projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:"

Átírás

1 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény módosításáról szóló évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.) projekt címe: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. (ÁROP ) projektgazda: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készítette: Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság dátum: november 28.

2 projekt neve: projektgazda: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP ) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal dokumentum címe: készítette: dátum: november 28. verzió: 1.0 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény módosításáról szóló évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.) Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság A dokumentumot jóváhagyta: Név Státusz Dátum Aláírás dr. Oravecz Márton elnök november 28. Név Státusz Dátum Aláírás Dr. Józwiák Ákos szakmai irányító november 28. Név Státusz Dátum Aláírás dr. Pleva György témakör vezető november 28.

3 TARTALOMJEGYZÉK A projekt célja és keretei... 5 Bevezetés Az ökológiai gazdálkodás fogalma, célja, alapelvei Az ökológia gazdálkodás fogalma Az ökológiai gazdálkodás célja Az ökológiai gazdálkodás alapelvei Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere Közösségi szabályozás A Tanács 834/2007/EK rendelete A Bizottság 889/2008/EK rendelete A Bizottság 1235/2008/EK rendelete Nemzeti szabályozás /2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszere Tanúsító szervezet ellenőrző szerv ellenőrző hatóság illetékes hatóság Tanúsító szervezetek Magyarországon A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között NÉBIH legfontosabb feladatai Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata Ellenőrzést végző hatóság kijelölése Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során 17 4 Részvétel az ellenőrzési rendszerben Akiknek kötelező Akik mentesülhetnek Alvállalkozói tevékenység Főbb szabályozások 834/2007/EK rendelet szerint Az ökológiai növénytermesztésre vonatkozó részletes szabályok Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem Az átállási idő Az átállási idő lerövidítése (korosbítás) Szaporítóanyag A szaporítóanyag eredete A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása /61

4 6.5 Párhuzamos termelés Raktározás, szállítás Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó részletes szabályok Átállási idő állattenyésztés esetén Az állatok származása Az állatok nyilvántartása Az állatok kezelése Az ökológiai állatok takarmányozása Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések Az állatok elhelyezése Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata A feldolgozott takarmány és élelmiszer előállításának szabályai Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése Tisztítás, szárítás Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala Engedélyezési eljárás szükséges vagy nem? Döntési fa Példa Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények Az ökológiai termékek jelölési rendszere Termékek jelölése, értékesítése A közösségi logó használata és a használata esetén jelölendő termesztési vagy tenyésztési hely feltüntetésének módja Tanúsító szervezet kódszámának jelölése a címkén Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata A biotermékeken előforduló egyéb jelölések IV. Engedélyezési eljárások Kivételes termelési szabályok engedélyezése Egyéb, a NÉBIH feladatául megjelölt engedélyezési eljárások Konklúzió Mellékletek Jogszabályi keretek összefoglalása Ellenőrző kérdések /61

5 A PROJEKT CÉLJA ÉS KERETEI Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. A pályázó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 2011-ben, azonos témában kivitelezett pályázatának tapasztalatait felhasználva és sikeres megvalósításából erőt merítve új, hasonló tematikájú pályázatot nyújtott be augusztus 3-án Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. címmel, amit a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélt. A Projekt megvalósításának tervezett ideje október 1-től május 31-ig tart. A projekt első sorban élelmiszerlánc-biztonsági, mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A projekt célcsoportját a NÉBIH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai, a kormányhivatalok szakemberei és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemei közé tananyagok elkészítése, képzések-, oktatások megtartása tartozik. A projekt keretében 16 db téma oktatását végezzük el, az általunk készített tananyagok segítségével, összesen 3700 főnek, Ebből a létszámból 2450 főt hagyományos úton tervezünk oktatni (10 téma), előadás keretében és 1250 főt elektronikus távoktatás, ún. e-learning kurzus (7 téma) segítségével Az elkészült tananyagokat és a tananyagokról készült összefoglalókat az oktatásokat követően ingyenesen hozzáférhetővé tesszük a honlapunkon. 5/61

6 BEVEZETÉS Az ökológiai mezőgazdasági ágazat részesedése a legtöbb tagállamban növekvőben van. Kifejezetten észrevehető az elmúlt években a fogyasztói kereslet növekedése. A közös agrárpolitika legutóbbi reformja, amely a piacorientáltságra és a fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek kínálatára helyezi a hangsúlyt, valószínűleg tovább ösztönzi az ökológiai termékek piacát. Ennek tükrében az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályok egyre fontosabb szerepet játszanak az agrárpolitika keretrendszerében, és szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági piacok alakulásához. Az ökológiai termelési ágazatra vonatkozó közösségi jogi keret által követendő célok: a tisztességes verseny és az ökológiai termékek belső piacának megfelelő működése, valamint az ökológiai jelölésű termékek iránti fogyasztói bizalom fenntartása. Továbbá a közösségi szabályozásnak olyan feltételeket kell nyújtania, amelyek mellett ez az ágazat a termelési és piaci fejlődéssel összhangban tud előrelépni. Ennél fogva indokolttá vált az ökológiai termelésre alkalmazandó célkitűzések, elvek és szabályok világosabb meghatározása, az átláthatósághoz és a fogyasztói bizalomhoz, valamint az ökológiai termelés koncepciójának harmonizált felfogásához való hozzájárulás. Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettős társadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyan speciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatjólléthez, valamint a vidékfejlesztéshez. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapot szolgáltatnak az ökológiai termelés fenntartható fejlődéséhez, és eközben biztosítják a belső piac hatékony működését, garantálják a tisztességes versenyt, biztosítják a fogyasztói bizalmat és védik a fogyasztók érdekeit. A fogyasztók védelme és a tisztességes verseny érdekében az ökológiai termékek jelölésére használt kifejezéseket a Közösség egész területén és a használt nyelvtől függetlenül meg kell óvni attól, hogy azokat nem ökológiai termékek esetében használják. E célok elérését teszik lehetővé az uniós illetve hazai ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények, melyek részletesen tartalmazzák az ökológiai termelés szabályait, illetve kitérnek a jogszabály sértés esetén alkalmazandó eljárásokra, szankciókra. Ahhoz hogy az ökológiai termékek előállításában részt vevő gazdálkodók kellő ismerettel rendelkezzenek a termelés során betartandó szabályokról, szükségessé vált a jogszabályokat értelmező, a termelési szabályokat összefoglaló, és az előírásokat feldolgozó részletes szakmai tájékoztató anyag kidolgozása, mely elősegíti a jogkövető magatartást. A tananyag célja, hogy az ökológiai termelésben már részt vevő és ezután csatlakozó gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok ismeretében, a követelményeknek megfelelve végezzék tevékenységüket. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvénynek az ökológiai gazdálkodás kapcsán nevesített feladatain keresztül a vonatkozó termelési szabályok részletesen bemutatásra kerülnek. 6/61

7 1 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA, CÉLJA, ALAPELVEI 1.1 Az ökológia gazdálkodás fogalma Az ökológiai gazdálkodás egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az öko előtag, valamint szinonimái, a bio és az organic, azaz organikus gazdálkodás használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő pl. vegyszermentes, natúr, hagyományos, azonban ezek nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerint. A 834/2007/EK tanácsi rendelet (Öko EK rendelet) megfogalmazása szerint az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a külső források felhasználásának korlátozásával (pl. tilos a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása) a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben. Az Öko EK rendelet fogalom meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a termelési módszereknek a rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. Ki tekinthető tehát ökológiai gazdálkodónak a jogszabályok szerint? A rendeletben meghatározott termelési módszereket alkalmazó és termelési szabályokat betartó gazdasági szereplő, aki a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein belül végzi tevékenységét A termelési szabályokat betartó, de a tevékenységét a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő jelölheti termékét az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel? Bár az ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő gazdálkodása is megközelítheti, esetleg azonos a vonatkozó rendeletek által szabályozott ökológiai gazdálkodással, azonban termékeiket nem árusíthatják az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel. 7/61

8 1.2 Az ökológiai gazdálkodás célja Az ökológiai gazdálkodás célja a biodiverzitás megőrzése, a konvencionális és az integrált gazdálkodáshoz képest alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme. Az Öko EK rendelet az alábbiak szerint határozza meg az ökológiai gazdálkodás céljait: a) olyan fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, amely aa) tiszteletben tartja a természeti rendszereket és ciklusokat, valamint fenntartja és erősíti a talaj, a víz, a növények és az állatok egészségét, továbbá a közöttük fennálló egyensúlyt; bb) hozzájárul a magas szintű biológiai sokféleséghez; cc) felelősen használja az energiát és a természeti erőforrásokat, úgymint a vizet, a talajt, a szerves anyagokat és a levegőt; dd) tiszteletben tartja a magas szintű állatjólléti szabványokat, és főként kielégíti az állatok faj specifikus viselkedési igényeit; b) a kiváló minőségű termékek előállítására való törekvés; c) az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek olyan széles skálájának előállítására való törekvés, amely eleget tesz a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére vagy az állatok egészségére és jóllétére nézve ártalmatlan eljárások alkalmazásával előállított áruk iránti fogyasztói igényeknek. Az ökológiai gazdálkodás céljai kulcsszavakban fenntartható -- kiváló minőségű -- ártalmatlan eljárások -- fogyasztói igények kielégítése 1.3 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei Az ökológia gazdálkodás alapelvei a következők. a) Rendszeren belüli természeti erőforrásokat felhasználó, zárt gazdálkodási rendszer kialakítása (például: termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztés vagy állattartás végzése, a GMO-k, a GMO-kból és a GMO-k felhasználásával előállított termékek alkalmazásának kizárása, kockázatértékelésen, valamint adott esetben óvintézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapuló gazdálkodás). b) A külső források felhasználásának korlátozása. Amennyiben mégis szükséges külső források alkalmazása, az kizárólag ökológiai termelésből származó forrás, természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyag vagy lassan oldódó, ásványi eredetű tápanyag-utánpótló szer lehet. c) A kémiai úton előállított források alkalmazásának szigorú korlátozása. Kivételt képez, ha a megfelelő gazdálkodási gyakorlat nem létezik és a b) pontban említett külső források a piacon nem állnak rendelkezésre, vagy a b) pontban említett külső források felhasználása elfogadhatatlan környezeti hatásokhoz vezet. 8/61

9 d) Az ökológiai termelés szabályainak kiigazítása szükség esetén, az egészségügyi helyzet, az éghajlatbeli regionális különbségek és a helyi feltételek, a fejlettségi szint, valamint a speciális állattartási gyakorlatok figyelembevétele érdekében. 9/61

10 2 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2.1 Közösségi szabályozás Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendelete tartalmazza. A részletes termelési, és végrehajtási szabályokat az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelete részletezi, Az ökológiai termékek importjával kapcsolatos előírásokat a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelete írja le. alapvető előírások részletes termelési szabályok ökológiai termékek importja 1235/2008/EK rendelet 834/2007/EK rendelete 889/2008/EK rendelete A Tanács 834/2007/EK rendelete E rendelet fekteti le az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat, célokat és elveket határoz meg az ökológiai termékek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszára vonatkozóan. A rendelet kitér az előírások ellenőrzésére továbbá az ökológiai termelésre utaló jelölések használatára, a címkézésre és az ökológiai gazdálkodásra utaló kifejezés használatának szabályaira. Az általános fogalmak magyarázata, az ökológiai gazdálkodás célja és elvei is részletezésre kerültek. A jogszabály felépítését tekintve az alábbi témaköröket tartalmazza: általános termelési szabályok [3. részének 1. fejezete] - GMO-k és az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása mezőgazdasági üzemben folyó termelés [2. fejezet] növénytermesztés tengeri moszat termesztés az állattartás és a tenyésztett víziállatok tartásának szabályai valamint az ökológiai gazdálkodásra történő átállás általános szabályai a megtermelt ökológiai termékekből feldolgozás útján előállított takarmány, élelmiszer és ökológiai élesztő, valamint a feldolgozás során felhasználható egyes termékekre és anyagokra vonatkozó kritériumok [3. és 4. fejezet] kivételes termelési szabályok [5. fejezet] az 1-4. fejezetben megállapított termelési szabályoktól eltérő termelési szabályok, melyek engedélyezéséről a Bizottság határozhat. Az ökológiai termékekre vonatkozó címkézési szabályok [4. cím] Ellenőrzés, az ellenőrzési rendszer [5. cím] 10/61

11 A harmadik országokkal történő kereskedelem általános szabályai [6. cím] A Bizottság 889/2008/EK rendelete A Bizottság 889/2008/EK rendelete a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait határozza meg. Konkrét előírásokat tartalmaz a növénytermesztésre, az állattartásra, az ökológiai termékek feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozóan. Az állattartással kapcsolatban az állatok származása, az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata, a takarmányozás és az állat-egészségügyi kezelésekkel kapcsolatos tudnivalók is megtalálhatóak a rendeletben. Az alaprendeletnek megfelelően a végrehajtási rendelet is külön fejezetet szentel az ökológiai gazdálkodásra történő átállás szabályainak, valamint a kivételes termelési szabályoknak (éghajlati, földrajzi vagy strukturális kötöttségek, azon esetek, amikor a források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre, az állattartás egyedi problémái, katasztrófahelyzetek). Az ökológiai növénytermesztéshez elengedhetetlen vetőmag-adatbázissal kapcsolatos szabályozásokat a 2. cím 7. fejezete tartalmazza. A címkézésre valamint az ellenőrzésre vonatkozó előírások is külön fejezeteket (címeket) kaptak. A címkézés során betartandó követelmények az EU logó használatát, a takarmányok címkézésére vonatkozó egyedi előírásokat és az egyéb egyedi címkézési előírásokat tartalmazzák. Az ellenőrzésre vonatkozó fejezet meghatározza a minimális ellenőrzési intézkedéseket, a növények és növényi termékek ellenőrzésének követelményeit, az állatok és állati termékek ellenőrzésének követelményeit, a termékek előkészítésének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az import ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az alvállalkozókkal dolgozó termelőegységek esetében megkövetelt ellenőrzési előírásokat, a takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírásokat valamint a jogsértésekre és az információcserére vonatkozó előírásokat A Bizottság 1235/2008/EK rendelete A rendelet az ökológiai termékek importjával kapcsolatos, a megfelelőségre és az egyenértékű garanciákat nyújtó termékek behozatalára vonatkozó előírásokat tartalmazza. 2.2 Nemzeti szabályozás A évi XLVI. Törvény és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet szabályozza hazánkban az ökológiai gazdálkodást és annak ellenőrző és tanúsító rendszerét. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyek kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet tartalmazza. 11/61

12 /2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései - az illetékes hatóság feladatkörét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: NÉBIH) látja el; - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; - a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden az illetékes hatóság által engedélyezendő kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; (lásd XI. fejezet) - a gazdasági szereplő adott tevékenységre, termőterületre, állatállományra vonatkozó ökológiai termelést egyidejűleg csak egy tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezhet, amellyel kapcsolatban a tanúsító szervezet felé történő bejelentkezéskor köteles nyilatkozni; - A gazdasági szereplőnek tanúsító szervezet-váltásra - a tanúsító szervezet tanúsítási tevékenysége megszűnésének esetét kivéve - évente egy alkalommal van lehetősége. A gazdasági szereplő a tanúsító szervezet-váltás lehetőségében nem korlátozható; - A gazdasági szereplő számára a korábbi tanúsító szervezet a státuszigazolást a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül köteles kiadni, melynek kiállítását kizárólag a tanúsítási szerződésben meghatározott díjak kiegyenlítésének elmaradása esetén tagadhatja meg; - szabályozza az importengedély-kérelem menetét; (lásd XI. fejezet) - az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult. 12/61

13 3 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 3.1 Tanúsító szervezet ellenőrző szerv ellenőrző hatóság illetékes hatóság Az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság a NÉBIH, mint kijelölt élelmiszerláncfelügyeleti szerv. Magyarországon azonban nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelyeket Magyarországon tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Ezáltal biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az illetékes hatóságnak megfelelő módon történjék. A tanúsító szervezetek működéséhez a NÉBIH elismerésén kívül a Nemzeti Akkreditációs Testület akkreditációjára is szükség van. A két elismerési folyamat egymással párhuzamos, átfedés nincs közöttük. A NAT akkreditáció biztosítja, hogy a tanúsító szervezet működése átlátható legyen, és minden ügyféllel szemben azonos eljárásokkal hozza meg döntéseit, a NÉBIH pedig a magyar és EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Mivel a tanúsító szervezetek Magyarországon olyan független harmadik félként jelennek meg az ökológiai tanúsítás rendszerében, akik nem a közigazgatásba tartoznak, így eljárásaikat, tanúsító tevékenységüket sem a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok szerint folytatják le. Pl. tanúsítási döntéseiket sem határozati formában adják ki. 3.2 Tanúsító szervezetek Magyarországon Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 79/2009 FVM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni, illetve az elismerést visszavonni, vagy tanúsító-tevékenység végzését meghatározott ideig korlátozni. A két tanúsító szervezet: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, HU-ÖKO-01 kódszámmal és a Hungária Öko Garancia Kft., HU-ÖKO-02 kódszámmal. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nem lehet, hiszen mindkettő ugyanazon törvényi keretek között működik. A tanúsító szervezetek a jogszabályok alapján a következő tevékenységeket ellenőrizhetik és tanúsíthatják: - növénytermesztés, - vadon termő növények gyűjtése, - gombatermesztés, - méhészet, - állattartás - feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása, - kis- és nagykereskedelem, ' - élelmiszerfeldolgozás, - raktározás, 13/61

14 - import - ökobor A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja: tömegétkeztetés, vadtartás, nyúltartás, fürjtartás, (ökobor átmeneti jelleggel) A Hungária Öko Garancia Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja: strucc- és emutartás 3.3 A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között NÉBIH legfontosabb feladatai A 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései a hatósági feladatok vonatkozásában - az illetékes hatóság feladatkörét a NÉBIH látja el; - a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni - a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; - az Öko EK rendelet végrehajtási rendelete alapján elismert országok listáján nem szereplő harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazására irányuló engedélyezési eljárást a NÉBIH folytatja le NÉBIH illetékes hatóság Tanúsító szervezet elismerése Engedélyezési eljárások kivételes termelési szabály alkalmazásának engedélyezése 14/61

15 3.3.2 Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazásának engedélyezése párhuzamos termelés engedélyezése megelőző időszak átállási időszak részeként történő engedélyezése (korosbítás) katasztrófahelyzet esetén kérhető engedélyek engedélyezési eljárásának lefolytatása állattartó épületben az előírtnál kisebb férőhely alkalmazásának engedélyezése ökológiai státusz megtartásának engedélyezése Öko EK rendelet alapján - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; - szankciók alkalmazására, mint az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására első fokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult. megyei kormányhivatalok Ökológiai jelölés jogosult használatának ellenőrzése Szankció alkalmazása jogszabálysértés esetén 3.4 Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata Ellenőrzést végző hatóság kijelölése A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során (79/2009. FVM rendelet 7. (3)) 15/61

16 Az egyes megyei kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaktól függően a kerületi hivatalok is kijelölésre kerülhetnek a fenti ellenőrzési feladat végrehajtására. Az ökológiai jelölés használatának feltétele az Öko EK rendelet és végrehajtási rendeleteinek betartása az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás minden szakaszában. 16/61

17 3.5 Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja HATÓSÁG által alkalmazható SZANKCIÓK figyelmeztetés, bírság kiszabása, A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi forgalmi korlátozás, igazgatóság, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és átállási idő újraindítása, állategészségügyi igazgatóság a hatósági ellenőrzése során, vagy a kizárás tanúsító szervezet értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogosulatlanul használta, a jogsértéssel arányos módon a 79/2009. FVM rendelet 28. (1) bekezdésében részletezett jogkövetkezményeket alkalmazatja. Ha tehát az öko rendelkezések megsértéséről szerez tudomást a hatóság, akkor köteles eljárni, és a gazdasági szereplővel szemben jogkövetkezményeket alkalmazni (figyelmeztetés, bírság kiszabása, forgalmi korlátozás, átállási idő újraindítása, kizárás). Az Öko rendelkezések megsértése ügyében indult eljárás minden esetben hivatalból indult eljárásnak minősül. Amennyiben a hatósági eljárás eredményeként bebizonyosodik az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésének ténye a hatóság a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján azt nyilvánosságra hozza az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során TANÚSÍTÓ SZERVEZET által alkalmazható szankciók figyelmeztetés, hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás plusz vizsgálatot elrendelése tanúsítás visszavonása Amikor a tanúsító szervezet maga észleli, hogy a gazdasági szereplő megsértette az öko rendelkezéseket, akkor vagy saját hatáskörében jár el a tanúsító szervezet (figyelmeztet, hibás gyakorlat megszüntetésére szólít fel, plusz vizsgálatot rendel el, visszavonja a tanúsítást), vagy az alábbi jogkövetkezmények alkalmazását kezdeményezheti az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságnál, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi 17/61

18 igazgatóságnál (79/2009. FVM rendelet 27. (1) bekezdés e), f) és g) pont): - az ökológiai jelölés használatának korlátozása; - az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újra indulása; - a gazdasági szereplőnek a kizárása az ökológiai termelést ellenőrző rendszerből. HATÓSÁG TANÚSÍTÓ SZERVEZET figyelmeztetés, bírság kiszabása, jelölés használat korlátozása, átállási idő újraindítása, kizárás az ökológiai gazdálkodás rendszeréből figyelmeztetés, hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás plusz vizsgálatot elrendelése tanúsítás visszavonása SÚLYOSABB JOGSZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN 18/61

19 4 RÉSZVÉTEL AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERBEN 4.1 Akiknek kötelező Valamennyi, a mezőgazdaságból beleértve az akvakultúrát is származó terméket előállító, feldolgozó, tároló vagy harmadik országból importáló, illetve ilyen terméket forgalomba hozó beleértve az ökológiai terméket exportáló exportőrt gazdasági szereplő bármilyen termékének ökológiaiként vagy ökológiaira való átállásban lévőként való forgalomba hozatala előtt köteles ökológiai gazdálkodás vonatkozásában elismert tanúsító szervezethez bejelentkezni, és tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezni: a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; c) takarmányok; d) vegetatív szaporítóanyag és vetőmag. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak. 4.2 Akik mentesülhetnek Azon gazdasági szereplők, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik, a termékeket mentesülhetnek a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy ezeket a termékeket: 834/2007/EK rendelet 28. cikk (2) bekezdés A tagállamok e cikk alkalmazása alól mentesíthetik azon gazdasági szereplőket, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik a terméket, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem maguk állítják elő, dolgozzák fel vagy tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen, vagy ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be, vagy e tevékenységeket nem adták ki harmadik félnek alvállalkozásba. - nem maguk állítják elő - nem maguk dolgozzák fel - nem tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen vagy - ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be - tevékenységeket nem adtak ki harmadik félnek alvállalkozásba. 19/61

20 4.3 Alvállalkozói tevékenység Az alvállalkozó megbízójával kötött szerződés alapján adott tevékenység elvégzéséért felelős, mely során köteles az ökológiai rendelkezéseket betartani. Az alvállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése mellett végzi ugyan, de a tanúsító szervezettel csak alvállalkozói tevékenysége kapcsán áll jogviszonyban, nem minősül a tanúsító szervezet szerződött partnerének, tevékenységéért megbízója felel. Az alvállalkozó az általa előállított termékeket sajátjaként nem jelölheti, és nem forgalmazhatja, ahogy részére a tanúsító szervezet tanúsítványt sem állít ki; a tevékenység a szerződött partnernél kerül tanúsításra. 20/61

21 5 FŐBB SZABÁLYOZÁSOK 834/2007/EK RENDELET SZERINT 9. cikk A GMO-k alkalmazásának tiltása (1) Ökológiai termelés során GMO-k és GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek élelmiszerként, takarmányként, technológiai segédanyagként, növényvédő szerként, műtrágyaként, talajjavító szerként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként, mikroorganizmusként és állatként nem használhatók. 10. cikk Az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása Az ionizáló sugárzás alkalmazása tilos az ökológiai élelmiszerek vagy takarmányok, vagy az ökológiai élelmiszerekben vagy takarmányokban felhasznált nyersanyagok kezelésére. 12. cikk Növénytermesztési szabályok (1) bekezdés d) tápanyag-utánpótló szerek és talajjavító szerek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; e) ásványi eredetű nitrogén tápanyag-utánpótló szerek nem alkalmazhatók; h) amennyiben a növénykultúrát igazolt veszély fenyegeti, növényvédő szerek kizárólag abban az esetben használhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; i) a vetőmagtól és vegetatív szaporítóanyagtól eltérő termékek előállítására kizárólag ökológiai termelés keretében előállított vetőmagot és szaporítóanyagot szabad felhasználni. j) tisztító- és fertőtlenítőszerek kizárólag akkor alkalmazhatók a növénytermesztésben, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint. Engedélyezett tápanyagutánpótló és talajjavító szerek listája: 889/2008/EK rendelet I. melléklet Engedélyezett peszticidek növényvédő szerek listája: 889/2008/EK rendelet II. melléklet 14. cikk Állattartási szabályok (1) bekezdés c) a tenyésztés vonatkozásában: ii. a szaporodást nem szabad hormonokkal vagy hasonló anyagokkal való kezeléssel befolyásolni, kivéve egyes állatok állatorvosi gyógykezelésének formájaként; iv. nem ökológiai, növényi eredetű takarmány-alapanyagok, állati és ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok, egyes, állatélelmezési célra felhasznált termékek és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat a 16. cikk szerint engedélyezték; v. növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók; Engedélyezett takarmány-adalékanyagok és takarmányozási célra használt egyes anyagok listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet Engedélyezett tisztításra és fertőtlenítésre használt termékek listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet 21/61

22 6 AZ ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Az ökológiai növénytermesztés az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb ága. A 889/2008/EK rendelet a növénytermesztésre vonatkozóan kevés konkrét előírást határoz meg. A növénytermesztés során igen korlátozott a vetőmag, a növényvédő és a tápanyagutánpótló szerek használata. Az ökológiai gazdálkodásra történő bejelentkezés, szerződéskötés után a területnek át kell állnia ahhoz, hogy a róla lekerülő termék ökológiaiként jelölhető legyen. Míg ez nem történik meg, a termék az átállás első évében konvencionálisként, a második évében pedig átállásiként értékesíthető. Tilos a kertészeti kultúrák esetén a hidropónikus termesztés! 6.1 Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem Az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó mindkét esetben lehetőség szerint komposztált szerves anyagok alkalmazását. A gazdálkodásnak elsősorban a kártevők, betegségek és gyomnövények által okozott károk megelőzésére ezek természetes ellenségeinek védelmére, a fajok és fajták kiválasztására, a vetésforgóra, a termesztési technológiákra és a hőkezelési eljárásokra kell támaszkodnia. Az ökológiai növénytermesztés során a biodinamikus készítmények használata megengedett. Tilos a szervetlen eredetű nitrogén trágya használata! Tápanyag-utánpótlás céljából kizárólag ökológiai illetve extenzív állattartásból származó trágya használható! Amennyiben a növények tápanyagigényét más intézkedéssel nem lehet kielégíteni, kizárólag a 889/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb trágyázó és talajjavító szerek használhatók az előírt feltételekkel. A termék használatának szükségességét a gazdálkodónak dokumentációs bizonyítékokkal kell tudni igazolni. Amennyiben a növényeket a fentebb részletezett intézkedésekkel nem lehet megfelelően megvédeni a kártevőktől és a betegségektől, az ökológiai termelésben kizárólag a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő termékek használhatók. 22/61

23 6.2 Az átállási idő Az átállás szabályait a 889/2008/EK rendelet 5. fejezete tartalmazza. Ahhoz hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiainak tekintsék, az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó termelési szabályokat kell alkalmazni. Az átállás időtartama a termelt kultúrától függően eltérő. Mezőgazdasági parcellák esetében: vetést megelőzően min. 2 év Legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében: termés felhasználása előtt min. 2 év Takarmánytól eltérő évelő növény: betakarítás előtt min. 3 év Az átállás alatt lévő termelésből származó növényi eredetű termékeken feltüntethető az ökológiai termelésre való átállásból származó termék jelölés, feltéve hogy: a) a betakarítás előtt betartották a legalább 12 hónapos átállási időszakot; b) a megjelölést nem lehet a termék kereskedelmi megnevezésénél szembetűnőbb színben, méretben és betűtípussal feltüntetni, a teljes jelölésnek ugyanolyan méretű betűket kell alkalmaznia; c) a termék csak egyetlen mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmaz; d) a jelölés kapcsolódik a tanúsító szervezet kódszámához. 6.3 Az átállási idő lerövidítése (korosbítás) A 889/2008/EK rendelet szerint kivételes esetekben (figyelembe véve a terület korábbi hasznosítási módját) lehetővé teszi az átállási idő lerövidítését, ehhez azonban az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes jóváhagyása szükséges. Az eljárás elindításának előfeltétele a tanúsító szervezettel létrejött szerződés a korosbítani kívánt területek ellenőrzésére. Milyen esetben lehet az átállási idő lerövidítését kérelmezni? Az átállási idő lerövidítését akkor lehet kérelmezni, ha a) az érintett terület olyan uniós társfinanszírozásban megvalósuló agrár környezetvédelmi programban vett részt, amelyben az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokat és növényvédő szereket nem használhattak, vagy b) a gazdálkodó az eljárás során hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az érintett földterületeken az ökológiai státusz kérelmezett időpontját megelőző 3 évben az ökológiai gazdálkodásban tiltott (a 889/2008/EK r. I. és II. mellékletében nem szereplő) készítményekkel kezelést nem végeztek. Az eljárásrend az ökológiai státusz megadására vonatkozik, az átállási státusz korábbi elérésére nem alkalmazható. Az elismerési eljárást minden esetben írásban kell kérelmezni. A kérelmet a tanúsító szervezethez történt bejelentkezéstől, valamint ellenőrzésben lévő gazdálkodó esetén az új terület bejelentésétől számított 12 hónap letelte után lehet benyújtani. 23/61

24 Mit kell beadni a korosbítási (átállási idő lerövidítése iránti) kérelemhez? A kérelmet a tanúsító szervezetnek vagy a kérelmet elbíráló NÉBIH-nek kell címezni a következő adatok megadásával: - a kérelmező neve, címe; - a korosbítani kívánt területek parcellaszáma, helyrajzi száma, MePAR-azonosítója, pontos mérete, valamint az előző 3 év főbb termesztési adatai pl: növényfajok, illetve fajták, tápanyag-gazdálkodásra és növényvédelemre vonatkozó adatok. A kérelemhez csatolni kell: a) pont esetén: - az érintett területet tartalmazó támogatási határozat másolatot és a támogatási jogosultság fennállását igazoló nyilatkozatot, - a területről vezetett táblatörzskönyvet, - termesztési és permetezési naplót b) pont esetén: - a táblatörzskönyvet, termesztési valamint permetezési naplót, illetve minden olyan dokumentumot, mellyel a kérelem alátámasztható; - amennyiben az érintett időszakra vonatkozóan a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által történt szermaradvány-vizsgálat, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvet is csatolni szükséges. A tanúsító szervezet a vonatkozó hazai rendelet alapján a kérelemben foglaltakat helyszíni ellenőrzés keretében is felülvizsgálhatja, továbbá ha szakmailag indokolható, kötelezheti a kérelmezőt a költségek viselése mellett talaj- és növényminták növényvédőszer-maradék vizsgálatának elvégeztetésére. Ezt követően a beküldött dokumentumok és az esetleges helyszíni ellenőrzés, illetve szermaradvány-vizsgálat eredményei alapján a NÉBIH számára a tanúsító szervezet felterjeszti javaslatát és annak indoklását. A NÉBIH az átállási idő lerövidítése tárgyában határozat formájában döntést hoz. FIGYELEM! A korosbítás (átállási idő lerövidítése) tárgyában lefolytatott engedélyezési eljárás díjköteles. 24/61

25 6.4 Szaporítóanyag A szaporítóanyag eredete Az ökológiai gazdálkodás során ökológiai termelésből származó minősített szaporítóanyagot kell felhasználni. A mindenkori aktuális ökológiai vetőmag kínálat a NÉBIH honlapján (http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/novterm_ig/szakteruletek/vetomagfel/ jegyzekek/oko_adatbazis/oko_vbazis.html ) található. Amennyiben azonban az adott növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, a 889/2008/EK rendelet 45. cikke lehetőséget ad a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására. Ennek elfogadását a hazai vonatkozó jogszabály alapján minden esetben írásban előzetesen (a vetést/telepítést megelőzően) a tanúsító szervezettől kell kérelmezni. Az elfogadás alapvető feltételei a következők: - ha a termeszteni kívánt faj egyetlen fajtája sem áll rendelkezésre az ökovetőmag adatbázisban; - ha a termeszteni kívánt fajta nem szerepel az ökovetőmag adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy a hivatkozott adatbázisban regisztrált fajták nem felelnek meg a termesztési célnak (pl. csemegekukorica a termesztési cél, de csak takarmánykukorica található az ökovetőmag adatbázisban); - ha egy beszállító sem tudja a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumókat a vetés vagy az ültetés előtt leszállítani, noha azt a termelő - igazolhatóan - időben megrendelte - ha kutatáshoz, kisparcellás kísérletekhez és fajtamegőrzési céllal az illetékes hatóság (a hazai vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a NÉBIH) jóváhagyja. További feltételek: - nem kezelték olyan növényvédő szerrel, amely nem szerepel a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében kivéve, ha a kezelés a növényvédelmi hatóság előírására történt - a konvencionális vetőmag nem tartalmazhat génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait; A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használatra vonatkozó engedély csak egy termesztési időszakra vonatkozik. FIGYELEM! A tanúsító szervezet előzetes elfogadása nélkül történő konvencionális szaporítóanyag-felhasználás a betakarított növény konvencionális termékké történő visszaminősítését vonja maga után. A NÉBIH által kezelt ökológiai vetőmag adatbázis elősegíti a gazdálkodó által bejelentett szaporítóanyag forgalomba bocsátását. Az adatbázisba történő felvételéhez a Nemzeti 25/61

26 Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályhoz (1024 Budapest, Kisrókus utca 15/A, Fax: 1/ ) kell bejelentenie készleteit az erre szolgáló regisztrációs űrlapon, mely a NÉBIH honlapjáról letölthető, vagy telefonon is igényelhető A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása A szaporítóanyagok eredetét a következő dokumentumokkal kell igazolni: - átállási vagy ökológiai szaporítóanyag esetén a beszállító tanúsítványának másolata; - szállítójegy, számla vagy termeltetési szerződés (ha a termeltetőtől előfinanszírozás során kapta a vetőmagot), amelyen egyértelműen azonosítható a vevő neve, az áru megnevezése (faj, fajta), a vásárolt mennyiség, fel van tüntetve a vetőmag csávázatlan volta, valamint átállási, ill. ökológiai szaporítóanyag esetében a megfelelő jelölés és kódszám; - a vetőmag csomagolásán található címke (fémzár); - saját vetőmag esetén a fentiek szerinti bejelentés és az előző évi ellenőrzés adatai is elegendőek. A szaporítóanyagokról minden évben listát kell készíteni, melyen fel kell tüntetni valamennyi vásárolt és saját előállítású vetőmagot, vegetatív szaporítóanyagot. Meg kell jelölni a szaporítóanyag eredetét (saját vagy vásárolt, beszállító megnevezése), minőségét (öko, konvencionális), meg kell adni az összmennyiségét és a vetőmagnormát. A vetőmagok csomagolásán található címkét (fémzár) minden esetben meg kell őrizni, és ellenőrzéskor be kell mutatni a tanúsító szervezetnek. 6.5 Párhuzamos termelés Növénytermesztés esetén a legfontosabb előírás, hogy könnyen megkülönböztethető fajtákat kell termeszteni. A NÉBIH jóváhagyásával, a termelő termeszthet nehezen megkülönböztethető fajtákat Milyen esetekben engedélyezhető a nehezen megkülönböztető fajták egy gazdaságon belüli párhozamos termelése? Legalább hároméves termesztési időszakot igénylő évelő növények esetében, ha: - átállási tervet készít, és vállalja, hogy 5 éven belül megkezdi a konvencionális egység utolsó részének átállítását is; - megfelelő intézkedések történtek az egyes érintett termelőegységekből származó termékek tartós elkülönítésének biztosítására; - az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik; - a betakarítás befejezésekor a termelő tájékoztatja a tanúsító szervezetet az érintett termelőegységekben betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről; - mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében - vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén; 26/61

27 - kizárólag legeltetésre használt gyepterületek esetében. Az átállási tervhez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az engedélyező hatósággal évente meg kell erősíttetni. Az átláthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében a gazdálkodónak törekednie kell arra, hogy ne kerüljön sor párhuzamos növénytermesztésre, azaz a különböző státuszú (ökológiai/ átállási/ az átállás első évében lévő) területekre ne kerüljenek azonos vagy nehezen megkülönböztethető fajták Raktározás, szállítás A 79/2009. FVM rendelet 4. (1) bekezdése szerint valamennyi ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplő köteles a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani az Öko rendelkezések alá tartozó élelmiszerek, takarmányok, élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét oly módon, hogy azoknak az ökológiai gazdálkodásból történő származása igazolható legyen. A 889/2008/EK rendelet 35. cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek tárolása során teljesítendő feltételekről: - a termékeket egyértelműen azonosítható módon kell jelölni és kezelni, biztosítva az esetleges keveredés elkerülését, - ökológiai és nem ökológiai termékeket csak akkor lehet egyidejűleg gyűjteni, ha a keveredés vagy felcserélődés elkerülése érdekében a megfelelő intézkedések megtétele megtörtént - átlátható, pontos és naprakész készletnyilvántartást kell vezetni (termék megnevezése, jelölése, mennyisége, növekedés, csökkenés, beszállító, átvevő) oly módon, hogy abból az aktuális raktárkészlet bármikor megállapítható legyen. A készletnyilvántartásban az esetleges veszteségeket (pl. tisztítás) is fel kell tüntetni, valamint minden esetben szerepelni kell az ellenőrzött termékek státuszának, - amennyiben a gazdálkodó nem a saját raktárában tárolja termékeit, raktárbérleti vagy bértárolási szerződést kell kötnie a raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell az ökológiai gazdálkodás idevonatkozó előírásait (takarítás, elkülönítés, jelölés, tiltott raktárfertőtlenítő és növényvédő szerek használatának mellőzése, és a tanúsító szervezet számára az ellenőrzés lehetőségének biztosítása), - ha a raktárban konvencionális terméket is tárolnak, vagy tároltak, a raktárt az ökológiai termékek betárolását megelőzően alaposan ki kell takarítani, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, - azokban a létesítményekben (raktárak, kikötők, tisztító üzemek), melyekben GMO kockázatos növényeket (szója, kukorica) is tárolnak, szállítanak, vagy feldolgoznak, különös figyelmet kell fordítani az elkülönítésre, illetve a helyiségek, berendezések tisztítására, 27/61

28 - kártevők elleni védekezésre csak a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatók. Az ökológiai egységben tilos az engedélyezett készítményeken kívül más anyagot tárolni, ez alól az állatorvosi kezelések keretében előírt allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok jelentenek kivételt, amennyiben tárolási helyük felügyelt, és e termékek a mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek. A 889/2008/EK rendelet cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek szállítása során teljesítendő feltételekről: - az ökológiai termékek szállítása más termelő-, feldolgozó- vagy kereskedelmi egységekbe kizárólag megfelelő zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben történhet, amelynek tartalmát nem lehet a csomagolás, plomba, címke vagy zárjegy sérülése nélkül manipulálni - az árukísérő dokumentumokon szerepeltetni kell az ökológiai rendeletre történő utalást, és a tanúsító szervezet kódszámát. A termék illetve tétel pontos beazonosíthatósága érdekében célszerű a termék tételszámát is feltüntetni, - amennyiben a csomagolás nem teszi lehetővé címke elhelyezését (pl. lezárt tehergépkocsi), akkor a kísérő dokumentumoknak ha az a termék csomagolásához, a tartályhoz vagy a járműves szállításhoz egyértelműen hozzákapcsolható - kötelezően tartalmaznia kell a termékről minden fontos információt (beszállító neve, címe, termék megnevezése, ökológiai eredetre történő utalás, ellenőrző szervezet neve/kódszáma, tételszám), valamint a plomba sorszámát és a szállító/fuvarozó azonosítóját. 28/61

29 7 AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 7.1 Átállási idő állattenyésztés esetén A 889/2008/EK rendelet II. cím 5. fejezet 38. cikke részletezi az állatállomány és az állati termékekre vonatkozóan az átállás szabályait: - 12 hónap, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében húsként hasznosított lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében; - 6 hónap a kistestű kérődzők, sertések és a tejhasznú állatok esetében; - 10 hét a húshasznú baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt állították ökológiai termelésbe; - 6 hét a tojáshasznú baromfi esetében. Amennyiben nem ökológiai tartású állatok tartoznak a gazdaságba, van lehetőség a területek és az állatállomány egyidejű átállítására is. Ilyenkor a szerződéskötést, valamint az érintett területek és az állatállomány bejelentését követő 24 hónap elteltével - a vonatkozó előírások betartása esetén - mind az állatállomány, mind pedig a takarmányozásra használt földterületek, legelők ökológiai minősítést nyernek. Ez kizárólag az átállás megkezdésekor bejelentett állományra és annak utódaira, valamint az állatokkal egyidejűleg bejelentett takarmánytermő területekre és legelőkre érvényes, és csak abban az esetben, ha az állatokat túlnyomórészt a bejelentett területeken termett saját takarmánnyal etetik. Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az ökológiai termelési szabályokat legalább egy éven keresztül betartották. Az átállási időszak folyamán a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. 7.2 Az állatok származása Az ökológiai állattartás során a gazdálkodónak a fajták vagy tenyészetek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatok alkalmazkodó, illetve ellenálló képességét, valamint az őshonos fajtákat előnyben kell részesíteni. Az állatoknak alapvetően ökológiai gazdálkodásból kell származniuk, de a vonatkozó rendelkezések betartása mellett lehetőség van a gazdaságban már meglévő konvencionális állatállomány ökológiai gazdálkodásba történő bevonására is. A nem ökológiai tartásból származó (konvencionális) állatok gazdaságba történő bevonását a tanúsító szervezet felé mindig írásban jelenteni kell, és a 889/2008/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdése illetve 42. cikke által szabályozott esetekben ahhoz az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes engedélye is szükséges. A 889/2008/EK rendelet 47. cikke értelmében az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagyarányú pusztulása esetén az illetékes hatóság (NÉBIH) engedélyezheti az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását konvencionális állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre. 29/61

30 Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a konvencionális állatok bevonására vonatkozó kérelemhez? - a bevonni kívánt állat felhasználási célja (pl. hús/tojástermelés) - az állatállomány jelenlegi létszáma - az ökológiai gazdálkodásba bevonni kívánt állatok azonosító száma - a bevonni kívánt állatok kora - a gazdaságba történő bevonás tervezett időpontja 7.3 Az állatok nyilvántartása Az állatállományról napló formájában nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az állomány tartási rendszerének részletes leírását, legalább az alábbi információkkal: - a telepre érkező állatok eredete, érkezési időpontja, átállási időszaka, azonosító jele és állatorvosi nyilvántartása; - a telepet elhagyó állatok életkora, darabszáma, vágás esetén testtömege, azonosító jele és célállomása; - az elhullott állatok részletes adatai és az elhullás okai; - takarmányozási napló; - betegség-megelőzés és állategészségügyi kezelések dokumentációja. 7.4 Az állatok kezelése Az állatok teljes élete során - a levágáskor is - az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ökológiai állattartásban nem végezhetők rutinszerűen olyan műveletek, mint: - juhok farkának gumizása, - farokkurtítás; - fogak lecsípése; - csőrkurtítás; - szarvtalanítás. Eseti elbírálás alapján fenti eseteket biztonsági okokból vagy az állatok egészségének, jóllétének és higiéniájának javítása céljából engedélyezhet az illetékes hatóság (NÉBIH). A fizikai kasztráció a hagyományos termelési eljárások (hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása és a termék minőségének biztosítása céljából engedélyezett. Az engedélyezett beavatkozásokat megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással az állat legmegfelelőbb életkorában szakképzett személynek kell elvégeznie. 30/61

31 Az állatok szállításának időtartamát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az állatok felés lehajtását elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell elvégezni, az őket érő stresszt minimalizálni kell. Tilos az allopátiás nyugtatók használata szállítás előtt vagy a szállítás során. Tilos a csonkítás, például a méhanyák szárnyainak levágása. Az intenzív termelési módszerek elkerülése érdekében a baromfifajtákat a 889/2008/EK rendelet 12. cikkében meghatározott minimális életkor elérése esetén lehet levágni, kivéve, ha a baromfifajta lassú növekedésű baromfifajtából származik. A lassú növekedésű baromfifajtákra alkalmazandó feltételek, illetve azok listája a NÉBIH honlapján keresztül elérhetőek (1. számú melléklet). 7.5 Az ökológiai állatok takarmányozása Növényevők esetén a takarmány legalább 60%-ának magából a termelőegységből kell származnia, ha ez nem lehetséges, akkor más ökológiai gazdaságokkal együttműködésben kell előállítani. Az emlősök táplálása során előtérbe kell helyezni az anyatejes táplálást az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig. Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani. A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell. Amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható. Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2012., a és a naptári évben 5 %. A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani. A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja. Tilos az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat. A kényszertáplálás tilos. A hízlalási eljárásoknak a tenyésztési folyamat bármely szakaszában visszafordíthatóknak kell lenniük. Ha a takarmánygyártás megszűnt, vagy korlátozásokat vezettek be, különösen, ha rendkívüli időjárási feltételek, járványok, toxikus anyagokkal történt szennyeződés vagy tűz következett be a NÉBIH engedélyezheti a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatát. 31/61

32 Az engedély egyedi gazdasági szereplő részére, korlátozott ideig, korlátozott területen és korlátozott mértékben adható ki! Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatára vonatkozó kérelemhez? káreseményt igazoló dokumentumok kimutatás: - tervezett termésmennyiségekről - készletnyilvántartás - állomány éves takarmányigénye - várható hiány mértéke 32/61

33 7.6 Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések A betegségmegelőzésnek a fajta- és vonalválasztáson, a tartási-gazdálkodási gyakorlatokon, kiváló minőségű takarmányon és az állatok testmozgásán, megfelelő állománysűrűségen, valamint a megfelelő és kielégítő, higiénikus körülmények közt való tartáson kell alapulnia. Ha az állomány nem ökológiai termelőegységből származik, a helyi körülmények függvényében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni, pl. szűrővizsgálatot vagy karantént. Tilos kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő használata. Tilos a növekedés- vagy termelésfokozó anyagok valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozásra vagy más célokra történő használata. Az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal (egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal) kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állat és a belőle származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, illetve új átállási időszak beiktatására van szükség. Allopátiás állatgyógyászati készítménnyel történő kezelés esetén az ilyen állatból ökológiai termelés keretében a kezelés és az ökológiai élelmiszer előállítása közötti várakozási idő a jogszabályban előírt normál várakozási idő kétszerese, ennek hiányában legalább 48 óra. Az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó adatokat az állat, illetve az állati termék ökológiai jelöléssel történő értékesítése előtt jelenteni kell a tanúsító szervezet felé. Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Ezekhez a műveletekhez kizárólag a 889/2008/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek használhatók. Az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására csak a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében megjelölt készítmények alkalmazhatók. Az épületekből ki kell üríteni az állatállományt minden felnevelt baromficsoport között. Az épületeket és berendezéseket ekkor meg kell tisztítani, ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A kifutó pihentetési időtartamot a NÉBIH négy hétben állapította meg (2. melléklet). A gazdasági szereplő köteles dokumentációs bizonyítékokkal alátámasztani ezen időszak betartását. 33/61

34 7.7 Az állatok elhelyezése Az állatok számára hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területekhez, legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok és a talaj állapota ezt megengedi. A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérséklettel szemben. Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületben biztosítani kell, hogy a légkeringés, a levegő porral való szennyezettsége, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázkoncentráció az állatok egészségét ne veszélyeztesse. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani. Az épületeken belüli állománysűrűségnek az állatok fajától, fajtájától és életkorától függően biztosítania kell az állatok kényelmét és jó közérzetét, tekintettel a viselkedési szokásaikra (pl. nyújtózkodás, szárnycsapkodás). A különböző állatfajokra és - kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a 889/2008/EK rendelet III. melléklete tartalmazza. Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egyes állatok esetében korlátozott időtartamra és csak a biztonsági, jólléti vagy állat-egészségügyi szempontból indokolt mértékben. Az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól való lehetséges eltéréseket a 889/2008/EK rendelet tartalmazza, melyeket a tanúsító szervezet közreműködésével az illetékes hatóságnak (NÉBIH) kell engedélyeznie. 7.8 Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül A gazdaság egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani. Nem ökológiai tartású állatállomány csak abban az esetben lehet jelen a gazdaságban, ha olyan termelőegységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a termelőegységektől, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint működnek, és feltéve, hogy eltérő fajról van szó. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a két egységben ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedeket tartani tilos. A közös legelőhasználat feltételeit a 889/2008/EK rendelet résztelesen tartalmazza. Fontos, hogy az ökoállatok nem tartózkodhatnak egyidejűleg azon a legelőn, melyen a konvencionális, extenzív tartású állatok legelnek. A vonatkozó EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedek vonatkozásában a párhuzamos gazdálkodásra. A mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végző gazdaságok tarthatnak ugyanazon fajokból ökológiai és nem ökológiai állatállományt a NÉBIH engedélyével. 34/61

35 Ekkor a tanúsító szervezetek ellenőrzése a gazdaság konvencionális egységére is kiterjed. A két egység elválasztását fizikai szinten (állattartó épületek, legelőterületek, raktárak stb.) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. 7.9 A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Tilos a földterület nélküli állattartás, amelynek során az állattenyésztő nem művel mezőgazdasági földterületet és/vagy az ökológiai termelésből származó többlet trágya elhelyezéséről nem kötött írásos együttműködési megállapodást más gazdaságokkal, vállalkozásokkal. Szem előtt kell tartani, hogy a gazdaságban használt trágya összes mennyisége nem haladhatja meg az évi 170 kg N/ha/év mennyiséget. Ilyenkor a trágyából származó maximális határértéket az együttműködésben részt vevő termelőegységekre együttesen kell figyelembe venni. Kiemelten fontos az állatok takarmányszükségletének fedezése. Az állatállomány nagyságát a termőterületek és a legelők függvényében kell kialakítani. Az irányadó táblázatot a 889/2008/EK rendelet IV. melléklete tartalmazza. 35/61

36 8 A FELDOLGOZOTT TAKARMÁNY ÉS ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Az üzem által alkalmazott eljárásoknak mindenkor garantálniuk kell, hogy az előállított, feldolgozott termékek megfelelnek az ökológiai termelés szabályainak. 8.1 Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése A mezőgazdasági üzem egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani, az EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a párhuzamos gazdálkodás folytatására, mely az egy üzemen belül az ökológiai és a konvencionális termelést jelenti. Ez esetben a tanúsító szervezetek ellenőrzése a konvencionális termékek előállítására is kiterjed. A két üzemegység elválasztását fizikai szinten (területek, raktárak) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. Fontos, hogy az üzemen belüli anyagbeszerzés és felhasználás mindkét egység esetében áttekinthető legyen. Amennyiben az üzemben ökológiai és nem ökológiai termék készítése vagy tárolása is történik, úgy a gazdasági szereplő köteles: a műveleteket az ökológiai termékeken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben elkülönítve a teljes munkafolyamatsoron elvégezni; az ökológiai termékeket a műveletek előtt és után a nem ökológiai termékektől térben és időben elkülönítve tárolni; a tanúsító szervezetet értesíteni erről, valamint minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni; megfelelő intézkedéseket foganatosítani a tételek azonosításának biztosítása, valamint a nem ökológiai termékekkel való keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében; ökológiai termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni. 8.2 Tisztítás, szárítás A tisztítás és a szárítás az Öko EK rendelet értelmében már feldolgozásnak minősülő munkaműveletek. E műveletek során a legfontosabb dolog a termékek azonosíthatósága, valamint a keveredés és a szennyeződés lehetőségének megakadályozása. Ennek megfelelően amennyiben a tisztító és szárító berendezésekben konvencionális termékek is megfordulnak, az ökológiai termékek tisztítása/szárítása előtt mindig gondosan ki kell őket takarítani. Az elvégzett feldolgozási és takarítási műveleteket, valamint az elkülönítésre tett intézkedéseket dokumentálni kell. Kártevők elleni védekezésre jelen esetben is kizárólag a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatóak. Amennyiben nem saját létesítményben történik a tisztítás/szárítás, a raktározással azonos módon, az alvállalkozói szerződésre és az érintett vállalkozás kitöltött adatközlő lapjára is szükség van. 36/61

37 8.3 Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése Amennyiben egy mezőgazdasági eredetű összetevő nem található meg a 889/2008/EK rendelet IX. mellékletében, az alábbi feltételek mellett használható: a gazdasági szereplő benyújtotta a NÉBIH részére az összes előírt bizonyítékot arra nézve, hogy az adott összetevőt a Közösségben nem állítják elő szükséges mennyiségben az ökológiai termelés szabályainak megfelelően, vagy az más országból nem hozható be; A NÉBIH ideiglenesen, legfeljebb 12 hónapos időtartamra engedélyezheti az összetevő használatát 37/61

38 9 HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK BEHOZATALA ÉS FORGALOMBA HOZATALA Harmadik országból származó ökológiai termékek importja vonatkozásában a Közösségi rendelet több pontja által mentesülhetnek az egyébként lefolytatandó engedélyezési eljárás alól. 9.1 Engedélyezési eljárás szükséges vagy nem? NEM mentesül az engedélyezési eljárás alól, ha: a termék származási helye szerinti ország nem szerepel az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. rendelet), illetve az ország szerepel az elismert országok jegyzékében, de a behozni kívánt termékkategória vagy az ellenőrző szerv nem szerepel az országban elismertek közt a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (az 1235/2008/EK rendelet 10. cikknek megfelelően összeállított jegyzékben; IV. melléklet) nem szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, vagy a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, de amelyek az érintett harmadik ország ellenőrző szerve vagy ellenőrző hatósága vonatkozásában a IV. mellékletben (az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzéke, valamint a 10. cikkben említett vonatkozó adatok) felsorolt termékkategóriák egyikébe sem tartoznak. 38/61

39 9.2 Döntési fa Szerepel termék származási helye az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. melléklet)? IGEN IGEN NEM Szerepel termék behozni kívánt termékkategória és a terméket tanúsító ellenőrző szerv az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében? NEM A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)? IGEN NEM Egyenértékűnek tekinthető-e a terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv által a termék származási helye szerinti országban tanúsított kérdéses termékkategóriájú termék? NEM IGEN Szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása NEM szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása 39/61

40 9.3 Példa. Örményországból ökológiai gazdálkodásból származó gyümölcslé behozatalát és forgalomba hozatalát tervezi egy vállalkozó. A terméket az IMO Institut für Marktökologie GmbH tanúsítja. A vállalkozónak ez esetben ellenőriznie kell az 1235/2008/EK rendelet mellékleteit. Meghatározandó: termék származási helye: Örményország termékkategória: gyümölcslé feldolgozott, élelmiszerként való felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek (D kategória) Ellenőrzendő: Örményország szerepel-e az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében (elismert országok jegyzéke)? NEM Példa. 40/61

41 A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)? IGEN Egyenértékűnek tekinthető az IMO Institut für Marktökologie GmbH által Örményországban tanúsított D termékkategóriájú termék? NEM (csak feldolgozatlan növényi termékek; azaz a termékkategória tanúsítására jogosult) szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása 41/61

42 9.4 Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás Az eljárást a NÉBIH folytatja le. Amennyiben az 1235/2008/EK rendelet előírásai alapján a behozni kívánt termék nem mentesül az engedélyezési eljárás alól, az eljárás megindításához a kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell becsatolni: a) az importőr érvényes tanúsítványa, b) az exportőrnek, valamint az importálandó termék termelőjének és feldolgozójának a harmadik ország ökológiai tanúsítási rendszerében való részvételét igazoló érvényes tanúsítványa, c) az exportőrt, a termelőt és a feldolgozót tanúsító szervezet elismerésére irányuló igazolás, d) az exportőr, a termelő és a feldolgozó utolsó ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatai, e) szükség esetén az importálandó termék termelési helyére vonatkozó dokumentumok hiteles másolatai, f) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó terméket továbbértékesíteni, vagy feldolgozni kívánja, g) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó termék behozatalakor az ellenőrzési okirat 17. rovatának hitelesítését melyik tagállami hatóság által fogja elvégeztetni Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények A szállítmányok Közösségen belüli behozatalához úgynevezett ellenőrzési tanúsítvány szükséges. Az ellenőrzési tanúsítvány mintadokumentumát az 1235/2008/EK rendelet V. melléklete tartalmazza. Az ellenőrzési tanúsítvány a szállítmány behozatalakor hitelesíteni kell. A szállítmányok Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ellenőrzési tanúsítvány hitelesítése. 42/61

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: 8. számú tananyag A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet (Magyar Közlöny 2012/68.) a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról

Részletesebben

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági A vidékfejlesztési miniszter 115/2011. (XII. 9.) VM rendelete a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet

79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezıgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, elıállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenırzésének részletes

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

Tájékoztató a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzési és tanúsítási rendjéről

Tájékoztató a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzési és tanúsítási rendjéről Tájékoztató a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzési és tanúsítási rendjéről I. Jogosítványaink A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. az ökológiai gazdálkodás ellenőrzését és tanúsítását az alábbi

Részletesebben

46/2012. (V. 8.) VM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1

46/2012. (V. 8.) VM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1 46/2012. (V. 8.) VM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781 A vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (VII. 5.) VM rendelete a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 52/2010.

Részletesebben

Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy. Szabályzata

Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy. Szabályzata Kiskunmajsa Város Önkormányzata Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy Szabályzata Elfogadva: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 153/2012. (V.16.) számú Képviselő-testületi határozatával Előzmények Kiskunmajsa

Részletesebben

37. számú tananyag Projekt neve: Készítette: Készült:

37. számú tananyag Projekt neve: Készítette: Készült: A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása

Részletesebben

ÁLLATI MELLÉKTERMÉKET TARTALMAZÓ SZERVES TRÁGYA ÉS TALAJJAVÍTÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND

ÁLLATI MELLÉKTERMÉKET TARTALMAZÓ SZERVES TRÁGYA ÉS TALAJJAVÍTÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND ÁLLATI MELLÉKTERMÉKET TARTALMAZÓ SZERVES TRÁGYA ÉS TALAJJAVÍTÓ FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND Kiadás dátuma: 2011. december Utolsó módosítás dátuma: - ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Részletesebben

A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei

A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei A fa és fatermékek 2013. márciusától érvényes forgalomba hozatali feltételei Tóth-Zsiga Attila Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Halászati és Vadászati Főosztály Szabályozási előírások háttere Az

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ 1. Hungária Öko Garancia Kft. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ Ausztria vezető bio ellenőrző és tanúsító szervezetének (Austria Bio Garantie) leánycégeként fő tevékenységünk az ökológiai gazdálkodás, a biotermékek

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának feladatai 1. Növényvédelmi és Növényi Termék

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

/2008. ( ) FVM rendelete

/2008. ( ) FVM rendelete 1 A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról,

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről I. Jogszabályi alap A zöldség-gyümölcs termelői csoportok

Részletesebben

63/2012. (VII. 2.) VM

63/2012. (VII. 2.) VM 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási

Részletesebben

Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzése és tanúsítása. Siku Szabolcs Kecskemét, 2015.10.26.

Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzése és tanúsítása. Siku Szabolcs Kecskemét, 2015.10.26. Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzése és tanúsítása Siku Szabolcs Kecskemét, 2015.10.26. Jogszabályi háttér a Tanács 834/2007/EK rendelete (alapelvek, ellenőrzési rendszer felépítése, általános előírások,

Részletesebben

1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,

1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű, 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés

Részletesebben

57/2012. (VI. 21.) VM rendelet

57/2012. (VI. 21.) VM rendelet 1 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS ÁLTAL

Részletesebben

28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról

28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49.

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény

2011. évi CXC. törvény Diákigazolvány igénylés folyamata: 1. Az állandó lakóhely szerinti Okmányirodában időpont egyeztetés után, el kell menni a gyermekkel, ahol fényképet készítenek a diákigazolvány igényléséhez (ez díjmentes),

Részletesebben

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról A 2009.06.07. óta hatályos szöveg Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. (2) bekezdésének e) pontjában

Részletesebben

81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02 -

81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02 - 81/2015. (XII. 16.) FM rendelet Hatályos: 2016.01.02-81/2015. (XII. 16.) FM rendelet a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika 2 Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív C tárgy, levelező MSc Az ökológiai gazdálkodás helyzete Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika 1. 2013. április

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II.

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzéshez A képzési program kódszáma: b8/2 A képzési program megnevezése: Agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet alapvető célja az emberi egészség, az állatok és a nemzetgazdaság védelme. A felügyeleti

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban

A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban A cukor ágazat piaci rendtartása az Európai Unióban Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését

Részletesebben

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről 1. oldal 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. -a (2) bekezdésének 8., 9. és 11. pontjában foglalt

Részletesebben

Törvények. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE, ALAPELVEK

Törvények. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE, ALAPELVEK 20044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 142. szám II. Törvények 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről* Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános

Részletesebben

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 2013.09.01 5 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

Részletesebben

Budapest, 2007. december

Budapest, 2007. december Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/17329/16 / 2007. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés 1 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. (1) bekezdés c) pontjában,

Részletesebben

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Közbeszerzési- és beszerzés lebonyolításának szabályzata

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. Közbeszerzési- és beszerzés lebonyolításának szabályzata Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Közbeszerzési- és beszerzés lebonyolításának szabályzata Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától. Érvényes visszavonásig.

Részletesebben

63/2012. (VII. 2.) VM rendelet

63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása a konvencionális területek

Részletesebben

/2010. ( ) SZMM rendelet

/2010. ( ) SZMM rendelet SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Iktatószám: 2165-1/2010-SZMM /2010. ( ) SZMM rendelet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében

Részletesebben

4. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom;

4. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom; 35/2013. (V. 22.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. március 31., szerda. Tartalomjegyzék. 91/2010. (III. 31.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. március 31., szerda. Tartalomjegyzék. 91/2010. (III. 31.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. március 31., szerda 47. szám Tartalomjegyzék 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 93/2010. (III. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés b), e) és g)

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

2015. évi CCXXV. törvény egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról

2015. évi CCXXV. törvény egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról 2015. évi CCXXV. törvény egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 202. szám A törvényt az Országgyűlés a

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.21. COM(2010) 799 végleges 2010/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

Részletesebben

2007. évi LX. törvény. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről.

2007. évi LX. törvény. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről. 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről A törvény hatálya 1. A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek www.bargello.hu Általános szerződési feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik, magatartási

Részletesebben

2005. évi XCV. Törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

2005. évi XCV. Törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 2005. évi XCV. Törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról A törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai, illetve egyéb

Részletesebben

Az új közbeszerzési törvény részletszabályairól

Az új közbeszerzési törvény részletszabályairól + DR. BARNA ORSOLYA ügyvéd európai uniós és környezetvédelmi szakjogász Az új közbeszerzési törvény részletszabályairól MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU + Hatály kérdése Régi Kbt.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. április 16. (OR. en) 8162/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0095 (NLE) ANTIDUMPING 34 COMER 74 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret Dézsi Zsolt A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

2012. évi CXXVIII. törvény

2012. évi CXXVIII. törvény 1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2005. (III. 4.) MVH közleménye. a feldolgozóipari támogatások igénybevételéről

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2005. (III. 4.) MVH közleménye. a feldolgozóipari támogatások igénybevételéről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2005. (III. 4.) MVH közleménye a feldolgozóipari támogatások igénybevételéről I. A támogatás igénybevételének feltételei Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó NÖVÉNYÚTLEVÉL A vetômag-szaporítás és -forgalmazás növény-egészségügyi ellenôrzése EU csatlakozásunk után A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK (vízép., stb.) 1

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK (vízép., stb.) 1 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból nyújtott támogatások építési beruházásokhoz való felhasználásának

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 1. Vonatkozó rendelet: Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.4.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 118/5 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 392/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 29.) a 889/2008/EK rendeletnek az ökológiai termelés ellenőrzési rendszere tekintetében

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

1. oldal, összesen: 50. 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

1. oldal, összesen: 50. 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 1. oldal, összesen: 50 A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

Részletesebben

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre,

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre, 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 2013.12.14

Részletesebben

141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet

141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Budapest, 2011. április 21.

Budapest, 2011. április 21. TERVEZET VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. április 21-én. ELŐTERJESZTÉS az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről 1

2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről 1 2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről 1 Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Hallgatói térítési és juttatási szabályzat

Hallgatói térítési és juttatási szabályzat Hallgatói térítési és juttatási szabályzat PPKE 2009. március 1. 1. cím A szabályzat hatálya 1.. (1) Jelen szabályzat hatálya ha jogszabály vagy szabályzat másként nem rendeli kiterjed a Pázmány Péter

Részletesebben

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája által meghatározott keretek között a mezőgazdaságból élők számára méltányos

Részletesebben

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (1) bekezdés

Részletesebben

45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról

45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások biztonságáról

Az elektronikus közszolgáltatások biztonságáról 1 3.. Melléklet a /2009. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2009. (.) Korm. r e n d e l e t e Az elektronikus közszolgáltatások biztonságáról A Kormány az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE) AGRI 422 FORETS 50 DEVGEN 177 ENV 434 RELEX 612 JUR 282 UD 139 PROBA 82 JOGALKOTÁSI AKTUSOK

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

1. Értelmező rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya

1. Értelmező rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya 4830 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 51. szám A vidékfejlesztési miniszter 34/2014. (IV. 4.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához

Részletesebben

13/2015. (VI. 30.) FM utasítás. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 1

13/2015. (VI. 30.) FM utasítás. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 1 a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának közzétételéről szóló 5/2015. számú MVH Elnöki Körlevél 1. számú melléklete 13/2015. (VI. 30.) FM utasítás a Mezőgazdasági

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.vorwerkwebshop.hu

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.vorwerkwebshop.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.vorwerkwebshop.hu Üdvözöljük a Quality Direct Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)

Részletesebben

28264 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 106. szám

28264 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 106. szám 28264 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 106. szám 15. összetörés: a jogszabályi feltételeknek nem megfelelõ, kereskedelmi forgalomban lévõ nemesfém tárgyak forgalomba hozatal céljára történõ alkalmatlanná tétele;

Részletesebben

ROSSMANN MAGYARORSZÁG KFT. ÜZLETSZABÁLYZAT

ROSSMANN MAGYARORSZÁG KFT. ÜZLETSZABÁLYZAT ROSSMANN MAGYARORSZÁG KFT. ÜZLETSZABÁLYZAT ROSSMANN MAGYARORSZÁG KFT. SZÉKHELY: 2225 ÜLLŐ, ZSARÓKA ÚT 8. CÉGJEGYZÉKSZÁMA: 13-09-088090 ADÓSZÁMA: 11149769-2-44 1. Általános rendelkezések 1.1 A Rossmann

Részletesebben

90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről

90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről 1. oldal, összesen: 9 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. (2) bekezdésének b) pontjában,

Részletesebben

igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 2013.11.09 1 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet

igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 2013.11.09 1 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások

Részletesebben

A Kormány 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelete az egyes kormányrendeleteknek az uniós vámjog végrehajtásával összefüggő módosításáról

A Kormány 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelete az egyes kormányrendeleteknek az uniós vámjog végrehajtásával összefüggő módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 60. szám 4821 III. Kormányrendeletek A Kormány 88/2016. (IV. 29.) Korm. rendelete az egyes kormányrendeleteknek az uniós vámjog végrehajtásával összefüggő módosításáról A Kormány

Részletesebben

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről

88/2004. (V. 15.) FVM rendelet. az állatgyógyászati készítményekről 88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről módosította: 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet - barna háttérrel és fehér betűkkel /50. (2)/ a szövegben! Az állategészségügyről szóló 1995.

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Ajánlatkérési Dokumentáció

Ajánlatkérési Dokumentáció Ajánlatkérési Dokumentáció a Szállítási keretszerződés keretében az FKF Nonprofit Zrt. HHM kazánjainak rostélyhengereihez L-K 5068-4 típusú rostélypálcák szállítása tárgyú Kbt. II. rész szerinti, uniós,

Részletesebben

TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA. Budapest, 2013. október 28.

TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA. Budapest, 2013. október 28. TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA Budapest, 2013. október 28. Tartalomjegyzék I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. Fogalom-meghatározások...

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter 103/2012. (X. 1.) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter 103/2012. (X. 1.) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter 103/2012. (X. 1.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től igénybe

Részletesebben