PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a évi és a év eleji adatok alapján

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján"

Átírás

1 PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a évi és a év eleji adatok alapján Budapest, április 26.

2 BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS TÉNYEZŐI 2.1 KÜLKERESKEDELEM ÉS VERSENYKÉPESSÉG KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM VERSENYKÉPESSÉG BERUHÁZÁS KISKERESKEDELEM, FOGYASZTÁS TERMELÉS MUNKAERŐPIAC BRUTTÓ HAZAI TERMÉK INFLÁCIÓ JÖVEDELMI-PÉNZÜGYI FOLYAMATOK EGYENSÚLYI TÉNYEZŐK ÁLLAMHÁZTARTÁS A LAKOSSÁG PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSAI VÁLLALKOZÓI SZEKTOR KÜLSŐ EGYENSÚLY MONETÁRIS FOLYAMATOK MONETÁRIS KONDÍCIÓK ÁRFOLYAMALAKULÁS 46 TÁBLÁZATOK 2

3 FŐBB MUTATÓSZÁMOK M e g n e v e z é s e. tény (2006. jan.) ( e.tény) (2006. jan.) (2006. ápr.) változás az előző évhez %-ban, összehasonlító áron Bruttó hazai termék (GDP) 4,6 kb. 4,2 4,1 4,2-4,5 4,3-4,5 GDP belföldi felhasználása 2,8 2,5-3 0,2 kb. 4 kb. 4 ebből: lakossági fogyasztás 3,1 kb. 3 2,1 kb. 3,5 kb. 3,5 bruttó állóeszközfelhalmozás 8, , Külkereskedelmi forgalom Kivitel (áruk és szolgáltatások) 16, , Behozatal (áruk és szolgáltatások) 13, , ** változás az előző évhez %-ban Bruttó átlagkereset 6, ,8 kb Nettó átlagkereset 5, ,1 kb Egy keresőre jutó reálbér -1, ,3 kb Foglalkoztatottak száma -0,5 0-0,2 0,0 0-0,5 0-0,5 Munkanélküliségi ráta (ILO), % 6,1 7-7,3 7,2 kb ,2 Fogyasztói árszínvonal, évi átlag 6,8 kb. 3,6 3,6 kb. 2 kb. 2 folyó áron, milliárd Euróban Külkereskedelmi áruforgalom hiánya, md Euro 3,9 2,9-3,1 2,8 3-3,5 3,3-3,5** Folyó fizetési mérleg hiánya, md Euro 7,0 6,7-7 6,4 6,9-7,2 6,7-7,2** a GDP százalékában Államháztartás ESA95 szerinti hiánya* 5,4 6,1 6,1 4,7 5,0** Folyó fizetési mérleg hiánya 8,6 7,6-8 7,3 7,5-7,8 7,3-7,6** */ Nyugdíjreform hatásával korrigálva. **/Gripen beszerzéssel együtt 3

4 Bevezetés A külső konjunktúra több mint egy éve tartó, folyamatos javulásának következtében a magyar gazdaság 2006-ban továbbra is 4 százalékot meghaladó mértékű, egészséges szerkezetű gazdasági növekedéssel jellemezhető. A külső növekedési feltételek az előrejelzések szerint az év hátralévő részében is kedvezően alakulnak ban a világkereskedelem további bővülése nyomán a tavalyi évhez képest a külső kereslet erősödésére számítunk höz hasonlóan az idén is a külső keresletet meghaladó százalékos exportbővülés valószínűsíthető. A belföldi kereslet ezen belül is a magas import igényű vállalati beruházások bővülése és az export jelentős emelkedése következtében az exportéhoz közelálló ütemű importnövekedés várható (a Gripen szállításokkal együtt az importnövekedés kissé meghaladhatja az exportét). Az áruforgalom hiánya 3,3-3,5 milliárd euró között alakul. Az olajárak további tartós emelkedése 2005-höz hasonlóan a cserearányok romlása révén az idén is számottevő árveszteséget okozhat ben a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya 1,3 százalékponttal, a külső finanszírozási igény ennél nagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal csökkent ban mindkét mutató várhatóan a Gripen szállításoknak megfelelő mértékben (a GDP 0,3%-a) emelkedik. A 2005 utolsó negyedévében átmeneti lassulást mutató beruházási aktivitás 2006-ban számos jel szerint élénkül. A magas kapacitás-kihasználtság a feldolgozóiparban, az intenzív autópálya-építések, az építőipari teljesítmény, a növekvő EU tőketranszferek, a kedvező gazdasági konjunktúra mind-mind erőteljes beruházás bővülést vetít előre. Mindezek alapján 7-9 % közötti beruházás növekedés valószínűsíthető az idei évben első három hónapjában még markánsabbá vált az infláció mérséklődése. A fogyasztói árak 12 havi emelkedési üteme márciusban 2,3 százalékra lassult, amiben meghatározó szerepe volt a normál áfa-kulcs csökkentésének. A jelenleg ismert feltételek alapján a évi költségvetési tervben szereplő, éves átlagban 2 százalékos inflációs ráta teljesülése várható. A minimális eurózóna-magyar inflációs különbözet, a stabil inflációs kilátások mellett a tavalyi év átlagához képest leértékeltebb forint és az ennek ellenére nem számottevően emelkedő hozamok (a stabil előretekintő reálkamat) összességében a monetáris kondíciók enyhülését eredményezhetik. A évi költségvetés értelmében a kormányzati szektor tervezett eredményszemléletű hiánya (a magán-nyugdíjpénztárakkal együtt) a GDP 4,7 százaléka. Ezt 0,3 százalékponttal megnöveli a katonai beszerzések egységes elszámolása érdekében hozott legutóbbi Eurostatdöntés figyelembe vétele. Az uniós módszertan szerinti évi hiány így a GDP 5 százaléka lehet. 4

5 1. Nemzetközi környezet Az olajárak tavalyi közel 45 %-os emelkedésében rejlő kockázatok ellenére 2005-ben a világ gazdasági növekedése 4,6 %-ot ért el, ami alig maradt el erőteljes növekedési ütemétől. A kedvező konjunkturális helyzet kialakulásában az év egészét tekintve jelentős szerepe volt az Egyesült Államok 3,5 %-os éves növekedésének. Mindazonáltal a világgazdasági növekedés egyre kevésbé függ az Egyesült Államok teljesítményétől, Kína (9,9 %), a Japánon kívüli ázsiai és az olajexportáló országok növekedése válik mindinkább meghatározóvá folyamán a világkereskedelem mértéke is jelentősen bővült, éves átlagban 7,25 %-kal. A 2005-ös kedvező világgazdasági klíma 2006-ban is folytatódik A 2006-ra vonatkozó előrejelzések szerint az idei év jelentős részében fennmarad a kedvező világgazdasági teljesítmény, de a világ több régiójában tapasztalható monetáris szigorítás eredményeként az idei év végére lassuló növekedéssel lehet számolni. 5,2 GDP növekedés szezonálisan és munkanaphatással igazított növekedés az előző év azonos időszakához képest 4,2 3,2 százalék 2,2 1,2 0,2-0,8 IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV USA Japán EU25 Németország Az OECD összetett konjunktúra indikátora 1, amely a gazdasági ciklusok fordulópontját és irányát jelzi előre, nyara óta töretlen javulást mutat az OECD egészét és az EU 15-öket tekintve is. A mutatószám tehát stabil javulást prognosztizál második és harmadik negyedévére a külső feltételekben. Töretlen javulás várható 1 OECD Composite Leading Indicator (CLI), április 7. 5

6 OECD összetett konjunktúra jelzőszám Hat havi változás évesített index jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb az OECD országokban OECD - Total EU15 Az Európai Unióban (EU 25) 2005-ben a szezonálisan és a munkanaphatással igazított éves ütemek alapján negyedévről-negyedévre fokozatosan erősödött a növekedés. Az év egészében az Európai Unió GDP-je volumenben 1,6 %-kal nőtt, míg az Eurózónáé 1,3 %-kal. Erősödő beruházás és export jellemezte tavaly az Európai Uniót A javulásban jelentős szerepe van a beruházások tavalyi gyorsuló növekedésének, a fogyasztás azonban a fogyasztói bizalom erősödése ellenére is csak csekély mértékben növekedett. A fogyasztás gyengébb teljesítménye a foglalkoztatottság és a rendelkezésre álló jövedelem gyenge bővülésében, az olajárak miatt a vásárlóerő romlásában, illetve a megtakarítási ráta továbbra is magas értékében keresendő. Az euró év eleje óta tapasztalt nagymértékű leértékelődése nyomán, az export jelentős részében erősödni tudott, bár nem érte el a 2004-es jelentősebb volumennövekedést. Az EU-ra vonatkozó üzleti és fogyasztói összetett bizalmi index (ESI) trendje nyara óta folyamatosan felfelé irányul. Bár a tényadatok egyelőre nem igazolnak vissza ekkora mértékű optimizmust, mégis a gazdaság szereplői tartósan pozitívan ítélik meg a gazdasági kilátásokat. 6

7 EU25 gazdasági várakozásainak összetett jelzőszáma (szezonálisan igazított, átlag=100) má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan de no okt sz au júl jún má ápr má feb jan A német gazdaságban valamelyest ellentmondásban álltak egymással a bizalmi indexek és a gazdaság valós teljesítménye. Miközben a GDP növekedése negyedévenként ingadozó volt éves szinten várhatóan 0,9 %, - az IFO Üzleti Klíma Indexe májusától fogva szinte folyamatosan javult. Az index 15 éves csúcsokat döntöget, a 92,9 %-os májusi mélypontról márciusára 105,4 %-ra emelkedett, miközben az üzleti szereplők az aktuális helyzetet és jövőbeli kilátásaikat is egyaránt pozitívan ítélték meg. Németországban tovább erősödik az üzleti bizalom 110 Német kereskedelemi és ipari üzleti várakozások Ifo index = márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan dec nov okt szept aug júl jún máj ápr márc feb jan Üzleti klíma Jelenlegi helyzet Üzleti várakozások Az Eurózónán kívüli EU tagállamokban 2005-ben jelentős gazdasági növekedés volt tapasztalható. A Visegrádi országok közül Csehországban 6 %-ot, Szlovákiában 6 %-ot, Magyarországon 4,1 %-ot ért el az éves növekedés mértéke, míg a lengyel GDP némileg szerényebben, 3,2 %-kal emelkedett ugyanebben az időszakban. A magas olajárak és a globális külső egyensúlytalanságok nemcsak 2005-ben, de az idei évben is a legjelentősebb lefelé irányuló kockázatot jelentik. Az olaj Az új EU tagállamok dinamikusan növekednek Egyforma arányban vannak 7

8 és energia árak az elkövetkező időszakban a jelenlegi magas szint ellenére is tovább emelkedhetnek. Bár folyamán komolyabb hatással nem bírtak, az idei évben is kiválthatnak olyan indirekt hatásokat, amelyek a vásárlóerő romlásához és fogyasztási kiadások növekedésének a lassulásához vezethetnek. jelen felfelé és lefelé irányuló kockázatok 1. Keretes írás: A németországi konszolidációs csomag várható gazdasági hatásai Németország végére újabb növekedési fázisba érkezett, melyben a belső kereslet és a beruházások növekedése is megindulhat. A várható felívelés azonban törékeny, a tervezett fiskális reformcsomag hatása ebben a szakaszban nehezen kiszámítható, megtörheti vagy erősítheti a jelenlegi ciklikus növekedési szakaszt. A jelentős lépések között, melyre az elkövetkező két év során készül a német kormány, közvetlen és erőteljes hatást fog gyakorolni a belső keresletre a forgalmi adó 3 %-os emelése január 1-től. Egyedülálló lépésről van szó, hiszen Németországban eddig nem volt példa a forgalmi adó ilyen mértékű emelésére, és a változást egy évvel a végrehajtás előtt bejelentették folyamán a belső keresletet emelni fogja, hogy a fogyasztók vásárlásaikat előbbre hozzák majd, a magánszektor éves fogyasztási kiadásai így akár 0,5 százalékponttal is megemelkedhetnek. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a javuló GDP növekedés illetve a tartós fiskális konszolidáció hatására a háztartások bizalma még pozitívabbá válik. Németországban az évezred eleje óta tartósan magas megtakarítási ráta jelentősen csökkenhet a forgalmi adó emelése nyomán ben az előrehozott fogyasztás negatív visszahatása juthat érvényre a belső kereslet csökkenésében. Az építési beruházásokra hasonló befolyással lesz az adóemelés, a háztartások próbálják minél nagyobb mértékben befejezni építkezéseiket még 2006-ban. Mivel az építési beruházásoknak több mint felét alkotják a háztartások ingatlanépítései, a beruházások alakulásában is láthatóan megjelenik majd a hatásuk. A vállalati beruházásokat ezzel egyidejűleg egy másik kormányzati intézkedés alakítja majd végéig a vállalatok számára kedvező amortizációs szabályok érvényesek. Az elmúlt években visszatartott felhalmozódott kereslet, a megnövekedett kapacitáskihasználtság, a magasabb profitok és javuló kilátások nyomán a vállalatok valószínűleg kihasználják majd ezt a lehetőséget, és mindkét évben növelik beruházásaikat. Összességében tehát 2006-ban a belső kereslet számottevő élénkülése, míg 2007-ben a visszaesése prognosztizálható. Mivel 2007-ben a növekedés gyengülését egyszeri hatások magyarázzák, folyamán ismét magasabb szintet érhet el. Az előrejelzéshez képest bizonytalanságot jelent, hogy az átalakítás alatt álló munkaerőpiaci feltételek mennyiben segítik, vagy akadályozzák majd a belső kereslet megindulni látszó bővülését. A forgalmi adó emelése megtörheti a folyamatot, hiszen a foglalkoztatottság növelésének hiányában egyszerre romolhat a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme és a vásárlóereje. A forgalmi adó emelése azonban csak egyik eleme a készülő reformfolyamatnak, a hosszú távú hatások más reformok sikerétől is függnek. Az elkövetkező években sor kerülhet a minimálbér bevezetésére, az egészségügyi reform, az adóreform (2008. január 1-től), és a föderális kormányzás modernizálásának (2007. első fele) kidolgozására. A globális külső egyensúlytalanságok az elmúlt félév során tovább növekedtek, minél később történik meg a korrekció, annál nagyobb kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására. Az Egyesült Államokban és az Európai Unió bizonyos tagállamaiban a túlzott ingatlanpiaci bővülést és ezzel párhuzamosan a háztartások egyre nagyobb eladósodását követheti korrekció, miközben az EU tagországokban az ingatlanpiac további növekedése az építőipar teljesítményére pozitív hatást fejthet ki. 8

9 Speciálisan az Európai Unióban jelent bizonytalanságot a német konszolidációs csomag hatása, mely jelentős reformokat tervez folyamán. (Bővebben lásd keretes írásunkat.) 2. Növekedés és tényezői 2.1 Külkereskedelem és versenyképesség Külkereskedelmi termékforgalom A lanyhuló külső konjunktúra hatására a második félévtől mérséklődő export-importnövekedés februártól újra gyorsult. A szezonálisan kiigazított havi trendek szerint márciustól az export folyamatosan 1,1-1,2 %-kal nőtt. Az importnál erőteljesebb volt az élénkülés, a havi ütemek a negyedik negyedévi alacsony, 0,2 %-ról az első félévben 0,8 %-ra, a második félévben 1,3 %-ra nőttek január-február hónapokban folytatódott az export-import magas, havi 1,1 %-os növekedése elejétől gyorsult az export és az import 5000 Az export és import alakulása (KSH adatok alapján ) 4500 Millió EURO import export évben az export volumene 10,8 %-kal nőtt. A kivitel az első negyedévi mérsékelt (7,7 %-os) növekedés után a második negyedévben számottevően élénkült, volumenben 12,5 %-kal bővült, a második félévben a növekedés 11,4 %-ra mérséklődött. Az import volumene az első félévi alacsony, 3,2 %-os bővülés után a második félévben erőteljesebben, 7,3 %-kal nőtt; az év egészében a behozatal növekedése 5,3 % volt. Euró értékek alapján a bázisidőszakhoz képest az export 11,4 %-kal nőtt; az import 8,3 %-os értékindexe a kőolajár emelkedése miatt jóval magasabb, mint a volumenindex első két hónapjában az export volumene 17,5 %-kal, az importé 11,5 %- kal bővült, euró értékben az export 17,9 %-kal, az import 17,4 %-kal emelkedett. Az áruforgalom hiánya évben 2839 millió euró volt, ez 1,1 milliárddal kedvezőbb, mint a bázis időszaké. Az egyensúly-javulás az első félévben a 2006 elején az export-import dinamika kiugróan magas volt 2005-ben jelentősen csökkent 9

10 magas bázishoz képest jelentkezett, a második félévben már kissé nőtt az áruforgalom hiánya. A cserearány-romlás miatt több mint 1,1 milliárd euró árveszteség keletkezett január-február hónapokban az áruforgalom hiánya a bázisidőszakhoz hasonló mértékű, 418 millió euró volt. A cserearányok további romlása közel 200 millió euró árveszteséget okozott. Az árveszteség nélkül a reálfolyamatokból eredően az év elején az egyensúly javult. az áruforgalom hiánya, 2006 elején árveszteség nélkül javult az egyensúly Az alábbi részletes strukturális és országcsoportos export-importértékelés a évi adatokra vonatkozik. Az export áruszerkezetében súlyánál fogva a gépexport 10,5 %-os növekedése dominált, minden szakágazat a híradástechnika kivételével jelentősen növelte a kivitelét. A gépexport növekedésében energiafejlesztő gépek, irodagépek és adatfeldolgozó berendezések, közúti járművek (motorok) és a villamos gépek kivitele volt a meghatározó. A feldolgozott termékek volumenének közel 11 %-os növekedését döntő mértékben a gyógyszerkivitel, a műanyagok és a gumiáruk exportjának jelentős bővülése eredményezte. Legdinamikusabban az energiahordozók (kőolajtermékek) és az élelmiszergazdaság (gabona és cukor) exportja (volumenben 20,6 %-kal, illetve 12,5 %-kal) nőtt. Visszaesett azonban a kivitel a híradástechnikai, textil- és a ruházati termékeknél. Az import termékszerkezetében is a gépbehozatal volt a meghatározó; a gépimport 4,3 %-os bővülését elsősorban az EU-n kívüli országokból származó, export célokat szolgáló gépek és alkatrészek behozatalának (euró értékben) 20 %-os növekedése, valamint a beruházási gépimport (energiafejlesztő berendezések, speciális szakipari gépek) eredményezték. Jelentősen, 12 %-kal nőtt az élelmiszerek behozatala, az EU-országokból e termékek importja 19 %- kal bővült. A magyar cserearányok az energiahordozók áremelkedése miatt 2005-ben több mint 2 %-kal romlottak. Az első félévben a cserearány-romlás mértéke csak 1 % volt, a második félévben már megközelítette a 3,5 %-ot első két hónapjában a cserearány-romlás az energiaárak további emelkedése következtében meghaladta a 4 %-ot. Országcsoportokat tekintve az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 6,7 %-kal emelkedett; az EU15 országokba az első hét havi stagnálás után jelentősen élénkült a kivitelünk, évesen a volumen-növekedés megközelítette a 3 %-ot. Exportunk alakulása szoros korrelációt mutat az EU-országok importkeresletével ezen belül Németország exportjának alakulásával (beszállítói tevékenység). Cserearányaink folyamatosan romlanak Az EU15 országokba a kivitel augusztustól jelentősen nő 10

11 A német külkereskedelem és a magyar áru export alakulása 135 Előző év azonos időszaka= I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II Német export Német import Magyar export Az új tagországokba irányuló kivitelünk 2003 óta, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (volumenben %-kal) bővül ben e tendencia folytatódott, az export volumene 37 %-kal nőtt. Az Unión kívüli országok viszonylatában mind az export, mind az import volumene az átlagosnál nagyobb mértékben, 27, illetve 16 %-kal bővült. Az exportnál az Unión kívüli európai országokba (Oroszország, Románia, Horvátország, Bulgária, Törökország) euró értékben 31 %-kal emelkedett a kivitel. Az importban az ázsiai országokból (Japán, Kína, Hongkong) származó export célú import euró értékben több mint 26 %-kal nőtt. Mindezek eredményeként diverzifikálódott az áruforgalom, az EU15 országok részesedése exportunkban a bázisidőszakhoz képest 71 %-ról 65 %-ra, az importban 63 %-ról 58 %-ra csökkent. Folytatódik a kivitel erőteljes bővülése az új tagországokba és az Unión kívüli európai országokba Az Európai Unió konjunkturális helyzetének javulása mellett 2005-ben a évi kiugró szint alatt maradt export piacaink kereslete 2, azonban még így is gyorsabban bővült, mint a as időszakban ban a világkereskedelem további bővülésével a tavalyi évhez képest az export kereslet erősödésére számítunk. 2 A magyar exportpiacok keresletének meghatározásakor az áru- és szolgáltatás exportunk szempontjából meghatározó 10 fejlett ország és az 5 legfontosabb kelet-európai partnerünk importkeresletét vettük figyelembe. 11

12 Export volumen és az export piacok növekedése ,4 Export volumen Export piacok Különbség Százalék ,0 7,8 10,6 12, ,9 3,0 1,0 4,8 7,9 5,3 7, A magyar export növekedése évek óta meghaladja az exportpiacaink bővülését. Ennek oka, hogy az exportunkban jelentős súllyal szereplő EU15 országok különösen Németország mellett a kivitelben az elmúlt években nagymérvű növekedést értünk el az új EU-tagországok és az Unión kívüli európai országok viszonylatában. Ezáltal az exportpiacaink diverzifikálódtak, az EU15 országok részaránya az exportunkban évhez képest 2005-re közel 11 %-kal csökkent ban is a külső keresletet meghaladó, %-os exportbővülés valószínűsíthető. A belföldi kereslet ezen belül is a magas import igényű vállalati beruházások bővülése és az export jelentős emelkedése következtében az exportéhoz közelálló ütemű importnövekedés várható; Gripen szállításokkal együtt az importnövekedés kissé meghaladhatja az exportét. Az áruforgalom hiánya 3,3-3,5 milliárd euró között várható Versenyképesség A magyar gazdaság versenyképességét a gazdaság strukturális jellemzőiből adódóan az ár- és költségalapon számított reál effektív árfolyamindexek ugyan csak korlátozott mértékben tudják visszatükrözni, de az ezen indexek által mért, az elmúlt évben kezdődött és ez évben is folytatódó tendenciaváltás a versenyképesség javuló irányzatát mutatja. Tavaly mind az áralapon, mind a fajlagos munkaköltség alapon mért reál effektiv árfolyamindexek számottevően lassuló reálfelértékelődést jeleztek. A tavalyi év során érvényesült kedvező tendencia idén is folytatódott, az áralapon mért indexek reálleértékelődést mutatnak. Tavaly a reálfelértékelődés mértéke számottevően lassult, idén már reálleértékelődés érvényesül 2005-ben mind a fogyasztói árindex, mind a feldolgozóipari termelői árindex alapon 2,5 % körüli reálfelértékelődés történt 2004-hez képest. Az ár alapú reálfelértékelődés tendenciája az év során jelentősen lassult, sőt októbertől kezdődően 2004 azonos hónapjaihoz képest - az infláció lassulása, illetve a némileg gyengülő árfolyam miatt - kezdetben 2 % körüli, decemberben már több mint 2,5 %-os reálleértékelődés figyelhető meg. A fogyasztói árindex alapon mért reálfelértékelődés mértéke 2005-ben az éves átlagot tekintve 12

13 lényegében megfelel a gyors ütemben növekvő felzárkózó gazdaságok esetében általában tapasztalható mértékű egyensúlyi reálfelértékelődésnek. Ez évben az I. negyedévben fogyasztói árindex alapon 4,2 %-os, az I-II. hónap átlagában feldolgozóipari termelői árindex alapon 1,4 %-os reálleértékelődés jelentkezett a megelőző év azonos időszakához képest. Mivel a főbb kereskedelmi partnereinkhez képest idén nem várható inflációs differencia, ugyanakkor a nominális árfolyam az elmúlt évinél gyengébb lehet, ezért áralapon reálleértékelődés valószínűsíthető az év egészére. Árindex alapon számított reálárfolyam szezonálisan nem igazított havi adatok, becslés, 100-nál nagyobb érték reállértékelődés sávszélesítés év= fogyasztói árindexszel feldolgozóipari belföldi értékesítési árindexszel A nominális árfolyam alakulása mellett az elmúlt években a reálfelértékelődés meghatározó tényezője a mérsékelt termelékenység növekedéshez képest számottevően magasabb béremelkedés volt. E téren az utóbbi időben kedvező fordulat állt be, a munkaköltség- és termelékenységnövekedés összhangja tendenciájában javuló. A munkaköltség és termelékenység növekedése közötti összhang javul Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapon számított reálárfolyam (szezonálisan igazított negyedéves adatok, a 100-nál nagyobb érték leértékelődést jelez) év = magyar fajlagos munkaköltség külföldi fajlagos munkaköltség nominál effektiv árfolyamindex reál effektiv árfolyamindex 13

14 Kis, nyitott és gyorsan fejlődő gazdaságban a versenyképességet az árversenyképességnél jobban méri a költségversenyképesség. A költségalapon számított versenyképességre még csak I.-III negyedévére állnak rendelkezésre adatok, amelyek mintegy 2 %-os reálfelértékelődést mutatnak 2004 azonos időszakához képest. Az I. negyedévi jelentős, közel 8 %-os reálfelértékelődést követően már reálleértékelődés, versenyképesség-javulás volt a jellemző. A fajlagos munkaköltség alapon számított reál effektiv árfolyamindex tavaly az év egészét tekintve várhatón nem jelez számottevő változást, idén viszont a termelésben érvényesülős tendenciák, a bérfolyamatok illetve az árfolyam gyengülésének eredőjeként versenyképesség javulás valószínűsíthető. 130 Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség alapon számított reálárfolyam (szezonálisan igazított negyedéves adatok, becslés, 100-nál nagyobb érték reálleértékelődés) sávszélesítés év= kibocsátást hozzáadott értékkel mérve 2.2 Beruházás A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 %-kal emelkedett. Az éves növekedési ütem a vártnál alacsonyabb lett - az első háromnegyedévben még 8,5 % volt, mivel a beruházási dinamika a negyedik negyedévben átmenetileg megtorpant (3,1 %). Régiós szinten előkelő beruházási aktivitás A régió országai közül a magyar beruházási teljesítmény előkelő helyen szerepel, csak Szlovákia előz meg minket. A szlovák lendület részben statisztikai hatásnak volt köszönhető, mivel 2004-ben a beruházások növekedése jelentősen elmaradt a magyarországiétól. 14

15 A beruházások alakulása 2005-ben (növekedési ütem, %) 12,4 6,6 6,1 3,7 2,4 Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország EU-15 A beruházási szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is megmaradt az építési beruházások domináns szerepe. Ugyanakkor az építési és a gép beruházások egyaránt a vártnál kisebb mértékben emelkedtek 2005 egészében (építés: 7,7 %, gép: 5,2 %). Az építőipari teljesítmény dinamikus növekedése (16,4 %) indokolatlanul alacsony építési beruházással párosul. Ennek várhatóan az lehet az oka, hogy második félévi robosztus (19 %) építőipari termelés csak az idei év beruházási számokban fog megjelenni. Építési beruházások mérsékelt növekedése 130 A beruházási szerkezet alakulása 125 Előző év azonos időszaka= I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Gép Gép trend Építés Építés trend A feldolgozóipari beruházások a tavalyi év egészében 2,4 %-kal növekedtek. Bár a növekedési ütem itt is alacsony, de pozitívnak mondható, hogy 2004 rendkívül magas bázisa ellenére tudott nőni az ágazatban a beruházási aktivitás. A legfrissebb kapacitáskihasználtság adatok alapján a dinamika lassulása átmenetinek tűnik. A kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban a negyedik negyedévben 83 %-os volt, ami nemcsak magasabb a harmadik negyedévinél, hanem egyben rekord érték is. A kihasználtság a nagy súlyt képviselő gépiparban Szűkös kapacitások a feldolgozóiparban 15

16 (85 %) és az építőanyag-iparban (86 %) az átlagosnál jóval magasabb volt. Így a kapacitások szűkőssége a következő negyedévek beruházási aktivitására pozitív hatást gyakorolhat. 140 A feldolgozóipari beruházások szintje és a kapacitáskihasználtság alakulása 84 Előző év azonos időszka= Százalék 80 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Forrás: Kopint Kapacitás-kihasználtság (jobb skála) Feldolgozóipari beruházások 2005 egészében folytatódtak a nagyvolumenű autópálya-építések, 82 km új autópályát adtak át a forgalomnak (Kiskunfélegyháza-Szeged, Balatonszárszó- Ordacsehi, M0). Az idei év első negyedévében további 66 km-rel bővült a magyarországi autópályák hossza három szakasz átadásával (Szegedországhatár, Ordacsehi-Balatonkeresztúr, Nyíregyháza elkerülő). Jelenleg 9 szakaszon folynak intenzív építkezések és további szakaszok előkészítése van folyamatban egészében 6,4 %-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg az új lakásépítési engedélyek száma 10,4 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés mögött elsősorban a 2004 évi rekordteljesítmény áll, amikor is a használatba vett lakások számának növekedése több mint 23 % volt. A mérséklődés ellenére a lakásszám (41 084) a tavalyi évben továbbra is kedvezőnek mondható, mivel a közel 4,1-4,2 milliós zömében elavult lakásállomány megújulásához a szakemberek szerint évente legalább ezer (1 %) újonnan épített lakásra lenne szükség. Ez a rendszerváltás óta először 2004-ben valósult meg és 2005-ben is sikerült megismételni. Fokozódó autópálya építések Mérséklődő lakásépítési kedv 2006-ban a lakásszám további csökkenésével számolunk a lakásépítési engedélyek számának csökkenése alapján. A lakásépítési kedv mérséklődésére utal, hogy a lakáspiac túlkínálatossá vált, valamint a fővárosban és vidéken egyaránt sok a vevőre váró új lakásingatlan. 16

17 Az újonnan épített lakások száma Újonnan épített lakások A lakásállomány 1 % 2006-ban a beruházási aktivitás gyorsulására számos pozitív jel utal. A magas kapacitás-kihasználtság a feldolgozóiparban, az intenzív autópálya-építések, az építőipari teljesítmény, a növekvő EU tőketranszferek, a kedvező gazdasági konjunktúra mind-mind erőteljes beruházás bővülést vetít előre. Mindezek alapján 7-9 % közötti beruházás növekedés valószínűsíthető az idei évben. Gyorsuló növekedés ban 2.3 Kiskereskedelem, fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom évi magas üteme csak decemberben csillapodott, mert a várható áfa-csökkenés miatt a vásárlások egy részét áttolták a évre. A jármű és üzemanyag-kereskedelem nélküli, naptárhatástól megtisztított értékesítési volumen 2005-ben 5,6 %-kal nőtt. Bár az utolsó negyedévben gyorsabban nőtt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem forgalma, az év egészében az iparcikk forgalom nőtt gyorsabban. Decemberben mérséklődött a forgalom növekedése A gépjármű- és járműalkatrész forgalom dinamikája az év során hullámzó volt, az év egészében 1,6 %-kal haladta meg az előző évit. Az üzemanyag eladás növekedési üteme gyorsult az év folyamán, összességében 2,6 %-kal értékesítettek többet, mint 2004-ben. A teljes kiigazítás nélküli kiskereskedelmi forgalom 2005-ben folyó áron 6,1 %-kal, volumenében 4,5 %- kal emelkedett. 17

18 A teljes kiskereskedelmi forgalom volumenindexei Előző év azonos időszaka= Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Jan Febr Adott hónapban Évkezdettől a tárgyhó végéig 2005-ben kis mértékben, (0,3 %-kal) tovább gyarapodott a működő kiskereskedelmi üzletek száma. Ennél nagyobb ütemben (2,5 %-kal) nőtt az üzletek alapterülete. Folytatódott a nagy alapterületű létesítmények (bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak) térhódítása, erősödött a területi és üzemeltetői koncentráció. Az üzlettel ellátott települések száma tovább mérséklődött január-februárjában a jármű- és üzemanyag nélküli, naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom 6,3 %-kal, a teljes kiigazítás nélküli forgalom 7,1 %-kal haladta meg az előző év első két hónapjáét. Az I. negyedévben 8,2 %-kal nőtt az eladott új személyautók száma. A háztartások fogyasztása a KSH nemzeti számla adatai szerint 2005-ben 2,1 %-kal, a GDP és a kiskereskedelmi forgalom dinamikájától (4,1 %) jelentősen elmaradóan nőtt. Ezen belül a fogyasztói kiadások 2,4 %-kal, a természetbeni társadalmi juttatások csak 0,9 %-kal emelkedtek. A fogyasztási kiadások implicit árindexe (105,5 %) számottevően meghaladta a fogyasztói árindexet (103,6 %). Ennek oka további vizsgálatot igényel. A kiskereskedelmi üzlethálózat koncentrációja folytatódott Dinamikus autóértékesítés 2006 elején A fogyasztás a GDP-nél lassabban nőtt 18

19 Negyedéves növekedési ütemek 112 Előző év azonos negyedéve= I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV GDP Háztartások fogyasztása Kiskereskedelmi forgalom* * Jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül, naptárhatástól megtisztítva 2006-ra a háztartások fogyasztásának kb. 3,5 %-os növekedése valószínűsíthető. Ez az ütem megegyezik a 2005 decemberében elfogadott Konvergencia Programban erre az évre prognosztizálttal. 2.4 Termelés Tavaly az ipar eredményes évet zárt: termelése - a évihez hasonló ütemben - 7,3 %-kal emelkedett, export-értékesítésének növekedése mindezt 4 százalékponttal szárnyalta túl, miközben az évek óta stagnáló belföldiértékesítés is érdemlegesen bővült. Az idei év első két hónapi teljesítménye is bíztató, még annak figyelembe vételével is, hogy a év első negyedéve alacsony bázisú volt. Az ipari termelésnövekedés dinamizmusa töretlen A termelés és értékesítés alakulása előző évi = 100 Negyedév/hó Termelés Belföldi Külföldi értékesítés negyedévek I. 101,9 100,4 105,1 II. 109,6 105,0 114,4 III. 108,9 106,4 113,3 IV. 108,4 105,6 111,3 év 107,3 104,4 111, hónapok I. 113,7 107,9 122,1 II. 111,6 106,2 114,8 I.-II. 112,6 107,0 118,4 Az ipar termelési trendje februárban is, a már négy hónap óta beállt magas értéket (9,6 %-ot) mutatta. 19

20 I 120 Az ipari termelés volumenindexei Előző év azonos időszaka = II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II eredeti trend mozgóátlag Tavaly a feldolgozóipar termelése dinamikusan, 8 %-kal nőtt. A feldolgozóipar két meghatározó ágazata számára igen kedvező volt a piaci környezet, így a villamos gép, -műszeripar termelésének múlt évi növekedési üteme a feldolgozóipar kétszeresét tette ki, és a járműgyártásé is több, mint 50 %-kal meghaladta azt. A konjunktúrát jól ki tudta használni az építőanyagipar is. Kedvező az is, hogy a feldolgozóipar több mint háromnegyedét képviselő ágazatok mindegyikében nőtt a termelés. Ugyanakkor tavaly folytatódott az élelmiszeripar térvesztése, termelési volumene immáron harmadik éve csökkent. A feldolgozóipari termelés motorja változatlanul az export volt, de tavaly ellentétben a megelőző évekkel - a belföldi értékesítés is bővült. A járműipar termékeinek hazai forgalmazása 2005-ben kiemelkedően, 25 %-kal nőtt. Dinamikusan nőtt néhány ágazat (villamos gép-, műszer-, építőanyag-, vegyi anyagok gyártása) belföldi eladása is, ugyanakkor több ágazatnál (élelmiszer-, textil-, bőripar, fafeldolgozás, gépgyártás, kohászat) tapasztalható volt az évek óta tartó, hazai kereslethiányból fakadó forgalomcsökkenés is. Az ágazatok export-értékesítése a belföldinél jóval kiegyensúlyozottabb volt; még az egyébként termelés-csökkentésre kényszerülő ágazatok is növelni tudták kivitelüket. Ilyen volt például az élelmiszeripar, a gépgyártás. A két meghatározó ágazat közül tavaly a villamos gép-, műszeripar 16 %-kal, a járműgyártás 13 %-kal növelte export-értékesítését. Ez év kezdetétől a feldolgozóipar termelése 14 %-kal, export-értékesítése 17 %- kal, hazai eladásai 9 %-kal nőttek, vagyis mindhárom ismérv alapján a feldolgozóipari ágazatok tevékenysége gyorsult. A járműgyártás teljesítménye rendkívüli volt ebben a két hónapban: termelése 34 %-kal, exportja 32 %-kal, belföldi értékesítése 38 %-kal haladta meg a tavalyit. Belendült a vegyi anyagok és termékek gyártásának export értékesítése is, január-februárban 28 %-kal nőtt, ami elsősorban a gyógyszerek és festékek külpiaci forgalom-növekedésének volt köszönhető. A villamos gép-, műszergyártásban a híradástechnikai termékek, valamint a számítógépek belföldi értékesítésének növekedése az 50 %-ot is meghaladta az év első két hónapjában, miközben az ágazat exportértékesítése is nőtt 16 %-kal. Igaz ugyan, hogy kismértékű (2 %-os) termelésemelkedés mellett, de az élelmiszeripar is csaknem 9 %-kal növelte idén hazai eladásait. Az építőanyagipar belföldi-értékesítésének 21 %-os január-februári 20

21 csökkenése elsősorban a lakásépítési hajlandóság mérséklődésének tudható be. Idén februárban az összes új rendelés volumene, az export- és a belföldi új rendelésekkel azonosan, 17 %-kal nőtt. Jó export-kilátásokkal rendelkezik a járműgyártás, a kohászat, a gépgyártás, valamint a vegyianyag-gyártás. A belföldi új rendelések a gépipar két ágazatában, a gép-berendezések és a villamos gépgyártásban növekedtek a legütemesebben. Az új rendelések volumene bíztató Iparunk mozgásterét alapvetően az európai konjunkturális lehetőségek határozzák meg, amelyben - nemzetközi előrejelzések szerint - kismértékű élénkülés várható. Feltehető, hogy tovább fog bővülni a beszállítói kör és ennek következtében az exportot kiszolgáló hazai értékesítés is ütemes marad. Az elmúlt évben jelentős gép-, és járműgyártási, valamint vegyipari beruházások valósultak meg. Mindezek alapján reálisan várható, hogy idén az ipari termelés növekedése megközelítheti a évi teljesítményét. Az építőipar termelése 2005-ben - elsősorban a nagy központi infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően - 16,6 %-kal emelkedett. Az év során a növekedési ütemek minden egyes negyedévben dinamikusak voltak. A lakásépítések mérséklődése mellett részben ez is oka annak, hogy idén a januárfebruári építőipari termelés a tavalyi ütemektől jelentősen elmaradt. Az építőipari termelés növekedése tavalyhoz képest mérséklődött Az építőipar termelésének alakulása Negyedév/hó I. negyedév 115,4 109,1 január 120,9 107,1 114,1 február 114,4 121,9 96,8 jan-febr 117,8 114,1 105,4 II. negyedév 102,6 115,8 III. negyedév 104,1 123,1 IV.negyedév 105,6 115,3 Év 105,8 116,6 Az építőipari termelés növekedésének trendje hónapok óta csökken, februárban azonban még mindig magas értékeket mutatott (11 %). Ezzel ellentétes volt a rendelésállomány növekedési üteme, mely az októberi 5 %-os mélypontról 14 %-ra emelkedett. 21

22 160 Az építőipari teljesítmény és rendelésállomány (jobb skála) 300 Előző év azonos időszaka = I II V VI III IV VII VIII IX XXI XII I II III IV V VI VII VIII IX XXI XII I II III IV V VI VII VIII IX XXI XII I II III IV V VI VII VIII IX XXI XII I II III IV V VI VII VIII IX XXI XII I II Teljesítmény, eredeti Rend.áll. eredeti Teljesítmény, trend Rend.áll. trend A tárgyhóban kötött új szerződések volumenindexe 6 %-kal maradt el a tavalyitól, amelyen belül az épületek építésére 15 %-kal kevesebb, az egyéb építmények építésére 10 %-kal több új szerződést kötöttek. A tárgyidőszak-végi szerződésállomány még mindig 13 %-kal magasabb az előző évinél, amelyen belül az épületeké 18 %-kal, az egyéb építményeké 11 %-kal nőtt. Az új szerződések volumene csökkent Az építőipari vállalkozások körében javult az üzleti bizalmi index, erősödtek a foglalkoztatási szándékok. Valószínűsíthető az önkormányzati választások idejére csúcsosodó állami megrendelések további emelkedése is. Összességében bár 2006-ra nem várható az ágazat tavalyi, magas növekedési ütemének megismétlődése, azonban erőteljes növekedésének realitása változatlan. Az ágazat termelésének évi növekedési üteme 10 % körül várható. A KSH előzetes adatai szerint a gabonafélékből betakarított termésmennyiség az előző évi rekordtermésnél ugyan 4 %-kal volt kevesebb, de a közötti évek átlagát 29 %-kal haladta meg. A több éves átlagot 40 %-kal szárnyalta túl a betakarított cukorrépa és 35 %-kal a napraforgó mennyisége is. A burgonya vetésterülete, termésmennyisége is csökkent, termésátlaga viszont 8 %-kal volt magasabb a megelőző évinél. Az állatállomány a december 1- ei felmérés szerint az előző évihez képest a juhok kivételével tovább csökkent. A mezőgazdaság évi termelése elmaradt a kiugró évitől A mezőgazdasági termékek felvásárlása összességében tavaly 8 %-kal alacsonyabb volt a megelőző évinél, amelyen belül a növényi termékeknél volt erőteljesebb a csökkenés (9 %), az állati termékek forgalmazása 6 %-kal mérséklődött. Januárban a növényi termékek felvásárlása 1 %-kal nőtt az előző év januárjához viszonyítva, míg az állati termékeké 7 %-kal csökkent. A kettő együttes hatása 5,5 %-os mérséklődést eredményezett. A mezőgazdaság évi teljesítményét ma még csak közvetett adatokra támaszkodva tudjuk megbecsülni. Ezek alapján feltételezhető, hogy a évi kiemelkedő eredménytől 5 10 %-kal maradt el. Idén az áttelelő növényi kultúrákra kedvezőtlen hatású volt a hosszan elhúzódó tél, valamint a Átlagos körülmények esetén a gazdaság idei teljesítménye 22

23 I keletkezett nagy kiterjedésű belvizes területek. Kérdéses az is, hogy az állattenyésztés piacaira elsősorban a baromfiágazatban milyen hatással lesz az esetleges járvány, vagy az attól való félelem. Ezek nagymértékben megváltoztathatják az egyébként jó feltételekkel induló agrárágazat idei esélyeit. meghaladhatja a tavalyit 2.5 Munkaerőpiac 2005-ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,8 %-kal, a nettó átlagkereset pedig 10,1 %-kal növekedett. Szektorokra bontva azonban eltérően alakult a bérnövekedés: a költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset éves emelkedése részben a 13. havi illetmény januárra való áttolása miatt meghaladta a 12 %- ot, az egy havi többletjuttatás szabálymódosításának hatását kiszűrve 7,7 %-os volt a növekedés. Ugyanekkor a versenyszektor bruttó átlagkeresete 6,9 %-kal nőtt, ez a csökkenő inflációhoz alkalmazkodva majdnem 2,5 százalékponttal alacsonyabb a 2004-es emelkedésnél. 8,8 %-os bruttó bérnövekedés A 12 havi bruttó átlagkereset alakulása a versenyszférában (előző 12 hónap = 100) előző 12 hónap= II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV VVI VII VII IX XXI XII I II III IV A versenyszektoron belül 2005-ben az élelmiszeriparban (3,2 %) és a gépiparban (5,6 %) növekedtek a legkisebb mértékben a bruttó átlagkeresetek. Átlagon felül nőtt azonban a textiliparban (8,3 %) és a pénzügyi ágazatban (8,1 %) az alkalmazottak bruttó átlagkeresete. A költségvetési szektorban csak az oktatásban volt átlag feletti keresetemelkedés (13,5 %), míg a humánegészségügyi ellátásban ennél lényegesen alacsonyabb mértékben 9,9 %-kal nőtt az átlagkereset ben - az SZJA törvény változtatása miatt - a nemzetgazdasági nettó keresetek növekedési üteme magasabb volt, mint a bruttó kereseteké. A ben hatályos háromkulcsos rendszer középső kulcsának eltörlése miatt tavaly csökkent - elsősorban az addig a középső sávban és afölött adózók adóterhelése. A versenyszférában 2005-ben a nettó átlagkereset 8,4 %-kal emelkedett 2004-hez képest, míg a nemzetgazdaság egészében 10,1 %-kal. Ez 3,6 %-os inflációs ráta mellett - a nemzetgazdaság egészében 6,3 %-os reálkereset növekedésnek felel meg. Ezen belül a versenyszektorban 4, ben 6,3 %- kal emelkedtek a reálbérek 23

24 százalékkal, míg a költségvetési szférában alapvetően a már említett 13. havi bérkifizetés szabálymódosítása miatt 9,7%-kal nőttek a reálbérek. A visegrádi országokban 2005-ben Szlovákiában a magyarországival megegyező, míg Csehországban (3,5 %-os) és Lengyelországban (0,8%-os) ettől lényegesen elmaradó volt a reálbér növekedése első két hónapjában a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 7,2 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszférában 9,1 %-kal, míg a költségvetési szektorban 5 %-kal. A versenyszférában a 9 % feletti emelkedésben jelentős szerepe volt a pénzügyi tevékenység ágazatban bekövetkezett 28,5 %-os átlagkereset növekedésnek, míg a költségvetési szférában az oktatás területén (7,3 %) nőtt átlag felett a bruttó átlagkereset egészében a KSH lakossági munkaerő-felmérése adatai szerint enyhén nőtt a foglalkoztatottak száma. Eszerint október-decemberi időszakában 3 millió 916 ezer foglalkoztatott és 310 ezer munkanélküli volt a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 7 ezer fővel - a mintavétel hibahatárán belül -, míg a munkanélküliek száma 47 ezer fővel növekedett 2004 azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta 2005-ben átlagosan 7,2 %- ot ért el. Enyhén nőtt a foglalkoztatottak száma 440 A munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának alakulása 3980 Munkanélküliek száma (ezer fő) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 230 jan.-már. már.-máj. máj.-júl. júl.-szep. szep.-nov. nov.-jan. jan.-már. már.-máj. máj.-júl. júl.-szep. szep.-nov. nov.-jan. jan.-már. már.-máj. máj.-júl. júl.-szep. szep.-nov. nov.-jan Munkanélküliek Foglalkoztatottak (jobb skála) A munkaerő-felmérés 2006 évi első kéthavi adatai továbbra is a foglalkoztatotti létszám enyhe (0,1 %-os) növekedését mutatják, azonban a munkanélküliség a tavalyi évhez hasonlóan, az év elején ismét jelentősen emelkedett. A munkanélküliségi ráta így a 2005 december-2006 januári időszakban elérte a 7,8 %-ot. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának együttes növekedése eredményeként a gazdaságilag aktívak száma 54 ezer fővel emelkedett az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy az inaktívak egy jelentős része visszatért a Emelkedő aktivitás a munkaerőpiacon 24

25 munkaerőpiacra ben a éves korosztály aktivitási rátája (61,4 %) 0,9, míg a foglalkoztatási rátája (56,9 %) 0,1 százalékpontot javult 2004-hez képest. Az aktivitás legjelentősebben az idősebb éves korosztályban növekedett, ahol a munkanélküliség enyhe emelkedése együtt járt a foglalkoztatottak számának bővülésével. Az idősebbek aktivitása az elmúlt években folyamatosan nőtt, elsősorban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése miatt ben a munkaerőpiacon a legkedvezőtlenebbül a éves, fiatalabb korosztály helyzete alakult, ahol a munkanélküliség növekedését, nem követte a foglalkoztatottság emelkedése. A fiatalok munkanélkülisége közvetlenül nem magyarázható a diplomások számának növekedésével, ugyanis elsősorban a középfokú végzettségűek körében nőtt a munkanélküliség ben - a évit meghaladó munkanélküliségi ráta (7,2 %) ellenére - a visegrádi országokban mindenhol magasabb volt a munkanélküliség, mint Magyarországon: Csehországban 7,9 %, Szlovákiában 16,2 % és Lengyelországban 17,7 %. Az említett időszakban a foglalkoztatottak számának növekedési üteme azonban a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb (0,1 %): Szlovákiában 2,1 %-kal, Lengyelországban 1,9 %-kal, míg Csehországban 0,7%-kal bővült a foglalkoztatás. Az intézményi statisztika alapján ami az öt fő alatti vállalkozások alkalmazottainak és a nem alkalmazotti viszonyban munkát végzők létszámával kevesebb a KSH munkaerő-felmérésénél 2005-ben átlagosan 2 millió 787 ezren álltak alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési intézményeknél hez viszonyítva a versenyszféra létszáma 0,2 %-kal nőtt, míg a költségvetésé 1,3 %-kal csökkent. Emelkedő, de a nemzetközi átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta Stagnált az alkalmazottak száma 2005-ben 2006-ban az első két hónap adatai ennél kedvezőtlenebb képet mutatnak. Ezek szerint a nemzetgazdaságban az alkalmazottak száma 0,8 %-kal csökkent 2005 hasonló időszakához képest. A kedvezőtlenebb képet az adja, hogy az eddig létszámbővülést mutató versenyszférában is 0,4 %-kal csökkent az alkalmazottak száma, míg a költségvetési szektorban az elmúlt éveknél jelentősebb létszámcsökkenés (2,2 %) volt megfigyelhető. A legnagyobb csökkenés továbbra is a már hagyományosan létszámvesztő textiliparban történt (10,5 %), ezen kívül csökkent az alkalmazottak száma a mezőgazdaság, a vegyipar, a villamosenergia-ellátás, a szállítás, raktározás és a vendéglátás ágazatokban is. Emellett az elmúlt évek létszámbővítő ágazataiban a bővülés üteme az építőipart kivéve, ahol feltehetően részben a tavaly megkezdett munkaügyi ellenőrzések szigorításainak köszönhetően jelentősen nőtt az alkalmazottak száma némileg visszaesett és így már nem tudja kompenzálni az említett ágazatok létszámvesztését. 2.6 Bruttó hazai termék A magyar gazdaság teljesítménye 2005 egészében 4,1 %-kal emelkedett. A szökőnap tényezőtől megtisztított növekedési ütem - ami a tényleges gazdasági folyamatokról jóval reálisabb képet mutat ennél lényegesen magasabb (4,3 %). A növekedés üteme az első háromnegyedévben gyorsult, míg az utolsó Stabil gazdasági konjunktúra 25

26 negyedévben némi lassulás következett be (4,3 %) óta stabilizálódott a magyar gazdaság 2,5-3 százalékpont közötti növekedési többlete az EU-átlaghoz képest. Ez a kedvező teljesítmény nagymértékben elősegíti az ország gyors felzárkózását az EU tagállamok átlagos fejlettségi szintjéhez. 7 A GDP növekedési üteme az Eurózónában és Magyarországon 6 5 Százalék I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Magyar növekedési többlet Magyarország Eurózóna A gazdasági növekedés egészséges szerkezetet mutat. A növekedés motorja 2005-ben továbbra is a dinamikus beruházási aktivitás és a kimagasló export teljesítmény, míg a háztartások fogyasztása a GDP-nél alacsonyabb mértékben bővült. Bár az utolsó negyedévben a beruházások növekedése némileg lassult, de az idei évi konjunktúrális kilátások alapján ez csak átmeneti lassulást jelenthet. A 2003-tól meginduló gazdaságpolitikai irányváltásnak köszönhetően ez a kedvező szerkezet már 9 negyedéve folyamatosan érzékelhető, ami fontos a növekedés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. A növekedés szerkezete továbbra is egészséges Százalék A GDP növekedéséhez való hozzájárulás I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Háztartások fogyasztása Állóeszköz-felhalmozás Nettó export GDP (jobb skála)

27 A visegrádi országok közül Szlovákia és Csehország gazdasági teljesítménye 2005 egészében erőteljes maradt. A növekedési szerkezet Szlovákiában a magyarországiéhoz hasonlóan kedvezően alakult, a húzóerő a kétszámjegyű export és beruházás növekedés. Csehország dinamikus növekedése elsősorban a nettó exportnak volt köszönhető, a későbbi növekedést elősegítő beruházások alakulása elmarad a kívánatos mértéktől (3,7 %). Lengyelország továbbra is sereghajtó a régió országai közül. Magyarországon a háztartások fogyasztása folyamatosan bővül, az egyensúly szempontjából szükséges, GDP-nél mérsékeltebb dinamikája 2004 eleje óta stabilizálódott egészében a fogyasztás növekedése 2,1 % volt, ami némiképp meglepő a reálkeresetek 6,3 %-os és a kiskereskedelmi forgalom 5,6%-os reálnövekedése mellett, még akkor is, ha a megtakarítások is számottevően növekedtek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme a negyedik negyedévi lassulás következtében 6,6 %-ot ért el. Mind az állam infrastrukturális, mind a vállalati beruházások jelentős mértékben emelkedtek. A belföldi felhasználás mindössze 0,2 %-kal nőtt, mivel a készletsoron elszámolt statisztikai hiba 2,8 százalékkal csökkentette a növekedést. A készletváltozás nélkül közel 3 %-os emelkedés volt megfigyelhető. Dinamikus beruházás, fenntartható mértékű fogyasztás Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát az év egészében erőteljes dinamizmus jellemezte. Az exportnövekedés (10,6 %) 2004-hez hasonlóan kétszámjegyű maradt, míg az import növekedése az első félévi mérsékelt bővülést követő számottevő gyorsulás ellenére nem érte el a 6 %-ot sem (5,8%). Az első félévi szerényebb import teljesítmény a évi uniós csatlakozás miatti magas bázisnak volt köszönhető. A gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben a nettó export járult hozzá (+3,9 %). Ez a kedvező szerkezet megfigyelhető a termelési oldalon is: az ipar hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 7,4 %-kal, az építőiparé 14 %-kal, a szolgáltatásoké 4 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság teljesítménye azonban a magas bázisnak köszönhetően 11,7 %- os mérséklődést mutatott, míg a nem piaci szolgáltatások hozzáadott értéke a költségvetési szigorítás következtében mérsékeltebb ütemben emelkedett (1,2%). E két ágazat nélkül a GDP növekedése a negyedik negyedévben 6 %, az év egészében 5,5 % lenne, ami jól tükrözi a magyar gazdaság dinamizmusát. A mezőgazdaság és a nem piaci szolgáltatások nélkül a növekedés 6 % 27

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 2 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010. első 9 hónapja után a magyar kivitel elérte az

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS. JÚNIUS -I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja:. július 1. 1 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1. évi LVIII tv.). (1) az árstabilitás

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség

2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség 2013/2301 - Uniós pályázati lehetőség Új pályázatot hirdetett meg az Európai Unió: a kiírást elsősorban az iparpolitikai innovációban érdekelteknek és érintetteknek érdemes böngészniük. Az iparpolitikai

Részletesebben

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 185 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA Az augusztus második felében elindult részvénypiaci mélyrepülésből nem sikerült talpra állni, a potenciális amerikai kamatemelés, és a kínai gazdaság lassulása

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ

2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ 2003. november 17 november 23. Budapest ICEG Európai Központ TARTALOM Tartalom 2 I. Gyengélkedő dollár, erős euró következmények a kelet-európai országok számára 3 II. MNB: inflációs célok és előrejelzések

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 1 Euroövezeti kilátások: áttekintés, fő ismérvek Az euroövezet gazdasági fellendülése várhatóan folytatódik, bár a korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25.

QUAESTOR Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások. 2015. február 5. www.q25. Állampapír-piaci hozamalakulás és -várakozások 2015. február 5. www.q25.hu Áttekintés Továbbra is úgy látjuk, ugyan inflációs oldalról adódna tér az MNB számára a kamatcsökkentésre, de sok a kockázat,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása

OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása OTP Ingatlanbefektetési Alap Éves jelentés 2006. december 31. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása A magyar gazdaság 4 százalékkal nőtt 2006-ban, amely az ingatlanpiac

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai PÉNZÜGYKUTATÓ ZRT. 1023 BUDAPEST, FELHÉVÍZI U. 24. Adószám: 10207291-2-41, Cg. 01-10-041073, MKB 10300002-20381642-00003285; Telefon: 36-1-335-0830; Fax: 36-1-335-0828, E-mail: pukrt@mail.datanet.hu Sajtótájékoztató

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához 2 I. Általános rész A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli

Részletesebben