A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
|
|
- Oszkár Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti meg az igényt az együttműködésre. Az ilyen együttműködések során lehetőség nyílik az egyes partnerek eltérő tudásának, tapasztalatainak, forrásainak kedvező felhasználására, illetve a közös feladat elvégzése pozitív hatást gyakorol a régió társadalmi-gazdasági helyzetére. Mivel mindhárom szféra jól körülhatárolt jellemzőkkel, érdekeltséggel rendelkezik, ezért nagyon finom összehangolás, sok esetben törvényi szabályozás szükséges az együttműködés során, mely néha bizony korlátokba ütközik, hiába is tekintjük az egyértelmű előnyöket. Az alábbi hallgatói kézikönyvben a három szektor egyenkénti bemutatása következik, mely révén rálátást kapunk az egyes szférák jellemzőire, érdekeltségeire. 2. Alapfogalmak A helyi partnerség három megközelítése: Az egyének kezdeményezésére alakult helyi partnerség, amelyben a közösségek vezetői nemcsak gazdasági, hanem szociális és kulturális téren is beleszólást követelnek a folyamatokba. Az ilyen, gyakran radikális részvétel, általában nagyon erős identitáson alapul, amely kiindulási pontja lehet egy új társadalmi párbeszédnek; Vállalkozások, vagy még általánosabban szakmai szervezetek kezdeményezésén alapuló helyi partnerség (szövetkezetek, termelői közösségek stb.), amely a gazdasági döntésekben óhajt szerepet vállalni; Közügyekért felelős helyi partnerség, amely a helyi vagy nem helyi hatóságok kezdeményezésén alapul, amely a helyi összefogás hiányát kompenzálja a problémákkal küszködő térségekben. A vállalkozó kifejezés a francia entreprendre szóból származik, jelentése: kísérletező, próbálkozó, kockáztató. A vállalkozó tőkét fektet be az általa meghatározott tevékenységek elvégzésére, jövőbeni haszon - profit érdekében. A vállalkozó célja: adott időszakban a legnagyobb nyereség elérése. Az állami szektor szereplői működési költségének alapja a központi költségvetésből származik, ilyen szervezetek pl.: az önkormányzatok, területfejlesztési önkormányzati társulások (kistérség), iskolák, egészségügyi intézmények. Ezek közül kiemelendő a települési önkormányzatok, valamint a területfejlesztési önkormányzati társulások.
2 A települési önkormányzatok fő funkciói a következők: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10. (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhattak létre. A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. Az évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény évi módosítása 10/A. szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a Közigazgatási Hivatal a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségekben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.
3 A non-profit szervezetek egyesületek, alapítványok, stb. - feladatai: az állami ellátás és a piaci szolgáltatások között támadt réseket betöltsék, valamint biztosítsák a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, elősegítsék a nem profit célú társadalmi innovációt és megoldásokat találjanak a társadalmi problémák kezelésére. 3. Az önkormányzati szféra együttműködési lehetőségei és korlátai 3.1. Települési önkormányzatok feladatai A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
4 3.2. Önkormányzatok lehetőségei a vállalkozókkal történő együttműködésre Adópolitika Ingatlan politika Pénzügyi támogatások: vissza nem térítendő támogatások, kamatkedvezmények, kedvezményes hitelkonstrukciók, hitelgarancia, munkaerő mobilitási támogatások. Az egyéni és kisvállalkozások piaci, vállalkozási és menedzsment ismereteinek, innovációs készségének javítás. Vállalkozási központok, inkubátorházak kialakításának ösztönzése: o Ágazati kapcsolatok erősítésének támogatása (horizontális és vertikális integráció), beszállítói kapcsolatok, klaszterek fejlesztése, hálózatépítés (pl. kisvállalkozói társaságok, stb.). o Vállalkozási, befektetési, menedzsment tanácsadói, innovációs és technológiai transzferközpontok létrehozása. o Alkalmazott (alkalmazás-orientált) kutatás fejlesztést koordináló szervezet (vállalkozások részvételével) létrehozása és működtetés. o Termelő szövetkezetek, termelői / feldolgozói / értékesítési központok létrehozásának, klaszterek kialakításának támogatása, stb Konkrét példák az együttműködésre vonatkozóan Lehetséges együttműködések Munkahelyteremtő beruházások támogatása Helyi cégek piacra jutásának támogatása Foglakoztatást segítő adókedvezmények Helyi gazdasági értékek menedzselése Pl.: Kiváló -i Termék 4. A vállalkozói szféra együttműködési lehetőségei és korlátai 4.1.Ki a vállalkozó? Mi a vállalkozás? A valódi vállalkozások jellemzői A vállalkozó kifejezés a francia entreprendre szóból származik, jelentése: kísérletező, próbálkozó, kockáztató. Vállalkozónak lenni egyfajta életfilozófiát, hitvallást, szemléletet jelent. Cél: adott időszakban a legnagyobb nyereség elérése
5 A valódi vállalkozások jellemzői: Önállóak Nyereségesek Vállalják a működés kockázatát Tevékenységüket a piac minősíti Vállalják a legitimitást A társasági jog szabályai szerint működő vállalkozások jellemzői sokféle ismérv szerint vizsgálhatók, de a lehetséges szempontok közül - a tulajdonosi sajátosságokon túl - említést érdemel a gazdálkodási forma, a létszámnagyság szerinti differenciálódás, a nemzetgazdasági ágak szerinti tagolódás, a vállalkozások területi sajátosságainak vizsgálata, valamint a vállalkozások könyvviteli sajátosságok szerinti megkülönböztetése is A társas vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Dinamikus növekedés figyelhető meg a kereskedelemben, a szálláshelyszolgáltatásban és a vendéglátásban, a pénzügyi szolgáltatásban, valamint az ingatlan ügylet és más gazdálkodási szolgáltatás ágazatban tevékenykedő társaságok körében, miközben a mezőgazdasági tevékenységet végzők és az élelmiszeripar területén működők száma (gazdasági súlya) egyenletes ütemben csökken A vállalkozások érintettjei Külső érintettek: Vevők Beszállítók Helyi közigazgatás Különféle hatóságok Versenytársak Együttműködő partnerek Belső érintettek: Tulajdonos(ok) Menedzser(ek) Munkavállaló(k) 4.4. Marketingstratégia Árpolitika Értékesítési politika Kommunikációs politika: - reklám - személyes eladás - eladásösztönzés - PR, azaz közönségkapcsolatok
6 A vállalkozásokkal, befektetőkkel kialakított jó kapcsolat eszköze a PR A. Személyes és tömegkommunikációs eszközök: - vállalkozási fórumok szervezése - előadások, prezentációk tartása - rendezvények szervezése B. Kiadványok, publikációk: - sajtóanyagok - kiadványok (pályázati értesítők, információs anyagok, képzési anyagok, városértékelő kiadványok, hírlevelek) - audiovizuális eszközök - televíziós megjelenések speciális formái C. Web PR D. Közszolgálati tevékenység E. Identitás-hordozók 4.5. A vállalkozás sikerességét befolyásoló külső tényezők A vállalkozások számára kínált befektetési környezet egy része az önkormányzat által alakítható elemeket tartalmaz, más tényezők esetében kizárólag közvetett befolyásolásra nyílik mód. Fizetőképes kereslet Elhelyezkedés - logisztikai szolgáltatások kiépítésével, a szállítási közlekedési feltételek javításával Árszínvonal Munkaerő képzettsége - a szakképzés és a munkaerő piaci kereslet összehangolása, a munkaerő-piaci változásoknak megfelelő képzés, át- és továbbképzés kialakítása Munkaerő ára - bértámogatások pályázati úton, járulékok átvállalása meghatározott esetekben (pl. hátrányos helyzetűek foglalkoztatásakor), egyéb, nem bérhez köthető támogatások nyújtása a foglalkoztatás növelésekor, hatósági eljárások a szürke- és feketegazdaság felszámolására, stb. Technológiai környezet Tényezők stabilitása
7 4.6. Vállalkozásbarát környezet jellemzői Tényező Rangsor Megközelíthetőség, logisztikai adottságok Kereslet, fizetőképes vevők Szakképzett munkaerő Infrastruktúra megfelelősége Piac közelsége Olcsó munkaerő Alacsony adók, adókedvezmények Innovatív technológia megléte Lakosság életminősége Hagyomány Természeti adottságok (pl. termőföld, ásványok, erdős területek, stb.) Beszállítói feltételek (pl.: ár, beszállítók száma, stb.) II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 5. A civil szféra együttműködési lehetőségei és korlátai 5.1. A non-profit szektor globális jellemzői A magyar tapasztalatok megegyeznek azzal a világtendenciával, hogy a non-profit szféra: egyre több embert foglalkoztat; nagyon sok emberrel kerül kapcsolatba tevékenységei során; társadalmi szinten is számottevő anyagi forrásokat mozgat meg illetve használ fel; nagy vagyonokat köt le és használ fel; egyre szélesedik kapcsolatrendszere és nyújt nélkülözhetetlen szolgáltatásokat a társadalom számára; lassan, de biztosan vesz át állami funkciókat. A jóléti állami visszalépésének okai: a versenyhelyzet növekedése (folyamatos forráselvonást követel meg a jóléti kiadások tekintetében); erősödik a civil kontroll (a jóléti állam paternalizmusa és bürokráciája kezdi átadni a helyét az állampolgárok közvetlen politikai és társadalmi akcióinak); A jóléti állam visszaszorulásával egyidejűleg olyan civil intézményrendszer formálódik ki, amely nem üzleti céllal nyújt társadalmilag fontos szolgáltatásokat (közjavak).
8 Az EU és a civil szektor: Az Európai Bizottság általános irányelveket fogalmaz meg a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Konkrét cél pl. a szubszidiaritás (az adott szinten jelentkező problémákat mindig a legközelebbi / legalacsonyabb szervezeti vagy térségi szinten helyben - kell megoldani). Az EU NGO-kal kapcsolatos általános céljai: Cél, hogy elősegítsék a közösségen belül tevékenykedő civil szervezetek fejlődését, hogy kialakuljon a szektor szervezeteinek jövőre orientált válaszadó képessége és hogy mindinkább részesei legyenek az európai integrációt megvalósító folyamatnak. Az EU ajánlásai: Az önkéntes szervezetek tapasztalatainak, javaslatainak figyelembe vétele az EU politikaformálása során. A civil szervezetek közreműködésével az információk tervszerű, rendszeres áramoltatása az EU szintjéről helyi szintekre, hogy a polgárok érezzék, maguk is tevékeny részesei a folyamatoknak. A párbeszéd erősítése a civil világ és a kormányzatok között. Egységes jogi és gazdasági szabályozás megalkotása. Képzések és fejlesztési programok beindítása. Jogi- és költségvetési feltételek: Mind nemzeti, mind pedig európai uniós szinten szükséges világos, a non-profit szervezeteknek keretet adó és azokat támogató, jogi és költségvetési rendszer megalkotása. Az uniós tagországok a non-profit szektor szerepét, jellegét meghatározó jogi és költségvetési rendszer tekintetében meglehetősen változatos képet mutatnak Civil tevékenységi kategóriák Fontosabb tevékenységi kategóriák a tagországokban működő civil szervezetek esetében: Szociális szolgáltatások: 57 %; Oktatás és kutatás: 46 %; Fejlesztés és lakásügyek: 40 %; Kultúra, szabadidős tevékenységek: 36 %; Nemzetközi tevékenységek: 35 %; Emberi és állampolgári jogi képviselet: 35%; Egészségügy: 26 %; Önkéntesség, jótékonyság: 23 %; Környezetvédelem: 18 %. 1 1 Forrás: Civil társadalom az EU-ban és tagországaiban, 1999.
9 5.3. Civil tevékenységek tapasztalatok Több szervezet egyszerre aktív több területen is. A szervezetek feladat-és probléma-centrikusak. Az 1980-as években határozott elmozdulás történt a különböző szolgáltatásokat nyújtó szervezetek irányába. (Ez a tendencia elsősorban a szociális területen érzékelhető. ) A jelentkező foglalkoztatási válság következményeként ugyanebben az időszakban a civil szervezetek bevonásával jelentős foglalkoztatási programok is kezdődtek Bevételi szerkezet Az EU országaiban a magyarországi gyakorlattól eltérően a civil szervezetek bevételeinek nagyobb részét maga az állam adja (központi támogatások); Csak ezek után következnek a saját források tagdíjak, szolgáltatások, adományok, vállalati támogatások, stb. A bevételi források a következőképpen alakulnak ( a számok %- ban értendők): Országok Állami támogatás Tevékenységből sz. bevétel Adományok Belgium Egyesült Királyság Hollandia Magyarország Németország A civil szféra általános jellemzői Magyarországon Gazdasági tevékenység Az EU tagországaiban általános szabály az, hogy az ilyen irányú tevékenység nem lehet meghatározó, csak kiegészítő jelleggel folytatható és közvetlenül kell kapcsolódnia az adott szervezet céljaihoz. Természetes az is, hogy az összes önkéntes szervezetnek be kell tartania a profit, vagy nyereség felosztását tiltó szabályt. Civil szféra és a foglalkoztatás Általános tendencia a non-profit szektor foglalkoztatásban betöltött szerepének kiszélesítése. Ez az EU dokumentumaiban is kiemelt prioritás. Magyarországon a szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt években jelentősen növekedett. Civil szektor és foglalkoztatás Magyarországon A fizetett alkalmazottak szinte jelképes összegekért dolgoznak. Jelentősnek mondható az önkéntes munka értéke is (kb milliárd forint).a foglalkoztatotti adatok a szektor behatárolt pénzügyi lehetőségeire és az intézményesültség viszonylag alacsony fokára engednek következtetni. A civil szektor rendelkezik 2 Forrás: Civil társadalom az EU-ban és tagországaiban, 1999.
10 olyan előnyökkel, amelyek alkalmassá teszik új foglalkoztatási megoldások kipróbálására és működtetésére. Transznacionális NGO-k Közösségi szinten támogatni kívánják a transznacionális NGO-k létrejöttét. Ebből kifolyólag a magyar non-profit szektornak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az EU csatlakozás révén nagy konglomerátumokkal találja magát szemben. A gazdagabb és nagyobb transznacionális szervezetekkel való találkozás egyenlőtlen versenyt szül. Egyetlen megoldás: érdekközösség, együttműködési lehetőségek kialakítása, a kapcsolati lehetőségek bővítése a nemzetközi véráramokba való bekapcsolódás érdekében. A szektortudat hiánya A szektor még mindig nem képez olyan elkülönült független tényezőt, mint az állami és a privát szféra. Ez az önmeghatározás nem várható senki mástól, mint magától a szektortól, a szervezetek összefogásától, a szervezetek tagjainak, önkénteseinek egységes, ugyanakkor kompromisszumra kész fellépésétől. Érdekellentétek Az érdekellentétek dimenziói: - kicsi szervezet-nagy szervezet, - gazdag és szegény szervezet, - vidéki és fővárosi szervezet stb. gátolja az NGO szféra szervezetinek összefogását. Rendkívül fontos, hogy a szféra - mielőbb rendezze belső problémáit és ellentmondásait, - eljusson saját önmeghatározásáig és - a szervezetek között egy egységes együttműködés bontakozzon ki. Információcsere Az információelégtelenség kiküszöbölése érdekében az EU bizottság ajánlása kiemeli, hogy a civil és non-profit szervezeteknek törekedniük kell a különféle információs lehetőségek kihasználására, hogy mind szélesebb körben megismertessék magukat a szektoron belül és azon kívül is. Képzés, fejlesztés Magyarországon a szektor növekedését csak igen lassan követte annak a képzési gyakorlatnak a kifejlődése, amely felkészítette volna a szervezetek vezetőit és alkalmazottait, hogy a változó kihívásoknak meg tudjanak felelni. A magyar non-profit szektor előtt álló kihívások mindenképpen szükségessé tennék, hogy a képzéssel foglalkozó szervezetek kamarája létrejöjjön, a szervezetek számára szükséges egységes színvonal és hozzáférés érdekében. Regionális kapcsolatok Az EU preferálja a szubszidiaritás elvén nyugvó regionális kapcsolatok kialakítását. A non-profit szervezetek által létrehozott regionális szövetségek jó eséllyel számíthatnak kapcsolatfelvételi és támogatási lehetőségekre. Fontos lenne, hogy ezek között a regionális szövetségek között is kialakuljanak az információ- és tapasztalatcserék.
11 A regionális és helyi kapcsolatok kialakításában, a szektorok közötti kapcsolattartásban fontos szerep várna a különböző ernyőszervezetekre, amelyeket éppen azért hoztak létre, hogy ezen feladatok felelősei legyenek. Nagy probléma, hogy az ernyőszervezetek maguk is önfenntartók, és sok esetben éppen az nem térül meg, hogy alapfunkciójukkal tudjanak foglalkozni Szervezetfejlesztés Stratégiai gondolkodásmód kifejlesztése HR politika alkalmazása Marketing szemlélet kialakítása Pénzügyi tevékenységek szabályozása Forrásteremtés, mint fő funkció megteremtése Tervezés, mint szemléletmód kialakítása A tanuló szervezeti modell kialakítása Információáramlás és kapcsolatok fejlesztése (belső, külső) A minőségi szolgáltatás mint fő jellemző kialakítása Standardok felállítása Mérési technikák kialakítása Fenntarthatóságra való törekvés, mint alapfilozófia megteremtése 5.7. A non-profit szektor gazdasági szerepe A fejlett piacgazdaságokban a non-profit szervezetek léte már nem a hiányzó szolgáltatásokkal, hanem a szolgáltatók hiányosságaival magyarázható. A magánszolgáltatások terén a fogyasztók sok esetben nem képesek kellően megítélni a piaci szolgáltatások minőségét (például gyógypedagógiai nevelés, öregotthon, házi gondozás). Ezért bizalmatlanok a haszonérdekelt szolgáltatókkal szemben, akiknek elsődleges célja a nyereség növelése, nem pedig a fogyasztói igények minőségi kielégítése. Ilyen esetekben a fogyasztók szívesebben fordulnak a non-profit szolgáltatókhoz, mivel azok nem érdekeltek tájékozatlanságuk kihasználásában. A nyereségérdekelt szolgáltatások terén tehát a non-profit szervezetek az információs monopóliumok ellensúlyozására és a fogyasztói bizalom fenntartására jönnek létre. A közszolgáltatások terén a fogyasztók döntően úgynevezett közjavakat vesznek igénybe. A közjavaknak az a sajátossága, hogy ha egyszer létrehozták őket, akkor a továbbiakban már mindenki számára hozzáférhetőek (közúthálózat, közegészségügy, stb.). A közjavak szolgáltatása nem nyereséges, többek között ezért is biztosítják azokat az állami intézmények. A költségvetés korlátai miatt azonban az állam is csak egy bizonyos határig képes a közjavak iránti keresletet kielégíteni. Az állami intézmények nem a nyereség növelésében, hanem az alapvető szükségletek mennyiségi kielégítésében érdekeltek, ezért ez a határ az átlagos fogyasztói igény szintje. A közjavak biztosításának terén tehát a non-profit szervezetek az átlagos igényeket meghaladó kereslet kielégítésére jönnek létre (különleges képzést nyújtó iskolák, átlagon felüli ellátást biztosító kórházak, stb.).
12 A non-profit szektornak jelentős gazdasági szerep jut a nagyarányú gazdasági növekedést vagy jelentős szerkezeti változást átélő piacgazdaságokban (példa a hatvanas és a nyolcvanas évek Nyugat-Európája, vagy a hetvenes évek Dél- Európája). Ez a szerep a köz- és magánszolgáltatások rendszerének egyensúlyban tartása az átalakulás során. Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI) 27 piacok kialakításán keresztül töltik be. A közszolgáltatások magánosításának és a magánszolgáltatások piacának bővítése terén tehát a non-profit szervezetek az állami elvárások és a piaci igények összehangolására jönnek létre. Ez a szerep Közép- és Kelet-Európában igencsak időszerű, ám a non-profit szektornak a közszolgáltatásokban való részvétele még sem Magyarországon, sem a környező országokban nem alakultak ki számottevő mértékben. Együttműködés különböző szektorokhoz tartozó szervezetekkel A non-profit szervezetek feladata, hogy az állami ellátás és a piaci szolgáltatások között támadt réseket betöltsék, valamint biztosítsák a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, elősegítsék a nem profit célú társadalmi innovációt és megoldásokat találjanak a társadalmi problémák kezelésére A civil szervezetek aktuális feladatai Az elmúlt időszakban, a gyakorlatban is érzékelhetővé vált, hogy a közös állásfoglalásoknak, nagyobb a súlya, és a különböző aktuális problémák megoldására irányuló projektek megvalósításának is nagyobbak a lehetőségei, összeadódnak a humán és egyéb erőforrások, ezáltal jobbak az esélyei a közös pályázatoknak. Ez a tevékenység különösen fontos az EU csatlakozás szempontjából. Az együttműködés előnyeit tapasztalva a szervezetek érdekelté válnak az együttműködési formák működtetésében. Az összefogás akkor lehet eredményes, ha a civil szervezetek összefogása pártpolitika-mentes, és azoknak a problémáknak a megoldására irányul, amiben a közös erőfeszítés szükségét látják, és amelyet az önkormányzatok vagy ágazati szervek nem tudnak hatékonyan megoldani. Az állami és önkormányzati közfeladatok átvállalása, kihelyezése érdekében, a megfelelő források hozzárendelése mellett, nyílt pályázatok meghirdetésére van szükség, és ebben az esetben is célszerű biztosítani a helyi civil fórumok bírálatban történő részvételét. Az Uniós források elérése érdekében, célszerű a helyi civil alapok részeként, olyan finanszírozási lehetőséget biztosítani, amely lehetővé teszi az utófinanszírozott pályázati programok, zökkenőmentes megvalósítását. A civil szervezeteket támogató vállalkozások és magánszemélyek részesüljenek ösztönző adókedvezményben, mert a magánadományok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szervezeti autonómiák megerősödéséhez. A megyei és városi, települési közgyűlések tekintsék partnernek a civil együttműködési testületeket, időszakonként együttes tanácskozásokon tekintsék át az állampolgári önszerveződés helyzetét, és a demokratikus közösségi részvétel
13 megvalósulását, alakítsák ki annak gyakorlati módszereit.(különböző testületekben, külső szakértőként való részvétel, szavazati joggal, állandó meghívott véleményezési joggal stb.) Kiemelt jelentőségű, hogy a kialakuló együttműködések szerződéses partneri viszonyokon alapuljanak. Különösen fontos ez az önkormányzati feladatok átvállalásánál. Nyilvánvaló, hogy a különböző közérdekű célok megvalósításáért önkéntes munkát vállaló szervezetek képesek elősegíteni a különböző önkormányzati döntések támogatottságát, a társadalmi nyilvánosság érvényesülését, és a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusok kialakítását. Az Önkormányzati Törvény alapján a képviselő testületek a működésükre vonatkozó SZMSZ-ben határozhatják meg, hogy mely önszerveződő közösségek, vagy közösségek, összefogását illeti meg tanácskozási jog. Az együttműködést akadályozó kit kérdésre válasz lehet, ha az adott településen kialakul a civil konferencia, és a konferencián létrejön a különböző ágazatok delegáltjaiból álló kerekasztal, amely képes képviselőket küldeni a különböző önkormányzati testületekbe. Fontos módszer lehet az együttműködés fejlesztésében, ha az önkormányzat szerződés alapján megbízást ad a - megfelelő szakmai színvonalon álló szervezeteknek különböző döntés előkészítő munkaanyagok elkészítésére. (hajléktalanok helyzete, hulladékhelyzet, közlekedési problémák, stb.) A szakértői elemzésre történő felkérés az adott probléma megoldásánál lehetővé teszi az önkormányzatok számára a hivatal által meghatározott szemléletmódon kívüli megközelítések megismerését is. A szervezetek hivatalos véleménynyilvánítása elősegítheti az adott település érdekérvényesítését (a társadalmi szervezetek szerteágazó lobbykapcsolattal rendelkezhetnek). Az együttműködést elősegítheti ha az önkormányzat sort kerít a kiemelkedő tevékenységet végző, civil szervezetek és kiemelkedő önkénteseik munkáját elismerő kitüntetési formák létrehozására és adományozására. Az önkormányzati vezetők számára lényeges információkkal szolgálhatnak - tevékenységük eredményességének megítéléséhez a szervezetek képviselőivel folytatott kötetlen megbeszélések. Különböző felmérések szerint jelenleg az önkormányzati kapcsolatoknál a szervezetek alkalomszerű bevonása dominál. A szakbizottságok munkájába történő bevonás a fővárosban 6%, a városokban 12%, a kistérségek településeinél 43%. Érdekes következtetés adódik ebből a szerveződés alapszintjére vonatkozóan. Nagyon fontos lehet az önkormányzati és civil szervezeti kapcsolatok kialakításában, továbbfejlesztésében a polgármester munkáját közvetlenül segítő civil referens tevékenysége, amely az alábbi legfontosabb feladatokból áll: a civil szervezetek tevékenységének megismerése, kapcsolattartás (közös tevékenység kialakulása esetén, részt vesz a szervezetek közgyűlésein, vezetőségi ülésein stb.) igénykonvertálás az önkormányzat és civil szervezetek között; az önkormányzati feladatátadás szerződéses kapcsolatainak szervezése;
14 önkormányzat és civil szervezet közös pályázatainak előkészítése, amely feladat az EU. csatlakozással különösen hangsúlyossá válik; kapcsolattartás a civil szervezetek informális közösségeivel (civil konferencia, kerekasztalok, koordinációs bizottságok stb.); helyi, önkormányzati pályázatok kiírása, a bírálat társadalmasítása; partneri együttműködés a nonprofit szolgáltatást kialakító szervezetekkel. Nem szerencsés, ha a civil referens beavatkozik a szervezetek tevékenységébe, helyettük dolgozik, vagy a helyi hatalom szószólójaként erőpozícióból érvényesíti az önkormányzati jó, vagy rossz elképzeléseket. A hangsúlyt inkább a kölcsönös érdekek felismerésére és toleráns egyeztetésére, valamint az ebből adódó partneri szerződéseken alapuló együttműködésre célszerű helyezni. A szervezetek különböző településeken kialakuló együttműködéseinek lényeges feladata lehet a gazdasági szektorral kialakítható együttműködés. A kölcsönös érdekek felismerése és deklarálása elvezethet egy egészséges helyi támogatási gyakorlat kialakulásához Együttműködés különböző szektorokhoz tartozó szervezetekkel Annak érdekében, hogy betölthessék küldetésüket, interszektorális együttműködési rendszer (társadalmi szolidaritásból és konszenzusból táplálkozó összehangolt, közös aktivitás) kialakítására van szükség, valamint arra, hogy az állami szektor és az üzleti világ megfelelő forrásokkal lássa el a civil szerveződéseket tevékenységeik kivitelezése érdekében. A non-profit szféra által létrehozott közjavak az egész társadalom javát szolgálják, közvetve hozzájárulnak az állami és a piaci teljesítmények javulásához. Az együttműködés szempontjából előnyben vannak a költségvetési intézmények. Meghatározó az önkormányzatokkal folytatott együttműködés, ami a legerősebb, legintenzívebb kapcsolatot jelenti mindegyik társaság esetében. Az önkormányzati támogatások jelentős szerepet játszanak a szervezetek működésének fenntartásában, így a velük ápolt kapcsolat egyik sajátossága az egyoldalú függőség. Konkrét példák az együttműködésre vonatkozóan Az önkormányzat részéről általában normatív úton szerzett - támogatások fejében végzett feladatok egyelőre nem igényelnek speciális erőforrásokat. A kérdéses szervezetek nem is törekednek kellő mértékben erőforrás bázisuk tudatos fejlesztésére. Az erőforrás korlát az innováció visszafogott voltát eredményezi. A szervezeti típushoz való tartozást nézve a vizsgált társaságok (alapítványok és egyesületek) az érdekvédelmi és a társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek körébe tartoznak leginkább. Tágabb szolgáltatásrendszer hiányában a civil szerveződések megfelelő erőforrások és kapacitások hiányában viszonylag szűk tevékenységi kört képesek lefedni, nincs lehetőségük annak bővítésére.
15 A vizsgált szervezetek méret szempontjából a közepes méretű civil szerveződésekhez tartoznak. A jelenlegi feltételek közepette pénzügyi-, humán erőforrás-, valamint társadalmi háttér hiányosságokkal küzdenek. A magas adminisztrációs költségek, a saját pénzügyi kondíciók elégtelen volta miatti alacsony saját erő részarány, a bürokratikus működésmód miatt csak részben képesek ellátni vállalt feladataikat Az együttműködés szakmai területei Az együttműködés területei a vizsgált társaságok esetében a tudományos, ismeretterjesztő-, az érdekvédelmi, valamint az oktatási és kulturális szférára terjednek ki. A felvállalt feladatok általában olyan alaptevékenységek, amelyek más szervezetek által is elláthatók, tartalmukat tekintve nem rendelkeznek ritkasági értékkel. Az egyoldalú anyagi függőséget eredményező kapcsolatban a szervezetek gyakorlatilag csak annyi támogatáshoz jutnak, ami adminisztratív jellegű működési, fenntartási költségeiket fedezi, de nem biztosítja vagy csak nagyon korlátozott mértékben a szakmai továbbfejlődést. Nem fejlődik így a szervezetek esetében a szakmai kompetencia bázisán álló menedzsment, a szervezeti működés gyakorlatilag nélkülözi a tanulási folyamatot. Lassú döntéshozatal jellemző, sok a felesleges kiadás, ami pazarló gazdálkodást valósít meg. A tevékenységekből származó együttműködés földrajzi kiterjedése, hatóköre A megkérdezett szerveződések inkább helyi és kevésbé megyei hatókörben képesek ellátni feladataikat: nem rendelkeznek megyei szinten alszervezetekkel és a hozzájuk rendelt konkrét és folyamatos feladatokkal. Ahhoz, hogy a lokális problémákra, kérdésekre adekvát válaszokat adhassanak, az anyagi források mellett szükség lenne egy széleskörű kommunikációs hálózatba való kapcsolódásra. Az együttműködést befolyásoló külső és belső tényezők: A szervezetek közti együttműködést negatív módon befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló, a szervezetek által jelzett igényekhez és szükségletekhez képest aránytalanul alacsony állami támogatás mindössze az igénylők szűk köre (kb. 10 %-a) között oszlik meg. Ez súlyos szerkezeti torzulásokat és érdekellentéteket idéz elő a hazai non-profit szektorban. Az érdekellentétek számos konfliktus mentén jellemzőek: mikro-és nagyméretű szervezetek között, fővárosi és vidéki társaságok között, gazdag és forráshiányos szerveződések között. Ugyancsak problémaként merül fel a szervezetek közötti információcsere, kommunikáció hiánya, annak elégtelen volta.
16 Elengedhetetlen, hogy Magyarországon is mielőbb kialakuljanak a regionális civil szerveződések, amelyek jelentős szerepet játszhatnak az információáramlásban, valamint katalizátorai lehetnek a tapasztalatcserén alapuló szakmai fejlődésnek. Nagy probléma, hogy a kérdés szempontjából előtérbe kerülő ernyőszervezetek maguk is gyakorlatilag önfenntartó működésre képesek többnyire, társadalmi és gazdasági hátterük szegény és fejletlen. A szervezetek fejlesztése szempontjából a következő intervenciós szükségleteket kell szem előtt tartani: stratégiai gondolkodásmód kialakítása, menedzsment módszerek és jártasság kifejlesztése, tanuló szervezeti modell kialakítása a szakmai kompetenciák bázisán, pénzügyi tevékenységek költséghatékony módon való szabályozása, erőteljesebb forrásteremtési aktivitás ösztönzése, interszektorális szisztémák kialakítása, információáramlás és külső kapcsolatok fejlesztése, minőségi szolgáltatások elterjedése, minőségbiztosítási szisztéma működtetése, a fenntarthatóságra való törekvés megteremtése. 6. Összefoglalás A partnerségi kapcsolatok kialakulásának igénye hatványozottan jelentkezik EU csatlakozásunk óta, hiszen a három szektor összefogásának eredményeképpen hatékonyabban juthatunk az EU-s forrásokhoz, mindezek mellett pedig a gazdaságitársadalmi eredményeink is javulnak az együttműködések révén. Az összefogás azonban mindegyik oldal részéről engedményeket igényel, illetve azon ismeretek összességét, melyek a partnerséget szabályozzák. Ezt elősegítendő az előző fejezetek során megismerkedhettünk a partnerség alapvető jellemzőivel és a három szektor legfőbb jellegzetességeivel. 7. Ellenőrző kérdések 1. Említsen példákat az önkormányzatok lehetőségei közül a vállalkozókkal történő együttműködésre. 2. Ismertesse a vállalkozás sikerességét befolyásoló külső tényezőket! 3. Mutassa be, hogy a civil szervezetek fejlesztése szempontjából milyen intervenciós szükségleteket indokolt szem előtt tartani!
17 8. Ellenőrző kérdések megoldása 1. Említsen példákat az önkormányzatok lehetőségei közül a vállalkozókkal történő együttműködésre. Adópolitika Ingatlan politika Pénzügyi támogatások: o Vissza nem térítendő támogatások o Kamatkedvezmények o Kedvezményes hitelkonstrukciók o Hitelgarancia o Munkaerő mobilitási támogatások 2. Ismertesse a vállalkozás sikerességét befolyásoló külső tényezőket! Fizetőképes kereslet Elhelyezkedés - logisztikai szolgáltatások kiépítésével, a szállítási közlekedési feltételek javításával Árszínvonal Munkaerő képzettsége - a szakképzés és a munkaerő piaci kereslet összehangolása, a munkaerő-piaci változásoknak megfelelő képzés, át- és továbbképzés kialakítása Munkaerő ára - bértámogatások pályázati úton, járulékok átvállalása meghatározott esetekben (pl. hátrányos helyzetűek foglalkoztatásakor), egyéb, nem bérhez köthető támogatások nyújtása a foglalkoztatás növelésekor, hatósági eljárások a szürke- és feketegazdaság felszámolására, stb. Technológiai környezet Tényezők stabilitása Természeti adottság Beszállítói hálózat - KKV-k által közösen létrehozott beszerzési központok kialakulásának elősegítésével, szorgalmazásával kommunikációs eszközökkel és erkölcsi támogatással Közmű, telekommunikáció Segítség a várostól - befektetési csomagok kidolgozása: rugalmas ügyintézés, kiépült infrastruktúra biztosítása, közműegyeztetések, hatósági eljárások felgyorsítása, stb. Adózás - adócsökkentéssel, kedvezményekkel Együttműködés 3. Mutassa be, hogy a civil szervezetek fejlesztése szempontjából milyen intervenciós szükségleteket indokolt szem előtt tartani! stratégiai gondolkodásmód kialakítása, menedzsment módszerek és jártasság kifejlesztése, tanuló szervezeti modell kialakítása a szakmai kompetenciák bázisán, pénzügyi tevékenységek költséghatékony módon való szabályozása, erőteljesebb forrásteremtési aktivitás ösztönzése, interszektorális szisztémák kialakítása,
18 információáramlás és külső kapcsolatok fejlesztése, minőségi szolgáltatások elterjedése, minőségbiztosítási szisztéma működtetése, a fenntarthatóságra való törekvés megteremtése. 9. Fogalomtár A három szektor: önkormányzati, civil, vállalkozói. Vállalkozó: A vállalkozó kifejezés a francia entreprendre szóból származik, jelentése: kísérletező, próbálkozó, kockáztató. A vállalkozó tőkét fektet be az általa meghatározott tevékenységek elvégzésére, jövőbeni haszon - profit érdekében. A vállalkozó célja: adott időszakban a legnagyobb nyereség elérése. Az állami szektor szereplői működési költségének alapja a központi költségvetésből származik, ilyen szervezetek pl.: az önkormányzatok, területfejlesztési önkormányzati társulások (kistérség), iskolák, egészségügyi intézmények. Ezek közül kiemelendő a települési önkormányzatok, valamint a területfejlesztési önkormányzati társulások. A települési önkormányzatok fő funkciói a következők: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
19 10. Hivatkozások jegyzéke, ajánlott irodalomjegyzék 1. AVOP LEADER+ Készségek Elsajátítása, Tananyag. PROMEI Kht., Faluműhely Alapítvány, SZRVA, ZRVA, Budapest október Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon. Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez. VÁTI, MTA RKK, DLG, IAC Magyarország Hollandia Kaposvár marketingstratégiája. ECONO Consult. Kaposvár, Sárközy Tamás (1996): Gazdasági státuszjog I. Aula Kiadó. Budapesti Közgadaságtudományi Egyetem, Budapest Szlovák és mtsai (1998): Vállalkozói ABC 98. Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány. Profilmax Nyomda Kaposvár, Várady -Berényi Helgertné Kurcsinka Nagy: Vállalkozási ismeretek. Mestergazda könyvek. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, Bonc János, Cseh Judit, Kuti Éva, Mészáros Géza, Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, Groskáné Piránszki Irén: Partnerség és együttműködés. Kelet- Magyarországért Közösségszolgálati Alapítvány-Debrecen, 2001.
Dunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenRÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció
RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója
Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
Részletesebben1. Cím: Miniszterelnöki Hivatal
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenVállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/
Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem
RészletesebbenBács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenMágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre
A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén
RészletesebbenA PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé
SZÁMA: KGY./ELŐT-./2009. - T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK 2009. május hó 20.
RészletesebbenBULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések
Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
Részletesebbena segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenMUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:
Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenDR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról
RészletesebbenMágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja
Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
Részletesebben1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések
1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,
RészletesebbenCigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált
RészletesebbenAz Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése
Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése 1. A Társaság története Az Agrimill-Agrimpex Rt (továbbiakban: Agrimill Rt vagy Társaság) kapacitását tekintve ma Magyarország
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
Részletesebben1. Vezetői Összefoglaló
TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenFekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban
Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenBevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába
Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági
RészletesebbenGáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.
1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019
BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
RészletesebbenMunkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben
Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4
RészletesebbenGÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai
GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
RészletesebbenA REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI
A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben53. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Magyar Közgazdasági Társaság 2015. SZEPTEMBER 3-5. MISKOLCI EGYETEM
Belső desztinációmarketing: kulcs a versenyképesség növeléséhez 53. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Magyar Közgazdasági Társaság 2015. SZEPTEMBER 3-5. MISKOLCI EGYETEM Dr. Piskóti István, intézetigazgató, Miskolci
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
Részletesebben2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.
2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.
SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenA HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA
A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi
Részletesebben1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a
1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenTelepülésfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenEmberi erőforrás menedzsment
Az előadás vázlata, témakörei Emberi erőforrás menedzsment Ajánlott irodalom 1. Az emberi erőforrás menedzsment alapfogalmai 2. Az emberi erőforrás menedzsment periodizálása és modelljei 3. A személyügyi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.
ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenLengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.
Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenDr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék
A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai
RészletesebbenVeszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten
Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,
Részletesebben