Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben"

Átírás

1 Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, január 11.

2 TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.1 A TANULMÁNY HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA... 4 I.2 A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA... 4 I.3 A MUNKANÉLKÜLI EMBEREK A KISTÉRSÉGBEN... 5 I.4 A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI... 6 I.5 A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE... 8 II. A KISTÉRSÉGI HELYZET- ÉS SZÜKSÉGLETFELTÁRÁS ELŐZMÉNYEIRŐL...11 III. A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...12 III.1 A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFÖLDRAJZI HELYZETE III.2 A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNÉNEK SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE III.2.1 Szociális intézményrendszer III.2.2 Szociális ellátások és szolgáltatások III.2.3 Társadalmi leszakadás és kirekesztődés III.3 MUNKAERŐ-PIACI HELYZET III.3.1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a Baktalórántházai kistérségben III.3.2 A betöltetlen álláshelyek jellemzői III.3.3 Munkaerő-piaci intézményrendszer III.4 A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYI HÁTTÉR IV. A MUNKANÉLKÜLI EMBEREK A KISTÉRSÉGBEN A KÉRDŐÍVES KUTATÁS EREDMÉNYEI...25 IV.1 BEVEZETÉS IV.2 DEMOGRÁFIAI ADATOK IV.3 MEGÉLHETÉS IV.4 MUNKAÉLETÚT IV.5 AZ ÚJBÓLI MUNKAVÁLLALÁS ESÉLYEI IV.6 MUNKAVÁLLALÁST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK IV.7 MUNKAKERESÉS IV.8 VÁLLALÁSOK AZ ÚJBÓLI MUNKÁBA ÁLLÁS ÉRDEKÉBEN IV.9 SZOLGÁLTATÓK, SZOLGÁLTATÁSOK, TAPASZTALATOK IV.10 KÖZFOGLALKOZTATÁS IV.11 A KÉRDŐÍVES KUTATÁS TAPASZTALATINAK ÖSSZEGZÉSE V. A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI MUNKAERŐIGÉNY-FELMÉRŐ ADATLAPOK ELEMZÉSE...53 V.1 BEVEZETÉS V.2 MUNKAERŐIGÉNY-FELMÉRŐ ADATLAPOK ELEMZÉSE V.2.1 A munkaadók nyitottsága V.2.2 Motiváció V.2.3 Munkaerőhiány V.2.4 Létszámbővítés V.3 ÖSSZEFOGLALÁS... 56

3 VI. VII. A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI...57 VI.1 BEVEZETÉS VI.2 LÉTSZÁMBŐVÍTÉS, MUNKAERŐ-FELVÉTEL VI.3 TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSA VI.4 A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK VI.5 A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE SZAKÉRTŐI INTERJÚK FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI...74 VII.1 BEVEZETÉS VII.2 HUMÁNERŐFORRÁS VII.3 HUMÁNSZOLGÁLTATÁS VII.4 HUMÁNPROJEKTEK VIII. MELLÉKLETEK VIII.1 A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSEK SZERINT VIII.2 A KÉRDŐÍVES KUTATÁSHOZ TARTOZÓ TÁBLÁZATOK VIII.3 A MUNKAADÓI ADATLAPOK FELDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK VIII.4 SZAKÉRTŐI INTERJÚK, INTERJÚRÉSZLETEK

4 I. Vezetői összefoglaló I.1 A tanulmány háttere, indokoltsága és célja A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) a Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (ÁROP 1.1.5/B 1 ) program keretében kiírásra került TÁMOP /7 2 pályázati felhívás kapcsán valósíthatja meg a Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben című projektet. A projekthez kapcsolódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A feltáró munka indokoltságát igazolja, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő információk a kistérség munkaerő-piaci szolgáltatói rendszeréről, illetve a munkáltatók és munkavállalók szükségleteit korábban nem vizsgálta senki a kistérségben. A helyzet- és szükségletfeltárás célja olyan elemzés készítése, amely megalapozza a komplex munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területet vizsgáltunk: a kistérség szociális és foglalkoztatási helyzetét (III. fejezet); a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, motivációját (IV. fejezet); a kistérségi foglalkoztatók véleményét, szükségleteit, motivációit (V. és VI. fejezet); a kistérség foglalkoztatási intézményrendszerét (VII. fejezet). A kutatás május 20. és január 11. között zajlott, a kistérségi terepmunka keretében több mérőeszközt is használtunk a kutatatási cél elérése érdekében (kérdőíves adatgyűjtés, félig strukturált interjúk, fókuszcsoportos interjú, igényfelmérő adatlap). Az elemzés során a jelenlegi helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőforrások objektív elemzésének összegző gondolatai mellett javaslatokat is megfogalmaztunk a kistérség számára. I.2 A Baktalórántházai kistérség bemutatása A 19 településből álló Baktalórántházai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége. Gazdaságában a mezőgazdaság a domináns ágazat. A vállalkozók aktivitása, versenyképessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe alacsony. A fős népesség korösszetétele a természetes szaporodás miatt kedvezőbb az országos értékeknél, viszont a kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg és szelektív migráció jellemzi. A cigányság aránya a népességen belül meghaladja a 10%-ot, de a szegénység és a társadalmi leszakadás lényegesen nagyobb társadalmi kört érint, emiatt a lakosság jelentős részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Ennek egyik oka az alacsony foglalkoztatottsági mutató és a tartósan munkanélküliek magas aránya. A kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatók hátterében többek között a népesség alacsony iskolai végzettsége áll. 1 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (LHH): 2 4

5 A kistérségben a családsegítés, a támogató szolgálat, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgálat működik társulási formában 5 mikrotérségi társulásban szolgáltatásonként változó területi határokkal, ami akadálya a hatékony és azonos színvonalú munkavégzésnek. A felülről ösztönzött társulási forma jelentős változásokat indukált a szociális alapszolgáltatások ellátásában. I.3 A munkanélküli emberek a kistérségben A kistérségben élő jelenleg regisztrált munkanélküli emberek körében végzett kérdőíves kutatás célja a jövőben munkát vállaló személyek célirányos megismerése, véleményük, szándékaik és motivációik feltárása volt, amely bármilyen őket bevonó, mozdító kezdeményezés elindításához nélkülözhetetlen. Az eredmények részletes leírása során a következő témakörökben mutatjuk be a munkanélküli emberek sajátosságait: demográfiai adatok (életkor, nem, háztartás, iskolai végzettség); megélhetésre vonatkozó objektív és szubjektív mutatók (anyagi helyzet megítélése, bevételek és kiadások); munkaéletút (munkahelyek száma, munkával töltött idő, munkanélküliség hossza); újbóli munkavállalás esélyei (munkahelykínálat, jövőkép); munkavállalást akadályozó tényezők; munkakeresés; vállalások az újbóli munkába állás érdekében (mobilitás, átlagostól eltérő munkakörülmények és a munkavállaló számára hátrányos foglalkoztatási feltételek, szolgáltatások, képzések); korábban igénybe vett szolgáltatások; közfoglalkoztatás. A kérdőíves kutatás során összegyűjtött sajátosságok, jellemzők vizsgálata alapján lehetségessé válik a csoportalkotás a munkanélküli válaszadók között. Mivel az eredmények elsősorban foglalkoztatás-fejlesztési célokra kerülnek felhasználásra, ezért a csoportalkotási folyamatba azokat a tényezőket vontuk be, melyek a munkanélküliek motiváltságát, rugalmasságát, akadályozottságát és mobilitását mutatják meg. Ennek megfelelően öt csoportot tudunk létrehozni, melyek elkülönítését elsősorban az indokolja, hogy lényegi eltéréseik miatt a foglalkoztathatóság növelése érdekében különböző egyénekre szabott felkészítést kívánnak meg a (humán)fejlesztő szakemberek részéről: Munkára kész, akadályoktól mentes és mobil: Azonnal foglalkoztatható csoport (144 fő, 15%) o A csoport tagjai aktívan keresik a munkalehetőséget, az azonnali munkavállalásban rendszerint nem akadályozná őket semmi. o A mobilitási hajlandóságuk kiemelkedő, a munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek tekintetében rendkívül rugalmasak, illetve a képzések, szolgáltatások felé is nyitottak, bérigényük átlagos. 5

6 Munkára kész, akadálymentes, mobil, de nem keres munkát: Közfoglalkoztatott csoport (52 fő, 5,4%) o Annak ellenére, hogy többségük munkára kész állapotban van és nincs az életében munkavállalást akadályozó tényező, mégsem keresnek munkát, melyek oka a közfoglalkoztatásban való részvétel. o Mobilitási hajlandóságuk magas, és a legtöbb munkakörülmény és foglalkoztatási feltétel tekintetében kompromisszum-készek, a szolgáltatások igénybe vételére nyitottak. Munkára kész, problémamentes, de nem mobilizálható: Helyhezkötött csoport (306 fő, 31,8%) o A munkába állást sem a szándék hiánya, sem akadályozó tényező nem nehezíti, ám a csoporttagoknak mégis csak a fele keres munkát, melynek oka a feketemunka által biztosított jövedelem. o A mobilitási hajlandóság az átlagostól alacsonyabb, a munkavállalással kapcsolatos kompromisszumkészség és a szolgáltatások iránt való nyitottsága minta átlagának felel meg. Munkára kész, de akadályozott: Akadályozott csoport (277 fő, 28,8%) o A munkakeresési aktivitás és a munkavállalási motivációk ellenére a csoport foglalkoztatása egészségügyi vagy családi akadályokba ütközik. o Az átlagosnál alacsonyabb a mobilitásuk, az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek kapcsán kevésbé kompromisszum-készek, ám a szolgáltatások és képzések irányában nyitottak. Nem kész a munkába állásra, akadályozott és nem mobil: Lemondó csoport (182 fő, 19%) o Nincsenek munkára kész állapotban, jellemzően egészségügyi vagy családi probléma akadályozza a munkavállalásukat, munkakeresési aktivitásuk is alacsony. o Kifejezetten visszautasítóak az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek irányába, mobilitásuk a legalacsonyabb a csoportok között. I.4 A kistérség munkáltatói A munkáltatói fókuszcsoportos interjú és igényfelmérés keretében arra kerestük a választ, hogy mi ösztönzi, illetve mi gátolja a kistérség munkáltatóit abban, hogy tartósan munkanélküli embereket foglalkoztassanak. Az elemzés során azokra a tényezőkre világítottunk rá, amelyek meglátásunk szerint egy sikeres foglalkoztatási projekt lebonyolításához szükségesek: létszámbővítés, munkaerő-felvétel; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatása; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását ösztönző tényezők; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását elősegítő szolgáltatások. 6

7 Vizsgálatunk eredményeként azt akartuk megtudni, mivel motiválható a kistérségi foglalkoztatási projekt leendő partnereként egy helyi vállalkozó annak kapcsán, hogy a tartósan munkanélküli emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében aktív szerepet vállaljon. Az elemzés legfontosabb megállításai: A kistérségben két szereplőre számíthat a munkaerő felvétele kapcsán a vállalkozó: a polgármesterre (aki a leghatékonyabb szereplő ebben a rendszerben), illetve a munkaügyi kirendeltségre (aki forrást ad). A munkáltatók a kiválasztás során nem a tartós vagy nem tartós viszonyrendszerben gondolkoznak, hanem a szakmai tudást és a motivációt vizsgálják. A képzési és bértámogatások megítélése inkább negatív képet mutat. A foglalkoztatás fejlesztésével és bővítésével kapcsolatban információs vákuumról számoltak be a munkaadók. A települési önkormányzatok, illetve a kistérség szervezetei nem nyújtanak intézményesített szolgáltatást a versenyszféra helyi szereplőinek. A kistérség szolgáltatáshiányos környezetében a vállalkozó maga küzd meg a munkaerő-felvétellel, annak minden kockázatával. Az igényfelmérésben résztvevő munkaadók kevesebb mint felénél jelenik meg a nyitottság, a motiváció és az együttműködési készség egy új foglalkoztatási program irányában, míg továbbra is többen vannak, aki szkeptikusak ebben a helyzetben, és nem hisznek a térségi szintű változások bekövetkeztében. A megállapításokhoz kapcsolódó javaslatok: A foglalkoztatás terén kistérségi szolgáltatói intézmény- és eszközrendszert szükségszerű kialakítani, amely erősíti a vállalkozók együttműködési hajlandóságát a tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A rendszer elemei a következők: o o o o o térítésmentes szolgáltatói csomag összeállítása; munkáltatói kapcsolattartói rendszer kialakítása, amellyel minden együttműködni kívánó munkaadó becsatolható a foglalkoztatással kapcsolatos kétirányú információ-áramlásába; a munkaadók termelői, szolgáltatói kapacitásainak, szolgáltatási szükségleteinek feltérképezése; a munkáltatók munkaerő-piaci igényeinek és lehetőségeinek felmérése, folyamatos nyomon követése, a vállalkozói kör intenzívebb bekapcsolása a foglalkoztatást érintő döntések előkészítésébe, a szakmai anyagok megalkotásába, illetve véleményezésébe (pl. Kistérségi Fejlesztési Bizottság, Foglalkoztatási Fórum). 7

8 I.5 A kistérség foglalkoztatási intézményrendszere A foglalkoztatási területen érintett szakértőkkel készített félig strukturált interjúk feldolgozása során arra kerestük a választ, hogy a kistérség pillanatnyilag hol tart a komplex foglalkoztatási projekt sikeres lebonyolítását megalapozó szakmai tényezők tekintetében. Ennek megfelelően a kistérség: humánerőforrásának (a foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatásban érintett szociális és foglalkoztatási szakemberek); humánszolgáltatásának (a családsegítő központok beilleszkedést segítő és a munkaügyi kirendeltségek foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásai); humán projektjeinek (foglalkoztatást elősegítő elsősorban nyílt munkaerő-piaci projektek) mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint a köztük fellelhető összefüggéseket vizsgáltuk. A humánerőforrás elemzésének legfontosabb megállapításai: A humánszolgáltatói tevékenység tervezéséhez és megalapozásához szükséges humánerőforrás-tényezők adottak. A szociális és foglalkoztatási intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében fellépő egymással szorosan összefonódó problémák már a humánszolgáltatói alaptevékenység működését is veszélyeztetik, emellett komoly hiánytényező a speciális foglalkoztatási szaktudás. A humánerőforrás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: A helyi szakemberek hatékonyabb munkavégzése érdekében szervezetfejlesztésre, szupervízióra, a helyi szakemberek (tovább)képzésére (speciális munkaerő-piaci ismeretek oktatása) van szükség. Egy kistérségi humánerőforrás adatbázis létrehozásával párhuzamosan hirdessenek meg: o egy Hazatérés típusú programot; o kistérségi ösztöndíj programot; o az ösztöndíjprogram keretében alakítsák ki a szakmai gyakorlat rendszerét. A humánszolgáltatások elemzésének legfontosabb megállapításai: A mikrotérségeken belüli, valamint a kirendeltségek közötti szakmai együttműködések, továbbá a települések közötti konszenzus alapú kooperációs mechanizmusok jó alapot biztosíthatnak a humánszolgáltatás kistérségi szintű szervezéséhez. A humánszolgáltatások elérhetősége, minősége kapcsán komoly hiányosságok tapasztalhatóak a kistérségben. 8

9 A kistérségi szintű humánszolgáltatói tevékenységet, illetve a szektorok közötti szakmai együttműködéseket (a foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése témakörben) nem koordinálja senki. A humánszolgáltatási folyamat egészét maguk a humánszolgáltatók sem látják át. A humánszolgáltatás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: A foglalkoztatási beavatkozási területhez kapcsolódó információs, koordinációs, szolgáltatásfejlesztői tevékenységeket egy arra kijelölt szakmai szervezetnek célszerű kistérségi szinten koordinálni. Célravezető kialakítani a kistérségi szintű szakmai diskurzus intézményi kereteit (szakmai továbbképzések, műhelyek). Célszerű folyamatosan biztosítani az információáramlást a foglalkoztatás területén érintett szereplők számára (kistérségi hírlevél, foglalkoztatási internetes portál, foglalkoztatási információs blokkok a helyi médiában). Célszerű kialakítani, illetve fejleszteni a kistérség belső hiányzó és fejlesztésre szoruló humánszolgáltatói kapacitásait. A humánprojektek elemzésének legfontosabb megállapításai: A munkaszervezet által menedzselt és térségi szintű kooperációban megvalósított sikeres (és népszerű) közmunkaprogramok során szerzett tapasztalat a későbbi komplex humánprojektek előkészítése és kivitelezése kapcsán jól hasznosítható. A kistérség több települése nyit a kísérleti foglalkoztatási programok irányába. A tartósan munkanélküli emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő helyi foglalkoztatási tapasztalatok legtöbbnyire a szatelit típusú önkormányzati cégek működésére és a településszintű közfoglalkoztatási gyakorlatra korlátozódnak. A kistérség nem rendelkezik semmilyen releváns foglalkoztatás-fejlesztést érintő stratégiával. A foglalkoztatási területhez kapcsolódó fejlesztési feladatokat nem látja el senki, a tervezői tevékenységnek nincs kijelölt felelőse, koordinációs tevékenységet nem végez senki a kistérségben. 9

10 A humánprojektek témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: Indokoltnak látszik szemléletformáló szakmai műhelyeket, találkozókat szervezni a tranzit-típusú 3 projektek és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatások minél teljesebb megismerése érdekében. A kistérségi társulásnak határozottan nyitnia kell a helyi nyílt munkaerő-piaci szereplők felé annak érdekében, hogy a jelenleginél jóval motiváltabbak legyenek a foglalkoztatási együttműködésekben való aktív részvételre. A közmunkaprogramok eddigi gyakorlatára és tapasztalataira alapozva: o a foglalkoztatás-fejlesztés szervezését (pl. stratégiai döntések meghozatala, szakmai koncepciók kialakítása, információs, koordinációs tevékenység ellátása, szolgáltatás-fejlesztés) kistérségi szinten; o a foglalkoztatási projektekhez kapcsolódó humánszolgáltatások (foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése) szervezését, irányítását mikrotérségi szinten; o a konkrét foglalkoztatás lebonyolítását elsősorban települési szinten célszerű biztosítani. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság (KFB) munkáját segítő, erősítő foglalkoztatási fórumot szükségszerű létrehozni. Indokoltnak látszik a kistérségi társulásnak hosszú távú kistérségi foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát illetve ahhoz kapcsolódó cselekvési és ütemtervet készíteni. 3 A tranzit-típusú foglalkoztatási projektek jellemzője, hogy egy szociális alprogram beemelésével erősítik a képzési és foglalkoztatási program hatékonyságát (a szociális alprogram végigköveti a projektelemek megvalósítását). Szakmai kiadvány a tranzitfoglalkoztatásról: Eszik Zoltán (2006): 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról (http://orszagostranzit.hu/doc/kiadvanyok/100szo.pdf) 10

11 II. A kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás előzményeiről A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) a Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (ÁROP 1.1.5/B 4 ) program keretében kiírásra került TÁMOP /7 5 pályázati felhívás kapcsán valósíthatja meg a Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben című projektet. A projekthez kapcsolódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A kistérségben mindeddig nem valósítottak meg hasonló méretű és összetettségű foglalkoztatási programot. A sikeres lebonyolítás érdekében a kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás indokoltságát támasztják alá: Nem állt rendelkezésre megfelelő mélységű információ a kistérség munkaerőpiaci szolgáltatói rendszeréről (ennek hiányában nem lehet megkezdeni a kistérségben a projektben kialakításra kerülő munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kiépítését). A munkáltatók és munkavállalók szükségleteit korábban nem vizsgálta senki a kistérségben (ennek hiányában nem lehet az érintett szereplőket motiválni, működőképes és igénybe vett szolgáltatásokat fenntartani, az elsődleges munkaerőpiacot megcélzó komplex foglalkoztatási programot megvalósítani). A kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás célja olyan elemzés készítése, amely megalapozza a komplex munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területen végeztünk elemző munkát: Áttekintettük a kistérség szociális és foglalkoztatási helyzetét (III. fejezet). Feltártuk a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, motivációját (kérdőíves kutatás IV. fejezet). Elemeztük a kistérségi foglalkoztatók véleményét, szükségleteit, motivációit (munkáltatói igények felmérése V. fejezet; fókuszcsoportos interjúk feldolgozása VI. fejezet). Megvizsgáltuk a kistérségi foglalkoztatási intézményrendszer helyzetét (interjúk feldolgozása VII. fejezet). A kutatás május 20. és október 31. között zajlott, a kistérségi terepmunka keretében 960 fő tartósan munkanélküli személyt vontunk be a kérdőíves adatgyűjtésbe, 15 félig strukturált interjút készítettünk el a munkaerő-piaci és szociális ellátórendszer kistérségi intézményeinek, illetve az intézmény környezetének szakértőivel, emellett fókuszcsoportos interjú lebonyolítására, továbbá a munkáltatói igények feltárására került sor a kistérségben jelen lévő nyílt munkaerő-piaci szereplők részvételével. Az elemzés során a három említett területen mutatkozó helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőforrások objektív felmérésének, elemzésének összegző gondolatai mellett javaslatokat is megfogalmaztunk a kistérség számára. 4 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (LHH):

12 III. A Baktalórántházai kistérség bemutatása III.1 A Baktalórántházai kistérség gazdaságföldrajzi helyzete6 A Baktalórántházai kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekszik, km-re a szlovák, az ukrán, illetve a román határtól (1. ábra). A periférikus elhelyezkedéséből származó hátrányokat jelentősen mérsékelheti az épülő M3 autópálya, aminek köszönhetően a kistérség központja a fővárosból kevesebb mint 2,5 óra alatt elérhetővé válik. A térséget érintő 41. és 4. számú főútvonalak jelentős nemzetközi árués személyforgalmat bonyolítanak le, azonban a települések közötti belső kapcsolatrendszer működését nehezíti a rossz minőségű, illetve hiányos közlekedési úthálózat. A kistérség egyike a régió 15 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségének, de egyes gazdasági és társadalmi mutatói főként Nyíregyháza közelsége miatt kedvezőbbek az LHH-kistérségek átlagánál. 1. ábra A Baktalórántházai kistérség elhelyezkedése Az elaprózott településszerkezetű, 19 településből álló kistérség (2. ábra) lakónépessége fő, népsűrűsége (78 fő/km 2 ) és urbanitási indexe (a 120 fő/km 2 népsűrűség feletti településen lakók aránya 26%) egyaránt elmarad a régiós és az országos átlagtól. A népesség korösszetétele a természetes szaporodás miatt kedvezőbb az országos értékeknél: egy időskorúra átlagosan 1,48 fiatalkorú jut (országos átlag: 0,99), a munkavállalási korú népesség aránya 59% (országos átlag: 41%), kedvezőtlen azonban, hogy a születések magas száma elsősorban azokat a lakossági csoportokat érinti, amelyek esetében legmagasabb a szegénység kockázata. A kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg jellemzi (2006-ban az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet -6,4 fő), amit súlyosbít a migráció szelektív a fiatal, képzettebb rétegeket érintő jellege. 6 Felhasznált dokumentumok, információforrások: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Regionális befektetési dosszié (2009) 12

13 2. ábra A Baktalórántházai kistérség települései. A kistérség gazdaságában a mező- és erdőgazdaság lényeges szerepet tölt be régiós és országos összehasonlításban is, ami egyaránt megmutatkozik a mezőgazdasági foglalkoztatottak és vállalkozások arányában, valamint a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlásában. A felhalmozott szakmai tudás ellenére a mezőgazdaság versenyképessége alacsony, mert a térséget az elaprózott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, az elavult technikai felszereltség, a beruházások hiánya, az integrátori hálózatok kialakulatlansága és a helyi élelmiszeripar szűk kapacitása jellemzi. Mindezt főként az extenzív gazdálkodás és a feldolgozóipar erősítésével, valamint együttműködések kialakításával célszerű ellensúlyozni. Az ipar a regionális és országos átlaghoz képest csekély mértékkel ugyan, de nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban. Laskodon és Ramocsaházán a foglalkoztatottak több mint fele ipari dolgozó, ezzel szemben Baktalórántházán, Berkeszen, Nyírkércsen és Nyírjákón alacsonyabb az arányuk a megyei átlagnál. A jellemző iparágakban (könnyűipar, mezőgazdasági termékfeldolgozás stb.) néhány stabil piaci helyzettel rendelkező, foglalkoztatási szempontból meghatározó cég is működik: Baktalórántházán a Grand-Kábel Kft. és a Nyírerdő Zrt. erdészete, Nyírmadán a Rauch Hungária Kft., Apagyon a hűtőüzemek (Ében- Trade, Nyírelit Frucht Kft.), a több településen gyártóegységekkel rendelkező MasterGood cégcsoport, Nyírtasson a Papp-Ker Kft. és a Compex-Só Kft., Ramocsaházán a Ricosta cipőgyár, Laskodon a Nyír-Aranytojás Kft. tésztagyára. A szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya (2005-ben 67,9%) elmarad az országos aránytól (77,1%), ráadásul magas azon ágazatok részesedése, amelyek finanszírozásában az állam döntő szerepet játszik. Az idegenforgalom adottságai a falusi és az ökoturizmus kivételével nem kiemelkedőek. A kistérségben a vállalkozói aktivitás és versenyképesség a vállalkozások számának folyamatos növekedése ellenére is alacsony. A megye kistérségei közül itt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma (2006-ban 28,1), ami az országos átlag (2006-ban 69,3) felét sem éri el. A kistérségben realizálódott iparűzési adó (134 millió Ft 13

14 2004-ben) ezer lakosra jutó értéke az országos átlag mindössze tizede (3758 Ft), ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét. A működő vállalkozások foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepét mutatja, hogy többségük egyéni, illetve mikro- és kisvállalkozás. III.2 A megvalósulás helyszínének szociális környezete III.2.1 Szociális intézményrendszer 7 A kistérség szociális intézményrendszerét alapvetően megváltoztatta a 2004-ben létrehozott többcélú kistérségi társulás. A társulás egyik kiemelt célkitűzése az volt, hogy olyan ellátások megvalósítására fókuszáljon, amelyek eddig nem voltak minden településen elérhetőek, vagy szakmai színvonaluk, költséghatékonyságuk nem volt megfelelő. Ez alapján április 1-től a szociális szolgáltatások közül a családsegítés, a támogató szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgálat működik társulási formában. A gazdaságosan működtethető nagyobb szervezeti egységek létrehozása csak 2006-ban kezdődött azokon a településeken, ahol azt a szociális ellátás hiányosságai indokolták. A 2008-ban elfogadott jogszabály-módosítás szorosabbra fűzte a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a házi segítségnyújtást, ennek megfelelően február 1-től mikrotérségi hatáskörbe került a házi segítségnyújtás is, amely az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb mértékű átrendeződéseket eredményezett a szociális ellátórendszerben. (A szolgáltatások részletes bemutatását az III.2.2 fejezet tartalmazza.) A kistérségi szociális szolgáltatások működtetését öt mikrotérségi társulásban (Baktalórántháza, Nyírmada, Levelek, Ófehértó, Ramocsaháza) fenntartott intézmény látja el szolgáltatásonként változó területi határokkal (3. ábra), ami akadálya a hatékony és azonos színvonalú munkavégzésnek. 3. ábra A társulási formában biztosított szociális alapszolgáltatások 7 Felhasznált dokumentumok: Vári Z.: Szociális alapszolgáltatások kistérségi szervezése a Közép-Nyírségben (2009) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) Baktalórántházai kistérség befektetés-ösztönzési program (2005) 14

15 A rendszer legszembetűnőbb problémája a hálózatos szervezési struktúrából következő többszörös átfedés: a kistérség minden településén legalább kettő, szociális alapszolgáltatást biztosító intézmény működik, bonyolult átfedésekkel, alig követhető határokkal és részben eltérő szervezési elvekkel. A heterogén szervezési elveket a településszám és - szerkezet, valamint a szakmai elképzelések különbözősége okozza. A tapasztalatok megosztása és adaptálása elősegítheti az ideális szervezeti forma kiépítését. A mikrokörzetközpontok és a hozzájuk csatlakozó települések intézményfenntartó társulásokat hoztak létre külön szerződésekkel. Problémát jelent, hogy a központok szociális intézményei egyrészt társulási feladatokat látnak el, másrészt további (a társulás által jelenleg még igénybe nem vett) szociális alapszolgáltatásokat nyújtanak a saját településükön. Példaképpen Ramocsaházán az alapszolgáltatási központ a társult települések mindegyike számára biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, hat számára a házi segítségnyújtást, további két településen nappali ellátást is nyújt, Nyírkércsen pedig étkeztetést is biztosít, azaz a települések különböző számú közös szolgáltatással rendelkeznek. Mindennek eredményeként a mikrotérségek közötti kapcsolattartás nem kellőképpen intézményesült, nehezebb a szakemberek közötti együttműködés, a gesztor települések szakembereinek leterheltsége aránytalanul megnövekedett, továbbá nem egyértelműek a szolgáltatási határok az igénybevevők számára. Mindezen anomáliák hátterében részben az áll, hogy a gazdasági, helyi politikai érdekek érvényesítése háttérbe szorítja a szakmai szempontokat (meglévő ellátási struktúra, társadalmi szükségletek, közlekedési lehetőségek stb.), a társulási megállapodások létrehozásában, módosításában az ellátást végző, átszervezésre ítélt intézmények véleménynyilvánítási joga korlátozott. Az együttműködéseket többnyire nem alulról, a felismert ellátási érdekek mentén alakították ki, hanem felülről, költségvetési eszközökkel és anyagi ösztönzőkkel (kistérségi normatíva, ösztönző támogatások, települési normatívák reál és nominál értékének csökkenése, önhiki 8 szabályainak módosítása). Ezt ellensúlyozhatná a formalizált módon működő kistérségi szociális kerekasztal, valamint különböző szakmai napok, konferenciák szervezése, amelyek révén a szociális szolgáltatók szervezetten bekapcsolódhatnának a döntés-előkészítésbe. A fenti problémák ellenére az intézményfenntartó társulások megalakítása viszonylag gyorsan és egyszerűen lezajlott, szinte minden település csatlakozott hozzájuk (Nyírtass a házi segítségnyújtáshoz nem csatlakozott). A társulások meg tudtak felelni a résztvevő önkormányzatok és a lakosság számára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Nem jelentett problémát a normatíva igénybevételének további feltétele, hogy valamennyi társult településen legalább három szociális alapszolgáltatási feladat ellátása történjen meg. Az ellátórendszer legnagyobb kihívása az, hogy a társadalmi hátrányok azokon a településeken halmozódnak leginkább, ahol a szociális szolgáltatások hiányosak. Azokon a kistelepüléseken, ahol korábban nem vagy alig működtek a szociális alapszolgáltatások, jelentős mértékben bővült a szolgáltatások köre, illetve javult a szakmai munka színvonala, dokumentációja, mivel a kistelepülések a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket önállóan többnyire nem voltak képesek biztosítani. A kistérség településein a szolgáltatások színvonalában tapasztalt eltérések tehát nagyrészt kiegyenlítődtek, azaz a kistelepülések a társulás 8 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok (Jogszabályi hivatkozás: évi CXXXV. törvény 6. számú melléklet) 15

16 egyértelmű nyertesei. Szintén pozitívum, hogy jóllehet az állami normatíva a működési költségeket nem fedezi, a tapasztalatok szerint a társulási forma ugyanolyan szolgáltatási színvonal esetén kevesebb ráfordítást igényel, mint az önálló működtetés. A kistérségi közigazgatási szint hiánya és a folyamatosan változó finanszírozási feltételrendszer azonban alapvetően megnehezítheti a rendszer fennmaradását és továbbfejlesztését. A szociális intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében alapvető probléma a szakemberhiány, a státuszhalmozás, valamint az ebből adódó túlterheltség és motivációvesztés. Ezzel szemben pozitív jelenség, hogy a társulásnak köszönhetően a szakemberek nem elszigetelten, hanem folyamatos szakmai együttműködésben látják el feladataikat. A humánerőforrással kapcsolatos problémákat ellensúlyozhatná a civilszervezetek szerepvállalása, amely a szociális alapszolgáltatások tekintetében egyelőre minimális, emiatt a leginkább rászorultak és veszélyeztetettek ellátása gyakorlatilag teljes mértékben az önkormányzatokra, a társulásokra hárul. A professzionális munkavégzés egyik akadályát a közlekedés nehézségek jelentik. Ha nincs helyi szakember, vagy az adott feladat nem kíván teljes munkaidőt, akkor egy személy több településre kiterjedően biztosítja a szolgáltatást, ezeket azonban rugalmas közösségi közlekedési lehetőségek, illetve önkormányzati gépjármű hiányában gyakran saját tulajdonú személygépkocsival vagy (sok esetben télen is) kerékpárral keresik fel a szakemberek. Az intézményközi együttműködést és a szociális szolgáltatások elérhetőségét nagymértékben megnehezíti, hogy az elmúlt időszak útfejlesztései ellenére több település csak jelentős kerülő megtételével közelíthető meg a szomszédos településekről. Különösen rossz a kistérségi kapcsolata Laskod és Nyírkarász településeknek, de más viszonylatokban is megjelenik a megközelíthetőség problémája (pl. Nyírtét-Nyíribrony, Ófehértó-Magy). A helyzet javítására az érintett települések mikrotérségi összefogással megterveztették a legszükségesebb útszakaszokat. III.2.2 Szociális ellátások és szolgáltatások 9 Szociális alapszolgáltatások A Baktalórántházai kistérség az III.2.1 fejezetnek megfelelően a támogató szolgálat, a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a házi segítségnyújtás közös ellátását vállalta. A támogató szolgálat szakszerű és hatékony működése érdekében 2005-ben beszerzésre került három Ford Transit típusú, mozgáskorlátozott személyek szállítására is alkalmas gépjármű, amelyek kihasználtsága 100%-os. A január 1-től nem kötelező támogató szolgálatot Nyírmada gesztorságával három területi iroda látja el. Az információs szolgáltatást is nyújtó irodák minden tárgyi és személyi előírásnak megfelelnek, azonban a normatív finanszírozás megszüntetése veszélyeztetheti a támogató szolgálat fejlesztését, az igénybevevők körének bővítését. 9 Felhasznált dokumentumok: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Vári Z.: Szociális alapszolgáltatások kistérségi szervezése a Közép-Nyírségben (2009) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) 16

17 A kistérség társulásban biztosítja a korábban településenként különböző színvonalú gyermekjóléti szolgálatot és családsegítést. A családsegítés három központtal működik (Baktalórántháza, Levelek, Nyírmada), intézményi társulásban. A több mint 9000 kiskorú lakosból csaknem minden tízedik veszélyeztetettnek minősül főként környezeti és nevelésbeli problémák miatt (pl. rossz anyagi és lakáskörülmények, alkoholizmus, alultápláltság, iskolai hiányzások). A közös feladatellátás beindítása óta részben a prevenció eredményeképpen a kiskorúak védelembe vételének száma folyamatosan csökken. A nagyszámú roma kisebbség jelenléte miatt a szolgálat felvállalta a roma családok felzárkózatását is: folyamatos életmód- és mentálhigiénés tanácsadásokat szerveznek számukra. Jóllehet a társulási forma bevezetése óta a családsegítés igénybevevőinek száma elsősorban a jobb tárgyi és személyi feltételeknek köszönhetően emelkedett, mégis jelentkezik néhány megoldandó probléma: a szakemberek több hátrányos helyzetű településen mindössze heti 20 vagy kevesebb órában dolgoznak. Az ellátási hiány Berkesz, Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Nyírtass, Pusztadobos, Ramocsaháza településeket érinti. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás három mikrotérségi központtal működik (Baktalórántháza, Ófehértó Ramocsaháza), a műszaki központ Baktalórántházán található első felében a jelzőkészülékkel ellátottak száma meghaladta a 200 főt. A több mint 400 rászoruló számára biztosított házi segítségnyújtást 2009 elejétől a települések kénytelenek voltak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz igazítani, mivel a jogszabály-módosításnak megfelelően csak azok a települések nyújthatnak jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ahol a házi segítségnyújtás is biztosított. Mindez a gyakorlatban adminisztratív és politikai problémákat eredményezett a mikrotérségek között azzal összefüggésben, hogy az intézményi határok kialakításánál figyelembe vegyék az előírt 10 ezer fős ellátotti létszámot, illetve a már meglévő kapacitásokat és munkamódszereket. Utóbbi eredményeként a három mikrotérségben különböző a szakemberek közötti együttműködés és az irányítási rendszer: o Ramocsaháza esetében a gesztortelepülés szakemberei hetente bejárják a hozzájuk tartozó településeket, így segítve és ellenőrizve a szociális gondozók munkáját, o az ófehértói intézmény esetében havonta egyszer központi egyeztetést tartanak, o míg a Baktalórántházához tartozó települések a lehető legnagyobb mértékben megtartották önállóságukat. A többi szociális alapszolgáltatást a települések jellemzően önállóan biztosítják. A szociális étkeztetés területén az igénybevevők száma folyamatos emelkedést mutat. Csökken azonban a kistérség tíz önkormányzati és két egyházi üzemeltetésű idősek klubjában megjelenők száma részben a családsegítés és a házi segítségnyújtás színvonalának emelkedése miatt. Ennek ellenére az elöregedő népesség következtében igen magas kihasználtság jellemzi az idősek nappali intézményeit (és az időskorúak otthonait is). Az idősek nappali intézményeiben működő férőhelyek ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó száma 2006-ban 45 volt, amely a régiós (26) és országos (19) átlagot is jóval meghaladja. A kistérségben hiányoznak a szenvedélybetegek szociális ellátásához kapcsolódó szolgáltatások a tájékoztatás, a megelőzés, a gondozás és az utógondozás területén egyaránt. 17

18 A nők munkavállalását elősegítő bölcsőde jelenleg a kistérség egyetlen településén sem működik. A szolgáltatások minőségének hosszú távú emelése alapvető infrastrukturális fejlesztésekre épülhet, de a gyakorlatban a fizikai feltételek kialakítását és a minőség javítását párhuzamosan kell végrehajtani. Mindezeket jellemzően európai uniós pályázati forrásból valósítják meg a települések az elkövetkező időszakban (pl. az LHH-programban tervezettek alapján kistérségi szinten 100 millió forintot fordítanak fogyatékkal élő, illetve demens személyek ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítására, gyerekházat hoznak létre, szupervíziós képzést szerveznek szociális szakemberek részére stb.). Pénzbeli ellátások, támogatások A kistérség demográfiai, gazdasági és munkaerő-piaci helyzete miatt a lakosság jelentős és növekvő részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Minden szociális ellátás az egyén, illetve a család sérült, hiányos önellátó képességét pótolja, alapjában függő helyzetet teremt, amely tovább gyengíti az ellátott személynél, családnál a saját erőforrásokra támaszkodó képességet. Emellett fontosak a települési gazdálkodási szempontok is: a szociális ellátásokra és szolgáltatásokra fordított összeg jelentősen megterheli az önkormányzatok költségvetését (pl. Nyírmada és Levelek esetében eléri a 35%-ot). A szociális kiadások elmúlt évekbeli emelkedése a növekvő igények mellett azzal is magyarázható, hogy változott a támogatás jogszabályi háttere (pl. a lakásfenntartási támogatás esetében bővült a jogosultak köre). A szociális segélyre szorulók száma az elmúlt években drasztikusan növekedett, 2001 óta csaknem duplájára nőtt. A rendszeres szociális segélyben (rszs) részesítettek aránya 2008-ban megközelítette a 2500 főt (ezer lakosra jutó számuk mintegy háromszorosa az országos átlagnak), többségük férfi, aminek oka, hogy a szociális helyzetük alapján egyébként érintett nők részben más jellegű ellátásban (gyes, gyermeknevelési támogatás) részesülnek re a jogszabályi változások miatt az rszs-ek száma nagyjából a tizedére csökkent, az Út a munkához program keretében többségük rendelkezésre állási támogatást (rát) kap. A rát-osok létszáma (kb fő) lényegesen meghaladja az rszs-ek korábbi számát, mivel a korábbi ellátásoknál a család számított alapegységnek, míg jelenleg egyénenként kapható a támogatás. Jelentős összeget fordítanak a települések a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetésére: 2007-ben ez a támogatási forma csaknem 56 millió forint ráfordítást igényelt a települések részéről (a támogatásban részesítettek száma 5568 fő). Lakásfenntartási támogatást 2007-ben Nyírtét kivételével minden település biztosított a rászorultaknak, lakosságarányosan a legnagyobb összeget Besenyőd, Nyírmada és Pusztadobos. Az első lakáshoz jutók támogatásával az önkormányzatok a települések népességmegtartó képességét kívánják erősíteni. Az első lakáshoz jutók száma minden évben meghaladja az új lakások számát, aminek oka elsősorban az ingatlanpiaci tendenciákban keresendő: az érintettek jellemzően az elérhetőbb összegű használt lakások vásárlására fordítják a támogatásokat. A növekvő igényeket jelzi, hogy mind a támogatásban részesülők száma, mind az önkormányzati ráfordítások összege jellemzően emelkedést mutat. 18

19 III.2.3 Társadalmi leszakadás és kirekesztődés 10 A jövedelmi adatok alapján a baktalórántházai az ország egyik legrosszabb helyzetű kistérsége, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem az országos átlag 62%-a, a régiós átlag 75,7%-a volt 2007-ben. Az ezer lakosra jutó adózók száma (327) mind a régiós (385), mind az országos átlagtól (427) jelentős mértékben elmarad. Az Észak-alföldi régión belül a Baktalórántházai kistérségben a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege, a régiós átlagnak alig több mint fele. Mindez elsősorban munkaerő-piaci és foglalkoztatási problémákra (alacsony foglalkoztatottsági és magas inaktivitási ráta, alacsony munkajövedelem, fekete/szürke jövedelmek nagy mértéke stb.) vezethető vissza. A térségben élők szociális helyzetét jellemzi, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (54,8% 2001-ben) az országos átlagnál (40,9%) lényegesen magasabb. A Baktalórántházai kistérség néhány településén kiugróan magas a roma lakosság aránya, megoldatlan munkaerő-piaci (re)integrációjukból és társadalmi leszakadásukból adódó nehézségek kisebb-nagyobb társadalmi feszültségeket okoznak. A KSH évi népszámlálási adatai szerint 1010 roma lakosa volt a kistérségnek, a megbízhatóbb adatforrásnak tekinthető Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2005-ben 4419 főről, a 2008-ban elkészült esélyegyenlőségi helyzetelemzés pedig 4608 főről tesz említést. 11 A hazai tendenciáknak megfelelően a roma lakosság körében rosszabb egészségi állapotuk miatt magas a halandósági ráta (különösen a év közötti korosztályban). A KSH adatközlése szerint a kistérségben öt olyan 2000 főt meghaladó népességű település van (Apagy, Baktalórántháza, Levelek, Nyírkarász, Nyírtass), ahol statisztikailag kimutathatóak a túlnyomórészt alacsony státuszú népesség (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) által lakott, többnyire településperemi elhelyezkedésű szegregátumok. Az adatok alapján a szegregátumok népessége (1703 fő) megközelíti a kistérség lakosságának 5%-át, de a tényleges számok ennél valószínűleg lényegesen magasabbak, és a kistérség több települését is érintik. Ezt támasztja alá, hogy esélyegyenlőségi szakértők által 2008 őszén végzett adatgyűjtés alapján további szegregátumok találhatóak Magy, Nyírmada, Ófehértó és Ramocsaháza településeken. A feltárt szegregátumok esetében az infrastrukturális és lakáskörülmények kedvezőtlenek, magas a burkolatlan utak aránya, alacsony a közművek kiépítettsége és a lakások komfortfokozata. A szegregátumok fizikai körülményeinek javítására több különböző jellegű fejlesztés is történt, történik (pl. útépítés és -felújítás, közműfejlesztés, szociális bérlakásépítés 12 ), de a szegregált állapot megszüntetése csak komplex infrastrukturális, demográfiai, társadalmi és munkaerő-piaci beavatkozásokkal valósítható meg. 10 Felhasznált dokumentumok: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Dienes B., Kocsis P. Cs.: Baktalórántházai kistérség esélyegyenlőségi helyzetkép és beavatkozási javaslatok (2008) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) 11 Az eltérés oka, hogy a népszámlálás önbevallásra épül, az említett két dokumentum pedig a szociális szakemberek és az önkormányzatok becsléseire. 12 Szociális bérlakás mindössze 8 településen található: Baktalórántházán 26, Laskodon 2, Magyon 6, Nyíribronyban 5, Nyírjákón 2, Nyírkércsen 4, Nyírmadán 3 és Ramocsaházán 4. 19

20 III.3 Munkaerő-piaci helyzet III.3.1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a Baktalórántházai kistérségben A foglalkoztatottság szemléltetésére települési szinten a 2001-es népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, ezeket az összehasonlíthatóság érdekében az aktív korú népességre 13 vetítve érdemes vizsgálni. A Baktalórántházai kistérségben 1990-ben még az aktív korú lakosság 62,4%-a volt foglalkoztatott, a 2001-es népszámlálás szerint már csak 35,1%-a. Míg országos szinten közel 20%-os visszaesés volt tapasztalható a foglalkoztatottak aktív korú lakosságra vetített arányában, a Baktalórántházai kistérségben a foglalkoztatás csökkenése a rendszerváltás után meghaladta a 40%-ot. A kistérség foglalkoztatottsági mutatója a legalacsonyabb a régióban, az országos érték mindössze 61%-át éri el, s az alacsonynak tekinthető Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei átlagtól is jelentősen elmarad. A kistérségen belül jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes települések között. Sajátos módon Baktalórántháza foglalkoztatottsági indikátora mindössze hatodik a kistérségben, mivel Apagy, Berkesz, Nyírkarász, Nyírkércs és Nyíribrony mutatója is kedvezőbb volt ben. Ezzel együtt a térség munkaerő-piaci problémáit jelzi, hogy a legjobb mutatóval rendelkező Apagy (aktív korúak 43,40%-a foglalkoztatott) értéke sem éri el a megyei átlagot (43,76%). A legrosszabb mutatóval Rohod (aktív korúak 26,92%-a foglalkoztatott), valamint Magy és Petneháza rendelkezik. Emellett Nyírmada, Nyírjákó, Pusztadobos és Nyírtét értéke is jelentősen elmarad az egyébként is kedvezőtlen kistérségi átlagtól. Ezzel összefüggésben ezeken a településeken legmagasabb az inaktív keresők és eltartottak aránya, amely több mint kétszeresen meghaladja az országos átlagértéket. 4. ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakhoz viszonyítva a Baktalórántházai kistérség településein 2001-ben (%) 5. ábra A munkanélküliség relatív mutatója a Baktalórántházai kistérség településein január 20-án (%) Forrás: KSH népszámlálási adatai Forrás: 13 A tanulmányban az aktív korúak alatt a személyenként változó időtartam, illetve a módosuló szabályozás problémáját kiküszöbölve egységesen a éves korosztály értendő. 20

21 A férfiak és nők foglalkoztatási rátája esetében alapvető különbség van a nemek között a kistérségben az aktív korú férfiak megközelítőleg 40%-a és az aktív korú nők mintegy 30%-a volt foglalkoztatott 2001-ben. A férfiak foglalkoztatásának nagyobb mértékű visszaesésével a rendszerváltás óta csökkent a különbség a nemek között a foglalkoztatást illetően. Baktalórántháza alacsony foglalkoztatási kapacitása miatt nem rendelkezik karakteres munkahelyi ingázási övezettel, mindössze Nyírjákóról, Nyírkércsről és Rohodról járnak nagyobb számban dolgozni a kistérség központjába. Ennek oka, hogy 30 km-es körzeten belül több, nagyobb munkaerő-piaci potenciállal bíró település is található (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka és Vásárosnamény). Baktalórántháza a közösségi közlekedés szempontjából központi helyzetűnek tekinthető az említett települések között, ennek megfelelően a gyakran és szervezetten közlekedő autóbuszjáratok hozzájárulnak az ingázás elterjedéséhez. A Baktalórántházai kistérségben a munkanélküliség relatív mutatójának 14 értéke a megyei folyamatokhoz illeszkedve a 2002-es minimum érték óta folyamatosan növekszik, 2009 augusztusában (18,62%) több mint 4 százalékponttal meghaladta a megyei átlagot (14,51%). Jellemző módon a januári munkanélküliségi adatok a legmagasabbak, mivel ekkor a szezonálisan jelentkező mezőgazdasági, építőipari, idegenforgalmi munkalehetőségek minimálisak januárjában a kistérségben a munkanélküliség relatív mutatója megközelítette a 20%-ot. A települések között jelentős különbségek rajzolódnak ki augusztusában a munkanélküliség relatív mutatójának értéke Nyírmadán (25,62%), Nyírtéten (24,37%) és Pusztadoboson (23,51%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb értékkel Berkesz (11,48%), valamint a Nyíregyháza szuburbanizációs vonzáskörzetébe tartozó Apagy rendelkezett (12,16%), s ezek a mutatók kedvezőbbek a kistérség központjaként működő Baktalórántháza értékénél (13,91%). A megyei értéknél (14,51%) Nyírjákó (13,93%) és Nyírkércs (14,08%) adatai is jobbnak bizonyultak. A tartósan munkanélküliek (több mint 365 napja nyilvántartottak) aránya a regisztrált munkanélküliek közül 38,20% a kistérség tekintetében, mely magasabb a megyei értéknél (34,70%). Petneházán, Nyíribronyban, Rohodon és Nyírkarászon a tartósan munkanélküliek részesedése a 40%-ot, Nyírmadán azonban az 50%-ot is meghaladta. III.3.2 A betöltetlen álláshelyek jellemzői A kistérségben illetékes munkaügyi kirendeltségek (lásd III.3.3 fejezet) 2009 augusztusi adatközlése szerint nem tartanak nyilván betöltetlen álláshelyeket: a munkanélküliek magas száma miatt gyakorlatilag azonnal be tudják tölteni a megüresedő vagy újonnan keletkező állásokat (mindössze a nyári időszakban jellemző a tanári, tanítói státuszok megüresedése). III.3.3 Munkaerő-piaci intézményrendszer A Baktalórántházai kistérség munkaerő-piaci intézményrendszere több olyan egyedi tényezővel jellemezhető, amelyek alapvetően befolyásolják a foglalkoztatásfejlesztés lehetőségeit. 14 Relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. 21

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Üzleti tervhez

Kitöltési útmutató. Üzleti tervhez Kitöltési útmutató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja MEREK 2010. évi szakmai terv A MEREK szakmai terve 2010. évre Misszió A Merek célja a mozgássérült emberek társadalmi integrációjának elősegítése

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben