A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

Átírás

1 A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása A megyén belüli területi különbségek bemutatása A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés Beavatkozási lista az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről Fejlesztési szempontrendszer Módszertan a fejlesztési elképzelések objektív szempontok szerinti értékelésére Értékelő rendszer A területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszer bemutatása A megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységek meghatározása A megyei fejlesztéssel foglalkozó intézmények, irodák számbavétele, feladatkörük elemzése, kapacitásvizsgálat A as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak menedzselésére alkalmas szervezet (projektmenedzsment) kialakításának bemutatása

3 2.7 Módszertan a megyei szereplők projektjeinek és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők azonosítása A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása A sikeres projektvégrehajtás kereteinek meghatározása, javaslatcsomag Módszertan és javaslattétel a humán fejlesztési igények meghatározására az infrastrukturális projektek esetében A közszolgáltatások elérhetőségének és az infrastruktúra-problémák feltérképezése Problémalista (infrastruktúra, közszolgáltatások) Humán fejlesztések Módszertan és javaslattétel a helyzetfeltárás eredményeképp megismert humán fejlesztésekhez szükséges képzési problémák orvoslására Módszertani útmutató a szakember-kapacitás felméréséhez és képzési tervek összeállításához

4 1. Vezetői összefoglaló A as programozási időszakban az előző ciklushoz hasonlóan ismét lesz területi logikájú operatív program Magyarországon. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében lesz lehetőség a területileg decentralizált fejlesztések megvalósítására megyei- és megyei jogú városi szinteken. A kormány indikatív forrásokat társított minden megyéhez és minden megyei jogú városhoz, abban bízva, hogy a helyi gazdasági-társadalmi adottságokban vannak olyan sajátosságok, erőforrások és potenciálok, amelyek kibontakoztatása területileg integrált stratégiák alapján jelentősen képes hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, megerősödéséhez. Az operatív program egy másik, kiemelt feladata, hogy hozzájáruljon a területi különbségek csökkentéséhez. Ahogy az Európai Bizottság által elfogadott operatív programban ez megfogalmazásra kerül: ( ) az országon belül jelentős területi eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok terén, valamint a társadalom és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes térségekben eltérő, a sajátos térségi adottságokra szabott beavatkozásokra van szükség, amelyek a térségi gazdaságfejlesztés révén hozzájárulnak e különbségek csökkentéséhez is. Különösen nagyok a különbségek az alacsonyabb (megyei és járási) területi szinteken. Mivel jelen dokumentum Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési elképzeléseit kívánja támogatni, olyan kiegészítéseket tettünk a fejlesztési dokumentumokhoz és olyan módszertanokat dolgoztunk ki, amelyek a TOP által rögzített alapelvek érvényesülését szolgálhatják. A tanulmányban bemutatásra kerül a területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódása a megyei önkormányzati rendszerhez. Megvizsgáltuk a közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányokat és megállapítottuk, hogy járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, ennek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák, de a helyzet további javítására erőfeszítéseket szükséges tenni. A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, illetve azok minősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatás-szervezési problémák miatt. Felismerve, hogy megye komoly problémáin segíthetnek a kormányrendelet tervezett intézkedései, javaslatokat tettünk ehhez kapcsolódóan a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszer megyei kidolgozására. A releváns megyei fejlesztési dokumentumok bemutatását követően egy rövid elemzési szempontrendszert dolgoztunk ki az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre vonatkozóan, a lehetséges humán fejlesztésekre fókuszálva. A rendelkezésünkre álló információk alapján igyekeztünk meghatározni a leginkább szükséges ágazati fejlesztéseket, bemutatva települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei a humán szolgáltatások területén. Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemeztük röviden az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukban foglaltak alapján. 4

5 Ezt követően a megyén belüli területi különbségeket elemeztük (2.3.2-es fejezet). A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területek közötti egyenlőtlenségek bemutatása alapján kerítettünk sort. Ez azért rendkívül fontos talán az egyik legfontosabb feladat, mivel a TOP hangsúlyozott célja a területi különbségek mérséklése a saját fejlesztési eszközeivel. Ezt az elvet a kormány első körben azzal érvényesítette, hogy az egyes megyéknek szánt indikatív forráskeretek meghatározásánál nem hagyatkozott kizárólag e közigazgatási területi egységek lakosságszámára, hanem figyelembe vette gazdasági és társadalmi helyzetüket is. A területi különbségek meghatározásánál figyelembe vettük azokat a kormányrendeleteket, amelyek az egyes járások, települések gazdasági és társadalmi helyzetét vizsgálták, illetve a járások településeinek szegénységi kockázati mutatóit is elemeztük. A megye járásait ezt követően a lakosságszámot is figyelembe véve sorba rendeztük fejlettségük szerint. A tanulmány egy másik fejezetében (2.5.1) a TOP előírásaihoz igazodva ismételten megvizsgáltuk a járások közötti különbségeket, ezúttal azonban a Miskolci járás mutatóit Miskolc Megyei Jogú Város adatai nélkül számoltuk ki. Ezt az indokolta, hogy a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat szerint a megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a TOP keretei között tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), és a Miskolci járás székhelye egyúttal a megye központja, és Megyei Jogú Város is. A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai és társadalmi helyzetének elemzésén alapuló keresleti elemzést is készítettünk. Megvizsgáltuk az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről szóló járási elképzeléseket, a tervezett beavatkozási listákat. Kidolgoztunk egy fejlesztési szempontrendszert és bemutatunk egy, a területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszert is. Ezt követően a megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységeket igyekeztünk meghatározni. Elsőként a fejlesztéssel foglalkozó intézményeket, irodákat vettük számba, elemeztük feladatkörüket. Javaslatot tettünk a as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásának irányítására alkalmas projektmenedzsment kialakítására, megyei és járási szinten is. A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák kialakítására is javaslatot tettünk, támogatva egy internetes platformon megvalósított testreszabott vállalatirányítási rendszer bevezetését. Meghatároztuk továbbá a sikeres projektvégrehajtás kereteit, ezzel kapcsolatban javaslatcsomagot állítottunk össze. Végül a humán fejlesztésekhez kapcsolódó képzéseket érintő kérdésköröket jártuk végig. 5

6 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása 2.1 Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényt (Tftv.) a évi CXCVIII. törvény több ponton is módosította, a változások január 1. napjától léptek életbe. 1 Eddig az időpontig a területfejlesztési és területrendezési feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei önkormányzat, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács látta el január 1. napjától ezeket a feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési ügynökség valósítja meg. A továbbiakban a területfejlesztés megyei szervezeti hatás és illetékességi körére, feladataira fókuszálunk. A területfejlesztés Tftv. által rögzíti definíciója: Az országos, valamint a térségi szintű társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok feltérképezése és a beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók meghatározása és fejlesztési programok keretében történő megvalósítása. A törvénymódosításnak köszönhetően a megszűnő szervezetek a következők: kistérségi fejlesztési tanács, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács. Az újonnan létrejövő szervezetek: a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és a regionális fejlesztési ügynökség. A megyei területfejlesztési tanács megszűntetésével a jogalkotó a megyei önkormányzathoz telepítette a megyei területfejlesztési tanácsnak a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló együttműködési kötelezettségét. Szintén a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek megye területén belüli összehangolásával járó feladatait. 1 A törvényi változtatások bemutatásakor a Kormányhivatal összefoglalóját is felhasználtuk. Forrás: s%20ter%c3%bcletrendez%c3%a9s.pdf 6

7 2012. január 1. napjától a megyei területfejlesztési tanács feladatait jogutódként átvette a megyei önkormányzat. Az újonnan létrehozott megyei területfejlesztési konzultációs fórumot a megyei közgyűlés és a megyében működő megyei jogú városok közgyűlései kötelesek létrehozni. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben; külön munkaszervezete nincs. A törvénymódosításnak köszönhetően a jogi személyiségű térségi fejlesztési tanács létrehozásának joga is a megyei közgyűlésre szállt át. Az új szabályozás megállapítja a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges források körét (költségvetési hozzájárulás, pályázatokon elnyert források, a szavazat jogú tagok befizetései), azzal, hogy költségvetési hozzájárulás csak kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanácsnak nyújtható. A térségi fejlesztési tanácsok felett gyakorolt törvényességi felügyelet szabályai szerint a tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a térségi fejlesztési tanács szabályzatai, működése, szervezete, döntéshozatali eljárása jogszabályszerűségét vizsgálja. A regionális fejlesztési tanács jogutódja szintén a területileg érintett megyei önkormányzat lett. A jogutódlással kapcsolatos átadás-átvétel során a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány azonban nem került átadásra, azt a regionális fejlesztési ügynökség (RFÜ) kezeli a továbbiakban, melyet az illetékes miniszter működtet nonprofit gazdasági társasági formában egyebek mellett a megyei fejlesztési programok megvalósításához kapcsolódó előkészítési és végrehajtási feladatok ellátása érdekében. Az egyes RFÜ-k feladata a kapcsolattartás, a területfejlesztési programok megvalósításának szervezése, és a lebonyolításukban való észvétel. A regionális fejlesztési ügynökség térítésmentesen került január 1. napjától a magyar állam tulajdonába. A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Az önkormányzati törvény 27. (1) bekezdése megerősíti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben foglaltakat: A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés. A törvény alapján a területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) alapfeladatává vált. A megyék lettek felelősek a hosszú- és középtávú fejlesztéseket megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozásáért. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A fejezetben meg kell továbbá említeni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei önkormányzatokra szignált feladatait szabályozó joganyagot is. A kormányhatározat rögzíti, hogy a TOP keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával két területi szinten, megyei szinten és megyei jogú város (MJV) szinten fog 7

8 megvalósulni. A kormány egyetért azzal, hogy a megyei szintű integrált területi program tervezési feladatát a megyei önkormányzat lássa el a kormányhatározat két pontjának keret- és szempontrendszerének figyelembevételével. Ezek a következők: A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) területi szempontú operatív programként előre meghatározott forráskeret alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztési céllal, gazdaság- és településfejlesztési beavatkozásokat tartalmazzon, ( ) 3. egyetért azzal, hogy a TOP és az integrált területi programok keretében folyó tervezés során figyelembe kell venni: a) a kohéziós politikai kereteket, b) a Partnerségi Megállapodást, c) a megye területfejlesztési koncepciójának és programjának fejlesztési irányait, d) a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának fejlesztési irányait ( ) A megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), továbbá az ezen a területen lévő érintett települési önkormányzatokat is be kell vonnia a tervezési folyamatba. A kormányhatározat a megyék számára indikatív forrást határozott meg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forintot. 2 A határozat a TOP keretében folyó tervezési munka összehangolását a megyei önkormányzatok feladatául jelöli ki. Az egyes megyékre jutó indikatív források a megyei és a megyei jogú város(ok) programjainak megvalósítására együttesen vonatkozik. Az indikatív forráskeret felhasználásnak tervezésekor a megyei önkormányzat annak legfeljebb 67,23%-át, míg a megyei jogú város legfeljebb 32,77%-át veheti igénybe. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megye 93,05, míg Miskolc 35,26 milliárd forintra tervezhet A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, amelynek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák. Ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy az egyes területek ellátottságának fenntartható javításához hosszú távon nem elegendőek csupán az infrastrukturális jellegű beavatkozások, hanem ezzel párhuzamosan szükség van mind a humán kapacitás bővítésére, mind a soft jellegű intézkedésekre, különösen az oktatás és szociális ellátás területén. 2 Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/Euro árfolyamon számolva. 8

9 A kapacitáshiányok elsősorban a periférián elhelyezkedő falvakra jellemzőek. Ezeken a területeken nem ritka a teljes ellátórendszer hiánya egy-egy szakterület vonatkozásában (pl. a bodrogközi települések jelentős részén előreláthatólag megszűnik az általános iskolai oktatás), amely nem csupán azért probléma, mert a hátrányos helyzetű térségekben csökkenti a társadalmi kohéziót, hanem a járásközpont ellátórendszerére is plusz feladatokat hárít. Az óvodák esetében részben a kötelező óvodáztatás bevezetése miatt az elmúlt években jelentősen megemelkedett a gyermeklétszám, így több helyen további csoportszobákat szükséges kialakítani, valamint a dolgozói létszámot is ennek megfelelően bővíteni kell. A humánerőforrás tekintetében lényeges olyan szakképzett óvónők alkalmazása, akik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, integrálásában gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az általános iskolai oktatás tekintetében egyrészről a hozzáférhetőséget kell biztosítani, de a tornaszobák, közösségi terek kialakítása is lényeges. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, gyakran mélyszegénységben élő gyermekek számára mindenképpen biztosítani kell az egész napos iskola tartalommal való megtöltését (a tanulószobai foglalkozásokon túl készségfejlesztő foglalkozásokat, szakköröket, sportolási lehetőséget, egyéni fejlesztéseket szükséges szervezni), valamint a napi rendszeres étkezést is. Külön figyelmet kell fordítani az iskolaelhagyások arányának csökkentésére, valamint a felnőttképzésre, amelyhez a szakképzett pedagógusi háttér és egyedi oktatási módszerek kidolgozása elengedhetetlen. Egyes járásokban kapacitáshiány miatt további bővítésre van szükség. A megyében sok iskolában nem biztosítottak a mindennapi testnevelés feltételei, elsősorban a tornaterem hiánya miatt. A középiskolai képzés során fontos, hogy a térségben mind a szakképzés, mind a gimnáziumi képzés általánosan elérhető legyen. A szakképzés esetében valós munkaerő-piaci igények mentén kell kialakítani a képzési struktúrát, együttműködve a helyi vállalkozókkal, kamarákkal, oktatási intézményekkel. Fontos cél továbbá, hogy minél több hátrányos helyzetű gyermek kerüljön érettségit adó középiskolába és épüljön ki az a támogató rendszer például tanodák támogatásával amely megakadályozhatja a lemorzsolódásukat. Bölcsődei ellátás leginkább a járásközpontokban biztosított, amelyek több esetben közel 100%-os kihasználtsággal működnek. A kapacitásokat mindenképpen bővíteni szükséges, mert ez elősegítheti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését. Azokon a településeken, ahol bölcsődei ellátási formára nincs lehetőség, ott a családi napköziket kell preferálni. A közösségi terek száma az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakításával jelentősen nőtt, azonban tartalommal a legtöbb helyen nem sikerült megtölteni ezeket az intézményeket, a gyermekek számára biztosított rendszeres programok is fájóan hiányoznak. A kisebb falvak nagy részében nincs közösségi térnek alkalmas épület, esetleg romos, kevésbé alkalmas akad, azonban forráshiány miatt felújításukra nem kerülhet sor. A megye több járásában az elmúlt hónapokban zárultak le a Kistérségi Gyerekesély Program, ezek egyik igen fontos tapasztalata az volt, hogy a közösségi házaknak, tereknek nagyon pozitív hatása van a gyermekekre, akik az utcai csavargás helyett szervezett keretek között tölthették el szabadidejüket. A közösségi élet kereteinek biztosítása népességmegtartó erővel is bír. 9

10 A szociális és gyermekjóléti szolgálat humán kapacitását és szolgáltatási körét különösen a hátrányos helyzetű, periférikus területeken kell bővíteni. Ezek a szolgáltatások a törvényi előírások miatt ugyan mindenhol elérhetőek, de sok helyen csak heti 2-3 óra áll rendelkezésre ügyfélfogadásra, családlátogatásra, sok esetben éppen azokon a településeken ahol a gyereklétszám, a családok nehéz helyzete indokolttá tenné a szociális intézményrendszer intenzívebb jelenlétét. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet. Az időskorúak ellátásának javításához a nappali intézmények kapacitásait kell bővíteni Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatásszervezési problémák miatt. E problémák leginkább az ország nehezebb helyzetű megyéinek országhatár melletti (külső perifériák), illetve a megyehatárok közelébe eső (belső perifériák) területeket érintik. A helyzet javítása érdekében összehangolt intézkedéscsomagra van szükség, ahogy a kormányhatározat fogalmaz: A Kormány 1. a területi különbségek csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében elfogadja a részére bemutatott, a humán közszolgáltatások területi differenciálásáról szóló koncepciót (a továbbiakban: Koncepció), melynek célja a helyi társadalmi szükségletekhez rugalmasan igazodni képes, célzott, az ágazatközi, komplex eszközrendszert biztosító új szolgáltatások bevezetése, a mennyiségi és minőségi kapacitások koncentrált biztosítása és a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentése; 2. a Koncepcióban foglalt célokat az alábbi alapelvek szerint kívánja elérni: a) a differenciálásnak illeszkednie kell az adott közszolgáltatás rendszerszintű átalakításához, illetve az átalakítás nem zárhatja ki a differenciálás lehetőségét; b) kerülendő új intézmények létrehozása, vagyis meglévő szervezetek feladatainak átalakításával kell a felmerülő térségi szintű szolgáltatásszervezési feladatokat ellátni; c) a területileg kiegyensúlyozottabb hozzáférhetőséget, az egyenlő lehetőségek biztosítását fokozatosan kell elérni úgy, hogy a javulás már 2018-tól érzékelhető legyen; d) a differenciálást az adott közszolgáltatáson belüli összes intézményfenntartó bevonásával és együttműködésével kell megvalósítani. 10

11 A kormányhatározat az egészségügyi, köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, és társadalmi felzárkózási, ifjúság- és családügyi, gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá kulturális szolgáltatásoknál várja el az emberi erőforrás minisztertől, hogy a differenciálást szolgáló intézkedési tervet dolgozzon ki, bemutatva a tervezett intézkedések uniós fejlesztési és költségvetési forrásait és hatásait, és a várható eredményeket. A humán közszolgáltatások elérhetőségével, azok szolgáltatásának minőségével az aprófalvas szerkezetű és rendkívül elszegényedett térségekkel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is sok probléma van, ezek közül néhány: a betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok magas száma, betöltetlen védőnői státuszok, szegregálódó települések egyre romló színvonalú iskolái, a közösségi terek működtetéséhez szükséges források hiánya. A Megyei Önkormányzatnak felismerve a kormányhatározatban és a Koncepcióban foglalt kormányzati szándék fontosságát, proaktív tevékenységgel szükséges előkészíteni a 2018-ig bevezetni kívánt, a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedéseket. Az előkészítő szakaszban egyrészt opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kidolgozására, illetve problématérkép összeállítására és egy saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter, azaz egy helyi motivációs eszközrendszer felállítására lenne szükség. E fő tevékenységtípus végrehajtásához az alábbiakban kívánunk ötleteket adni. A) Megyei közszolgáltatás-szervezési opcionális modellek és problématérkép összeállítása A közelmúltban elkészült fejlesztési dokumentumok, stratégiák alapján opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek felállítására van szükség. Ezen modellek alapelvei közé kell, hogy tartozzon: a lakosság által elérhető szolgáltatások színvonalának jelentős mértékű javítása, a közszolgáltatásokkal minél teljesebben lefedett területek elérése. Ezen modellek elkészítéséhez a területfejlesztési, közszolgáltatás-szervezési és a helyi (települési) vezetés és közszolgáltatásban dolgozók összehangolt munkája elengedhetetlen. Az opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kialakításához nagyon alapos helyzetfeltárásra van szükség. Fontos lenne az elmúlt években elkészült stratégiai dokumentumok helyzetfeltáró részének alapos felülvizsgálata a közszolgáltatás-szervezés szempontjából. Helyszíni bejárásokkal és a közszolgáltatások munkatársaival való folyamatos konzultációval és a visszacsatolás biztosításával kell helyettesíteni a jórészt kiürült tartalmú partnerségi egyeztetéseket. A közszolgáltatások minőségi biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a területen jelenlévő egyházak, civilek, kisebbségi önkormányzatok lehetséges szerepét. A modellek kialakításába, működésük megtervezésébe be kell vonni a szomszédos járások képviselőit is, egy racionális közszolgáltatás-szervezési modellnek a járáshatár nem állhatja útját. Ezt azért is érdemes megfontolni, mivel a hatályos 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról 6/A. -a is támogatja az ilyen irányú fejlesztési elképzeléseket: A nem kedvezményezett járás területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető. 11

12 A modellek felvázolása előtt közszolgáltatási problématérkép összeállítására van szükség, amelyet az opcionális modellek részletesen kidolgozásáig vélhetően folyamatosan tovább lehet fejleszteni. Ez annak lesz köszönhető, hogy a tervezési folyamat a megszokottól eltérő lesz: a tervezők nem csak a statisztikai adatokból és mutatókból, a helyi szereplőktől esetlegesen beérkező inputokból tudnak dolgozni, hanem a helyszíni bejárásokon szerzett információkkal, a közszolgáltatások lokális munkatársaival folytatott konzultációk tapasztalatait is felhasználhatják, ezáltal árnyaltabb képet lesznek képesek festeni a megyei közszolgáltatások problémáiról. B) Motivációs eszközrendszer: saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter Annak érdekében, hogy a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedések minél felkészültebben érjék a megyét, meg kell kezdeniük saját erőforrásaik felmérést abból a szempontból, hogy saját szellemi és materiális forrásaikból hogyan lehet segíteni a humán szolgáltatások helyiség- és eszközigényeit, milyen helyi erőforrásból megteremtett feltételek biztosításával lehetséges motiválni a jelenleg hiányzó szakembereknek a megyébe települését. Ennek érdekében egy humán szolgáltatásokat helyi erőforrásból támogató egyfajta motivációs katasztert szükséges kidolgozni. Minderre azért van szükség, mert vannak állami kezdeményezések arra, hogy az ellátás-hiányos területeken dolgozó szakembereket anyagilag is motiválják. Az ilyen típusú állami kezdeményezéseket nagyon jól kiegészíthetik a helyben nyújtott térítésmentes vagy nagyon kedvezményesen nyújtott szolgáltatások. A saját erőforrások részét képezi a helyi szakember állomány, azok, akik helyben élnek és azok is, akik máshol telepedtek le. Nekik megvan a helyi tudásuk, ismerik a lokális viszonyrendszereket és adottságokat, a helyi embereket. Fontos kidolgozni azt a motivációs erővel bíró eszközrendszert, amely segíthet helyben tartani a területen élő szakembereket, illetve az elszármazottakat a visszatérésre bírhatja. A motivációs eszközrendszer alapja a szakképzett munkaerő összekapcsolása a végzettségének megfelelő munkahellyel. A szakemberek helyben maradását segítő programok kidolgozását nem kell a nulláról indítani, hiszen a megyében az LHH Program 3 keretében már lezajlott egy kísérlet. A Zemplén Régióért Egyesület Vissza a szülőföldre, Zemplénbe kétéves kistérségi TÁMOP programja példaértékű. A program abból az alapvetésből indult ki, hogy a régió humán erőforrás potenciálja észrevehetően meggyengült, kevés a fejlesztésekhez, vállalkozáshoz kezdeni és érteni tudó fiatal, s romlanak a demográfiai viszonyok, a szülők öregségükre magukra maradnak. 4 A munka 2010-ben a vállalati és intézményi felsőfokú humánerőforrás igények feltérképezésével, a hallgatói gyakorlati-gyakornoki fogadókészség fejlesztésével indult. Ennek eredményeként sikerült egy, a szakképesítési igényekre vonatkozó adatbázist kialakítani, mely alapján az egyesület képet alkothatott a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó potenciális és konkrét kistérségi munkaerő-piaci igényekről. Az így megszerzett ismereteket a felvételi jelentkezéseket megelőző középiskolai pályaválasztási tanácsadások és a hallgatói mentorálások során hasznosította az egyesület. A programhoz csatlakozott foglalkoztatók közül a kétéves projektidőszak alatt 43 a gyakorlatra fogadásra vállalkozott, 25 3 A Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programja, A program ismertetését a Sárospataki kistérség honlapján lévő projektzáró beszámoló alapján ismertetjük. Forrás: 12

13 esetben a közcélú foglalkoztatás lehetőségét is felajánlották és 10 esetben konkrét állásajánlatokig is eljutottak. A Zemplén Régióért Egyesület a munkaerő-piaci felkészítés, mentorálás mellett személyes kistérségi elhelyezkedési tanácsadást és katalizálást is végzett. A projektmegvalósítás időszakában a résztvevő 101 fő felsőfokú tanulmányait folytató, vagy már befejezett fiatal közül 46 esetben sikerült kézzelfogható eredményt elérni: 18 fő gyakorlati helyhez, 18 fő támogatott közcélú foglalkoztatási lehetőséghez jutott és 10 fő elsősorban a gyakorlati teljesítménye alapján - állásajánlatot is kapott. A helyi szakemberek helyben maradását a szakképzettségnek megfelelő munkahely biztosítása mellett egyéb motivációs eszközökkel is lehet segíteni: o Meg kell vizsgálni a közszolgáltatás-hiányos területeken (járásokban) az önkormányzati vagy állami tulajdonú ingatlanok körét abból a szempontból, hogy vannak-e szolgálati lakásnak alkalmas lakóházak, lakások. Ezek adatait kataszterbe kell rendezni. Egy pályakezdő fiatal szakembernek, de az idősebbek számára is a lakhatási feltételek biztosítása komoly súllyal esik latba egy állás elfogadásának mérlegelésekor. Amennyiben ez biztosított, komoly motivációs erőt jelenthet. o Fel kell mérni, hogy milyen helyben termelt alapanyagokkal, termékekkel vagy akár szolgáltatásokkal lehetséges a letelepedni kívánó szakembert támogatni. o A tervezett járási-, megyei fejlesztési programok projektjeiben is érdemes a projektmegvalósítás időszaka alatt, a projekt forrásaiból kiegészítő tevékenységet biztosítani azoknak a szakembereknek, akik az infrastrukturálisan rossz helyzetű, elszegényedett térségekben vállalnak munkát. o A leginkább periférián lévő járásokba Önkéntes Program indítása javasolt. A program során konkrét feladatokat szükséges meghirdetni és ezek elvégzéséhez biztosítani a feltételeket. Fontos, hogy a megyén belül legyen a programnak gazdája, aki az erre a célra létrehozott internetes felületet kezeli, az igények begyűjti, az önkéntesekkel a kapcsolatot tartja és az egyes járásokba való kiközvetítésük után nyomon követi őket, a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításában szervezési feladatokat lát el. 2.2 A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban a megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekében átfogó célokat határozott meg, melyek közül a humán területtel foglalkozik részben a Foglalkoztatás bővítése átfogó cél, a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok munka világába való bevonásával. A Társadalom alkalmazkodóképességének javítása átfogó cél pedig főleg a humán területekre fókuszál. Ennek keretében cél, hogy a perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségügyi és mentális állapota, 13

14 motivációja) jelentősen javuljon. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva, valamint, hogy csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása átfogó cél is részben érinti a humán területeket azzal, hogy a kulturális örökség elemeinek és gyűjteményeinek fenntartható és integrált módon történő megőrzését és hasznosítását irányozza elő. A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Az átfogó és stratégiai célok kapcsolatát az 1. ábra mutatja. 1. ábra: A megye átfogó és stratégiai céljai Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A stratégiai célok közül a második, A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása fókuszál a humán területre. Itt öt részcél kerül meghatározásra: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése; Leszakadó csoportok felzárkóztatása; Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések; Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása; Határ menti társadalmi kapcsolatok. 14

15 A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Olyan köznevelési rendszerre van szükség, ami képes a hátrányok felszámolására, és a megfelelő kompetenciák átadására. Fontos a megyében élők képzettségi szintjének emelése, úgy, hogy az oktatás a gazdasági trendekre rugalmasan reagálni képes rendszerben történjen. Az oktatási rendszer kialakításába az összes érintett szereplőt be kell vonni. A képzési programoknak el kell érni a megye összes települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással (diáklétszámmal) az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. A szakképzés fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált rendszer működjön a megyében. A duális képzés előnyeit szintén ki kell használni. Törekedni kell a munkavállalók idegen nyelvisemeretének fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás részeként ösztönözni kell a felnőttképzést, főleg a munkanélküliek és alacsonyan képzettek körében. A sárospataki Comenius Főiskolai Kar fejlesztésével az innovációs potenciál rendelkezésre áll. Tokaj-Hegyalján, sárospataki központtal nemzetközi színvonalú, felsőfokú borászati, gasztronómiai és vendéglátó-ipari szakképzés kialakítása szükséges. Leszakadó csoportok felzárkóztatása Olyan közösségi foglalkoztatási programokat kell működtetni, amik a leszakadó csoportok (pl. periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák) igényeit szem előtt tartják. A foglalkoztatási programoknak egyszerre kell elősegíteniük a képzettség, a foglalkoztathatóság javítását és a szociális, mentális problémák kezelését. A foglalkozatási programoknak szolgálniuk kell a helyi közösséget kiszolgáló közcélú infrastruktúrák (pl. épületek, zöldfelületek) karbantartását és korszerűsítését is. A Nemzeti Roma Stratégiával összhangban az alábbi célok elérésére kell törekedni: a roma és a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási rátájának növelése; a közoktatásban mindenki számára biztosítani kell az óvodai nevelést, az alapfokú oktatásban biztosítani kell az alapvető készségek megszerzését, ezekkel megalapozva a szakismeretek elsajátítását, támogatni kell a felnőttek körében az általános iskolai végzettség megszerzését; a hátrányos helyzetű, roma fiatalok közép- és felsőoktatásba való eljutásának, bennmaradásának elősegítése, akár kiegészítő képzési programok segítésével; a hátrányos helyzetűek speciális igényeinek megfelelő szociális ellátás biztosítása; az érintett roma és nem roma közösségek bevonása a felzárkóztató programokba, szemléletformálás; a romák civil és politikai szerepvállalásának ösztönzése; a kulturális intézményrendszer nem-formális és informális oktatásban való részvételének bővítése; az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvésének elősegítése. 15

16 Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Ide tartozik az egészséges életmód elterjesztéséhez kapcsolódó programok (pl. dohányzásról való leszokás támogatása, drog prevenció, egészséges táplálkozás és aktív mozgás elterjesztése, a lakhatási feltételek javítása integrált szociális célú programok részeként), illetve a szervezeti és térségi együttműködésre építő egészségügyi ellátási fejlesztések megvalósítása. Az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával. A mozgás és szabadidő infrastruktúrának helyet adó szabadtéri és fedett terek korszerűsítése, fenntartása, illetve a szolgáltatási kínálat bővítése egészségügyi szempontból is fontos feladat. Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása Innovatív megoldásokat, akciókat kell alkalmazni a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában, illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése érdekében. A társadalmi akciók során a településszerkezethez igazodó, civilek bevonásával számoló modellek alkalmazása kerül előtérbe: a házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása, közösségszervezők a lakótelepeken és a kistelepüléseken, családi napközik a nők munkába való visszatérésének támogatása érdekében. Határ menti társadalmi kapcsolatok Feladat a határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai program Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program is. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. A Stratégiai program harmadik prioritása a Társadalom alkalmazkodóképességének javítása, mely szinte teljes egészében a humán szféra egyes területeit érinti. A prioritás fő területei a következők: Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja; Nők munkába állásának ösztönzése; Idősek, fogyatékkal élők ellátása; Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések; Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése; Egészségfejlesztési és prevenciós programok; Kulturális programok. A hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja konkrét beavatkozási céljai többrétűek. Konkrét célként határozzák meg az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását közfoglalkoztatás és képzési programok révén. A hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javítását mentális fejlesztés és egészségfejlesztés révén. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatásának 16

17 színvonalának javítását. A korai gyermeknevelés minőségének javítását és a hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítását és a munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzését. A nők munkába állásának ösztönzése a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása valamint a rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése révén érhető el. Idősek, fogyatékkal élők ellátásánál figyelembe kell venni a kistelepülések lakosságának elöregedését, ami miatt fontos a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatainak igénybevételébe (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések között konkrét cél az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése, valamint a szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése során fontos az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok szolgáltatói szerepének megerősítése. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok feladata az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, az életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében. A kulturális programoknak az identitás erősödését, a térségi imázsváltás ösztönzését, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzését, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztését kell szolgálnia. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív részprogram Ez a fejlesztési program kizárólag gazdaságfejlesztési intézkedéseket tartalmaz. Két intézkedés kapcsolódik a humán területhez: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az EFOP ágazati programhoz kapcsolódó, A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedések. A Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod- Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megye lakosságának képzettségi szintjének emelése. Azaz a minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnőtt-, valamint felsőfokú képzési rendszer kialakítása, többek között a megyei kereskedelmi és iparkamara és a Miskolci Egyetem szerepvállalásával. Fontos, hogy a szakképzés a megye gazdasági igényeihez illeszkedjen, a duális képzést és a mérnökképzés gyakorlati helyeit támogatni kell. A pályaorientációs 17

18 tevékenységeket és a fiatal vállalkozókat, és a munkavállalók idegen nyelvismeretének fejlesztését is segíteni kell. A megye összes települését el kell érni a képzési programokkal. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézkedés célja a leszakadó csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése a megyében. Ennek keretében térségi alapon szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása történik, melyek figyelembe veszik a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát. A foglalkoztatási programokat kiegészíti a piaci alapú foglalkoztatást ösztönző állami-önkormányzat segélyezési rendszer. Megvalósul a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése tehetséggondozási képzési programok és ösztöndíjak működtetésével. Cél a gyermekek számára az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az oktatási intézmények pedagógiai programjának megvalósítását támogató, tanórai, tanórán kívüli, szabadidős és kulturális tevékenységek és programok megvalósítása. Azért, hogy a leszakadó társadalmi csoportok kapcsán komplex változást érjenek el, szükség van a szociális ellátás fejlesztésére, a társadalmi innováció keretében a helyi társadalom megújulására, a közösségek bevonására a felzárkóztatási programokba, és a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, krízishelyzetbe kerültek, állami gondoskodásban nevelkedettek intézményi ellátásból az önálló életvitel felé vezető szolgáltatások és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja A közötti fejlesztési időszakra a Terület és Településfejlesztési Operatív Program biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A megyei önkormányzatok elsődlegesen a TOP finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készítettek megyei integrált területi programokat (ITP-k) a TOP tartalmi és pénzügyi keretei között. Az ITP-t a megyei Területfejlesztési Koncepció és a Megyei Fejlesztési Program alapozza meg. A hatályos kormányhatározat szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye indikatív forráskerete 93,05 milliárd forint lesz a TOP keretében. A megyei ITP céljainak kétirányú illeszkedést kell mutatniuk, egyrészt az ITP alapjául szolgáló megyei fejlesztési dokumentumok felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program és annak vonatkozó öt prioritása céljai felé. Az ITP céljai emellett illeszkednek Miskolc Megyei Jogú Város fejlesztési céljaihoz és a többi ágazati operatív programhoz is. 2. ábra: Az ITP viszonya a megyei területfejlesztési programhoz és a TOP-hoz Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 18

19 Az ITP-ben meghatározott hat cél megegyezik a megye fejlesztési dokumentumaiban szereplő stratégiai célokkal. Ezek közül a humán területet érinti a Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése cél keretében a fenntartható turizmusfejlesztés, a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése és a népességmegtartó településfejlesztés. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása cél, főleg a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével, az egészségügyi és szociális alapellátás infrastrukturális fejlesztésével, a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programokkal és a helyi közösségi programok megvalósításával járul hozzá a humán területhez. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása cél, a turisztikai beavatkozásokra helyezi a hangsúlyt, de az itt elért fejlesztések a helyi lakosság kulturális igényeit is ki tudják szolgálni, valamint ide tartozhatnak a leromlott városi területek rehabilitációja és közösségi programok szervezése is. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése cél a humán szolgáltatásokat ellátó önkormányzati ingatlanok fejlesztését is megvalósíthatja. A Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása cél pedig főleg a leromlott városi területek rehabilitációja, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programok kapcsán végez humán beavatkozást. 19

20 3. ábra: A Megyei Fejlesztési Program stratégiai célok és a TOP viszonya Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja Az ITP a fejlesztési célrendszer meghatározásakor a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre külön kiemel fejlesztési célokat. Ezek közül humán fejlesztések: Miskolc - Tiszaújváros - Kazincbarcika térségében a magas színvonalú szak- és felsőoktatási képzés működtetése, Ózd térségében a turisztikai attrakciók fejlesztése és a szak- és felsőoktatási képzés előmozdítása. Tokaj-Hegyalja Zemplén térségében a turisztikai szolgáltatások javítása, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások fejlesztése. Abaúj Cserehát térségében fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. Mezőkövesd Tiszaújváros térségére nem határoz meg kiemelt humán beavatkozást. A Taktaköz térségét pedig az ITP szerint komplex fejlesztési programmal kell segíteni, ami érinti a képzést és a szociális támogató rendszer fejlesztését is. 20

21 2.2.2 Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) Általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer A következőkben ahhoz szeretnénk szempontokat adni, hogy mely megyei fejlesztések támogatása a leginkább indokolt a humán fejlesztések területén. 1. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tervezett fejlesztést hol kívánják megvalósítani. A megyén belül is óriásiak a fejlettségbeli különbségek, ehhez alapos elemzéseket készítettünk a fejezetben, javasoljuk figyelembe venni, és előnyben részesíteni a leszakadó, periférikus járások és települések fejlesztési igényeit. 2. Az önkormányzati fejlesztések estében az infrastrukturális fejlesztések a kapósabbak, a humán fejlesztések kevésbé népszerűek, ez általános tapasztalat. Ennek oka az a rossz beidegződés: hogyha kész az infrastruktúra, akkor a többi már megy magától. A tények azt mutatják, hogy ez nem így van. Lehet egy iskola a legkorszerűbb módon felújítva, a legmodernebb digitális oktatási taneszközökkel felszerelve, ha a gyerekeket kiégett pedagógusok fogadják, a megszokásból is frontális oktatással megtartott tanórák pedig nem kötik le a gyerekek figyelmét, mindez pedig a foglalkozások megzavarásához, a pedagógus frusztráltságának erősödéséhez vezet. Ezzel ellentétben, ha egy nem igazán kielégítően felszerelt iskolában a pedagógusok módszertani megújulását segítő, valamennyi tanár részvételével megtartott innovatív pedagógiai módszertani képzés akár csodát is tehet az iskolában. Ennél a példánál maradva (oktatás), amikor fejlesztési elképzeléseket neveznek meg a megyében annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetén javítsanak, akkor elsősorban ESZA forrásokból megvalósítható fejlesztéseket kell támogatni: szakemberek (pedagógusok) képzését, tanodák működtetését, második esély típusú középiskolai oktatás feltételeinek megteremtését, iskolai szociális munkások alkalmazását, az egész napos iskolát tartalommal megtöltő programok szervezését jelenti elsősorban. (Továbbra is a példánál maradva: Természetesen lehetnek iskolák, amelyek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére szükség van, és ez a TOP vagy az EFOP II. prioritási tengelyének forrásaiból meg is oldható, azonban javasoljuk, hogy ezen beruházások mellé mindig társítsanak soft programokat, például a pedagógusok módszertani megújulását támogató képzéseket.) Mindezek okán javasoljuk a felmerülő társadalmi problémát, problémákat elsőként a soft programok tervezésével megoldani, az EFOP, mint ezt hamarosan be fogjuk mutatni, erre számtalan lehetőséget biztosít. A hátrányos helyzetű csoportokat legyenek gyerekek vagy felnőttek érintő infrastrukturális fejlesztések mellé mindig legyen illesztve egy, a szakemberek módszertani eszköztárának fejlesztését megcélzó képzés is. 3. Előnybe szükséges részesíteni a kooperáción, partnerségen alapuló, a településhatáron átnyúló, a szomszédokkal (járás, település) összefogó programokat. Minél több szervezet, önkormányzat, civil, helyi szakember összefogásából születik meg egy fejlesztési elképzelés, annál valószínűbb annak sikere. 21

22 4. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatását célzó programokat minél fiatalabb korosztályokra érdemes kiterjeszteni. A korai fejlesztés (0-3 évesek) a célterülete a Gyerekházaknak, a Kistérségi Gyerekesély Programoknak. Elmondható, hogy a legnehezebb sorsú családok gyermekei esetében minél korábban kezdődik el a személyre szabott fejlesztés, annál eredményesebb lehet. Mindezek alapján javasoljuk előnybe részesíteni a minél fiatalabb korosztályoknak szóló programokat, sorrendben: 0-3 évesek, óvodáskorúak, általános iskola alsó tagozatosai, általános iskola felső tagozatosa, szakképző intézménybe és érettségit adó középiskolába járók, fiatal felnőttek, felnőtt korosztály. 5. Előnyben kell részesíteni az integrált, komplex programokat ezek szinergiahatásai miatt. Fontos, hogy ne pontszerű fejlesztések valósuljanak meg egymás mellett, hanem egymással összeérő, egymást erősítő programelemek. Például egy energiahatékonysági fejlesztésnél folyamatos szemléletformálást is szükséges megvalósítani vagy egy egészségügyi szolgáltatás fejlesztésénél a szűrővizsgálatok népszerűsítése, majd azok rendszeresítése során adódnak össze igazán a projektek hatásai. Humán fejlesztések operatív programonként A) Általános cél: A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (EFOP) A megyei Integrált Településfejlesztési Stratégiákban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) intézkedései közül a társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség biztosítása az általánosan elfogadott célkitűzés a humán fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az operatív program stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, fejlessze az oktatást, ezáltal növelje a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt. Az Európai Unió tizenegy tematikus célterület támogatását teszi lehetővé a as tervezési időszakban. Ezek közül az EFOP teljes egészében a 9. tematikus célkitűzést A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem valamint a 10. tematikus célkitűzést Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében támogatja. A megyében és ez hangsúlyosan megjelenik a fejlesztési dokumentumokban is a leszakadó társadalmi csoportok, köztük jelentős részarányban a romák felzárkóztatása a kiemelt cél. Az, hogy mely fejlesztési forrásokkal elehet elérni ezt a célt, az operatív programokból kiolvasható. Az EFOP elsősorban ESZA forrásokat használt, tehát főként soft fejlesztések megvalósítására alkalmas, igaz infrastrukturális fejlesztésekre is lehetőséget biztosít a II. prioritási tengely. A humán fejlesztések széles spektrumára nyújt lehetőséget az EFOP, közülük rengeteg lehetőség van olyan emberi beruházásokat megvalósítani, amelyek segíthetik a leszakadó társadalmi csoportokat. Az általános elemzési szempontrendszer alapján az EFOP első két prioritási tengelyének intézkedéseit lenne szükséges preferálnia a megyének. Ezek: 22

23 I. prioritási tengely (ESZA) A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése; A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása; Társadalmi együttélés erősítése; Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése; Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése; Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése; A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése; Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás; Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel. II. prioritási tengely (ERFA) A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése; A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése; Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások. B) Általános cél: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (GINOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a képzettség növelésére, szakképzés fejlesztésére, továbbképzésre leginkább szükség. Az operatív program horizontális központi célja a foglalkoztatás növelése, ehhez kapcsolódóan tartalmaz humán fejlesztéseket. A megye foglalkoztatási mutatóinak javítása érdekében a GINOP humán fejlesztési programjainak forrásait minél szélesebb körben igénybe szükséges venni, különös tekintettel a 6. prioritási tengely intézkedéseire. A humán szolgáltatásokat leginkább a 6. prioritási tengely a Versenyképes munkaerő érinti. Itt cél munkaerő-kínálat fejlesztése egyrészt a kompetencia-fejlesztés és a felnőttképzés támogatásával, másrészt a képzési rendszernek a gazdaság igényeihez igazodó fejlesztésével. Külön figyelmet fordít 23

24 az alacsony képzettségűekre, biztosítani kell számukra a képzés lehetőségét és ezáltal növelni esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. Célként határozza meg, hogy a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nőjön a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben, javuljon az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférésük. Feladat az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása is. A 7. prioritási tengely a Turizmus is részben érinti a humán szolgáltatásokat, az itt megvalósult turisztikai-kulturális fejlesztések nem csak a településekre látogató vendégek igényeit elégítik ki, hanem javíthatják a helyiek kulturális, sportolási feltételeit is. C) Általános cél: A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával és Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése (TOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a népesség megtartására, a szociális ellátás javítására és a nemzetiségi és civil kapcsolatok fejlesztésére szükséges fókuszálni. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Két fő stratégiai célja a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása és a vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő, településfejlesztést támogatja. A prioritási tengelyek közül több keretében is lehetőség van humán fejlesztések megvalósítására. Az általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer alapján a 4-5. és a 7. prioritási tengely intézkedéseire lenne szükséges a megyének fókuszálnia. 1. Prioritási tengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Ezen tengely célkitűzéseinek egyike a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által, tehát itt a gyermekellátási kapacitások bővítésére, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésére lehet családbarát fejlesztéseket megvalósítani. 3. Prioritási tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Itt a humán területet főleg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energetikai korszerűsítése érintheti, megújuló energiaforrások alkalmazásával is (kazánházak, hőtermelők, hőszigetelés fejlesztés). 4. Prioritási tengely: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Ez a fejlesztési terület jórészt a településeken működő humán területet fedi le, az önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javításával. Támogatást nyújt az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére, pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezek keretében 24

25 akadálymentesítés, családbarát funkciók előtérbe helyezése valósulhat meg. A városokban szociális városrehabilitáció, lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése, a lakhatási körülmények javítása történhet meg. 5. Prioritási tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó, foglalkoztatást elősegítő támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése valósul meg. Itt soft fejlesztések történnek úgymint a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása, a szociális városrehabilitáció szoft elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás, együttműködés. A helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése is célkitűzés közösségi programok, helyi közösségfejlesztés és ösztöndíjak megvalósításával. 6. Prioritási tengely: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban A megyei jogú városokban megvalósítandó fejlesztések közül több is érinti a humán területet. A kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által célkitűzés. A vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozások célkitűzés feladatai között is szerepel a családbarát, szabadidő eltöltésére alkalmas városi rekreációs területek fejlesztése. Az önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése érinti a humán szolgáltatások intézményeit is. A prioritási tengely önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése célkitűzés szintén a helyi szintű humán szolgáltatások megújítását célozza. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése célkitűzés szintén szociális kérdés. Valamint a társadalmi kohéziót célzó helyi programok megvalósítására is lehetőség van. 7. Prioritási tengely: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Ennek keretében kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések történnek. Támogatást nyújt a humán területen belül a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére (városi kulturális intézmények felújítása, eszközfejlesztése pl.: könyvtárak, közösségi házak esetében), helyi közösségszervezésre, a helyi identitást erősítő tevékenységek, kulturális programok támogatására Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire Borsod-Abaúj-Zemplén megye humán infrastruktúra szempontjából eltérő adottságokkal rendelkezik, de az egészségügyi ellátás és a köznevelés a megye egész területén fejlesztésre szorul. A két említett területen bővíteni kell a rendelkezésre álló humán-kapacitást, illetve szükség van az épületek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére is. A szociális ellátások fejlesztése elsősorban az elöregedő települések esetében kulcskérdés, míg a fiatalos korszerkezetű falvakban és városokban a gyermekjóléti és családvédelmi szolgáltatásokat kell új alapokra helyezni. 25

26 A térség munkaerő-piaci versenyképessége érdekében lényeges a felnőtt, munkaképes korú lakosság képzettségének növelése keresletvezérelt, gyakorlati szakképzés formájában. Törekedni kell az endogén erőforrásokon alapuló helyi gazdaság helyzetbe hozására, amelyhez a megfelelően képzett munkaerő elengedhetetlen. Az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás jegyében lényeges a tervezett fejlesztések, beavatkozások hozzáférhetőségének biztosítása is, azaz a szolgáltatásokat minden lakos részére elérhetővé kell tenni. Ez megvalósulhat infrastrukturális fejlesztésekkel (pl. eszközbeszerzés, akadálymentesítés), vagy a szolgáltatások házhoz szállításával, amelyhez a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok aktív részvétele elengedhetetlen. A települések népességmegtartó képességéhez, a lakosság életminőségének javításához folytatni kell a falvak és városok megújítását. A közösségi terek, kulturális szolgáltatások nem csupán a helyiek közösségtudatát erősítik, hanem rendszeres rendezvényekkel, vásárokkal, piacokkal lokális turisztikai vonzerőt is jelenthetnek A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása A települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei A megye irányításával és koordinációjával megvalósuló területfejlesztési programok fejlesztései az egyes településeken valósulnak meg (a települések közötti úthálózat fejlesztése állami feladat). A területfejlesztési célok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes települési önkormányzatok milyen minőségben, kapacitással és infrastrukturális feltételek biztosításával képesek ellátni jogszabályban rögzített feladataikat, melyek közül a legfontosabbak egyike a közszolgáltatások biztosítása a lakosság részére. A települési önkormányzatok ellátják a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköreiket. A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) sorolja fel azokat a feladatokat, helyi közügyeket, helyben biztosítandó közfeladatokat, amelyekért kifejezetten a települési önkormányzatok felelnek. Ezek között szerepel a településfejlesztés és a településrendezés is. A településfejlesztés jogszabályi hátterét az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről adja. Ezen felül az Mötv. a települési önkormányzat feladatai között sorolja fel a következőket: Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); az egészségügyi alapellátás az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; az óvodai ellátás; 26

27 kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A fentiekben felsorolt feladatok ellátásáért felelnek a települési önkormányzatok, tehát az ezeket érintő fejlesztések mindegyikében szerepet játszanak valamilyen formában. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre a területfejlesztési törvény szerint. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati törvény szerint a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni kell, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképesség, a lakosságszám és a közigazgatási terület nagysága szerint. A következőkben megvizsgáljuk az önkormányzati feladatok törvényi hátterét. Közoktatás (2011. évi CXC. törvény alapján) Köznevelési intézményt a) az állam, valamint a törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. 27

28 Általános alapelv, hogy az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról az állami intézményfenntartón keresztül. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik, míg a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével 5 - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A köznevelési intézmény működtetésének egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. Az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény, a helyi önkormányzati képviselők választását követő év június 15. napjáig - külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében - nyújtja be a nyilatkozatát arról, hogy a működtetői feladatokat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől el kívánja látni vagy a működtetői feladatokat nem vállalja, továbbá, ha a működtetési kötelezettséget a) nem tudja vállalni, kérelmet a működtetési kötelezettség alóli felmentésre a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében, b) vállalni tudja, kérelmet a működtetésről való gondoskodás vállalására vonatkozóan 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetén. A határidő elmulasztása jogvesztő. Közművelődés (1997. évi CXL. törvény alapján) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata, ezt a községi és a városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesítheti. A megyei könyvtár (akárcsak a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár) költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár. 5 A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek - ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket - bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása. 28

29 A települési önkormányzat kötelező feladata továbbá a helyi közművelődési tevékenység támogatása, ennek rendkívül széleskörű formáit a törvény részletesen ismerteti. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét meghatározott feltételek fennállása esetén betöltheti: a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet. A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik, ezért ennek szabályozásának ismertetésétől eltekintünk. A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőtere egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjedhet ki. A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működhet. Szociális ellátások: Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások (1993. évi III. törvény alapján) évi III. 58/B. (2) bekezdése alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény települési önkormányzati feladatként határozza meg, hogy a képviselő-testület a törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. A törvény 45. (1) bekezdése szerint Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen: 29

30 a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A megyei jogú város kötelességeit jelen tanulmányban részletesen nem ismertetjük. A megyei jogú városokkal ellentétben az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzatok a szolgáltatásaik megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatják, hogy csak saját településük lakosai részére biztosítják az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha a szociális törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, esetleg szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás (1997. évi XXXI. törvény alapján) A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselőtestülete, illetve a gyámhatóság gyakorolja. Bizonyos eseteket kivéve a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. A települési önkormányzat gyámhatósága a jogosult gyermek számára törvényben meghatározott feltételek mellett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultságot állapít meg és a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Az a települési önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a)és b) pontokban meghatározottak mellett 30

31 családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot köteles működtetni. A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják. A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. 31

32 Egészségügyi szolgáltatások (1997. évi CLIV tv alapján) Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli. A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, és folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, továbbá az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbetegszakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti gondoskodás. A járásszékhelyek humán szolgáltatásainak helyzete, erőssége és gyengesége az Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-Abaúj- Zemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemezzük röviden Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján. Cigánd Óvoda: A járásszékhelyen egy óvoda van, amely 2012-ben 50 férőhellyel bővült. A gyereklétszám miatt további csoportszobák kialakítására lenne szükség. Általános iskola: Kizárólag állami fenntartású iskola van a kisvárosban, az oktatási intézménynek térségi jelentősége van. Várhatóan több bodrogközi településen megszűnik az általános iskolai oktatás, emiatt egyre több gyerek fog Cigándon eleget tenni a tankötelezettségnek. Ennek következtében a cigándi általános iskolában új tantermek kialakítására van szükség, továbbá a közösségi tér fejlesztése is indokolt. Az iskolában az elmúlt időszakban sor került az energetikai rendszer korszerűsítésére. 32

33 Középiskola: A településen egy középiskola (gimnázium) van, csak esti tagozattal, csökkenő létszámmal. A gyerekek főként Sárospatakra járnak középiskolába. Egészségügyi ellátás: 2012 óta működik a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ, amely 900 millió forintos európai uniós pályázati forrásból jött létre. Az intézmény a helyi szükségleteket kielégíti. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma az országos átlag alatti. Szociális ellátás: A Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye a járás 17 települését látja el, azonban komoly kapacitáshiánnyal küzdenek: a 16 férőhelyen 19 főt látnak el. Megoldott az idősek nappali ellátása, azonban 50 fő helyett 71 fő ellátásáról gondoskodnak. Bölcsőde a járáson belül csak Cigándon van, 100%-os kihasználtsággal. Edelény Óvoda: A településen két óvodában 3 épületben 14 gyerekcsoport kap helyet ben és 2014-ben mind a két óvoda felújításra és bővítésre került, azonban a gyermeklétszám miatt további bővítés szükséges. Általános iskola: Egy állami és egy egyházi fenntartású térségi jelentőségű általános iskola van a településen. Az egyházi iskolában a közelmúltban energetikai fejlesztésre és korszerűsítésre került sor. Az állami fenntartású iskolában 8 új tanteremre, csoportszobára és tornateremre lenne szükség. Mind a két intézményben cél a multimédiás központ kialakítása. Középiskola: Egy egyházi fenntartású középiskola, melynek térségi szerepköre van, széles képzési kínálata van. Az intézményben magas a HHH diákok aránya. Felsőfokú oktatás: Szükséges a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének a megteremtésére. Egészségügyi ellátás: A városban 5 háziorvosi-, 3 gyermekorvosi- és 3 fogszakorvosi rendelő van, az ügyelet biztosított. Az egészségügyi ellátás térségi központként működik ben az Egészségház (benne a gyermekorvosi és fogászati rendelővel) teljes körű felújítására sor került. A járóbeteg szakellátás megoldott, a városban kórház is működik, 5 osztállyal. A kórház 2002-ben felújításra és bővítésre került, oktatóintézményként működik, megyei és regionális szerepköre van. Szociális ellátás: A bölcsődében két csoport van, férőhelybővítés szükséges. A városban egy alapítványi fenntartású kisegítő iskola és egy Szociális Szolgáltató Központ is működik. Az itt működő Idősek otthonának kapacitásbővítése megoldásra vár ben megtörtént a Családsegítő Szolgálat felújítása és korszerűsítése. Kultúra: Működik: Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. A városban kapott helyet a Borsodi Tájház Sport: 2014-ben új sporttelep került kialakításra. 33

34 Encs Óvoda: A településen három óvoda van, a dolgozói létszám fejlesztése szükséges. Általános iskola: Az egy állami, és egy egyházi iskola közel 100%-os kihasználtsággal működik, térségi szerepkörrel. Középiskola: Egy gimnázium és egy szakiskola van a városban, mindkettőnek térségi szerepköre van, utóbbi széles képzési spektrummal működik. A szakiskolában sok a HHH, többségükben roma gyerek, alacsony a motiváltság. A szakképző-helyek száma kevés. Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos praktizál ben a gyermekorvosi rendelő, valamint a területi Egészségügyi Központ járóbeteg szakellátási részlege felújításra került. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, 100% feletti kihasználtsággal. A Gondozási Központ kistérségi társulási szerződés alapján működik, térségi szerepköre van. További szolgáltatások: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Támogató Szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Ápoló- és Gondozó Otthona októberében indult a Biztos Kezdet Esélyteremtő Preventív Program. Kultúra: Városi Művelődési Központ és Könyvtár, illetve Városi Galéria működik a városban. Gönc Óvoda: A városban egy óvoda van, amely 4csoporttal működik, az intézményt 2013-ban korszerűsítették. Általános iskola: A településen egy állami iskola működik egy részlegesen felújított épületben, azonban sok szülő a szomszédos Göncruszkára viszi iskolába gyermekét. Egészségügyi ellátás: Két háziorvos, egy fogorvos, két védőnő, egy fizikoterápiás asszisztens praktizál a városban, ahol 2011-ben modern Járóbeteg Szakellátó Központot adtak át, amely európai uniós forrásból épült óta Mentőállomás is van a településen. Szociális ellátás: A gyermekek napközbeni ellátása, a szociális rászorultak étkeztetése, a családsegítés és házi segítségnyújtás a kistérségi társulás fenntartásában működik. A Gönci Gyermekotthon 44 férőhely van, 5 új lakással tervezik bővíteni. Bölcsőde nincs a településen. Kultúra: A Városi könyvtár felújítása és korszerűsítés TIOP forrásból valósult meg. A Művelődési Ház felújításra szorul. A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás mellett a város nevezetessége a Huszita-ház" Sport: 2008-ban Városi uszoda épült. Sportpálya: kiszolgáló épületek korszerűsítése szükséges. Kazincbarcika Óvoda: Egy székhelyintézményt, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvodát tart fenn a város. Az intézmények 96%-os kapacitás-kihasználtsággal működnek. Egy egyházi óvoda is működik a városban 2011-től között 3 óvodai tagintézmény 34

35 akadálymentesítése és egy felújítása történt meg. A szükségletfelmérés szerint további felújítás, rekonstrukció szükséges Általános iskola: A városban egy székhelyintézmény (Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola) van, amelyhez 5 tagintézmény tartozik, melyekből egy vidéken, Szuhakállóban található. A székhelyintézmény és egy tagintézmény épületei teljes körű infrastrukturális felújításra kerültek, továbbá 2-2 tagintézményben épületenergetikai korszerűsítés és akadálymentesítés valósult meg. További energetikai korszerűsítés szükséges az egyes tagintézményeknél. A városban található még két egyházi iskola, ezek közül az egyik kifejezetten HHH-s gyerekek befogadója. Középiskola: A városban négy gimnáziumi oktatási és szakközépiskolai intézmény van, ebből egy állami, három egyházi. A középiskoláknak térségi szerepköre van, de kihasználtságuk nem 100%-os. Felsőfokú oktatás: A Miskolci Egyetemmel a gazdasági és szakképzési kapcsolatok szorosabbra fűzése további fejlődési lehetőséget hordoz. Egészségügyi ellátás: A városban 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi praxis működik, az ügyelet biztosított. A városi kórház térségi krónikus-rehabilitációs kórházként működik. Korszerűsítése TIOP keretből valósult meg. Széles spektrumú járóbeteg szakrendelés vannak a településen, amelynek teljes körű felújítására, infrastruktúrafejlesztésére egy 2013-as TIOP pályázat biztosított forrást. Szociális ellátás: A városban két bölcsőde van, kapacitásbővítés és rekonstrukciójuk ÉMOP keretből valósult meg. Kihasználtságuk 92%-os. Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ: szociális alap- és szakosított ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások. Személyes gondoskodás keretében étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítés valósul meg. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitáskihasználtsággal működnek. Mezőcsát Óvoda: A járásszékhelyen egy állami óvoda két tagintézménnyel és egy egyházi óvoda működik. Járási szinten óvodai férőhelyhiány van! Általános iskola: Egy állami iskola van a városban, amelyben 2006 ban 10 tanteremmel, könyvtárral és irodahelyiséggel bővült. Egy egyházi iskola is van, amely 2001 ben új épületszárnnyal, tornateremmel, könyvtárral, oratóriummal, diákéttermi résszel bővült Középiskola: A városban egy térségi szerepkörű egyházi középiskola van, széles képzési spektrummal, melyben 2013-ban épületkorszerűsítés és bővítés történt. Egészségügyi ellátás: Az Egészségfejlesztő Központ 2011-től működik 2 fogorvosi szolgálattal, 3 felnőtt háziorvosi szolgálattal és egy házi gyermekorvosi szolgálattal. A településen három körzeti védőnői, illetve egy iskolavédőnői szolgálat, továbbá Mentőszolgálat található. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, ahol 2011-ben férőhelybővítésre került sor. Járási szinten bölcsődei kapacitáshiány van óta Humán Szolgáltató Központ látja el kistérségi szinten a települési szociális alapszolgáltatásokat, itt 2009-ben épületkorszerűsítésre és bővítésre került sor. Az idősek nappali ellátó intézményének kapacitása 50 fő, kapacitáskihasználtsága 80% os. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nincs. 35

36 Kultúra: Intézmények: Mezőcsáti Általános Művelődési Központ, Könyvtár, Közösségi Ház. Mezőkövesd Óvoda: Egy óvoda működik három tagintézménnyel, 20 csoporttal. Megtörtént: egy tagóvoda kapacitásbővítése, nyílászárócseréje, energetikai korszerűsítése. Módszertani fejlesztésre is sor került. Általános iskola: Egy állami fenntartású székhelyintézmény működik a városban 4 tagiskolával, továbbá egy egyházi iskola. Középiskola: Egy állami gimnázium és szakközépiskola, egy egyházi szakképző iskola, illetve egy kollégium található a városban. Egészségügyi ellátás: Praxisok: 9 háziorvos, 3 gyerekorvos, 1 fogorvos. Hat védőnő dolgozik a városban. Szakorvosi ellátás elérhető (térségi szerepkörrel). Szociális ellátás: Egy bölcsőde működik 2 telephelyen, 10 csoporttal. A közelmúltban kapacitásbővítésre került sor. Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Otthona (100%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek Klubja (50%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek gondozóháza (100%-os kihasználtsággal), házi segítségnyújtás, fogyatékkal élők ellátása, szociális étkeztetés, hajléktalan ellátás. A városban van továbbá három nem állami tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény. Kultúra: A Közösségi ház 2011-ben komplex felújításra került. A Városi könyvtárnak térségi szerepköre van. Matyó Múzeum, Gépmúzeum, Galéria, Emlékház. Sport: Sportcentrum, sportcsarnok, uszoda, stadion. Miskolc A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintje szempontjából nem releváns Miskolc Megyei Jogú Város. Ózd Óvoda: A városban 5 központi óvoda van 8 tagóvodával ban 2 tagóvoda 3-3 csoportszobás bővítésére és 2 tagóvoda energetikai korszerűsítésére került sor. Általános iskola: A járásszékhelyen 8 állami és 2 egyházi iskola működik 10 feladatellátási helyen. Középiskola: Egy egyházi és négy 4 állami intézmény van a városban, széles képzési spektrummal. Felsőfokú oktatás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ózdi kihelyezett tagozat. Egészségügyi ellátás: A városi egészségügyi ellátórendszernek térségi szerepköre van: 14 háziorvosi, 9 gyermekorvosi körzet és 6 fogszakorvos praxis működik, az ügyelet biztosított. A településen 18 védőnői körzet és 9 iskola-egészségügyi szolgálat található. Kórház és Mentőszolgálat is működik. A kórház felújítására között került sor, között 36

37 pedig a szakrendelő felújítására került sor ben TIOP támogatásból ellátás- és infrastruktúra-fejlesztés valósult meg. Szociális ellátás: Az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézménynek térségi szerepköre van, 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Két bölcsőde biztosított a térség 29 települése számára, melyek kapacitáskihasználtsága 100%-os. Jelentős a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátásban. A Biztos Kezdet Gyerekház TIOP forrásból került kialakításra. Kultúra: Művelődési Központ, Könyvtár. Városi Muzeális Gyűjtemény. Kormányzati szándék szerint Nemzeti Filmtörténeti Élménypark épül a városban. Sport: Sportcsarnok, Tanuszoda Putnok Óvoda: A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás egy székhelyóvodával és 2 tagóvodával 14 csoportot fenntartva működik. Általános iskola: A városban két állami iskola van, magas a HHH és SNI gyerekek száma, aránya. Az iskolák épületkorszerűsítése szükséges. Középiskola: Állami gimnázium és szakképző iskola van a városban, térségi szerepkörrel. Egészségügyi ellátás: A Humán Szolgáltató Központ önkormányzati társulás formájában működik. A városban hat háziorvos praxis van, az ügyelet biztosított. Gyerek háziorvos nincs, működtetéséhez az infrastruktúra sem biztosított. A fogászati körzetek száma három, a szakrendelések biztosítottak. Szociális ellátás: Nincs bölcsőde. Önkormányzati tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága 100%-os, tervezik további kapacitás kialakítását. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat működik, a házi segítségnyújtás biztosított. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeum, Galéria. A kulturális intézményeknek térségi szerepköre van. Sárospatak Óvoda: A városban egy önkormányzati, egy egyházi és egy alapítványi óvoda működik. Általános iskola: A négy általános iskolából kettő egyházi, kettő állami fenntartású. Középiskola: Két egyházi, egy állami gimnázium, illetve szakközépiskola működik a városban, a kollégiummal együtt 8 feladatellátási helyen. Széles képzési spektrum. Felsőfokú oktatás: Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának sárospataki telephelye (tanítóképzés). 37

38 Egészségügyi ellátás: A járóbeteg-szakellátás biztosított. A városban hét felnőtt es három gyermek háziorvosi praxis van. Kórház nincs. Szociális ellátás: Egy, térségi szerepkörű önkormányzati bölcsőde van a városban, ahol férőhelybővítésre került sor 2010-ben. A Sárospataki Gondozási Központ két telephelyen működik, hét szakfeladatot ellátva. A kapacitáskihasználtság az idősek nappali ellátása esetében 100%-os, az étkeztetés, házi segítségnyújtásé 92-93%-os. A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Kultúra: A város rendkívül gazdag múzeumokban, képtárakban és egyéb kulturális látnivalóban, a Református Kollégium könyvtára világhírű. Művelődési Ház, könyvtár üzemel a városban. Sátoraljaújhely Óvoda: Az óvodai ellátás biztosított, 2013-ban egy intézménybe szervezték valamennyi városi óvodát. Általános iskola: A városban nyolc általános iskola található Középiskola: Térségi szerepkört tölt be a hat városban működő középiskola. Felsőfokú oktatás: Felsőfokú oktatási intézmény nincs a városban. Egészségügyi ellátás: Az Erzsébet kórház 2012-ben állami fenntartásba került, 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvosi praxis van a városban. Magánvállalkozásban működő szakrendelő is van a városban. Szociális ellátás: 2010 új bölcsőde épület került kialakításra, nagy kapacitással. A városban van Biztos Kezdet Gyermekház. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitáskihasználtsága 100%-os. Kultúra: Kossuth Lajos Művelődési Központ, könyvtár, múzeumok. Szerencs Óvoda: A városban egy óvoda három feladatellátási helyen működik, mindhárom teljes felújítása megtörtént a közelmúltban. Általános iskola: Két egyházi iskola van a városban, részleges felújítások, energetikai korszerűsítések zajlottak mindkettőben. Középiskola: A középfokú oktatást egy egyházi és egy állami intézmény biztosítja. Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvosi praxis, 2 gyermek háziorvosi praxis, 3 fogorvosi praxis van. Az Egészségház épülete 2010-ben teljes körűen felújításra került. Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet a kistérség lakosságának szakellátásáért felel. Az épület illetve a kapcsolódó eszközállomány 2012-ben fejlesztve lett. Kórház nincs a városban. Szociális ellátás: A városban egy bölcsőde van. A szociális szolgáltató intézmények integráltan működnek (Szociális és Gyermekjólétei Alapszolgáltatási Központ): Idősek Klubja. Idősek Gondozóháza (átmeneti, maximum egy éves elhelyezést nyújt). Utóbbi 2005-ben került kialakításra, 38

39 bővítése azonban indokolt. A városban két idősek otthona van, az egyik 2014-ben felújítva, a másik felújításra szorul. Az idősek nappali intézményének kapacitáskihasználtsága 93%. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is az Alapszolgáltatási Központba tagozódott. Kultúra: Szerencsi Általános Művelődési Központ. Sport: Városi Tanuszoda, Sportcsarnok, Sporttelep. A Fürdő és Wellness-ház 2007-ben lett felújítva. A szabadtéri sportterületek fejlesztést igényelnek. Szikszó Óvoda: A városban két óvodai feladat ellátási hely van. Általános iskola: A településen az iskolai férőhely-kihasználtság 100%-os. Középiskola: A városban egy középiskola és három szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely van, utóbbiak alapítványi fenntartásban. Egészségügyi ellátás: Kórház, mentőállomás, Egészségügyi központ van a városban. Szociális ellátás: Egy bölcsőde található a járásszékhelyen. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár van a településen. Tiszaújváros Óvoda: A Napközi Otthonos Óvoda 4 óvodai intézményegységgel működik. Általános iskola: Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működik a városban hét intézményegységgel. A településen egy egyházi tagiskolában is teljesíthető a tankötelezettség. Középiskola: Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 2 intézményegységgel működik. Egészségügyi ellátás: Kórház nincs, 12 gyermek és felnőtt háziorvos, 7 fogorvos. 24 szakrendelés biztosított. A városnak saját mentőállomása van. Szociális ellátás: Humánszolgáltató Központ: Ezüsthíd Gondozóház, a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Napsugár Bölcsőde, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Hajléktalanszállás 92%-os kihasználtsággal működik. Tokaj Óvoda: Egy óvoda van a városban, amely hat csoporttal működik. Általános iskola: Egy állami fenntartású iskola van a településen, amely épületenergetikai fejlesztésre szorul. Középiskola: A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma kettő, épületfelújítás, férőhelybővítés szükséges. 39

40 Két szakiskolai feladatellátási hely van, a konyha felújítása szükséges. A kollégiumi feladatellátási helyek száma egy, épületfelújítás szükséges. A szakiskola széles képzési spektrummal rendelkezik, a képzési kínálat korszerűsítésre szorul, eszközbeszerzés indokolt lenne. Egészségügyi ellátás: Házi gyermekorvosi praxisok száma egy, háziorvosi praxisok száma kettő, fogorvosi praxisok száma szintén kettő. A betöltött védőnői álláshelyek száma három. Kórház nincs, járóbeteg szakellátó intézmény van, az egészségügyi dolgozók TÁMOP forrásból finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési és egészségfejlesztési programokban vettek részt. Szociális ellátás: Bölcsőde és családi napközi nincs a településen. Időseket is ellátó nappali intézmények és a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekből egy van. Kultúra: Kulturális és Konferenciaközpont EU-s támogatásból került kialakításra, 2006 óta működik. A város kulturális infrastruktúráját színház, mozi, könyvtár, múzeum biztosítja. Sport: A településen két sportcsarnok is van, sípálya is kialakításra került. A vízi sportok háttere fejlesztésre, bővítésre szorul A megyén belüli területi különbségek bemutatása A fejezetben a megyén belüli területi különbségek kerülnek bemutatásra. A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területi különbségek bemutatása alapján kerítünk sort. Mielőtt hozzákezdenénk Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi különbségeinek elemzéséhez, érdemes megvizsgálni az Észak-magyarországi régió helyzetét az Európai Unió tagállamainak kontextusában. A régiót alkotó Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékből álló terület a regionális bruttó nemzeti termék (GDP) nagysága alapján összeállított fejlettségi rangsor 6 szerint 2013-ban az Európai Unió 28 tagországának 272 régiója közül a 265. helyre került, azaz mindössze hét szegényebb régió volt az EU teljes területén! Mindezek alapján nem meglepő, hogy a régió legnagyobb megyéjét alkotó járások többsége a magyarországi fejlettségi rangsorokban is rendkívül kedvezőtlen pozíciót foglal el. A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról meghatározott módszertan alapján, egy komplex mutató segítségével újra közzétette a járások fejlettségük szerinti rangsorát. A komplex mutatót négy mutatócsoport (társadalmi és demográfiai helyzet mutatói, lakás és életkörülmények mutatói, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók és infrastruktúra és környezeti mutatók) 24 mutatójának használatával alakították ki. A rangsor emelkedő, az 1. sorszámú járás a legrosszabb helyzetű. Magyarország 197 járása (beleértve a fővárosi kerületeket is) közül a leginkább leszakadó, a magyarországi népesség 10%-a által lakott 36 komplex programmal fejlesztendő járás közé Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 8 járás került. Ezek (zárójelben a rangsorszámuk a komplex mutató értéke alapján): Cigándi (1.), Gönci (3.), 6 Regional GDP. GDP per capita in the EU in 2013: seven capital regions among the ten most prosperous. Eurostat News Release, 90/ May

41 Encsi (9.), Ózdi (11.), Szikszói (12.), Edelényi (15.), Mezőcsáti (17.), Putnoki (28.). Mindez azt jelenti, hogy a megye 16 járásának a fele a leghátrányosabb helyzetű járások közé tartozik! Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Cigándi Gönci Encsi Ózdi Szikszói Edelényi Mezőcsáti Putnoki Összesen: táblázat: Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás A táblázatban szereplő lakosságszámok a január 1-jei állapotot tükrözik, ez év elején a megye teljes lakónépessége fő volt. Megállapítható, hogy a megye lakosságának 28,94 százaléka a leginkább leszakadó, komplex programmal segítendő járásokban él. Az 1. táblázatban felsorolt járásokat érdemes összevetni a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. mellékletében megnevezett, szintén az ország lakosságának 10 százalékát kitevő leghátrányosabb helyzetű (LHH) 33 területi egységgel, akkori meghatározás szerint kistérséggel. A 2007-es 33 LHH kistérség között 10 tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Az 1. táblázatban szereplő 8 járás közül 7 (a Bodrogközi kistérség szinte teljes mértékben lefedi a Cigándi, az Abaúj-hegyközi pedig a Gönci járást) tartozott a komplex programmal fejlesztendő kistérségek közé. Itt szükséges megjegyezni, hogy a járási rendszer kialakításával az egyes kistérségekhez tartozó települések közül több is váltott, másik járásba kerültek besorolásra, de újak is létrejöttek, amennyiben a lakosságszám ezt indokolta. Így például a Putnoki kistérség nem is létezett január 1-e előtt, a Putnoki járás az Edelényi-, Kazincbarcikai- és Ózdi kistérségek településiből lett létrehozva. A 2007-es fejlettségi rangsor egymilliós lakosságot lefedő kistérségei közül kiesett a Sárospataki, a Szerencsi és Tokaji kistérség (a későbbiekben járás). Mint a következőkben látni fogjuk, a Szerencsi és a Tokaji alig sorolódott hátrább, míg a Sárospataki jelentősen jobb pozícióba került. További 18 járással kiegészülve, az ország népességének 15%-át teszik ki a fejlesztendő járások. Közülük kettő B-A-Z megyében található: Szerencsi (38.), Tokaji (45.). Az ezekben a járásokban élő népesség a megye lakosságának 8,1 százalékát teszi ki. 41

42 Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Szerencsi Tokaji Összesen: táblázat: Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás A komplex mutató alapján az rangsorszámú járások (melyeknek a komplex mutatójuk 46,68 alatti) a kedvezményezett járások. Közülük a Sárospataki (77.), a Mezőkövesdi (86.), a Sátoraljaújhelyi (93.) és a Kazincbarcikai (95.) járások találhatóak B-A-Z megyében. Ezeknek a járásoknak a komplex mutatóik még az országos átlag alatt vannak. A kedvezményezett járások lakossága a megyében élők 22,86%-át teszi ki. Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve Járás lakosságszáma, fő ( ) A fejlettségi rangsorszám Sárospataki Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi Kazincbarcikai Összesen: táblázat: Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás Elmondható, hogy gazdasági fejlettségük miatt komplex programmal fejlesztendő vagy fejlesztendő, illetve kedvezményezett kategóriába sorolt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások össznépessége fő, azaz a megye lakosságának az 59,91 százaléka olyan járásokban él, melyek gyengébb mutatókkal rendelkeznek, mint az országos átlag. A megye két legjobb helyzetű, nem kedvezményezett járása a Tiszaújvárosi (129.) és a Miskolci (130.). Annak ellenére, hogy e két járás kedvező pozícióban van az országos rangsorban, mind a kettőben komoly problémát jelent a legszegényebb lakosság, főként a romák iskolázottsági, munkaerő-piaci és térbeli elkülönülésükkel súlyosbított rossz lakhatási helyzete. 42

43 A 4. táblázatban összesítve közöljük a járások besorolását, a lakosságszámot és a megyén belül elfoglalt rangsorukat. Járás neve A) A kedvezményezett járás rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján Sorszám Járás neve B) A kedvezményezett járás lakosságszáma Sorszám Cigándi Miskolci Gönci Kazincbarcikai Encsi Ózdi Ózdi Mezőkövesdi Szikszói Szerencsi Edelényi Edelényi Mezőcsáti Tiszaújvárosi Putnoki Sárospataki Szerencsi Sátoraljaújhelyi Tokaji Encsi Sárospataki Gönci Mezőkövesdi Putnoki Sátoraljaújhelyi Szikszói Kazincbarcikai Cigándi Tiszaújvárosi Mezőcsáti Miskolci Tokaji táblázat: A kedvezményezett járások rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján, az egyes járások lakosságszáma és megyén belüli rangsoruk. Forrás: saját számítás A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet mellékletében közzétett besorolásokat összevetve a megye járásainak népességszámával, jól látható, hogy a legnagyobb lakónépességgel rendelkező Miskolci járás helyzete a legkedvezőbb Borsod-Abaúj-Zemplénben. Fontos megemlíteni, hogy a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet egyebek mellett a következő módosítást is beemelte a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletbe: A nem kedvezményezett járás 43

44 területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető. Mivel a komplex mutató alapján összeállított járási rangsorok keveset árulnak el az adott közigazgatási egységen belüli egyenlőtlenségekről, ezért településszintű vizsgálatokat is végeztünk. Ehhez igénybevettük a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről joganyagban rögzített települések listáját, illetve a legfrissebb szegénységi kockázati index elemzést. A 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete azokat a településeket sorolja fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Az első esetben azok a települések kerültek megnevezésre, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, a második esetben pedig a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada. A komplex mutató egy társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám. A besorolásnak az adja a jelentőségét, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás tekintetében a kedvezményezett települések előny élveznek, ahogy a kormányrendelet 4. -a megfogalmazza: (1) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (2) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, és a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járásban található, a fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A kormányrendelet 2. melléklete 220 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községet, várost sorol fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Mindez azt jelenti, hogy a megye 358 településnek 61,45 százaléka hátrányos helyzetű, kedvezményezett, fejlesztendő település! Az egyes járások helyzetének feltárásához megvizsgáltuk a legrosszabb helyzetű községeket és városokat, azaz a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések eloszlását és számát, és az ezeken a településeken élő lakosság számát és a járáson belüli arányukat. 44

45 Járás neve Cigándi Edelényi Encsi Gönci A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is kedvezményezett települések neve (száma) Cigánd, Dámóc, Lácacséke, Pácin, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád (8) Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Égerszög, Hangács, Komjáti, Ládbesenyő, Rakaca, Szakácsi, Szalonna, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Tornakápolna, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Viszló, Ziliz (18) Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Forró, Gagyapáti, Hernádpetri, Hernádvécse, Krasznokvajda, Novajidrány, Perecse, Szalaszend (13) Abaújalpár, Baskó, Boldogkőújfalu, Felsődobsza, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Kéked, Korlát, Vilmány, Vizsoly, Zsujta (12) Kazincbarcikai Felsőtelekes, Nagybarca, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajókaza (6) Mezőcsáti Hejőpapi (1) Mezőkövesdi Borsodgeszt, Sály (2) Miskolci Köröm, Sóstófalva, Újcsanálos (3) Ózdi Arló, Borsodbóta, Borsodnádasd, Bükkmogyorósd, Csermely, Csokvaomány, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Lénárddaróc, Ózd, Sáta, Uppony (14) Putnoki Dövény, Imola, Jákfalva, Kelemér, Ragály, Sajómercse, Sajónémeti (7) Sárospataki Györgytarló, Kenézlő, Makkoshotyka, Vajdácska, Viss, Zalkod (6) Sátoraljaújhelyi Filkeháza, Nyíri (2) Szerencsi Legyesbénye, Megyaszó, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada (6) Szikszói Alsóvadász, Aszaló, Felsővadász, Gadna, Gagyvendégi, Kázsmárk, Kupa, Léh, Monaj, Nyésta, Pamlény, Rásonysápberencs, Selyeb, Szászfa (14) Tiszaújvárosi Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, Nemesbikk (4) Tokaji Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Taktabáj, Tiszaladány (5) 5. táblázat: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásokban a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések neve, járásonként a számuk. Forrás: saját számítás 45

46 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tehát 121 olyan település van tehát, amely a kormányrendelet szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések. Mivel az, hogy az egyes járásokban hány települést érint mindkét szempontból a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete, nem sokat árul el a járások helyzetéről, hiszen rengeteg köztük az aprócska falu. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes járásokban mekkora a jelentős munkanélküliséggel sújtott és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és mekkora az arányuk a járáson belül. Az eredményeket rangsoroltuk, ez látható az 6. táblázatban. Járás neve A) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők száma. (fő) Sorszám Járás neve B) Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül. (%) Sorszám Ózdi Ózdi 95,86 1. Szerencsi Cigándi 63,92 2. Kazincbarcikai Szikszói 43,19 3. Cigándi Encsi 37,37 4. Encsi Szerencsi 31,57 5. Edelényi Gönci 29,16 6. Szikszói Tokaji 24,53 7. Gönci Edelényi 22,9 8. Sárospataki Sárospataki 19,77 9. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 15,2 10. Tokaji Putnoki 14, Putnoki Tiszaújvárosi 12, Miskolci Mezőcsáti 7, Mezőkövesdi Mezőkövesdi 5,

47 Mezőcsáti Sátoraljaújhelyi 2, Sátoraljaújhelyi Miskolci táblázat: A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsora. Forrás: saját számítás Az Ózdi járás adatai kiugróan magasak, több mint 50 ezer ember, a járás lakosságának 95,86 százaléka él olyan településeken, ahol nagyon magas a munkanélküliség és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális mutatók rendkívül rosszak. A másik kiugró eredmény a Cigándi járásé, ahol a lakosság közel kétharmada munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt fejlesztésre szoruló (kedvezményezett) településen él. A különböző kormányrendeletekben rögzített járási és települési fejlettségi rangsorok és minősítések között egyfajta koherenciazavart tapasztalhatunk, ha összevetjük a járások rangsorát az egyes járásokban a munkanélküliség és kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és infrastrukturális helyzetük miatt kedvezményezett településeken élők számával és arányával. Ennek az ellentmondásnak a feloldása miatt a Pannon.Elemző Iroda Kft. kiadás előtt álló, 2013 augusztusában véglegesített Szegénységi kockázatok területi hátrányok című elemzésén keresztül is megvizsgáltuk a megye településeit. Az elemzés 2011-es adatok (Fiatalodási index, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a személyi jövedelemadó-alap egy lakosra jutó összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi ráta, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arány a 0-17 éves korosztályban, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között) alapján számolta ki az egyes települések szegénységi kockázati indexét. A szegénységi kockázati index módszertana egyfajta pontozásos módszer segítségével dimenziótlanítja, s így hozza közös nevezőre az előbbiekben felsorolt hét alapváltozót. A tanulmány ezt a módszert a következőképpen írja le: A dimenziótlanítási eljárás úgy zajlik le, hogy első lépésben ki kell számolni az adott változó Budapest nélküli, ún. vidéki átlagát, majd minden egyes település értékét ki kell fejezni ennek a vidéki átlagnak az arányában. Ezt követően mindegyik települést egy kódszámmal kell ellátni a szerint, hogy értéke mennyiben tér el a vidéki átlagtól. Az iskolázottsági változó esetében módszertani megfontolásból eltérő kódolást kellett alkalmazni, 7 de az így kialakított kódolás végül egy sokkal pontosabb és használhatóbb eloszlást képes megmutatni. A módosított kódolást követően a szegénységi kockázatok mutatószámai úgy alakulnak, hogy az 1-es érték azt jelenti, az érintett településen a szegénységi kockázat a vidéki átlag 60%-a alatt van, a 2-es érték szerint, hogy 60-70%-a és így halad felfelé egészen a 10-es értékig. A 10-es értékkel bíró, legrosszabb helyzetű településeken a szegénységi kockázat a vidéki átlag 140%-a felett található. A kódokhoz tartozó szegénységi kockázati értékeket a 7. táblázat mutatja be. 7 A rosszabb helyzetű településeknél részletesebb differenciálást volt szükséges bevezetni. Az eljárás nem járt információvesztéssel. 47

48 Kód A település szegénységi kockázata 1 A vidéki átlag 60%-a alatt 2 A vidéki átlag 60-70%-a 3 A vidéki átlag 70-80%-a 4 A vidéki átlag 80-90%-a 5 A vidéki átlag %-a 6 A vidéki átlag %-a 7 A vidéki átlag %-a 8 A vidéki átlag %-a 9 A vidéki átlag %-a 10 A vidéki átlag 140%-a felett 7. táblázat: A szegénységi kockázati indexek kialakításának kategória-határai a módosított kódolás szerint Forrás: saját számítás A fenti kódolás alapján a legnagyobb szegénységi kockázattal rendelkező települések kódja a es. Az alábbi táblázatban az egyes járások 8-as, 9-es és 10-es kódjelű települései kerülnek felsorolásra. Járás neve 8-as szegénységi kockázati kóddal rendelkező település 9-es szegénységi kockázati kóddal rendelkező település 10-es kockázati kóddal rendelkező település Érintett települések száma ( ), darab Cigándi Bodroghalom, Karcsa, Karos Cigánd, Dámóc, Ricse, Tiszakarád, Zemplénagárd Lácacséke, Semjén, Tiszacsermely 11 Edelényi Abod, Bódvarákó, Boldva, Borsodszirák, Hegymeg, Martonyi, Szendrő, Tornaszentjakab Lak, Szuhogy Szalonna, Balajt, Bódvalenke, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szendrőlád, Szin, Tornanádaska 19 Encsi Detek, Ináncs, Krasznokvajda Forró, Hernádszentandrás, Méra, Novajidrány, Baktakék, Csenyéte, Felsőgagy, Fulókércs, Beret, Fáj, 18 48

49 Szalaszend Hernádpetri, Hernádvécse, Pusztaradvány, Szemere Gönci Abaújalpár, Abaújkér, Abaújvár, Fony, Gönc, Göncruszka, Hernádbűd, Kéked, Felsődobsza Boldogkőújfalu, Hernádcéce, Korlát, Pere, Vilmány, Vizsoly 16 Pányok, Kazincbarcikai Felsőtelekes, Izsófalva, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep Sajókaza 6 Mezőcsáti Igrici, Tiszatarján Hejőpapi Ároktő 4 Mezőkövesdi Csincse Sály 2 Miskolci Ónod, Radostyán, Sóstófalva Berzék Köröm, Sajóhidvég 6 Ózdi Borsodnádasd, Csokvaomány, Hangony, Ózd, Sáta Borsodbóta, Csermely, Járdánháza Arló, Domaháza, Farkaslyuk 11 Putnoki Dövény, Királd, Putnok, Ragály, Sajómercse, Szuhafő Alsószuha, Kelemér, Sajónémeti Jákfalva, Zádorfalva 11 Sárospataki Erdőhorváti, Györgytarló, Olaszliszka, Zalkod Kenézlő, Makkoshotyka Vajdácska, Viss 8 Sátoraljaújhelyi Filkeháza, Nyíri, Vágáshuta Füzérradvány Kovácsvágás 5 Szerencsi Legyesbénye, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Tiszalúc Prügy, Taktaszada Taktakenéz 8 Szikszói Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Nagykinizs, Pamlény, Aszaló, Gagyvendégi, Monaj, Nyésta Abaújszolnok, Alsóvadász, Felsővadász, 18 49

50 Tiszaújvárosi Rásonysápberencs, Szentistvánbaksa Hejőbába, Kesznyéten, Oszlár Gadna, Selyeb Girincs, Hejőszalonta Kiscsécs 6 Tokaji Csobaj Taktabáj, Tiszatardos 3 Összesen táblázat: A 8-as, 9-es és 10 szegénységi kockázati kóddal rendelkező települések Borsod-Abaúj- Zemplén megyében járásonkénti bontásban (aláhúzással jelölve a járásszékhelyeket). Forrás: saját számítás A járásszékhelyek közül a járások negyede, azaz Cigánd, Gönc, Ózd és Putnok érintett nagyon magas szegénységi kockázati indexszel. A 8. táblázatba a szegénységi kockázati index három legrosszabb mutatójával 152 település került felsorolásra, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések 42,45 százaléka! Mivel azonban az aprófalvas településszerkezet miatt rengeteg az alacsony népességszámú település, ezért ezek lakosságszámát, a járáson belüli lakosságarányukat is érdemes megvizsgálni. A következőkben a 8. táblázatban megnevezett települések lakosságának számát és arányát mutatjuk be járásonként, ezek eredményei láthatóak a 9. táblázatban. Feltüntettük a rangsorszámot is emelkedő sorrendben, ami azt jelenti, hogy az első helyre besorolt járás a legrosszabb helyzetű. Járás neve A) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma a járásban Sorszám Járás neve B) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság aránya a járásban Sorszám Ózdi Ózdi 94,5 1. Szerencsi Cigándi 92,06 2. Edelényi Encsi 62,84 3. Cigándi Putnoki 59,8 4. Encsi Szikszói 55,

51 Miskolci Edelény 51,35 6. Putnoki Szerencsi 50,56 7. Kazincbarcikai Gönci 46,02 8. Szikszói Mezőcsáti 33,94 9. Gönci Sárospataki 28, Sárospataki Tiszaújvárosi 19,4 11. Tiszaújvárosi Kazincbarcikai 16, Mezőcsáti Tokaji 11, Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi 8, Sátoraljaújhelyi Mezőkövesdi 6, Tokaji Miskolci 4, táblázat: Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma és aránya az egyes járásokban. Forrás: saját számítás A 9. táblázat adatai alapján látható, hogy Ózd helyzete a megyén belül magasan a legrosszabb, mivel egy viszonylag nagy lakosságszámú járásszékhelyként Ózd is 8-as értéket kapott a szegénységi kockázati index elemzés során. Miután több szempontból is megvizsgáltuk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak gazdasági fejlettségét, szegénységi kockázati indexét, a lakosságszámot, majd ezek alapján rangsorokat állítottunk fel a következő lépésként a rangsorokat átlagoltuk és ez alapján felállítottuk azt a sorrendet, melyet véleményünk szerint a fejlesztési források elosztásánál megfontolandó lenne figyelembe venni. Hangsúlyozzuk, hogy a felállított rangsor több szempontot is figyelembe vett, köztük a lakosságszámot, a járások gazdasági helyzetét és legrosszabb helyzetű településeken élők számát és arányát járásonként. Az eredményeket, valamennyi vizsgálat során kiosztott rangsorszám feltüntetésével a 10. táblázat foglalja össze. 51

52 Járás neve Rangsorszám átlaga Rangsor 4. tábláz at A) 4. táblázat B) 6. táblázat A) 6. táblázat B) 9. táblázat A) 9. táblázat B) Ózdi 2, Cigándi 4, Encsi Szerencsi Szikszói Edelényi 7, Gönci 7, Kazincbarcikai 8, Putnoki Sárospataki 9, Tiszaújváros 11, Miskolci 11, Mezőcsáti Mezőkövesdi 12, Tokaji 12, Sátoraljaújhel yi 13, táblázat: Az egyes járások fejlettségi mutatói, a területeken lévő kedvezményezett településeken élők és arányuk, a lakosságszám és a szegénységi kockázati index alapján készült rangsorok átlaga alapján felállított rangsor a leginkább fejlesztendő területektől növekvő sorrendbe állítva. Forrás: saját számítás 52

53 2.3.3 A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása Korábban ( fejezet) már meghatároztuk, hogy mely humán ágazatok fejlesztése elengedhetetlen a megye népességmegtartó képességének javításához. Ebben a munkarészben részletesen bemutatjuk, hogy az egyes területekhez milyen konkrét fejlesztési lehetőségek kapcsolódhatnak. Az egészségügy fejlesztése a megye kiemelt feladata. Ez egyrészről infrastrukturális fejlesztést jelent, vagyis a meglévő alapellátás és szakellátás eszközfejlesztését, az épületek akadálymentesítését, szükség esetén energetikai korszerűsítését fedi le. Az intézményhálózat korszerűsítése azonban önmagában nem érheti el a kívánt hatás. Szükség van a prevenció és az egészségmegőrzés ösztönzésére, a lakosság körében az egészséges életmód népszerűsítésére. Javítani kell az önkormányzati intézmények egészséges élelmiszerrel történő ellátását, bővíteni kell az alkohol és drogproblémák prevenciós intézményi hátterét és támogatni kell az egyéni és közösségi szintű pozitív egészségmegtartási minta kialakítását. Növelni kell az egyéni egészségtervekre alapozott programok számát, csecsemő és gyermekgondozási programokat kell indítani az alacsony iskolázottságúak körében. Bővíteni kell a védőnői hálózatot és a koraszülés csökkentése érdekében növelni kell a szervezett egészségkommunikációs programok számát. Mindehhez megfelelő humán-erőforrás szükséges, azaz fel kell tölteni a hiányzó háziorvosi kapacitásokat, és további szakképzett védőnőket, ápolónőket kell a térségbe vonzani, valamint a helyi civil szervezetekkel együttműködve elő kell segíteni a szolgáltatások minél szélesebb kör számára történő elérhetőségét. A köznevelés és szakképzés tekintetében az infrastruktúra fejlesztés mellett szintén a soft beavatkozások szolgálhatják hosszú távon a tervezett célok elérését. Ez utóbbi jelentheti a tanári kompetenciák fejlesztését, a minőségi oktatáshoz-neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítását, az oktatást kiegészítő tevékenységek erősítését és a fiatalok lokális kötődésének erősítése érdekében fejleszteni kell az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének hatékonyságát, biztosítani kell az iskolarendszerű közétkeztetést. A szakképzést nyújtó intézmények esetében együtt kell működni a helyi vállalkozásokkal, kamarákkal, hogy valódi igényekhez igazodó, gyakorlatorientált képzések valósulhassanak meg a térségben. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, amellyel csökkenthető a korai iskolaelhagyások száma. A pedagógusokat fel kell készíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálására és a tehetséges gyermekek részére tehetséggondozó programok kidolgozására. Az iskolarendszerű képzésekbe integrálni kell a művészeti oktatást és a tömegsportot, amely elősegíti a gyermekek szervezett keretek közt történő, iskolaidőn túli elfoglaltságát. A sportoláshoz meg kell teremteni a szükséges infrastrukturális feltételeket. Kulturális szolgáltatások fejlesztésénél törekedni kell a közösségi terek, találkozóhelyek kialakítására és programokkal való megtöltésére, a természeti és kulturális örökség megőrzésére, fejlesztését szolgáló programokhoz való csatlakozásra. A programszervezésben a helyi civil szervezetek, kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok részvétele elengedhetetlen. A rendezvények hozzájárulnak a térségi identitás erősítéséhez, de a szinergiahatások érvényesülése révén egy-egy térség idegenforgalmi vonzerejét is növelheti. 53

54 A szociális ellátások terén bővíteni kell a bölcsődei férőhelyeket, családi napköziket, valamint az időskorúak ellátásához szükséges intézmények kapacitásait, fejleszteni kell a házi segítségnyújtást, valamint a gyermek- és családvédelmi hálózatot egyaránt. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés Demográfiai helyzet Egy térség fejlődési esélyeit alapvetően leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2014 között közel 9%-kal csökkent, az állandó népesség 2014-ben fő volt. A csökkenés mértéke csaknem az országos átlag háromszorosa. A megye minden járásában csökkent a lakónépesség, a legnagyobb arányban a Cigándi, a Gönci, az Ózdi és a Sárospataki járásban, míg a lakónépesség számának visszaesése a Miskolci és az Encsi járásban volt a legkisebb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések száma 2000 és 2013 között mintegy 1500 fővel 7000 fő alá csökkent, 2014-ben viszont növekedett és ismét 7000 fő fölött volt. A csökkenés megyei szinten az országos átlagnál nagyobb mértékű volt a vizsgált időszakban. Legnagyobb mértékű a Tokaji, Szikszói, Mezőcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai járásban volt. Mivel a halálozások száma folyamatosan meghaladja a születések számát, a megyében természetes fogyásról beszélhetünk. Járási szinten mindenhol negatív az egyenleg, települési szinten viszont vannak kivételek. Főként a szlovák határhoz közeli falvakban jellemző a természetes szaporodás (Tornanádaska, Felsőregmec, Szakácsi, Gadna, Bódvalenke). 4. ábra: A természetes szaporodás, illetve fogyás évi átlaga ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein ( ) Forrás: KSH 54

55 A népességcsökkenés másik összetevője (a természetes fogyás mellett) az elvándorlás, amely a megye egyik legnagyobb demográfiai problémája óta fő hagyta el hagyta el a megyét, tehát a népességcsökkenés döntő oka az elvándorlás. Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor a Gönci, a Cigándi, Tokaji járásban nőtt az arányuk. A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,0%), mint az országos átlag (17,2%), azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességből a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2014-ben 2000-hez képest jelentős létszámcsökkenés volt a megyében: fővel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenő osztálylétszámok egyre inkább, főként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon működő iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézmény-racionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki járásokban volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. A lakónépesség az országos trendeknek megfelelően öregszik, ám lassabb ütemben. Az idősebb korosztály aránya leginkább a Tiszaújvárosi kistérségben emelkedett, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi járásokban, minden más járásban csökkent a 60 éven felüliek száma 2014-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Társadalmi helyzet Mivel a megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. 55

56 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei jelentése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a munkaerő-piaci mutatók mindegyikében elmarad az országos átlagtól. Gazdasági aktivitás mutatószámai Mutatószám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Aktivitási arány, % 56,3 59,8 Foglalkoztatási arány, % 51,3 55,7 Munkanélküliségi ráta, % 8,9 6,9 11. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország gazdasági aktivitási mutatószámai II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés A megyében 2,5 százalékkal alacsonyabb az aktivitási arány, 4,4 százalékkal pedig a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatottakat is beleértve pedig 2%-kal rosszabb, mint Magyarország egészéé. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent az előző időszak végéhez képest, 79,8%-ra. Még ennél is jobban csökkent az álláskeresési járadékban részesültek száma (3008 fő), ez az előző évinek a 71,7 százaléka. Az álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén 122,6 százalék volt 2014 I. félévének végéhez képest (az azonos időszakra vonatkozó országos mutató 109,5%). Területi szinten vizsgálva megállapítható, hogy a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal a szlovák határ menti járások (Ózdi, Szikszói, Cigándi) és a Tokaji járás küzd. 5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, december Forrás: KSH Amennyiben a pályakezdők munkanélküliségi adatait vizsgáljuk kicsit más képet kapunk, ugyanis a megye déli járásai is nagyon kedvezőtlen helyzetben vannak (Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti 56

57 járás). Az alkalmazásban állók számának és keresetének az előző év azonos időszakához viszonyított indexe pozitív, hasonló az országos átlaghoz. Alkalmazásban állók száma és keresete Mutatószám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Alkalmazásban állók. számának indexe 102,5 102,2 havi bruttó átlagkeresetének indexe havi nettó átlagkeresetének indexe 103,3 103,5 103,3 103,5 12. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon az alkalmazásban állók mutatószámai II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Az alábbi táblázatban a négy főnél több embert foglalkozó vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai kerültek feldolgozásra. A megyében az alkalmazásban állók száma fő, átlagos bruttó fizetésük forint, míg átlagos nettó fizetésük pedig forint. A regisztrált vállalkozások számának indexe egy év alatt egy százalékponttal csökkent, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma országosan 55%-kal magasabb (172 db), mint a megyében (111 db). A megyében a regisztrál vállalkozások száma Az ipar teljesítményének adatait vizsgálva jelentős fejlődés figyelhető meg 2014 első negyedévéhez képest, a javulás mértéke a legtöbb esetben jobb, mint az országos átlag. Az adatokat a 13. táblázat foglalja össze. Mutató/érték Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország A) Termelés volumenindexe 109,0 107,6 A) Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 1 809, ,2 B) Termelés volumenindexe 110,5 107,9 B) Értékesítés volumenindexe 110,9 107,1 B) Értékesítésből az export aránya, % 68,7 70,3 13. táblázat: Az ipari termelés megyei és országos mutatóinak és értékeinek összehasonlítása, I. félév. Forrás: KSH, megyei jelentés 57

58 A termelés volumenindexe (A) és az egy lakosra jutó termelési érték (A) a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatait dolgozta fel, míg a következő két sor (B) a 49 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások adatait. Mint látható, a kis- és középvállalkozások értékesítésének exportarányaiban van csak kisebb elmaradás az országos átlagtól, a több esetben a mutatók és értékek magasabbak, mint a magyar átlag. Az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyezettek száma Nógrád megye után a második legmagasabb, mintegy két és félszer magasabb, mint az országos átlag. Területi eloszlást tekintve a legrosszabb helyzetben az Edelényi, a Szikszói, az Encsi és a Szerencsi járások vannak. 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, 2013 Forrás: KSH A működő házi és gyermekorvosok száma a népesség csökkenésével párhuzamosan szintén csökkent. Megyei szinten 2013-ban átlagosan fő jutott egy házi és gyermekorvosra, mely érték a megyék között nagyjából a középmezőnyben található. A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-Abaúj- Zemplén megyében kisebb volt, mint országos viszonylatban, csak 6,4%-os. A működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 20%-kal nőtt a 2014-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik járásában, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti járásokban volt. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. A bölcsődei férőhelyek száma csaknem megduplázódott ( hely) 2000 és 2014 között. Szintén örömteli, hogy a bölcsődébe beíratott gyermekek száma is növekszik, 2014-ben fő, így a bölcsődék 90% feletti kihasználtsággal működnek ban már csupán a Szikszói és a Putnoki 58

59 járásban nem volt bölcsőde, ezen járások településein a családi napközik üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. A bölcsődei ellátással szemben az óvodai férőhelyek száma nem változott 2000 óta, ami azzal is magyarázható, hogy folyamatosan csökken az óvodába beírt gyermekek száma. Ennek megfelelően mindössze egy járásban, a Szikszóiban jellemző az óvodák 100%-ot meghaladó kihasználtsága. Szintén csökkenő tendenciát mutat az általános iskolai feladatellátási helyek száma és drasztikus mértékben lecsökkent az általános iskolába beírt gyermekek száma. Míg 2000-ben még főt jegyeztek, addig 2014-ben kevesebb, mint gyermek járt általános iskolába a megyében. Szintén komoly nehézséget jelent, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei szinten csaknem 50%-os, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értéke után a második legmagasabb. Járási szinten kiemelkedően rossz az Edelényi, a Szikszói, az Encsi, a Gönci és a Szerencsi járás helyzete. 7. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban, % ( ) Forrás: KSH A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma ingadozva, de növekedett 2000 óta. Ez egyrészt örömteli és a keresleti igényekhez jobban alkalmazkodó képzési rendszernek köszönhető, másrészt viszont sajnos az általános iskolásokhoz hasonlóan, középfokú tanulmányokat folytatók 59

60 száma is évről évre csökken a megyében. Szintén magas a hátrányos helyzetű diákok aránya a középfokú oktatásban. Országos szinten óriási különbségek mutatkoznak. Míg Győr-Moson-Sopron megyében alig 4% az érték addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 26%. A legrosszabb értékkel az Edelényi járás rendelkezik, ahol a középfokú oktatásban tanulók 58%-a hátrányos helyzetű. 8. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú oktatásban, % ( ) Forrás: KSH A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. A megyében a felsőoktatási bázis a főváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következő a sorban. A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövőben lehetne intenzívebb. A közművelődési intézmények körében tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte működését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információszolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek működését. A civil aktivitás a megyében erős, számos jól működő civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a. 60

61 Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a népszámlálási adatok szerint a cigány nemzetiséghez tartozók 18,85%-a élt 2011-ben a megyében, ami a megye lakosságának 8,48 %-a (2001-ben 6,12%-a volt a hasonló adat). Járási szinten a már többször említett határmenti térségekben a legmagasabb az arány. Az Encsi járásban a lakosság 23,4%-a vallotta magát cigány származásúnak a 2011-es népszámlálás alkalmával, mely a legmagasabb járási érték Magyarországon. 9. ábra: A cigány (romani, beás) nemzetiségűek aránya, 2011 (népszámlálás) Forrás: KSH, Népszámlálás A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan ún. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony státuszú társadalmi helyzetből való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem előtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája alapján a cigánynak minősített lakosság ezen belül is különösen a 14 év alatti korosztály - lélekszámának és arányának növekedése várható az elkövetkezendő évekre. A legnagyobb arányban cigányok által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ). 61