Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve"

Átírás

1 Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán Budapest, október 28. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: Dr. Matolcsy Károly Kozák Melinda Dr. Bánky Tamás főosztályvezető projekt manager vezérigazgató Dr. Csirszka Gábor vállalkozás-fejlesztési manager Kuthi Edvárd projekt referens 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása...3 A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása...7 A MEGVALÓSÍTÁSI TERV ÖSSZEFOGLALÁSA PRIORITÁSI BONTÁSBAN...15 A vevői/felhasználói igények szolgálata A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével Úton a fenntarthatóság felé...22 E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért I prioritás: A biztonság és védelem növelése Az építőipar átalakulása J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek Felzárkózás az élvonalhoz...33 N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása A MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI TECHNOLÓGIAI PLATFORM TAGJAI...37

3 Bevezetés Jelen dokumentum a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve és az ahhoz szorosan csatlakozó Melléklet, mely utóbbi a Megvalósítási Terv kifejtését, részletezését és kiegészítését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve és Megvalósítási Terve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) irányításával és támogatásával készült. A stratégiai tervezés leggyakrabban idézett definícióját Sheila Corall adta meg: A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben a küldetésnek megfelelően megfogalmazzák a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. Mind a tervet, mind a megvalósítást állandóan értékelni kell, és a változó körülményekhez igazítani. A stratégiai tervezés jövő- és változásorientációjú tevékenység. Az építésügyi Stratégiai Kutatási Terv egy ilyen, legalább 20 éves időtávra előretekintő, az építésügyi K+F+I-vel foglalkozó stratégiai tervezés eredménye. Lényege a megfogalmazott küldetés alapján a jelenlegi kiindulási helyzetképből a célként kitűzött jövőképbe való eljutás módszerének kvalitatív meghatározása a legfontosabb, jövőbe mutató kutatási irányok (kulcsfontosságú területek, prioritások és kutatási témák) meghatározásával. Az ehhez csatlakozó Megvalósítási Terv ennek rövidebb távra, jelen esetben 10 évre előre meghatározott pontosabb megfogalmazása, kvantitatív megtervezése. A Stratégiai Kutatási Terv összefoglalása A Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) hosszas előkészítő munka után szeptember 26-án alakult meg. Az MÉTP megalakuláskori céljai között kiemelkedő helyen szerepelt a kutatás és innováció fejlesztése, elsősorban a kis- és középvállalkozások bevonása, az európai kutatási programokban való részvétel, valamint a nemzeti keretek fejlesztése területein. A Platform szerepe, hogy ernyőszervezetként az építésügy teljes spektrumában teret biztosítson az iparvállalatok, a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek és a hatóságok közötti tartós kapcsolatok kiépítésére, mely során prioritása van az iparvállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak. A Platform szorgalmazta és egyúttal keretet biztosított a Stratégiai Kutatási Terv kidolgozásához, melynek jelentőségét növeli, hogy egy olyan szakmában karolta fel az ügyet, amely igazi erős érdekképviselet és egységes államigazgatási szervezet hiányában bizonyos hányattatáson megy keresztül. Ennek következtében a szakma szervezettsége alacsony és a különböző érdekvédelmi szervezetek csupán részérdekekért küzdenek. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Terve az össznemzeti és európai építésügy céljait és jövőjét szem előtt tartva a mai magyar és nemzetközi helyzetkép bemutatását és elemzését követően a magyar építésügy küldetését és elérendő jövőképét az alábbiak szerint fogalmazta meg. 3

4 A magyar építésügy küldetése: Az építésügy a társadalmi elvárásoknak proaktívan megfelelni kívánó, előremutató és innovatív, a fenntartható fejlődésre nyitott, a globális eredményekre és a helyi értékekre és erőforrásokra épülő, munkahelyteremtő, életciklusban gondolkodó, tudás- és minőségorientált, intelligensen vezérelt és felügyelt, magas hozzáadott értéket termelő és nyereséges iparággá kell változzon 2030-ra. A fő hangsúly az építtetői-használói igények fokozott kielégítésén, a műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásán és a szakma belső megújulásán kell legyen a kutatás-fejlesztés területeinek és prioritásainak meghatározásában. Bár számos megvalósult igényes projekt bizonyítja a hazai építőipar felkészültségét, az építésügy általában még adós a XX. század második felében kialakult, és a 90-es években is folytatódó lemaradás ledolgozásában, melyre csak egy tudásintenzív, elkötelezett és innovatív felzárkózási program lehet válasz, amelyet az utolsó években tapasztalt gazdasági krízis és a szektor további csökkenése még inkább indokolttá tesz. A magyar építésügy jövőképe: Műszakilag és technológiailag erős, humán erőforrásban képzett, elkötelezett és motivált (érdekeltté tett), a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és a felhasználói igényeket figyelembe vevő, szolgáltató szemléletű, tőkeerős, fragmentált, de egyben integrált rendszerben együttműködő építésügyre van szükség. Olyan épített környezet kialakítását kell elérnünk, amely akadálymentesen elérhető és használható mindenki számára. Takarékos, egészséges, jól tervezett és jó minőségű otthonokra van szükség, melyek megfelelnek minden embernek, függetlenül a képességeiktől. Az újrahasznosítás általánossá tételével és jó gyakorlatának kialakításával pedig a környezeti káros hatásokat szükséges csökkentenünk. Gazdaságilag erős, élhető és versenyképes településeket szeretnénk, kulturális örökségükre büszke és azokat a mai életbe integráló közösségeket. Segíteni kívánjuk a közösségek műszaki és szociális autonómiájának fejlődését, a szociális státusukat tekintve is kiegyensúlyozott lakókörnyezetet és az otthoni munkát. Fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatokat szeretnénk, és ki kívánjuk használni a természeti és mesterséges környezeti adottságokat egy jobb életminőség biztosítása érdekében. Fel kell mérnünk és fenntartható módon kell hasznosítanunk nemzeti kincseinket: a kulturális és épített örökségünket, városainkat, vízvagyonunkat, geotermikus és napenergia-potenciálunkat, a meglevő műszaki tudásbázisunkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, és ezekben versenyelőnyre kell szert tennünk. Hatékonyan együtt kell működnünk szomszédainkkal, akikkel sokszáz éves társadalmi, műszaki és kulturális kapcsolatunk, valamint részleges nyelvi azonosságunk számos lehetőséget nyitott meg eddig is: munkálkodnunk kell egy jóval együttműködőbb, határokon átnyúló, regionális építőipari piacon, és ebben hazánknak meghatározó szerepet kell játszania. Kiemelt szerepet kell adni az innovatív, fenntartható megoldásoknak és a hazai munkaerő felhasználásának. 4

5 Az európai trendek, több nyugat-európai kutatás, stratégia, valamint a hazai sajátosságok, lehetőségek alapos tanulmányozása után a Platform a következő általános távlati célokat és fejlesztendő területeket jelölte meg az MÉTP hét fókuszterülete szerinti bontásban: Anyagok o Az építőanyag-gyártás és a bontás környezeti károsító hatásának csökkentése o Építőanyag-gyártás hatékonyságának növelése, termékinnováció megalapozása, előrevitele, versenyképességének európai uniós viszonylatban való gyorsítása o Anyag- és energiaforrás-felhasználás hatékonyságának növelése új anyagok és elvek alkalmazásával o Az építőanyagok életciklus-költségének csökkentése o Az életkörnyezet komfort növelése: egészség higiénia esztétika o Biztonságos munkakörnyezet (könnyű építés és karbantartás, munkabiztonság) o Multifunkcionális, tudásalapú, felhasználóbarát anyagok és szerkezetek o Veszélyes anyagok kibocsátásának minimalizálása Mélyépítési rendszerek o Városok alatti terek hatékony kihasználása o A talajról való ismeretek fejlesztése o Takarékoskodás az erőforrásokkal o Környezeti és emberi hatások csökkentése o Biztonság és védelem növelése o Magasabb életminőség o Versenyképesség növelése Életminőség o Környezettel való összhang o Természeti és mesterséges katasztrófa lehetőségeinek csökkentése o Belső környezet fejlesztése mindenki számára o Jobb munkahelyi környezet Városok és épületek o Fenntartható városi politika, a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával o Új üzleti utak/eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez o Energiahatékony épületek és városrészek o Új technológiák és tudásalapú anyagok és szerkezetek a társadalmi és használói igények jobb kielégítésére Hálózatok o Az útvagyon menedzselése o A közúti környezeti hatások csökkentése o Biztonság és az élet/testi épség védelme közutak építésénél és fenntartásánál o A vasúti hálózati vagyon menedzselése o A vasúti környezeti hatások csökkentése o Biztonság és védelem vasúti aspektusai 5

6 o Út- és vasúthálózati integráció o A gázhálózati vagyon menedzselése o A gázhálózat környezeti hatásai o Biztonság és védelem, az ellátás biztonsága o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodási és csatornázási vagyon menedzsmentje o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás környezeti hatásai o Ivóvíz- és ipari vízgazdálkodás és csatornázás biztonsága, védelme és az ellátás biztonsága Infokommunikációs eszközök o Értékvezérelt üzleti folyamatok o Iparosított termelés o Digitális modellek o Intelligens épületek o Együttműködési képesség o Együttműködés támogatása o Tudásmegosztás o Infokommunikációs technológia alapú üzleti modellek Kulturális örökség o Értékelő vizsgálat, monitoring, diagnosztika o Anyagok o Műemléki beavatkozások o Energiahatékonysági és környezettudatos intézkedések műemléki környezetben o Városi és területi aspektusok A fentiek irányába ható kiemelt kutatási témakörök kiválasztását komoly elemző munka előzte meg. Az adatgyűjtést minisztériumokkal, egyetemekkel, társplatformokkal, külföldi intézményekkel és hazai szakemberekkel folytatott konzultációk, mélyinterjúk és egy reprezentatív kérdőíves kutatás követték. Az elkészült elemzés megvitatására workshopok szolgáltattak keretet, és az így kiérlelt anyagot vitára bocsátották az interneten és közvetlen levél formájában. A beérkezett észrevételeket prioritásokba szervezve és beépítve a munkaanyagba készült el az ÉMI tudományos tanácsülésének előterjesztése, melyet két opponens véleménye (BME, Wienerberger) segített tovább tökéletesíteni. A Stratégiai Kutatási Tervet május 21-én az NKTH-ban megrendezett fórumon fogadták el a szakma jeles képviselőinek hozzászólása, javaslatai és értékelése után. A Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott és a Megvalósítási Tervben is alkalmazott prioritások (beavatkozási területek) négy fő pillér keretébe foglalva az alábbiak: A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 6

7 ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért I prioritás: A biztonság és védelem növelése AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Fontos megjegyezni, hogy az MÉTP céljai összhangban vannak az Új Széchényi Terv mind a hét programjával, de közelebbről ezek közül négy programhoz kapcsolódnak hangsúlyozottabban: a Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés programhoz a zöld energiaszektor kialakításával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással; a Tudomány Innováció Növekedés programhoz a kutatás-fejlesztés-innováció elősegítésével; az Otthonteremtés Lakásprogram programhoz az otthonteremtéssel és az infrastruktúrafejlesztéssel, de szoros kapcsolat mutatható ki a Gyógyító Magyarország Egészségipar programmal is a turizmus és egészségturizmus fejlesztése által. A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének céljai és összefoglalása A Stratégiai Kutatási Tervhez csatlakozó Megvalósítási Terv a kulcsfontosságú területeknek, kutatási prioritásoknak és témáknak egy viszonylag rövid távra meghatározott pontos megfogalmazása, és ezek kvantitatív megtervezését, valamint a hozzájuk rendelt támogatások és egyéb körülmények meghatározását és időbeli ütemezését tartalmazza. Az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve célul tűzte ki az alapdokumentumban már meghatározott kulcsfontosságú területek (pillérek) és kutatási prioritások keretében az előttünk álló tíz esztendőre előre vetített legfontosabb kutatási területek kijelölését és azok támogatási mértékének meghatározását. A Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének kidolgozása már idejekorán elkezdődött, azonban végleges formát csak a Stratégiai Kutatási Terv elfogadása után ölthetett. Jelen munkaanyag az egyes szakterületek kiemelkedő képviselőinek bevonásával, aktív közreműködésével készült el. A Magyar Építésügyi Technológiai 7

8 Platform e dokumentummal azt igyekszik bemutatni, mi a szakmailag indokolható legjobb döntés az építésügyi kutatás, fejlesztés és innováció jövőjének megtervezésében. E szakmai döntéstámogató anyag bemutatását követően az MÉTP szerepe és jövőjének záloga a stratégiai szakmai tanácsadói szolgáltatások nyújtása lehet és kell legyen az állami irányítás és a nemzetgazdaságot befolyásoló más szervezetek stratégiai partnereként. Ennek indokaként megemlítendő, hogy az MÉTP célja és lényege a különböző érdekek reprezentatív módon való homogenizálása az építőiparban, ellentétben a különböző más szakmai szövetségekkel az országban, melyek egyegy érdekcsoportot tömörítenek, és eltérő érdekeket szolgálnak, s ennek következtében egymással se tudnak megegyezni fontos kérdésekben. Az MÉTP szakmai munkáját szervezetileg hét fókuszcsoportba osztotta, melyek egymással is bizonyos átfedésben vannak a következő ábra szerint: Életminőség Építőanyagok Eljárások és infokommunikációs technológiák Városok és építmények Föld alatti építés Hálózatok Kulturális örökség Ez a struktúra alkalmassá teszi a Platformot a különböző érdekek egyeztetésére, a szakmai ágak együttműködésének elősegítésére. Ennek kikristályosodott eredménye a Stratégiai Kutatási Terv és a Megvalósítási Terv javaslatainak a közös érdekeket megjelenítő és szakmai irányoktól független prioritásokba foglalt szerkezete. A magyar építési piacon a recesszió 2007 elejétől tapasztalható, majd a globális válság azt felerősítette. A évhez viszonyítva az akkori 2260 milliárd forint értékű országos építési tevékenység a évre 1950 milliárd forintra esett vissza folyó áron. Az inflációt is figyelembe véve ez mintegy 35%-os csökkenést jelentett, ezen belül a lakásépítés visszaesése elérte a 40%-ot, és ez 2010-ben sem állt meg. A recesszió hatására 50 ezer foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így 2010 elejére az összes foglalkoztatottak száma 300 ezer fő alá csökkent. A lánctartozás mértéke 2009 végére elérte a 400 milliárd forintot, amelyből becslések szerint a fele talán sohasem lesz kifizetve. Mindez súlyosan kihat az építőipar minden ágazatára. Ennek ellenére az építőipar ma is igen jelentős részét képezi a nemzetgazdaságnak: 2008-ban hivatalos adatok alapján (36/2009 (V.12.) OGY határozat) az építőipar GDP részaránya 9,70% volt. Azonban Magyarországon a kutatásra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban és abszolút értékben is igen csekély, és ez az építőiparra még súlyosabban jellemző. Másrészről az Európai Unió barcelonai célja 2002-ben és 2005-ben megfogalmazta, hogy a GDP kutatásra fordított részaránya európai átlagban 1,95%-ról 3%-ra kell emelkedjen 2010-re. Az európai szintű tervek szerint az építőiparban ennek 2/3-át a magánszektor kell biztosítsa (ld. Strategic Research Agenda for the EU Construction Sector 2005). Mindezeket alapul véve, és a 2009-es magyarországi GDP-vel számolva, (amely 26054,3 milliárd HUF volt) Magyarországon az építőipari szektorban a kutatásra fordítandó összeg 75,8 milliárd HUF-ra adódik. Ezért a továbbiakban a Megvalósítási Terv az MÉTP javaslata alapján átlagosan 75 milliárd HUF értékkel számol évente. Sajnos jelenleg az építőiparban a kutatás támogatása ettől jelentősen elmarad, azonban a jövő építése érdekében mindenképpen szükséges lenne ebbe az irányba elmozdulni. Ennek módja akár a meglévő építőipari pályázati rendszer része vagy kiegészítése is lehetne (pl. az Új Széchenyi Terv keretein belül), így például a felújítási és 8

9 lakásépítési projektek egy meghatározott részének újító értékű demonstrációként való megvalósításának ösztönzésével. A mai magyar építésügy fentebb vázolt szomorú helyzetéből is adódik, hogy a magyar építésügy jelenlegi helyzetképe igencsak elüt a jövőképben áhítottól, és rengeteg problémával küzd egyszerre: gazdaságilag és technológiailag gyenge, kis hatékonyságú folyamatokat és technológiákat alkalmaz, így feléli az erőforrásokat. A K+F+I terén erősen elmaradott, nem figyel az ügyfelek igényeire, hanem inkább dominánsan technológia- és profitvezérelt módon működik. Mindezek következtében károsítja az egészséget és a környezetet, szervezetileg atomizált és így összességében hátrányos helyzetűvé vált. A jövőképből is adódik, hogy a hazai építésügy elérendő célja ezzel szemben egy erős, a fenntartható fejlődést szolgáló, innovatív és szolgáltató szemléletű, együttműködő építésügy, amely akadálymentesen elérhető, takarékos, egészséges otthonokat, munkahelyeket és közösségi épületeket hoz létre, és az így kialakult élhető és versenyképes településekben fenntartható és hatékony közlekedési és szolgáltatási hálózatok segítségével csökkenti a környezeti káros hatásokat, és amely fenntartható módon hasznosítja a nemzeti kulturális, materiális, tudományos és társadalmi kincseinket, miközben hatékonyan együttműködik szomszédainkkal. Összefoglalva egy holisztikus megközelítésű, szolgáltatás szemléletű, fenntartható fejlődést szolgáló, együttműködő építésügy kialakítása a cél a jövőben. A holisztikus megközelítés ma még legfeljebb elméleti szinten bukkan fel a mai építésügyben, de a jövő egyik záloga lehet, ugyanis fontos többek között a komplex rendszerek és az optimális hatékonyság, valamint az életciklus alapú megközelítés elérése szempontjából. A vevői-felhasználó igények kielégítése, mint elsődleges szempont ma még alig érhető tetten az építésügyi cégek hozzáállásában, ezt legtöbbször felülírja a saját érdekek és a profitmaximalizálási cél minden más fölé helyezése, holott a szolgáltatás szemléletű megközelítés igen fontos hajtóereje lehet az innovációnak, a technológiai és szervezeti fejlődésnek, valamint következményeként egészséges és akadálymentes, környezetét óvó, élhetőbb épületeket és városokat hozhatnának létre. Jól tudjuk, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a jövőjét felélő emberi viselkedés, a fenntarthatatlan folyamatok és a környezet gyors ütemű pusztulása, valamint a már tapasztalható klímaváltozás. Ezért a fenntartható fejlődés elérése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, mert magával hozza a környezet megóvását, a takarékos és hatékony építési folyamatokat, épületeket és hálózatokat, és nemzeti kincseink megőrzését és optimális felhasználását. A ma még szervezetlen, saját közös nemzeti érdekeit megvédeni nem tudó vagy nem akaró, atomizált helyzetből el kell jutni az egységesebb szervezeti kultúrájú, összefogott, szakmailag magas szintű építésügyig, mivel ezáltal nőhet a versenyképesség, csökkenhetnek a költségek, emelkedhet az együttműködési hajlandóság, a foglalkoztatási szint, javulhat a gazdaságosság, így technológiailag és gazdaságilag erőssé válhatnak a hazai cégek. 9

10 Ennek elérése céljából elsősorban a vevői-felhasználói igényeket kell szolgálni, törekedni kell a fenntarthatóságra, hatékonyabbá, szervezettebbé, valamint tudásalapúvá kell átalakítani az építőipart, és mindeközben gyors ütemben fel kell zárkóznunk a nemzetközi élvonalhoz, mivel a jelenlegi hátrányos helyzetünkből elsősorban a nemzeti erőforrásainkra alapulva lehet kitörni, és így egyre versenyképesebbé válni. Ezeket a kulcsfontosságú területeket neveztük el az építésügyi fejlődés négy pillérének, amelyeken a jövő alapszik. Ezek a következők: A vevői/felhasználói igények szolgálata Úton a fenntarthatóság felé Az építőipar átalakulása Felzárkózás az élvonalhoz A Megvalósítási Tervben a fentebb meghatározott, építésügyi kutatásra fordítandó teljes költség (75 milliárd HUF) tíz évre vetített összegét a következő táblázat szerint ajánljuk szétosztani az említett fejlesztési pillérek szerint. 1. Táblázat: Fejlesztés pillérei Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] A vevői/felhasználói igények szolgálata 156,75 20,9% Úton a fenntarthatóság felé 96,75 12,9% Az építőipar átalakulása 187,50 25,0% Felzárkózás az élvonalhoz 309,00 41,2% Összesen: 750,00 100% Meghatároztuk a kutatási költségek évenkénti alakulását is a következő tíz évre, melyet az alábbi táblázat foglal össze. Látható, hogy a kutatási támogatás alakulása az első néhány évben felfutással kezdődik, ahol jellemzően az előkészítő kutatások találhatóak, majd az időszak közepén tetőzik a már megalapozott kutatómunkák céltudatos kidolgozásával, és ezt követi egy lecsengési szakasz a kutatási területek támogatásában, ahol a jelen tervben később bemutatott kutatási területek utómunkálatai történnek, átadva a stafétát az akkorra meghatározandó, távolabbi jövőbe mutató magasan fejlett kutatómunkáknak. 2. Táblázat: Éves költség [millió HUF] Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) Megoszlás [%] 7% 10% 11% 13% 13% 12% 11% 11% 7% 7% 100% A Megvalósítási Tervben (ahogy a Stratégiai Kutatási Tervben is) a fent említett pilléreket több prioritásra osztottuk. Ezek a prioritások egyedi betűjelzést kaptak, jelezve, hogy nem rendelhetőek közvetlenül egymás alá vagy fölé, mindegyik egyformán fontos és szükséges szakmai szempontból, egymás területeit természetükből adódóan átfedve illetve kiegészítve. Azonban eltérő jellegükből következően a különböző prioritások kutatási munkáinak kidolgozásához más-más összegű ráfordítás szükséges, ezek ajánlott mértékét és módját a következő fejezetben részletezzük. 10

11 Összefoglalva tehát meghatároztuk azokat a kulcsfontosságú fejlesztési területeket (pilléreket), amelyek erős alapot adhatnak arra, hogy a jelenlegi helyzetképből hatékonyan haladjunk a meghatározott hosszútávú jövőkép megvalósulása felé. Továbbá a kvantitatív helyzetképből kiindulva és az európai uniós kutatási célokat figyelembe véve a magyar építésügyi kutatásra fordítandó, a szakma által javasolt évenként szükséges támogatási összeget is kiszámoltuk, majd ennek a felosztási módjára is javaslatot tettünk a fejlesztési pillérek szerint, és meghatároztuk a támogatási összegek évenkénti változását is 10 évre előre. Látható, hogy a legnagyobb hangsúlyt a Felzárkózás az élvonalhoz fejlesztési pillér kapta 41,2%-os támogatási intenzitással, jelezve, hogy messze a legnagyobb gond az építésügyben és a fejlesztések egyik legnagyobb gátja ma Magyarországon a nagymértékű elmaradottság a nemzetközi élvonaltól. Magyarország történelme során sok esetben jellemző volt az építésügy, az építési kultúra világviszonylatban is élvonalbeli szintje. Ennek visszaállítása, a magyar építésügy elismertségének újbóli megteremtése közös és alapvető érdekünk, így a támogatásokat is erre a területre kell összpontosítani. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy az építőipar, és főleg az építőanyagipar szervezettebbé és hatékonyabbá, versenyképesebbé és nagy hozzáadott értékűvé váljon, melyhez szintén jelentős mértékű anyagi támogatásra van szükség. Emiatt kapott Az építőipar átalakulása fejlesztési pillér 25%-os részesedést a teljes kutatásra fordítandó összegből. Csak ezek után kaphat hangsúlyos szerepet A vevői/felhasználói igények szolgálata és a haladás az Úton a fenntarthatóság felé. Prioritási bontás szerint a következő táblázat szerint javasoljuk a támogatást: 3. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány A Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára 0,75 1,0% B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 4,50 6,0% E Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) 0,98 1,3% F Az ember okozta káros hatások csökkentése 2,25 3,0% G A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (E prioritás költségtervezetét a 4 D sor tartalmazza) 0,00 0,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% I A biztonság és védelem növelése 0,75 1,0% J Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok 0,75 1,0% K Infokommunikációs eszközök és automatizálás 2,25 3,0% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% M Vonzó és hatékony munkahelyek 0,75 1,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Összesen 75,00 100,0% 11

12 A táblázatból látható, hogy ugyan minden prioritás fontos, de költségigényét tekintve a 15 (16) prioritásból kiemelhetünk 8 (9) olyan prioritást, melynek 5% fölötti a támogatása: 4. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével D+G és fenntartható menedzselése 4,50 6,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Látható, hogy a legnagyobb támogatást a hazai fenntarthatóság és a hatékonyság témakörei, illetve az építőanyagok fejlesztése élvezik részben fontosságuk, részben anyagköltség-igényük miatt. Fenntarthatóság és hatékonyság nélkül nem építhetünk jövőt Magyarországon, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a jobb tulajdonságú és visszaforgatható építőanyagok (és az így a megvalósult épületek) is. A prioritásokon belül megvizsgálva az összesen 88 különböző kijelölt kutatási terület 10 évre javasolt támogatási összegét megkapjuk a 12 legnagyobb támogatást igénylő kijelölt kutatási terület listáját: 5. Táblázat Kutatási területek Összes költség (millió HUF) O3 Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói L1 Többfunkciós építőanyagok L3 Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása O5 Megújuló energiahordozók hasznosítása L5 Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése L4 Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása L2 Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás P8 Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények P6 Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása H4 Energia és környezet N2 Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer Látható, hogy a legsürgetőbb és legjobban támogatandó kutatási területek az európai trendekkel összhangban és a nemzeti érdekeket is figyelembe véve az épületenergetikai fejlesztések témakörében helyezkednek el (energiahatékonyság, megújuló energiák, környezettudatosság), valamint az építőanyag-ipar gyors minőségi fejlődését célozzák meg (sokoldalúbb és megbízhatóbb anyagok, újrahasznosítás, hatékonyság), és végül, de nem utolsó sorban az oktatás színvonalának emelését az iparban kifejlődött tudás és vizsgálati technológiák hatékony átvétele által. Mindezek a fejlődések elvezetnek a fenntartható épületek és építés, és az ország építésének 12

13 fenntartható fejlődése felé. Jellemző, hogy az első öt kutatási terület jelenti az összköltségek harmadát, az első tíz kutatási terület pedig a költségek csaknem felét igényli. Ez az irányvonal indokolt, hiszen ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, és az épületeink a legnagyobb CO 2 -kibocsátók, megelőzve az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A nagymértékű fűtési célú földgázigény (az energiaforrások 38%-a) az importfüggőség alapvető okát képezi, 83%-ban import gázt használunk. Energiaimport-függőségünk összességében eléri a 90%-ot. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalását számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A mintegy lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében ez az arány még rosszabb. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Előírja többek között azt, hogy december 31. után csak közel zéró emissziós épületek épülhetnek, valamint hogy december 31. után hatóság csak olyan új építésű épületbe költözhet, mely közel zéró emissziós. A hosszú távú stratégiát más, EU által előírt követelmények is indokolják. A 2009/28/EC irányelv előírja az energiafogyasztás kötelező 20%-os csökkentését 2020-ig és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését szintén 2020-ig. Ez az irányelv 13%-os részarány-növekedést ír elő Magyarország számára a megújuló energiák területén. Jelenleg ez az arány kb. 4,3%. 13

14 Magyarországon az építőanyag-ipar aránya az egész építőipari termelésben jelentős, kb. 25%-os részesedéssel. Hazánkban jelenleg a korszerű hulladékkezelésre nem létezik megfelelő stratégia. A környezetterhelésre nincsenek se adatok, se irányelvek a cégeknél. Sok az olcsó, de a környezetet terhelő termék, melyeknek rendkívül rossz az összhatása. A fenntartható fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a környezetet nem károsító épületek és építőanyagok széleskörű alkalmazása. A Megvalósítási Terv a következő fejezetekben prioritás szintű bontásban mutatja be a legszükségesebb információkat. Minden prioritás esetén bemutatásra kerülnek a kiválasztott kutatási területek, melyeket a következő tíz évben a legszükségesebb támogatni. Azonban a kutatási területekhez nem rendeltünk részletes költségelosztást, csupán a prioritás összes költségének évenkénti alakulását határoztuk meg. Ennek oka az, hogy ilyen részletességben a költségek elosztása már sok vitára ad okot, melyben már nem feltétlenül csak a szakmai szempontok érvényesülnének. A végső döntést a költségek elosztásáról így rábízzuk azokra, akiknek feladatuk lesz ezek pontos meghatározása. A kutatási területeknél továbbá megjelöltük a kutatás típusát, a kutatómunka elvégzéséhez ajánlott szervezeteket, valamint a kutatási költségek javasolt forrásait. A táblázatok után azt is fontosnak tartottuk bemutatni, hol milyen kapcsolódási pontokat találhatunk más prioritásokhoz, platformokhoz és egyéb szervezetekhez. A Megvalósítási Tervhez kidolgoztunk egy mellékletet is, mely a prioritásokat nagy részletességgel mutatja be a helyzetképtől a távlati célokon és a jövőképen át a kijelölt kutatási területek részletes bemutatásáig, valamint számba veszi a kis- és közepes vállalkozások kutatómunkába való bevonásának lehetőségeit is. A mellékletben szerepeltettük a kijelölt kutatási területeknek a döntéshozók számára általunk ajánlott éves költségmegosztását is, amely természetesen további vita tárgya lehet a későbbiekben. 14

15 A Megvalósítási Terv összefoglalása prioritási bontásban A vevői/felhasználói igények szolgálata Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére négy prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 6. Táblázat: A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri A 7,50 4,8% környezet mindenki számára B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 66,75 42,6% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 37,50 23,9% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 45,00 28,7% A vevői/felhasználói igények szolgálata prioritásai összesen 156,75 100% A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. A1: A jelenlegi épületállomány minőségének feltérképezése, a változtatási potenciál meghatározása A2: A felhasználói igények, a felhasználói szokások változásának és a külső környezet várható változásának jobb megértése A3: Egységesített számítási módszerek kidolgozása a mindenkinek megfelelő beltéri környezet tervezéséhez A4: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése 15

16 7. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása A1 alkalmazott egyetem, kutatóintézet 100% pályázat A2 alap egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat A3 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat A4 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat, 30-40% ipari támogatás 8. Táblázat 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) "A" prioritás költségei összesen (millió HUF) A prioritásnak összhangban kell lennie az MÉTP Stratégiai Kutatási Tervében definiált következő prioritásokkal: E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése I prioritás: A biztonság és védelem növelése J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek O prioritás: Fenntartható energiaellátás Együttműködés valósítható meg a következő platformokkal és egyéb szervezetekkel: Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform, különösen az A4 kutatási témában: A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában. Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: A4 A társadalom minden rétegének igényeit kielégíteni képes építési környezethez tervezési módszerek, új anyagok és technológiák kifejlesztése kutatási témában, főként tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Szakszerűséggel Egymásért Közhasznú Egyesülettel 16

17 B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. B1: Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával B2: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez B3: Energiahatékony épületek és városok koncepciói 9. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása B1 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, minisztérium, KKV 100% pályázat B2 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, multi, KKV B3 alap, alkalmazott egyetem, kutatóközpont, multi, KKV 70% pályázat, 30% ipari támogatás 60% pályázat, 40% ipari támogatás 10. Táblázat "B" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) Összhangot kell teremteni: a föld alatti építés prioritásával ( C prioritás) a szállítási és közműhálózatok prioritásaival ( D és G prioritások) az IKT fejlesztésében ( K prioritás) az Ipari Biztonsági (ETPIS), a Vasúti (ERRAC) és a Közúti Szállítási (ERTRAC) Európai Technológiai Platformokkal, valamint a magyar ERTRAC-Hungary platformmal. Nyelv- és Beszédtechnológiai Platformmal (NYBT) különösen a B2 kutatási témában: Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez, ezen belül leginkább a Szolgáltatás jellegű tervezés, a kliens bevonása a tervezési folyamatba altémában. Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform fotovillamos fókuszterületével, különösen a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. 17

18 Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért: B1 Fenntartható városi politika és a városok holisztikus fejlesztése a városlakók intenzív bevonásával kutatási témában az ideiglenes terek lefedésével kapcsolatban; B2 Új eljárások az egészséges, biztonságos, attraktív és akadálymentes épületekhez kutatási témában, főleg a tűzvédelmi anyagok fejlesztése terén. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformmal a B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói kutatási témában. C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. C1: A föld alatti építés magyarországi lehetőségei C2: Konvencionális alagútépítés C3: Gépesített alagútépítés C4: Mélyalapozások, speciális mélyépítés C5: Kitakarás nélküli (No dig) közműépítési és felújítási technológiák C6: Meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása C7: Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitorozás, visszacsatolás 11. Táblázat Kutatási Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása témák C1 alkalmazott minisztériumok, hivatalok, nagyvállalatok pályázat, céltámogatás C2 tech. transzfer nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek pályázat, céltámogatás C3 tech. transzfer nagyvállalatok, kivitelezők, egyetemek pályázat, céltámogatás C4 alk., tech.transzfer multik, nagyvállalatok, KKV pályázat, céltámogatás C5 tech. transzfer minisztériumok, nagyvállalatok, multik céltámogatás, ipari támogatás C6 alk., tech.transzfer egyetemek, bányavállalatok utódszervezetei céltámogatás, ipari támogatás C7 alkalmazott egyetemek, nagyvállalatok, KKV pályázat, céltámogatás 12. Táblázat "C" prioritás költségei összesen (millió HUF) 2011 Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) A föld alatti építés nem lehet öncél, az MÉTP valamennyi fókuszterületével kölcsönhatásban működik. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a teljesség igénye nélkül, címszavakban jelezzük a kölcsönhatások legjellemzőbb elemeit: Városok és építmények: városfejlesztés közlekedés, hálózatok fejlesztése nélkül lehetetlen! Életminőség: infrastruktúra nélkül nincs, a környezeti károk ellen segítenek a föld alatti építés megoldásai. 18

19 Építőanyagok: korszerű építőanyagok nélkül nincs korszerű építés. A föld alatti térkiképzések nemritkán speciális anyagok alkalmazását követelik. Hálózatok: szinte minden elképzelhető hálózatnak a föld alatt van a legjobb helye! Kulturális örökség: A Millenniumi Földalatti Vasút is egy ilyen, de minden föld alatti térkiképzésnek is fontos feladata, hogy rombolás nélkül segítsen feltárni, megközelíteni, hozzáférhetővé tenni az örökségeinket. IKT: A fókuszterület központi témái (folyamat, termék, projekt, vállalat) önmagukért beszélnek, a szinergia nem igényel további kifejtést, magyarázatot. A következő más platformmal valósítható meg együttműködés: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a C7 Tervezési alapadatok intelligens előállítása és kezelése, monitoring, feedback kutatási témában. D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. D1: Új módszerek/eszközök a közlekedési- és közműinfrastruktúrák széleskörű menedzselésére városi és városon kívüli kontextusban a szolgáltatásra való hatás csökkentése érdekében D2: Szabványok, modellek és adatbázisok az öregedésre és elhasználódásra hajlamos szerkezetek és alkotórészek hosszútávú követésére és előrejelzésére D3: Új koncepciók a szerkezetek élettartamának meghosszabbítására illetve kapacitásuk növelésére, melyek nem csökkentik a biztonságot, és pozitív hatással vannak a fenntartásra D4: A forgalomra és az ellátásra minimális hatással levő új vizsgálati módszerek a szerkezetek és infrastruktúrák (föld alattiak is) károsodásának korai észlelésére D5: Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel D6: Integrált életciklus-értékelési rendszerek költséghatékony és könnyen karbantartható érzékelő elemekkel, monitorozási és teljesítmény-előrejelzési rendszerekkel kombinálva, és felölelve az építkezésellenőrzés, eszközmenedzsment és a fenntartás-optimalizálás minden szakaszát D7: IKT és ITS rendszerek a forgalom optimalizálására, a forgalom- és közlekedésmonitorozást és -menedzsmentet integráló hálózatok üzemképessége és védelme, a felhasználók tájékoztatása, útdíj-, rendkívüli esemény- és krízismenedzselés 19

20 13. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása D1 alkalmazott egyetem: 40%, multi 40%, KKV 20% D2 alkalmazott egyetem: 20%, multi 50%, KKV 30% D3 alkalmazott egyetem: 70%, multi 25%, KKV 5% D4 alkalmazott egyetem: 30%, multi 60%, KKV 10% D5 alkalmazott egyetem: 10%, multi 80%, KKV 10% D6 alkalmazott egyetem: 40%, multi 30%, KKV 30% D7 alkalmazott egyetem: 50%, multi 40%, KKV 10% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% pályázat: 33%, céltámogatás: 33%, ipari támogatás: 33% 14. Táblázat "D" prioritás költségei összesen (millió HUF) Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) Mivel az infrastruktúra maga is egy integrált termék illetve rendszer, beleértve a különböző funkciókat és a különböző igényekre adott választ egész életciklusa során, a D prioritás kifejlesztett egy integrált megközelítést, mely az alábbiakat öleli fel: közutak, főutak, vasutak, vízelosztás és szennyvízcsatorna-rendszer, gázvezeték és vízlevezetők. Ennek következtében kapcsolatokat alakítottak ki más idetartozó Európai Platformokkal, mint például az ERTRAC, ERRAC és WSSTP, és megpróbáltak komplementaritásokat létrehozni. Szinergia az ERTRAC-kal: Az ERTRAC fő érdekcsoportja a járműipar, és az ERA-NET ROAD képviseli a K+F befektetés állami oldalát az útüzemeltetési kutatásoknál. A kis- és közepes vállalkozások és az építőipar az ECTPben van kulcspozícióban. Ennek az a végső kimenetele, hogy a közúti infrastruktúra építése az ECTP stratégiai kutatási tervének részét képezi, míg a közúti közlekedési rendszer rendszerszerű elemeivel az ERTRAC foglalkozik. Természetesen mindez vonatkozik az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Platformmal való együttműködésre is. Szinkronizálás: A magánszektor/járműipar által működtetett ERTRAC-munka az FP7 első felhívása keretében indult. Ugyanakkor megkezdődött az állami szektor ERA.NET ROAD munkája. A közúti közlekedési kérdésekben egy rendszerszerű megközelítés biztosítása, valamint a teljes magán és állami K+F forrás támogatása és összehangolása érdekében döntő jelentőségű, hogy a D prioritáshoz is hozzáfogjanak az FP7 felhívásaiban. Az FP7 7. témájával, a Közlekedéssel való lehetséges szinergiákkal tehát számolni lehet, valahányszor a használati és technológiai kritériumok alapján egy kutatási feladat e téma tárgyához tartozik. A más Directorate-General-ban (pl. DG TREN) elvégzett munkával való lehetséges szinergiákat megvizsgálták és az eredmények egyértelműen láthatók a K+F számára beazonosított tételek listáján. Az EU bővítésének következtében az útépítési és (országhatárokon keresztüli) adatcsere felhívása 2008-ban volt, mivel a 2007-es felhívás a biztonság (jelek) és a védelem (adatátvitel) kérdéseire korlátozódott. 20

21 Ami az MÉTP-n belüli egyéb prioritásokat illeti, a közlekedési és szolgáltatási infrastruktúrákhoz tartozó konkrét témák Az ember okozta káros hatások csökkentése elnevezésű F prioritásban, valamint A biztonság és védelem növelése elnevezésű I prioritásban szerepelnek. További együttműködési lehetőség más platformmal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen a D5 Fejlesztés, tervezés, építés és üzemeltetés új vagy nem hagyományos multifunkcionális anyagokkal, vagy nagyobb teljesítménnyel rendelkező hagyományos anyagokkal, alacsony környezeti hatással, nagy tartóssággal, alacsonyabb fenntartási, üzemeltetési költségekkel, és a felhasználók és állampolgárok számára megnövelt kényelemmel kutatási feladatban. 21

22 Úton a fenntarthatóság felé Az építésügyi célok és kutatási irányok e pillére öt prioritást foglal magában. A következő táblázat bemutatja ezeket a prioritásokat és a tíz év alatt hozzájuk rendelt (ajánlott) kutatásra fordítandó támogatási összegeket. 15. Táblázat Úton a fenntarthatóság felé prioritásai Prioritás Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, E 9,75 10,1% víz, alapanyag) F Az ember okozta káros hatások csökkentése 22,50 23,3% A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése G (E prioritás költségtervezetét a D prioritás tartalmazza) Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és H Európáért 0,00 0,0% 57,00 58,9% I A biztonság és védelem növelése 7,50 7,8% Úton a fenntarthatóság felé prioritásai összesen 96,75 100% E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. E1: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése E2: Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése E3: Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása E4: Integrált tervezőeszközök E5: Koncepciók, termékek, eljárások, üzleti modellek a vízhasználat csökkentésére 16. Táblázat Kutatási témák Kutatás típusa Kutatásban résztvevők Költségforrás megoszlása E1 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv alapkutatás 100% pályázati, alkalmazott kutatás 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E2 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E3 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás E4 alap, alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 100% pályázat E5 alkalmazott egyetem, kutatóintézet, multi, kkv 60-70% pályázat 30-40% ipari támogatás 22

23 17. Táblázat "E" prioritás költségei összesen (millió HUF) Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) A prioritásnak összhangban kell lennie a következő prioritásokkal: A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése I prioritás: A biztonság és védelem növelése J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása Együttműködés alakítható ki a következő platformokkal: Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai fókuszterületével, különösen az E1 Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése, az E2 Új építési anyagok és építési rendszerek kifejlesztése és az E3 Környezetbarát építőanyagok termelése, építési hulladékok újrahasznosítása kutatási területeken. Nemzeti Víztechnológiai Platformmal F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése A prioritás az alábbi, támogatásra kijelölt kutatási területeket tartalmazza. F1: Új módszerek, mérési eljárások kifejlesztése F2: Új koncepciók, technológiák és üzleti modellek kifejlesztése F3: A közlekedési és közmű-infrastruktúra hatásainak csökkentése 23

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Szakmai Fórum, 2010. 05. 21. Dr. Matolcsy Károly fıosztályvezetı Kuthi Edvárd pályázati referens ÉMI Nonprofit Kft. Elıadás felépítése A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

TEXPLAT A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

TEXPLAT A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE TEPLAT A MAGYAR TETIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2. pályázat keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv Élelmiszer az Életért Európai Technológiai Platform Megvalósítási Terv Magyar nyelvű kivonat Készült Az NKTH támogatásával Bevezetés Összefoglaló A mintegy 3,8 millió embert foglalkoztató élelmiszer és

Részletesebben

Környezet és energia Operatív Program

Környezet és energia Operatív Program Környezet és energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energiafelhasználás Akcióterv 2009-2010 2010. március I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Munkaközi anyag Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

Részletesebben

az év végére megmutatkozott. A söripar jellemzői 2012-ben

az év végére megmutatkozott. A söripar jellemzői 2012-ben MAGYAR SÖRGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE A magyar söripar 2012-ben a belföldi forgalmazás tekintetében szinten tartotta illetve kis mértékben növelte az értékesítést, míg az exportra vonatkozóan kissé csökkent az

Részletesebben

Budapest, 2010. november

Budapest, 2010. november Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén (HUSK/1001/1.1.2/0046) Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a Regionálna rozvojová

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013 készült a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján 2006. június 21. (módosítva:

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért. Részletes sajtóanyag

Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért. Részletes sajtóanyag Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért Részletes sajtóanyag 1 Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

FELHÍVÁS. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására

FELHÍVÁS. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására FELHÍVÁS Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásaiszakaszolt projektek KEHOP-5.2.4. Magyarország Kormányának

Részletesebben

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában WP3 - Költségvetéstervezés felülvizsgálata munkacsomag Projekt azonosító: ÁROP 2007-1-A-2/ 2009. november 9. TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETŐ

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben