TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév"

Átírás

1 TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév 1

2

3 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása Államadósság, költségvetés Infláció Közvetlen külföldi befektetés (FDI) A versenyképesség alakulása Külkereskedelem Foglalkoztatottság Munkanélküliség Keresetek Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér Oktatás, képzettség 24

4

5 Összefoglaló 2015 harmadik negyedévében 2,4%-kal emelkedett a magyar GDP 2015 decemberében éves csúcsra emelkedett a GKI-Erste fogyasztói bizalmi indexe Az MNB előrejelzése szerint 2016-ban 2,0%-os GDP-arányos államháztartási hiány várható Az MNB 2016-ra 1,7%-os éves inflációs rátát vár Az OECD adatai szerint 2015 első félévében 883 milliárd dollárt ért el a globális FDI áramlás mértéke A Világbank Doing Business 2016 versenyképességi listáján Magyarország a 42. helyet foglalja el, ami 12 helyezéssel kedvezőbb az előző évi rangsornál 2015 első tíz hónapjában az euróban számolt magyar export 7,4%-kal, míg az import 5,8%-kal bővült 2015 I III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 194 ezer fő volt, amely 107 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, és 2015 III. negyedévében elérte a 4 millió 265 ezer főt A munkanélküliek I III. negyedévi átlagos 316,9 ezer fős létszáma 34,7 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és a harmadik negyedévben 292,7 ezerre mérséklődött 2015 első tíz hónapjában 4,0%-kal, forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek A 2015/2016-os tanévben nappali rendszerű képzéseken felsőoktatási intézményekben 210 ezren tanulnak, 446 ezer fő vesz részt középfokú oktatásban 2015-ben a nappali és felnőttoktatásban 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, a sikeres szakmai vizsgázók száma 48 ezer fő volt

6

7 1 Gazdasági növekedés A magyar gazdaság a évi 3,7%-os növekedés után 2015-ben lassuló pályára került. A 2014-es kiemelkedően gyors növekedést átmeneti tényezők (az uniós támogatások tetőzése, a kiváló mezőgazdasági termés és a korábbi autóipari beruházások) támogatták. A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2015 harmadik negyedévében 2,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar és a szolgáltatások teljesítménye bővült, a mezőgazdaságé ellenben visszaesett. 1 A feldolgozóipar hozzáadott értéke 5,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt kiemelkedő mértékben. Az alacsony súlyt képviselő mezőgazdaság teljesítménye 18%-kal csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,7%-kal bővült. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,5%-kal nőtt. A bruttó hazai termék bővüléséhez az ipar 1,0, a szolgáltatások pedig 1,9 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság ezzel szemben 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ellenben 1,5%-kal mérséklődött. A gép- és berendezés-beruházások és az építési beruházások volumene egyaránt csökkent. A bruttó hazai termék bővüléséhez a végső fogyasztás 1,9 százalékponttal járult hozzá, a bruttó felhalmozás viszont 0,7 százalékponttal visszafogta azt. A külkereskedelmi forgalom 1,3 százalékponttal erősítette a GDP növekedését. 2 A magyar GDP növekedése (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva) 3,7 4,1 3,4 3,2 3,5 2,7 2,4 I. II. III. IV. I. II. III Forrás: KSH 3, megjegyzés: naptárhatás kiszűrésével 7

8 A gazdasági lassulás három okra vezethető vissza, amelyeket egy jelenség részben ellensúlyoz. A kedvezőtlen időjárás következtében a mezőgazdaság nem tudta megismételni 2014-es kiemelkedő teljesítményét. Az ipar továbbá eseti leállások miatt gyengélkedett a harmadik negyedévben. A harmadik tényező az uniós támogatások csúcsra járása, ami már nem tud további növekedési lökést adni a gazdaságnak. Ez elsősorban a beruházási, illetve az építőipari eredményeken jelentkezik. A foglalkoztatás bővülése és a reálkeresetek emelkedése által hajtott lakossági fogyasztás ellenben egyre nagyobb szerepet játszik a gazdasági növekedésben. A GDP harmadik negyedéves bővülése uniós szinten átlagosnak mondható. Írország 7,0%-kal, Málta pedig 5,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a többi ország növekedése 4,0% alatt maradt. A visegrádi országok közül Csehország 3,9, Szlovákia 3,7, míg Lengyelország gazdasága 3,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. 4 A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint bár némileg lassul, de tovább folytatódik a hazai gazdaság kiegyensúlyozott szerkezetű bővülése. Az MNB 2015-re 3%-os gazdasági növekedést vár második felétől a Növekedéstámogató Program, a bankadó mérséklődésének hatására élénkülő hitelezési aktivitás, valamint a lakáspiacon kirajzolódó fordulat ellensúlyozhatja a külső környezet negatív hatásait. Az alacsony nyersanyagárak és az EKB eszközvásárlási programja támogatja az eurózóna gazdasági növekedését, azonban a feltörekvő országok gyenge konjunkturális kilátásai miatt a hazai export növekedése a korábbi évek üteménél visszafogottabb marad. A gyengülő euró ugyanakkor támogatja az eurózóna exportőreinek versenyképességét, ami a hazai beszállítók esetében tompíthatja a feltörekvő piacok lassulásának hatását. 5 A lakossági fogyasztás folytatódó élénkülése várható 2016-ban, amit a javuló jövedelmi folyamatok és az óvatossági motívum fokozatos oldódása magyaráz. A lakosság beruházási aktivitását az alacsony hozamkörnyezet, a reáljövedelmek emelkedése és a lakásépítéseket támogató kormányzati intézkedések növelik, míg a vállalati beruházások az oldódó hitelezési korlátok hatására bővülnek. A növekedés fenntarthatósága érdekében a Kormány négy területen tervez további növekedésösztönző lépéseket: a támogatások igénybevételének felgyorsítása, a hitelezési aktivitás növelése, a rugalmas munkaerőpiac kialakítása, illetve a beruházások, a lakásépítés és lakásfelújítás ösztönzése. Ez a négy pillér hosszú távon biztosíthatja Magyarország fejlődését, a magyar gazdaság további növekedését. Az IMF a gazdasági növekedés külső kockázatainak csökkenésével számol a régióban. Az IMF szerint Magyarország a jól teljesítő, kedvező makrogazdasági eredményekkel és kilátásokkal rendelkező közép-európai országok csoportjába tartozik, ahol a gazdasági növekedés mozgatórugójaként a belföldi kereslet növekedése egyre jelentősebb szerepet kap. A Nemzetközi Valutaalap 2015-re a GDP 3,0%-os növekedésére számít, míg 2016-ra 2,5%-os növekedéssel számol. A magyar megítéléssel összhangban a pozitív kockázatok között az olajárak tartósan alacsony szintje, valamint az euróövezet országainak gyorsuló növekedése emelhető ki, ugyanakkor a kínai gazdaság növekedésének lassulásával, valamint a menekültválság 8

9 hatásaival kapcsolatos külső kockázatok tartósnak tekinthetők. Az IMF elismerően szól a külső sérülékenységet csökkentő lakossági devizahitelek kivezetéséről. A kelet-közép-európai régió átlagos növekedési dinamikája továbbra is kimagaslónak tekinthető Európában. 6 A visegrádi országok GDP-növekedési adatai (előrejelzés, %) OECD IMF Magyarország 3,0 2,4 3,0 2,5 Csehország 4,3 2,3 3,9 2,6 Lengyelország 3,5 3,4 3,5 3,5 Szlovákia 3,2 3,4 3,2 3,6 Forrás: OECD 7, IMF http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/gdp1509 3http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html 4http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=teina011&language=en 5http://www.mnb.hu/letoltes/inflacios-jelentes-december-hun-fin.pdf 6http://www.imf.org/external/pubs/ft/reo/2015/eur/eng/pdf/rei1115.pdf 7 8http://www.imf.org/external/pubs/ft/reo/2015/eur/eng/pdf/rei1115.pdf 9

10 2 A konjunktúramutatók alakulása 2015 decemberében lényegében stagnált az előző hónaphoz képest a GKI-Erste konjunktúraindex értéke. Az év egészét végig optimizmus jellemezte, végig szűk sávban mozgott az index. Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások némileg romlottak az év utolsó hónapjában, az építőipari és szolgáltató cégek viszont novemberhez képest optimistábbak lettek. Az ipari bizalmi index decemberben kis mértékben csökkent, így visszatért az év eleji szintre. A decemberi gyengülést az elmúlt és a következő időszaki termelés romló megítélése, valamint a csökkenő rendelésállomány magyarázza. A készletek megítélése ellenben javult. A GKI-Erste konjunktúraindexeinek alakulása I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -1,7 3,8-2,1 4,9-0,7 4,7 1,7 7,7-1,2 4,8-1 1,4-3,9 1,4-4,1 2,2-2,3 3,6 1,2 7,8 0,7 7,7 0,2 8,1-2,9 4,4-3,2 3,5-3,6 4,2-2,9 4,9-3,1 3,7-3,2 5,1-3,1 5,0-2,1 5,2-1,8 7,5-0,8 5,8-1,6 4,6-1,5 4,7-17, ,9-15,3-18,4-19,3-18,9-21,9-19,1-17,6-19,4-22, Forrás: GKI 9 Üzleti bizalmi index GKI-Erste konjunktúra index Fogyasztói bizalmi index A foglalkoztatási szándék az iparban nem változott, az építőiparban és a kereskedelemben kissé romlott, míg a szolgáltató szférában javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme nőtt. A szolgáltató cégek áremelési szándéka és a fogyasztók inflációs várakozása egyaránt emelkedett. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése eltérően alakult az egyes szektorok vonatkozásában, az iparban és a kereskedelemben romlott, az építőiparban stagnált, a szolgáltató cégek és a fogyasztók körében viszont javult. A fogyasztói bizalmi index decemberben enyhe emelkedést mutatott, így a 2015-ös év legmagasabb értékét érte el. A rekordérték ellentétes folyamatok eredőjeként alakult ki, a lakosság saját pénzügyi helyzetét az elkövetkező egy év tekintetében a novemberinél kissé rosszabbnak, megtakarítási képességét viszont kedvezőbbnek tartotta. -23,8-22,4-25,8-25,0-22, ,7-28,3-19,6-19,6-19,2 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 10

11 3 Államadósság, költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének évi halmozott hiánya 1218,6 milliárd forintot ért el. A központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos többlettel zártak hez képest mintegy 848 milliárd forinttal több adóbevételből gazdálkodott a költségvetés. A jelentős emelkedés a magyar gazdaság növekedésére és a gazdaság fehérítése érdekében hozott kormányzati intézkedésekre így például az online pénztárgépek és az EKÁER vezethető vissza. Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re a GDP 2,4%-a, de az előzetes éves adatok alapján kedvezőbb érték várható. Az MNB decemberi inflációs jelentésében 2,0%-os deficitet vár 2015-re ra vonatkozóan az MNB szintén 2,0%-os deficitet prognosztizál, aminek teljesülését jelentős mértékű pozitív kockázat övezi. 12 Az állami földek értékesítése érdemi többletbevételt eredményezhet a költségvetési törvényben szereplő állami vagyonnal kapcsolatos értékesítési és hasznosítási bevételek 133 milliárdos értékén túl. Az MNB előrejelzése szerint a GDParányos államadósság 2016-ban és 2017-ben is számottevően csökkenhet, 2017 végére így 72 százalék alá mérséklődhet. Az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzések (a GDP százalékában) MNB -2,0-2,0-1,7 Európai Bizottság -2,3-2,1-2,0 OECD -2,3-1,9-1,5 Forrás: MNB 13, Európai Bizottság 14, OECD

12 4 Infláció 2015 novemberében Magyarországon a KSH adatai alapján a fogyasztói árak átlagosan 0,5%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára átlagosan 2,0%-kal emelkedett, az idényáras élelmiszerek ára 21,4%-kal, míg az étolajé 12,9%-kal nőtt, ezzel szemben a tej ára 9,5%-kal, a sajté pedig 7,5%-kal mérséklődött novemberéhez viszonyítva a szeszes italok, dohányáruk árai átlagosan 3,7%-kal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 2,0%-kal voltak magasabbak. A háztartási energia átlagos ára csupán 0,3%-kal csökkent tizenkét hónap alatt, viszont a palackos gáz ára 12,8%-kal esett. Az egyéb cikkek átlagos ára 4,5%-kal csökkent, ezen belül a járműüzemanyagokért 12,6%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2014 novemberében októberéhez viszonyítva (vagyis egy hónap alatt) a fogyasztói árak változatlanok maradtak. A január-novemberi időszak során az infláció -0,1% volt. 16 Az Eurostat adatai alapján 2015 novemberében az Európai Unióban a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal, míg az eurózónában 0,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az Európai Unió országai közül Belgiumban regisztrálták a legmagasabb éves inflációt (+1,4%), míg Cipruson volt a legalacsonyabb a pénzromlási ütem (-1,5%). Az EU 13 országában jegyeztek fel negatív inflációs rátát. Regionális összehasonlításban az Eurostat adatai alapján Magyarország rendelkezik a legmagasabb inflációs rátával (+0,6%). A változatlan árszínvonalat regisztráló Csehországot leszámítva minden régiós országban deflációt jegyeztek fel. 17 A novemberi éves inflációs ráta a közép-kelet-európai országokban HICP 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5-0,6-0,7-0,8-0,9 *Az Eurostat által számolt Magyarországra vonatkozó inflációs adat minimálisan eltér a KSH által publikálttól; a táblázatban az Eurostat módszertana alapján meghatározott érték szerepel. Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Európai Unió Forrás: Eurostat 12

13 Az MNB decemberi inflációs jelentésében 2016-ra 1,7%-os pénzromlási ütemet prognosztizál. Az inflációs pályát érdemben mérsékli a termelési költségek nyomott alakulása. A jegybank által meghatározott 3%-os inflációs rátát az előrejelzési horizont végén, 2017-ben érheti el a magyarországi pénzromlási ütem, ami az inflációt visszafogó költségsokkok hatásainak kifutásával magyarázható. Az előrejelzési horizonton a maginfláció fokozatos emelkedését várja az MNB, amihez a lakossági fogyasztás erősödése és a bérdinamika élénkülése pozitívan járul hozzá, viszont a tartósan alacsony importált infláció hatása visszafogja azt https://www.mnb.hu/letoltes/inflacios-jelentes-december-hun-fin.pdf 13

14 5 Közvetlen külföldi befektetés (FDI) Az OECD adatai szerint 2015 első hat hónapjában a globális FDI áramlás mértéke 13%-kal nőtt 2014 második félévéhez képest, így 883 milliárd dollárt ért el. 19 A három legfontosabb beruházási célpont az Egyesült Államok (266 milliárd dollár), Kína (145 milliárd dollár) és az Egyesült Királyság (41 milliárd dollár) volt. A közvetlen külföldi befektető államokat tekintve az Egyesült Államok (177 milliárd dollár), Írország (76 milliárd dollár) és Kína (53 milliárd dollár) emelhető ki. Az OECD tagállamaiba irányuló közvetlen külföldi befektetések 50%-kal, 564 milliárd dollárra emelkedtek 2015 első hat hónapjában 2014 második félévéhez képest. A bővülés nagyrészt az Egyesült Államokba irányuló tőkebefektetések élénkülésére vezethető vissza. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió tagállamaiba irányuló befektetések 30%-kal emelkedtek, 136 milliárd dollárról 177 milliárd dollárra. A kiugróan magas tételek kiszűrése nélkül 2013 első féléve óta növekvő trendet mutat a világszintű FDI áramlás értéke. A globális FDI emelkedéséhez jelentős mértében hozzájárultak a fúziók és felvásárlások (M&A). Az UNCTAD adatai szerint a határokon átívelő M&A tranzakciók értéke 2015 első félévében 441 milliárd dollárra nőtt, ami 136%-os emelkedést jelent 2014 azonos időszakához képest. 20 A bővülést a vállalatok készpénzállományának magas szintje, valamint a kivételesen kedvező globális likviditási kondíciók támogatták. A közvetlen külföldi befektetések célországai (2015 első fele, millió dollár) Célország Érték (millió dollár) Egyesült Államok Kína Egyesült Királyság Hollandia Kanada Írország Ausztrália Belgium Mexikó Franciaország Forrás: OECD

15 6 A versenyképesség alakulása A Világbank október végén publikálta Doing Business 2016 elnevezésű versenyképességi rangsorát. Magyarország a 189 országot magában foglaló felmérés alapján a 42. helyen található, ami 12 helyezéssel jobb az előző rangsor 54. helyezésénél. Regionális összehasonlításban minden versenytársunk kedvezőbb helyezéssel rendelkezik Magyarországnál, Lengyelország a 25. helyen, míg Szlovákia és Szlovénia a 29. helyen áll. Magyarország helyezésének az előző évhez viszonyított javulása a második legkedvezőbb a régióban Szlovénia után, amely 22 helyet javított a 2015-ös rangsorhoz képest. 22 A Világbank Doing Business kiadványában elfoglalt helyezés Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Doing Business 2016 helyezés Doing Business 2015 helyezés Forrás: Doing Business 2016 Measuring Regulatory Quality and Efficiency; Doing Business 2015 Going Beyond Efficiency A Világbank Doing Business rangsora kilenc kategóriából áll össze: vállalkozás indítása, építési engedélyek beszerzése, elektromos áram bekötése, ingatlan (tulajdon) regisztrálása, hitelhez való hozzáférés, kisebbségi befektetők védelme, adózási környezet, valamint a szerződések kikényszerítése. Magyarország a hitelezési feltételekben és a szerződések kikényszerítésében is kimagaslóan teljesít, előbbiben a 19., utóbbiban a 23. helyen található a 189 ország között. Az új vállalkozás indítása kategóriában a középmezőnyben található 55. helyezésével, viszont 5 nap alatt, 4 procedúra elvégzése után már lehet új vállalkozást indítani. 22 English/DB16-Full-Report.pdf English/DB15-Full-Report.pdf 15

16 7 Külkereskedelem A KSH becslése alapján 2015 első tizenegy hónapjában a teljes magyar export ,0 millió eurót ért el, amely 7,3%-os növekedést jelent 2014 azonos időszakához képest, míg a teljes magyar behozatal 6,0%-kal, ,9 millió euróra emelkedett. Így a magyar külkereskedelmi áruforgalom 6,7%-kal bővült, és ,9 millió eurót tett ki. A január-novemberi időszakban Magyarország külkereskedelmi többlete 7 440,1 millió euró volt, amely 23,4%-os bővülést jelent a évi első tizenegy havi 6 028,7 millió eurós magyar aktívumhoz képest. Magyarország külkereskedelme 2015 első tíz hónapában (millió euró), és becslés az első tizenegy hónapra (millió euró) Időszak Import Export Áruforgalom (export + import) Külkereskedelmi egyenleg I.-X , , , , I.-X , , , ,3 Változás I.-X./2014. I.-X. (%) 5,8% 7,4% 6,6% 27,2% I.-XI , , , , I.-XI , , , ,1 Változás I.-XI./2014. I.-XI. (%) 6,0% 7,3% 6,7% 23,4% Forrás: KSH A január-novemberi export és import adat a KSH becslése, a számításokat a becsült adatok alapján végeztük első tíz hónapjában a teljes magyar kivitel ,3 millió eurót tett ki, ami 7,4%-os bővülést jelent 2014 azonos időszakához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a magyar import 5,8%-kal, millió euróra emelkedett. Összességében a magyar külkereskedelmi áruforgalom 6,6%-kal bővült, értéke 144,8 milliárd eurót tett ki. Az export dinamikusabb bővülésének köszönhetően 6 767,3 millió euró volt a magyar külkereskedelmi többlet, amely 27,2%-kal haladja meg a 2014 első tíz hónapjában elért 5 319,7 millió eurós magyar aktívumot. 23 English/DB16-Full-Report.pdf English/DB15-Full-Report.pdf 16

17 Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország dominanciája továbbra is megmaradt. A január-októberi időszakban a teljes magyar export 27,7%-a (21,0 milliárd euró) Németországba irányult, míg az onnan érkező áruk a teljes magyar import 26,0%-át (17,9 milliárd euró) tették ki. Németországot a Magyarországgal szomszédos kereskedelmi partnereink követik, Romániába irányult a teljes magyar kivitel 5,2%-a (3,9 milliárd euró), míg Szlovákia részaránya 4,9%-ot (3,7 milliárd eurót) tett ki. Magyarország legfontosabb nem európai uniós exportpartnere az Egyesült Államok, részaránya a teljes magyar kivitelben 3,4%-ot (2,6 milliárd eurót) ért el. Az import tekintetében a második legnagyobb részesedéssel Ausztria rendelkezik, a teljes magyar behozatal 6,5%-a (4,5 milliárd euró) származott a szomszédos országból, míg hazánk harmadik legfontosabb importpartnere Kína, 5,8%-os részaránnyal és közel 4 milliárd eurós importvolumennel. Magyarország 10 legfontosabb import- és exportpartnere a január-októberi időszakban (millió euró) Ország Érték Részarány Ország Érték Részarány Németország ,6 26,0% Németország ,2 27,7% Ausztria 4 504,3 6,5% Románia 3 936,6 5,2% Kína 3 980,2 5,8% Szlovákia 3 739,2 4,9% Lengyelország 3 779,0 5,5% Ausztria 3 659,9 4,8% Szlovákia 3 680,2 5,3% Olaszország 3 591,9 4,7% Franciaország 3 468,5 5,0% Franciaország 3 472,5 4,6% Csehország 3 332,8 4,8% Csehország 2 941,2 3,9% Hollandia 3 155,9 4,6% Egyesült Királyság 2 906,6 3,8% Olaszország 3 140,3 4,5% Lengyelország 2 847,0 3,8% Oroszország 2 762,1 4,0% Egyesült Államok 2 611,1 3,4% Teljes import ,0 100,0% Teljes export ,3 100,0% Forrás: KSH Magyarország külkereskedelmét termékszinten 24 vizsgálva kiemelendő, hogy a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek kiemelt szerepet játszanak mind az exportban, mind az importban első tíz hónapjának exportstatisztikája alapján az öt legfontosabb exporttermék közül négy a gépjárműgyártáshoz kapcsolódik. A legfontosabb magyar exporttermék 2015 első tíz hónapjában a személygépkocsi és más gépjármű volt mintegy 8,6 milliárd eurós értékkel, 11,3%-os részaránnyal. A második helyen a gépjárművek alkatrészei és tartozékai árukategória következik 4,0 milliárd eurós exportvolumennel (5,3%-os részaránnyal), míg a harmadik legfontosabb magyar exportterméknek a gyógyszerek számítottak 2,7 milliárd eurós kiviteli értékkel (3,5%-os súllyal). 17

18 Magyarország legfontosabb importtermékei a gépjárművek alkatrészei és tartozékai voltak, a teljes behozatalban 5,9%-os részesedéssel és 4,0 milliárd eurós értékkel szerepeltek. Ezt követték a vezetékes és digitális távbeszélő készülékek 2,2 milliárd eurós importvolumennel (3,1%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen a behozatal tekintetében is a gyógyszerek szerepelnek 2,0 milliárd euró értékben (2,9%-os részesedéssel). A legfontosabb export- és importtermékek 2015 első tíz hónapjában (millió euró) Legfontosabb exporttermékek Részarány Érték 8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz 5,3% 4 012,9 11,3% 8 590, Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 3,5% 2 667, Szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motor 3,3% 2 482, Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor /dízel- vagy féldízel/ 3,1% 2 318,1 Mindösszesen termék 100,0% ,3 Legfontosabb importtermékek Részarány Érték 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz 8517 Vezetékes /vivőfrekvenciás és digitális/ távbeszélő és távíró készülék; videótelefon; mindezek alkatrésze 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 3,1% 2 172,2 5,9% 4 047, Kizárólag vagy elsősorban belsőégésű motorok alkatrészei 2,9% 2 018, Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 2,7% 1 832,7 2,5% 1 739,8 Mindösszesen termék 100,0% ,0 24 A KSH Magyar Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján. 18

19 8 Foglalkoztatottság 2015 első kilenc hónapjában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 194 ezer fő volt, amely 107 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 265 ezer főt. A munkaerőpiacon a potenciális munkaerő-kínálat és a munkaerőhiány egyszerre van jelen. A kereslet és a kínálat strukturális és területi egyenlőtlenségét növelte az utóbbi évek jelentős mértékű munkavállalási célú migrációja is harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma a válság előtti utolsó év azonos időszakához (2007 harmadik negyedévéhez) képest 342,2 ezer fővel növekedett harmadik negyedévében 2014 azonos időszakához képest a legnagyobb létszámbővülést a művészet, szórakoztatás, szabadidő (35,3%-os, 22,6 ezer fős), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (12,3%-os, 20,8 ezer fős) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban (7,5%-os, 14,6 ezer fős) jegyezték fel. A feldolgozóiparban a legmarkánsabb létszámnövekedést továbbra is a járműgyártás (6,3%, 8,5 ezer fő) biztosította. A szeptember-novemberi időszakban a éves korú népességben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 273 ezer fő volt, ami 2,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak létszámának alakulásában 3 923,3 ezer fővel vettek részt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 236,7 ezer fővel a közfoglalkoztatottak, valamint 112,7 ezer fővel a külföldi telephelyen dolgozók. Az összességében 117,6 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 50,5 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61,1 ezer fővel bővült, míg külföldi telephelyen 6,0 ezer fővel dolgoztak többen. A éves 6 516,6 ezer fős népességet jelentő korcsoportból 4 millió 235 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 65,0%-ra emelkedett. A éves foglalkoztatottak létszáma 297,0 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 27,2%-ra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, éves, valamint az idősebb, éves foglalkoztatottak száma egyaránt bővült, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 81,3%-ra, utóbbiaké 3,9 százalékponttal, 46,8%-ra nőtt. A éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 69,8%-ra nőtt

20 9 Munkanélküliség 2015 első három negyedévében a foglalkoztatottak létszámának emelkedését a munkanélküliek számának csökkenése kísérte. A munkanélküliek I III. negyedévi átlagos 316,9 ezer fős létszáma 34,7 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és a harmadik negyedévben 292,7 ezerre mérséklődött szeptember novemberben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 37 ezer fővel, 284 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 6,2%-ra csökkent. A éves munkanélküliek létszáma 13,2 ezer fővel 52,8 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 4,3 százalékponttal, 15,1%-ra csökkent ugyanebben az időszakban. Az ún. legjobb munkavállalási korú évesek, valamint az évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,6 százalékponttal, 5,6%-ra, utóbbiaké 0,7 százalékponttal, 5,3%-ra harmadik negyedévében a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektorban 32,2%-kal (3,6 ezer fővel), az ipari szektorban 11,9%-kal (8,8 ezer fővel), ezen belül a járműgyártásban 29,1%-kal (1,9 ezer fővel), a szolgáltatások szektorban 9,9%-kal (15,1 ezer fővel) csökkent, ezzel szemben az építőiparban 16,8%-kal (3,1 ezer fővel) nőtt. 29 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2015 november végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 14,1%-kal ( fővel), főre csökkent az előző év november végihez képest. Az előző hónaphoz képest fővel (4,8%-kal) nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma. 30 Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint 2015 szeptemberében az eurózónában (19 tagállam) átlagosan 10,8%, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 9,3%, Magyarországon pedig mindössze 6,5% volt a munkanélküliségi ráta. Ezzel olyan régi uniós országokat előzünk meg, mint Svédország (7,3%), Belgium (8,7%), Finnország (9,5%), Franciaország (10,8%) és Írország (9,0%). A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 15,7%-os munkanélküliségi rátája is kedvezőbb a 19,9%-os európai átlagnál; míg az eurózónában (19 tagállam) 22,2%-os, Spanyolországban 47,7%-os, Görögországban 49,5%-os, Olaszországban 39,4%-os ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat A munkanélküliek száma előző munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint számba véve

21 Munkanélküliségi ráta (%), szeptember Japán Izland Norvégia Németország Csehország Málta Egyesült Királyság USA Észtország ausztria Luxemburg Dánia magyarország Hollandia románia lengyelország svédország belgium EU (28) Írország Szlovénia Litvánia Finnország Bulgária EU (15) Lettország Franciaország eurózóna (19) szlovákia olaszország portugália Ciprus horvátország spanyolország Görögország 3,3 4,3 4,3 4,6 5,1 5,2 5,3 5,3 5,7 5,8 5,9 6,3 6,5 6,8 6,8 7,3 7,3 8,7 9,3 9,0 9,5 9,6 9,5 9,8 9,9 10,1 10,8 10,8 11,2 12,0 12,3 15,2 15,6 22,3 25,0 Forrás: Eurostat 21

22 10 Keresetek 2015 első tíz hónapjában 4,0%-kal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Az októberi keresetnövekedést érdemben befolyásolta a fegyveres testületek illetményemelése, valamint a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete forintot ért el. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak ( forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak ( forint). A teljes nemzetgazdaságban az átlagos családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset forintot ért el. A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 4,0%-kal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 4,1, ezen belül a vállalkozásoknál 3,7, a költségvetés területén 5,2, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,8%-kal nőttek a keresetek első tíz hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forintot ért el. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem forint volt, ami 3,9%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9%-ot tett ki. 32 Átlagos bérnövekedés 2014 azonos időszakához viszonyítva Non-profit szektor Vállalkozások Költségvetési szervek A teljes nemzetgazdaságban 2,8% 3,7% 5,2% 4,0% 22

23 11 Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér A munkaerőt terhelő költségek 2016-ban nem változtak, így a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27%, továbbá a munkáltató 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerőpiaci járulék pedig 1,5% január 1-től 5,7%-kal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér minimálbér kötelező legkisebb összege; forintra ( forintról). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma is 5,7%-kal emelkedett teljes munkaidő esetén forintra ( forintról). Minimálbérek alakulása Közfoglalkoztatás Teljes munkaidős minimálbér Középfokú végzettség

24 12 Oktatás, képzettség A 2015/2016-os tanévben Magyarországon nappali képzésben 446 ezer fő vesz részt középfokú oktatásban, 210 ezer fő pedig felsőoktatási intézményekben tanul. A felnőttoktatás különböző szintű képzésein összesen 160 ezren vesznek részt. A középfokú iskolák nappali rendszerű képzéseire járók száma egy év alatt 5,2%-kal, 446 ezerre esett vissza. A szakiskolákban 14,3, a szakközépiskolákban 4,7%-kal csökkent a tanulók száma, míg a gimnáziumokban gyakorlatilag nem változott. A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az előző tanévhez viszonyítva 5,6%-kal, 72 ezer főre csökkent ben a nappali és felnőttoktatásban 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgázók száma 48 ezer fő volt, ami 13,5%-os visszaesés 2014-hez képest. A 2015/2016-os tanévben felsőoktatási intézményekben 210 ezren tanulnak, 7 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben. A teljes létszámból 195 ezer fő a hallgatók 93%-a alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja tanulmányait an felsőoktatási szakképzésben, an doktori programokban, 279-en szakirányú továbbképzésekben vesznek részt. A felsőoktatás részidős formáit több, mint 85 ezren, 4 ezer fővel kevesebben választották a 2014/2015-ös tanévhez képest. Levelező képzéseken 73 ezer fő, esti képzéseken 3,6 ezer fő tanul, a távoktatásban 8,4 ezer fő vesz részt. 33 A 2015/2016-os tanév őszi félévében összesen 18 felsőoktatási intézményben 29 különböző karon, 427 hallgató vesz részt duális képzésen. 12 felsőoktatási intézmény karain folyik műszaki, 7 felsőoktatási intézményben informatika vagy mérnök informatika, 5-5 intézményben gazdaságtudományok, illetve agrártudományok képzési területen duális felsőfokú képzés id= &p_lang=hu 34 Forrás: Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) és 24

25 25

26 Impresszum Kiadja és terjeszti: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca Felelős kiadó: Ésik Róbert elnök Vezető szerkesztő: Király Béla osztályvezető Kommunikációs Osztály Vezető elemző: Dani Ákos osztályvezető Elemzési Osztály Kézirat lezárásának dátuma: Budapest, január 04. A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével. Nemzeti Befektetési Ügynökség,

27

28 Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I IV. negyedév Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. február 28. Készült

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A válság hatása a munkaerőpiacra

A válság hatása a munkaerőpiacra Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. április ISBN 978-963-235-275-6 A válság hatása a munkaerőpiacra Tartalom 1. Bevezető...2 2. Változás a foglalkoztatás kiterjedésében és

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. október végi helyzetéről 2015. november * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/2 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról

Részletesebben