen adatbázis nem létezik, vagy csak részben áll rendelkezésre. A Munkaügyi Központtal hatékonyabb kapcsolat fenntartását tűzték ki többen célul, mely nehézségekbe ütközik, hiszen adatvédelmi okokból az elhelyezkedés segítéséhez feltétlenül szükséges információk kiadására nincs lehetőség. Lényeges, hogy a települések saját adatbázist kezeljenek, mivel így képet kaphatnak az álláskeresők legfontosabb mutatóiról (nem, kor, iskolai végzettség, stb.), a benne szereplők pedig pontos információk birtokában könnyen kiközvetíthetőek lesznek a kínálkozó álláshelyekre mentorálás mellett. A tartós munkanélküliek megsegítésére hasznos lenne mentorhálózat létrehozása. A Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kidolgozott egy Munkaerő Piaci Programot, melynek segítségével pontos képet kaptak a betöltetlen álláshelyekről, illetve az ezekben való elhelyezkedéshez szükséges képesítésekről. A Szolgálat új feladatként aktív munkaerő piaci részvételt erősítő program kialakítását és megvalósítását tűzte ki célul, mely keretében a tartósan munkanélküliek, egészségkárosodottak, iskolázatlanok és a munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok társadalmi integrációjának elősegítését, foglalkoztathatóságának fejlesztését, önálló életvitelük erősítését tartja szem előtt. Első lépésként feltérképezték az ellátási területükön fellelhető munkalehetőségeket, rehabilitációs állásokat, továbbképzéseket, tanfolyamokat, ezekről adatbázis készítettek, majd 13

15 felvették a munkaadókkal a kapcsolatot és felmérték az igényeiket. A felmérésben szerzett lehetőségekről tájékoztatták álláskereső ügyfeleiket. E programban jelentős szerepet kap az egyéni készségeket, képességeket, motivációt és megküzdési stratégiát erősítő illetve önállóbb életvitelt célzó szociális munka célirányos és eredményorientált, ügyfélközpontú eszközkészletet alkalmazva. Módszereik: - Álláskereső ügyfeleik számára egyéni, csoportos segítő beszélgetés. - Készség- és kompetenciafejlesztő tréningeken önéletrajzírás elsajátítása. - Lehetőség teremtése és támogatás nyújtása az ügyfelek korábban félbehagyott iskolai tanulmányainak befejezéséhez, szakképzéseken való részvétel segítése. - Segítségnyújtás az egyéni álláskeresésben, állás interjúra való felkészítés. - Álláskeresői klub létrehozása, működtetése egyéni érdeklődés alapján. A program céljai: - Megtalálni a folyamatba bevont szereplők (munkaadók, álláskeresők, oktatási intézmények, szociális szolgáltatók) számára a megfelelő perspektívát és ezeket meg is valósítani. - Az érintett felek igényeinek összehangolása és közvetítés közöttük. - A felmért adatok alapján a kereslet-kínálat közötti összefüggéseket felkutatása. A Helyi Esélyegyenlőségi Programok közül több célul tűzte ki korábban szociális szövetkezet létrehozását, azonban eddig nem került ilyenre sor. A térség több településén kevés lehetőség van a helyben foglalkoztatásra, és a közmunka után nincs, vagy korlátozottak a továbblépési lehetőségek. A szociális gazdaság fejlesztése megoldást jelenthet a problémára, továbbá segítené a hátrányos helyzetűek számára a kilépést a munkaerőpiacra. Saját földdel a legtöbb önkormányzat rendelkezik, gazdaságot is működtetnek, a megtermelt javak pedig valamilyen formában a rászorulókhoz kerülhetnének. A gyermekvédelmi kedvezményben szereplő ingyenes étkeztetéshez egyes településeken az eddigiekben is felhasználták a megtermelt javakat. Valamennyi településre jellemző a tartozások felhalmozódása. A települések lehetőségeikhez mérten támogatni próbálják a szociálisan rászorulókat. Leginkább szociális tűzifa, méltányossági közgyógyellátás, élelmiszer-csomag és települési támogatás formájában nyílik erre lehetőség. Segítség lehet a feltöltős (víz és áram) mérőórák felszerelése az önkormányzat közreműködésével. 14

16 A mélyszegénység problémájának megoldásában segítséget jelenthet, ha az érintettek felvennék a kapcsolatot a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A helyi családgondozóval való személyes találkozót követően lehetőség nyílna bizalmi kapcsolat kialakítására, melynek köszönhetően talán kimozdítható lenne a személy jelenlegi beszűkült helyzetéből. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fontos tényező a felzárkóztatás tekintetében, mivel munkatársaik friss információkkal rendelkeznek az aktuális képzési lehetőségekről, illetve az igénybe vehető ellátási, támogatási formákról, illetve életvezetési tanácsadás keretében segítségben részesülhetnek a háztartás bevételeinek hatékony felhasználásában. A roma lakosság számára fontos lenne egy példakép, akire felnézhetnek. Javaslatként felmerült, hogy előadásokat tarthatnának olyan roma származású személyek, akik sikeresek voltak a maguk területén. 15

17 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE VIZSGÁLATA SORÁN A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK A (tartós) munkanélküliek száma magas A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN FELMERÜLT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK - pályázatok benyújtása a Munkaügyi Központ felé közfoglalkoztatás finanszírozására, - szociális szövetkezet megalakulásának elősegítése, - a közfoglalkoztatási programok időtartamának növelése/és vagy folyamatos programok biztosítása, - a Munkaügyi Központ szervezésében munkaerő-piaci felkészítő és motivációs tréning beindítása, Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása. - pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok folyamatos nyilvántartása, - hatékonyabb kapcsolat a területileg illetékes munkaügyi központtal, - pályázatok benyújtása több foglalkoztatást elősegítő pályázati programra, - a kistérség e területre vonatkozó koncepcióinak, programjainak figyelembe vétele a foglalkoztatás előmozdítására, a munkanélküliség kezelésére vonatkozó stratégiai dokumentumok elkészítésénél Állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése, célzottabb, hatékonyabb, magasabb színvonalon történő biztosítása - pontos, a település egész lakosságára vonatkozó, naprakész, releváns adatok folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, A KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK SORÁN FELMERÜLT JAVASLATOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK közfoglalkoztatás szociális szövetkezet megalakulásának elősegítése, a Családsegítő Szolgálat Munkaerő Piaci Programja a civilek és a nemzetiségi önkormányzatok feladatvállalásai tanácsadás a gondozás során önsegítés előrefizetős mérőórák 16

18 Alacsony vagy nem kurrens végzettség Közüzemi számlák felhalmozódása, komfortvesztés Adósságkezelési szolgáltatás hiánya - olyan helyi szociálpolitikai stratégia kidolgozása, amelynek révén közép- és hosszú távon segítséget tud nyújtani az önkormányzat a családoknak, - szolgáltatás szervezettebbé tételével a hatékonyság fokozása, - felzárkóztatási programok szervezése, - tájékoztató és képzési lehetőségek megismertetése, - életvezetési tanácsadás A szakképzettség állapotának felmérése és eredménytől függően szakképzések szervezése - alacsony iskolai végzettségűek feltérképezése, szakképzettségük felmérése, a felmérés kiértékelés - adatgyűjtés a Munkaügyi Központtól, - kapcsolatfelvétel felnőttoktatási intézményekkel, - hiányszakmák feltérképezése, - átképzési terv elkészítése, - hiányszakmák képzéseire való jelentkezéshez tanácsadás, - képzések megszervezése - kapcsolatfelvétel a potenciális foglalkoztatókkal, - alapkompetencia megszerzését elősegítő és szakképesítést nyújtó képzések indítása. Komfortvesztés megakadályozása: a felhalmozódott rezsiköltségek megszüntetése, - résztvevők körének meghatározása - tájékoztatás az előre fizetős mérőórákról, - védett fogyasztói rendszerbe történő felvétel, - lakásfenntartási támogatás igénybevevőinek növelése - életvezetési tanácsadás Mohács városával való társulás az adósságkezelési szolgáltatás biztosítására. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében az adósságkezelési szolgáltatáshoz megfelelő képzettségű szakember biztosítása. felszerelésének elősegítése a felnőtt lakosság számára a hiányszakmákra koncentráló piacképes képzések szervezése prevenció gyermekkorban oktatás, nevelés, tanítás specifikusságának jelentősége (SNI, tanulási nehézségekkel küzdők, magatartászavarok) életvezetési tanácsadás jövedelmi javak beosztása előrefizetős mérőórák felszerelésének elősegítése 17

19 A célcsoport életkörülményeiről történő adatbázis hiányos Tartós munkanélküliek elhelyezkedést gátló motiválatlansága és informálatlansága A pályakezdő fiatalok nem rendelkeznek munkatapasztalattal, így elhelyezkedésük nehezebb Tömegközlekedés hiánya Egészségügyi ellátás hiányosságai, egészségügyi szűrések, egészséges, tudatos életmód hiánya. Szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés helyben nem biztosított. Átfogó felmérés az adathiányok pótlására - minden célcsoport esetében az adathiányok felderítése, - kapcsolatfelvétel a célcsoportokkal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, szakemberekkel, - az adatok beszerzése után a problémák feltárása, - fejlesztési lehetőségek felkutatása, - intézkedési tervek készítése Munkaügyi Központtal, TKKI-vel való együttműködés útján személyiségfejlesztő tréningek szervezésével, mentorhálózat létrehozásával a tartós munkanélküliek mentális támogatása. - egyéni beszélgetés megszervezése, kiértékelése, - munkaerő-piaci tréning szervezése, - munkavállalást segítő információk biztosítása - pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatát segítő foglalkoztatási formák megteremtésének kezdeményezése a Munkaügyi Központnál, - önkéntes programok indítása, kiterjesztése Menetrendszerinti tömegközlekedési járat számok növelése - igényfelmérés - igényfelmérések összesítése, ezek továbbítása a Pannon Volán RT-NEK - új volán járatok üzemeltetése A településen élő személyek egészségügyi helyzetének javítása - egészségnap rendezése a közoktatási intézményekkel együtt, - falugondnoki szolgáltatás hatékonyabbá tétele, a rászoruló hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő személyek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése érdekében, - mozgáskultúrák általános megkedveltetése, egészséges életmód, táplálkozás kapcsán szemléletformálás útján, helyi programokkal egybekötve együttműködés a PTE-BTK Társadalom és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszékkel a Családsegítő Szolgálat Munkaerő Piaci Programja csoportok megszervezése adott településen önkéntes kötelező bemutatni az önkéntes feladatvállalás előnyeit az önkéntes munkát vállalók nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkaerő piacon Dél-Dunántúli Közlekedési Központ Zrt-vel való egyeztetés falubusz háziorvos szűrővizsgálatokra beutaló körzeti ápolónő: vércukor, magas vérnyomás szervezett beszállítás egészségügyi ellenőrzésre nőgyógyászat, tüdőgondozó, labor 18

20 Hivatalos ügyek intézésének nehézsége, álláskeresési technikák ismeretének hiánya Közösségi, kulturális élet hiánya, szűkös sportolási lehetőség Lakhatás - egyszerűbb szűrővizsgálatok biztosítása helyben (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, túlsúly) Hivatalos ügyek intézése, álláskeresési technikák megismertetése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. - érintettek körének felmérése - kompetenciák felmérése - kompetenciák fejlesztése, álláskeresési technikák elsajátítása Közösségi, kulturális programok Sportegyesület támogatása - kapcsolatfelvétel a partnerekkel - események szervezése - visszacsatolások nyomon követése Településkép javítása olyan pályázatok megcélozása, amelyek révén biztosítható a település infrastrukturális feltételrendszerének megerősítése, javítása, valamint a középületek állagmegóvása, javítása. információ hiány nm hatáskör szerinti feladatellátás mentor foglalkozások szervezése civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok bevonása szociális bérlakás kiutalásáról szóló helyi rendelet lakás állagmegóvásának ellenőrzése szükséglakás család életvitelének ellenőrzése, javaslatok 19

21 7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek esélyegyenlőségével kapcsolatban felmerült javaslatok, fejlesztési lehetőségek: Szorosabbra kell fűzni az eddigi alapszintű kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat és a helyi óvodák között annak érdekében, hogy a gyermekek esetleges problémái a lehető legfiatalabb korban felszínre kerüljenek. Sok kistelepülésen nincs oktatási intézmény, vagy csak alsó tagozatos oktatás van. Az iskolába járás és a beilleszkedés segítése az önkormányzatok feladata. Az új közösségbe kerülés törést okoz a fiatalok életében. Ilyen esetekben feladatot jelent a közösség erősítése, csoportkohézió kialakulásának segítése. Megoldást jelenthet a fiatalok számára megfelelő színvonalú, a közösségi élet gyakorlására megfelelő tér. Fontos lenne a középiskolások mellett az általános iskolásokat is felkarolni, hogy egyetlen tehetség se vesszen el. Magas a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, akik integrált oktatásban vesznek részt, nem megfelelő keretek között. A későbbiekben középiskolás korra e fiatalok társaik között képtelenek a felzárkózásra, emiatt pedig sok esetben még a szakma megszerzése is akadályokba ütközik. A Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleményét érdemes minden kérdéses esetben kikérni, mivel az ebben a korban keletkező hátrány a későbbiek során ledolgozhatatlan. Óriási gondot jelent, hogy olyan gyermekek is iskolába kerülnek, akiknél az érettség hiánya egyértelmű, ez pedig rögtön nagy hátrányt jelent az esélyegyenlőség területén. Sok a problémás család, az értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermek, nekik a lehető leghamarabb szakemberekhez kell kerülniük, hogy hátrányaik kompenzálhatóak legyenek a lehető legrövidebb idő alatt. Az iskola és az óvoda közötti átmenetet megkönnyítendő a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat korábban előadássorozatot szervezett, melyet a jövőben is folytat, amennyiben igény mutatkozik rá. Az előadásokon a szülők választ kaphattak az óvoda működésével 20

22 kapcsolatos kérdéseikre, megismerhették annak módszertanát. Pszichológus szakember segítségével megismerhették a gyermek szocializációs folyamatát, illetve a tanítóktól megtudhatták, hogy mi vár rájuk az iskolában, milyen módszerek segítségével könnyítik meg a beilleszkedést. Valamennyi településen találhatók üresen álló épületeket (régi óvoda-, iskolaépület, plébánia). Ezek az épületek megfelelőek lennének a gyermekek nyári táboroztatásának, napközbeni ellátásának helyszínéül. Az otthoni rossz szocializációs közegben nevelkedők számára megoldás lehet a kollégiumi elhelyezés. Így a hét nagy részében szigorú napirend szerint élnének, ami komoly segítség lenne számukra felnőtt életükben. Egyre több olyan fiatal bukkan fel, akikről szüleik 18. életévük betöltését követően már nem kívánnak gondoskodni. Az említett fiatal felnőttek még tanulmányaikat folytatják, emiatt pedig megélhetésüket nem tudják fedezni. A Segítő Barátok Jótékony Egyesülete anyagilag támogatja őket, azonban elszállásolásukról nem tudnak gondoskodni. Megoldás lehetne, ha legalább egy kollégium nyitva lenne hétvégenként, mely intézmény befogadná őket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma stagnál, így annak hirdetése feladatot jelent. A Családsegítő Szolgálat munkatársai folyamatos kapcsolatban vannak a legproblémásabb családokkal, így a tájékoztató munkába ők is bevonhatók. A Szolgálat szívesen nyújt segítséget a különböző családtámogatási ellátásokhoz való hozzájutás megszervezésében, nyomtatványok kitöltésében is. 21

23 A GYEREKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE VIZSGÁLATA SORÁN A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK Magas az elhanyagolt, veszélyeztetett gyermekek száma. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett. A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN FELMERÜLT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése - jelzőrendszer tagjaival kapcsolatfelvétel - veszélyeztetettek körének felmérése - veszélyeztetettségi típusok bontása, - beavatkozási területek beazonosítása, - képzés, megerősítés, - veszélyeztetettség kiküszöbölésére/csökkentésére tett intézkedések meghatározása Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. - szabadidős programok szervezése, - szociális ellátások biztosítása (étkezés, tankönyv, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás), - ismeretszerző beszélgetések a programba bevonandó gyermekekkel érdeklődési területeikről, - értelmes, játékosan nevelő programok kidolgozása, az étkeztetés megszervezése, - programok lebonyolítása, étkeztetés biztosítása, A KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK SORÁN FELMERÜLT JAVASLATOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK korai családgondozás védőnői szolgálat aktív bevonása segítő tevékenység nevelői módszerek és stílusok kialakításában Családsegítő Szolgálat (ellátásokkal kapcsolatos információnyújtás) korai iskolaelhagyást megelőző program pályaorientáció megszervezése 22

24 Szülő felügyeleti hiányokból eredő problémák A nyári időszakban nem megoldott a gyermekek napközbeni felügyelete. Szünidős programok hiánya. Nyári gyermekétkeztetés Gyermekprogramok hiánya, elkallódás a szabadidőben. Alacsony a hátrányos helyzetű fiatalok részvétele a kulturális és közösségi életben. Keveset sportolnak a gyerekek, egészségtelen táplálkozási szokások - a település jegyzője, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselője, az óvoda, iskola együttműködése a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása. Szülői információs fórum, tájékoztatás és kormányzati törekvések népszerűsítése - szórólap, plakát készítése, - szükség esetén fórum rendezése Hasznosan eltöltött nyári szünidő, nyári táborok, programok szervezése, bővítése, - igények felmérése, - helyszín biztosítása, - a feladat ellátásához szakemberek, pedagógusok bevonása, képzése, - a szociális hátrány mérséklésére költségek fenntartói átvállalása Közétkeztetés nyári időszakban való leállásakor is étkeztetés biztosítása - a környező települések közétkeztetését biztosító intézmények nyári üzemeltetésének összehangolása, - egyeztető tárgyalás - a leállások csúsztatott megszervezése, - koordináció az ellátás folyamatos biztosítása érdekében, - egyik településről a másikra ebédszállítás megszervezése Szabadidős tevékenységek biztosítása, gyermekprogramok szervezése, önszerveződés elősegítése - a gyermekek igényeinek felmérése, - a programok lebonyolítóinak felkutatása, - programok szervezése, folyamatos fenntartása, Sport népszerűsítése, versenyek, játékos vetélkedők szervezése, egészséges életmód népszerűsítése - a gyermekek igényeinek felmérése, - sport és egészséges táplálkozás programjának kidolgozása, szervezett délutáni tanulást segítő programok szocializációt segítő program hasznos időtöltés kollégiumi elhelyezés biztosítása hétvégente nemzetiségi önkormányzatok és civil szereplők kapcsolódási lehetőségei napközis táborok táboroztatások az önkormányzatok a HH/HHH-s gyermekek étkeztetését biztosíthatják kedvezményes áron kell hozzáférhetővé tenni az étkeztetést nemzetiségi önkormányzatok és civil szereplők kapcsolódási lehetőségei gyermekek integrációja (pl. Sátorhelyi Néptánccsoport) életmód tanácsadás életmódtáborok csoportfoglalkozások szülőknek és gyerekeknek 23

25 Gyermekéhezés A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek számáról nem rendelkezünk adatokkal A generációs szakadék problémát jelent a gyermekek és idősek együttélése során A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérelmezők száma stagnál a jogosultság valós növekedése ellenére. Alkohol- és drogproblémák, dohányzás - a programok lebonyolítóinak felkutatása, - sportprogramok, vetélkedők megszervezése és lebonyolítása, - együttműködés karitatív szervezetekkel, alapítványokkal a megfelelő táplálék biztosítása érdekében tanítási időn kívül is, - nyári, szünidei gyermekétkeztetés biztosításában való együttműködés. Adatbázis létrehozása A tartósan beteg gyermekek számának és helyzetének ismeretében az igénybe vehető lehetőségekről való tájékoztatás. Generációk közötti programok szervezése iskolások óvodások bevonásával. - programterv készítése, - programok lebonyolítása, - fiatalabb korosztály ösztönzése az idősekkel való foglalkozásra, gondoskodásra, - Téli esték program megszervezése: az idősek birtokában levő tudás, hagyományok átadásának lehetőséget kell teremteni - több éves tervezet kidolgozása a generációk közötti programokra. - a szülők tájékoztatása a szolgáltatások, támogatások teljes köréről, - a helyi rendelet kivonatos másának elkészítése, figyelemfelhívó plakát elkészítése, - HH/HHH- s státusz előnyeiről tájékoztatás, nyilatkozattételre ösztönzés, - szülői értekezleten szülők tájékoztatása, - a település honlapján való közzététel Az önkormányzat preventív, felvilágosító előadásokat szervez megfelelő szakemberekkel - civil szervezetek bevonásával tájékoztató jellegű dokumentumfilmek lejátszása, - figyelemfelhívás a drog- és alkoholfogyasztás hatásairól, - fiatalok csoportjainak megkeresése, tájékoztatása, - a helyi fiatalok bevonásával a megelőzéshez kapcsolódó programok egyaránt iskolai időszakban megoldott szünidőben az előzőekben javasolt módon lehet eljárni Együttműködés a PTE-BTK Társadalom és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszékkel nemzetiségi önkormányzatok és civil szereplők kapcsolódási lehetőségei közös programok szervezése családi nevelés szerepe gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás kiszélesítése iskolai rendszeren belüli tájékoztatók megszervezése csoportfoglalkozások megtartása Kábítószer Egyeztető Fórum széleskörű megjelenése kortárs csoport működtetése 24

26 Az SNI-s és fogyatékkal élő gyermekek utaztatásának megoldatlansága. SNI-s tanulók ellátása, integrált oktatás hiánya. Az intézmény pedagógiai programja nem terjed ki az SNI-s gyermekek nevelésére. összeállítása, időpontok kitűzése, - programsorozat végrehajtása a környező ifjúsági egyesületek bevonásával Az SNI-s és fogyatékkal élő gyermekeket támogató alapítvány működését biztosító önkormányzati támogatás Az SNI-s és fogyatékkal élő gyerekek utaztatása támogató szolgálat bevezetésével. - a gyermekeket szállító alapítvány önkormányzati támogatása - szükség esetén önkormányzati busz biztosítása - társulási megállapodás megkötése - a támogató szolgálat elindítása - folyamatos ellátás biztosítása A korai fejlesztés erősítése, rendszeres szűrővizsgálatok. - Új módszerek, eljárások, pedagógusok képzésben való részvételének biztosítása - Az elfogadott Közoktatási esélyegyenlőségi tervben lévő oktatási problémák, valamint az ezek felszámolását és az esélyegyenlőség előmozdítását célzó fejlesztési irányok, konkrét intézkedések felülvizsgálata. - Az integrált oktatás két tanáros modellel történő megvalósítása (nem fejlesztőpedagógussal, hanem gyógypedagógussal) - Az intézmény minden dolgozója vállalja fel a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadását. - Felzárkóztatási terv készítése. - A veszélyeztetett gyermekek országos iskolai eredményeinek elemzése, - Az SNI-s gyermekek pedagógiai nevelési programjának kidolgozása, - továbbképzéssel vagy megfelelő szakember foglalkoztatásával a gyermekek igényeihez igazodó óvodai nevelés feladatainak megoldása, - szakmai előkészítés, humán és eszközigény meghatározása - az SNI-s gyermekekre vonatkozó pedagógiai program előkészítése, humánerőforrás biztosítása továbbképzéssel vagy megfelelő szakember falubuszok összehangolt járatának megszervezése Támogató Szolgálat tanulási képességek vizsgálata időben, SNI kiszűrése iskolai beilleszkedést segítő tevékenység óvoda és iskola, illetve alsó és felső tagozat közötti időszakban (Családsegítő Szolgálat által szervezett előadássorozat) 25

27 Csökken a gyermekek száma alkalmazásával, eszközök beszerzése Gyermeket nevelő családok kiemelt támogatása, továbbtanulás támogatása Szabadidős programok szervezése - Év közbeni szabadidős programok biztosítása: - könyvtári rendezvények - kirándulás - színházi, bábszínházi látogatás - Mikulás ünnepség - Szünidei programok támogatása: - táborozás részvételi költségéhez támogatás Gyermeklétszámhoz igazodó intézményhálózat fenntartása családbarát munkahely rugalmas munkaidő nyári gyermekfelügyelet megoldása 26

28 8. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségével kapcsolatban felmerült javaslatok, fejlesztési lehetőségek: Bántalmazás esetén se krízisotthon, se szükséglakás nem áll rendelkezésre. Megoldásként felmerült egy önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanban lakrész kialakítása. Család szerepének megerősítése: - Prevenció: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés. - Válsághelyzetbe került családok segítése: a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában. 27

29 A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁK Családon belüli erőszak. Krízisotthon hiánya. Kevés a közelben levő krízisotthonok száma, és általában mindig teljesen kihasználtak. Családon belül erőszak vagy probléma esetén nincs lehetőség a községben segítségre szorulók átmeneti elhelyezésére. Bántalmazott nők nem tudják elhagyni otthonukat, mert nincs hová menniük. Krízishelyzetbe kerülő nők prevenciós felvilágosítása. Ismeretlen a családon belüli erőszakos esetek száma A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE VIZSGÁLATA SORÁN A TÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAI HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJAIBAN FELMERÜLT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Családon belüli erőszak számának, veszélyeztetettek körének felmérése. Tájékoztatás és segítségnyújtás a lehetséges megoldásokról, lehetőségekről. - kutatás, felmérés arra vonatkozóan, hogy milyen lelki gondokat vált ki a családon belüli erőszak (kérdőívek), - jelzőrendszer tagjaival kapcsolatfelvétel, - a feltárt problémák csökkentési lehetőségei, szakemberek felkeresése, - együttműködés a családsegítő szolgálattal és a helyi körzeti megbízottal, - lehetőség biztosítása a sérült nők és a szakemberek közötti tapasztalatcserére, segítségnyújtás Átmeneti szálláslehetőség kialakítása a veszélyeztetett anyák és gyermekeik számára. - önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanban lakrész (szoba, konyha, szociális helyiség) kialakítása Krízishelyzet megelőzése, felmérése. Felvilágosító akciók, tájékoztatók - kapcsolatfelvétel a partnerekkel - események szervezése - visszacsatolások kezelése Nők Napja fórumszervezés - önkormányzat, családsegítő, védőnő és a civil szervezetek szervezésével A KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK SORÁN FELMERÜLT JAVASLATOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK krízisközpont létesítése krízislakás kialakítása civil szervezeten keresztül önsegítő csoport létrehozása 28

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve

Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata. Készült: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program (felülvizsgált, egységes szerkezetű) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Készült: 2015. június 2013-2018 1 Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 4 A

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV CIGÁNDI JÁRÁS 2015. Készült az ÁROP 1.A.3-2014-0116 program keretében 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Készült a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Bólyi járásban című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0040 azonosító számú projekt keretében. 1 Háttér...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

K I V O N A T. Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről

K I V O N A T. Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről K I V O N A T a képviselő-testület 2015. május 7-i ülésének jegyzőkönyvéből KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 45/2015. (V.7.) sz. határozata Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Zalahaláp Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának Felülvizsgálata

Zalahaláp Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának Felülvizsgálata Zalahaláp Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának Felülvizsgálata 2015 A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló Helyi Esélyegyenlőségi Program (a továbbiakban:

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MUNKATERVE ÉS KÖLTSÉGVETÉSE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város

Sopron Megyei Jogú Város A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2011.

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2011. Ügyiratszám: 4441-4/2010. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2011. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bevezetés Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére)

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére) Kunfehértó Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Kiskunhalasi Járás Esélyteremtő Programterv, ÁROP-1A.3-2014-2014-0089 Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Kiskunhalasi járásban

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Bevezetés 2 1. Demográfiai mutatók 3 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása...4 3. Az önkormányzat által

Bevezetés 2 1. Demográfiai mutatók 3 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása...4 3. Az önkormányzat által Bevezetés 2 1. Demográfiai mutatók 3 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása...4 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.)

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT Gyömrő Város Önkormányzata 2230 Gyömrő Szabadság út 1. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 26-án 17.15 órakor megtartott rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001

TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 H í r l e v é l 2014. II. évfolyam III. szám TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 Az integrált rendszer kereteinek megteremtése az foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével H í r l e v é l Hírlevelünkben

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ A Szolgáltatástervezési koncepciót a Képviselőtestület 500/2004./XI.ÖK/XII.15./ sz. határozatával elfogadta. Budapest, 2004. december

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium 1191 Budapest Kisfaludy u. 28. 2014. szeptember Tartalom Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium Pedagógiai Program 2014. 1. BEVEZETÉS... 3 2.

Részletesebben

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A Tel: 96/242-611 96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu Beszámolót készítette: Boros Imréné intézményvezető

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM 2016.

SZAKMAI PROGRAM 2016. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága (FESZGYI) 1095 Budapest, Mester u. 19. SZAKMAI PROGRAM 2016. Jóváhagyta: a HÜB 306/2011. (XI.29.) számú határozata, módosította a HÜB 90/2012.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-79 / 2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a 2011. évi gyermekjóléti

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015. Ikt.sz.: 81-23/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 25. napján (csütörtök) du. 16 00 órai kezdettel megtartott soros, nyílt üléséről. Az ülés

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

K I V O N A T. Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről

K I V O N A T. Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről K I V O N A T a képviselő-testület 2014. május 15-i ülésének jegyzőkönyvéből KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 49/2014. (V.15.) sz. határozata Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Oroszlány Város Önkormányzata Ifjúságpolitikai Koncepciója Cselekvési terv 2012-2014. Eszközök Módszerek Forrás Határidő

Oroszlány Város Önkormányzata Ifjúságpolitikai Koncepciója Cselekvési terv 2012-2014. Eszközök Módszerek Forrás Határidő Célcsoportok szerinti feladatok A gyermek- és és ifjúságvédelmi jelzőrendszer erősítése Az ifjúsági korosztály életkörülményeinek javítására hozott korábbi önkormányzati döntések, intézkedések további

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata

Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata Pilis Város Önkormányzata 2014. június Türr István Képző

Részletesebben

Szám: /2007. Az előterjesztés jogszabállyal nem ellentétes: Előkészítő: Váradi Gézáné intézményvető. Dr. Tárnoki Richárd jegyző ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2007. április 26. ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01.

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2016. január 01. Tartalomjegyzék 1. Az intézményre vonatkozó adatok 3. oldal 2. Az ellátottak köre és az ellátási terület

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése. 9. NAPIREND Ügyiratszám: 4/ 1637/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i nyilvános ülésére. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

TÁMOP -5.5.2-11/2-2012-0143 ZÁRÓTANULMÁNY. Székhely: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31. Levelezési cím: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31.

TÁMOP -5.5.2-11/2-2012-0143 ZÁRÓTANULMÁNY. Székhely: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31. Levelezési cím: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31. 1. Szervezet adatai Név: TÁMOP -5.5.2-11/2-2012-0143 ZÁRÓTANULMÁNY Székhely: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31. Levelezési cím: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 31. Telefon: +36 30 3900105 Internet:

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata A szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdésében úgy rendelkezik,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. A 2008. évi, esélyegyenlőséget javító elmozdulások bemutatása 11. 3. Átfogó, távlati koncepció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére 65/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 175-5/2011. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKEK ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok... 3 2. A Gyermekek Alternatív

Részletesebben