Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

Átírás

1 (HUSK/1001/1.1.2/0046) Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány ( és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín ( együttműködésében készült. További információ: sustain.europeerakademia.hu 2014.

2 A tanulmány célja és feladatköre 1 Tartalomjegyzék 1 A tanulmány célja és feladatköre A fenntartható építés piaca Magyarországon Helyzetkép Az új építés egyik ígéretes részterülete: a passzívházak Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén A Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Magyarország Nemzeti Reform Programja (NRP) A Nemzeti Energiastratégia (NES) II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT II.) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve OFTK Jogszabályi háttér Az energiatanúsítványokról szóló rendelet Az épületek energetikai jellemzőiről szóló rendelet A fenntartható építés finanszírozása Támogatási források Zöld Beruházási Rendszer Zöld Beruházási Rendszer Panel Alprogram Állami energiahatékonysági célelőirányzat Támogatási források a as uniós pályázati időszakban Operatív Programok Nincs összhang a KEHOP és a VEKOP között A megújulós építőipari beruházások állami támogatása Banki finanszírozási források A kis-és középvállalkozások számára elérhető források ROSEFF Hitel (Románia) A lakossági energiahatékonysági beruházások banki forrásai Megoldási javaslatok a finanszírozásra Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben A beruházásokat ösztönző tényezők A beruházásokat akadályozó tényezők... 56

3 A tanulmány célja és feladatköre 2 1 A tanulmány célja és feladatköre Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a kis- és középvállalkozások számára nyitva álló lehetőségeket a fenntartható építés terén. A tanulmány megvizsgálja az általános gazdasági környezetet, a piaci igényeket, a szabályozási kereteket, illetve az elérhető támogatási forrásokat. Ebben a tanulmányban a fenntartható építészet az alábbi részterületeket foglalja magában: energiatakarékos, illetve megújuló energiával működő új épületek építése meglevő épületek megújuló energiával való ellátása meglevő épületek energiahatékonysági célú felújítása Építéshez közvetetten kapcsolódó jogszabályi környezet és finanszírozási források Magyarországon a közeljövőben az új építési megbízások szokatlanul csekély száma miatt elsősorban az energiahatékonysági felújítások jöhetnek szóba, kisebb részben pedig a megújuló energiaforrások, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások. A fenntartható építés elősegítésében kulcsszerepe van az államnak, a kormányzati ösztönző intézkedéseknek, illetve a megfelelő banki konstrukcióknak. Mivel azonban a jelen tanulmány alapvető célja a kis- és középvállalatok lehetőségeinek bemutatása, ezért az állami szabályozást, illetve az uniós támogatásokat csak annyiban mutatjuk be, amennyiben ezek közvetlen üzleti lehetőséget jelentenek a kis és középvállalkozások számára.

4 A fenntartható építés piaca Magyarországon 3 2 A fenntartható építés piaca Magyarországon 2.1 Helyzetkép Magyarország gazdasági válságból való kilábalását erősen akadályozza az alacsony energiahatékonyság, amely azonban a legkisebb költséggel, de a legnagyobb társadalmi és klímavédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos felújítási révén javítható lenne. A nagyjából 4,3 milliós lakásállomány több, mint fele nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek, a középületek esetében ez az arány pedig még ennél is rosszabb. Hazánkban rendkívül sürgető feladat az energiapazarlás megfékezése, mert az importfüggőségünk nagyon magas. A ma Magyarországon felhasznált energia megközelítően 40 %-át az épületeinkben használjuk el, ennek több, mint 60%-a a fűtés és a hűtésre megy el. Legnagyobb CO2 kibocsátók az épületeink, amely még az ipart és a közlekedést is megelőzi ebből a szempontból. A háztartások és a közintézmények a bevételeik nagy százalékát már az energiaszámláikra költik. Azonban egy komplex és jól átgondolt felújítás után a CO2 kibocsátás és fűtési energiafelhasználás mintegy 85%-át is meg lehetne takarítani.

5 A fenntartható építés piaca Magyarországon 4 Az épületek rejtik magukban a legnagyobb primer energia megtakarítási potenciált, hiszen itt reális költségen jelentős energiamennyiség takarítható meg. Az épületek korszerűsítése mellett szól az is, hogy ebben a szektorban lehet leginkább költséghatékony módon elérni az energia megtakarítást. Az Európai Unió egyik fő prioritása az épületek energiahatékonyságának javítása, mert ez bizonyítottan az a terület, ahol a klímavédelmi célokat könnyen teljesíthetjük. Az Európai Unió irányelvei egy a jelenleginél jóval hatékonyabb támogatási rendszer szükségességét írják elő. Mind a környezetvédelmi szempontok, mint az uniós kikötések a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak. Ez a szemlélet jut érvényre az energiatakarékossági és energiahatékonysági programokban

6 A fenntartható építés piaca Magyarországon 5 megfogalmazott célokban és eszközökben. Az elmúlt években nem készült olyan állami program, ami hatékonyan és nagyobb léptékben tette volna lehetővé az épületek energiahatékonysági a felújítását. Ehelyett olyan pályázatokat írtak ki, amelyeknek a forrásai hamar kimerültek, és a pályázói önrész finanszírozásával is sok probléma akadt, és így csak a lakóépületek nagyon kis százalékában sikerült felújításokat megvalósítani. A jelenlegi viszonyok között annak ellenére, hogy lenne igény a felújításra, a támogatási rendszer nem tesz lehetővé olyan finanszírozási konstrukciót, amelyben azok a háztartások is juthatnának támogatáshoz, amelyek nem, vagy csak minimális mértékben rendelkeznek önrésszel. Ez hosszú távon még nagyobb energiakiadásokhoz, energiaszegénységhez és a lakásviszonyok egyenlőtlenségéhez vezet. Az új lakások építése sok évtizedes mélyponton Az elhúzódó gazdasági válság következtében a magyar építőipar soha nem látott mélyrepülésbe került az elmúlt években. Amint azt az 1. ábra is mutatja, az építkezések száma az I. világháború alatti szintre esett vissza. 1. ábra: Lakásépítések száma Magyarországon 2013-ban összesen 7300 új lakásépítés történt, ami a évinek mintegy 17 %-a, és a 2012-es évhez képest is 31 %-kal kevesebb. 1 A saját használatra történő lakásépítések száma jelentősen csökkent, azonban az értékesítésre szánt lakások aránya 43%-ra nőtt végén 4,4 millió lakás volt az országban, ez 0,2 %-kal több az előző évinél. A lakásállomány lassú gyarapodása és a megszűnt lakások számának csökkenése a hazai lakásállomány megújulásának tartós lassulását okozta. (A 100 évenkénti megújuláshoz évi 40 ezer lakást kell építeni. Bár az EU kohéziós és regionális politikája nyomán megvalósuló állami és önkormányzati építkezések bizonyos mértékig biztosítják az építőipari ágazat túlélését, 1 KSH 2013 Magyarország

7 A fenntartható építés piaca Magyarországon 6 az építőipari vállalkozás rég nem látott mértékben mennek csődbe ben egy felszámolási hullámon mentek keresztül az építőipari ágazatok, aminek hatása a 2014-es évben is érzékelhető marad, azonban januárban 343 új építőipari vállalkozás jött létre, de még így is alulmarad a 2600 megszüntetési kérelem mellett. Márpedig a magyar gazdaság trendjei csak lassan látszanak változni. Az Európai Bizottság 2013-as előrejelzései szerint 2 a GDP 2014-ben 2,4 %-kal fog növekedni. Az építőipar területén végre látható a fellendülés a 2014-es jelentések szerint. Áprilisban 27,2%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene, az egy évvel korábbihoz képest ábra: Az építőipari termelés volumene Az általános építőipari viszonyok a fenntartható új építésre is hatással vannak. A kevés új építésű ház között akadnak fenntarthatóság szempontjából példaértékű házak, és a módosabb magánemberek is szívesen építenek passzívházakat, illetve energiatakarékos házakat, az építtetők többsége azonban elsősorban a lehető legkisebb ebb kezdeti bekerülési költséggel akarja felépíteni a házát ábra Felújítási hitelek és lakás vásárlási hitelek (forrás: FHB Bank Zrt.)

8 A fenntartható építés piaca Magyarországon 7 A 7/2006-os rendelet módosítása szerint 2019-től minden új középületet, 2021-től pedig minden egyéb új épületet közel nulla energiaszinten kell majd megvalósítani, és ezeknél az épületeknél a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell nyerni. A pályázati forrásokat felhasználó épületeket január 1-jétől újonnan meghatározott, költség-optimalizált követelményszinten kell kialakítani, és 2018-tól a szabályozás minden egyéb épület építése és felújítás esetén is kötelező lesz, az erről szóló jogszabály-módosítás 2014 március elején jelent meg. 4 A beruházások iránti kereslet A fenti helyzetet árnyalja. hogy a nehéz viszonyok között fennmaradó építőipari aktivitás folyamatosan tevődik át a felújításokra. Mivel a felújítások jelentős része nem engedély-köteles, az energiahatékonysági beruházások alakulásáról nincsenek átfogó statisztikák. Közvetett bizonyíték a lakásfelújítások súlyának növekedésére, hogy a felújítási célú hitelek száma egy ideje meghaladja az új lakásokra adott hitelek számát, amint azt a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. is mutatja. Ezen túlmenően az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2014-es felméréséből 5 kiderül, hogy az elmúlt 3 évben a lakosság egy része hajtott végre valamilyen energetikai tárgyú lakásfelújítást, és a következő 3 évben is kb. ilyen arányban terveznek ilyen beruházásokat. Itt tehát a romló gazdasági viszonyok ellenére sem várható visszaesés

9 A fenntartható építés piaca Magyarországon Az új építés egyik ígéretes részterülete: a passzívházak Az energiahatékony épületek építésének elősegítése még nem volt elsődleges szempont az országos településrendezési és építési követelmények megalkotásánál, ezért az egyéb kívánt célok elérése jellemzően nem került összhangba az energiahatékonysági megfontolásokkal. A passzívház-építés nem konkrét építési rendszer, sokkal inkább az építészetben és az építőiparban elterjedt megoldások tudatosan energiafogyasztást csökkentő felhasználását jelenti. Az ismert építőanyagokból létrehozható nagyon jó minőségű ház, amely azért más, mint a hagyományos házak, mert megfelel három követelménynek: légtömörség fajlagos primerenergia szükséglet fajlagos fűtési energiaigény A passzívház építési módot Németországban a Passivhaus Institute Darmstadt fejlesztette ki és fogalmazta meg, és ezt az építési módot alkalmazzák nemzetközileg is. Magyarországon a KIVÉT-PHA Minőségi Passzívház 6 minősítési rendszert alkalmazzák, ami a magyar viszonyoknak megfelelően lett kialakítva és kompatibilis a német Passivhaus Institute minősítésével. A tanúsító védjegyet 2006-ban vezették be, a KivÉt pályázatok értékelése a benyújtott dokumentumok alapján történik, a Minősítő Tanács által felkért független szakértő végzi. A KivÉt védjgy odaítéléséről a szakértői jelentés alapján a Minősítő Tanács szótöbbséggel dönt. Ahhoz, hogy az épület megkapja a minőségi passzívház minősítést, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: 1. Fajlagos éves fűtési energiaszükséglet maximum 15 kwh/(m2/év) vagy fajlagos fűtési hő szükséglet maximum 10 W/m2 2. Fajlagos éves primerenergia-szükséglet maximum 120 kwh/(m2/év) 3. Nyári túlmelegedés gyakorisága maximum 10% 4. Nyomásteszt n50 maximum 0,6 1/h A minőségi passzívház mellett több kategóriát is megkülönböztetünk. Ezek a következőek: 1. Passzívház közeli épület 6

10 A fenntartható építés piaca Magyarországon 9 Ez annyiban tér el a passzívháztól, hogy az éves fűtési energiaszükséglete maximum 25 kwh/(m2/év) lehet. 2. Alacsony energiaszintű épület Ennél a típusnál éves fűtési energiaszükséglet maximum 40 kwh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h. 3. Passzívház komponensekkel felújított épület Az éves fűtési energiaszükséglet max. 35 kwh/(m2/év) lehet. 4. Alacsony energiaszintre felújított épület Az alacsony energiaszintre felújított épületnél az éves fűtési energiaszükséglet maximum 50 kwh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h. A passzívház kritériumok szerint felújított épületekben kellemesebb élni, hiszen a komfortérzet és a levegő minősége is javul. Az ablakok és a falak felületi hőmérséklete a felújítás után a sarkoknál is olyan meleg lesz, hogy nem alakul ki páralecsapódás. A szellőztetőrendszer folyamatosan gondoskodik arról, hogy a lakásban friss levegő legyen. A penészképződést ezzel szinte teljesen ki lehet zárni. A passzívház komponensek beépítésével a meglévő épületek fajlagos fűtési energiaigénye kwh/m2 értékre szorítható vissza éves szinten. Így ez akár 90%-os megtakarítást is eredményezhet. A magyar lakóházak átlagos éves fűtési energiaigénye 148 kwh/m 27. Amennyiben a házat a felújítjuk passzívház elemekkel (30 cm szigetelés, háromrétegű ablak, hővisszanyerős szellőztetés), ez az érték akár 30 kwh/m 2 -re is csökkenhet évente. Ami azt jelentené, hogy a passzívház éves fűtési költsége kevesebb, mint a hagyományos házban az egyhavi fűtésszámla. Azonban egy ház meglévő adottságain csak aránytalanul nagy ráfordítással lehet változtatni, így felújítással szinte soha nem tudunk olyan jó energetikai eredményt elérni, mint új építéssel. Az épület kompaktsága, benapozottsága mind olyan tényező, amin csak minimális mértékben lehet változtatni. Ezért a felújítások esetében a 30 kwh fajlagos fűtési energiaigény elérése a cél. Míg a 15 kwh érték tekintetében minőségi passzívházról beszélünk, addig a kwh közé eső épületek passzívház közeli épületnek tekintendők a magyar minősítési rendszer alapján. 7

11 A fenntartható építés piaca Magyarországon ábra: A passzívház működése A magyarországi építési szabályozás alapja a 253/1997. (XII. 20) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban OTÉK) 8. Az OTÉK rendelkezik az országos szabályozásról, ezt részletezi, esetenként szigorítja a helyi szabályozás. Az épülethatároló szerkezettel szemben még van egy fontos kritérium, ami segíti azt, hogy a ház energiafelhasználás ne legyen pazarló, és így az ökológia lábnyoma is alacsony maradjon. Fontos követelmény, hogy az éves primerenergia-igény ne haladja meg az 1 m 2 -jutó 120 kwh értéket. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, két fontos alapelvnek kell megvalósulnia. Az egyik az épület hőveszteségének csökkentése, a másik pedig a hőnyereség növelése. A legalapvetőbb eszköze a megvalósításnak a hatékony tervezés. A tervezési terület környezeti feltételeinek, a klimatikus viszonyok ismerete mellett kiemelt eszköz az épület megfelelő tájolása, a tömegformálás, valamint az optimális terület és lehűlő felület arány megfelelő konstellációja. Emellett nem elhanyagolható az ablakok mennyisége és mérete, valamint az árnyékolási megoldások megfelelő összehangolása. Ezen tényezők alkalmazásával lehetünk a legnagyobb hatással a jövendő épület energiaigényére. A műszaki megoldások tekintetében a legfontosabb a megfelelő minőségű, egyenletesen hőszigetelt és hőhidaktól mentes épületburok. Ennek 8 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (

12 A fenntartható építés piaca Magyarországon 11 a szerepe az épület hőveszteségének csökkentése miatt jelentős. A buroknak a részeit képezik a megfelelő méretű, mennyiségű és jó helyre tájolt nyílászárók. Az ablakoknak a hőveszteség csökkentése mellett kiemelt szerepük van a napsugárzáson keresztül a hőnyereség maximalizálásában is. Kiemelendőek még a szerkezeten a csatlakozási pontok is, hiszen ezeknek minél légzáróbbnak kell lenniük.

13 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 12 3 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén A fenntartható építészet kapcsán a kormányzati stratégia homlokterében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások elterjesztése áll. Az épületek energiahatékonyságának javítását számos kormányzati stratégia és program határozza meg célként. A dokumentumok mind kiemelik, hogy az épületenergiahatékonysági és megújuló energia-beruházások egyszerre szolgálják a gazdaságfejlesztést, az energiafüggőség csökkentését, a munkahely-teremtést és a környezetvédelmet. A legfontosabb stratégiai dokumentumok a következők: 1) Nemzeti Együttműködés Programja, 2) Új Széchenyi Terv, 3) Magyarország Nemzeti Reform Programja, 4) Nemzeti Energiastratégia, 5) II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, 6) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, 7) OFTK. Ezen anyagok fenntartható energiapolitikára vonatkozó megállapításait az alábbiakban gyűjtöttük össze: 3.1 A Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) 9 A májusában elfogadott NEP szerint: Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10%-ának felújítása építőipari munkahelyet teremtene és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná. 3.2 Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Az januári ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési programja 10 szerint: Az épületenergetikai fejlesztések hatására várhatóan ezer új munkahely létesül, és 10 éves időtávon belül az államháztartás többletkiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit. Az épületenergetikai fejlesztések élénkítik az építési termékek, épületgépészeti anyagok gyártását, a megújuló energiafajták alkalmazását elősegítő technológiák elterjedését, így a megvalósuló új beruházások jelentős többlet áfa és szja bevételt jelentenek, illetve javítják a hazai kis- és középvállalkozások gazdasági versenyképességét. Az épületenergetikai fejlesztések ösztönzése kiváló lehetőséget jelent a gazdaság élénkítésére rövidtávon akár egy éven belül az építőipari kis- és

14 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 13 középvállalkozások megrendeléseinek növelése által, 3 5 éven belül pedig a lakossági fogyasztás növekedése miatt, amelynek forrását a fejlesztések eredményeként képződő energiamegtakarítás kínálja majd. 3.3 Magyarország Nemzeti Reform Programja (NRP) 11 Az Európai Unió összes tagállama elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia mellett. Azonban, mivel minden tagország különböző gazdasági körülményekkel rendelkezik, a tagországoknak a saját céljaikat az EU céljainak megfelelően kell kialakítaniuk, ezért a tagországoknak el kell készíteniük saját programjaikat, hogy megmutassák, az irányelvek és lépések milyen módon tudják fenntartani a növekedést és a munkahelyeket az Európa 2020céljaival összhangban Az új, 2020-as célszám az energiamegtakarítás tekintetében 10%-ról 18%-ra változott. Ez az elsődleges energiafelhasználás esetében 1113 PJ, a véső energiafelhasználás tekintetében legfeljebb 760 PJ fogyasztási szint elérését jelenti. A megújuló energiák részaránya a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 9,6%-ra növekedett. A megemelt célszámok egyrészt ambiciózusak, jelezni hivatottak, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint - összhangban az Európai Unió elvárásaival - hangsúlyos szerepet tölt majd be a as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét. Mégis van egy szépséghibája a megemelt energia-megtakarítási célszámnak: 2012-re már kormányzati intézkedések nélkül is 1000 Petajoule (PJ) alá esett a teljes magyar energiafelhasználás. Ez alapvetően a 2008-ban kezdődött recesszióval indokolható, ami azonban egyelőre nem jelenik meg az NRP jövőképében. Az NRP szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2020-ra 1350 PJ lenne az ország energiafogyasztása, azaz a mai fogyasztási szint 135%-a. Összehasonlításul, az utóbbi évtizedek statisztikái alapján Magyarország teljes tényleges primer energiafelhasználása 1990-ben volt a legmagasabb, 1200 PJ 11

15 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén ábra Az energiafelhasználás alakulása A NERP szerint: Magyarország csak akkor tud megfelelő választ adni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatására, a világszerte növekvő energiaigényre, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan változására, ha a gazdásági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőséggel bírnak. A NERP konkrét energiahatékonysági nysági intézkedéseket is meghatároz. Ezek: Állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületek energiafogyasztásának és energetikai állapotának mérésére irányuló adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszer létrehozása. A cél egy adatszolgáltatási rendszer er kidolgozása, amely az állami és önkormányzati tulajdonban lévő épületek energiafogyasztásának és energetikai ergetikai állapotának mérését, monitoringját szolgálná. A kapott adatok segítségével a prioritásoknak és alapelveknek megfelelően en tervezhető, kivitelezhető az érintett épületek komplex energetikai felújítása. Iparosított technológiával épült lakóépületek komplex energia-hatékony felújítása és új energia-hatékony építés ösztönzése. Az intézkedés közvetlen célja a lakóépületek energetikai korszerűsítése sítése révén az Energiahatékonyság javítása. Az intézkedés keretében támogatási programok ösztönzik iparosított technológiájú lakóépületek komplex épületenergetikai felújítását, illetve új energia-hatékony lakóépületek építését. Hosszú távú cél ezen kívül a lakóépületek ek korszerűsítése révén

16 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 15 fenntartható, élhető lakókörnyezet kialakítása és a lakók életszínvonalának minőségi javulása. Ipari szereplők (kiemelten KKV-k), valamint közfeladatot ellátó, de nem közintézményi épületek komplex energia-hatékony felújítási tevékenységének támogatása. Az intézkedés célja az ipari energiahatékonyság mérhetővé tétele, az ipari szereplők hatékonyabb energiafelhasználását célzó audit és monitoring rendszer standardizálása, valamint a nemzetközi példák alapján hosszú távú önkéntes kötelezettségvállalásra irányuló megállapodások megkötése. Motiváló szabályozási környezet és elismerési rendszer kialakítása. Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Az Épületenergetikai Stratégia kijelöli a Komplex Épületenergetikai Program céljait, és meghatározza a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket (támogatási, K+F, minőségbiztosítási, oktatási-képzési, információszolgáltatási és szabályozási területeken). 3.4 A Nemzeti Energiastratégia (NES) 12 A NES-t az Országgyűlés október 3-án fogadta el. Az alábbi megállapításokat tartalmazza: a) Energiatakarékosság. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövid távon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Ezért a meglévő épületállomány különös tekintettel a középületekre felújítása prioritás. Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-al való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós irányelvekkel összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. 3.5 II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT II.) 13 A október 25-én elfogadott NEHCsT II. egy sor intézkedést határoz meg az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében. Ez a dokumentum amely minden tagállamra kötelező érvényű ig céloz meg éves szinten egy százalékos /2011. (XI. 8.) Korm. határozat: Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra

17 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 16 csökkentési arányt (2007-től 2016-ig terjedő időszakra) és rendel ehhez eszközöket. Ezek közül a legfontosabbak: ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram folytatása (pályázati mechanizmus, állami ESCO). A cél a ezen belül az iparosított technológiával épült lakóépületek számszerűsíthető emisszió csökkentést és energia megtakarítást eredményező felújítása, gépészeti rendszereinek, berendezéseinek a korszerűsítése; Egyedi mérések, mini hőközpontok alkalmazása a távhőszolgáltatásban (pályázati mechanizmus, állami ESCO); Épületenergetikai követelmények alkalmazása és szigorítása. A 7/2006.(V.24.) TNM rendelet szerinti új előírások a korábbi hőtechnikai követelményekhez képest mintegy 30%-kal szigorúbbak. Az elérhető megtakarítások realizálása érdekében a követelmények betartását szigorúan ellenőrizni kell; Épületek energetikai tanúsítványának elterjesztése; Energiahatékonysági szaktanácsadói hálózat működtetése; Energiahatékonysági oktatási-képzési anyagok kidolgozása; Új energiahatékony lakóépületek építése; Hagyományos technológiával épült lakóépületek komplex energetikai felújítása; Háztartási kazánok energiahatékonysági követelményeinek a meghatározása, és időszakos felülvizsgálata; Háztartási kazánok, gázbojlerek és klímák eco címkézése; Közintézmények energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus); ESCO típusú beruházások szabályozás oldali elősegítése; Zöld közbeszerzés: energiahatékonyság információk, kritériumok a közbeszerzési eljárásokban 6. ábra A megújuló energiaforrások tervezett részaránya

18 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 17

19 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A 2009/28/EK irányelvnek 14 megfelelően a december 22-én elfogadott cselekvési terv 15 fő célkitűzése, hogy 2020-ra a végső energiafelhasználáson belül 14,65%-ra növekedjen a megújuló energia-felhasználás aránya Magyarországon. Ebben az épületszektornak és beruházásainak is nagy szerepe van, amit az irányelv a 13. cikkének (4) bekezdése is kiemel. A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen. A cselekvési terv, amelyet a kormánynak kétévente felül kell vizsgálnia 16, a fenti célok eléréséhez szükséges intézkedéseket határozta meg. 8. intézkedés: A megújuló energiahordozó felhasználás növelését biztosító beruházási támogatások között: pénzügyi ösztönző intézkedések bevezetése (és folytatása) a cél, vissza nem térítendő támogatási rendszereken (KEOP, KEHOP, ZBR, ÚVMP) keresztül. 9. intézkedés: A következő új fejlesztési periódusban ( ) önálló energetikai operatív program indítása (kb. 800 Mrd Ft forráskerettel, amely megújuló energiaforrások ösztönzését és energiahatékonyságot egyaránt támogat): szintén pénzügyi ösztönző bevezetése. A jelenleg körvonalazódó KEHOP programról lásd az pontot. 10. intézkedés: Közösségi finanszírozású források, programok: pénzügyi ösztönző intézkedések az EU által közvetlen kiírásra kerülő pályázati forrásokra alapozva (NER 300, EGT/ NORVÉG Alap, Cost, CIP, IEE, SAVE, Altener, STEER, TEN-E, FP7, JPI, South East Europe, Central East Europe stb.), amelyek a KKV, önkormányzati, közintézményi, kutatói, stb. szektor számára elérhetőek intézkedés: Magasan kvalifikált zöldgalléros munkahelyteremtés a) Új zöld know-how bevezetéséhez, sorozatgyártásához kapcsolódik b) Meglévő zöld technológia adaptálása, gyártása, forgalmazása c) Hagyományos környezetbarát, 14 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/28/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről 15 %B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf 16 A következő felülvizsgálat határideje december %B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

20 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 19 energiahatékony építészeti technológiák d) Zöld kistérség Zöld mentor e) Zöld KKV Zöld munkahely: pénzügyi ösztönző intézkedések, a meglévő és 2014 utáni operatív programok forrásain keresztül (pl. TÁMOP, GOP, OFA). 19. intézkedés: Épületenergetikai szabályozás (előírások) összhangban a RED 13. cikk (4) bekezdésével: jogszabályi intézkedés a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet alapján, amelynek célja új épületek építése, valamint a meglévőek felújítása során a műszaki, technikai és gazdasági feltételekhez igazodóan a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazása (pl. kötelező részarány előírása 4 lakásos vagy annál nagyobb társasházak esetén, 250 m2-t meghaladó irodaépítés esetén). 20. intézkedés: Zöld finanszírozás, ennek keretében a Zöld Fejlesztési Bank létrehozásának megvizsgálása: pénzügyi jellegű intézkedés, amelynek célja zöld beruházások finanszírozására pénzügyi alapok kialakítása. 23. intézkedés: Kapcsolódó iparágak fejlesztése Zöldgazdaság-fejlesztés (napelem, kollektor, kazán és egyéb megújuló berendezések gyártásának fejlesztése): pénzügyi ösztönző intézkedés a jelenlegi és 2014 utáni gazdaságfejlesztési operatív programokon keresztül az ipari szektor, kkv-k számára. 27. intézkedés: Középületek épületenergetikai programja: jogi szabályozás és pénzügyi ösztönzés kormányzati szervek, közintézmény-fenntartók számára a megújuló energia irányelv 13. cikk (6) bekezdésével összhangban a középületek korszerűsítése során megújuló energiaforrások fokozott beépítését elősegítendő. A fenti intézkedések közül több nem indult el a cselekvési tervben megjelölt időpontban, pl. a zöld bank felállása január 1-től. Részletesebb információt a közeljövőben tervezett intézkedésekről a cselekvési terv felülvizsgálata adhat.

21 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén OFTK Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal 18 elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). A dokumentum, mely a korábbi Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK) integrálásával készült, rögzíti az ágazati fejlesztésiés a területfejlesztési célokat, valamint összehangolja azokat. A koncepció a as uniós tervezéshez is kiinduló alapot ad. A koncepció az 1254/2012 (VII. 19) kormányhatározat 19 alapján készült. 1. A területfejlesztési politika funkciói és alapelvei a. Az OFTK kijelölte az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás rendszerét, megteremtve a területi szempontok racionális érvényesítésének lehetőségét, mint az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A Koncepció célja, hogy hosszú távon kijelölje a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén a társadalmi és gazdasági fejlesztések irányait, irányt mutasson a közszféra, a piaci szféra és a civil szféra együttműködésében. A meghatározott célok végrehajtásához célzott irányokat jelöl ki, amik megalapozhatják a as tervezési időszakot. Így azokra a kitörési pontokra és válságterületekre fókuszálhat, amelyek az ország hosszú távú fejlődését szolgálhatják. A dokumentum a fejlesztéspolitika eszközeivel szeretné segíteni azt a nemzetgazdasági fordulatot, amelyen keresztül a magyar gazdaság és társadalom tartós növekedését idézhetné elő. Ennek kiemelt eleme a gazdasági stabilitás, a társadalmi felzárkóztatás, a hazai vállalkozások megerősítése, versenyképességük javítása és a helyi gazdaság élénkítése. A harmadik kiemelt terület a társadalmi és gazdasági fejlődést biztosító természeti erőforrások használata, ezen keresztül a fenntartható gazdálkodás és a környezetvédelem. Az OFTK fejlesztési koncepciója az építő- és építőanyag ipar terültén Az építőipari tevékenység az ingatlan- és infrastruktúra- fejlesztés igényeinek kielégítéséből, intézményi és kereskedelmi építmények, lakások építéséből, valamint a meglévő épületállomány korszerűsítéséből áll. Ahogy már az 1. fejezetben is utaltunk rá, Magyarországon történt a legnagyobb visszaesés az építőipar tekintetében

22 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 21 A magyar építőipari vállalkozásoknak nincsenek megfelelő anyagi helyzetben, eszközellátottságuk gyenge, és a fejlesztésekhez nincsenek forrásaik, azonban ennél nagyobb probléma, hogy a minőség szempontjából sem képviselnek elégséges álláspontot. Az adóterhek magas volta miatt jelentős a feketemunka aránya is. Tehát sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem kielégítőek. Fejlesztendő célok: Versenyképes és tőkeerős építésgazdaság kialakítása A szakmai morál helyreállítása, a tisztességes vállalkozói környezet megteremtése Az építési folyamat szereplői, feladatainak felülvizsgálata Az építőiparhoz kapcsolódó szakképzések felülvizsgálata Szakmai segédletek kidolgozása A tartozások visszaszorítása Az épületek energiahatékony felújítása Az Uniós közleményben foglaltak alapján az épületek energia-teljesítményének egyértelműsítése, Az állami intézményrendszer védelme Országos decentralizációs törekvés, amelyben Budapesttel szemben a vidéki városok is vonzóak lehetnek a befektetők számára Az állam aktívabb szerepvállalása Önrész biztosítása A hazánkban gyártott építőanyag termékek tudatos felhasználása A magyar építőanyag gyártás kultúrájának megtartása Szabályozó eszközökkel elősegíteni a magyar vállalkozók sikerét a befektetők Fejlesztési források Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósításának elsődleges eszközei a pénzügyi források, döntő részben uniós források, kisebb részben a nemzeti költségvetésben biztosított hazai fejlesztési források. A kohéziós források esetében várhatóan kevesebb forrás áll majd rendelkezésre hazánk számára, mint ban, a vidékfejlesztési források esetében a források nagyságrendileg nem csökkennek a várakozások szerint. A költségvetés feszes helyzetét tekintve a nemzeti fejlesztési források korlátozott szerepet vállalhatnak a fejlesztéspolitika finanszírozásában, azonban az uniós források által nem finanszírozott területeken szerepük fontos lehet. Az állami fejlesztéspolitika célkitűzéseinek megvalósítása elsősorban a fejlesztéspolitika finanszírozási rendszerének hatékonyságán múlik. Az igények realizálása, a

23 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén 22 költségvetési keretek meghatározása és a fenntarthatóságra épülő finanszírozási rendszer a hatékonyság kulcsa. Egy összehangolt, és átlátható támogatási rendszer kialakítása elengedhetetlenül fontos: Össze kell hangolni a támogatási rendszereket időben, támogatási területben és a pályázati feltételeknek megfelelően A társfinanszírozáson felül szükséges a haza források elosztási rendszerét az uniós rendszerekhez igazítani Egységes, közérthető és nyilvános pályázati nyilvántartási rendszert kell létrehozni, hogy hatékonyan működjön az információellátás Stabil pályázati rendszereket kell működtetni, lehetőség szerint több körös kiválasztási rendszerrel Forráskoncentráció A hazai támogatáspolitika területén, de főleg a területfejlesztési politikába szereplő források esetében hangsúlyosan kell figyelembe venni a koncentráció elvét, mind földrajzi szinte, mind pedig a beavatkozási terület szerint. Speciális területi koncentrációs követelmény, a társadalmi gazdasági szempontból az elmaradott térségek pozitív megkülönböztetése

24 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén ábra Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

25 Jogszabályi háttér 24 4 Jogszabályi háttér 4.1 Az energiatanúsítványokról szóló rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 Kormányrendelet értelmében január elseje óta minden 50 m2-nél nagyobb lakás eladása vagy bérbeadása alkalmával kell energiatanúsítványt készíteni. A tanúsítvány jellemzően ezer forintba kerül és a Magyar Mérnöki Kamara által akkreditált tanúsítók jogosultak ilyen tanúsítványok készítésére. A tanúsítvány egy példája látható a 8. ábra. 8. ábra: Tanúsítvány egy alföldi vályogházra Bár csak nemrég vezették azokat be, a tanúsítványok viszonylag ismertek a lakosság körében, az Energiaklub felmérése szerint a megkérdezettek 18%-a már látott energiatanúsítványt. Sajnos azonban az emberek nagy része még nem látja, hogy milyen haszna származhat a tanúsítványból, hiszen ugyanezen felmérés szerint a felújítani

26 Jogszabályi háttér 25 tervezők ¾-e nem akar tanúsítványt csinálni a felújítás kapcsán, azaz szakértő bevonása nélkül akarja eldönteni, hogy melyik beruházás a legmegfelelőbb. Pozitív fejlemény, hogy a tanúsítványokról szóló rendelet 2013 januárjában életbelépő módosítása nyomán nehezebb lesz elkerülni a tanúsítvány készítését, és így fokozatosan egyre több ember ismerheti meg annak előnyeit. A legfontosabb új szabályok: az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült. már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 m2 felett volt kötelező); az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll; az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette; a tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni; a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőségellenőrzés is. 4.2 Az épületek energetikai jellemzőiről szóló rendelet A kormányzati stratégiák egyik központi eleme az épület-energiahatékonysági követelmények felülvizsgálata. Ma a 7/2006(V.24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőit. A jelenlegi szabályok több területen is elmaradnak a szomszédos országokban érvényben levő értékektől márciusában a 7/2006-os rendelet módosítása szerint 2019-től minden új középületet, 2021-től pedig minden egyéb új épületet közel nulla energiaszinten kell majd megvalósítani, és ezeknél az épületeknél a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell nyerni. A rendelet az épület felújításakor az alábbi követelményeket állítja: 6. (1) Meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési vagy szerelési tevékenységgel érintett épületelemek közül a határoló- és nyílászáró szerkezeteknek meg kell felelniük a hőátbocsátási tényező követelményértékének..

27 Jogszabályi háttér 26 Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének 20 (EPBD) célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költségoptimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el. Az EPBD kötelezi a tagállamokat, hogy 2020 végéig minden új épület közel nulla energiaigényű legyen Az Új Széchenyi Tervben foglaltak szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése elengedhetetlen. E szerint a közötti időszakra a megfogalmazott célértékek: i) új építés esetén 2020-ra az energiahatékony épületek ösztönzése (25kWh/m2év); ii) a hatékonysági beruházásoknál 60%-os megtakarítás elérése. Az EPBD-t a Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK irányelve szerint ötévente felül kell vizsgálni, ez a munka jelenleg folyamatban van. A tagállami szabályozásnak biztosítani kell azt is, hogy a standardok költség-optimális szintre legyenek beállítva. A költség-optimalizálási számítások 21 most zajlanak az ezt részletesen szabályozó EU Bizottsági Rendelet 22 alapján, amelyek elkészültével várhatóan kötelezővé válik a szabványok szigorítása. Több szempontból is fontos, hogy az új standardok a költség-optimalizálás keretein belül a legnagyobb energiahatékonyságot jelentő megoldásokat írják elő, és a 2020-as közel nulla standard bevezetése előtt egy közbenső lépcsőt is beiktassanak. Ez ugyanis: elősegítené az építőipar alkalmazkodását az új, egyre komolyabb követelmények megjelenését kiszámíthatóvá tesszük; megelőzné, hogy a ma épülő új házak még élettartamuk elején elavultakká váljanak; biztosítaná, hogy hazánk ne a más tagállamokban már nem szabványos építőanyagok lerakóhelye legyen. (Figyelemre méltó, hogy minden szomszédos EU-állam már szigorúbb szabványokat alkalmaz.) Az EPBD 5. -a foglalkozik az ún. alternatív rendszerekkel. Alternatív rendszerek alatt megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert, a kapcsolt energiatermelést, a táv- vagy tömbfűtést és -hűtést, vagy a hőszivattyús rendszert kell érteni. 20 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) A BIZOTTSÁG 244/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről

28 Jogszabályi háttér 27 Az (1) alapján új épületnek az építése esetén a tervezési programban és az építészetiműszaki dokumentációban vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét. A (4) szerint meglévő épület jelentős felújítását megelőzően az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és a gazdaságos megvalósíthatóságot ( ) vizsgálni és dokumentálni kell. A rendelet tehát csak a vizsgálatot (műszaki, környezeti és gazdaságossági szempontból) és annak dokumentációját írja elő, kötelezettséget megújuló energia-technológiák alkalmazására nem tartalmaz.

29 A fenntartható építés finanszírozása 28 5 A fenntartható építés finanszírozása 5.1 Támogatási források Zöld Beruházási Rendszer A 2059/2007 (IV.3.) Kormány határozatnak megfelelően, amelyben a Kormány felhatalmazza a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert, hogy dolgozza ki a kibocsátáskereskedelemből származó bevételek felhasználásának elveit és intézményi kereteit, 2008-tól ún. Zöld Beruházási Rendszer került felállításra. A ZBR lényege, hogy csak olyan intézkedéseket támogathat, amiket az üvegházhatású gázok csökkentését hivatottak elérni. Ezek az intézkedések a ZBR támogatása nélkül csak rosszabb minőségben, vagy egyáltalán nem tudnának megvalósulni. A támogatott projektek esetében el kell számolni az elért kibocsátás csökkentéssel a kiotói egységeket vásárló partnerek felé. A ZBR a hagyományos épületek esetében az energiatakarékos felújítás keretében ad támogatást a megújuló energiaforrások alkalmazásához is. A ZBR keretében az NFM 2012 nyarán hirdette meg fűtéskorszerűsítési pályázatát, 23 amelyben családi házak és négy lakásnál kisebb társasházak pályázhattak 40%-os utófinanszírozásos támogatásra. Az 1 Mrd forintnyi forrást alig egy hét alatt felszívta az 1068 nyertes pályázó. Az önrészt és az előfinanszírozást a pályázóknak kellett biztosítaniuk. A kazán-felújítási pályázaton a XII. kerület lakói az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás több mint négyszeresét kapták egy főre számítva. A támogatási döntések elemzéséből látszik, hogy leginkább a gazdag kerültekben lakókon segített a kormány, amikor 40%-os utófinanszírozásos állami támogatást kínált, kedvezményes hitel nélkül. A magyarok túlnyomó része nem képes előteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, csak akkor lenne képes pályázni, ha önrész nélküli kedvezményes hitelt is kapna a beruházáshoz BAtmutat%C3%B3.pdf

30 A fenntartható építés finanszírozása Zöld Beruházási Rendszer Panel Alprogram A Kormány még 2009-ben hirdette meg a Panel II. nevű panel felújítási programot, amelyben a felújításokat az üvegház-kvóták nemzetközi eladásából származó bevételekből tervezte fedezni. Azonban a 700 befogadott pályázatból 2010-ig csak 16-ot tudtak finanszírozni. A szén-dioxid-kvóták értékesítéséből 3 milliárd forintot ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Panel II. program pályázatainak finanszírozására. Ebből 104 lakóközösség valósíthatja meg tervezett energetikai fejlesztéseit, a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét és a fűtéskorszerűsítést. A minisztérium összesítése szerint a felújítások több mint család otthonát érintik, ráadásul 6,5 milliárd forint összegű megrendeléshez segítik az építőipari vállalkozásokat ben a kormány arról döntött, hogy a társasházak energetikai felújítását célzó pályázatokat a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelemének bevételeiből fedezik. Az év áprilisától így érkezett összesen 13 milliárd forintnyi támogatás 242 lakóépületnek végén csak kisebb pénzinjekciót kapott a program: a költségvetés módosításával 1,63 milliárd forintot csoportosítottak át erre a célra, 2013 februárjában pedig további 4,56 milliárd forintot. A lassan csordogáló támogatások nem kevés fejtörést okoznak a pályázói oldalon, hiszen az elmúlt négy évben nemcsak a finanszírozási feltételek, de a technikai lehetőségek is jelentősen megváltoztak. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ezért térítésmentes műszaki és gazdasági tanácsadást nyújt a beadott pályázatok módosításához. A mostanáig megítélt összesen 16,7 milliárd forint állami támogatás több mint 30 ezer lakás felújítását teszi lehetővé, és mintegy 50,1 milliárd forintnyi megrendelést biztosít a hazai építőiparnak. A felújítások közel 197 millió KWh/év energia-megtakarítást eredményeznek, és 45 tonna/év feletti mennyiséggel mérséklik a hazai szén-dioxid kibocsátást. Az elnyert pályázatok kivitelezéséhez további 4,2 milliárd forint hiányzik. A pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. várja a pályázati felülvizsgálat eredményéről korábban értesített társasházak válaszlevelét a még rendelkezésre álló pénzek odaítéléséhez végén a volt nemzeti fejlesztési miniszter előrevetítette egy Panel III program indítását, amely a következő hét évre kiszámítható módon nyújtana támogatást a szigetelni, kazánt cserélni, nyílászárót cserélni kívánóknak. Évi 54 ezer lakás kerülne felújításra majd, évi 70 Mrd Forintnyi forrásból, azaz egy lakásra 1,3 M Ft jutna. Az NFM tájékoztatásából kiderült, hogy a források egyharmada (évi kb. 23,8 Mrd Ft) az EUs forrásokból, pontosabban a KEHOP-ból származna.

31 A fenntartható építés finanszírozása 30 A tervezett források (feltéve, hogy a kétharmad is állami lami forrásokból származik, akár hitel, akár vissza nem térítendő támogatás formájában) a szakmai szervezetek által megfogalmazott lakossági energiahatékonysági beruházási forrásigényeknek megfelelnek: Az öt szakmai szervezet. köztük a MEHI támogatásával novemberben megjelent Hazai Hatékonyság program évi 40 ezer lakás felújítását szorgalmazta évi 60 Mrd Forintból, amelyből 20 Mrd Forint származna a KEHOP-ból. 5.2 Állami energiahatékonysági célelőirányzat A magyar költségvetés rendszeresen biztosít kisebb támogatási összegeket az épületek energiahatékonyságára, általában 40-50%-os vissza nem térítendő támogatás formájában. E források kihelyezését jelenleg az Építőipari Minőségügyi Nonprofit Kft. intézi ben a kazáncserét támogatták, 2013-ban a társasházak komplex energiahatékonysági felújítását. Amint azt az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. mutatja, ezek a források sosem voltak túl nagyok, legföljebb pár ezer lakás felújítását tudták segíteni, és ezek az összegek is évről évre csökkennek. A források ötletszerűen, szinte egyik napról a másikra kerülnek kiírásra, és a kiírás után pár nappal rendszerint ki is fogynak 10. ábra: Épület-energetikai energetikai célelőirányzat

32 A fenntartható építés finanszírozása Támogatási források a as uniós pályázati időszakban Uniós támogatási források 2015-től Jelentős, bár még egyelőre pontosan nem felmérhető változásokat hoz az energiahatékonyság és a megújulók finanszírozásában a as uniós támogatási időszak. Az új hétéves pénzügyi tervezési időszak több szempontból is gyökeres változást jelent a korábbi as időszakhoz képest: A források 20%-át az éghajlatváltozás elleni harcra kell költeni, aminek egyik fő eszköze az energiahatékonyság, épület-energetikai beruházások finanszírozása. Lehetővé, sőt kifejezetten támogatottá válik az innovatív finanszírozási eszközök (garancia-alapok, forgótőke-alapok, támogatott hitelek, stb.) alkalmazása. Az as uniós pályázati időszak tervezése jelenleg zajlik, és várhatóan 2014 második felében zárul le. A Kormány nyilvánosságra hozta az EU-val kötendő Partnerségi Megállapodás tervezetét, 24 amelyből kiviláglik, hogy jelentős szerepet kap az energiahatékonysági beruházások finanszírozása, különösen a lakosság körében. 11. ábra: az operatív programok forrásainak megoszlása 24