KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I IV. negyedév Budapest, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN A kézirat lezárásának dátuma: február 28. Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM TARTALOM...3 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...13 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...13 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok...13 Külkereskedelem...23 Államháztartás, központi költségvetés...26 A háztartások pénzügyi vagyona...31 Ágazati teljesítmények...35 Mezőgazdaság...35 Ipar...37 Építőipar...44 Lakásépítés és -hitelezés...46 Kiskereskedelem...49 Turizmus, vendéglátás...51 Szállítás, közlekedés...53 Társadalmi és jövedelmi folyamatok...55 Demográfiai helyzet...55 Foglalkoztatottság, keresetek...57 Fogyasztói árak...64 Közúti közlekedési balesetek...66 Bűncselekmények...67 TÁBLÁZATOK...69 FÜGGELÉK

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER Összefoglalás Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Az eurózóna adósságválságának reálgazdasági hatásai jelentős fékezőerőnek bizonyultak nemcsak az európai konjunktúrában, hanem a globális gazdaságban is. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a globális konjunktúra lendületvesztése 2012-ben is folytatódott: a világgazdaság 3,2%-kal bővült. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2012-ben 1,3%-kal emelkedett az előző évihez képest. Előzetes adatok alapján 2012-ben az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 0,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az unió legjelentősebb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye ugyanakkor 0,7%-kal bővült. Az Európai Unióval ellentétben a főbb nemzetgazdaságok többségében a gazdasági teljesítmény emelkedett 2012-ben: az Egyesült Államoké 2,2, az ázsiai országok közül Kínáé 7,8, Japáné pedig 1,9%-kal bővült. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2012 IV. negyedévében 2,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest ben összességében 1,7%-kal mérséklődött a gazdasági teljesítmény. Utóbbi mutatójával hazánk az európai uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el. A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája folytatódott 2012-ben: a IV. negyedévben 7,9, az év egészében 5,2%-kal maradt el a beruházások volumene az egy évvel korábbitól.

6 6 A KSH JELENTI I IV. negyedév Az előzetes külkereskedelmi adatok szerint a január decemberi időszak egészében az export euróértéke 0,2%-kal, az importé 0,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2012-ben 6930 millió eurós aktívummal zárt, 131 millió euróval kevesebbel, mint egy évvel korábban. A részletesen feldolgozott első tizenegy havi adatok alapján az árufőcsoportok közül a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök esetében a kivitel volumenének kismértékű csökkenése a behozatal stagnálásával párosult, a feldolgozott termékek volumenében a forgalom mindkét irányában egy számjegyű növekedést mértünk. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 3,8%-kal, az importban 5,2%-kal növekedett, így a cserearány 1,3%-kal romlott. Az államháztartás központi alrendszerének évi pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján 607 milliárd forint volt, ami az egyenleg 1134 milliárd forintos javulását jelenti 2011-hez viszonyítva januárban a deficit 2 milliárd forintot tett ki, ami a mérleg 110 milliárd forintos romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2012 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,3 billió forint volt, 3,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,7 billió forintot, a 2011 véginél 13%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 18,7 billió forint volt, 15%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek 2012 végi állományi értéke (4,9 billió forint) 26%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége 2012-ben 1512 milliárd forint volt, ami a GDP 5,3%-ának felelt meg. Ágazati teljesítmények A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2012-ben előző évi áron számítva 24%-kal csökkent, elsősorban a rendkívüli szárazság következményeként. A mezőgazdaság kibocsátásának 9%-os volumencsökkenése a növényi termékek volumenének 16%-os visszaeséséből és az állattenyésztés kibocsátásának 1%-os

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 emelkedéséből adódott. Az aszály a gyümölcsök kivételével minden növényi kultúra terméseredményét rontotta. Elsősorban az egyéni gazdaságokban tapasztalható élénkülés folytán a szarvasmarhaállomány két éve gyarapodik (10%), míg a sertés- és baromfiállomány tovább csökkent. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése az előző évi szinten maradt, az élő állatok és állati termékeké azonban 5%-kal nőtt, így a mezőgazdasági termékek felvásárlása összességében 2%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2012-ben 15%-kal nőtt, a növényi termékek átlagosan 18, az élő állatok és állati termékek 11%-kal drágultak. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 7%-kal nőtt 2012-ben. Az ipari termelés volumene 2012-ben 1,7%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az export volumene 0,7%-kal, a belföldi eladásoké pedig 3,9%-kal csökkent a évihez viszonyítva. Az ipari kibocsátás mintegy kilenctizedét adó feldolgozóipari alágak közel felében emelkedett a termelés volumene. A nagyobb súlyúak közül a járműgyártást és az élelmiszeripart 8,5, illetve 4,4%-os bővülés jellemezte, míg a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 18, illetve 10%-os visszaesés következett be. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,4%-kal haladta meg a évit. A termelékenység növekedése abból adódott, hogy az alkalmazottak létszáma nagyobb mértékben csökkent, mint a termelés. December végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 48%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ami elsősorban egy novemberi nagyobb megrendelésnek köszönhető. Az új rendelések volumene az év nagyobbik részében elmaradt az egy évvel korábbitól, decemberben a csökkenés 8,7%-os volt. Az ipari termelői árak 2012-ben 4,3%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Valamennyi feldolgozóipari alág termelőiár-színvonala emelkedett, közülük a legnagyobb mértékben, 15%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé. A belföldi árak átlagosan 5,3, az exportértékesítés árai pedig 3,6%-kal nőttek egy év alatt.

8 8 A KSH JELENTI I IV. negyedév Az építőipar termelése 2012-ben 5,9%-kal kevesebb volt a megelőző évinél, ezen belül az épületek építésének volumene 7,6%-kal, az egyéb építményeké 4,0%-kal csökkent. Az új építőipari szerződések volumene 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya december végén 26%-kal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi alacsony bázis ben az építőipar termelői árai 1,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. Már negyedik éve tart a lakásépítések folyamatos csökkenése ben lakást építettek az országban, 17%-kal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az elmúlt évek gyors visszaesését követően azonban mind a lakásépítések, mind az építési engedélyek száma lassuló ütemben csökkent. Az újlakás-építésen belül egyre alacsonyabb a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 négyzetméter volt, 4,1 négyzetméterrel nagyobb, mint 2011-ben. Az építésügyi szakhatóságok 2012-ben lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 15%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szolgáltató ágak közül a kiskereskedelmi forgalom volumene április óta egyre nagyobb mértékben maradt el a megelőző évitől: decemberben 3,1, 2012-ben összességében 2,1%-os volt a visszaesés mértéke. Az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2012-ben 0,8%- kal elmaradt a évitől. A nem élelmiszertermékek eladási volumene 3,5%-kal csökkent, a tevékenységcsoporton belül a legnagyobb visszaesést (11%) a bútor-, műszakicikk-üzletek szenvedték el. A kiskereskedelmi forgalom csökkenésében az üzemanyagtöltő állomások is szerepet játszottak: az üzemanyag-forgalom az üzemanyagárak jelentős, 13%-os áremelkedése mellett 2,6%-kal maradt el az előző évitől. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 3,6, a vendégéjszakáké 4,8%-kal emelkedett 2012-ben, ami nagyrészt a külföldivendég-forgalom növekedésének következménye. A külföldi vendégek száma 8,1, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,5%-kal emelkedett. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 0,5%-kal mérséklődött, míg a vendégéjszakáiké 1,0%-kal nőtt. A vendégforgalom több mint háromnegyedét fogadó szállodákban 5,9, illetve 7,9%-os növekedést regisztráltunk, szobafoglaltságuk 47,8% volt.

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 A vendéglátóhelyek változatlan áron számított eladásai az előző évhez képest lényegében stagnáltak, a forgalom értéke 2012-ben összesen 731 milliárd forintot tett ki ben a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye másfél százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A teljesítmény mérséklődése mögött a szállított áruk tömegének csökkenése áll. A helyközi személyszállítás utaskilométerteljesítménye 12%-kal esett vissza a évihez képest, ami a repülőgépes közlekedés Malév megszűnése miatti teljesítménycsökkenésével magyarázható. A helyi személyszállítást igénybe vevő utasok évi száma 1,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az év során 107 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, ami az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest 39%-kal több hez hasonlóan a növekedés 2012-ben is jelentős részben a használt személygépkocsik forgalombahelyezésének emelkedésével magyarázható. Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2012-ben gyermek született, ami 2,6%-kal több az egy évvel korábbinál, a születési arányszám 8,8 ezrelékről 9,1 ezrelékre nőtt. Az elhunytak száma fő volt, ami 0,5%-kal haladta meg a évit, a halálozási arányszám 0,1 ezrelékpontos növekedés mellett 13,0 ezreléket tett ki. A természetes fogyás fős száma 1546 fővel volt kevesebb az előző évinél. A év során házasságot kötöttek, 1,1%-kal többet, mint az azt megelőző évben ben ezer élveszületésre 4,9 csecsemőhalálozás jutott, ugyanannyi, mint egy évvel korábban ben a éves korosztályt tekintve 3 millió 843 ezer fő dolgozott, az előző évinél 64 ezer fővel többen, foglalkoztatási arányuk pedig 1,4 százalékponttal 57,2%-ra nőtt. A férfiak és a nők foglalkoztatottsága egyaránt emelkedett az elmúlt évben, a férfiak foglalkoztatási aránya 62,5, a nőké 52,1%-os volt, 1,3, illetve 1,5 százalékponttal meghaladva a évit. A foglalkoztatás emelkedése jellemezte a éves fiatalokat, a legjobb munkavállalási korú és az idősebb éveseket egyaránt.

10 10 A KSH JELENTI I IV. negyedév Ugyanezt az időszakot és korosztályt tekintve a munkanélküliek száma és aránya 475 ezer főt, illetve 11,0%-ot tett ki. A munkanélküliek száma 7 ezer fővel (1,5%-kal) emelkedett, míg arányuk megegyezett a évivel. A nők körében mérséklődött, a férfiak esetében nőtt a munkanélküliség, előbbiek munkanélküliségi rátája 10,7, utóbbiaké 11,3% volt 2012-ben. A éves fiatalok munkanélkülisége emelkedett, a éveseké lényegében nem változott az elmúlt évben, míg az éveseké csökkent. A munkanélküliek közel 47%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,6 hónapra mérséklődött. Az elmúlt évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 223 ezer, ennek nettó összege 144 ezer forint volt. Előbbi 4,6, utóbbi 2,0%-kal meghaladta a évit. A nettó bérek a verseny- és a nonprofit szférában egyaránt 4,3%-kal emelkedtek az előző évhez képest, míg a költségvetés területén 3,4%-kal csökkentek. Utóbbit a közfoglalkoztatás növekvő súlya befolyásolta, ezt kiszűrve a nettó átlagkeresetek a közszférában 2,1%-kal nőttek. A költségvetési és a nonprofit szférában alkalmazottak mintegy 55, illetve 9,2%-a az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek, a juttatás havi összege bruttó és forint volt ben 17 ezer fővel (0,6%-kal) kevesebben, 2 millió 674 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. A versenyszférában alkalmazottak száma 34 ezerrel (1,8%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a költségvetési szféráé 17 ezer fővel (2,3%-kal) meghaladta a évit. (A költségvetés közfoglalkoztatottak nélküli létszáma 2,3%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.) 2012-ben a fogyasztói árak az előző évinél gyorsabb ütemben, 5,7%- kal emelkedtek. A fogyasztói árak alakulására az év során az adóváltozások (áfa- és jövedékiadó-emelés), az üzemanyagárak erőteljes emelkedése, valamint a forint árfolyamának gyengülése is hatással volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index a teljes lakosságéval azonos mértékű, 105,7% volt januárjában az infláció mértéke 3,7%-ra lassult.

11 ÖSSZEFOGLALÁS ben valamivel több mint 15 ezer személysérüléssel járó közlekedési baleset történt útjainkon, 4%-kal kevesebb, mint 2011-ben. A balesetek 605 halálos áldozatot követeltek, közel 5 ezren súlyosan, több mint 14 ezren pedig könnyebben sérültek meg. A balesetek kimenetele kevésbé volt végzetes, a meghaltak száma 5, a súlyos sérülteké 4, a könnyebben sérülteké 6%-kal csökkent. Az összes baleset 11%-ában, közel 1700 balesetben játszott szerepet az alkohol, ami a megelőző évhez képest 3%-os emelkedés ben 472 ezer bűncselekményt regisztráltak, az előző évinél 4,6%-kal többet. Ez leginkább a közrend ellen elkövetett jogsértések számának növekedéséből adódott, miközben csökkenés jellemezte a kisebb súlyú gazdasági, közlekedési, illetve személy elleni bűncselekményeket. A jogsértéseken belül az enyhébb elbírálás alá eső vétségek száma számottevően emelkedett, a bűntetteké mérséklődött.

12 12 A KSH JELENTI I IV. negyedév Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január december Ipari indexek Megnevezés 2011 január november december 1. tábla január december termelés 105,6 98,8 R 92,4 98,3 értékesítés belföldre 94,8 96,4 R 93,6 96,1 értékesítés exportra 107,9 100,0 R 90,4 99,3 létszám 103,4 97,9 R 98,2 97,9 termelékenység 102,0 100,9 R 94,1 100,4 Építőipari termelés indexe 92,1 93,8 R 96,9 94,1 Mezőgazdasági értékesítés indexe 100,2 102,7 96,6 102,3 Kiskereskedelmi forgalom indexe 100,2 98,0 R 96,9 97,9 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 110,6 100,9 93,6 100,4 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 111,9 100,8 92,1 100,2 Árindexek ipari termelői árak 104,2 104,8 98,2 104,3 ipari belföldi értékesítési árak 106,2 105,8 100,8 105,3 mezőgazdasági termelői árak 119,3 115,4 118,1 115,4 behozatali forintárak 105,0 105,2.... kiviteli forintárak 102,9 103,8.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R index 99,6 99,4 R 99,3 99,4 Munkanélküliségi ráta a, % 11, ,0 Bruttó átlagkereset, ezer forint 213,1 221,2 243,3 223,0 nominális index 105,2 104,6 104,9 104,6 Nettó átlagkereset, ezer forint 141,2 142,9 157,1 144,0 nominális index 106,4 101,9 R 103,1 102,0 a A éves népességen belül. R Revideált adat. 2.) január Megnevezés január Fogyasztóiár-index 103,9 105,7 103,7 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok nagyobb részében a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt jellemző, ugyanakkor az év folyamán a meghatározó nemzetgazdaságok többségében a reálgazdasági teljesítmény veszített a dinamikájából. A világgazdasági folyamatokat kedvezőtlenül befolyásolták a dél-európai országok gazdasági problémái, valamint a mezőgazdaságot sújtó száraz időjárás. A globális konjunktúra lendületvesztése 2012-ben is folytatódott, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a világgazdaság 3,2%-kal bővült, szemben a évi 3,9%-kal. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2012-ben 1,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. (2012 IV. negyedévében 0,7%-kal 2 lett nagyobb a gazdasági teljesítmény, ami 2010 eleje óta a legalacsonyabb növekedés.) A kedvezőtlenül alakuló külső környezet és az alacsony belső kereslet hatására hazánk gazdasági teljesítménye az év elején csökkenésbe fordult. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2012 IV. negyedévében 2,7, az év egészében 1,7%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest. Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján az előző három negyedévre jellemző csökkenés folytatódott: a IV. negyedévben 0,9%-os volt a mérséklődés. 1 Források: Államadósság Kezelő Központ Zrt.; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; Cabinet Office, Government of Japan; CMA Credit Risk Report; Európai Bizottság; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; The People s Bank of China; U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 2 Szezonálisan kiigazított.

14 14 A KSH JELENTI I IV. negyedév A termelési oldalon 2012-ben az előző évi növekedés egyik tényezőjének számító mezőgazdaság a száraz időjárás és a magas bázis miatt és az ipar teljesítménye is csökkent. Az információ és kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágak ugyanakkor pozitívan járultak hozzá a GDP alakulásához. A felhasználási oldalról tekintve, a GDP alakulását negatívan befolyásolta a nemzetgazdasági beruházások teljesítményének évi 5,2%-os csökkenése. (Az év utolsó negyedévében 7,9%-os volt a visszaesés mértéke.) A tizenkilenc nemzetgazdasági ág közül mindössze háromban történt emelkedés. A beruházások harmadát megvalósító feldolgozóiparban 4,9%-os volt a növekedés 2011-hez képest. Az alágak közül kiemelkedő bővülés következett be a járműgyártásban. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül csökkenés történt az ingatlanügyletekben (5,1%), a szállítás és raktározás területén (2,4%), a kereskedelemben (2,5%), valamint a mezőgazdaságban (1,9%). A évi gazdasági teljesítményváltozás tekintetében az európai uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Szlovákia GDP-je növekedett, Csehországé viszont csökkent. 1. ábra % A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I. Magyarország I. EU-27 I. IV. negyedév * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. Az Európai Unió gazdasági teljesítménye számottevően elmaradt a globális gazdaság többi fontosabb szereplőjéhez képest. Az eurózóna adósságválságának reálgazdasági hatásai jelentős fékezőerőnek

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 bizonyultak az európai konjunktúrában. Előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes GDP-je 2012 IV. negyedévében 0,6%-kal 3, 2012 egészében 0,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (Ennél gyengébb gazdasági teljesítmény legutóbb 2009-ben fordult elő.) A húsz, adatot közlő tagország közül mindössze nyolcban történt teljesítménynövekedés 2012-ben. Az integráció gazdasági motorjának számító Németország bruttó hazai terméke tovább bővült (0,7%), azonban éven belül folyamatosan veszített a dinamikájából. A többi nagyobb súlyú nemzetgazdaság közül az Egyesült Királyság és Franciaország GDP-je gyakorlatilag stagnált, Olaszországé ugyanakkor 2,2%-kal csökkent. 2. ábra % A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I. EU I I. Németország I. IV. negyedév Franciaország Egyesült Királyság * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. 3 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

16 16 A KSH JELENTI I IV. negyedév Az év során recesszióba került eurózóna tagállamainak együttes bruttó hazai terméke 2012 utolsó negyedévében 0,9%-kal 4 csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A folyamatosan romló gazdasági teljesítmény következtében 2012 egészében 0,5%-os mérséklődés következett be hez viszonyítva. Az Európai Központi Bank július 11-én nem egész egy éven belül harmadik alkalommal 25 bázisponttal, 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. A recessziós félelmek miatt bekövetkezett csökkentés eredményeképpen jelenleg az euróövezet fennállása óta a legalacsonyabb irányadó kamatláb van érvényben az eurót használó tagállamokban. Az Európai Unió után a világ második legnagyobb gazdasági szereplőjének számító Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2012 IV. negyedévében 1,5%-kal 5 bővült, ami az elmúlt három év egyik legalacsonyabb növekedési üteme. A lendületvesztésben szerepet játszott a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlenül ható száraz időjárás. Mindezzel együtt 2012-ben 2,2%-kal emelkedett a bruttó hazai termék volumene az Egyesült Államokban. A növekedés motorja a személyes fogyasztási kiadások 1,9, és ezen belül a GDP 7,8%-át jelentő tartós fogyasztási javakra fordított kiadások 7,8%-os bővülése volt. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 1,5%-kal növekedtek ben a bruttó belföldi magánberuházások 9,6%-kal bővültek, viszont a IV. negyedévben mindössze 2,9%-kal lett nagyobb a volumen, aminek jelentős szerepe volt a IV. negyedévi gazdasági lanyhulásban. A beruházások elhalasztásában szerepet játszottak a költségvetési kiigazításról szóló tárgyalások. A gazdasági növekedést a kormányzati fogyasztási kiadások és bruttó beruházások csökkenő tendenciája (2012-ben 1,7%) is visszafogta. A behozatal volumenbővülését (2,4%) valamelyest meghaladta a kivitelé (3,3%), aminek hatására a külkereskedelmi mérleg hiánya mérséklődött. A jegybank szerepét betöltő Fed 2012-ben nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%), mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is magasnak számít. Az év során ugyanakkor folytatódott a munkanélküliség csökkenése: a ráta éves átlagban 8,1%-os volt, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint. A pénzromlás üteme 2,1% volt 2012-ben, ami valamelyest még mindig meghaladja a Fed által kitűzött 2,0%-os inflációs célt. A világgazdaságban egyre meghatározóbbá váló kínai gazdaság teljesítménybővülése 2012-ben is folytatódott: az előző évhez képest 7,8%- 4 5 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Szezonálisan kiigazított.

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 os volt a növekedés. (2012 IV. negyedévében 7,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.) Ez ugyanakkor az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési üteme volt, ami a 2011-ben, a romló külső gazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére alkalmazott a hitelezés visszafogásában megmutatkozó monetáris politika következménye volt. Az ipari vállalkozások hozzáadott értéke 2012 első három negyedévében fokozatosan veszített a lendületéből, de az utolsó negyedévre dinamizálódott, így az év egészében a teljesítmény 10%-kal növekedett. A fogyasztói árak emelkedése 2012-ben az előző évhez mérten számottevően lassult: a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,6% volt. (2011-ben a drágulás mértéke 5,4% volt.) Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlege 231 milliárd dolláros többletet mutatott 2012-ben, az exportforgalom 7,9, és az importforgalom 4,3%-os növekedése mellett. Ázsia másik meghatározó hatalma, Japán gazdasági teljesítménye 2012 IV. negyedévében 0,2%-kal 6 bővült az előző év azonos időszakához képest. Az első félév 3% feletti és a második félév 0,5% alatti növekedése következtében 2012 egészében 1,9%-kal bővült a bruttó hazai termék az előző évihez képest. A GDP alakulására hatással volt a márciusi földrengés és szökőár miatti alacsony bázis és az újjáépítés. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet volt: 2012-ben a bruttó állóeszközfelhalmozás 4,1, a háztartások fogyasztása 2,3%-kal emelkedett. A kivitel volumene 0,3%-kal mérséklődött, a behozatalé 5,3%-kal bővült. Az utóbbi számottevő növekedésének oka az energiaellátási problémák miatt megnövekedett energiahordozó-import volt. A kivitel alakulásában fontos szerepet játszott az erős jen, amelyet a japán jegybank gyengíteni próbált ben a japán központi bank az alapkamat mértékét változatlanul hagyta, ugyanakkor több alkalommal is a defláció leküzdése, a gazdaság élénkítése, valamint a jen gyengítése céljából likviditásnövelő intézkedést hajtott végre a pénz- és tőkepiacokon. Ennek következtében 2012 első öt hónapjában a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,1 0,5%-kal átmenetileg emelkedtek, júniustól azonban újra defláció jellemezte a japán gazdaságot egészét tekintve a fogyasztói árak nem változtak 2011-hez képest. A jegybanki intézkedések hatására a jen erősödése megállt, a dollárral szembeni átlagárfolyama 2012-ben lényegében nem változott ben a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra csökkent, ennél alacsonyabb utoljára 2008-ban volt. 6 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

18 18 A KSH JELENTI I IV. negyedév 3. ábra % I I. A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I. I. Egyesült Államok Japán EU-27 IV. negyedév * Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD végén a világ megfigyelt országai közül a legkockázatosabb állam Argentína volt, megelőzve Ciprust, amelynek bankrendszere erősen függ a görögországitól. (Illikviditás miatt Görögország lekerült a listáról.) A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűséggel rendelkező ország között Cipruson kívül még két európai uniós ország található: Portugália (6. a rangsorban) és Spanyolország (10.). Magyarország kikerült az első tízből, a 14. legkockázatosabb ország volt a megfigyelt államok közül az év végén, és ezzel párhuzamosan a csődkockázati valószínűség mértéke is csökkent 2012 folyamán. A csődkockázat szempontjából a világ legbiztonságosabb országainak az észak-európai államok (sorrendben Svédország, Norvégia, Finnország és Dánia) számítottak. Az első tíz között hat uniós ország, köztük három euróövezeten kívüli állam (Svédország és Dánia mellett Egyesült Királyság) van. A jelentős költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező Egyesült Államok az ötödik legalacsonyabb csődvalószínűséggel rendelkezik ben hazánkon kívül több, jellemzően eurót használó tagállam (többek között Franciaország és Spanyolország) kockázati besorolását rontották a hitelminősítők a romló gazdasági kilátásokra és államháztartási helyzetre az államadósság nehéz finanszírozhatóságára hivatkozva ben a januári leminősítést követően november 23-án a

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 Standard&Poor s hitelminősítő rontott egy fokozatot a magyar adósság hitelkockázati besorolásán első három negyedévében az Európai Unió és az euróövezet eladósodottsága tovább emelkedett: a kormányzati szektor bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 85,1, illetve 90,0% volt. A 27 tagállamból mindössze ötben csökkent a mutató értéke: Görögországban 18, Magyarországon 2,8, Lettországban 1,8, Svédországban 1,0, Lengyelországban 0,5 százalékponttal. A görög államadósság számottevő csökkenése a sikeres márciusi kötvénycsere-programnak köszönhető, melynek során a hitelezők a követelésállományukat névértéken 53,5%-kal csökkentett értékű hosszú lejáratú kötvényekre cserélték. Hazánk adósságrátája főként a nemzetközi hitelcsomaghoz kapcsolódó törlesztés és az árfolyam-erősödés, a többi három országé a gazdasági teljesítmény kedvező változása következtében mérséklődött. A legnagyobb mértékben, 13 százalékponttal a görög válság átgyűrűző hatásai miatt Ciprus helyzete romlott, szeptember végén 84,0%-os volt a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága. Számottevően, 12 százalékponttal emelkedett a portugál kormányzati szektor adóssága a fiskális problémák következtében, ezzel a portugál állam eladósodottsága (120,3%) a görög és az olasz után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Hazánk a 10. legnagyobb adósságrátával (78,6%) rendelkezett szeptember végén végéhez hasonlóan 2012 III. negyedévének végén is 13 tagállam felelt meg a GDP 60%-ában maximalizált maastrichti kritériumnak. Az eurózóna pénzügyi kétarcúsága 2012-ben az állampapírpiacokon is érezhető volt: miközben a dél-európai országok magas hozam mellett tudtak a piacról forrást bevonni, addig a német állampapírokat rendkívül alacsony akár negatív hozamok jellemezték ben a fontosabb tőkepiacokat jellemzően pozitív hangulat és növekvő kockázatvállalási hajlandóság jellemezte, ami a tőzsdeindexek alakulásában is tükröződött. Ennek ellenére a márciusi görög kötvénycsereprogram következtében a növekedés megtorpant, az elhúzódó athéni kormányalakítási folyamat hatására pedig csökkentek az árak a tőzsdepiacokon. Az indexértékek az év eleji szintek közelébe estek vissza, ahonnan az év hátralévő részében újra növekedésnek indultak. Az év utolsó hónapjaira több mint egyéves csúcsra kerültek az indexek, december végéig a frankfurti DAX 29, a New York-i S&P , a londoni FTSE 100 tőzsdeindex 5,8%-kal emelkedett az előző év végéhez képest.

20 20 A KSH JELENTI I IV. negyedév Az euró dollárral szembeni árfolyamára 2012 elején a kedvező globális hangulat következtében az erősödés volt a jellemző, a márciusi görög események viszont fordulópontot jelentettek. A gyengülő tendencia július közepéig tartott, amikor is az euró több mint kétéves mélypontját érte el: egy euró 1,2089 dollárt ért. Az év hátralevő részében erről a szintről egészen 1,30-as szint fölé erősödött az euróövezet fizetőeszköze. Az év végén 1,3194, 2012-ben átlagosan 1,2848 dollárt ért egy euró, ami 7,7%-os gyengülést jelent 2011 átlagához képest ben a svájci frank euróhoz viszonyított árfolyama lényegében egy szűk sávban, valamivel a 2011 szeptemberében érvénybe léptetett árfolyamkorlát felett, 1,20 és 1,21 között mozgott. A kurzusra meghatározott korlátozást a helvét jegybank folyamatos intervencióval tartotta fenn ben az alpesi deviza átlagárfolyama 1,2053 svájci frank/euró volt, ami 2,2%-kal volt erősebb az előző évhez viszonyítva. A hazai pénz- és tőkepiaci folyamatokra a nemzetközi gazdaságpolitikai események mellett a jegybank alapkamat-csökkentései, valamint az új hitelcsomagról a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások fejleményei is hatással voltak. A BUXindex 2012 végére csökkenő forgalom mellett 7,1%-kal emelkedett 2011 végéhez képest januárjának első napjaiban még kedvezőtlenül alakult a forint euróval szembeni árfolyama: január 5-én új történelmi csúcsra jutott a kurzus, amikor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján egy euróval 321,93 forint volt egyenértékű. Ezt követően március elejéig fokozatosan erősödött a hazai fizetőeszköz, ami a javuló globális befektetői hangulatnak köszönhető. (Március 2-án 287,72 forintot ért egy euró, ami 12%-os felértékelődést jelentett a januári csúcshoz képest.) Március áprilisban a görög események mellett a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások megkezdésének csúszása következtében újra gyengült az árfolyam, ismét megközelítve a 300 forintos árfolyamszintet. Az április végi, a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti eredményes találkozót követően május 3-án már 283,73 forinttal volt egyenértékű egy euró. Az ezt követő két hónapban a forint-euró kurzus alakulását leginkább a görög kormányalakítás körüli bizonytalanságok (amely során egészen 304 forint/euró árfolyamszintig gyengült a hazai fizetőeszköz), valamint az új hitelcsomaggal kapcsolatos tárgyalások határozták meg. A nyár folyamán az árfolyam csökkenő tendenciát mutatott, augusztus 21-re 276,07 forint/euróig erősödött a kurzus. Ennél alacsonyabb

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 árfolyamszinten közel egy éve nem volt a forint. Az év hátralevő részében a forint-euró árfolyam 276 és 289 forintos sávban mozgott, amelyen kívül 290 forint fölött az év utolsó két napján volt. (Ebben az időszakban a nemzetközi pénz- és tőkepiaci szereplők javuló bizalma a csökkenő 5 éves CDS-felárakban, és a külföldiek forintban jegyzett állampapír-állományát illető bővülésben is megmutatkozott.) 2012 végén a forint euróhoz viszonyított árfolyama 291,29 forint volt, ami 6,4%-os felértékelődést jelentett 2011 végéhez képest. Január december időszakában az átlagárfolyam 289,42 forint/euró volt, ami a forint 3,7%-os gyengülését jelenti az előző évihez képest. Az év nagyobb részében szűk sávban ingadozó euró-svájci frank árfolyam következtében 2012-ben a forint svájci frankkal szembeni árfolyama erősen együtt mozgott a forint-euró kurzussal végén 1 svájci frank 241,06 forintot ért, ami a forint 5,8%-os erősödését jelentette 2011 végéhez képest ben az átlagárfolyam 240,11 forint/svájci frank volt, 5,8%-kal gyengébb a évihez viszonyítva. A forint dollárral szembeni árfolyama az év végén 220,93 volt, ami a forint 8,2%-os erősödését jelenti 2011 végéhez képest ben átlagosan az előző évhez viszonyítva 12%-ot gyengülve 225,37 forintot ért egy dollár. 4. ábra Forint 330 A forint árfolyamának alakulása jan júl. 1. jan. 2. júl. 2. dec. 28. Forint/euró Forint/svájci frank Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

22 22 A KSH JELENTI I IV. negyedév A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 7 3,1%-os csökkenést mutat 2012-re a évihez viszonyítva. (Az energiahordozókat nem tartalmazó árindex 9,8%-kal csökkent, az energiahordozóké 0,7%-kal növekedett.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) által számított globális élelmiszerár-index 8 értéke 2012-ben a 2011-hez viszonyított 7,0%-os csökkenés következtében átlagosan 211,7 pont volt, ami az index számítása óta (1990) a második legmagasabb éves érték. Az éven belül eléggé hullámzóan, 200,4 és 216,0 között mozgott az index értéke. A fontosabb gabonatermelő országokat például az Egyesült Államokat vagy a tíz legnagyobb gabonaexportőr közé tartozó Kazahsztánt sújtó száraz időjárás 2012 második felében felhajtotta a gabonaárakat. A cukor ára ugyanakkor az év végére kétéves mélypontra került, ami a terméseredmények várható javulása miatt következett be. Az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyamára ható geopolitikai események közül kiemelkedik az iráni atomprogram körüli politikai vita. Az év elején embargót hirdettek az iráni kőolajra, amire válaszul az iráni vezetés már az embargó július elsejei életbelépése előtt leállította több európai országba irányuló szállítását. Ennek következtében a Brent árfolyama az év eleji 111,12 dollárról márciusra 125 dollár fölé is emelkedett. A feszültség enyhülésével, valamint a recessziós félelmek hatására április június folyamán a Brent árfolyama egészen 88,69 dollárig, közel másfél éves rekordmélységbe zuhant vissza, augusztustól viszont 105 és 118 dollár között ingadozott végén 110,80 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, ami 2011 végéhez képest 2,5%-os emelkedést jelent ben az átlagárfolyam 111,63 dollár volt, ami 0,3%-kal volt magasabb az előző évinél. 7 IMF Primary Commodity Price Index. 8 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze, és havonta jelentetik meg.

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Dollár/hordó 150 Alap- és nyersanyag-piaci árfolyamok alakulása % jan jan jan jan. jan. dec. Brent nyers kőolaj havi világpiaci átlagára FAO élelmiszerár-index ( évek átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; FAO. Külkereskedelem A külkereskedelmi termékforgalom a gazdasági világválság hatására bekövetkezett évi nagymértékű visszaesését 2010-ben két számjegyű élénkülés váltotta fel, és e tendencia egészen 2011 májusáig jellemző volt. A forgalom euróértékének bővülése 2011 júniusában lassulni kezdett, és a márciusi és áprilisi kismértékű csökkenéstől eltekintve egészen 2012 augusztusáig egy számjegyű bővülés jellemezte a külkereskedelmet. A szeptemberi adatok már a forgalom euróértékének 4%- ot meghaladó mértékű csökkenését mutatják, és bár októberben mindkét irányban nőtt a külkereskedelmi forgalom, novembertől hazánk árucsereforgalmát ismét csökkenő tendencia jellemezte. Az előzetes adatok szerint az év utolsó hónapjában e folyamatok felerősödni látszanak: decemberben hazánk külkereskedelmi forgalmának csökkenése az exportban 7,9%-ra, az importban 6,4%-ra gyorsult. A január decemberi időszak egészében az export euróértéke 0,2%-kal, az importé 0,4%-kal bővült az előző évihez képest.

24 24 A KSH JELENTI I IV. negyedév 6. ábra % A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei (előző év azonos időszaka=100) jan jan jan jan. jan. nov. Behozatal Kivitel Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közötti forgalma 2012-ben 2822 milliárd eurót tett ki, folyó áron 1%- kal többet, mint az előző évben. A tagállamok unión kívüli exportja 8%-kal, importja 4%-kal növekedett. Mérlegük 105 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 58 milliárd euróval kevesebb az előző évinél. A részletesen feldolgozott első tizenegy havi adatok alapján Magyarország január novemberi exportjának 76%-át, importjának pedig héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 0,7%-kal, az importé 2,6%-kal növekedett. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló export euró-értéke 2012 első tizenegy hónapjában 1,1%-kal növekedett, behozatalunk pedig 2,8%- kal csökkent az előző évhez képest. E reláció külkereskedelmi mérlege 2200 millió eurós passzívummal zárt, 759 millió euróval kevesebbel, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenéséhez jelentősen hozzájárult, hogy az ázsiai országok január novemberi 4291 millió eurós deficitje 4140 millió euróra mérséklődött, valamint az, hogy az amerikai országok egy évvel korábbi 26 millió eurós passzívuma 320 millió eurós aktívumba fordult

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 át, az EU-n kívüli európai országokkal szemben pedig 191 millió euróval nőtt a külkereskedelmi mérleg többlete január novemberében a kivitel volumene 1,5%-kal, a behozatalé 0,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök esetében a kivitel volumene 2,8%-kal csökkent, a behozatalé nem változott az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül a korábban húzóterméknek minősülő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportvolumenében 20%-ot meghaladó volt a visszaesés, melyet némileg enyhített az energiafejlesztő gépek és berendezések közülük is főként a motorok, áramfejlesztők és gázturbinák kivitelének dinamikus bővülése. Mintegy tizedével nőtt továbbá az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitele, valamint a közúti járművek mindkét irányú forgalma. A külkereskedelmi forgalomban szintén jelentős arányú feldolgozott termékek esetében az átlagosnál nagyobb volt a bővülés: a kivitel volumene 7,4%-kal, a behozatalé 4,4%-kal növekedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Az árufőcsoporton belül két számjegyű volt a bővülés a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, a gumigyártmány, a vas és acél exportvolumenében, valamint a szerves vegyi termékek és a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek mindkét irányú kereskedelmében. Az energiahordozók importjának volumene forintárszínvonaluk 16%- os növekedése mellett 4,9%-kal csökkent, a jóval kisebb értékű exporté pedig 6,5%-kal emelkedett. Ezen belül a jelentős súlyt képviselő kőolaj és kőolajtermékek, valamint a természetes és mesterséges gázok volumene is csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6,0%-kal növekedett, az importé 5,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül a gabona és gabonakészítmények exportvolumene közel hetedével emelkedett, de egy számjegyű bővülést mértünk a tej, tejtermék, tojás, valamint a zöldségféle és gyümölcs kivitelében is, elsősorban a régi tagállamokkal bonyolított kereskedelemnek köszönhetően. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 3,8%-kal, az importban 5,2%-kal növekedett, így a cserearány 1,3%-kal romlott. A forint árfolyama a főbb devizákhoz képest összességében 6,0%-kal gyengült: ezen belül az euróhoz viszonyítva 4,6, a dollárhoz képest pedig 14%-kal.

26 26 A KSH JELENTI I IV. negyedév Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 607 milliárd forint volt 2012-ben, 1134 milliárd forinttal kevesebb, mint 2011-ben. Az egyenleg javulása döntően a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható. Az államháztartás nem konszolidált bevétele 14,4 billió forint volt, folyó áron 8,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadások 15,0 billió forintra teljesültek, lényegében ugyanakkora 0,3%-kal magasabb összegre, mint 2011-ben. A központi költségvetés évi hiánya 620 milliárd forint volt, 1107 milliárd forinttal kevesebb, mint 2011-ben. Az alrendszer bevétele 9377 milliárd forintot tett ki, 12%-kal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban. A kiadások ezzel szemben valamelyest mérséklődtek: a 9997 milliárd forintos összeg 0,7%-kal elmaradt a megelőző évitől. A központi költségvetés bevételének 39%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 18%-os növekedést mutat a évihez viszonyítva. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 24%-os növekedést követően 2747 milliárd forintot tettek ki. A közel 530 milliárd forintot kitevő emelkedésben szerepet játszott a nem kedvezményes áfakulcs 25%-ról 27%-ra történő megemelése, a kiutalásra vonatkozó szabályváltozás pénzforgalmi hatása, valamint az a bázishatás, amit az Európai Bíróság döntése miatti rendkívüli visszautalások jelentettek a évben. (Ez utóbbiak összege közel 250 milliárd forint volt.) A jövedéki adóból 929 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, 6,2%-kal több, mint 2011-ben. A növekedés egyik tényezője a dohánytermékeket érintő adószint többszöri emelése volt. A jövedékiadó-köteles termékek körében egyedül a dohánytermékek jövedéki adóbevétele nőtt, azoké viszont 20%- kal, 345 milliárd forintra. A jövedékiadó-bevétel legnagyobb része, 54%-a azonban az üzemanyagok értékesítéséhez kötődik, a szeszes italok és egyéb termékek jövedéki adóbevétele pedig 9%-os részesedést ért el ben. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 2577 milliárd forintot tettek ki, 19%-kal nagyobb összeget, mint 2011-ben. A növekedés kizárólag a költségvetési szervek bevételeinek 926 milliárd forintról 1364 milliárd forintra történő emelkedése miatt következett be, ugyanis a másik ide tartozó tétel, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 2,5%-kal csökkentek.

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 A lakossági befizetések a bevételi oldal 17%-át jelentették, az 1609 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 10%-kal múlja felül a évit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki. A személyi jövedelemadó-bevételek évi értéke 8,4%-kal haladta meg az előző évit, a növekedés hátterében elsősorban az adójóváírás megszüntetése és a havi 202 ezer forint alatti jövedelmek szuperbruttósításának kivezetése áll. A gazdálkodó szervezetek befizetései 1157 milliárd forintot tettek ki, 4,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 8,1%-os emelkedést követően 342 milliárd forintot értek el. A 2010-ben bevezetett, egyes ágazatokat úgymint bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő különadóból 166 milliárd forint bevétel keletkezett 2012-ben, 6 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző évben. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén befolyt bevételek szintén mérséklődtek (15%-kal 147 milliárd forintra), amiben az adókulcs 30-ról 37%-ra történő megemelése, valamint az adóalanyi kör szűkülésének hatása egyaránt megmutatkozik. A gazdálkodó szervezetek befizetéseiben tapasztalt csökkenés legmeghatározóbb tényezőjét azonban a pénzügyi szervezetek különadójából származó bevételek mérséklődése jelentette, ami 2011-ben 186 milliárd forintot, 2012-ben pedig 85 milliárd forintot tett ki. A csökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy a bankoknak a végtörlesztésekhez kapcsolódó veszteségeik 30%-ára vonatkozóan adó-visszatérítés járt. (A 2012 során befolyt összeg az előirányzattól 102 milliárd forinttal maradt el.) A kiadások felét a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása jelentette, amelynek értéke 5047 milliárd forintot tett ki, 6,7%-kal magasabb összeget, mint 2011-ben. A növekedés a költségvetési szervek kiadásainak (2901 milliárd forint) emelkedése (15%) miatt következett be, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai ezzel szemben 2,9%-kal mérséklődtek. A költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak növekedésében lényeges tényező volt, hogy a megyei önkormányzati intézmények január 1-jétől, valamint május 1-jétől már központi költségvetési szervként működnek, szemben a évi állapottal, amikor azok bér- és dologi kiadásai még az önkormányzati alrendszert terhelték. A költségvetési szervek kiadásainak 53%-át (1534 milliárd forintot) személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra fordították, amelyen kívül még a dologi és egyéb folyó kiadások részesedése (34%) volt jelentős.

28 28 A KSH JELENTI I IV. negyedév Az államháztartás alrendszereinek támogatása 1852 milliárd forintot tett ki 2012-ben, 3,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az alrendszerek közül a helyi önkormányzatok 1067 milliárd forint támogatásban részesültek, amely 11%-kal alacsonyabb értéket jelent a évihez viszonyítva. A társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások 691 milliárd forintos összege ugyanakkor 8,3%- kal magasabb a megelőző évinél. (E növekedés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a viszonyítás alapját jelentő évben a Nyugdíjbiztosítási Alap szinte nem részesült ilyen cím alatt bevételben, 2012-ben viszont 102 milliárd forint összegű támogatást kapott ben a kiesett támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta az év utolsó negyedévében.) A kamatkiadások 1202 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 9,2%-kal többet, mint 2011-ben. A kamatkiadások közel háromnegyede a forintban fennálló adósság után jelentkezett, 27%-a pedig a devizában fennálló adósságot érintette. A 2012 elején létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 817 milliárd forintra teljesültek, közel harmadával magasabb összegre, mint egy évvel korábban a családi támogatások, szociális juttatások együttesen. A határozott növekedés annak tulajdonítható, hogy az alap a családi támogatásokon, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokon, illetve a különféle jogcímen adott térítéseken kívül már a korhatár alatti ellátásokat is magában foglalta, amelyeket a év során még a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszíroztak. (Ezen ellátások évi összege 280 milliárd forint volt.) A családi támogatások összege 446 milliárd forintot tett ki, a évinél 1,3%-kal kevesebbet. E körből a legnagyobb összeget, 346 milliárd forintot családi pótlékra fordítottak. Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások évi összege 259 milliárd forint volt, 22%-kal magasabb, mint 2011-ben. A kiadások legnagyobb részét, 70%-át a helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére fordították. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk összege 235 milliárd forint volt, ami 0,8%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 137 milliárd forintot tettek ki 2012-ben, szemben az egy évvel korábbi 633 milliárd forinttal. A nagymértékű csökkenés okát az előző évi közel 500 milliárd forint kiadást jelentő MOL-részvényvásárlás jelentette.

29 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 29 A társadalombiztosítási alapok a évet 118 milliárd forintos hiánnyal zárták, ami az egyenleg 34 milliárd forintos romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer bevétele 4510 milliárd forintot tett ki, 1,3%-kal többet 9, mint 2011-ben, a kiadása pedig 4628 milliárd forint volt, 2,0%-kal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A pénzmozgások 61%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül valósult meg, amelynek deficitje megegyezett az egyenlegromlásának a mértékével (71 milliárd forint). Az Egészségbiztosítási Alap esetében a hiány 36 milliárd forinttal 47 milliárd forintra mérséklődött. Az alrendszer bevételeinek közel négyötödét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentik, amelyek értéke 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedéshez hozzájárult, hogy a biztosítottak által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2012 elején 2%-ról 3%-ra, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege pedig 25%-kal havi 6390 forintra emelkedett. A központi költségvetési támogatások és térítések esetében is növekedés következett be, a 696 milliárd forintot kitevő összeg 8,3%-kal magasabb a évinél. Az alrendszer egyéb bevételei (148 milliárd forint) az egy évvel korábbi értéket 86%-kal haladták meg, részben annak a hatására, hogy 2012-ben már ezen a soron kerültek elszámolásra a népegészségügyi termékadóból 10 származó bevételek, valamint a 2012 elején bevezetett baleseti adóból keletkező bevételek. Az alrendszer kiadásainak 57%-át a nyugellátások jelentették, amelyek összege 2643 milliárd forintot tett ki. A nyugellátásokra 2012-ben és az azt megelőző év során fordított kiadások összege nem összehasonlíthatóak egymással, mivel a korhatár alatti ellátások kikerültek a Nyugdíjbiztosítási Alapból és egyrészt az újonnan létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapba, másrészt az Egészségbiztosítási Alapba kerültek át. (E célból 176 milliárd forintnyi pénzeszközátadás valósult meg a Nyugdíjbiztosítási Alapból, amelynek túlnyomó része az Egészségbiztosítási Alap bevételeit gyarapította.) 2012-ben a nyugellátások összege átlagosan 5,9%-kal nőtt, ami csekély mértékben 0,2 százalékponttal meghaladja a nyugdíjasokra számított fogyasztói árak emelkedési ütemét. Az egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 1223 milliárd forintot, az egy 9 Az alrendszer bevételének és a kiadásának értékét 2012-ben 159 milliárd forinttal növelte meg a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére a Nyugdíjbiztosítási Alaptól az Egészségbiztosítási Alap számára átadott pénzeszköz. E tétel az alrendszer bevételének és kiadásának változását számszerűsítő indexek értékeit közel 4 százalékponttal emelte meg. 10 A népegészségügyi termékadót 2011 szeptemberében vezették be, 2012 elejéig a központi költségvetés bevételeként jelentkezett a tétel.