ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály"

Átírás

1 ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások és a hatósági szakemberek részére Budapest február 18. Szerkesztette: dr. Holló-Szabó Péter Ellenőrizte: Kalmár Péter főosztályvezető-helyettes *A tájékoztató segédanyagunk folyamatos fejlesztés alatt áll

2 2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 3. oldal I. RÉSZ ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁG, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI, BIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK I. Az élelmiszer- és takarmánybiztonság megvalósításának jelentősége a takarmányiparban, az élelmiszer- és takarmány-botrányok, valamint az Európai Unióhoz II. Az élelmiszer-biztonsági és minőségügyi rendszerek szükségessége a mezőgazdaságban, a takarmány- és élelmiszeriparban III. A takarmány- és élelmiszeriparban alkalmazott minőségirányítási, -biztosítási, biztonsági rendszerek rövid bemutatása, egymáshoz való viszonya IV. A HACCP-rendszer kialakulásának és alkalmazásának fontosabb szakaszai (múlt, jelen, jövő) 5. oldal 7. oldal 12. oldal 19. oldal II. RÉSZ A HACCP RENDSZER KIÉPÍTÉSE TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÓ, ÜZEMBEN, TÁROLÓ HELYEN, FORGALMAZÁS TERÜLETÉN I. Egy takarmányipari vállalkozás működéséhez szükséges fontosabb eljárások, előírások, dokumentumok: a HACCP rendszer II. HACCP fogalom-meghatározások a takarmányipari vállalkozások tevékenységeire (előállítás, tárolás, forgalmazás) vonatkoztatva III. HACCP - Alapelvek IV. HACCP - Alkalmazás 22. oldal 26. oldal 33. oldal 34. oldal III. RÉSZ ELŐÍRÁSOK, ELLENŐRZÉSEK A TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÁS LÉTESÍTMÉNYEIBEN I. Egy takarmányipari vállalkozás működéséhez szükséges fontosabb előírások, eljárások, dokumentumok, a HACCP rendszer kivételével II. Takarmány-ellenőrzés intézményi háttere, fórumrendszere III. Néhány hasznos tanács, észrevétel a minőségi és biztonságos takarmány-előállítás megvalósíthatósága érdekében 47. oldal 57. oldal 62. oldal MELLÉKLET A takarmányozással kapcsolatos, a segédanyag könnyebb megértését szolgáló fontosabb fogalmak A TÁJÉKOZTATÓ FORRÁSANYAGA (FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM) 68. oldal 71. oldal

3 3 ELŐSZÓ Az Európai Unió minden tagállamában a január 1-jétől kötelezően alkalmazandó, a takarmány-higiéniáról szóló 183/2005/EK rendelet előírja a takarmányipari vállalkozásoknak, hogy a HACCP alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat kell bevezetniük, megvalósítaniuk és fenntartaniuk, továbbá az illetékes hatóságoknak, hogy a fent említett HACCP rendszerek felülvizsgálatát végezzék el. A szintén január 1-jétől kötelezően alkalmazandó, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet pedig az egységes takarmány-ellenőrzés kialakítását, valamint a hatósági személyek megfelelő szintű és gyakoriságú oktatását, hogy a fenti feladatukat kellő szakmai körültekintéssel és egységes eljárással tudják ellátni. A takarmány-előállító létesítmények működési engedélyét megalapozó szakhatósági állásfoglalásunk elkészítéséhez és kiadásához szükséges helyszíni szemlék alkalmával, az üzemi szakemberek téma iránti érdeklődését tapasztalva, és a témak aktualitását figyelembe véve, az alábbi segédanyagot és rövid áttekintést állítottuk össze a Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok (magyarul VEKEP-nek is rövidített) fogalom-meghatározásairól, alapelveiről és általános alkalmazásáról, valamint a takarmányipari vállalkozások egyéb, takarmányozással összefüggő kötelezettségeiről. Az összeállításnál a fent említett EK rendeletek, illetve a (FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság kiadásának melléklete alapján készült) Magyar Élelmiszerkönyv /93. számú előírásaiban foglaltakat, messzemenőkig figyelembe vettük. A néhol túl száraz, tudományos, és elsősorban az élelmiszer-előállításra, forgalmazásra, stb. vonatkoztatott meghatározásokat, fogalmakat igyekeztünk - az egész ország területén végrehajtott helyszíni bejárások során szerzett tapasztalatokat felhasználva a takarmány-szektor tevékenységeire adaptálva, minél több példával illusztrálni, ábrával, táblázattal kiegészíteni, a HACCP gyakorlatiasabb megközelítése érdekében. Jelen segédanyag nagyban segítheti a takarmány-felügyelőket feladataik elvégzése során, hogy a takarmányipari vállalkozások HACCP rendszerének felülvizsgálatakor, a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségek ellenőrzésekor, nem megfelelőség ( be nem tartás ) esetén történő intézkedéskor, egységesen tudjanak eljárni. Célunk továbbá, hogy mind a hatósági szakemberek, a megyei (fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomások takarmány-felügyelői, mind a takarmányipari vállalkozások képviselői, alkalmazottai a takarmányipar élelmiszerláncban, az élelmiszer- és takarmánybiztonság megvalósításában betöltött szerepét, valamint a HACCP rendszer lényegét jobban megértsék, és egyben alapot képezzen az elmélet gyakorlathoz való adaptálásához, illetve a hatósági ellenőrzések, helyszíni szemlék során szerzett tapasztalatok megismeréséhez, átvételéhez. Természetesen a takarmány-előállítás, felhasználás, forgalmazás összetettsége, a takarmányozástan, az élelmiszer-higiénia, és az egyéb kapcsolódó szakterületek újabb tudományos felfedezései és így folyamatosan módosuló jogi szabályozása miatt, ez az útmutató sem lehet teljes. Biztosan lesznek olyan pontok, melyeket más, a HACCP-vel foglalkozó szaktanácsadók másképp ítélnek meg, de az itt vázolt, takarmányipari vállalkozások tevékenységeire adaptált segédanyag mindenképpen segítheti a HACCP szerepének, kialakításának megértését, és megfelelő bázist képezhet egy érthetőbb, a gyakorlatban alkalmazhatóbb takarmány-biztonsági rendszer kialakításához. Szerkesztő

4 4 I. RÉSZ ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁG, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI, -BIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK

5 5 I. fejezet Az élelmiszer-, és takarmánybiztonság megvalósításának jelentősége a takarmányiparban, az élelmiszer- és takarmány-botrányok, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében Ha napjainkban híreket hallgatunk, újságot olvasunk, kikerülhetetlen módon szembetalálkozunk olyan fogalmakkal, mint pl. élelmiszer-biztonság, fogyasztók egészségének védelme, élelmiszerek okozta megbetegedések. Miért is olyan fontosak ezek a fogalmak, illetve jelenségek mind a média, mind a fogyasztók számára, miért jelentős ezeknek az ismerete a takarmányipar szereplőinek? Ma már közismert, hogy az a törekvés, miszerint a fogyasztókat meg kell védeni az élelmiszerek okozta ártalmaktól (pl. ételmérgezésektől, ételfertőzésektől, stb.), gyakorlatilag egyidős az emberiséggel (elég csak megemlítenünk pl. a zsidók mózesi ételtörvényeit, a föniciaiak, valamint mohamedánok húsfogyasztási szokásait, a görög, vagy római kultúra élelmiszerekre vonatkozó előírásait, stb.). Az állat- és közegészségügyi, élelmiszer-, és takarmányhigiéniai ismeretek növekedésével egyre ismertebbé váltak a takarmányok, valamint az élelmiszerek előállításának, tárolásának, felhasználásának azon lépései, eljárásai, melyek a minőségi és biztonságos terméket folyamatosan garantálják a felhasználók, fogyasztók részére. A WHO (World Health Organisation Egészségügyi Világszervezet) által kiadott jelentések, statisztikák szerint az élelmiszer okozta megbetegedések (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, stb.) száma világszerte emelkedik, ami a modern világ közegészségügyének egyik kiemelkedő problémájává vált. Emiatt az élelmiszer-biztonság (ma már kiemelten beleértve a takarmány-biztonságot is) területén különösen jelentős lett a nemzetközi együttműködés (melynek egyik célja, hogy a kevésbé fejlett országok is átvegyék és alkalmazzák a korszerű gyártási, tárolási, szállítási, stb. technikákat az élelmiszer-biztonsági rendszerük kiépítésénél és működtetésénél). Az utóbbi években jelentkező, a fogyasztók körében nagy nyugtalanságot, félelmet kiváltó élelmiszer-biztonsági események (pl. az Európai Unió több tagállamában is, vágómarhákban megállapított BSE; ragadós száj és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban; vagy a Belgiumban ismertté vált dioxin botrány; vagy éppen a hazánkban a chloramphenikolos kacsa esete; salmonella jelenléte tojásban, stb.) tovább növelték és egyben a figyelem középpontjába állították az élelmiszerbiztonságot, annak gyakorlati jelentőségét (ld. írott és elektronikus sajtó híradásai). A fentiek következtében az EU (és egyben Magyarország) lakosságának körében nőtt a bizalmatlanság mind az élelmiszer biztonságával, fogyaszthatóságával, mind az ellenőrző hatóságok működésének hatékonyságával kapcsoltban. Az EU-n belül egyes kormányok szavahihetősége erősen csorbult az élelmiszer-biztonsági kérdések kezelésének módja miatt (pl. az Egyesült Királyság kormányának a BSE-válságra adott válaszreakcióját, vagy a belga kormány és a dioxin botrány általa történt kezelését követően). A fogyasztói aggodalmakat tovább fokozták azok ún. SCAN-jelentések az EU-ban, melyek az antibiotikumos hozamfokozók felhasználása miatt antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok kialakulásának és állatokról emberre történő átvitelének lehetőségét, veszélyét írták le. Ezt tovább rontotta egyes, az élelmiszerekkel összefüggésben lévő esetekben a média által keltett hisztéria (pl. a közelmúltban a madárinfluenzával kapcsolatban közölt pontatlan, ellentmondó hírek hatására bekövetkezett visszaesés a baromfi húsfogyasztás területén), jelentős károkat (pl. gazdasági/anyagi kár, kereskedelem visszaesése, turizmus visszaesése, ország presztízsének rontása, vásárlók bizalmatlansága, stb.) okozva ezzel az országnak. A fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében a piaci szereplőknek és az ellenőrző hatóságoknak szoros együttműködésére van szükség (oktatás, tájékoztatás, információcsere, hatékony ellenőrzési rendszer, megfelelő szankciók alkalmazása, stb.), a média szerepéről nem is beszélve.

6 6 I/1. ábra: Élelmiszer eredetű botrányok kezelését és megelőzését szolgáló lépések Csökkenő fogyasztói bizalom: - a kormányokkal - a hatóságokkal - az előállítókkal - a forgalmazókkal - a szakértőkel VÁLASZ szemben Lépés (lehetőségek): - jogi szabályozás kiterjesztése - hatósági ellenőrzések szigorítása - vizsgálati módszerek kiterjesztése - minőségügyi rendszerek elterjedése - élelmiszer-biztonsági rendszerek, HACCP alkalmalmazása, kötelezővé tétele - nyomonkövetés, eredetigazolás, bizonylatok, - képzés, tájékoztatás, együttműködés Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után teljes mértékben megvalósult az agrárgazdasági termékek (azaz az élelmiszerek, takarmányok, stb.) esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes belső piacán. Ennek eredményeképpen még a csatlakozás előtt fel kellett, és a jövőben is fel kell készülnünk arra, hogy a korábbi 15 tagország élelmiszer és, vagy takarmány előállítóinak és forgalmazóinak többsége már teljesíteni tudja a takarmányokra, élelmiszerekre vonatkozó szigorú EU-s minőségi, biztonsági, nyomonkövethetőségi, stb. követelményeket, amit versenyelőnyként használnak, illetve fognak használni ellenünk mind a saját, belső piacaik védelme, mind a magyar piac megszerzése céljából. Ezt a helyzetet tovább nehezíti a többi, Magyarországgal együtt csatlakozott, 10 új tagország, illetve azok mezőgazdasági termékei. Természetesen, a takarmány-, és élelmiszer-biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az ún. 3. országokból importált termékekről, azoknak a hazai piacra gyakorolt hatásáról sem feledkezhetünk meg. Tehát létkérdés a magyar mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, stb.) és itt kiemelten tárgyalva, a takarmányipar képviselőinek, szereplőinek, hogy e követelmények teljesítésére, és egyben a teljesítés dokumentált bizonyítására szintén képesek legyenek. A takarmányok minősége és biztonsága ebben a gazdasági versenyben stratégiai, meghatározó tényező szerepét tölti be. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az állattenyésztés kiadásainak még mindig jelentős részét adja a takarmány költsége, és egyben meghatározza közvetve az élelmiszerek minőségét és biztonságát (egyben árát is). Csak azok a takarmányipari vállalkozások tudnak hosszútávon helytállni, életben maradni, melyek a tevékenységük során előállított (tárolt, forgalmazott, stb.) termékeik minőség, és biztonság szempontjából is versenyképesek. Leegyszerűsítve, egy termék akkor tekinthető versenyképesnek, ha a piacon a vevő/fogyasztó által keresett, jól eladható, azaz jó a minősége, biztonságos, és a piac által elfogadott áron tudják kínálni /összefoglalva: versenyképesség = jó minőség, biztonság + alacsony ár, stb./. Természetesen, a piaci, fogyasztói igényeknek (pl. beltartalom, ízletesség, csomagolás, eltarthatóság, stb.) való megfelelés mellett a vállalkozásoknak és termékeiknek elsődlegesen a hatályos EU-s és magyar, takarmányozással kapcsolatos jogszabályok előírásainak kell megfelelniük (ld. élelmiszer-, és takarmányjog). A megfelelő szakmai felkészítésben, valamint tájékoztatásban és egyben a jogi előírások betartásának számonkérésében igen jelentős feladat hárul az Állategészségügyi Szolgálatra, annak szakembereire.

7 7 II. fejezet Az élelmiszer-biztonsági és minőségügyi rendszerek szükségessége a mezőgazdaságban, a takarmány- és élelmiszeriparban Az írott és elektronikus sajtóban nap mint nap megjelenő, az élelmiszerrel, élelmiszer-higiéniával kapcsolatos, illetve az állat-és közegészségügyi vonatkozású híradásoknak köszönhetően, még a szakvégzettséggel nem rendelkező fogyasztók körében is ismert, hogy a jelenlegi célkitűzés az Európai Unióban a minőséget, illetve kiemelten az élelmiszer-biztonságot (beleértve a már többször emlegetett takarmány-biztonságot), a teljes élelmiszerláncban biztosítani kell. Tehát az elsődleges termeléstől a végső fogyasztóig, azaz a szántóföldtől az asztalig programot megvalósítani (ma még idegenül, furcsán hangzik a kifejezés, de már a 183/2005/EK rendelet is utal rá: a biztonság biztosítása, illetve a 882/2004/EK rendeletben: takarmányok mikrobiológiai, fizikai és kémiai biztonságossága ). Takarmány -ipar Növénytermesztés Állattenyésztés Élelmiszer-, és vendéglátóipar Élelmiszerkereskedelem Élelmiszerfogyasztás (fogyasztó) termékáram lehetséges útvonala, iránya élelmiszer-biztonsági (minőségi) követelmények iránya a fogyasztó érdekérvényesítése hatóságok ellenőrzési területe Hatóságok felügyelete I/2. ábra: Az élelmiszerlánc szereplői és a közöttük lévő, lehetséges kapcsolatok Kormány A minőségi és élelmiszer-biztonsági elvárásokat - a fogyasztó helyett, nevében, mivel jelenleg annak érdekérvényesítő ereje viszonylag gyenge, általában a kereskedelem és/vagy az élelmiszeripar, különösen az ún. szupermarketek közvetítik a mezőgazdaság felé. A globalizáció eredményeképpen az élelmiszerlánc (annak termékei, szereplői révén) egyre gyakrabban átível már az országhatárok, sőt akár kontinensek fölött/között is (pl. egy magyar állattartó telepen a haszonállatok takarmányozása - kínai eredetű A-vitamin adalékanyag felhasználásával az EUban előállított előkeverékből - Magyarországon készített takarmány-keverékkel). Meg kell értenie a hazai előállítóknak, hogy amennyiben a gazdaságunk (legyen az akár a növénytermesztés, az állattenyésztés, a takarmányipar, stb.) nem tud az elvárásoknak megfelelő, mind árban, mind biztonság és minőség szempontjából versenyképes termékeket produkálni, úgy más országokból fogják azokat a kereskedők beszerezni, és a fogyasztóknak sem lesz szempont vásárláskor a magyar termékek prioritása az EU-s, valamint az import árukkal szemben. A takarmányok és élelmiszerek biztonságának garantálásáért felelősséggel tartozik a mindenkori kormány is (az illetékes hatóságok /az Állategészségügyi Szolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelemi Főfelügyelőség és területi szervei/ ellenőrző tevékenysége révén védi az állampolgárok mint fogyasztók érdekeit, egészségét, felügyeletet gyakorolva a teljes élelmiszerlánc szereplőire).

8 8 Ahhoz, hogy az élelmiszereink elvárt mértékű biztonsága garantálható legyen, az élelmiszerbiztonsági és minőségügyi rendszereket, illetve a hatósági ellenőrzéseket az élelmiszerlánc teljes hosszában és valamennyi kapcsolódási pontra kiterjesztve kell bevezetni, illetve alkalmazni, továbbá szükséges a lánc összes szereplőjének hatékony együttműködése. Az élelmiszerlánc szereplőinek, de különösen az agrárgazdasági termékek előállítóinak folyamatosan nõ a felelőssége. A 852/2004/EK, valamint a 183/2005/EK rendelet bevezető része kiemeli, hogy az elsődleges felelősség az élelmiszer-, illetve a takarmányipari vállalkozót terheli! I/3. ábra: Az élelmiszerlánc résztvevőinek feladatai Takarmányipar, állattenyésztés, növénytermesztés Helyes termelési, tenyésztési, gyártási gyakorlat (GMP, stb.) Biztonságos élelmiszer = Közös felelősség Ipar, vendéglátás, Fogyasztó/vevő Kormány kereskedelem Helyes gyártási, Információszerzés, Élelmiszer-, takarmányjog értékesítési gyakorlat tájékozottság (GCP, stb.) Növénytermesztés, takarmányelőállítás, Élelmiszer feldolgozás, Tudatos Tanácsadás, állattenyésztés kereskedelem termékválasztás segítség minőségbiztosítása minőségbiztosítása az élelmiszerlánc szereplői számára Megfelelő gyártástechnológia Megfelelő alkalmazása gyártástechnológia alkalmazása Szakmai háttér biztosítása Szakmai háttér biztosítása Élelmiszer-biztonság érdekében tett intézkedések, eljárások dokumentálása, jelölés Helyes élelmiszer Vevők tájékoztatása felhasználás, tárolás, kezelés Élelmiszer megfelelő előkészítésének ismerete / háztartás / Információgyűjtés, kutatás, oktatás (szakember-képzés biztosítása) Élelmiszer-biztonság (Civil) Fogyasztói Élelmiszer-, takarmányjog, érdekében tett érdekképviselet előírásainak betarttatása, intézkedések, eljárások hatóságok ellenőrző dokumentálása, jelölés tevékenysége Országos méretű elkötelezettség Európai Unióban, illetve globális szinten elkötelezettség az élelmiszer-biztonság megvalósítása iránt (az ún. élelmiszerbiztonság háza )

9 9 Összefoglalva, a biztonságos élelmiszer-előállítás tehát az alábbi érdekelt felek együttműködésén, valamint tevékenységén alapul: - élelmiszer-termelő állatok részére takarmány-előállítás, -tárolás, -forgalmazás (pl. adalékanyagok, takarmány-előkeverékek, takarmány-keverékek, kiegészítő takarmányok, gyógyszeres takarmányok, stb.) - mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés (elsődleges növényi takarmány-, vagy élelmiszer-alapanyagok /pl. kukorica, napraforgó/, és állati eredetű nyersanyagok /pl. tej, hús, tojás, hal/, stb.) - élelmiszertermelés, forgalmazás (mezőgazdaság, élelmiszeripar, vendéglátás, kereskedelem) - végső fogyasztó/vevő (tárolás és feldolgozás a háztartásban) - állami szabályozás és felügyelet (jogalkotó és ellenőrző szervek illetékes hatóság ) Az élelmiszerlánc szereplői által alkotott vertikális rendszert, és így a pontosan nyomonkövethető, biztonságos termék-előállítást tovább bonyolítja az egyes szintek -en belüli horizontális kapcsolatrendszer. Mint azt az alábbi, nagyon leegyszerűsített I/4.ábra is jól mutatja, igen sok szereplőről van szó, eltérő tevékenységi körrel: sok termék, sok előállító, sok eladó, sok vevő bonyolult kapcsolat-rendszer! Elég, ha csak azt a tényt vesszük alapul, hogy csak Magyarországon napjainkban több mint 700, működő takarmány-előállító, többségében takarmány-keverék gyártó üzem van nyilvántartva (ld. ÁOGYTI által vezetett, az interneten bárki számára hozzáférhető nyilvántartási lista): előállítás történhet kizárólag saját állatállomány részére és, vagy forgalmazás céljából értékesítés lehet nagy- vagy kiskereskedelmi tevékenység egy szereplő egyszerre lehet alapanyag előállító és vevő is (pl. megvásárolt előkeverék felhasználásával takarmány-keveréket előállít és forgalmaz állattartó telepek részére, stb.), stb. I/4. ábra: A takarmány-szektor egyes szereplői és néhány kapcsolódási pontja Hazai elsődleges előállítók Hazai kereskedők (tároló hellyel) Hazai kiegészítő takarmány előállítók Hazai adalékanyag-előállítók Hazai takarmánykeverék előállítók Hazai kereskedők (kizárólagos forgalmazás) 3. országból import árut behozó felelős képviselők Hazai előkeverékelőállítók Hazai lucerna szárító létesítmények Hazai szállítók, fuvarozók EU-n belüli, de Magyarországon kívüli előállítók belső piac Tehát az élelmiszerlánc egyes szintjein belül és a szintek között, az élelmiszerminőség és biztonság (ún. komplex élelmiszerminőség) létrehozásában sok tényező, szempont együttesen játszik szerepet.

10 10 A minőségi és biztonságos élelmiszer, illetve takarmány termeléséhez alapvető, de nem elegendő feltételt képeznek a megfelelő szakemberek, a megfelelő minőségű és biztonságos alapanyagok, a gépek, berendezések, az információ, a gondos ellenőrzés, a beszállítók alapos felmérése, a minőségi bizonylatok megkövetelése, stb. Ezeken kívül feltétlenül szükséges, ha nem a legfontosabb a menedzsment megfelelő hozzáállása, hiszen a vezetés elkötelezettsége nélkül hosszútávon, folyamatosan nem garantálható az élelmiszerek, takarmányok megfelelő minősége és biztonsága. Módszerek, információk Gyártástechnológia, higiéne Nyomonkövethetőség, Beszállítók Jogszabályok Piaci igények Humán erőforrás Munkaerő: képzettség, tapasztalat és hozzáállás Vezetés, szervezés Irányítás Elkötelezettség Minőségügyi rendszerek alkalmazása Ún. komplex takarmány/élelmiszer minőség Alkotók (alapanyagok, adalékanyagok, stb.) Minőség, Biztonság (tiltott anyag mentesség, nemkívánatos anyag tartalom mértéke, GMO, stb.) Eszközök, infrastruktúra Gépek, berendezések, szállítóeszközök tároló helyek állapota, korszerűsége Mérés, elemzés, fejlesztés, audit/ellenőrzés Termék, folyamat, rendszer mérése, vizsgálata, javítása, ellenőrzése I/5. ábra: A termékminőség és -biztonságosság létrehozására ható tényezők A vezetők e kiemelt szerepének érvényesüléséhez, továbbá a vállalkozás teljes tevékenységi körének komplex kezeléséhez, a fenti ábrán összefoglalt tényezők egységes egésszé, szabályozhatóvá tételéhez a különböző minőségirányítási rendszerek (pl. GHP, GMP/GCP/GAP, HACCP, ISO, TQM, stb.) bevezetése mindenképpen szükséges. Tapasztalati tény, hogy az élelmiszer-biztonság hosszú távú és folyamatos megvalósításának legjobb garanciája az élelmiszer-biztonsági- és, illetve minőségügyi rendszer bevezetése és működtetése. Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjétől elvárható tehát, hogy az általa termelt, feldolgozott és, vagy forgalmazott termékek (beleértve a takarmányokat, azok közvetett hatását) élelmezésegészségügyi biztonságát, minőségét szolgáló minőségügyi rendszert hozzon létre, és azt alkalmazza. Itt jegyezném meg, hogy eddig hangsúlyosan az élelmiszerlánc szereplőiről volt szó, így például a takarmányipari vállalkozások közül is, különös tekintettel, az élelmiszer-termelő állatok részére takarmányt előállító üzemekről, valamint tárolókról, forgalmazókról. Azonban ki kell térnünk a nem élelmiszer-termelő, valamint ún. kedvtelésből tartott ( petfood ) állatok részére takarmányt, állateledelt gyártó, illetve nagykereskedelmi forgalmazást végző takarmányipari vállalkozások tevékenységére is, mivel a 183/2005/EK rendelet számukra is előírja a HACCP alapelvein kidolgozott írásos eljárások meglétét, az állatok egészségének védelme érdekében, annak részeként.

11 11 Mellesleg megjegyzendő, hogy az ún. 3. kategóriába tartozó állati eredetű melléktermékeket feldolgozó üzemek esetében, így a kedvtelésből tartott állatoknak állateledelt előállító üzemekre vonatkozóan a többször módosított 1774/2002/EK rendelet is tartalmaz előírásokat, többek között a HACCP-ről is. Azért is hangsúlyoznám ezt a tényt, mivel Zichyújfaluban, november 23-án megtartott Kerekasztal a takarmánygyártás szabályozási kérdéseiről című konferencián, a szervezők által kiadott anyagban tévesen szerepel, hogy a nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására nem vonatkozik a fentebb említett rendelet, illetve a HACCP. Ez így általánosságban pontatlan megfogalmazás, de nézzük is rögtön a vonatkozó jogszabályt. A 183/2005/EK rendelet alkalmazandó: a) a takarmányipari vállalkozók tevékenységére, valamennyi fázisban a takarmány elsődleges előállításától a takarmány piaci forgalomba hozataláig; b) az élelmiszer-termelő állatok etetésére; c) takarmányok harmadik országokból történő behozatalára és harmadik országokba történő kivitelére. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni: a) takarmány magánjellegű házi előállítására: i) belföldi magánfogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok etetése esetén és ii) nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok etetése esetén; b) a magánfogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok élelmezésére és a április 29-i, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett tevékenységekre; c) a nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok élelmezésére; d) a termelő által elsődlegesen előállított takarmány kis mennyiségeinek helyi szinten, ottani felhasználásra a helyi mezőgazdasági létesítmények részére történő közvetlen szállítására; e) a kedvtelésből tartott állatok eledelének kiskereskedelmére. Jól látható, hogy nem szabad összekeverni az élelmezés, illetve etetés és a takarmányelőállítás fogalmait. Tehát, a nem élelmiszer-termelő, illetve az ún. kedvtelésből tartott ( petfood ) állatok részére takarmányt, állateledelt gyártók, illetve nagykereskedelmi forgalmazást végzők szintén beletartoznak az első a) pontban meghatározott takarmányipari vállalkozások körébe (tehát vonatkoznak ezekre a vállalkozásokra is a 183/2005/EK rendelet előírásai, beleértve a HACCP-t). A kiskereskedelmi forgalmazás valóban nem tárgya a rendeletnek, valamint a rendeletet áttanulmányozva, érthetővé válik, hogy annak III. mellékletében megfogalmazott, az élelmiszer-termelő állatok etetésére ( Helyes Állatetetési Gyakorlat ) vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni a nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok etetésére (azaz élelmezésére ), illetve a nem élelmiszertermelés céljából tartott állatoknak a magánjellegű, házi előállítású takarmánnyal történő etetésére. Ugyanakkor, a hatóságoknak figyelembe kell venniük a takarmányipari vállalkozás természetét és méretét, tevékenységi körét, amikor meghatározzák a HACCP-re vonatkozó követelményeket, arra irányuló ellenőrzés szempontjait. Hiszen a kockázat kisebb (élelmiszer-biztonsági szempontból), ha a takarmányt olyan állatok etetésére használják fel, amelyeket nem élelmiszertermelés céljából tartanak.

12 12 III. fejezet A takarmány- és élelmiszeriparban alkalmazott minőségirányítási, -biztosítási, biztonsági rendszerek rövid bemutatása, egymáshoz való viszonya Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásoktól napjainkra gyakorlatilag minimum elvárás, hogy garantálni tudják, képesek a vevői igényeknek, követelményeknek megfelelő minőségű és biztonságos termékek előállítására. Ezért a vállalkozásoknak ún. komplex élelmiszer- és, vagy takarmány-minőségi programot kell végrehajtaniuk, melyet jelenlegi ismereteink és tapasztalatok alapján - csak integrált, folyamatos felülvizsgálat alatt álló minőségirányítási rendszerekkel lehet minden kétséget kizáróan megvalósítani; de mit is jelent ez a gyakorlatban? Az egységes európai piacnak, beleértve Magyarország gazdaságát is, a minőségre és biztonságra vonatkozó alapnormái (módszerei) közé tartozik pl. a GHP, GAP, GMP helyes gyakorlati útmutatók, a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer, az ISO nemzetközi szabványrendszer, a TQM teljes körű minőségmenedzsment rendszer, stb. Gyakori kérdésként merül fel az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalásának elkészítéséhez szükséges helyszíni szemlék alkalmával, ha tanúsított ISO minőségirányítási rendszerrel rendelkezik egy vállalkozás, miért nem elég, miért kell még a HACCP is? A félreértések tisztázása érdekében mindenképpen célszerű ezeknek a rendszereknek a jelentését, jól meghatározott feladatkörét, egymáshoz való kapcsolatát, integrálhatóságát röviden megismerni. Természetesen ennek az írásnak nem célja (nem is lehet) ezeknek a rendszereknek a részletekbe menő bemutatása, csak azok rövid jellemzésével szeretnénk megértetni az előállítani kívánt termékek minőségének, valamint biztonságosságának megvalósításában betöltött szerepüket, helyüket. Ezen higiéniai, biztonsági, illetve minőségügyi rendszerek és módszerek az élelmiszerlánchoz hasonlón, az élelmiszer-előállítás, illetve takarmányipar szereplőire jellemző módon egymásra épülnek, egységes egésszé szervezhetők. Alapkövetelmények ( higiéniai/gyártási ) Élelmiszer, takarmánybiztonság termék, ill. folyamat specifikus tényezői Minőségi jellemzők kézben tartása, általános előírások, minőségirányítás Teljes körű menedzsment, folyamatos fejlődés, vezetés elkötelezettsége GHP/GMP (GCP, GAP) HACCP ISO 9001 TQM jó gyártási gyakorlat -ba integrált HACCP rendszer GMP+ ISO Termék-biztonsági rendszer, specifikus tényezők, általános előírások I/6. ábra: A komplex élelmiszer- és, vagy takarmány-minőségi (-biztonsági) program Az élelmiszer eredetű megbetegedések (pl. E. coli okozta ételfertőzés, Staphylococcus aureus toxinja okozta ételmérgezés, stb.) okainak tudományos elemzése során megállapítást nyert, hogy azokat az előállítás, tárolás, forgalmazás, valamint felhasználás során az ún. jó higiéniai gyakorlat követelményeitől való eltérések és, vagy a hiányos információk miatt fel nem ismert veszélyek (és így azok kiküszöbölésének, megelőzésének hiánya) okozták. Tehát az élelmiszer-biztonsági szabályozás alapját a jó higiénia gyakorlat, illetve abban foglaltak pontos betartása képezi.

13 13 A Jó higiéniai gyakorlat (GHP - Good Hygiene Practice) képezi: - (egy adott létesítményben) azok az alapvető higiéniai intézkedések és eljárások összessége, melyek az alapanyagok természetes (mikro)flórájának csökkentését, a kórokozó mikrobák elpusztítását, az esetleges elszaporodásuk megakadályozását, a termék külső szennyeződésének kizárását szolgálják, azaz a végtermék egészséges-tápláló jellegének biztosításához szükségesek. (Nagyon leegyszerűsítve: a (mikro)biológiai veszélyek kezelése.) A feldolgozás során alkalmazható Jó gyártási gyakorlat (GMP) (vagy pl. a jó mezőgazdasági gyakorlat, GAP Good Agricultural Practice) a GHP-nél már egy szélesebb területet ölel fel, ugyanis a közvetlen élelmiszer-biztonsági szempontokon túlmenően - a termelés szervezéséhez, a technológia leszabályozásához, a jó minőségű termék előállításához, értékesítéséhez szükséges előírásokat is magában foglalja. A GMP (Jó Gyártási Gyakorlat Good Manufacturing Practice): - azon műszaki, technológiai alapelvek, eljárások, illetve eszközök összessége, melyek az elfogadható minőségű termék előállításához alkalmas környezet megtervezéséhez, és annak biztosításához szükségesek. (A GHP gyakorlatilag egy fejezete a GMP-nek, illetve a GAP-nek is.) A GHP, illetve GMP (GAP) előírásai megelőző intézkedések. Ezek kidolgozásához célszerű a Codex Alimentarius vonatkozó előírásait, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak - a közösségi, nemzeti, adott ipari szektor által kidolgozott helyes gyakorlatokról szóló útmutatókat is figyelembe venni. Az útmutatók nemzeti, valamint közösségi szintű kidolgozását és alkalmazását az Európai Bizottság is szorgalmazza, támogatja (ld. pl. a 852/2004/EK és 183/2005/EK rendeletek vonatkozó cikkelyeit). A HACCP (Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok - Hazard Analysis Critical Control Point): - a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok rendszere, tudományosan megalapozott és módszeres rendszer, a termék (élelmiszer, takarmány) biztonságáról való gondoskodás érdekében megállapítja a jellemző fizikai, kémiai, biológiai veszélyeket és kijelöli a szabályozásukra szolgáló intézkedéseket. Tehát a HACCP az adott termékre, annak gyártástechnológiájára vonatkozó egyedi, speciális takarmány-, élelmiszer-biztonsági terv. Segítségével lehet megállapítani a (mikro)biológiai, kémiai és fizikai veszélyek megelőzésére és kiküszöbölésére szolgáló szabályzó módszereket, eljárásokat, és meghatározni azokat a pontokat az előállítás, tárolás, felhasználás, stb. folyamatában, ahol ezeket a szabályozásokat alkalmazni kell. Általánosan elfogadott, hogy a GHP - vagy akár az azt magába foglaló GMP - megvalósítása előfeltétele a HACCP eredményes megvalósíthatóságának. Azt, hogy az ún. HACCP-terv az élelmiszer-biztonság szempontjából leglényegesebb pontokra irányuljon, a GHP teszi lehetővé. Azokat a lépéseket és műveleteket, melyeket nem kritikus szabályozási pontként azonosítottunk, a GHP (GMP) megvalósítása megfelelően szabályozza, ezért tekinthető a HACCP előfeltételének.

14 14 I/1. táblázat: A HACCP előnyei Előnyök a termék előállító számára javul a termelési folyamat kézbenntarthatósága biztos alapot képez a minőségirányítási rendszerek kiépítéséhez segíti a rendszeres, következetes munkavégzést a vevői bizalom növekedése védelmet nyújthat termékfelelősségi perekben alkalmazható a teljes élelmiszerláncra, azok szereplőinek tevékenységére folyamatos fejlődést biztosít a növekvő vevői igényeknek megfelelően Előnyök a vevő/fogyasztó számára nő a termék fogyasztásának/ fogyaszthatóságának biztonsága védelem az anyagi és (állat-, illetve köz-) egészségügyi károktól beszállítók, előállítók, forgalmazók egységes elvek alapján történő ellenőrizhetősége lehetséges a terméktől elvárt magasabb szintű igények kielégítése Az ISO (vagy ISO 9001:2000) rendszer: - egy átfogó minőségirányítási program megvalósításához szükséges szervezeti felépítést, felelősségeket, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat határozza meg. Tehát a minőségirányítási rendszer az ISO 9001 szerint (mely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott és kiadott minőségirányítási szabvány) az élelmiszer- és, vagy takarmányipari vállalkozás tevékenységeinek minőségét biztosítja, és nem közvetlenül a termékek minőségét, illetve biztonságosságát. Ha a már kiépített és működtetett GHP és HACCP rendszerünket egyenletesen és megbízhatóan kívánjuk működtetni, akkor célszerű azt egy dokumentált minőségirányítási rendszer (pl. ISO 9001) alkalmazásával, segítségével megerősíteni. Egyben így lehetőség nyílik az önálló HACCP kialakítását követően, ISO 9001-es minőségirányítási rendszerrel kiegészítve, a HACCP integrálására már meglévő minőségirányítási rendszerbe, mely annak részeként akár a rendszer tanúsítási területébe is bevonhatóvá válik. Így a GHP/GMP és a HACCP mint élelmiszer-biztonsági (beleértve a takarmány-biztonságot is) rendszer követelményei beépülnek a minőségirányítási rendszerbe, mely emellett az élelmiszer-biztonsági követelményektől eltérő, azoknál általánosabb szabályozást is tartalmaz. Az általános szempontokat a speciális mezőgazdasági, takarmány-, élelmiszeripari körülményekre, az adott vállalkozásra szükséges adaptálni. A minőségirányítási rendszeren belül a HACCP az élelmiszer-biztonság megvalósításának egyegy termékre jellemző tervét adja meg, a szükséges speciális tevékenységeket, erőforrásokat és a tevékenységek sorrendjét határozza meg (pl. termék leírás, folyamatábra, veszélyelemzés, szabályozás, stb.). A vállalkozás minőségirányítási kézikönyvében egyértelműen ismertetni kell azt is, hogy hogyan kapcsolódik a HACCP tanulmány hozzá. Így pontosan látható lesz, hogy hogyan történt meg a HACCP rendszernek a minőségirányítási rendszerbe, illetve a vállalkozás szokásos mindennapi működésébe, tevékenységébe való beillesztése. A HACCP által meghatározott veszélyek kézbentartását az ISO 9001 által megkövetelt minőségtervezés és megelőző tevékenységek elősegítik. Ha a kritikus ellenőrzési pontokat meghatároztuk, akkor azok szabályozásuk és felügyeletük az ISO rendszeren belül biztosítható. A HACCP (biztonsági) rendszerrel kapcsolatos dokumentációkat az ISO rendszer dokumentációiba beépítve, elkerülhetők a fölösleges átfedések, (pl. a kettős adatrögzítés, szabályozás, stb.). Mivel az üzemek bejárásakor gyakran tapasztaltuk, hogy sok takarmányipari vállalkozás már rendelkezik ISO, főleg ISO 9001 irányítási rendszerrel, és azt továbbra is rendszeresen tanúsítani, és működtetni kívánják, célszerű a HACCP és az ISO 9001 kapcsolódási pontjait röviden bemutatni.

15 15 I/7. ábra: A HACCP alapelvek és az ISO 9001 rendszer közötti kapcsolódási pontok Bemenő adatok: ISO 9001 pontjai, melyek a HACCP alapelvek megvalósulását segítik, biztosítják Gondoskodás az erőforrásokról Felkészültség, tudatosság, képzés A termék-előállítás megtervezése A vevővel kapcsolatos feladatok A tervezés és fejlesztés megtervezése HACCP alapelvei: /részletesen ld. a II. részben/ 1. alapelv: A veszélyelemzés Kimenő adatok: a HACCP terv részei, melyek az ISO 9001 irányítási rendszerrel együtt működtethetők Megelőző tevékenység A Minőségirányítási rendszer tervezése 7.1. A termék-előállítás megtervezése 7.3. Tervezés és fejlesztés A beszerzés folyamata 2. alapelv: A kritikus ellenőrzési pontok (CCP-k) meghatározása 6.4. Munkakörnyezet 7.1. A termék-előállítás megtervezése 7.5. Előállítás és szolgáltatás nyújtása 7.3. Tervezés és fejlesztés 7.4. Beszerzés A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése 3. alapelv: A kritikus határértékek megállapítása 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 4. alapelv: CCP-k szabályozását felügyelő rendszer felállítása 7.6. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A termék figyelemmel kísérése és mérése helyesbítő tevékenység 5. alapelv: Helyesbítő tevékenységek meghatározása 8.3. A nem megfelelő termék kezelése Általános útmutatás Belső audit Folyamatok figyelemmel kísérése és mérése 6. alapelv: Igazolásra szolgáló eljárások megállapítása 8.4. Az adatok elemzése Helyesbítő tevékenység 4.2. A dokumentálás körülményei 7. alapelv: 5.6. Vezetőségi átvizsgálás Dokumentáció létrehozása

16 16 További lehetőség, lépés, ha a rendelkezésre álló erőforrások hatékony alkalmazását tűzzük ki célul, és ilyenkor alkalmazhatjuk az ún. TQM módszert. A TQM - teljes körű minőségmenedzsment: - a vezetés szerepének szabályozása és működésének kontrollálása, biztosítva ezzel a vezetés folyamatos elkötelezettségét, hogy a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat a leghatékonyabb módon használja fel a biztonságos és minőségi termék előállításának megvalósítása érdekében. Segítségével elérhetjük, hogy a takarmány-, élelmiszer-biztonsági és minőségi célok megvalósítását teljes körűen - a szervezet minden tagja fontosnak érezze, a termékek egy folyamatos, állandó felülvizsgálat és javító mechanizmus révén - megfeleljenek a tevékenységükre vonatkozó biztonsági és minőségi követelményeknek, és a vállalkozás nagy valószínűséggel ne bocsásson, ne bocsáthasson ki felhasználásra nem biztonságos (állati, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan) termékeket (takarmány, illetve élelmiszert). TQM ISO 9001 ISO GMP+ HACCP GHP / GMP (GAP) I/8. ábra: Az élelmiszer-biztonsági és minőségmenedzsment rendszerek egymásra épülése (az ún. minőségügyi piramis) Miután általánosságban megértettük ezeknek a rendszereknek a szerepét, egymáshoz való viszonyát, térjünk egy kicsit vissza az ISO szabvány család bizonyos, a segédanyag témájához kapcsolódó tagjaihoz, azok közül is kiemelten (a jelenleg érvényben lévő), az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszert (röviden: ÉBIR) leíró MSZ EN ISO 22000:2005 szabványhoz. Mivel az ISO egységes követelményeket határoz meg a HACCP tervre vonatkozóan is, biztosítja, hogy az ÉBIR keretében kialakított HACCP minden előírásnak megfeleljen. Leegyszerűsítve, egyetlen lépésben megvalósítja mind az ISO általános jellegű követelmény-rendszerét, mind a HACCP speciális, egyedi előírásait.

17 17 I/2. táblázat: Az ISO szabvány előnyei nemzetközi szinten elfogadott tanúsíthatóvá teszi a HACCP-t az élelmiszerlánc valamennyi résztvevőjére alkalmazható hatékonyabbá teszi/teheti az élelmiszerlánc szereplőinek az együttműködését élelmiszer-biztonsági szempontokat vesz figyelembe tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg ad bizonyosságot a vezetési és az élelmiszerbiztonsági (HACCP) felkészültségről, illetve gyakorlatról jól integrálható más irányítási rendszerekbe a HACCP rendszer nem mindig elegendő a vevők bizalmának elnyeréséhez Tehát, amíg a HACCP rendszer önmagában nem tanúsítható, addig az ISO élelmiszerbiztonság irányítási rendszer más irányítási rendszerekhez hasonlóan már igen, sőt egyéb irányítási rendszerekkel (pl. ISO 9001, ISO 14001) való összeegyeztethetőség, integrálás lehetősége is biztosított. Így a vevők/fogyasztók számára objektív bizonyítékot nyújthat arra vonatkozóan, hogy az adott vállalkozás termékei és, vagy szolgáltatásai biztonságos takarmányt (vagy élelmiszert) eredményeznek-e. Ugyanakkor a HACCP rendszer kidolgozása és alkalmazása kötelező, míg az ISO szabvány nem. Természetesen, ha egy vállalkozás utóbbi kialakítása mellett dönt, annak bevezetését követően, értelemszerűen egyidejűleg meg fog felelni a HACCP-re vonatkozó Európai Uniós elvárásoknak is. A HACCP rendszert azonban nemcsak az ISO minőségirányítási rendszerekkel lehet integrálni. Az ISO hez hasonlóan létezik egy másik összevont rendszer, amely a HACCP biztonsági rendszert és a jó gyártási gyakorlat elemeit is magába foglalja. Ez az ún. módosított Jó Gyártási Gyakorlat vagy röviden: GMP+ (ld. I/8. ábra) ben a Holland Takarmány Terméktanács úgy döntött, hogy emelni fogja a holland takarmány ágazat jelentőségét, megbízhatóságát ezért a HACCP alapelveire alapozva kiterjesztette a minőségellenőrzést a láncban részt vevő minden beszállítóra, majd 2000-ben ezek a HACCP elemek bekerültek az ún. állati takarmány GMP-be. GMP+ (módosított GMP): a HACCP követelmények integrálása a GMP szabvány követelményekkel. Figyelembe véve a téma nagyságát, itt csak utalnék néhány, a HACCP-hez kapcsolódó/kapcsolható további rendszerekre: ban A szupermarket -láncok által Angliában kidolgozott BRC Technical Standard (British Retailer Consortium - Brit Kereskedők Egyesülete, Műszaki Szabvány) a HACCP hét alapelvének alkalmazása mellett környezetirányítási és minőségbiztosítási rendszer elemek alkalmazását is előírja a saját "márka" termékeinek gyártóitól (pl. Magyarországon a TESCO termékek). - A szintén angol kiskereskedelmi hálózat tanúsítási rendszere, az EFSIS (European Food Safety Inspection Servise - Európai Élelmiszer-biztonsági Ellenőrző Szolgálat) a HACCP elvek alkalmazása mellett a Jó Gyártási/Higiéniai/Laboratóriumi Gyakorlat és az ISO 9000 elemeinek komplex megvalósítását jelenti. - A kifogástalan szállításra ráutalt, kötelezett kereskedelmi cégek Németországban és Franciaországban saját márkáik számára egységes minőségi szabványt fejlesztettek ki: IFS (International Food Standard - Nemzetközi Élelmiszer Szabvány) néven. A szabvány alapján deklarálható, hogy a közreműködők a termőföldtől az asztalig" (catering) képesek-e az élelmiszer jognak valamint a különféle előírásoknak megfelelő, ugyanakkor biztonságos terméket előállítani és forgalmazni.

18 18 Természetesen, ennek a segédanyagnak nem célja valamennyi, a vállalkozások tevékenységeit rendszerbe foglaló, egy adott területre vonatkozóan hatékonyabb működést biztosító minőségirányítási rendszer (mint pl. ISO 14001: környezetközpontú irányítási (környezetirányítási) rendszer szabvány, az OHSAS 18001: munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer szabvány, EN 45003: a kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásának rendszere szabvány, stb.) bemutatása. Ezekre itt csak utalnánk, hogy a téma iránt érdeklődőknek egy kiindulási pontot adjunk. Mivel megemlítettünk néhány olyan szóösszetételt, mint pl. ISO, MSZ, EN, stb., amelyeknek jelentése lehet, hogy nem mindenki számára egyértelmű, nézzük meg, mit is rövidítenek, honnan erednek ezek a kifejezések? A már említett Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organisation, röviden: ISO) az utóbbi években a módszerszabványok karbantartása során általános hasznú ún. horizontális szabványokat ad ki ( General guidance horizontal method ). Ezek érvényessége és hitele nem csak Európára, hanem az egész világra vonatkozik. Az ISO-szabványok alkalmazása ajánlási szintű. Az ISO-tól veszi át az Európai Szabványügyi Bizottság, a Centre Européen de la Normalisation (CEN) EU-szabványait (röviden: EN), melyek alkalmazása az EU tagállamaiban kötelező. Az ISO-, illetve EN-szabványok magyarországi honosítása és kiadása a Magyar Szabványügyi Testület/Hivatal (rövidítve: MSZT) által - MSZ ISO, illetve MSZ EN alakban, és magyar nyelven történik. Mivel a minőségellenőrzés része az üzemi mintavétel és a megvett takarmányminták minőségére irányuló laboratóriumi vizsgálat, és akár saját - megfelelő személyzettel és felszereléssel ellátott laboratóriummal rendelkezik egy létesítmény, akár szerződésben áll egy külső szolgáltató laboratóriummal, mindenképpen találkozhat a takarmányipari vállalkozó és, vagy annak alkalmazottja a GLP (Good Laboratory Practice Helyes Laboratóriumi Gyakorlat), illetve az akkreditált laboratórium fogalmával. A GLP egy szigorú, a laboratórium tevékenységével kapcsolatban, a minták átvételétől azok feldolgozásán át az eredmények kiadásáig, minden részletre kiterjedő leírást, utasításokat foglal magában, melyek garantálják, hogy a laboratórium pontos, reprodukálható és valós értékeket mérjen. A - Magyar Akkreditáló Testület (NAT) általi - laboratóriumi akkreditálás annak elismerése, hogy a laboratórium gyártótól és forgalmazótól független minőségtanúsító szerv, és felkészült meghatározott vizsgálatok elvégzésére (a vizsgálati metodikákat megfelelő jártasággal, illetve pontossággal alkalmazzák). A nemzetközi laboratóriumi akkreditálás a tanúsítványoknak és vizsgálatoknak külföldi országok részéről történő elfogadását jelenti.

19 19 IV. fejezet A HACCP-rendszer kialakulásának és alkalmazásának fontosabb szakaszai (múlt, jelen, jövő) Az 1960-as években a HACCP módszert az Amerikai Repülésügyi Hivatal (NASA) megbízásából egy kutatócsoport fejlesztette ki. A módszert eredetileg mikrobiológiai veszélyekre, azok kiküszöbölésére dolgozták ki, melynek célja teljesen biztonságos, egészség-károsító hatással nem rendelkező ételek előállítása, űrhajósok részére ben a HACCP módszert bemutatták az Amerikai Élelmiszer-biztonsági konferencián. Ezt követően a módszert elkezdték alkalmazni a polgári élelmiszer-gyártásban is, és a mikrobiológiai veszélyek mellett kiterjesztették más jellegű (kémiai, fizikai) veszélyekre is. Az 1980-as évektől, az ENSZ szervezetei (WHO, illetve FAO: Food and Agricultural Organisation - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezet) különböző élelmiszer-biztonsági események (pl. ételfertőzésre visszavezethető járványok, stb.) miatt, kiemelt figyelmet fordítottak a hatékonyabb élelmiszer-biztonság megvalósíthatóságának kérdésére ban az ICMSF (Mikrobiológiai Biztonság Nemzetközi Bizottsága) határozott a HACCP ún. alapelveinek elfogadásáról ben a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottsága, első alkalommal, közétette a HACCP rendszer alapelveit és gyakorlati szabályait tartalmazó ajánlását ben, az EU országok hulladék-feldolgozó üzemei számára, a HACCP alkalmazásának kötelezettségét és gyakorlati megvalósítását már a 92/562/EGK számú határozat előírta ban, az Európai Gazdasági Közösség (azóta Európai Unió) a fenti ajánlással lépést tartva, kibocsátotta a 93/43/EEC számú, az élelmiszer-higiéniáról szóló irányelvét, melynek alkalmazását december 14-től írta elő az EU tagállamaiban ben közétett, a kérődzőktől származó állati hulladékok alternatív hőkezelési rendszereiről szóló 94/382/EK számú határozatában, többek között megerősítette a HACCP ellenőrzés szükségességét. Magyarországon, a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság ajánlásának, és így az élelmiszerbiztonság megvalósításának, megvalósíthatóságának érvényesülését a Magyar Élelmiszerkönyv /93. számú előírása segítette elő. A csatlakozási tárgyalások során, az élelmiszeripar területén, a HACCP alapelvek alkalmazásának jelentősége, illetve kialakítása felgyorsult. A jogharmonizáció részeként, hazánkban is kötelezővé vált bizonyos élelmiszer előállító tevékenységekre vonatkozóan a HACCP rendszer kiépítése (ld. pl. az élelmiszerekről szóló XC. törvény, az 1/1996 (I.9.) FM-NM-IKM együttes rendelet, a 80/1999 (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet, a 17/1999 (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet, továbbá a 90/2003 (VII. 30.) FVM-EszCsM együttes rendelet. előírásait, stb.) január 12-én az élelmiszer-biztonságról az Európai Bizottság kiadta az ún. Fehér Könyvet, melyben megfogalmazta az élelmiszerlánc szereplői részére a farmtól az asztalig terjedően az élelmiszer-biztonságról való gondoskodást, melynek egyik hatásos eszköze a HACCP rendszer kiépítése és alkalmazása.

20 20 A május 22-én kiadott 999/2001/EK, majd a október 03-án kiadott 1774/2002/EK rendeletben, az Európai Unióban - az élelmiszer-biztonság mellett - a takarmány-előállítás, felhasználás, illetve az állati eredetű termékek feldolgozása során, bizonyos tevékenységet végző létesítményekre vonatkozóan is már felmerült az az elvárás, hogy a HACCP alapelvek, szempontok alapján elkészített eljárásokat kell kidolgozniuk az állati eredetű mellékterméket feldolgozó illetve ún. közbenső üzemek biztonsági rendszerében. A január 28-án kiadott 178/2002/EK rendeletben megállapítják, hogy az élelmiszerjog egyik alapvető célja, az emberi élet és egészség magas szintű védelme, továbbá nem biztonságos takarmány nem hozható forgalomba, illetve nem használható fel élelmiszer-termelés céljára tartott állatok takarmányozására. Az Európai Unió április 29-én újabb lépést tett, az Európai Parlament és a Tanács kibocsátotta az élelmiszer-higiéniáról szóló, 852/2004 EK számú rendeletét, majd ezt követően, január 12-én pedig a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 183/2005/EK számú rendeletét, melyekben az elsődleges előállítók kivételével, bizonyos élelmiszer-, valamint takarmányipari vállalkozások esetében előírja a HACCP alapelveken kidolgozott, állandó írásos eljárások bevezetését, alkalmazását. Az Európai Parlament és Tanács azonban nem csak a HACCP alapelveken kidolgozott, állandó írásos eljárások bevezetését, alkalmazását írta elő, hanem már április 29-én kiadta, a takarmányés élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 882/2004/EK rendeletét, melynek 10. cikkében megfogalmazott Ellenőrzési tevékenységek, módszerek és technikák között sorolja fel, többek között, a HACCP eljárásainak értékelést. A december 19-én az Országgyűlés által elfogadott, egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló évi CLIX. Törvény 21 (4) c) pontjában kimondja, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomás (továbbiakban: Állomás) ellenőrzi, többek között, a takarmány-előállító üzemekben és egyéb takarmányipari vállalkozásokban bevezetett HACCP rendszereket. A fenti feladatokat az Állomások takarmány-felügyelői végzik, helyszíni ellenőrzés formájában. A fenti, január 1-jétől, minden tagállamban kötelező érvényű 852/2004/EK és 183/2005/EK rendeletekben pedig már a jövő is megfogalmazódik: - Bár a HACCP elvein alapuló eljárások kialakításának követelményét nem lehet kezdetben az elsődleges termelésre alkalmazni, a Bizottság által e rendelet végrehajtását követően elvégzett felülvizsgálat egyik eleme az erre a területre való kiterjesztés megvalósíthatósága lesz. (852/2004/EK rendelet), - A HACCP alapelveinek a takarmány elsődleges előállítására történő alkalmazása az európai higiénés jogszabályok középtávú célkitűzése. (183/2005/EK rendelet). Ezzel is utalva, arra a korábban már említett célra, hogy az élelmiszer-biztonságot csak valamennyi szereplő együttműködése és felelőssége mellett lehet elérni, így megvalósítva az élelmiszerlánc teljes vertikumában (a farmtól az asztalig ), a biztonságos takarmány, és élelmiszer előállítást, tárolást, forgalmazást és felhasználást.

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A HACCP rendszer létre jötte:

A HACCP rendszer létre jötte: A HACCP rendszer létre jötte: Az űrhajózás fejlődése, az emberek többnapos űrbeli tartózkodása hívta fel a figyelmet az élelmiszerek fogyasztható állapotának megőrzésének vizsgálatára és eme állapot alkalmazható

Részletesebben

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006 Egyetemi oktatás 2006 Álatlános áttekintés Egyetemi oktatás. 1 Minőség A célnak való megfelelőség (a vevői követelmények, előírások teljes kielégítése, mindig) Hozzáférhetőség A minőség a vevő igényeinek

Részletesebben

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról Biztonságos takarmány-alapanyagok ipari előállításának helyes gyakorlatára vonatkozó európai útmutató Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése A tojástermékek előállítására, csomagolására vonatkozó jó higiéniai gyakorlat

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Tisztelt Felhasználó!

Tisztelt Felhasználó! Tisztelt Felhasználó! Többek kérésének eleget téve önállóan is elérhetővé tettük az ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKOR- LATÁHOZ (GHP) kiadványból a HACCP vel foglalkozó fejezeteket.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben tájékoztató, felkészülést segítő anyag a mikro- és kis vállalkozások részére Egyszerűsített HACCP

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika A NEMZETI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA ÉS PROGRAM ALAPVONALAI Farkas József az MTA rendes tagja, professor emeritus, Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi

Részletesebben

Köszöntô. Tisztelt Hölgyem/Uram! A mi kiválóságunk egyben vevôink kiválósága is.

Köszöntô. Tisztelt Hölgyem/Uram! A mi kiválóságunk egyben vevôink kiválósága is. TANÚSÍTÁS 2 Köszöntô Tisztelt Hölgyem/Uram! Amint azt minden bizonnyal már Ön is tapasztalta, manapság a legtöbb vállalat megköveteli partnereitôl a különféle rendszertanúsítványokat, mint a megfelelô

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet. az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet. az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. -ának (7) bekezdésében

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól 2005.12.22. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 338/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (EGT

Részletesebben

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató 2012. november 1/151 A helyi termelıi piacokra, mint a mozgó és/vagy ideiglenes elıállító- és forgalmazó helyekre vonatkozó követelmények jó higiéniai

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vincze Imréné. A sütőipari termékek kihelyezése, bemutatása és értékesítése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Vincze Imréné. A sütőipari termékek kihelyezése, bemutatása és értékesítése. A követelménymodul megnevezése: Vincze Imréné A sütőipari termékek kihelyezése, bemutatása és értékesítése A követelménymodul megnevezése: Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása A követelménymodul száma: 0007-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet. Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet. Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet Élelmiszerbiztonság a vendéglátásban Készítette: Hegedűs Barbara, 2013 Tartalomjegyzék 1.Témaválasztás indoklása... 0 2. Élelmiszer eredetű megbetegedés,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Állattenyésztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései - Munkanyag. 2014. február 4.

Állattenyésztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései - Munkanyag. 2014. február 4. Állattenyésztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései - Munkanyag 2014. február 4. 1 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés,

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK Szektor: Név: A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK A helyszíni bejárás időpontja: A helyszíni bejárás helye: (település, utca, házszám) A helyszíni bejáráson a Védjegy hálózat által részt vesznek:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság. Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda

Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság. Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda Egészség Világnap 2015. április 7. Élelmiszerbiztonság Dr Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 1 FAO/WHO Nyilatkozat a táplálkozásról (1992) minden egyes ember joga a megfelelő tápértékű és biztonságos

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A KÉRELMEZŐK SZÁMÁRA AZ EGYSÉGES DOKUMENTUM KITÖLTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ A KÉRELMEZŐK SZÁMÁRA AZ EGYSÉGES DOKUMENTUM KITÖLTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ A KÉRELMEZŐK SZÁMÁRA AZ EGYSÉGES DOKUMENTUM KITÖLTÉSÉHEZ Kérjük, fordítson különös figyelmet a FŐ SZEMPONT című részekre! Megjegyzés: Az útmutató célja, hogy segítse a kérelmezőket a mezőgazdasági

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)

A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet

Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 178/2002/EK rendelet Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Az állati eredetű élelmiszerekre,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta:

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta: Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN Lektorálta: 1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezet száma Fejezet címe Oldal 1. Bevezetés, a téma indokoltsága, jogszabályi

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa.

Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa. TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.3 1.4 Napirenden a minőség az élelmiszeriparban Tárgyszavak: élelmiszer-minőség; élelmiszer-biztonság; HACCP; halfeldolgozási példa. A közvélemény a 2001.

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság A környezetvédelmi szemléletformálásra szolgáló 2015. évi költségvetési forráskeret felhasználásáról

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei

A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei Tóth-Zsiga Attila Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Halászati és Vadászati Főosztály Szabályozási előírások háttere Az

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. a HACCP rendszer kialakításához. élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003.

KÉZIKÖNYV. a HACCP rendszer kialakításához. élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003. KÉZIKÖNYV a HACCP rendszer kialakításához élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003. Írta és szerkesztette a CONSACT szakértői munkacsoportja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából és finanszírozásával.

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

4.1. - a mezőgazdasági üzemekre irányuló beruházások támogatása

4.1. - a mezőgazdasági üzemekre irányuló beruházások támogatása A támogatható Natura 2000 területek és az egyéb, magas természeti értéket képviselő területek meghatározása és azonosítása A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás célzottságának leírása az 1305/2013/EU

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MESTERSZINT ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Budapest, 1997. november 2 I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről 88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről módosította: 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet - barna háttérrel és fehér betűkkel /50. (2)/ a szövegben! Az állategészségügyről szóló 1995.

Részletesebben

HASZNÁLT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT

HASZNÁLT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT ÚTMUTATÓ AZ ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKÉNT HASZNÁLT FOLYÉKONY, KONCENTRÁLT, FAGYASZTOTT ÉS SZÁRÍTOTT TOJÁSTERMÉKEK HELYES GYÁRTÁSI GYAKORLATÁHOZ (NEM AZONNAL FOGYASZTHATÓ TOJÁSTERMÉKEK) TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak

Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal javaslatai élelmiszereink védelme, egészségünk, valamint a vállalkozások jó

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI SZAKMAI TÁRSASÁG VIZSGÁLATI ANYAG SZIGETSZENTMIKLÓS-GYÁRTELEP HÉV ÁLLOMÁS SR1 JELZÉSŰ ÚTSOROMPÓJÁNAK FEJESZTÉSÉRE Budapest, 2011 Urbán István, Blanár Bertalan, Csippán András Kiadásért

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése AGRÁRKÖZGAZDASÁGI

Részletesebben

1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése

1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése A kutatás főbb eredményei 1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése A kutatás eredményes teljesítésének feltétele,

Részletesebben

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS a 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban Szt.)

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

DR. HETÉNYI LÁSZLÓ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA. 15-03-22 dr. Hetényi László

DR. HETÉNYI LÁSZLÓ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA. 15-03-22 dr. Hetényi László DR. HETÉNYI LÁSZLÓ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA E l ő z m é n y DR. HETÉNYI LÁSZLÓ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA dr. Hetényi László GYOFTEX tanfolyam GDPaktuális 15-03-22 3 Környezeti hatások 19% Egészségügyi

Részletesebben

Kaba Város Önkormányzata

Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Pályázati intézkedési terület: Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A takarmányok higiéniája takarmány-higiénia fogalma jogszabályi háttere hibás

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Nyilvántartásba vételi szám: Városi Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola 20-0071-06 Akkreditációs lajstromszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Zalaszentgrót, Jóváhagyta: Varga István

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1.a. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! A kereskedelem fogalmát, feladatát. b. Ismertesse a fogyasztónak a kereskedelemmel, a bolttal

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. CÉLOK ALAPELVEK... 5 3. A JELENLEG MŰKÖDŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER...

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZIKVÍZ-, SZÓDAVÍZGYÁRTÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ

ÚTMUTATÓ A SZIKVÍZ-, SZÓDAVÍZGYÁRTÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Federation of Hungarian Food Industries ÚTMUTATÓ A SZIKVÍZ-, SZÓDAVÍZGYÁRTÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben