FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: CCA Adó és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 A Fejér Megyei Önkormányzat Előrelépés és fejlődés a települések összehangolásával Gazdasági Program a évekre A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem, hogy új szemmel nézzük az ismert világot! 1 (Marcel Proust)

3 TARTALOMJEGYZÉK A. Bevezető... 3 B. Helyzetelemzés B. 1. A finanszírozási paraméterek bemutatása B. 2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer B. 3. Általános forrástérkép B. 4. A Megye követendő bevételi politikája...28 B. 5. A Megye kötelező és nem kötelező feladatai B. 6. Swot analízis a Város és közvetlen környezete figyelembe vételével C. A Gazdasági Program célrendszere C. 1. A Megye küldetésnyilatkozata C. 2. A Megye prioritásai C. 3. A célrendszer C. 4. A célrendszer szakaszolása D. A Gazdasági Program végrehajtását biztosító feltételrendszer D. 1. A helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások D. 2. A Gazdasági Program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében D. 3. A kedvezőtlen adottságok és kialakult eladósodottsági helyzet megszűntetésére irányuló törekvések célrendszer függvényében történő megfogalmazása D. 4. Víziók az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál megszűntetésére, a szolgáltatási feltételrendszer megváltoztatására E. 1. A Megye küldetésnyilatkozatával összhangban a célok E. 2. Az intézkedési terv a Gazdasági Program végrehajtásához E. 3. Határozati javaslatok

4 A. Bevezető A helyi önkormányzatok a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. Az önkormányzat, mint helyi hatalmi szervezet meghatározó szerepet lát el a lakossági szolgáltatások tekintetében önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, amelynek alapjaként az önkormányzati rendszer kialakulásakor három pillér került megjelölésre, nevezetesen a központi költségvetés különböző jogcímeken történő finanszírozása, a helyi bevételek megszerzésének lehetőségei, harmadsoron az önkormányzatoknak jutatott vagyon, mint bevételszerzési lehetőség. Az önkormányzatiság kialakulásától eltelt időszakban mindhárom pillér alapvetően gyengébb teljesítményt tud ma már nyújtani, mint amennyi az elvállalt feladatokhoz szükséges lenne, így az önkormányzatok döntő többsége a felélt vagyon, az egyre szűkülő saját bevételek mellett, annak érdekében, hogy a szolgáltatási mennyiséget és színvonalat megkíséreljék megőrizni egyre inkább kölcsönforrásokhoz folyamodtak és ezekkel biztosítják gyakorlatilag a túlélést. Általában a viszonylagosan csökkenő források kompenzálására az önkormányzatok vagyonmobilizálással válaszolnak. A vagyonmobilizálás elsődleges színtere az értékesítés, melyhez kapcsolódóan olyan fejlesztései programot szükséges megvalósítani, mely hosszú távú és biztonságos működési forrást tud biztosítani. A gyakorlat szerint a vagyonértékesítésből származó bevételek működési kiadásokra történő közvetlen felhasználása valósult meg, amely ilyenformán vagyonfeléléshez vezetett, így az önkormányzati vagyonvesztés, mint alapvonás a jellemző az önkormányzati gazdálkodásban. A működési költségek csökkentésének érdekében a feladatellátás áttekintése lehetséges megoldásokat vázolhat. Az önkormányzati szektor működési bevételeinek tartósan, irreálisan alacsony szintre történő korlátozása (saját forrás, központi támogatás), az önkormányzati vagyon szinten tartásának (karbantartás) valamint a szükséges fejlesztések és beruházások elmaradása (visszapótlás) azt eredményezte, hogy az önkormányzatok felélték piacképes vagyonukat, illetve a működés változatlansága, a feladatellátás terjedelmességének bővülése mellett jelentős adósságállományt halmoztak fel. 3

5 A megfelelő mértékű saját forrás hiányának legfőképpen akkor van jelentősége, amikor az Európai Uniótól lehívható források felhasználásához növekvő mértékű pénzügyi és menedzsment erőforrásra lenne szükség. Az önkormányzatok a külső forrásokat részben működési hiányaik pótlására fordítják, illetve megvalósítják az uniós projekteket, biztosítva az előírt önrészt, így adósságállományuk egyre magasabb szinten stabilizálódik. A működési hiány pótlása, valamint az uniós projektekből realizált fejlesztések nagyobbrészt hiányzó hosszú távú forrásképző funkciója, azt eredményezi, hogy az adósság folyó terhei ellehetetlenítik az egyébként is túlterhelt működést, ezáltal egy pénzügyileg összeomló (végső soron a központi költségvetést terhelő konszolidációs igénnyel fellépő) önkormányzati szektorhoz vezethet. Az önkormányzati gazdálkodás elsődleges célja a jogszabályok által ráruházott lakossági igények figyelembe vételével történő kötelező feladatellátás. A kiadások csökkentése érdekében az önként vállalt feladatellátás további szűkítése, a közvetett támogatások, illetve azon területek felülvizsgálása, ahol a forrásszükséglet jelentős terheket jelenít meg a költségvetési gazdálkodás során, megfelelő eszköznek ítélhető meg. Az önkormányzat - a választott közgyűlés által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Az elkövetkezendő időkben az önkormányzatok a már visszavonhatatlanul kialakult állapotot feltételezve, egyre szigorodó paraméterek mentén szükséges feladataikat ellátni, mely elsősorban a feladat-ellátási rendszer újragondolását igényli a költségvetési keretek lazítása, kiegyensúlyozott finanszírozás elérése, az ezen belüli fejlesztések és működési költségek megfelelő figyelemmel kísérése érdekében. A fentiekben megfogalmazottak Fejér Megye Önkormányzata esetében is alapvetően jellemzőek. A Megye Önkormányzatának gazdasági és működési gyakorlatát tekintve egyértelművé vált, hogy a gazdálkodási és támogatási mechanizmusoknak, valamint a feladatellátásnak köszönhetően jelen pillanatban egy tovább javítható gazdasági helyzetben van az Önkormányzat. 4

6 Az önkormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések végrehajtása általában csak hosszabb távon kivitelezhető, így a jövőbeni kívánatos állapothoz a döntéseket évekkel előbb kell meghozni. Az önkormányzati intézményrendszert, az alkalmazotti létszámot befolyásoló döntések emberileg és politikailag érzékeny döntések. A kellő körültekintés hiánya pénzügyileg is többletkiadást okoz. A döntéseket ezért mindig a hosszú távú érdekeknek alárendelten célszerű meghozni. Nem helyes tehát az a szemléletmód, mely szerint; mivel a költségvetési feltételeket meghatározó állami hozzájárulások összege főszabályként a költségvetési évet megelőző év végén alakul ki, ennek megfelelően nem bírnak jelentőséggel a hosszabb- vagy középtávú tervek. A szakmai feladatellátásra vonatkozó törvények alapján az Önkormányzat által vállalt konkrét kötelezettségek és a középtávú tervek kölcsönös egymásra hatással alakulnak ki, a többletköltségek finanszírozhatósága alapján. A szakmai apparátus által készítendő középtávú elképzelések megvalósíthatósága a pénzügyi lehetőségektől is függ, ezért az elképzelések pénzügyi hatásait is számításba kell venni. A szakapparátus által megfogalmazott irányelvek alapján számíthatóak ki azok a peremfeltételek, amelyekbe a szakmai elképzeléseket be kell illeszteni. A hosszabb távú tervezés hozzásegíti az Önkormányzatot, hogy a jelenleg ismert állapotból kiindulva, a tervezett teljesítések hatásait előrevetítse, valamint a tervek megvalósításához szükséges feltételeket meghatározza. A stratégiakészítés olyan sajátos eljárást követő módszer, amellyel az Önkormányzat meghatározza helyzetét azért, hogy elképzeléseit sikeresen valóra válthassa. Az Önkormányzat hosszú, közép és rövid távú tervezésének komplex, összefüggő rendszert szükséges alkotnia, ahhoz egy a gazdálkodás folytatásához megfelelő alap álljon rendelkezésre a tervezés vonatkozásában. A választási programok általában nem rendelkeznek mindazokkal a tartalmi ismérvekkel, amely a stratégiák jellemzője, ezért elkerülhetetlen, hogy ágazatonként, fő közszolgáltatási területenként ágazati stratégiák készüljenek, amelyek viszont részletes helyzetelemzésen alapulnak. A helyi önkormányzatokban többséggel rendelkező politikai erőnek egyrészt alkalmazkodnia kell az országos politikához, másrészt viszont olyan helyi célokat kell kitűznie, amelyek alkalmazkodnak az adott helyi körülményekhez. 5

7 Annak ellenére, hogy a parlamenti demokráciában a váltógazdaság miatt elvileg ciklusonként megváltozhat az átfogó politika, szükséges az önkormányzati szolgáltatásokra hosszabb távú, évre kitekintő terveket, koncepciókat is készíteni, amelyek alkalmazkodnak az országos elképzelésekhez, de azok követelményeit a helyi sajátosságok szerint konkretizálják és kellően rugalmasak ahhoz, hogy a makrogazdasági folyamatokat meghatározó választási ciklusok által meghatározott elvárásokat teljesíteni tudják. Az önkormányzati tevékenységi területek különböző szempontok szerint megfogalmazható részrendszerek, amelyek különböző metszetekben egymásba fonódó rendszert alkotnak, így a hatékony működéshez, az erőforrások célirányos felhasználásához különböző tárgyú, szintű, de az alapvető célkitűzéseket szem előtt tartó stratégiák készítése indokolt. E stratégiák alapvető tárgya lehet valamely közszolgáltatási terület, részterület, illetve adott szervezet, szervezettípus működéséről szóló elképzelések, amelyek feladata a szolgáltatások biztosítása. A stratégiák készítésekor külső és belső információk elemzésével először meg kell határozni a közszolgáltatás, illetve az Önkormányzat helyzetét a stratégiakészítés időpontjában. E helyzet, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a kívánt, optimális helyzet mérlegelésével azt az állapotot kell felvázolni, amelyet a tervezés időtávja alatt el kívánnak érni. Ezen kívánt állapot megvalósítása érdekében kell meghatározni azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítása képessé teszi a szervezetrendszert az adott feltételek közötti optimális helyzet elérésére. A hosszabb távú tervek segítségével a konkrét ügyekben való döntés nem lesz ad hoc jellegű, mert mögötte áll az az elképzelés, amelynek végső soron a konkrét döntéseket alá kell rendelni. Ez bizonyos biztonságot ad a döntéshozóknak, hiszen adott döntés pillanatában nem mindig könnyű belátni a helyes megoldást. Ezen túlmenően a tervek biztosítják az Önkormányzat töretlen fejlődését, mert létezik egy viszonylag konkrét elképzelés a jövőre vonatkoztatva. A terv teljesítése, az attól való eltérés számon kérhető a kompetenciával rendelkezőktől. A tervek segítik a körülményekhez való alkalmazkodást, ha pontosan tudjuk, mit akarunk elérni és annak megvalósításához milyen feltételekkel számoltunk, akkor a konkrét helyzetben nem kell valamennyi változót megvizsgálni, csak azokat, amelyek az előzetes elképzelésekhez képest változtak, s könnyebb megtalálni az adott körülmények között legjobb megoldást. 6

8 Az éves költségvetés egy hosszabb távú terv adott évi állomásává válik, megkönnyítve az éves prioritások felállításának nehéz feladatát. A körülmények természetesen állandóan változnak, ezért a költségvetési koncepció kialakítása szakaszában mindig aktualizálni kell a 3 4 évre szóló elképzeléseket, ami nem jelenthet gondot, ha már van egy jó alap. A Fejér Megyei Önkormányzat szolgáltatási és közszolgáltatási rendszere alapvetően szélesen szegmentált, melyet a jövőben lakosságbarátnak lehet majd minősíteni, ugyanis most egy összefogott koncepció mentén valósul majd meg és ehhez illeszkedően lesz biztosított a megfelelő finanszírozás és a feladatok meghatározása a kötelező és nem kötelező jellegük figyelembevételével. Fejér Megye valamennyi szolgáltatási, közszolgáltatási szervezettől megfelelő fegyelem megkövetelése mellett dönt a jövőben a feladatellátási volumenéről, figyelemmel arra, hogy az elmúlt években az Önkormányzat gazdálkodása forráshiányos volt, melynek pótlására külső források kerültek bevonásra. A hiány fedezetére bevont külső források szerkezete hátrányos volt az Önkormányzat számára. A cél az Önkormányzat feladatellátási és működési koncepciójának ideális meghatározása, különös figyelemmel az adósságspirál megállítására. Fejér Megye Önkormányzatának meg kell küzdenie a feladatszelektálások, a valós igényekre való reagálások megannyi problémájával, azonban lehetőségei felhatalmazzák arra, hogy ezen lakossági igényeket is figyelembe véve egy olyan környezetet és egyben szolgáltatási szerkezetet alakítson ki, amely megkülönbözteti minden más megyétől. Ez egyben biztosítja azt is, hogy alkotó részese lehet a Magyar Köztársaságnak olyan módon, hogy úgy a hazai, mint a külföldi állampolgároknak vonzó célpontot jelenthet a továbbiakban. Fejér Megye Önkormányzatának Közgyűlése és a Közgyűlés által létrehozott és működtetett intézményrendszer, beleértve az igazgatási szervezetet is, átérzi annak a feladatnak és lehetőségnek a jelentőségét, amely egy megváltozott európai uniós környezetben lehetőséget biztosít az Önkormányzat irányításával a Megye fejlesztésére és a szolgáltatások színvonalának megőrzésére, valamint fejlesztésükre. 7 Ennek érdekében nem csak rövid távon, hanem hosszabbtávú stratégiai elképzelések mentén is megtervezi és a tervek alapján végzi feladatait.

9 Ezen tervező munka, folyamatos előregondolkodás részeként kerül megfogalmazásra az egyébként törvényi kötelezettségként is megfogalmazott Gazdasági Program kialakítása, amely az eddigi önkormányzati létből folyó tapasztalatokat is kihasználva tervezi meg a Megye adottságaira, a gazdasági és társadalmi szereplőinek elvárásaira alapozott fejlesztését és működtetését. Mindezek figyelembe vételével és tekintettel arra, hogy ma már a jogi szabályozás részben kötelező keretet is ad a Gazdasági Programok kialakításának, a Megye Önkormányzata egy olyan hosszabbtávú elképzelésrendszeren alapuló Gazdasági Programot kíván végrehajtani az elkövetkezendő időszakban, amely Fejér Megye területét, az itt élő lakosságot, az itt működő vállalkozásokat, non-profit és társadalmi szervezeteket a jelenleginél jobb helyzetbe kívánja hozni és differenciált, de az igényeket messzemenően kielégítő szolgáltatási hálót kíván létrehozni. A megváltozó és várhatóan erősödő megyei önkormányzati szerep mellett természetesen látni kell azt, hogy nagy ívű Gazdasági Program végrehajtása csak az önkormányzat forrásaiból nem valósítható meg, ennek megfelelően igénybe veszi - de mindent megelőzően legalább tervezi - azoknak az egyéb forrásoknak a Megye fejlesztése érdekében történő felhasználását, amelyeket az Európai Unió kínál. Ez a Gazdasági Program az ilyen típusú források mellett szeretné megcélozni és kialakítani a területen élők, a területen dolgozók esélyegyenlőségét és lehetőségét arra, hogy az öngondoskodás rendszerén belül ki-ki a kategóriájának illetőleg a céljainak és elképzeléseinek megfelelően hozzáférhessen azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek könnyebbé és hosszabb távon kellemesen élhetővé teszik az életüket illetve működésüket. Az Önkormányzat eddig működése során megkísérelte folyamatosan megőrizni azokat a szolgáltatásokat, illetőleg ezen szolgáltatások színvonalát, amelyet a területen megszoktak, illetve elvártak. Nyilván az elkövetkezendő időszakban arra is szükség lesz, hogy a területen működő vállalkozások, az itt élő lakosság aktívabban fejtse ki véleményét a kapott szolgáltatásokról, az elvárt fejlesztésekről és azokról a viszonyokról is, amelyekkel részese kíván lenni a szűkebb környezet alakításának és a fejlesztések, valamint szolgáltatások megvalósításának. 8

10 A Gazdasági Program bevezető része a fentiekben foglaltak alapján talán még nem teljes, szükség van arra, hogy a következő fejezetben néhány az előző cselekvési programok végrehajtásával megvalósult elemet rögzítsünk, egyes esetekben a folytatás, egyes esetekben az emlékeztetés érdekében. A évek Gazdasági Programját az alábbi rendszer szerint készítettük el: A MEGÚJULÁS GAZDASÁGI PROGRAMJA összegzés küldetésnyilatkozat, stratégia, taktika, operatív célok feltételrendszer célrendszer helyzetelemzés Küldetésnyilatkozat Prioritások Célrendszer A célrendszer szakaszolása Helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások A program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében Kedvezőtlen adottságok Víziók a jövőköltségvetésére Célok a küldetésnyilatkozattal összhangban Intézkedési terv a végrehajtáshoz Határozati javaslatok Finanszírozási számok bemutatása Közszolgáltatási rendszer Általános forrástérkép A követendő bevételi politika Kötelező és nem kötelező feladatok SWOT analízis 9

11 B. Helyzetelemzés B. 1. A finanszírozási paraméterek bemutatása Az elmúlt három év vonatkozásában a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodása forráshiányos volt, amely azt jelenti, hogy a realizált bevételek és teljesített kiadások különbözete negatív évben a hiány pótlására külső forrás bevonására került sor, mely kötvénykibocsátás formájában jelent meg. A kötvényforrás felhasználás céljaként a fennálló hiteltartozások kiváltása, illetve fejlesztési célok megvalósítása került meghatározásra évben tovább romlott a finanszírozási helyzet, nőtt az eladósodottság, a működési kiadások finanszírozására az előző évi maradvány igénybevételével volt lehetőség, amely maga is hitelforrásból származott, így a felhalmozási, fejlesztési feladatok negatív egyenlegét újabb hitel felvételével kellett kompenzálni. A évben a pozitív működési egyenleg megítélését torzította az előző évi pénzmaradvány teljes összegének működési forrásként történő maghatározása, amely kölcsönforrásból finanszírozott. A fejlesztési kiadások jelentősen meghaladták a bemutatott fejlesztési források volumenét, melyet az előző évi maradvány, működési bevételek, illetve újabb hosszú lejáratú hitel felvétele biztosított. A felhalmozási mérleg mindhárom év vonatkozásában növekvő mértékben volt negatív. A kötelezettségek évtől folyamatosan növekedtek. A hitelállomány kezelése folyamatos elemzést igényel, mivel az adósságszolgálati terhek pillanatnyi helyzetét nagymértékben befolyásolhatja a kamatok és az árfolyamok időbeni mozgása, nem is beszélve a likviditási tervekről, amelyek dinamikus szerkezetben kellene megmutassák a jelentkező és visszafizetendő összegeket, valamint a működést, fejlesztést biztosító fizetési kötelezettségeket. Mindemellett ugyanilyen megfigyelési rendszer szükséges a pozitív pénzáramok területén is. 10 Az Önkormányzat költségvetési főösszegének közel felét adósság és hitelállomány jelenti.

12 70,00% 60,00% adatok eft-ban 62,31% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 20,92% 33,26% 43,41% 48,67% eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ) Az Önkormányzat költségvetési adatait, valamint az adósságszolgálati kötelezettségeket figyelembe véve látható, hogy a felvett külső források által keletkező fizetési kötelezettségek fedezetét újabb hitel felvétel jelenti, mely által az Önkormányzat olyan helyzetbe került, melyben az eladósodottság által generált hitelspirál egyre erősödik és a rendelkezésre álló költségvetési kereteket szétfeszíti. A Fejér Megyei Önkormányzat teljes feladat-ellátási rendszere, intézményhálózata, ideértve a gazdasági társaságokat is, nem működött fegyelmezetten. A meglévő problémák kezelésének elmaradása által a költségvetés egyensúlyának erőltetett megtartása mellett az eladósodottság által generált hitelspirál tovább erősödött. Az önként vállalt feladatok nem megfelelő elkülönítése, finanszírozási igényük jelentős volumene, megjelenésük az intézményhálózat rendszerében nem kellően takarékos, nem kellően ellenőrzött gazdálkodást eredményezett. A költségvetésen kívülre adott támogatások, a gyenge színvonalú vagyongazdálkodás, a követelések liberális, és végső soron nem nagy eredményeket produkáló kezelése további problémákat vetett fel. Fejér Megye Önkormányzata a jövőben részese kíván lenni a Magyary Tervnek, így kívánja keretbe foglalni és meghatározni a Megye hosszú távú, több évtizedes fejlődését. A terv hat nagy fejezetből és több részprogramból áll. Minden programban megjelenik a társadalomfejlesztés, a településfejlesztés, a városüzemeltetés és az igazgatásszervezés koncepciója, illetve a helyzetkép, jövőkép, akcióterv (rövid, közép- és hosszú távú terv) hármasa. 11

13 A Gazdasági Program egyben része kell, hogy legyen a Magyary Tervnek is, az abban foglaltak egy ciklusra szóló lebontása. Magyarország komoly változások előtt áll. Látható, hogy az Ország csak részben tudja kivonni magát a világgazdaság, illetve Európa makrogazdasági tényezőinek hatása alól. Az önkormányzatiságot is érintő új alkotmányt készül elfogadni az Országgyűlés, elkészült a Széchenyi Terv pályázati kiírása, megismerhettük a Széll Kálmán Terv gazdasági stabilitást elősegítő elképzeléseit ben új önkormányzati törvény születik, a jövőben változik az önkormányzatok finanszírozási rendje is. Az önkormányzatiság várható változásának hatásait a következő négy esztendőben folyamatosan kell vizsgálni és felkészülni a korábban hozott döntéseink esetleg szükséges módosításaira. Az új kormánypolitika fontos feladata az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működtetése. A hatékony közigazgatás kialakításához nélkülözhetetlen az államigazgatási, önkormányzati feladatok újragondolása. A járás fontos szerepet kaphat a közszolgáltatások optimális telepítésében, és az államigazgatási és önkormányzati feladatok áttekinthetőbb szerkezetének kialakításában. Fejér Megye Önkormányzata megkezdi a felkészülést az önkormányzatok rendszerében várható változtatásokra, úgy hogy a most megalkotott Gazdasági Program mentén egy élhetőbb megyei önkormányzatról gondoskodik. A Gazdasági Program prioritásai: A Megye területén az ide illeszkedő fejlesztések kiaknázására van szükség, alapvetően önkormányzati irányítással, de egyben részvétellel is. Az Önkormányzat teljes gazdálkodási rendszerének átalakítása és újragondolása alapvetően új szemléletet kell, hogy kövessen, amelynek jellemzője a meglévő természeti és egyéb értékek megőrzése mellett, az egyes területeken végrehajtott beavatkozások az Önkormányzat számára is gazdaságosan hasznosítható értéknövelést jelentsenek. Az Önkormányzat aktív részese és nem csak kísérője, vagy kiszolgálója kíván lenni a fejlesztések megvalósításának és ezt elő is kívánja mozdítani azzal, hogy a gazdálkodást korszerű formában az alapvető célokat szolgálva alakítja át és működteti. 12

14 Az Önkormányzat a fejlesztések fenntartható megvalósítását valósítja meg, amely fenntarthatóság úgy a környezeti, mint a társadalmi és a gazdaságossági szempontokra egyaránt koncentrál, vagyis ezeket együttesen magába foglalja. Célként rögzítjük azt, hogy valamennyi területen kapcsolódik az Önkormányzat fejlesztési és működési tevékenysége a kormányzati fejlesztési tervekhez (Magyary Terv, Széll Kálmán Terv, Széchenyi Terv), és ezzel együtt vagy annak támogatásával valósítja meg elképzeléseit. A Tervekkel összhangban, azok lehetőségeinek kihasználásával és az Önkormányzat sajátos eszközeivel, közvetlen és közvetett támogatásokkal biztosítani kívánja a vállalkozások fejlesztését, foglalkoztatási célú bővítését, természetesen úgy, hogy a megfelelő környezeti illeszkedések az egyéb célokkal harmóniát képezzenek. Stratégiai célként fogalmazódnak meg az önkormányzati részvételű területalakítások, tulajdonviszony tisztázások feladatai, amelyet az Önkormányzat egységesített vagyongazdálkodásának rendszerében szükséges végrehajtani. Differenciált közteherviselés kialakítását határoztuk el, amelynek ellenőrizhetőségét úgy a megállapítás, mint a felhasználások vonatkozásában biztosítjuk. Célunk önkormányzati vagyongazdálkodási rendszer stabilizálása és olyan viszonyok közé történő beépítése, amely biztosítani tudja az Önkormányzat részvételével megvalósuló fejlesztések hozamrealizálását a helyi hatalmi szervezet által elvállalt szolgáltatások finanszírozásának érdekében. Társadalmi és gazdaságossági szempontból fenntartható szolgáltatási terület kialakítására törekszik az Önkormányzat, döntően úgy, hogy az önkormányzati részvállalás magas színvonalú legyen, és e mellett lehetőséget teremtsen a feladatellátásokban való részvételre non-profit szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, magánszemélyeknek, úgy az oktatás, a szociális, egészségügyi ellátás, de a kultúra és a sport területén is. Valamennyi szolgáltatás területén alapvető cél a megyei lakosság mind teljesebb mértékű kiszolgálása a kapcsolódó agglomerációs feladatellátások területén, ehhez kapcsolódóan az arányos közteherviselések megteremtése. 13

15 Az Önkormányzat az általa finanszírozható kötelező és nem kötelező feladatellátásokban nem csak önmaga kíván részt venni, hanem biztosítani szándékozik a részvállalás lehetőségét a lakosságnak ugyanúgy, mint a non- és for-profit szervezeteknek. Stabil önkormányzati gazdálkodást kell megteremteni az intézményhálózat optimális szerkezetű és kihasználású átalakításával, ide értve az igazgatási szervezet egészét is. Gondot kíván fordítani az Önkormányzat rövidebb és hosszabb távon is a biztonságra és ezen törekvéséből az Önkormányzatot terhelő részek finanszírozási eszközeit folyamatosan rendelkezésre bocsátja. Az Önkormányzat biztosítani kívánja a térségi kapcsolatok dinamikus alakításán keresztül a nyitottságot és nyilvánosságot, valamint a szolidaritást. Prioritások megvalósításának feltétel- és eszközrendszere Megalapozott és egyeztetett rendezési, fejlesztési tervek. Az Önkormányzat dinamikus és átgondolt fejlesztési politikája. Vonzó gazdasági környezet és infrastruktúra, valamint gazdasági diverzifikáció. Érdekérvényesítő tevékenység dinamikusabbá tétele. Következetes és átlátható döntési mechanizmus. Új szabályozásokra tekintettel a térbeli kapcsolatok fejlesztése. A rekreáció és idegenforgalom feltételeinek megteremtése. Tudatos előretervezés és projektalkotás. Jelentősen javuló PR tevékenység, jobb tájékoztatás és érdekegyeztetés. Integráló szerep és feltételteremtés a kezdeményezések befogadására. Akciótervek és programok részletes meghatározása. Forrástérképek készítése az egyes akciótervekhez. A stratégiai célok megvalósításának forrásai: Önkormányzathoz köthető forráslehetőségek: Önkormányzati saját és sajátos bevételek, ideértve a térítési díjakat, vállalkozásokból származó bevételeket, A Megye vagyongazdálkodásából származó bevételeket, Hozzájárulások a kezdeményezésekhez. 14

16 Idegen vagy részben idegen források a stratégiához Európai Unió-s támogatások, Kormánytámogatási programokból eredő források, Tőkebefektetések, Közös beruházások, Egyéb hazai szervezetek támogatásai. Az elmúlt három év költségvetésének bevételi és kiadási főösszegeinek alakulását mutatja be az alábbi két grafikon Kiadások összesen Kiadások összesen Bevételek összesen Bevételek összesen eredeti módosított teljesítés eredeti módosított teljesítés eredeti módosított teljesítés adatok eft-ban év eredeti év módosított év teljesítés év eredeti év módosított év teljesítés év eredeti év módosított év teljesítés év év év

17 B. 2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer Az Önkormányzat a feladatellátás jellegéből adódóan nem tud minden hozam-, illetőleg jövedelmezőségi kritériumot számszerűsíteni, vagy ha még ezt tudja is, nem feltétlenül jelenik meg abszolút értékben mérhető formában az eredmény vagy a hozam. Ennek oka, hogy az Önkormányzat által ellátott feladatok akár kötelezőek, akár nem, megkívánnak olyan vagyonelem hasznosításokat, amelyeket úgy lehet mérni, hogy az adott feladat mennyiben szolgálja a közfeladat-ellátást, hiszen a jelenlegi elszámolási rendszerben nem lehet ezeket számszerűsíthető haszonként kimutatni. Egy nagyléptékű változtatás a vagyonkezelés, vagyonfejlesztés és működtetés kapcsán nyilván hozhat időlegesen kétkedéseket, különböző kritikákat, nem is beszélve arról, hogy a már szóban forgó jövedelmezőségi kritériumokat nem, vagy nagyon nehezen lehet megfogalmazni. A vagyongazdálkodási rendszer racionalizálása kapcsán érdemes végiggondolni a közhaszon-elmélet érthetőbb és publikálhatóbb részeit, amelyhez néhány gondolatot e részen belül rögzítünk. Ma már a világ egyre több országának közfeladat-ellátási rendszerében találkozhatunk az ún. közhaszon fogalmával, amely a feladatellátások körében működő vagyonelemekre vetítve úgy kerül megfogalmazásra, hogy egy abszolút jövedelmezőséget produkálni képes vagyonelem esetében a piaci viszonyok között realizálható összes hozamból mi az, amit ténylegesen abszolút értékben kifejezve realizálni lehet, és mi az, melyet nem lehet realizálni oly módon, hogy a közfeladat-ellátást segítse. Az önkormányzati fejlesztések, illetőleg az önkormányzati vagyonok működtetésénél a közhaszon hányadok publikálása, nyilvánosságra hozatala jelentős mértékben javíthatja a lakosság megítélését, mindemellett a vagyonhasznosítást vizsgálók körében is tisztább képet teremt. Az önkormányzati körben a vagyonhasznosítások bemutatásánál ezek a közhasznúsági viszonyok és jövedelemrontó tényezőik nem kellően kezeltek, nem is beszélve arról, hogy nyilvánosságra hozataluk a legritkább esetben történik meg. 16

18 Fontos megemlíteni az úgynevezett és ide szorosan kapcsolódó közforint elméletet, amely jelenti az Önkormányzat lakosság részére nyújtott nem pénzben kifejezhető fejlesztések, rendeletek megalkotását. Ezeknek hatása értelemszerűen pénzben nem kifejezhető, de mint tudjuk amit nem kell kifizetni, akár a lakosság részéről, akár az Önkormányzat részéről, az bevételként jelenik meg. Ennek a fogalomnak az Európai Unióban már létezik egy igen egzakt szabályozási módja, amely közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon, illetve a közgyűlési ülés nyílt napirendje keretében negyedévente vagy évente tájékoztatja a Megye lakosságát a megtett intézkedések hatásairól. Az igen széles spektrumú lakossági szolgáltatási rendszer keretében és azért, hogy valamennyi polgár tudomással bírjon az Önkormányzat által nekik biztosított szolgáltatásokról, érdemes lenne az úgynevezett közforint elméletet jól bemutatni és kommunikálni, hiszen ennek kapcsán a beszedett bevételek helyét akár a közvetlen, akár közvetett szolgáltatások és ezek hatása kimutatható lenne. B. 3. Általános forrástérkép Fejér Megye Önkormányzata a feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az Önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Az Önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből (beleértve a vagyonhasznosítási forrásokat is), átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. A magyarországi önkormányzatok működésének gazdasági alapjait az Alkotmány három tételben definiálja: saját bevétel, állami támogatás, önkormányzati vagyon. 17

19 A fenti ábrán látható forrástérkép elemeinek kifejtése a következő oldalakon történik. 18

20 1. Saját bevételek saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj, illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint, átvett pénzeszközök, az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada, az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, a helyi önkormányzat egyéb bevételei Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó osztalék, kamat, bérleti díj Az önkormányzat szerezhet ingatlant, vásárolhat értékpapírokat, leköthetik szabad pénzeszközeiket teljes vagy résztulajdonosai lehetnek vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak. Az ebből származó bevételek, a tulajdonlott ingatlanok bérleti díjai, az értékpapírok, lekötött bankbetétek kamatai, illetve a gazdasági társaságokban lévő tulajdon után járó nyereség, osztalék Illetékbevételek Az önkormányzatok által beszedett illetékek külön törvényben 1 meghatározott része az önkormányzatok egyes típusait (megyei és megyei jogú városi önkormányzatok) illeti. A megosztás módjáról az éves költségvetési törvény dönt. A megyei önkormányzatok költségvetési forrásainak meghatározó eleme az illetékbevétel évtől kezdődően a hatáskör személyében történt változás miatt az illetékbevétel beszedése az APEH (jelenleg NAV) feladatkörébe került. Az illetékbevételből való részesedés mértékét az aktuális költségvetési törvény határozza meg. Az illetékbevétel fele a központi költségvetést, fele pedig a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg, akik között meghatározott szabályok szerint kerül megosztásra a beszedett bevétel évi XCIII. törvény

21 1.3. Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság (jellemzően nem jelenik meg a megyei önkormányzatok forrásai között) 1.4. Vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel (jellemzően nem jelenik meg a megyei önkormányzatok forrásai között) 1.5. Átvett pénzeszközök Feladataik ellátásához az önkormányzatok pénzeszközöket vehetnek át, az államháztartás alrendszereitől (pl. OEP, elkülönített állami pénzalapok), illetve államháztartáson kívüli szervezetektől, alapítványoktól, társadalmi szervezetektől, gazdasági társaságoktól. Átvett pénzeszközként szerepelnek az Európai Uniótól, vagy hazai szervektől pályázat útján elnyert források. E pénzeszközök felhasználását főszabályként az átadó és az önkormányzat közötti megállapodás szabályozza Egyéb bevételek Egyéb bevételek lehetnek a bírságok, pótlékok, szerződést biztosító mellékkötelezettségek (például kötbér), díjak (például közterület-foglalási díj). 2. Állami támogatás 2.1. Átengedett központi adók A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedését a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A normatív módon elosztott rész mértékét a törvény a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásait tartalmazó mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulása határozza meg. A személyi jövedelemadó részesedés részét képezi még a megyei önkormányzatokat egységesen megillető, és népességarányosan elosztott forrás Normatív központi hozzájárulás A jelenleg működő központi forrásszabályozási rendszer legjelentősebb eleme a normatív központi hozzájárulás. Az Országgyűlés állapítja meg a népesség, az egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A pénzügyi szabályozás alapvető jellemzője, hogy az állami támogatás döntő hányada alanyi jogon, normatív módon illeti meg az önkormányzatokat. 20

22 Az önkormányzatok ezt a bevételi forrást előre kiszámíthatják, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott paraméterek alapján. A normatív hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat. Az egyik a településre jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár. Ezzel az állam gyakorlatilag az önkormányzatok igazgatási feladatainak végrehajtási költségeihez kíván hozzájárulni. A másik csoportba tartozó támogatások olyan mutatók alapján kerülnek meghatározása, amelyek valamilyen feladat ellátásához kapcsolódnak és alapvetően létszámhoz kötöttek. A feladatmutatók alapján folyósított támogatások a feladatellátás országos átlagában számított költségei alapján kalkulálódnak. Ezen források szabadon felhasználhatók, az önkormányzat felelőssége a kötelező feladatellátás minimális szinten történő ellátása Normatív kötött felhasználású támogatások Az Országgyűlés az aktuális költségvetési törvényben évente felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatást határoz meg. A támogatások igénylése, az eljárásrend a normatív támogatásokkal azonos. A normaív kötött támogatások, egyes oktatási, illetve szociális feladatok kiegészítő finanszírozását jelentik. Ezen forrásokat minden esetben elszámolási kötelezettség terheli Központosított előirányzatok E támogatási forma egyes fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik és azért központosított, mert a költségvetés tervezés időszakában még pontosan nem behatárolható, minden esetben igénylés alapján jut az önkormányzat a forráshoz. Az igénylés feltételeit a költségvetési törvény mellett egyéb ágazati jogszabályok határozzák meg Egyéb állami támogatások A normatív állami támogatási rendszer által szükségszerűen kialakult egyenlőtlenségeket és az önkormányzatok saját bevételi bázisának nagy szóródását különböző kiegészítő támogatási elemek korrigálják A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

23 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása Ezen támogatást azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit az önkormányzati miniszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása Azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az igénybe vehető Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati miniszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz köthet. A támogatás az Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása szerinti támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő működési kiadásokhoz igényelhető. 22

24 2.4. Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása Ez a támogatási forma az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény 10. és 11. -ában meghatározott, helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek működését finanszírozza Cél és címzett támogatások Ez a támogatási forma az önkormányzati rekonstrukciókat és új beruházásokat segíti. Célja az önkormányzatok erejét meghaladó beruházások támogatása (címzett támogatás), illetve a települési önkormányzatok közötti infrastrukturális különbségek mérséklése (céltámogatás). 3. Önkormányzati vagyonból származó bevételek Az önkormányzatok önállóságának és működőképességének alapvető feltétele, hogy feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatokat az önkormányzati törvény tette tulajdonossá, e törvény adott először vagyont az önkormányzati jogokkal felruházott településeknek, megyéknek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon. Az önkormányzatok tulajdonossá tételének célja az, hogy az alanytalan állami vagyon valós tulajdonoshoz kerüljön, azokhoz, akiknek mindennapi életfeltételeit a közszolgáltatásokkal való ellátást biztosítja. Az önkormányzati vagyon felosztása a gazdálkodás szempontjai szerint: Szolgáltatási vagyon Az önkormányzat által biztosított közvetlen szolgáltatások vagyoni feltételeit adó vagyonelemek, ahol a hivatali munka, illetve a lakosság számára nyújtott szolgáltatás ténylegesen zajlik. Idetartoznak a szociális, egészségügyi létesítmények, a könyvtárak és iskolák, minden, ami az önkormányzati törvényben előírt kötelező feladatok ellátásának vagyoni feltétele. 23

25 Üzleti hasznosítású vagyon Ez a vagyon is az önkormányzat tulajdonában van, de nem hasznosítja közvetlenül szolgáltatásra, hanem bérbe-, haszonbérbe adja, vagy egyéb módon hasznosíthatja. Ebbe a csoportba értjük azon vagyont is, mely közvetetten szolgáltatást nyújt, s mint ilyen önkormányzati támogatásra is számíthat. Szabad vagyon Az önkormányzat tulajdonában lévő, annak szolgáltatásai által megkívánt vagyonmértéket meghaladó rész. Az üzleti és szabad vagyon tekintetében elsődleges cél, annak oly módon történő hasznosítása, mely a szolgáltatási vagyonra is kiterjedően támogatja a vagyon állagmegőrzését, gyarapítását, illetve lehetőség szerint finanszírozási részt vállal a működés zavartalanságának biztosításában Vagyonhasznosításból származó bevételek (osztalék, kamat, bérleti díj, üzemeltetési díj, vagyonkezelői díj, koncessziós díj, értékesítés) Az önkormányzati vagyon egy része ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok formájában támogatja a feladatellátást. Ezek legegyszerűbb hasznosítása a bérbeadás, mely nem túl magas, de alapvetően hosszútávon tervezhető forrás. Az ingatlanvagyon egyéb módon történő hasznosítása az üzemeltetésre, vagyonkezelésbe adás, koncessziós szerződés megkötése, vagyonkezelői jog létesítése. Ingatlan értékesítés Az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása során, feladatellátásában nem hasznosítható ingatlan vagyon tekintetében az értékesítést preferálhatja. Ezen értékesítéseknek azonban minden esetben a közvagyonnal való felelős gazdálkodást kell jelentenie (valós ingatlanértékelés, pályáztatás, versenyeztetés), valamint az ebből származó forrásokat hosszú távon az önkormányzati vagyon gyarapításra, állagmegőrzésre kell fordítani. 24

26 Pénzügyi befektetések bevételei Az önkormányzatok szerezhetnek értékpapírokat, melyek kamatbevételt jelenthetnek, teljes vagy résztulajdonosai lehetnek vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak, nyereség, illetve osztalékbevétel megszerzése céljából Megosztott privatizációs bevétel Ez a tétel a hazai privatizáció sajátos lebonyolításából adódik. Itt a volt tanácsi vállalatok privatizációjából keletkezett bevételből az alapító jogán történő részesedést kell megemlíteni. Ezen források ma már csak járulékos bevételeket jelenthetnek, esetlegesen átvett részvénycsomagból származó osztalék formájában. Az Alkotmány által az önkormányzatok gazdálkodásának alapjául definiált források az önkormányzat saját forrásait jelentik. 4. Külső források Napjainkban az önkormányzatokra oktrojált feladatok és egyébként is az önkormányzatok feladataikhoz képest mért alulfinanszírozottsága - elsősorban a fejlesztések, de a működés zavartalanságának biztosítása érdekében is -, idegen forrás bevonásának (kölcsönforrás) megjelenését generálta Hitel felvétel, kötvénykibocsátás Az önkormányzatoknak egyensúlyi gazdálkodásra kell törekedniük. A költségvetés egyensúlyának előírása azt jelenti, hogy a tervezett kiadásokat a saját bevételek - beleértve a vagyon hasznosításából származó bevételeket -, a központi támogatásoknak, átvett pénzeszközöknek kell fedezniük. Az önkormányzatok jövedelmi helyzete nem tart lépést a feladatellátás (kötelező és önként vállalt feladatok) forrásigényével. A normatív támogatási összegek csökkenése, a saját bevételek növelési korlátai (jogszabályi, illetve politikai korlátok) szükségessé tették a kiadások csökkentését. Az önkormányzatoknak a pénzügyi nyomás hatására sikerült kis mértékben javítaniuk a költséghatékonyságot, sok esetben azonban csak oly módon tudtak költségcsökkentést elérni, hogy a költségvetési többlet megszűnt és a tőkeberuházások nem érték el a megfelelő szintet. 25

27 Sok önkormányzat esetében már a működési költségek további csökkentésére sincs lehetőség, figyelembe véve az ellátandó feladatok jogszabályok által meghatározott kötelező színvonalát. Ilyen helyzetben finanszírozási hiány lép fel, melyet hitel felvételével, vagy kötvénykibocsátással van lehetőség kompenzálni. A Helyi önkormányzatokról szóló törvény 2 alapján az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A törvény szabályozása szerint a hitel felvétel és kötvény kibocsátás között lényeges különbség nincsen, mindkét esetben figyelemmel kell lenni a törvény 88. (2) bekezdésében foglaltakra, mely limitálja ezen külső források volumenét (hitelfelvételi korlát). A hitelfelvételi korlát nem terjed ki a likvid hitelekre, illetve az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezését szolgáló hitelekre. Az önkormányzati kötvénykibocsátás elsősorban hosszútávra szóló fejlesztési források biztosítása esetén célszerű megoldás. Likvid hitel felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a folyó működési kiadásokat a folyó bevételek átmenetileg nem fedezik Hozzájárulás formájában megjelenő forrás Településfejlesztési hozzájárulások (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg) Az Önkormányzat által megvalósított rendezési, fejlesztési projektek kivitelezése az érintett területeken elhelyezkedő ingatlanok tekintetében értéknövekedést eredményeznek, melyre vonatkozóan a for-profit szervezetektől elvárt hozzájárulások ösztönözhetővé válnak. Lakossági hozzájárulások potenciáljának növelési lehetősége az általuk igényelt többlet infrastruktúra-fejlesztésében, intézmény beruházásban (bölcsőde, óvoda, sportlétesítmény) rejlik, mely alapvetően az érintettek életminőség javítását is jelenti Közterület fejlesztési hozzájárulás (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg) évi LXV. törvény 88.

28 A bevétel-termelési potenciál volumenének egy fontos tényezője lehet a közterület fejlesztési hozzájárulás, mely külön jogszabályban foglaltak szerint az Önkormányzat által létesített kiszolgáló utak és közművek áthárított költségei Közműfejlesztési hozzájárulás (megyei önkormányzatnál jellemzően nem jelenik meg) A közműfejlesztési hozzájárulás az a közműfejlesztés céljára befizetési kötelezettségként megállapított olyan pénzösszeg, amelynek nagyságát a magánszemélyek ingatlanait érintő közműberuházást szervező, az igazolás kiadására jogosult jogi személy, az általános forgalmi adó későbbi levonási jogát is figyelembe vevő várható kivitelezési érték alapulvételével, a közmű által kiszolgálandó ingatlanonként előzetesen számította ki, és azt az érintett magánszemélyekkel írásban közölte. Közműfejlesztési hozzájárulásnak minősül a gáz-, és a villamoshálózatok fejlesztésére a magánszemély által külön jogszabály szerint megfizetett összeg is Szakképzési hozzájárulás A szakképzés költségeihez való hozzájárulás célja a képzés fejlesztésének támogatása, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a Felnőttképzésről szóló évi CI. törvény alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása. 27

29 B. 4. A Megye követendő bevételi politikája Mint ahogy már rögzítésre került, véleményünk szerint a Gazdasági Programhoz megszerezhető forrás elemek az alábbiak: Önkormányzathoz köthető forráslehetőségek: Önkormányzati saját és sajátos bevételek, ideértve a térítési díjakat, vállalkozásokból származó bevételeket, A Megye vagyongazdálkodásából származó bevételei, A hozzájárulások indukációja. Idegen vagy részben idegen források a stratégiához Európai Unió-s támogatások, Kormánytámogatási programokból eredő források, Tőkebefektetések, Közös beruházások, Egyéb hazai szervezetek támogatásai. A forrásbevonások megoldhatósága a Gazdasági Program megvalósíthatóságának alappillérét jelentik, így maga a forrástérkép és ennek első eleme a forrás felsorolás nem elegendő ahhoz, hogy biztosan finanszírozhatók legyenek az elképzelések különböző anyagi eszközökből. Megítélésünk szerint a hatékony forrásbevonás feltételeit az alábbiakban lehet megfogalmazni: Társadalmi, üzleti, gazdaságossági szempontokból megfelelően kidolgozott programötletek, Színvonalas infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések lehetőségei, Célzott és jól működő marketing munka, Megfelelő és gyors információáramlás Gyors döntési mechanizmus, Képzett és hozzáértő humánerőforrás. Az Önkormányzat számára alapvető érdek, hogy a megváltozott gazdasági környezetben különös tekintettel az európai uniós támogatásokra a jó pályázatok elkészítése, valamint a forrás felsorolásokat figyelembe véve olyan befektetéseket indukáló dokumentumok elkészítése, amelyek alkalmasak lehetnek elemzésekre és vonzóak a különböző tőkecsoportok számára. 28 Nagy lehetőségeket rejt a források megszerzésében az európai uniós pályázatok előkészítése és megírása.

30 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség év végén tette közzé a ra vonatkozó Akcióterveit, amelyet ezzel egy időben társadalmi konzultációra is bocsátott (az Akciótervek konzultációs anyagai elérhetők az NFÜ honlapján). Ezekben az Akciótervekben összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi támogatás átcsoportosítását mutatták be. A források nagy részét (kb. 70%-át) a kormányzat már 2011-ben elérhetővé kívánja tenni, a legtöbb támogatást pedig a Társadalmi megújulás, a Gazdaságfejlesztési, valamint a Közlekedési Operatív Program számára biztosítják. Operatív program év év év Pénzügyi eszközök Összesen % Gazdaságfejlesztési OP ,8 429,8 20,62% Környezet és Energia OP 207,15 3,26 3,26 213,67 10,25% Közlekedés OP 304,65 2,88 1,6 309,13 14,83% Társadalmi Megújulás OP 305,9 182,54 54,86 543,3 26,06% Társadalmi Infrastruktúra OP 106,83 23, ,39 6,25% Dél-Alföldi OP 62, ,38 2,99% Dél-Dunántúli OP 47, ,21 2,26% Észak-Alföldi OP 106, ,53 5,11% Észak-Magyarországi OP 102, ,43 4,91% Közép-Dunántúli OP 38, ,12 1,83% Közép-Magyarországi OP 37,03 8,8 3 14,53 63,36 3,04% Nyugat-Dunántúli OP 38, ,27 1,84% ÖSSZESEN 1474,5 326,04 167,72 116,33 % 70,73% 15,64% 8,05% 5,58% 2084, , ,8 309,13 213,67 130,39 106,53 102,43 63,36 62,38 47,21 38,27 38,12 29

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás Költségvetési szervek ellenőrzése I. Előadás Államháztartás Az állam funkciói Elsődleges (tradicionális) funkció: jogalkotás, jogalkalmazás, infrastruktúra, külső- és belső védelmi feladatok. Szociális

Részletesebben

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS FELLEGI MIKLÓS 1 Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS... 3 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007-2010... 13 1./

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszeg Város Önkormányzata Kőszeg Város Önkormányzata (3.) A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 4066 Tiszacsege, Kossuth u. 5. * Tel.: 52/588-400 * Fax.: 52/588-405 e-mail.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ Tiszacsege

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének indokolása)

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének indokolása) Város Polgármestere 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 6 23 31-174/112, 113, 142 Fax: 6 23 31-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. MELLÉKLETEK: 5 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 91. -a szerint az önkormányzat gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendes nyílt üléséről

JEGYZŐKÖNYV Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendes nyílt üléséről JEGYZŐKÖNYV rendes nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Bicske Városháza I. emeleti díszterem Bicske, Hősök tere 4. 2015. június 24. 8.30 óra Az ülésen megjelent önkormányzati képviselők: Pálffy

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 18/1/2013. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2013. december 12-én megtartott üléséről Határozatok száma: 150-154. Rendeletek száma: 14-15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között történt fontosabb

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Kapuvár Városi Önkormányzat

Kapuvár Városi Önkormányzat Kapuvár Városi Önkormányzat Korszerű település-üzemeltetési és - fejlesztési (TÜF) program 2009. szeptember 30. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 6 2 A Települési Értékközpont rendszer bemutatása... 8 2.1

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Biatorbágy Város Képviselő-testületének 5/2010. (04.30.)Ör.sz. rendelete

Biatorbágy Város Képviselő-testületének 5/2010. (04.30.)Ör.sz. rendelete Biatorbágy Város Képviselő-testületének 5/2010. (04.30.)Ör.sz. rendelete Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról Biatorbágy Város Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

2009. évi költségvetése

2009. évi költségvetése 3. napirendi pont Megtárgyalják: - első fordulóban Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 01/42-2/2009. - második fordulóban közgyűlés bizottságai Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének e l ő t e r j

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei 2008. évi gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ. Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei 2008. évi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! BESZÁMOLÓ Nádudvar Város Önkormányzata és intézményei évi gazdálkodásáról A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv., az államháztartásról szóló módosított

Részletesebben

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve 2015.12.09. Tartalom I. Bevezető... 3 II. Üzleti terv... 5 1. MÓDSZERTAN... 5 2. 2016. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK... 6 2.1

Részletesebben

JELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök

JELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök JELENTÉS az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről 0907 J/9364 2009. április Dr. Kovács Árpád elnök ISSN 1789-8773 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 ÖSSZEGZÉS 4 1. AZ ÁSZ 2008. ÉVI FELADATAI 7 1.1. Az

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV

Részletesebben

Javaslat. Mátraszele Község Önkormányzatának. 2013. évi költségvetési koncepciójára

Javaslat. Mátraszele Község Önkormányzatának. 2013. évi költségvetési koncepciójára Mátraszele Község Polgármesterétől Javaslat Mátraszele Község Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciójára Készült: a Képviselő-testület 2012. novemberi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az

Részletesebben

RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2006 2010

RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2006 2010 Révfülöp Nagyközség Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Révfülöp Nagyközség Képviselő-testülete 2007. április 2-án tartandó ülésére. RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2006 2010 * Előadó: Miklós

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2 ALAPSZABÁLY 1 I. Általános rendelkezések 1.1. A szervezet teljes neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Rövidített neve: GyMS megyei FTE Angol nyelven: Association of Rural Tourism in

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Polgármesterétől H-2740 Abony, Kossuth tér 1. Városi Önkormányzat Telefon: (53) 562-120 Fax: (53) 360-010 Előterjesztés készítésében részt vett: Gazdasági Osztály Az előterjesztést véleményezi: Oktatási,

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesterétől 4181. Nádudvar, Fő út 119. Tel.: 54/529-010 Fax.: 54/480-256, e-mail: nadudvar@nadudvar.hu Iktató szám: 16-21/2016. ELŐTERJESZTÉS Nádudvar Város Önkormányzat

Részletesebben

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02 Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt

Részletesebben

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület 2011. március 31-i ülésére

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület 2011. március 31-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: 1100- /2011. Előkészítő: Pékné dr.csefkó Judit E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2011. március 31-i

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása 1. sz. melléklet Az Országgyűlés 2010. december 23-án fogadta el a Magyar Köztársaság 2011.évi költségvetéséről szóló 2010.

Részletesebben

A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY (NVTV.)

A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY (NVTV.) JEGYZŐI SZAKMAI FÓRUM A NEMZETI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY (NVTV.) DR. SZÜTS ÁDÁM A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK FOGALMAZÓJA

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2015 (Hatályos 2015. június 27. napjától) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA

TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA Előterjesztés a 2014. január 21-én tartandó képviselő-testületi ülésre Készítette: Huszárné Lukács Rozália polgármester E L Ő T E R

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA II. Előadó: Tóth Gábor Elnök Reumabetegek a Célzott Terápiáért Egyesület celterapia@gmail.com

NONPROFIT SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA II. Előadó: Tóth Gábor Elnök Reumabetegek a Célzott Terápiáért Egyesület celterapia@gmail.com NONPROFIT SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA II. Előadó: Tóth Gábor Elnök Reumabetegek a Célzott Terápiáért Egyesület celterapia@gmail.com I. A nonprofit szervezetek belső működése Struktúra: a szervezetben lévők

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Intézményirányítási modell

Intézményirányítási modell 2. fejlesztési elem: A támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0003 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés Érd

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Iktsz: 185-7/2013. Készült:

JEGYZŐKÖNYV. Iktsz: 185-7/2013. Készült: Iktsz: 185-7/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 27. napján (csütörtök) du. 17 órai kezdettel megtartott rendkívüli, nyílt képviselő-testületi

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére)

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) mely létrejött alulírott napon és helyen egyrészről Szervezet neve: Rövidített név: Székhelye: Magyarországi levelezési cím:

Részletesebben

Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő- testületének 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról (Szöveges indokolás)

Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő- testületének 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról (Szöveges indokolás) Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő- testületének 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról (Szöveges indokolás) 1. Feladatellátás A helyi önkormányzatok által a 2011. évben ellátandó feladatok

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR 2700 Cegléd, Bede 575. Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2014. december 31. Cegléd, 2015. május 27. Dr Vargáné Barna Judit IT elnök CÁT Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

Részletesebben

BALATO FÜRED VÁROS Ö KORMÁ YZATÁ AK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 91..(1) bekezdésében előírt kötelezettség, hogy az önkormányzat elkészítse gazdasági

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2016. január 26-án tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2016. január 26-án tartandó ülésére Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2016. január 26-án tartandó ülésére Tárgy: Izsák Város 2016. évi költségvetésének megtárgyalása (I. forduló) Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

2/2012. számú Vezetői körlevél

2/2012. számú Vezetői körlevél 2/2012. számú Vezetői körlevél az államháztartásról szóló új 2011. évi CXCV. számú törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. számú törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek

Részletesebben

Javaslat. a Kiskunmajsai járóbeteg szakellátás. működtetésére

Javaslat. a Kiskunmajsai járóbeteg szakellátás. működtetésére MEDITEAM SZEGED ZRt. Javaslat a Kiskunmajsai járóbeteg szakellátás működtetésére Page 5 of 47 2 MEDITEAM SZEGED ZRt. 1. Előzmények: 1. 1. Kiskunmajsa Város Önkormányzata sikeresen pályázott a TIOP keretében

Részletesebben

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27.

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. ÉVES JELENTÉS 2004 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. VEZÉRIGAZGATÓ ÜZENETE Társaságunk a 2004. évben jelentősen növelte eredményét, miközben árbevételében jelentős változás nem történt.

Részletesebben

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

AUTHERIED 100 KONFERENCIA

AUTHERIED 100 KONFERENCIA AUTHERIED 100 KONFERENCIA SOPRON, SZÉCHENYI GIMNÁZIUM 2014. FEBRUÁR 3-4 1 A közpénzekkel és a közvagyonnal való elszámolás/elszámoltatás helyzete Magyarországon (Nyikos László előadása) Az előadásban használt

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 22-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 22-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 22-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 106/2014. (XII. 22.) határozata:

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

Megállapodás I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Megállapodás I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Megállapodás A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján önkormányzati feladat és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátására ELŐZMÉNY A jelen megállapodás 3. c) pontjában

Részletesebben

I. Önkormányzat Bevételek

I. Önkormányzat Bevételek 1. Napirend 2016. évi költségvetés 1. Napirend ELŐTERJESZTÉS 2016. évi költségvetés Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat 2016. évi költségvetési javaslata az elfogadott 2016. évi költségvetési

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/203/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

ORFALU KÖZSÉG 2015-2019 GAZDASÁGI PROGRAMJA

ORFALU KÖZSÉG 2015-2019 GAZDASÁGI PROGRAMJA ORFALU KÖZSÉG GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 Jóváhagyta: Orfalu Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 68/2015. (VII.27.) képviselő-testületi határozatával Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre. VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában

Részletesebben

I. A rendelet célja és hatálya

I. A rendelet célja és hatálya Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013.(IX.30.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonáról és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat a Tolnáért - Tolna Megyei Térségfejlesztési Nkkft. szervezeti és működési szabályzatának

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatos intézkedésekre

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatos intézkedésekre BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatos intézkedésekre Készítette: Orosz Ferenc alpolgármester Dr. Szeles Gábor jegyző Becsei

Részletesebben

(A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

(A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) ÓZD KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (A 2004. júniusában elfogadott Társulási Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) 1 Az Ózd kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról

Részletesebben