ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, október

2 Szerző: dr. Elek László Energia Központ Kht. Tel.:

3 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló 2. Az energiahatékonyság gazdasági és jogi háttere 2a) Általános gazdasági összefüggések 2b) Energiafelhasználási trendek üzemanyagtípusonként és szektoronként 2c) Az energiahatékonyság energiapolitikai háttere 3. Az energiahatékonysági trendek általános értékelése 3a) Az energiaintenzitások általános trendjei 3b) Ipari energiafelhasználási trendek 3c) Háztartási energiafelhasználási trendek 3d) Tercier szektor energiafelhasználási trendjei 3e) Közlekedési energiafelhasználási trendek 3f) A nemzetgazdasági és ágazati energiahatékonyság indexek 3g) CO2- emissziók trendjei 4. Energiahatékonysági intézkedések 4a) A jelenlegi energiahatékonysági intézkedések 4b) Az energiahatékonysági intézkedések kialakult rendszere 4c) Innovatív energiahatékonysági intézkedések 4d) Energiahatékonysági intézkedések értékelése 4d1) Energiahatékonysági intézkedések szemi-kvantitatív hatásbecslése 4d2) Az energiahatékonysági intézkedések kvantitatív elemzésének tanulságai 5. A Szolgáltatási Direktíva bevezetésének hazai fejleményei és az EU 20%-os energiahatékonysági célkitűzésének fejleményei 3

4 1.) Vezetői összefoglaló Az EU nagy érdeklődést mutat Magyarország energiahatékonyságának alakulása iránt, mivel annak komoly hatása van a gazdasági versenyképességre és jelentősek a környezeti hatásai. Az 1107/. számú Energiahatékonyság növelésére vonatkozó kormányhatározat igen ambiciózus célokat tűzött ki: - 3,5%-or primer intenzitáscsökkenést - 1,8 Mtoe/év primer energia megtakarítást A célok elérése érdekében a kapcsolódó Akciótervben 15 különböző energiahatékonysági akciót jelöl ki. -ban kidolgozásra került a Szolgáltatási Direktíva igényei szerint kidolgozott: Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv ban kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. Az ODYSSEE adatbázis alkalmas a kormányzati célkitűzések statisztikai szigorúságú kontrolljára. Az ODYSSEE adatai szerint a primer intenzitás között évi 2,34%-kal csökkent. A primer intenzitás javulásában jelentős szerepet játszott, hogy -től bevezetésre került a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó kötelező és kiemelt átvételi ár. Ennek eredményeképpen gombamódra szaporodtak a 65 75%-or hatásfokú CHP egységek, amelyek hatásfoka 20 25%-kal magasabb, mint a kizárólagos villamos energiát termelő egységeké. A végső energiafelhasználás között évi 2,54%-kal csökkent. A 90-es években jelentős feldolgozóipari átstrukturálódás zajlott le a gépek és berendezések aránynövekedése mellett. A gépek és berendezések iparág a külföldi befektetések eredményeként rövid időn belül vezető feldolgozóipari ágazattá vált és -ben már a feldolgozóipari bruttó hozzáadott érték 56,9 %-át adta. A gépipari termelés azonban nem teljes vertikumú, hanem általában a multinacionális vállalatok egy-egy termelési fázisát valósítja meg. Mivel a félkész termékeket más országokban lévő üzemekbe kell szállítani, így a gépipari növekedés a szállítási igények növekedését vonta maga után. Az áruszállítás területén jelentős átrendeződés zajlott le, az áruszállítás vasútról jelentős mértékben közútra terelődött. A gazdaságban domináló multinacionális vállalatok előnyben részesítették a közúti szállítást a vasúti és belvízi szállítással szemben. Az energiahatékonyság javulását komplex módon mérő ODEX index 18,8%-kal javult - között, miközben az EU 27 ODEX index csak 10,2%-kal javult - között. A hatékonyságjavulás jelentős részében az ipari és a közlekedési szektor energiahatékonyságának javulásából származott. A feldolgozóiparban az ágazati termelési indexek jelentős növekedése mellett az energiafelhasználás stagnált. A közlekedési szektorban a közlekedési teljesítménymutatók növekedése a legutóbbi években meghaladta az energiafelhasználás növekedését. A MURE adatbázisba 42 magyar energiahatékonysági intézkedés került be. 4

5 A tanulmány ágazatonként különböző aspektusokból elemzi az energiahatékonysági intézkedéseket. 5

6 ) Az energiahatékonyság gazdasági és jogi háttere 2a) Általános gazdasági összefüggések A rendszerváltás magában foglalta azokat az intézményi átalakulásokat, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a piacgazdaság létrejöttéhez. A gazdasági szférában ezek közül a legfontosabbak: piacosítás, magánosítás, gazdasági nyitás között az átlagos gazdasági növekedés 3,7% volt. Az átalakítási periódusban három recessziós év is volt 1991, 1992, 1933, amikor a GDP csökkent. A növekedés motorja az ipari növekedés volt, ahol a változatlan áras bruttó hozzáadott érték átlagos növekedési üteme 6% volt között. A vizsgált időszakban, a tercier szektorban 3%-os volt a változatlan áras bruttó hozzáadott érték átlagos növekedése, míg a mezőgazdaságban 1% átlagos éves csökkenés volt regisztrálható a változatlan áras bruttó hozzáadott értékben mérve. A háztartások magánfogyasztásának évi átlagos 2,7%-os növekedése a 3,7%-os átlagos GDP növekedés alatt maradt. MЄ Makrogazdasági mutatók Magyarországon GDP Є00-ben ipari BHÉ háztartások magánfogy. 1. ábra 6

7 MЄ00 Az alapvető szektorok hozzájárulása a GDP-hez tercier szektor ipar mezőgazdaság 2. ábra A vizsgált 17 év gazdasági szerkezetváltozásaira a nemzetközi tendenciákkal némileg ellentétesen jellemző volt, hogy az erőteljes külföldi tőkebefektetések hatására nőtt az ipar részaránya, míg a szolgáltatások részaránya némileg csökkent. A közoktatásban finanszírozási reformot hajtottak végre. A felsőoktatásban bevezették a bolognai rendszert, ami javította a fajlagos finanszírozási mutatókat. Az egészségügy átfogó finanszírozási reformja még várat magára. A mezőgazdasági jövedelemtermelés 7,6%-ról 4,9%-ra csökkent 1991 és között a változatlan áras bruttó hozzáadott értékben mérve. Az ipari növekedés hajtóereje a külföldi tőkebefektetésekben keresendő, mivel a vizsgált időszakban az állami vagyon privatizációja mellett jelentős zöldmezős nagyberuházások is megvalósultak. A feldolgozóiparban kulcskérdés volt a gépipar és járműgyártás fejlődése. A rendszerváltás előtt a gépek és berendezések gyártása iparág döntően szovjet piacra termelt, s csak kevés terméke felet meg a világpiac követelményeinek. A rendszerváltáskor a hagyományos piacok összeomlottak. A gépipar és a járműipar néhány éven belül vezető ágazat lett, mivel sok multinacionális cég telepítette egy-egy termelési fázisát Magyarországra, kihasználva az olcsó és szakképzett munkaerő előnyeit. Az egyes termelési fázisok különböző országokba telepítése ugyanakkor jelentősen növelte a szállítási igényeket. A gazdaságban domináló multinacionális vállalatok előnyben részesítették a közúti szállítást a vasúti szállításhoz képest, annak nagyobb rugalmassága és volumenfüggetlensége miatt. 2b) Energiafelhasználási trendek üzemanyag típusonként és szektoronként A végső felhasználás a gazdasági átalakulás fejleményei miatt 1990 és1992 között 17%-al csökkent majd között átlagosan 0,5%-kal nőtt. A végső felhasználás a közlekedési szektorban nőtt a legdinamikusabban (5,1% / év) 1992-es bázison. Az üzemanyagok áremelkedése illetve a KRESZ sebességkorlátozások -től kismértékben visszafogták a közlekedési felhasználás növekedését. 7

8 Az iparban évi átlagban 1,3%-kal csökkent a végső energiafelhasználás. A rendszerváltás után számos energiaintenzív iparágban jelentősen csökkent a termelés, míg a kevésbé energiaigényes ágazatokban jelentősen felfutott a termelés. A háztartási, tercier és mezőgazdasági szektorban stagnált a végső felhasználás. A növekedés évi átlagban 0,2% / év volt. Végső felhasználás ágazatok közötti megoszlását vizsgálva szembetűnő a közlekedési végső felhasználás előretörése. A közlekedési végső felhasználás részaránya az 1990-es 15,8%-ról -re 26,8%-re nőtt. Az ipar végső felhasználáson belüli részaránya az 1990-es 34,2%-ról -re 20,1%-ra csökkent. Ebben a csökkenésben jelentős szerepe volt az iparszerkezeti változásoknak. A háztartási, tercier és mezőgazdasági szektorokban az 1990-es 49,9%-os fogyasztási arány -re 53,1%-re nőtt. A háztartási szektorban az átlagos lakásalapterület növekedése jelentősen lelassult. A 90-es évek elején a magas hatásfokú gázkazánok nagyarányú behatolása csökkentette az egységfogyasztást. A -es évekre az egységfogyasztás visszatért az eredeti szintre. Az utóbbi két évben a háztartási gázárak emelkedésével párhuzamosan az alsó jövedelmi decilisekben a gázfogyasztás csökkenése figyelhető meg, mivel ebben a jövedelmi kategóriában egyre többen helyettesítik a földgázt tűzifával. Az alapterületek a tercier szektorban folyamatosan nőttek. Ezzel párhuzamosan a tercier szektor energiafogyasztása -ig dinamikusan nőtt. A -tól meghozott megszorító intézkedések hatására a fogyasztás csökkent. A végső fogyasztást energiahordozók szerinti bontásban vizsgálva: az olaj és olajtermékek az 1990-es 31,5%-ról -re 29,7%-ra estek vissza. A földgáz részaránya az 1990-es 31,1%-os szintről -re 36,1%-ra nőtt. Felhasználása a háztartási és tercier szektorban valamint az energia szektorban igen jelentős. A biomassza felhasználása a számbavétel szerint az 1990-es 1,8%-ról -re 5,6%-ra nőtt. A számbavétel azonban csak a kereskedelmi forgalomba került forrásokat veszi figyelembe. A valódi háztartási felhasználás a 2009-es KSH Háztartási Energiafelvétel szerint az energiamérleg által számba vett háztartási biomasszafogyasztás hatszorosa. A villamos energia piaci részaránya az 1990-es 14,3%-ról -re 17,2%-ra nőtt. A villamos áram iránti igények minden szektorban nőttek, de a háztartási és tercier szektorban volt a leggyorsabba a növekedés. A szén piaci részaránya az 1990-es 13,1%-ról -re 4,4%-ra csökkent. A legnagyobb szerepe a szenes erőművek révén az energia szektorban van, a háztartási és tercier szektorban azonban jelentősen csökkentek a szénigények. 2c) Az energiahatékonyság energiapolitikai háttere Az utóbbi 10 évben igen intenzív munka zajlott az energiahatékonysági és klímavédelmi stratégiák kidolgozása érdekében. Ezek az intézkedések az 8

9 üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozzák. Az alábbi stratégiai dokumentumok számítanak a legfontosabb mérföldkőnek. Energiahatékonyság növelésére vonatkozó stratégia Kis és közepes CHP-k támogatása Energiaadó földgázra és villamosenergiára Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény Magyarország megújuló energia forrás felhasználás növelésének stratégiája Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2008 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia /. számú 2010-ig terjedő Energiahatékonyság növelési stratégia - az energia intenzitás csökkentése 3,5%/év - 75 PJ/év primerenegia megtakarítás - 5 Mt/év CO2 emisszió csökkentés - a megújuló energiák felhasználásának 28 PJ-ról 50PJ-ra való növelése A kapcsolódó Akcióterv 15 konkrét energiahatékonysági akciót tartalmaz: - az önkormányzatok energia menedzsmentjének javítása - az ipari energiafelhasználás hatékonyságának javítása - a közlekedés modernizációja - pénzügyi támogatás a háztartási energiamegtakaritásoknak - megújuló energiák behatolásának támogatása - távfűtés megújítása Kis és közepes CHP k telepítésének támogatása - a CHP alkalmazása energiatakarékosságot jelent a külön-külön termelt villamos és hőtermeléshez képest - a CHP alkalmazása növeli az ellátásbiztonságot és hozzájárul az üzemanyagmix diverzifikációjához - a CHP költséghatékony megoldás a villamos hálózat vesztesége csökken a CHP növeli a termelők közötti versenyt, mivel növeli a fogyasztók számára kínált választási lehetőségeket a CHP üzem gazdaságos, ha a villamos energia arány alacsony a CHP által termelt villamos áramot kötelező átvételi áron kell átvenni (alaprendelet 56/, jelenleg érvényes 287/2008) a tarifarendszer minimális energiahatékonyságot ír elő a CHP k hatékonyságára Energiaadó a földgázra és villamosenergiára (138/.kormányrendelet) Az energiaadót a nem háztartás fogyasztókra vetik ki. Alapkoncepciója, hogy megdrágítsa a fosszilis energiahordozókat, s a megújulókat versenyképesebbé tegye. Az energiaadót meg kell fizetni: - energiaszolgáltató által szolgáltatott földgáz és villamosenergia után a háztartási fogyasztók kivételével - az energiaszolgáltató által a feljogosított fogyasztók felé értékesített földgáz és villamosenergia után a háztartási fogyasztók kivételével 9

10 - a feljogosított fogyasztó az EU más tagállamából földgázt vagy villamosenergiát vásárol, kivéve a lakosság fogyasztó általi vásárlást - a feljogosított fogyasztó az EU-n kívüli országból földgázt vagy villamosenergiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást Az adó alapja: - a villamosenergia mennyisége MWh -ban mérve - a földgáz mennyisége GJ ban mérve Az adó mértéke: - villamosenergiára 252Ft/MWh - földgázra 76,50Ft/GJ Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény (15/. kormányrendelet) A /87/EC irányelv értelmében a 20MW nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéssel rendelkező létesítmények csak engedély birtokában folytathatnak CO2 kibocsátó tevékenységet. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszerében Magyarországról az energiaintenzív szektorok 229 vállalkozása vesz részt. Az üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerének hazai implementálásáról szóló törvény -ben született meg. tavaszán jelent meg az ágazati limiteket és az intézmények kiosztásait tartalmazó Nemzeti Kiosztási Terv és Lista. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium -re összesen 30,2 millió db kvótát osztott ki ebből mintegy 17 millió db-ot a villamosenergia szektorban. Az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az állam a kibocsátási egységeket jelentősen túlallokálta a piaci szereplőknek. A kvóták túlallokálása azért következhetett be, mert kibocsátási adatok korábban nem álltak a hóságok rendelkezésére. A kormányzat a rendszer beindulása előtt kénytelen volt az érintett cégek önbevallására hivatkozni a kvóták kalkulációjakor a vállalatok pedig a jövőbeni kvótahiánytól tartva igyekeztek az állammal a lehető legmagasabb kvótamennyiséget elfogadtatni. Több tagállamban hasonló helyzet állt elő, így a tonnánkénti CO2 ára a korábbi 30EUR-os árról -re 0,5 1 EUR-ra esett vissza. Az Európai Bizottság. április 16-án úgy döntött, hogy a magyar Kiosztási Terv több szempontból nem felel meg a vonatkozó EU irányelvnek, s közel 4 millió tonna CO2-vel csökkentette Magyarország kvótáját. Megújuló energiaforrások növelésének stratégiája Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. A legfontosabb alkalmazási területük a fűtési célú hőfelhasználás. Az utóbbi években azonban a villamosenergia termelés is hangsúlyossá vált. Az EU fontos szerepet szán az üzemanyagként történő felhasználásnak is. A megújulók kevéssé terhelik a környezetet, s elősegítik az agrárfoglalkoztatást. A stratégiai dokumentum részletesen elemzi a megújulók felhasználásának fő trendjeit, a megújuló alapú villamosenergia termelést, a megújuló alapú hőtermelést. Energiahordozóként is sorra veszi a kilátásokat - biomassza - biogáz 10

11 - bioüzemanyagok - szél - geotermikus energia - napenergia - vízenergia Behatóan elemzi a megújulók ösztönzésének állami eszközeit, ezen belül a megújuló alapon termelt villamosenergia támogatását Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterve A Szolgáltatási Direktíva költséghatékony energiahatékonysági intézkedések bevezetését írja elő energiamegtakarítási kötelezettségek előírásával. A direktíva valamennyi végfelhasználói szektorra kiterjed. (háztartások, tercier, nem energiaintenzív ipar, közlekedés, mezőgazdaság) 9 év alatt 9% energiamegtakarítást kell elérni a legutóbbi öt év korrigálatlan végső energiafelhasználásának bázisán. Minden energiahatékonysági intézkedésnek ellenőrizhetőnek, mérhetőnek vagy becsülhetőnek kell lennie. A célkitűzések a legfontosabb szektorokat érintik: - háztartási szektor épületállománya - háztartási gépek - tercier szektor épületállománya - tercier szektor irodagépei - közlekedés, szállítmányozás - nem energiaintenzív ipar A Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv felvázolja a már folyamatban lévő és tervezett intézkedéseket, amelyek alkalmazásával elérhető a megelőző öt év korrigálatlan végső felhasználásának bázisán számított évi 1% energiamegtakarítás. Az intézkedések az alábbi csoportokba sorolhatóak: - meglévő intézkedések - jogszabályalkotást igénylő intézkedések - pénzügyi támogatást igénylő intézkedések 2008 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) A NÉS feladata, hogy járuljon hozzá egy klímabarát fenntartható fejlődési pályára való átálláshoz, a gazdasági versenyképesség fokozásához, az emberek életminőségének javításához figyelembe véve az ország természeti, társadalmi és gazdasági adottságait. A klímaváltozás kockázatának korlátozását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével kell elérni. A NÉS behatóan elemzi a végső energia felhasználást. Ezen belül az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság végső felhasználásait. Górcső alá veszi a kibocsátás csökkentési célokat. Ösztönzőket határoz meg az alacsonyabb széntartalmú gazdaság felé vezető úton. Nagy vonalakban elemzi az energiaszerkezetet, az energiahatékonyságot és a gazdasági szerkezetet. A NÉS megfogalmazza az energetika stratégiai céljait: - az ökológiai terhelés mérséklést a primerenegia felhasználás mérséklésével kell elérni 11

12 (a kívánt GDP növekedés ne járjon együtt az energiafelhasználás növekedésével) - ösztönözni kell a lakosságot és a közintézményi szférát az energiatakarékosságra - a fiskális politika környezeti szempontú felülvizsgálata (káros támogatások felülvizsgálata, az adórendszer átalakítása) Az energiahatékonyság növelését fogyasztói csoportonként elemzi: Részletesen számba veszi: - az erőművi hatásfokjavítást - a lakossági és közületi energiatakarékosságot nyílászárók cseréje épülethatároló szerkezetek hőszigeletése fűtési berendezések korszerűsítése fűtésszabályozás távhő egyedi szabályozása A lakossági közületi szektorban kiemelten kell kezelni az épületenergetikai előírások fokozatos szigorítását. A NÉS megfogalmazza a közlekedési energiafelhasználásra vonatkozó stratégiai célokat: - ösztönözni kell a közlekedés karbon-intenzitásának csökkentését, annak érdekében szinten kell tartani lehetőség szerint növelni kell a tömegközlekedés részarányát - növelni kell a kombinált áruszállítás részarányát - tudatos és körültekintő infrastruktúra fejlesztés szükséges a városi és elővárosi kötött pályás közlekedés fejlesztéséhez - a teherszállítás externális költségeit be kell építeni az útdíj rendszerébe - teret kell biztosítani a helyi közlekedésfejlesztési döntéseknek, erősítve a kistérségek szerepét Összességében a NÉS szerint a kibocsátás csökkentés legfontosabb területe: - az energiahatékonyság elősegítése a lakossági és közületi szektorban - erőművi hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés bővítése - a megújuló energiák elterjedésének bővítése - ipari energiaracionalizálási projektek - a közlekedési szerkezet átalakítása - a szén-dioxid megkötés elősegítése erdőtelepítéssel Az éghajlati alkalmazkodás össztársadalmi feladat. Az éghajlati alkalmazkodás felelősségét nem csak az államnak, hanem az üzleti szférának, a civil szervezeteknek és a lakosságnak is viselnie kell. főzés) Háztartások A fogyasztási szerkezet megváltoztatásáért a lakossági fogyasztók tehetnek a legtöbbet. - takarékos háztartási anyag és energiafelhasználás (fűtés, melegvíz, - klímatudatos lakossági fogyasztás Közlekedés 12

13 - egyéni közlekedés visszaszorítása (tömegközlekedés (vasút,autóbusz) előnyben részesítése) - közúti teherszállítás átterelése vasútra - kombinált közúti vasúti közlekedés fejlesztése Üzleti szféra - saját vállalati működésre vonatkozó erőforrás-,anyag-, energiatakarékosság - energiahatékony irodai készülékek használata - önkéntes megállapodások az energiaintenzív ágazatok érdekképviseleti szervezeteivel az energiafogyasztás csökkentésére - szemléletformáló programokban való részvétel, civil szervezetekkel való együttműködés 13

14 ) Az energiahatékonysági trendek általános értékelése 3a) Az energiaintenzitások általános trendjei Általános trendek Az energiaintenzitási trendek két indikátorral jellemezhetőek. A primerintenzitás mutatja a primer energiafogyasztás GDP-hez viszonyított arányát. A végső intenzitás mutatja a végső energiafogyasztás (ipar, közlekedés, háztartások, tercier, mezőgazdaság) GDP-hez viszonyított arányát között a végső intenzitás átlagosan évi 2,54%-al, míg a primer intenzitás átlagosan évi 2,34%-kal csökkent. koe / Є Primer és végső intenzitás primer intenzitás végső intenzitás 3. ábra 70 % Végső / primer energiaintenzitás ábra 14

15 A primer intenzitás - között csökkent a leggyorsabban, mivel -től került bevezetésre a CHP-k által termelt villamosenergiára vonatkozó kötelező és kiemelt átvételi ár. Jelentős változáson ment át a villamos energiatermelés szerkezete ben a nukleáris energia adta a bruttó villamos energiatermelés 46,6%-át, a földgáz 16,6%-- t, míg a szén 26,6%-át. -ban a bruttó villamos energiatermelés 36,1%-át nukleáris energia, 36,1%-át földgáz, míg 22,2%-ét szén adta. Az atomerőmű hatásfoka konvencionálisan 33%. A földgáztüzelésű kapacitásfejlesztések jelentős részben 65-70%-os hatásfokú CHPken keresztül valósultak meg. A kizárólag villamos energiát termelő szenes erőművek hatásfoka 36-38%. A villamos energiatermelés tüzelőanyag összetétele a magasabb hatásfokú termelés felé tolódott el. -től kezdődően a biomassza is megjelent a tüzelőanyag mixben. A villamosenergia termelésre szánt biomassza 28-30%-os hatásfokkal került felhasználásra, így kissé lerontotta az országos hatásfokot. A végső intenzitás között csökkent a leggyorsabban, amikor jelentős termelőkapacitásokat zártak be az energiaintenziv szektorokban (kohászati üzemek, vegyipari üzemek). A 90-es évek közepétől kezdve egyre jelentősebekké váltak a gépipari és járműipari kapacitásfejlesztések, amelyek a végső intenzitás csökkenésének irányába hatottak. A villamos energia végső felhasználáson belüli részaránya az 1990-es 14,3%-ról - re 17,2%-ra nőtt. A villamos energia behatolása a végső felhasználásba kettő hatással jár: - csökkenti a végső felhasználás növekedését, mivel a felhasználók szintjén energiamegtakarítást jelent a fosszilis tüzelőanyagok elektromos árammal történő helyettesítése - a növeli a villamos energia iránti igényt, ami az energiaátalakítási szektorban növeli az átalakítási veszteséget A teljes gazdaságra vonatkozó strukturális hatás A végső intenzitás megtisztítható a gazdaság szerkezeti változásainak hatásaitól. A strukturális hatás a gazdaság átstrukturálódásának mértékétől függ. A magyar gazdaságban a tercier szektor kis mértékű aránycsökkenése, az ipar mérsékelt aránynövekedése, s a mezőgazdaság kismértékű aránynövekedése volt megfigyelhető a változatlan áras bruttó hozzáadott értékek alapján. A tercier szektor aránycsökkenése növeli, míg az ipar aránynövekedése növeli az energiaintenzitást. Az ágazatok közötti eltolódásoktól függ a strukturális hatás mértéke. A strukturális hatás kiszűréséhez kalkulálni kell az aktuális végső intenzitást, s a -es gazdasági struktúrában kalkulált végső intenzitást. Minél nagyobb a kétfajta végső intenzitás különbsége annál nagyobb a szerkezeti változás. 15

16 Az aktuális intenzitás és a GDP szerkezetű végső intenzitás a teljes gazdaságra koe / Є00 GDP szerkezetű energiaintenzitás aktuális energiaintenzitás ábra A struktúrális hatás a teljes gazdaság végső intenzitására % ábra végső intenzitás a teljes gazdaságra végső intenzitás GDP szerkezetben stuktúrális hatás A teljes gazdaság szintjén a strukturális hatás aránya az közötti 25,4%-ról - között 1,7%-ra csökkent, vagyis a teljes gazdaság szintjén a strukturális változások jelentősen lefékeződtek. Az egyes ágazatokon belül azonban lényeges szerkezeti változások zajlottak le. Az ipar végső intenzitása csaknem harmadára csökkent 1991 és között. A fejlődés motorjai a gépipari és járműipari alágazatok voltak, ahova jelentős tőke érkezett. Jelentős termelőkapacitások léptek be a gépiparba és járműiparba. Ezekben az ágazatokban a termelési indexek jelentős mértékben nőttek. Ezzel párhuzamosan a feldolgozóipari energiafelhasználás nem nőtt. Így a feldolgozóipari energiahatékonyság javult. A szerkezeti hatás az ipari végső intenzitás csökkenésében 24,3%-os volt - között. A tercier szektor jelentős új egységekkel bevásárlóközpontokkal és bankfiókokkal bővült. Ugyanakkor sok iskola és kórházépület elhanyagolt állapotú, felújításra szorul. A tercier szektor épületállománya épületenergetikai szempontból jórészt felméretlen. Az Építész Kamara felmérése szerint kb olyan középület van, amelyre a 91/. Épületenergetikai Direktíva szerint energetikai tanúsítványt kell készíteni. 16

17 Felmérések hiányában, azonban nem tudjuk ezen épületek összetételét, korát, energetikai minőségét. A 176/2008. Energiatanúsítványra vonatkozó kormányrendelet szerint az új építésű ingatlanok használatba vételéhez illetve bérbeadásához kötelező az energiatanúsítvány. Az energiatanúsítvány alapján az egyes épületek energetikai minősége egymással összehasonlítható, annak alapján az épületek energetikai szempontból minőségi osztályokba sorolhatóak. A mezőgazdasági energiaintenzitás óta jelentősen csökkent. Az iparral ellentétben a mezőgazdaságba kevés külföldi működő tőke érkezett. A hazai mezőgazdasági alapok sokoldalúan segítik a mezőgazdasági vállalkozók támogatását, a mezőgazdaság fejlesztését, s a vidéki kistérségek népességmegtartását. A géppark azonban elöregedett. Sok helyen dolgoznak 0-ra leírt gépekkel. Ágazati végső energiafelhasználások szektoronként 7 Mtoe A végfelhasználó szektorok végső felhasználása közlekedés ipar háztartás 2 1 tercier 0 7. ábra Az országos végső felhasználás között 17%-kal csökkent a szocialista nagyipar összeomlása miatt. Azóta éves átlagban 0,5%-kal nő. Az ipari végső felhasználás 47,5%-kal esett vissza 1990 és között, de az ipari végső felhasználás óta kis ingadozásokkal stagnál. A közlekedési végső felhasználás 14,2%-kal esett vissza 1990 és 1994 között és között évi átlagban 5,9%-kal nő. Az együttes háztartási, tercier fogyasztás némi hullámzás után stagnál. A háztartási felhasználás a magas hatásfokú gázkazánok behatolás miatt -ig csökkent, azóta viszont a fogyasztás visszatért az eredeti szintekre. 17

18 A tercier szektor fogyasztása enyhe hullámzásokkal növekszik. 3b) A feldolgozóipar energiafelhasználási trendjei A vizsgált időszakban igen kedvező strukturális változások zajlottak le a feldolgozóiparban. Az energiaintenzív ágazatok helyett a kevésbé energiaigényes ágazatok fejlődtek, ahogyan azt az iparpolitika kitűzte. koe / Є Az alapvető ágazatok energiaintenzitásai ipar mezőgazdaság tercier szektor közlekedés 8. ábra Az energiaintenzív iparágak közül a Fém alapanyagok gyártása a Vegyipar a Papír és nyomdaipar csak mérsékelten növekedett, az Élelmiszeripar visszaesett. A kevésbé energiaigényes ágazatok közül a Gépek és berendezések és a Közlekedési eszközök gyártása ágazatok kiemelkedő növekedést értek el =100% Termelési indexek a feldolgozóiparban gépek és berendezések gyártása közlekedési eszközök gy fém alapanyagok gyártása vegyipar papír és nyomdaipar ábra 18

19 koe / Є vegyipar Energiaigényes ágazatok energiaintenzitásai fém alapanyagok gyártása nemfémes anyagok gyártása papír- és nyomdaipar 10. ábra A Fém alapanyagok gyártásának intenzitása, csaknem az ötödére csökkent. Több hagyományos kohászati vállalatot felszámoltak. A termékkör eltolódott a hengerelt áruk felé. A Vegyipar energiaintenzitása 45%-kal romlott 1991-hez képest. A termelési szerkezet eltolódott az energiaigényes gyártási technológiák felé. A Nemfémes anyagok gyártása intenzitása csaknem ötödére csökkent. Több korszerűtlen téglagyárat és egy cementgyárat bezártak. A cementipar technológiailag jelentősen megújult. A Papír és nyomdaipar energiaintenzitása 32%-kal csökkent. A nagy papírgyárak technológiái jelentősen megújultak. A Gépek és berendezések gyártásának energiaintenzitása az 1991-is szint 11%-ára esett vissza. A Közlekedési eszközök gyártásának energiaintenzitása az 1991-es szint 9,3%-ára esett vissza. Mindkét ágazatban a vizsgált időszakban többszörösére nőtt a bruttó hozzáadott érték, miközben az energiafogyasztás változatlan maradt. koe / Є Kevéssé energiaigényes ágazatok energiaintenzitásai közlekedési eszközök gyártása textil és bőripar gépek és berendezések gyártása 11. ábra 19

20 A teljes feldolgozóipar energiaintenzitása évi átlagban 4,8%-kal csökkent között. A -es GDP-szerkezetű energiaintenzitás egy olyan fiktív intenzitás, ami azt feltételezi, hogy valamennyi feldolgozóipari ágazat a GDP-vel azonos ütemben növekszik, így ennek kalkulációja lehetőséget ad strukturális változások kiszűrésére Az aktuális energiaintenzitás és a -es GDP szerkezetű energiaintenzitás a feldolgozóiparban koe / Є00 aktuális intenzitás GDP szerkezetű energiaintenzitás ábra Az aktuális intenzitás és a -es GDP szerkezetű intenzitás csökkenése a feldolgozóiparban % intenzitás intenzitás GDP szerkezetben stuktúrális változások 13. ábra Az aktuális és konstans szerkezetű energiaintenzitások összevetése alapján a szerkezeti változások a hazai feldolgozóiparban végig jelentősek voltak. A kalkuláció szerint között az energiaintenzitás csökkenését 30,9%-van magyarázták szerkezeti okok, míg - között az intenzitáscsökkenés 24,3%-át magyarázták szerkezeti okok. A vizsgált időszakban végig jellemző volt a kevéssé energiaintenzív iparágak térnyerése, de annak mértéke között némileg magasabb volt, mint - között. A 90-es években jelentős feldolgozóipari átstrukturálódás zajlott le a Gépek és berendezések és a Közlekedési eszközök gyártásának aránynövekedése mellett. A 20

21 rendszerváltás előtt a gépipar döntően szovjet piacra termelt, s csak kevés terméke felelt meg a világpiaci követelményeknek. A KGST-piacok összeomlása után a külföldi befektetések eredményeként a gépipar és járműipar rövid időn belül vezető feldolgozóipari ágazattá vált, -ben a feldolgozó ipari bruttó hozzáadott érték 56,9%-át adta. A szerkezeti változások a két vizsgált periódusban némileg csökkentek ugyan, de nemzetközi összehasonlításban még így is jelentősek. A gépipari termelés általában nem teljes vertikumú, hanem a multinacionális vállalatok egy-egy termelési fázisát valósítja meg, mivel a kapcsolódó termelési fázisok más országokban vannak, így a gépipari termelés szállításigényesebbé vált. A gépipari termelés erőteljesen exportorientált. 3c) Háztartási energiafelhasználási trendek A háztartási energiafelhasználás sok tényezőtől függ. Ezek négy fő tényezőcsoportra oszthatóak: 1. Lakásállomány - a lakásállomány lakástípusonként - a lakások kora - a lakások alapterülete - a háztartások átlagos nagysága - a lakások lakottsága 2. Helyiségfűtés - a központi fűtések aránya - belső és külső hőmérsékletek - a felhasznált tüzelőanyagok - az építési szabályok 3. Gazdasági tényezők - háztartási energiaárak - az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában 4. Egyéb tényezők - a lakás tájolása - a háztartási eszközök behatolása - A energiacímkéjű háztartási eszközök aránya háztartási eszközönként - a villamos fogyasztás aránya az összfogyasztáson belül A fenti tényezők közül a probléma egyszerűsítése érdekében csak néhány kulcstényezőre hagyatkozunk. Az energiafogyasztás szempontjából a folyamatosan lakott lakosoknak van kulcsszerepe, mivel az üresen álló lakások nem fogyasztanak energiát. A népességfogyás ellenére a folyamatosan lakott lakások száma a háztartások aprózódása miatt folyamatosan nő. 21

22 Mtoe A háztartási szektor végső energiafelhasználása ábra Ez együtt járt az átlagos alapterület növekedésével. Az alapterület növekedése azonban jelentősen lassult m 2 A lakások átlagos alapterülete 15. ábra A háztartás szektor végső energiafelhasználása -ig csökkent, azóta viszont enyhe hullámzással nő, amit a folyamatosan lakott lakások állományának növekedése okoz. 22

23 k A folyamatosan lakott lakások állománya ábra A háztartási szektorban között jelentős tüzelőanyag váltások zajlottak le, amikor tömegesen cseréltek le cserépkályhákat, szilárd és olajtüzelésű kazánokat új földgáztüzelésű magas hatásfokú kazánokra. - között a tüzelőanyag-váltás már szerény mértékű volt 1990-ben a földgáz részaránya 25%-os volt a háztartási szektorban, -ban a földgáz részaránya 54%-ra nőtt, -ben elérte csúcspontját 61,4%-kal. Azóta viszont csökken, s -ben 55%- os volt. A földgáz háztartási behatolásához jelentősen hozzájárult a támogatott háztartási földgázár. Az utóbbi két évben megfigyelhető enyhe csökkenéshez is hozzájárult a szociális támogatások fokozatos leépítése miatt a földgáz egyre szélesebb körű helyettesítése biomasszával Lakásonkénti egységfogyasztás (klimatikus korrekcióval) toe / lakás 17. ábra A lakásonkénti egységfogyasztások a magas hatásfokú gáztüzelésű kazánok behatolásával párhuzamosan csökkentek, a lakásonkénti egységfogyasztás 1990 és között 23,4%-kal csökkent, és között viszont 12,7%-kal nőtt. Az egységfogyasztás növekedése a növekvő fűtött alapterülettel és a növekvő villamos energia egységfogyasztással magyarázható. 23

24 Az átlagos alapterület növekedésével a fűtött alapterület is növekszik, s ez növeli a fűtési igényeket. A villamos igények növekedése újabb és újabb háztartási gépek háztartásokba történő behatolásával van összefüggésben Lakásonkénti villamosenergia egységfogyasztás kwh / lakás ábra 20 % Lakásonkénti villamosenergia egységfogyasztás aránya a lakásonkénti teljes egységfogyasztáshoz ábra -ben az átlagos lakás energiaigénye: 1,564 toe volt. Ennek 84,5%-át fosszilis tüzelőanyagok, 15,5%-át villamos energia tette ki. A legfontosabb elektromos háztartási gépek állományait veszi számba a következő ábra. 24

25 k Az elektromos háztartási gépek állománya televízió hűtőgép mélyhűtőgép mosógép 20. ábra A hűtőgépek állománya évi 0,3%-kal csökkent. A fogyasztógépek állománya évi 0,2%-kal nőtt. A mosógépek állománya évi 7,1%-kal nőtt. A mosogatógépek állománya évi 27%-kal nőtt. A TV-k állományi évi 3,6%-kal nőtt. Az elektromos háztartási eszközök éves fogyasztásaira nincs hozzáférhető adat. Az A címkéjű háztartási gépek behatolására is csak európai szintű adat áll rendelkezésre. Feltételezhető, hogy az elektromos háztartási gépek növekvő aránya hozzájárult a háztartási villamos igények növekedéséhez, de a nem hozzáférhető fogyasztási adatok miatt ez nincs pontosan feltérképezve. 3d) A tercier szektor energiafelhasználási trendjei A tercier szektor energiafelhasználása között évi 2%-kal nőtt, miközben a tercier szektor foglalkoztatottsága évi 1%-kal nőtt Mtoe A tercier szektor végső felhasználása a legfontosabb energiahordozónként földgáz villamosenergia egyéb 21. ábra 25

26 A földgázfogyasztás között 32,2%-ról 54,7%-ra nőtt. A földgázt főleg helyiségfűtési célokra használják, de gyakran előfordul a vízmelegítés is. A villanyfogyasztás aránya között 22,7%-ról 33,4%-ra nőtt. A növekedés hátterében az elektromos irodai berendezések behatolása áll. (számítógépek, fénymásolók, légkondicionálók) A földgáz a földgázalapú fűtések elterjedése miatt domináns tüzelőanyaggá vált, de az irodai berendezések elterjedése is erőteljesen hozzájárul az elektromos fogyasztás növekedéséhez koe / 00 A tercier szektor energiaintenzitása ábra kwh / k A tercier szektor villamosenergia-intenzitása ábra A tercier szektor energiaintenzitása óta csökken, annak ellenére, hogy a tercier szektor a legnagyobb GDP termelő. A villamos intenzitás a nemzetközi tendenciákkal ellentétben csökkent, de az utolsó két évben ismét nő. 26

27 A tercier szektor egy foglalkoztatottra vetített energiafogyasztása toe / foglalkoztatott ábra A tercier szektor egy foglalkoztatottra vetített villamosenergia fogyasztása kwh / foglalkoztatott ábra Az egy foglalkoztatottra jutó energiafogyasztás óta csökken kisebb hullámzásokkal. Az energiafogyasztás nem közvetlenül a foglalkoztatott létszámhoz köthető, hanem inkább a fűtött alapterülethez. Az alapterületre vetített energiafogyasztás az alapterületek felméretlensége miatt nem kalkulálható. Az egy foglalkoztatottra vetített villamos egységfogyasztás az utóbbi években hullámzásokkal kismértékben nőtt, ami az elektromos irodai eszközöknek a munka világába történő behatolását jelenti. 3e) A közlekedési szektor energiafelhasználási trendjei A közlekedési szektor teljes energiafelhasználása között évi átlagban 3%- kal nőtt. Ezen belül az utasszállítás energiafelhasználása évi 4,2%-kal, míg a teherszállítás energiafelhasználása évi 17,1%-kal nőtt. 27

28 Mtoe A közlekedési szektor energiafelhasználása utasszállítás teherszállítás 26. ábra Olajtermékenként vizsgálva a közlekedési fogyasztást, megállapítható, hogy a növekedés különbözőképpen érintette a különböző üzemanyagfajtákat. A benzinfogyasztás évi 0,6%-kal csökkent között. A gázolajfogyasztás évi 10,2%-kal nőtt között. A kerozinfogyasztás évi 2,8%-kal nőtt között Mtoe Olajtermékek felhasználása a közlekedési szektorban benzin gázolaj egyéb 27. ábra Az egyes üzemanyagok növekedési rátáinak különbsége átszabta a fogyasztási szerkezetet. Míg 1990-ben az olajtermékek fogyasztásának 62,2%-át a benzin, 32,2%- át a gázolaj, 5,6%-át a kerozin adta, addig -ben az olajtermékek fogyasztásának 36,3%-át adta a benzin, 57,6%-át a gázolaj, 0,7%-át az LPG, 5,4%-át a kerozin. A különböző üzemanyagokat különböző felhasználói csoportok használják fel. Benzinnel működik a magánautók kb. 85%-a, a taxik jelentő része, a könnyű teherjárművek jelentős része. Gázolajat használ a kamionok és a buszok jelentős része, a könnyű teherjárművek egy része, a nem villamos üzemű vasúti vontatás és a magánautók kb. 15%-a. LPG-vel működik a magánautók egy kisebb része. 28

29 Kerozint használnak a repülőgépek Mtoe A közúti közlekedés energiafelhasználása járműtípusonként személyautók buszok kamionok és könnyű teherjárművek 28. ábra A közúti közlekedés energiafelhasználása évi 3,6%-kal nőtt. Az autók energiafelhasználása évi 5%-kal, az autóbuszoké 0,4%-kal a kamionok és könnyű teherjárművek fogyasztása évi 23%-kal nőtt. Ebben benne van a tranzitfuvarozás energiafelhasználása is, amit erre a célra tervezett adatfelvételek hiányában jelenleg nem tudunk kiszűrni. A rendszerváltás során az utasszállítás szerkezete kis mértékben, a teherszállítás szerkezete jelentős mértékben megváltozott pkm Az utasforgalom teljesítménymutatói autó vasút busz 29. ábra Az autó utaskilométer átmeneti csökkenés után stagnál, a vasúti utaskilométer enyhén visszaesett, a busz utaskilométer stagnált. 29

30 tkm A teherszállítás teljesítménymutatói közút vasút belvíz 30. ábra A közúti tonnakilométer előbb a rendszerváltáskori szint 65%-ára esett vissza, majd a multinacionális cégek fuvarozási politikájának hatására 80%-kal haladta meg a rendszerváltáskori szintet. A multinacionális vállalatok előnyben részesítik a közúti szállítást annak nagyobb rugalmassága és volumenfüggetlensége miatt a vasúti szállítással szemben. A vasúti tonnakilométer mutató 1994-re az eredeti szint kevesebb, mint felére esett vissza, majd a rendszerváltáskori szint 60%-án stabilizálódni látszik. A belvízi szállítás tonnakilométer mutatója -re a rendszerváltáskori szint 1/10-ére esett vissza, azóta mérsékelten növekszik. A fenti jelenségek hátterében a multinacionális vállalatok fuvarozási politikája áll, amely előnyben részesíti a közúti szállítást a vasúti és belvízi szállítással szemben. A fenti okok miatt a nemzetgazdasági áruszállítások eltolódtak a leginkább energiaigényes közúti szállítás felé ben az aggregált teherszállítási teljesítménymutató (közúti vasúti belvízi tonnakilométer) 39%-át adták a közúti szállítások, addig -ben már az aggregált teherszállítási teljesítménymutató (közúti vasúti belvízi tonnakilométer) 74,4%-át adták a közúti szállítások. A modal split eltolódott a leginkább energiaigényes közúti szállítás felé. A modal split közúti szállítások felé való eltolódása áll a közlekedési szektor energiaigényei növekedésének hátterében. A közlekedésfejlesztési beruházásokon belül előtérbe került az útépítés, elsősorban az autópálya építés. Ezek a fejlesztések igen tőkeigényesek, de szükségszerűek, mivel a hazai autópályák sűrűsége még nem éri el az európai nívót. Ugyanakkor a fejlettebb EU-országokban már több pénzt fordítanak a vasút fejlesztésére, mint a közúti fejlesztésekre a közlekedési energiaigények csökkentése és a közlekedési emissziók csökkentése miatt. 30

31 A teherszállítás teljesítménymutatóinak megoszlása (tkm) tkm 31. ábra koe / pkm Az utaszállítás utaskm-re vetített egységfogyasztása utasszállítás (személyautón) utasszállítás (vasúton) 32. ábra 31

32 koe / tkm A teherszállítás teljesítménymutatóinak megoszlása közúti teherszállítás vasúti teherszállítás 33. ábra Az autók utaskilométerre vetített egységfogyasztása között 57,4%-kal nőtt. A teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztása között 50,4%- kal nőtt. Az autók utaskilométerre vetített egységfogyasztása több, mint 6-szorosa a vasúti utaskilométerre vetített egységfogyasztásának. A közúti teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztása 3,8- szerese a vasúti teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztásának. Ezek jelentős érvek a vasúti közlekedés állami támogatása mellett. 3f) A nemzetgazdasági és ágazati energiahatékonysági indexek A nemzetgazdasági energiahatékonysági index a végfelhasználói energiahatékonyság szektoronkénti előrehaladását hivatott bemutatni. Az ODEX index aggregálja az ágazati végfelhasználói fogyasztásokat. Az ágazatonkénti egységfogyasztásokat a kiemelt kategóriák fizikai egységekben mért energiahatékonyságaként származtatja: toe/m 2, kwh/elektromos háztartási gép, toe/tonna, l/100km. Az iparban 10 ágazat energiahatékonysági indexét kalkulálja elfogyasztott energia / termelési index vagy elfogyasztott energia / gyártott mennyiség mutatóval. A közlekedésben 7 kiemelt kategória: - autók - kamionok és könnyű teherjárművek - légi közlekedés - vasút - belvízi közlekedés - motorkerékpárok - buszok energiahatékonyságát kalkulálja. 32

33 A háztartásokban 8 kiemelt kategória energiahatékonyságát vizsgálja: - fűtés - vízmelegítés - főzés - hűtők - mélyhűtők - mosógépek - mosogatógépek - TV-k Az ODEX index aggregált indikátor az ágazati energiahatékonyság alakulásának bemutatására. Az index inverze bemutatja az aggregált energia megtakarításokat az ágazati energiafogyasztásban % A teljes nemzetgazdaságra vonatkozó ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) Magyarország EU ábra A hazai ODEX-index - között 18,8% (évi 2,1%), míg az EU-27-ben 10,2%-kal (évi 1,1%) javult. A vizsgált időszakban a hatékonyságjavulás jelentős részben az ipari és közlekedési szektor energiahatékonyságának javulásából származott, míg a háztartások energiahatékonysága kismértékben romlott. 33

34 % Az ipari ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) 100 Magyarország EU ábra Az ipari szektorban az ODEX-index 42,8%-kal (évi 4,8%) javult és között. A kevésbé energiaigényes szektorokban a termelési indexek növekedése mellett az energiafelhasználás stagnált. Valamennyi feldolgozóipari ágazatban javult az energiahatékonyság, miközben a hazai feldolgozóipar a kevésbé energiaigényes szerkezet felé tolódott el. A háztartási szektorban az ODEX-index 0,5%-kal (évi 0,05%) romlott - között, míg az EU-27-ben 0,7%-kal javult. A romlás oka a fűtött alapterület növekedése illetve a földgáztüzelésű fűtések helyettesítése tűzifával. 110 % A háztartási ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) Magyarország 95 EU ábra A közlekedési szektorban az ODEX- index 17,1%-kal (évi 1,9%) javult, míg az EU-27 indexe csak 9,9%-kal (évi 1,1%) csökkent. 34

35 A közlekedési ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) % 100 EU-27 Magyarország ábra A személygépkocsi park jelentős részben megújult, mivel a személyautó flottát jelentős részben lecserélték kis fogyasztású korszerű autókra. A teherszállításban növekvő szállítási volumen mellett javult a fuvarszervezés hatékonysága. Másrészt a kamionokra vonatkozó energiafogyasztásra is ható - sebességkorlátozásokat szigorúan betartatják. A kombinált közúti vasúti szállítás a közúton szállított áruk kb. 10%-ára terjed ki. 3g) CO2 emissziók trendjei Az ODYSSEE-ben kétfajta emisszió kalkulációja lehetséges: direkt emissziók és összes emissziók. A direkt emissziók az olaj, gáz és szén közvetlen eltüzeléséből származó emissziók. Ez felel meg a UNFCCC-hez beküldött hivatalos CO2 leltáraknak. Az összes CO2 emissziók a direkt emissziók mellett tartalmazzák az indirekt emissziókat, amely az egyes szektorok által, felhasznált villamos energia mennyiségeket is. Így az összes emissziók az ágazati direkt és indirekt emissziókat tartalmazzák, vagyis a villamos energia felhasználás rá van terhelve az egyes végfelhasználói szektorba. 35

36 A közvetlen és végső emissziók a végső felhasználásokból MtCO 2 a végső felhasználás közvetlen emissziója a végső felhasználás teljes emissziója 38. ábra A direkt emissziók 1990 óta 26%-kal csökkentek. Ezen belül az iparban 48,3%-kal csökkentek, a közlekedési szektorban 55,1%-kal nőttek, míg a háztartási szektorban 46%-kal csökkentek a direkt emissziók 1990-hez képest. Az összes emissziók 1990 óta 17,2%-kal csökkentek. Ezen belül az iparban 44,2%-kal csökkentek, a közlekedési emissziók 47,7%-kal nőttek, míg a háztartásokban 26,9%-kal csökkentek az összes emissziók. A különbségek oka az, hogy az egyes ágazatok különböző mértékben használnak villamos energiát. 36

37 4.) Energiahatékonysági intézkedések 4a) A jelenlegi energiahatékonysági intézkedések Az energiahatékonysági intézkedések részletes leírásai megtalálhatóak a MURE adatbázisban ( 4.aa) Háztartási szektor 1.) Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése A támogatás célja az iparosított technológiával épület lakóépületek energiatakarékos felújítása, illetve ezen lakóépületek, gépészeti rendszerek berendezéseinek felújítása. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épület lakóépületeknek tekintendő a panel, a blokk, az alagútzsalus, az öntöttfalas, a vasbeton vázas és egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület. A hitelre pályázhatnak települési önkormányzatok, lakásszövetkezetek és társasházak tulajdonostársainak közösségei. A hitelösszeg a lakóközösségi és önkormányzati pályázati hitel esetében a felújítás költségeinek 2/3 része lehet, de lakásonként legfeljebb Ft. 2.) Sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági támogatási és hitelprogram NEP 2008 A program vissza nem térítendő támogatást és/vagy kedvezményes kamatozású hitelt nyújt az 1994 előtt hagyományos technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására. A támogatott akciók: épülethatároló szerkezetek utólagos hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtési és melegvízellátási rendszerek korszerűsítése. A kedvezményezett célcsoportok: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak 3.) Energiatanúsítvány az új lakásokra Az épületek energetikai jellemzőiről szóló Épületenergetikai direktíva (/91/EK) magyar implementációja 2008-ban a 176/2008. kormányrendelettel történ meg. Ennek értelmében az új építésű ingatlanok használatban vételéhez illetve bérbeadásához kötelező az energiatanúsítvány. A tanúsítás szabályozásának célja, hogy hosszú távon javuljon az épületek energiahatékonysága. 37

38 - az energetikai tanúsítványt a mellékelt tanúsítási minta szerint kell kitölteni. A minősítési osztályok A+-tól I-ig terjednek. - Az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapjához az építészeti-műszaki illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számításait csatolni kell. Energetikai tanúsítási minta: - A megrendelő neve, címe - Az épület címe, helyrajzi száma - A tanúsító neve, címe, jogosultsági száma - Az épület fajlagos primer energiafogyasztása kwh/m2a - Referenciaértékek az épület energetikai jellemtőinek meghatározásáról szóló 7/. tárca nélküli miniszteri rendelet alapján - A követelményért (viszonyítási alap) kwh/m2a - Fajlagos hőveszteségtényező a követelményérték százalékában - Az energetikai minőség szerinti besorolás Az alkalmazott energetikai minősítési osztályok: - A+ < 55 Fokozottan energiatakarékos - A Energiatakarékos - B Követelménynél jobb - C Követelményeknek megfelelő - D Követelményt megközelítő - E Átlagosnál jobb - F Átlagos - G Átlagost megközelítő - H Gyenge - I 341 > Rossz A dokumentum emellett javaslatokat is tartalmaz, hogy milyen beruházásokkal lehet elérni, hogy a vizsgált lakás magasabb kategóriába kerülhessen. Az energetikai tanúsítvány a vevők érdekeit szolgáló dokumentum, ami épületenergetikai szempontból sorolja be az adott lakást, s ezáltal segít az ingatlanpiaci besorolásban. A tanúsítvány alapján épületenergetikai szempontból könnyen összehasonlíthatóvá válnak a tanúsítvánnyal bíró lakások. 4.) Az Energiahatékonysági Akcióterv tervezett intézkedései Lakásonkénti hőmennyiségmérés bevezetése a távhőszolgáltatásban A 18/ távhőszolgáltatásról szóló törvény lehetővé teszi a hőfogadó állomáson történő hőmennyiségmérést. A korábbi távhőtörvény a hőközpontok szintjén, való mérést tette kötelezővé, így jelenleg ez az általános. A lakásonkénti mérés bevezetése lehetővé teszi a szolgáltatással arányos fogyasztói költségek kiszámlázását, s elősegíti a lakásonkénti szabályozás megvalósítását is. Az energiahatékonysági tanácsadói hálózat fejlesztése A tanácsadói hálózat jól ismeri a gyakorlati energiamegtakarítási lehetőségeket. A tanácsadói hálózat az energiaszolgáltatóktól független szervezet. Hasznos lenne a tanácsadói szervezetet nyomtatott kiadványokkal ellátni, s interneten keresztül elérhető információkkal segíteni a munkát. 38

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Célok és valóság Podolák György AZ ELŐADÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA A jövő az energiahatékonyság növelésében, a megújuló energiaforrások

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. november 19. Az előadás tartalma I. Hazánk klíma- és energiapolitika

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31.

DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 DEnzero 2013/9. Debrecen 2013. január 1. 2014. december 31. A világ első passzív

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket. 1 2 3 Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve (NCST) Eurostat Részarány-kötelezettségünk van (nem energiamennyiség)!!! A statisztikai adatok igazolják, hogy hazánk a 2010-ben meghatározott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos

hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti ben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredménykimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

«B» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«B» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «B» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB 12. Előadás: Energiahatékonyság, energiatakarékosság a társadalom szintjén. 12.1. Társadalom feladata. 12.2. Energiahatékonyság, energiatakarékosság a közlekedés, szállítás terén 12.3. Energiahatékonyság,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban Hulladékok termikus hasznosítása c. konferencia Budapest, 2014. október 7. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes Mottó

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

PannErgy Nyrt. Előzetes tájékoztató a 2014. évi gazdálkodásról. 2015. február 19.

PannErgy Nyrt. Előzetes tájékoztató a 2014. évi gazdálkodásról. 2015. február 19. PannErgy Nyrt. Előzetes tájékoztató a 2014. évi gazdálkodásról 2015. február 19. Vezetői összefoglaló 2014. utolsó negyedéve újabb mérföldkő a Társaság életében, hiszen a Miskolci Projekt szeptemberben

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Tiszta széntechnológiák

Tiszta széntechnológiák Tiszta széntechnológiák Mítosz dr. Kalmár és István valóság ügyvezető igazgató Calamites Kft? BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ENERGETIKAI SZAKKOLlÉGIUM 2014. október 16. 1 Tartalomjegyzék Miért foglalkozzunk

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Tiszta széntechnológiák

Tiszta széntechnológiák Tiszta széntechnológiák Mítosz és valóság dr. Kalmár István Mítosz ügyvezető igazgató és valóság Calamites Kft Magyar Tudományos Akadémia 2014 június 11 1 Miért foglalkozzunk a szénnel? 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2015. február 19. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A

Részletesebben

12. Energia és a társadalom

12. Energia és a társadalom Energetika 145 12. Energia és a társadalom Ahhoz, hogy a mai társadalmak energiához kapcsolódó viszonyát felismerhessük, megérthessük át kell tekintenünk a múltat, azt a csodálatos fejlődést és környezet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban

Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE!

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! Az Európai Beruházási Bank és az energia Háttéranyag újságírók számára Az Európai Beruházási Bank (EIB) most dönt jövőbeni energiapolitikájáról annak az ágazatnak a jövőjéről,

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4.

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. EURELECTRIC AZ EURÓPAI ENERGETIKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÚTELÁGAZÁSNÁL Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. Az EURELECTRIC üdvözli a megnövekedett figyelmet mely

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj ezer Ft 0 0

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj ezer Ft 0 0 I. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 7,8 6,8 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 4 565 6 716 3. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE PRIMER A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető 3. 2. Városunk távhőszolgáltatása 4. 3. A távhőszolgáltató rendszer fejlesztésének feladatai

Részletesebben

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 ÜZLETI JELENTÉS 2010. ÉVRŐL A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY

Részletesebben

A biomassza tüzelés gyakorlati tapasztalatai a szombathelyi távfűtésben. CO2 semleges energiatermelés

A biomassza tüzelés gyakorlati tapasztalatai a szombathelyi távfűtésben. CO2 semleges energiatermelés A biomassza tüzelés gyakorlati tapasztalatai a szombathelyi távfűtésben CO2 semleges energiatermelés Mrd t kőszénegyenérték 12 10 8 6 4 2 0 Szénbányászat Fa Gőzgép Primerenergia-felhasználás Fa (újratelepítés)

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Összeállította: GKM EK Kht. Budapest, 2008. február 13. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Cselekvési

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben