A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé

Átírás

1 SZÁMA: KGY./ELŐT-./ T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK május hó 20. napi ülésére ELŐTERJESZTŐK: AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Síkfői Tamás Seriné Szabó Éva

2 Az előterjesztés tartalma: A PBKIK Elnökségének beszámolója évről A PBKIK évi mérlegbeszámolója A PBKIK évi kiegészítő melléklete A könyvvizsgálói jelentése a PBKIK évi mérlegbeszámolójáról Az Ellenőrző Bizottság jelentése a PBKIK évi mérlegbeszámolójáról A PBKIK évi közhasznúsági jelentése A PBKIK évi költségvetési projektjeinek teljesítése A PBKIK testületeinek beszámolója évi tevékenységéről 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet Pécs, május 5. Dr. Síkfői Tamás titkár Határozati javaslat./2009. (V. 20.) KGY határozat A PBKIK küldöttgyűlése./2009. (V. 20.) KGY számú határozatával a PBKIK évi mérlegét és mérlegbeszámolóját, valamint évi közhasznú jelentését, ellenőrző bizottsági jelentését és a könyvvizsgáló jelentését jóváhagyja az előterjesztés 1-8. számú mellékletei szerint.

3 Elnökségi tervezet melléklet A PBKIK Elnökségének beszámolója a Küldöttgyűlés felé A PBKIK működési feltételeit 2008-ban egyre erősödő mértékben a rendszerváltás óta felgyorsuló folyamatok határozták meg. A globalizáció gyorsuló ütemben teljesedik ki, amelynek újabb lökést adott uniós csatlakozásunk, és az unió további keleti bővítése. Ennek megfelelően minden gazdasági szektorban rohamosan erősödik a verseny, felértékelődik a tudás-intenzív kínálat. A tradicionális szektorokban mind a Keleteurópai, mind a Távol-keleti konkurencia erősödött. Továbbra sem történt meg a nagy újraelosztó rendszerek reformja, az adóterhek (és az adminisztráció) nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magasak. A multinacionális vállalatok versenye gyorsuló alkalmazkodást, fejlesztési munkát, és egyre magasabb szintű gazdálkodási, marketing gyakorlatot követel meg a magyar KKV szektortól, amely jelentős része nem birkózik meg e feladattal. A nemzetközi vállalatok magyar beszállítóira a cégek fokozottan hárítják át a költség és árverseny következményeit. A nemzetközi cégek tulajdonába került energia és bankszektor, valamint a nagy kereskedelmi láncok révén, a nemzeti tőke jelentős költséghátrányt szenved el a nemzetközi versenyben, amely adózási, foglalkoztatási következményei egyértelműen láthatók a gazdaság teljesítményén. Az uniós piac kiteljesedését egyelőre nem tudták kihasználni a magyar KKV-k, az uniós szabályokkal gyakran ellentétben akadályozzák piaci aktivitásukat az EU 15-k piacain. A hazai tőke innovációs, marketing és vállalatvezetési kultúrája is versenyhátrányt jelent. A globális világgazdaság első nagy válsága épp akkor érte el hazánkat, amikor a 4. köztársaság 19 éves működési problémái súlyos állami, majd gazdasági válságba torkollottak. A globális válság veszélyeit az ország vezetése lebecsülte, így annak hatása mélyebb és hosszabb lesz. A szakképzési rendszer átalakítása az üzleti szféra elvárásainál lassabb ütemben haladt, a társadalmi háttér tovább romlott, nőtt a szakképzett munkaerőhiány, amelyet súlyosbított az EU 15-k jelentős munkaerő elszívása végétől a válság következményeként elkezdődött a munkanélküliség növekedése. Az uniós fejlesztési források döntő része a közszektorba irányult, többségében nem segítette a gazdaság versenyképességét, és alapvetően főváros orientált a II. Nemzeti fejlesztési tervben csakúgy, mint az NFT I-ben. A gazdaságnak szánt források elenyésző töredéke került felhasználásra, miközben a pályázati bürokrácia sokszor a pályázati forrásnál magasabb nagyobb összegeket élt fel. Erősödött a döntés, és forráskoncentráció, a hazai gyakorlatból eltűnt két fontos uniós elv, a decentralizáció és a szubszidiaritás. Rendkívül kiéleződött a vidék-főváros, és a fejlett-fejletlen ellentét a forrás és tőkeallokáció folyamataiban. Igen éles politikai szembenállás tapasztalható a magyar közéletben, amely országosan és helyben is a szakmai és a vidéki szempontok folyamatos leértékelődéséhez vezet a döntéseknél. A fordulóján végbe ment közigazgatási átszervezést egyértelműen marginális, személyi, politikai érdekek mozgatták, amelyek következtében elakadt és a felemás rendszer 2008-ban már többe került mint az átalakítás előtt, mind a gazdaság, mind a lakosság újabb anyagi és adminisztrációs terhekkel szembesül. Az állam, a központi költségvetés forráséhsége és a politikai szféra hatalmi szempontjai miatt a feketegazdaság elleni fellépés ürügyén az adófizető, jogszerűen bevezető 1

4 Elnökségi tervezet melléklet gazdálkodó vállalkozásokra zúdította a közigazgatási, hatósági ellenőrzéseket, jogállamban alkalmazhatatlan módszerek felhasználásával. A magyar jogalkotás megfelelő hátteret biztosít ehhez, óriási teret enged az önkényes közigazgatási jogértelmezésnek. A magyar hatóságok nem a szolgáltató állam elve mentén dolgoznak, nem segítik a vállalkozásokat a jogkövetésben, hanem elsősorban a büntetési lehetőségeket keresik, roncsolják a gazdaság versenyképességét. Kamaránk ezen összefüggés kapcsán 216 vállalkozásra kiterjedő őszi felmérése igen súlyos megállapításokat tett. Az állam jelentős összegekkel tartozik a gazdaságnak, a vállalkozásoknak, büntetlenül késik a pénzügyi teljesítésekkel mind a megrendeléseiben, mind a pályázati rendszerekben, miközben folyamatosan szigorítja adórendszerét. Ennek következtében nem csak a körbetartozás legnagyobb indukálója, hanem jelentős számú KKV tönkremenetelének okozója. A tipikus magyar KKV, jelentős állami kinnlevősége mellett kerül adóvégrehajtás alá. Ez a magyar gyakorlat egyre élesedő nemzetközi versenyben sújtja a magyar kistőkét. A 2006-ban kibontakozó állami válság terheit, az 2008-ban fokozódó mértékben hárította át a politika a gazdaság vállára. Pécs fejlődésének közvetlen keretét adó Dél-dunántúli régió, gyorsuló ütemben marad le gazdaságilag. A térség érdekérvényesítő képessége nem megfelelő, hiányzik a partnerség, a koordináció, az összefogás képessége, s a legfontosabb, hogy egyelőre hiányzik a motiváció a változtatáshoz. A térség infrastrukturális elzártságában áttörés nem, de mind eredmények, mind kudarcok születtek: o Folyik az M6-os építése o Nincs változás a Pécs-pogányi Repülőtér helyzetében o Jelentősen javult a kistelepülések bekötése az úthálózatba. o Visszavonták a Budapest-Pécs vasútvonal fejlesztését o Megnyílt az eszéki interkontinentális reptér, közvetlen németországi járattal. A térségben 2008-ban az országostól elmaradó gazdasági növekedés zajlott, azonban jelentős területi, és szektorális különbségekkel, amely következtében a térségen belül is erősödött a polarizáció. Az egyre forrásszegényebb perifériára szorulás következtében gyakoribbá váltak a forrásokért folytatott küzdelemre visszavezethető konfliktusok. Ilyenek voltak pl: Az un. területfejlesztési rendszerrel kialakult konfliktusok, amelyeket nézetünk szerint annak teljes közszféra irányultsága, a célok öntörvényű meghatározása, és a régió valódi érdekei helyett az intézményi és egyedi érdekek képviselete okozott. Az adórendszer anomáliáival kapcsolatos jogszabályi, és egyedi érdekvédelmi kamarai munka, amely ugyan számos szabályozási és egyedi eredményt hozott, de csak fékezni tudta a túldimenzionált közszféra és politikai hátterének forráséhségét. A 2005-ben elindított változások eredményeként megteremtődött a partnerség, az együttműködés a nagy helyi autonómiák (Pécs M.J. Város, Baranya M. Közgyűlés, PTE és a kamara) között. A Pécs M.J. Várossal kötött és alapvetően a gazdaságfejlesztési (pólus) stratégia végrehajtását szolgáló - együttműködési megállapodás több pontja teljesült. Nem hallgatható el azonban, hogy az együttműködést számos vita terheli. Nem nevezhető ideálisnak, hogy Pécs több esetben nem rendelte hozzá a rövidebb időszakokra szóló városi, városházi stratégiáit, programjait, fejlesztési terveit a legnagyobb horderejű és időhorizontú Pólus stratégiához. Emellett sajnos a holding szervezésével párhuzamosan a város portfóliójában gazdaságfejlesztést szolgáló elemektől, cégektől forrást vonnak el a város napi bevezető 2

5 Elnökségi tervezet melléklet működésére, veszélyeztetve a már megnyert pályázatokra épülő gazdaságfejlesztési projekteket, a jövőt. A működő rendszer megteremtése a jövő feladata városi (minden autonómiát érintő) szinten. Az egyetemmel kialakított kapcsolatrendszer szintén ellentmondásos. A fejlesztési stratégia mentén végzett sikeres munkák váltakoznak közös versenyképességünket nem javító aktivitásokkal. Összességében azonban a Pólus stratégia mentén határozott változás érzékelhető az egyetem irányvonalában a Science Building projekt egyértelmű pólus orientációjában, a PEIK-hez, és a vállalkozói klaszterekhez való viszonyban, és a fokozódó környezetipari aktivitásokban ben pilóta programként elkezdődött versenyképességi pólus és az abba integrált köz, és vállalkozói fejlesztési projektek, beruházások, a koordinálatlan, ellenérdekelt, folyamatosan változó nemzeti irányítási szint miatt jelentős károkat és késést szenvedett. A vidék számára végre érdemi versenyképességet szolgáló pólus rendszer kialakulásában, és versenyképesség orientációjának fenntartásában kamaránk országosan továbbra is jelentős szerepet játszott az elmúlt évben. A vidéki gazdaságfejlesztési pólus programot a politikai vezetés folyamatosan erodálta, nyílván a forrásátrendezés érdekében. Ennek fényében igazolást nyert, a kamaránk által képviselt stratégiai szempont, miszerint a Pécs Pólus stratégiának piaci, és nem forrásszerző stratégiának kell lennie. Eddig közel 30 fejlesztés és beruházás kezdődött el, és valósult meg a stratégiai mátrixba befogadott projektek közül, többségük piaci finanszírozás mellett. A 2006-ban kiírt pólus zászlóshajó pályázatra indult a Pécs M.J. Város által vezérprojektnek minősített kamaránk résztulajdonában lévő - Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. (Pólus 1. pillér) 2008-ban nem, de 2009-ben 1,5 milliárd támogatásban részesült, és elkezdődik a beruházás. A kamara belső működésében az új versenyképességi stratégia és annak konkrét üzleti/vállalkozói projektjeinek generálása beépült az elnökség által kidolgozott kamarai stratégiába. A kamarai aktivitások (projektek) és külső forrásszerzésük egyre nagyobb része fordul célrendszerében a pólus stratégia felé, az innovációs, kereskedelemfejlesztési és szakképzési munka, növekvő mértékben szolgálja a térség pólus stratégia menti gazdasági fejlesztését. A pólus stratégia és operatív program időhorizontja a beruházások és fejlesztési projektek tekintetében év, a kibontakozó gazdasági struktúra-, és piacváltásban akár negyedszázad. Kamaránk 2007-ben az ITD Hungary mellett meghatározó szerepet játszott annak a győztes konzorciumnak a kialakításában, amely 7 évre az unió hivatalos KKV politikájának végrehajtására, nemzeti, regionális koordinálására pályázott. Konzorciumunk nyert, ez az jelenti, hogy a pólus stratégia és a kamarai stratégia végrehajtására az Enterprise Europe Network hálózat regionális koordinátoraként a következő 3 évben 300 millió forintot fordíthatunk 48 %-os támogatás intenzitás mellet a KKV-k fejlesztésére második felében éktelen brüsszeli bürokrácia és tehetetlenség után megérkezett az előleg. A kamara működésének feltételrendszerében jelentős változást hozhatott volna a 2006-ban elkezdődött regionalizációs folyamat, amely révén létrejött 2007-ben a Déldunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, pécsi székhellyel. A szövetség munkájában 2008-ban kizárólag baranyai aktivitások születtek, egyelőre jelentős nehézségek jelennek meg társmegyéink a regionalizáció szakmai elveivel ellentétes motivációi miatt. bevezető 3

6 Elnökségi tervezet melléklet A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az első olyan régiós szakmai testület, amelyben a kamara (a Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) társelnöki feladatot, és a teljes munkaadói, munkavállalói szervezeti rendszer koordinációját ellátja. Sajnos a konkrét szakmai szabályozások, tervek már kevésbé szolgálják a szakképzés piaci megfeleltetését évi ellentmondásos működése után 2009 márciusában összes forrását elvonták, a régiók szakképzés fejlesztési eszközök nélkül maradtak. Az EKF döntési és végrehajtási rendszerének anomáliai miatt számos konfliktus helyzet alakult ki a résztulajdonunkban is lévő Pécs2010. Kht. menedzsmentjével, és a város vezetésével. Kamaránk az EKF kérdésében elsősorban a beruházások helyi kivitelezési bázisának növelésére, és a helyi alvállalkozók kifizetésének garanciális elemeire koncentrált. E kérdésben bírtuk a város vezetés ígéretét a kiírások a helyi tőke számára kedvező kialakítására, és az alvállalkozók kifizetésére, azonban a kiírt fővállalkozói pályázatokba nem került bele e kitétel. A válság ellenére az EKF 30 milliárdot meghaladó közösségi, és a 100 milliárdot is elérhető magán beruházásai komoly lehetőséget nyújtanak a helyi gazdaság élénkítésére. Kamaránknak 2009-ban jelentős erőfeszítéseket kell tennie a vállalkozások összefogására, az együttműködési kultúra növelésére, a helyi cégek forrás, innovációs, marketing és jogi támogatására a következő évek beruházásaiban. Kamaránk a hivatalos EKF program mellett ösztönözte, és segítette a kulturális szféra piacosodását, a kreatív ipar megteremtését (Pólus 2. pillér). Közreműködésünkkel létrejött a Kulturális Kompetencia Egyesület, amely Baross pályázaton közel 80 millió forintot nyert a kreatív ipar fejlesztésére, segítésére regionális hatókörrel. Megszerveztük a Déli Kulturális Klasztert, amelyben regionálisan közel 40 vállalkozás, kulturális szervezet és intézmény tömörült eddig. A már említett globalizációs folyamatok mellet nemzetközi szinten megfigyelhetők a lokalizációs ellenfolyamatok, amely keretében a helyi közösségek erősítik belső kohéziójukat, szolidaritásukat. Az unió vezetése felismerte a folyamat értékeit, különösen annak fényében, hogy elemzéseik szerint az unió a következő 15 évben elveszíti nagyipari kapacitásainak közel 30 %-át. Ennek következtében felértékelődik az európai (logikusan: nemzeti) kis és közép tőke, mind a jövedelemtermelés, a foglalkoztatás, mind a helyi közösségek fenntartása szempontjából. E folyamat erősítésére elindították a Leader programot. Kamaránk Magyarországon egyedüliként kapcsolódott be a programba a kistérségeken keresztül. Kamaránk az érvényben lévő stratégiájának kereteiben maga is erősíti a helyi üzleti közösségek kialakítását, fejlesztését, versenyképességük javítását. Összefoglalva a kamaránk életében a külső feltétel rendszer kedvezőtlen alakulását, a belső tartalékok mozgósítását, és a kamarai aktivitások jelentős növelését, a kapacitások szinte teljes kihasználását hozta. A kamara eljutott arra a pontra, amikor financiális és élőmunka tartalékai teljesen kihasználtak, viszont a magyar állami rendszereken keresztül nem juthat többlet erőforráshoz, a helyi gazdaságból már nincs jelentős számú, a kamarai munkába bevonható vállalkozás, és az európai források megszerzéshez - a jelenlegi pályázatok önerejének biztosítása miatt nincs további érdemi tartaléka. A helyzetet jellemzi, hogy egyre több nem csak gazdasági fejlesztési elképzelés, és probléma megoldására keresik meg a kamarát, amely jelzi a számos (állami) intézmény aktivitása, eredményessége gyorsan csökken, tehát fel kell készülnünk a növekvő elvárások hatékony kezelésére. bevezető 4

7 2. sz. melléklet Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2008 év Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyéb szervezet megnevezése 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. címe Kelte: Pécs, egyéb szervezet vezetője

8 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám Előző év(ek) A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IV.BEFEKTETETT ESZKÖZÖZÖK ÉRTÉKHELY. 6 B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK 8 II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN D. Saját tőke I. INDULÓ TŐKE/JEGYZETT TŐKE 15 II. TŐKEVÁLTOZÁS EREDMÉNYE III. LEKÖTÖTT TARTALÉK 17 IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 18 V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL (KÖZHASZNÚ) TEVÉKENYSÉGBŐL VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL E. Céltartalékok 21 F. Kötelezettségek I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN Pécs, egyéb szervezet vezetője

9 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév Előző év(ek) a b c d e A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 1 ( ) Közhasznú célú működésre kapott 2 támogatás a) alapítványtól b) központi költségvetéstől 5 c) helyi önkormányzattól 6 d) társadalombiztosítótól 7 e) egyéb, ebből 1% Pályázati úton elnyert támogatás Közhasznú tevékenységből származó 9 bevétel Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel B. Vállalkozási tevékenység bevétele C. Összes bevétel (A+B) D. Közhasznú tevékenység ráfordításai ( ) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai ( ) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások

10 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév Előző év(ek) 28 F. Összes ráfordítás (D+E) G. Adózás előtti eredmény (B-E) H. Adófizetési kötelezettség 31 I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 33 A. Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség ebből megbízási díjak ebből tiszteletdíjak Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások C. Továbbutalási céllal kapott támogatás 41 D. Továbbutalt támogatás Pécs, egyéb szervezet vezetője

11 3. melléklet KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2008 Szervezet neve: Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Székhelye: Pécs, Dr. Majorossy I. u. 36. Alakulási időpont: október 26. Adószám: Bejegyzési szám: 1216 Jogállása: közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: kiemelkedően közhasznú A közhasznú jogállás megszerzésének időpont ja: június 18. A kamara tevékenysége: A kamara a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. tv. preambulumában foglaltaknak megfelelően a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos állami feladatokat lát el.. A kamara főbb tevékenységei: 9411 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet 5811 Könyvkiadás 5812 Címtárak, levelező jegyzék kiadása 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 5819 Egyéb kiadói tevékenység 5829 Egyéb szoftverkiadás 6201 Számítógépes programozás 6202 Információ-technológiai szaktanácsadás 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 6311 Adatfeldolgozási szolgáltatás 6399 M.n.s egyéb információs-szolgáltatás 6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7021 Pr, kommunikáció 7022 Üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 7430 Fordítás, tolmácsolás 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8230 Konferencia,kereskedelmi bemutató szervezése 8299 M.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 8421 Külügyek 8532 Szakmai középfokú oktatás 8559 M.n.s. egyéb oktatás 8560 Oktatási kiegészítő tevékenység 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7320 Piac-, közvélemény-kutatás 1

12 Az évi CL VI. törvényben felsorolt tevékenységek közül a kamara, a következő közhasznú feladatokat látja el: 1. Tudományos tevékenység, kutatás 2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 3. Kulturális örökség megóvása 4. Környezetvédelem 5. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 6. Fogyasztóvédelem 7. Euro-Atlanti integráció elősegítése 8. Közhasznú szervezetek számára biztosított -csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások. A gazdasági kamara legfőbb vezető testületi szervezete a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés. Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség, a kamara vezető testületi szerve. Az elnökség 17 és 30 közötti létszámban, a küldöttgyűlés által megválasztott küldöttekből áll. Az elnökségnek automatikusan tagja a kamara megválasztott elnöke, általános alelnöke, és alelnökei. A kamara elnöke: Dr. Kéri István Pécs, Perczel M. u. 40. A kamara általános alelnöke: Vétek Jánosné Pécs, Havihegyi u. 15. A kamara alelnökei: Bodróné Nyúl Éva 7630 Pécs, Bajor u. 1. Katona Lajos 7800 Siklós Harkányi u.. Várszegi Gyula Pécs, Madarász V. u. 4. Lakics Péter 7429.Sántos, Magyar u A kamara titkára: Dr. Síkfői Tamás Pécs, Alsómakár dűlő 11. A küldöttgyűlés legalább 5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság elnöke: Böröczné dr. Gálosi Klára 7624.Pécs Angster u. 2/15. 2

13 . Az etikai bizottság elnöke: Kanizsai István Pécs, Koksz u. 76/1 A kamara éves beszámolóját aláíró személy: Dr. Kéri István Pécs, Perczel M. u. 40. A könyvvizsgálót az alapító választja meg három éves időtartamra. A Társaság első könyvvizsgálója: Név: Gyurka László / Continentál Danubia Kft. / Lakcím: Pécs, Alkotmány u. 42. Tagsági igazolványszám: A számviteli politika főbb vonásai. A számviteli politika célja, hogy a Kamaránál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. Az üzleti év időtartama, a mérleg fordulónapja. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. A Kamara működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetései alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Kamara a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet / a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól/előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A Kamara a költség-nemeket kizárólag az 5. költség-nemek számlaosztály számláin könyveli. Az éves beszámoló tartalmára, szerkezetére és formájára a mindenkor hatályos kormányrendelet ad előírást / ez évben a 224//2000.(XII.19) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól). A Kamara a mérleget a 224/2000. (XII.19) Korm. rendelet 4.sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. A Kamara az eredmény kimutatást a 224/2000.(XII.19.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. 3

14 A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: - A vállalkozás folytatásának elve - A teljesség elve - A valódiság elve - A világosság elve - A következetesség elve - A folytonosság elve - Az összemérés elve - Az óvatosság elve - A bruttó elszámolás elve - Az egyedi értéke lés elve - Az időbeli elhatárolás elve - A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve - A lényegesség elve - A költség-haszon összevetésének elve Az eszközök besorolása: Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközök a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Amortizációs politika: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a Kamara időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Alkalmazott leírási módszer A Kamara az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolható el. 4

15 Mérleghez kapcsolódó kiegészítések: Eszközök Megnevezés Nettó érték én adatok E Ft-ban Nettó érték én Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Összesen: Befektetett pénzügyi eszközök részletezése: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgáltató Kht Innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ Kht 500 Pécsi Ipari Park Zrt Ezerszínű Baranya Kht 400 PBKIK Oktatási Központ Kft PEIK Zrt Egyéb kölcsönök/lakásépítési/ 704 Összesen: A kamara profiljának megfelelően főleg önkormányzati és egyetemi szférával közösen alapított vállalkozásokat hoztunk létre a helyi gazdaság különböző szektorainak fejlesztésére. Ezek nagyobb része betöltötte feladatát, más része a tulajdonostársak megváltozott érdekei miatt került nehéz helyzetbe és megszüntetésre. Az elmúlt években célul tűztük ki kivonulásunkat a nem működő, a fejlesztési célokat már nem szolgáló gazdasági egységekből.2008-ban, így az Európa Központ Kht-ban /Pécs 2010 Menedzser Központ Kht/ lévő E Ft értékű és a Pécs Fejlesztési Kftben lévő üzletrészünket 300 E Ft értékű befektetett névértéken eladtuk. ESZKÖZÖK: Megnevezés 2007 év 2008 év Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolás ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

16 A befektetett eszközök értéke E Ft-tal csökkent, ebből az elszámolt értékcsökkenés összege E Ft-tal, a befektetett pénzügyi eszközök Ft-tal csökkentette az összeget. A befektetett eszközök részesedés eladásból / a Pécs Fejlesztési Kft-nél 300 E Ft, az Európa Központ Kht. esetében 1000 E Ft, a PEIK Zrt-nél E Ft, mely utóbbi ben visszapótlásra került/, valamint a lakásépítési kölcsönre befizetett törlesztésekből tevődik össze. A forgóeszközök közül a legjelentősebb tétel a pénzeszközök E Ft értékben, mely E Ft-tal emelkedett. A követelések E Ft-tal csökkentek. Ezen belül a vevőkövetelések is csökkentek /az aktív behajtásnak köszönhetően/, ettől függetlenül a térség és az ország gazdasági helyzete, a vállalkozások eredményességi és likviditási helyzete miatt a tagdíj kintlévőségek képződésében a közeljövőben jelentős romlás várható. A évben aktív időbeli elhatárolásként E Ft jelenik meg, amelynek jelentős része a bérleti díjak előre történő 2009 évi kiszámlázásából adódik, üzleti megfontolás miatt. FORRÁSOK 2007.év 2008.év Saját tőke Tőkeváltozás Adózás előtti eredmény Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolás FORRÁSOK ÖSSZESEN: A saját tőke és tőkeváltozás csökkenése döntő részben az előző évek érintő főkönyvi számlák rendezéséből adódik évhez képest az adózás előtti eredmény E Ft-tal nőtt. A kötelezettségek összességében E Ft-tal csökkent. Ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek: 2555 E Ft-tal, a rövid lejáratú kötelezettségek 671 E Ft-tal mérséklődtek. A passzív időbeli elhatárolások előző évben képzett összege visszavezetésre kerültek. Az a 2008 évben 1,5 évre CIP pályázatra befolyt kapott előleg kétharmad részének elhatárolásából /27870 E Ft/, valamint a 2009-ben számlázott, de 2008-as költséget érintő költség /5.500 E Ft/elhatárolásából tevődik össze. Eredménykimutatás Összes közhasznú tevékenység bevétele Támogatás, pályázati úton Közhasznú tevékenységből Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel 625 Közhasznú összesen:

17 Vállalkozási tevékenység bevétele Üzletviteli tanácsadás Értékesített tárgyi eszköz bevétele 936 Egyéb gazdasági szolgáltatás 841 Pénzügyi bevételek Vállalkozási bevétel összesen Összes bevétel: Közhasznú tevékenység költségei Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenés Pénzügyi műveletek ráfordításai Egyéb ráfordítás Összesen: Vállalkozási tevékenység költségei Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenés Pénzügyi műveletek ráfordításai - Egyéb ráfordítás Összesen: Összes tevékenység költségei: Közhasznúsági tev. eredménye Vállalkozási tev. eredménye 803 Tárgyévi eredmény Egyéb ráfordítások részletezése: / Közhasznú + Vállalkozási / Értékesített tárgyi eszköz nyilv.értéke 834 Késedelmi kamat, kötbér: 23 Adók, illetékek: Adott,továbbitott támogatások Behajthatatlan követelések 543 Egyéb 835 Ráfordításként elszámolt : A közhasznú és vállalkozási ráfordítások felosztása árbevétel arányosan történik. A közhasznú tevékenységek bevétele E Ft-tal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a pályázati úton nyert támogatási bevételek is csökkentek, ami döntő részben a 2008-ban kapott CIP projekt előlegek 2009.évre való E Ft elhatárolásából keletkezett. Az igen jelentős kamarai aktivitások következtében sikerült a tagdíjbevételeinket E Ft-tal növelni annak ellenére, hogy a térségünkben új vállalkozások nem jöttek létre, illetve a kialakult gazdasági helyzet következtében társaságok szűntek meg. 7

18 A közhasznú tevékenységek költségei csökkentek E Ft-tal, ami a szigorú költséggazdálkodásnak köszönhető. Ezen belül az anyagjellegű ráfordítások jelentősebb mértékben E Ft-tal csökkentek. A személyi jellegű költségek E Ft-tal, az értékcsökkenés 7589 E Ft-tal, a pénzügyi ráfordítások E Ft-tal növekedtek. Az utóbbi a projektekhez szükséges bankgarancia miatt emelkedett, melyet 2009-ben már sikerült felszabadítani. A vállalkozási tevékenységeknél minden ráfordítás nemnél jelentős csökkenés tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a Kamara E Ft-os nyereséggel zárta a 2008.évet. Tájékoztató adatok. Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség Megbízási díjak 41 Személyi jellegű egyéb költségek Személyi jellegtű költségek közterhei Összesen: A megbízási díjak és személyi jellegű egyéb költségek a kamarai projektek szakértői díjazását, valamint a kamarai szakképzési szakértőinek megbízásait fedezi. A kamara által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 31 fő. Vagyoni. pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása: Eszköz mutató Befektetett eszköz / összes eszköz Tőkeerősség Saját tőke / összes forrás Likviditás Forgóeszközök / röv. lej. köt. Eladósodottsági mutató Kötelezettségek / saját tőke / = 50,31% / = 91,68% /12.295= 23, / = 3,22 % A likvidítási mutató Magyarországon az 1,5-2,0 közötti átlag már megfelelőnek, a 2 feletti pedig nagyon jónak mondható. A Kamara likviditási mutatója 23,5. A tőke ellátottsági mutató közel 100 %, kifejezetten jó a vizsgált időszakban. Eladósodottságtól nem kell tartani. Az eladósodottsági mutató 3,22 %, ami nagyon alacsony, mivel a Kamarának a rövidlejáratú kötelezettsége igen minimális a saját tőke összege viszont igen számottevő. 8

19 Meg kell jegyeznünk, hogy a bevételek között jelentős szerepet játszó pályázati és támogatási bevételek esetében évről évre növekszik az előfinanszírozásunk terhe. A térség gazdaságfejlesztési stratégiájával összefüggésben több kamarai belső fejlesztési irányt dolgoztunk ki, amelyeket döntő többségben külső forrásból tudunk fedezni. E források elérése igen nehéz, mivel a forrásallokáció egyértelműen belterjes, többségét maguk az állami intézmények, és ügynökségek szívják fel - effektív fejlesztő eredmény nélkül. Amennyiben mégis sikerül terveinkhez forrást szerezni, úgy a jelentős önerő igény, és előfinanszírozás miatt a likviditási helyzet jelentősen megváltozik. A kamarának hosszúlejáratú kötelezettsége E FT elsősorban a szakképzési, kereskedelem fejlesztési és innovációs rendszer működtetéséhez szükséges céglátogatások miatt szükséges szolgálati autók vásárlása miatti kötelezettség. Rendkívüli bevétele és rendkívüli ráfordítása a Kamarának nem volt. A kamarának környezetvédelmi kötelezettsége nem volt. Pécs, április13. Dr. Kéri István kamara elnöke 9

20 4.MELLÉKLET FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonosainak Elvégeztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évi egyszerűsített éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely egyszerűsített éves beszámoló a december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végöszszege eft a mérleg szerinti eredmény eft nyereség-, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredmény-kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó kiegészítő mellékletből és közhasznúsági jelentésből áll. A Társaság január december 31-i beszámolóját a Continental Danubia Kft. vizsgálta és május 23-án hitelesítő záradékkal látta el. Az egyszerűsített éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becsléseket. A könyvvizsgáló felelőssége az egyszerűsített éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint a közhasznúsági jelentés és az egyszerűsített éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezzünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

21 Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az egyszerűsített éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített éves beszámoló akár csalásból, akár tévedésekből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. Az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az egyszerűsített éves beszámoló bemutatásának értékelését. A közhasznú jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék megadásához. Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.

22 Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló - melyben az eszközök és források egyező végösszege eft a mérleg szerinti eredmény eft nyereség a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A közhasznúsági jelentés az egyszerűsített éves beszámoló adataival összhangban van. Pécs, május 22. Könyvvizsgáló cég képviselőjének aláírása Bejegyzett könyvvizsgáló aláírása Gyurka László Gyurka László Continental Danubia Kft Pécs, Csoronika dűlő Pécs, Alkotmány u

23 5. melléklet Az Ellenőrző Bizottság véleménye a PBKIK évi mérlegéhez és beszámolójához Az Ellenőrző Bizottság április 22-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a évi mérleget és beszámolót. A Bizottság megállapította, hogy a számszerű adatok és a szöveges értékelések a gazdálkodásról valós képet adnak. A Bizottság véleménye szerint a Kamara a korábbiaknál bonyolultabb gazdasági feltételrendszer közepette, érzékelhetően takarékosabban gazdálkodott, és a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használta fel. Pozitív eredmény, hogy tagdíjbevétel nőtt, és a bevétel döntően a kevesebb (főként pályázati) támogatás miatt mérséklődött. Eszközökbe történő újabb befektetés nem történt, de a forgóeszközöket illetően azonban jelentős követelésállomány mellett - továbbra is stabil a Kamara helyzete, és a tőkebiztonsága is megfelelő. A Bizottság a Küldöttgyűlésnek javasolja a könyvvizsgálói jelentéssel kiegészített mérleg és beszámoló jóváhagyását. Pécs, április 22. Böröczné dr. Gálosi Klára sk. EB elnök - 1 -

24 A PBKIK KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE ÉVRE 6.melléklet A PBKIK, mint kiemelten közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: kiemelten közhasznú szervezet Megszerzésének időpontja: A PBKIK kiemelten közhasznú tevékenységei: Tudományos tevékenység, kutatás Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés A kulturális örökség megóvása Környezetvédelem A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység Fogyasztóvédelem Euro-atlanti integráció elősegítése Közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások. A PBKIK évi számviteli beszámolója: A PBKIK mérlegére és eredmény kimutatására vonatkozó megállapítások A számviteli beszámoló szerves részét képezi a közötti időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, továbbá az elkészült vagyonleltár. A vagyonleltár tényleges mennyiségi felvételen alapuló, kellően tagolt és részletezett kimutatás, ami alapul szolgált az eszközök értékének megállapításához, a mérleg tételek kialakításához. Az egyező eszköz és forrás oldal - mérleg főösszege E Ft értéket mutat. Az eszközök és források könyv szerinti értéken, átértékelési különbözet nélkül kerültek be a vagyon mérlegbe év ESZKÖZÖK: Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhat Összesen: FORRÁSOK: Saját tőke Céltartalék Kötelezettségek Passzív időbeli elhat Összesen: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

25 EREDMÉNYKIMUTATÁS: BEVÉTELEK Támogatás bevétel, pályázat Közhasznú tevékenységből Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel Összesen: RÁFORDÍTÁSOK Anyagjellegű Személyi jellegű Értékcsökkenés Egyéb ráfordítás Pénzügyi műv. ráfordításai Összesen: EREDMÉNY A kamara által kapott támogatások részletezése: Projekt Támogatás Gyakorlati képzőhely ellenőrzés Békéltető testület működtetése KIK MINŐSÉGDÍJ Tanulószerződéses rendszer KKC RIÜ 644 GVOP / /1.0 Tám PBKIK alapszab.szer. Kiem.Közh.Támogatás Pécs Lexikon kiadása Kiem.Közh.Támogatás 155 KÉZMŰVESSÉG EZER ÉVE RENDEZVÉNY TÁMOGAT 767 HEFOP Védőháló a Baranyai Váll HEFOP ÉVA 435 OFA EQUAL EIC működtetése ROP GLOBAL EUROPE TÁMOGATÁS B2FAIR/5,3 19 CIP TÁMOGATÁS TEMPUS KÖZALAPITVÁNY 674 Összesen: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

26 PBKIK vagyonának felhasználási kimutatása Mérleg adatok Megnevezés Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszk Forgóeszközök Követelések Pénzeszközök Aktiv időbeli elhatárolás Eszközök összesen Saját tőke Tőke változás Ebből tárgyévi eredmény Céltartalék Kötelezettségek: Hosszúlejáratú Rövidlejáratú Passzív időbeli elhatárolás Források összesen Oktatási feladatok: PBKIK közhasznú tevékenységeinek rövid tartalmi beszámolói 1. Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött megbízási szerződés szerint a megjelölt feladat elvégzésére a megbízó a versenyen résztvevő tanulónként 6.200,- Ft támogatást fizet. Ennek megfelelően 53 tanuló után összesen ,- Ft állt rendelkezésünkre az elődöntő megszervezésére és lebonyolítására, ide értve a versenydolgozatok javítását is. A felhasználható összeg nem fedezte a teljes költséget. Elsődlegesen a verseny-dolgozatok javítására (számlák és megbízási díjak kifizetésére) és munkabérekre használtuk fel, és csak közel 10%-át fordítottuk a feladat elvégzéséhez szükséges anyagköltségre, valamint igénybevett szolgáltatásokra (postaköltség, telefonköltség). A szakértők, feladatjavítók díjazására a megbízási szerződésben leírtaknak megfelelően - tanulónként 1.380,- Ft-ot, összesen ,- Ft-ot fordítottunk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a támogatási összeget költség nemenként az alábbiak szerint használta fel: Igénybe vett szolgáltatások - számlázott szakértő, feladatjavító díja: ,- Ft Bérköltség megbízási szerződéssel szakértő, feladatjavító díja: ,- Ft Bérköltség kamarai munkatársak rendszeres munkabére: ,- Ft (a feladatra fordított munkaóráknak megfelelő százalékban) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

27 Személyi jellegű ráfordítások (megbízási díj és munkabér) járulékai: Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok: Ft Munkaadói járulék: Ft Egészségügyi hozzájárulás: Ft Szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó anyag jellegű költségek: Ft (papír, irodaszer) Szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások: Ft (postaköltség, telefonköltség) Az ezen felül felmerült költségeket, eszközöket és infrastruktúrát (fénymásolás, internet használat, teremhasználat) a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara saját költségvetéséből biztosította. 2. Szintvizsga: Az korábbi évekhez eltérően 2008-ban a szintvizsgák egy ütemben történtek. A OM Alapkezelő Igazgatósága és az MKIK november 14-én kelt FKA-KT-1/2007. számú támogatási szerződése szerint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát 16 OKJ-s szakmában 424 fő tanulónak a gyakorlati szintvizsga megszervezését, lebonyolítását támogatja. A támogatás mértéke ,- Ft /tanuló. A keretszerződésben foglalt 424 fő tanulótól eltérően, 447 fő tanuló szintvizsgájának lebonyolítására került sor 2008-ban, a támogatási összeg benyújtása is ennek arányában történt, mely összesen ,- bevételt eredményezett. A kamara által koordinált, a szakmunkástanulók időközi gyakorlati felkészültségét mérő negyedéves szintvizsgákat az alábbi szakmákban rendeztünk: ács-állványozó, asztalos, bőrdíszműves, cukrász, épületburkoló, férfiruha-készítő, fodrász, kozmetikus, kőműves, nőiruha-készítő, pincér, szakács, szobafestő, mázoló, tapétázó, villanyszerelő. A szintvizsga színvonalának emelése érekében, összesen a tavalyi évben ,- Ft-ot gyűjtöttünk össze a kapott támogatásokon kívül, amelyet a vizsgán felhasznált anyagokra költöttünk. 3. A tanulószerződéses tanácsadói hálózat működtetése: 2007/2008 tanév (2007. szeptember augusztus 31.) A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására, és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-1/2007. számú támogatási szerződést, amely szeptember augusztus 31. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen ,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2007/2008 tanév (2008. január augusztus 31.) Főállású tanácsadó esetében ,- Ft/fő /év munkabér és járulékai ,- Ft / fő/év közlekedési költségtérítés ,- Ft /fő/év működési költség Mivel a támogatási szerződés tanévet vesz alapul ezért ebből a támogatási összegből a évet érintő támogatás mértéke arányosan: ,- Ft. 2008/2009 tanév (2008. szeptember november 30.): KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

28 A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-10/2008. számú támogatási szerződést, amely szeptember augusztus 31. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen ,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. A támogatás 5 egész tanácsadói státusz és 1 fő adminisztrátor finanszírozását biztosítja. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2008/2009 tanév (2008. szeptember december 31.) Főállású tanácsadó esetében ,- Ft/fő /év munkabér és járulékai ,-Ft / fő/év közlekedési költségtérítés ,- Ft /fő/év működési költség Főállású adminisztrátor esetében ,- Ft/fő/év munkabér és járulékai Mivel a támogatási szerződés tanévet vesz alapul ezért ebből a támogatási összegből a évet érintő támogatás mértéke arányosan: ,- Ft. 2008/2009 tanév (2008. december december 31.): A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-64/2008. számú támogatási szerződést, amely december november 30. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen ,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. A támogatás 5 egész tanácsadói státusz és 1 fő adminisztrátor finanszírozását biztosítja. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2008/2009 tanév (2008. december november 30.) Főállású tanácsadó esetében ,- Ft/fő /év munkabér és járulékai ,-Ft / fő/év közlekedési költségtérítés ,- Ft /fő/év működési költség Főállású adminisztrátor esetében ,- Ft/fő/év munkabér és járulékai A támogatási összegből a évet érintően nem volt kamaránkhoz beérkezett összeg. 4. Szakmai vizsgáztatás: A támogatás célja a szakmai záróvizsgák elnöki és tagi vizsgadelegálásával kapcsolatos feladatok ellátásához humánerőforrás biztosítása az NSZFI és az MKIK között FKA-KT- 10/2008 számon megkötött támogatási szerződés alapján, mely április június 30. közötti időszakra szól. Az MKIK és az NSZFI közötti szerződés értelmében a támogatás összege ,- Ft évben a projekt keretén belül ,- Ft támogatás igénybevételére került sor. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS