9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről"

Átírás

1 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és működésének szabályozottsága 2. Az Alap döntéshozó szervezeteinek működése 3. Az Alap forrásainak tervezése 4. Az Alap forrásai, likviditása 5. Az Alap felhasználása 6. Alap számviteli rendje és bizonylati fegyelme 7. Az alapkezelő működése és gazdálkodása A Nemzeti Kulturális Alap (továbbiakban NKA vagy Alap), mint a Kulturális Alap jogutódja, az évi XXIII. törvénnyel jött létre, célja a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint a hazai és határon túli terjesztésének támogatása. Az említett célok finanszírozásának nem egyetlen forrása az Alap. A kulturális célok finanszírozását a sokcsatornás gyakorlat jellemzi. A központi költségvetés kulturális céllal intézményeket, programokat, illetve az Alapot részesíti támogatásban. Az MKM költségvetésében több, az Alappal átfedő kulturális célú pályázati keret található pl. a műalkotások vásárlása, művészeti ösztöndíjak, közművelődési pályázatok, levéltári feladatok, könyvpályázati célok). A kulturális szakterületekhez kapcsolódóan a központi költségvetés - MKM fejezeten kívül - hét fejezete tartalmaz jelentős összegű előirányzatokat: a Miniszterelnökség (pl. Hungária TV Alapítvány, kisebbségi lapok, stb.); a Belügyminisztérium (Művelődési Központ); a Magyar Tudományos Akadémia (pl. tudományos könyv és folyóiratkiadás); a Honvédelmi Minisztérium (pl. MH kulturális intézmények); a Földművelésügyi Minisztérium (közművelődési intézmények), a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (Közlekedési Múzeum), valamint az

2 Országgyűlés (Országgyűlési Könyvtár) fejezetek. A központi költségvetésen kívül, további összegeket fordítanak kulturális célok támogatására az önkormányzatok is. Az Alap forrását - a törvény szerint - a kulturális járulék, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, szerzői jogi bírság befizetések, önkéntes adományok, kulturális vállalatok privatizációjából eredő bevételek, külföldi hozzájárulások, a tartós bankbetétben elhelyezett ideiglenesen szabad pénzeszközeinek kamata és az egyéb bevételek képezik. Az Alappal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezik, kezelője a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (továbbiakban: Igazgatóság). Az Alap elvi, irányító és koordinációs feladatainak ellátására a miniszter 11 tagú Bizottságot hozott létre, élére - az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján - elnököt nevezett ki. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) az Alap legfőbb döntéshozó szerve, amely - többek között - évente kijelöli a támogatások prioritásait és megállapítja a szakmai kollégiumok éves költségvetését. A pályázatok kiírásáról és elbírálásáról szakmai kollégiumok döntenek. A szakmai kollégiumok 14 kulturális és művészeti ágat képviselnek. A szakmai kollégiumokon kívül 1996-ban a miniszter létrehozta a Digitális Kultúra ideiglenes (ad hoc) kollégiumot, 1997-ben az ipari és kereskedelmi miniszterrel közösen a Magyar Művészet ad hoc kollégiumot, a szakmai kollégiumokkal lényegében azonos hatáskörrel. Az Alap 1997-ben 2,7 Mrd Ft-ot megközelítő összeget használt fel különböző pályázatok támogatására, ebből az összegből 110 M Ft volt a központi költségvetés hozzájárulása. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy ˇ az Alapból felhasznált pénzeszközök hogyan segítették a kulturális célok megvalósítását; ˇ az alapkezelő működése mennyiben járult hozzá az Alap törvényes, célszerű és eredményes felhasználásához; ˇ az alapkezelő gazdálkodása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. A ellenőrzés az évek közötti időszakra irányult és egyúttal minősítette az Alap évi költségvetése tervezésének megalapozottságát is. A számvitelt érintő kérdésekben megállapításainkat egybe vetettük az Alap auditálását végző könyvvizsgálóéval. A helyszíni ellenőrzés során felkerestük a Bizottság és valamennyi szakmai kollégium elnökét, és alkalom adódott arra is, hogy több kollégiumi

3 ülésen részt vegyünk és figyelemmel kísérjük a döntések meghozatalát. A pályázati célok megvalósulását, a pénzfelhasználás és elszámolás szabályszerűségét - Budapesten és 10 megyében - összesen 340 pályázat ellenőrzése alapján értékeltük. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az Alap deklaráltan elkülönített állami pénzalap, ugyanakkor működésében a közalapítványokhoz hasonló megoldások is megtalálhatók: az Alappal kapcsolatos elvi, irányító és koordináló jogosítványokat a miniszter által létrehozott Bizottság gyakorolja, amelynek öt tagját (50%) az érintett szakmai és társadalmi szervezetek jelölik, ugyanakkor a Bizottság elnöke a miniszter személyes megbízottja, aki legalább negyedévente tájékoztatja az Alap tevékenységéről. A pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntő szakmai kollégiumok tagjainak ötven százalékát ugyancsak az érintett szakmai, társadalmi szervezetek delegálják; az Alapot nem a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM), hanem egy elkülönült szervezet (önálló költségvetési szerv), a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (Igazgatóság) kezeli. A gyakorlatban létrejöttek a törvényben, illetve a végrehajtási rendeletben nem szabályozott szervezeti és finanszírozási megoldások is. Ilyen szervezeti képződmények az ad hoc bizottságok és az Alaptól részben elkülönített forrás, az úgynevezett miniszteri keret, amelynek felhasználását a miniszter, vagy személyes megbízottja ellenőrzi. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az Alap pénzeszközei felhasználásának szervezeti keretei, a kialakított döntési mechanizmus összességében eredményesen segíti az alapot létrehozó törvényben deklarált célok megvalósítását. A módosításokkal hatályos törvény szerint a Bizottság határozza meg az Alap rövid- és középtávú támogatási stratégiáját, tesz javaslatokat a különösen fontosnak tartott támogatási célokra, ellenőrzi az alap működését és közzéteszi az Alap éves működéséről szóló szakmai és gazdasági beszámolót. A végrehajtási rendelet felhatalmazza a Bizottságot jogszabály-módosítások kezdeményezésére, ellenben az Alapot érintő jogszabálytervezetek véleményezésére nincs lehetősége. Feladataival funkcionálisan összeférhetetlen az egyedi támogatási kérelmek jóváhagyása - amelyre több esetben volt példa - ez a döntési hatáskör a

4 szakmai kollégiumokat illeti meg. A Bizottság által meghatározott prioritásokban érvényesültek a miniszter kulturális célkitűzései is. A döntéshozó testületek elnökei és tagjai az adott szakterület elismert és tekintéllyel rendelkező reprezentánsai. Helyes lenne azt a korábbi gyakorlatot visszaállítani, hogy a szakmai kollégiumok tagjai között képviselve legyen az MKM azon munkatársakkal, akik ismerik a tárca kulturális stratégiáját, pénzforrásainak felhasználását. Részvételük előnyösen hozzájárulna a döntések meghozatalához. Az Alap év és év között összesen db pályázatot fogadott. A pályázati eljárás és a miniszteri keretből történő juttatás során db pályázatot, a beérkezettek 55,4%-át támogatták. A folyósított támogatások összege az évi 600,5 M Ft-ról évre 2.505,4 M Ft-ra, 317,2 %- kal nőtt és 4 év alatt összesen M Ft-ot tett ki (3. sz. melléklet). A kulturális célokra fordítható források szűkösségét jelzi, hogy a pályázatokban igényelt támogatási összeg átlagosan mintegy négyszerese volt az odaítélt összegnek. Az Alap pénzeszközeinek pénzügyi-számviteli rendje - hibáit is figyelembe véve - jónak minősíthető. Az Alap felhasználásának szakmai eredményessége az MKM és az Alap illetékes vezetőinek véleménye szerint az elvárásokat kielégíti. A hatályos törvényekkel egyező megoldást kell kialakítani az ún. miniszteri keret felhasználására is, nem vitatva az Alapot felügyelő miniszter azon jogát, hogy lehetősége legyen az általa fontosnak tartott célok támogatására. A nyertes pályázók vissza nem térítendő, valamint részben vagy egészben visszatérítendő, de kamatmentes támogatásban is részesülhettek. A szakmai kollégiumoknál megszavazott támogatások elszámolási kötelezettség mellett szinte teljes egészében végleges felhasználási lehetőséget jelentettek. A miniszteri keretből juttattak nagyobb mértékben visszafizetési kötelezettség mellett támogatást. Az elfogadott pályázatokat az Igazgatóság egyre javuló rendszer szerint kezeli és számoltatja el. Az Alap kiadásainak nagyobb hányadát a szakmai feladatok és az azokban megtestesülő pályázatok támogatására, kisebb hányadát - ami nem érte el a bevételek 10 %-os engedélyezett mértékét - a működési költségek fedezetére fordította. A kincstári finanszírozásra történő áttérés az Alapnál sem volt problémamentes. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az első évben kialakult feszültségek tisztázása érdekében az Alap rendszeresen - a tranzakciós kódok folyamatos korrigálása

5 mellett - egyeztetett a Magyar Államkincstárral. Ennek ellenére év végén is még adódtak problémák, a Kincstár nem azonosítható bevételként kezelte az Alap legfőbb bevételi forrását, a kulturális járulékot. A költségvetési támogatás utalása - a négy év során - nem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi kötelezettségeknek, mert ütemessége nem volt megfelelő. Az Alap likviditása - nagyrészt a járulékbevételek következtében - folyamatosan biztosított volt. Az Alap pénzügyi forrásai - elsősorban a járulék befizetések növekedésének köszönhetően - folyamatosan bővültek (az évi költségvetésben jóváhagyott M Ft-os kulturális járulék bevételi előirányzat több, mint háromszorosa az évi előirányzatnak).a költségvetési támogatás - helyesen - fokozatosan visszaszorult, az évi költségvetési terv már nem tartalmaz a központi költségvetésből származó bevételt. Az Alapról szóló törvényben nevesített bevételi források közül több (pl. pénzeszközök tartós betétként való elhelyezése, privatizációs bevételek felhasználása) nincs összhangban más, hatályos törvényi előírásokkal, ezért a törvényben megjelölt bevételi források felülvizsgálata és módosítása szükséges. Az alapszerű működést hátrányosan befolyásolja év óta a pénzmaradvány felhasználásának tilalma (az Alap maradványa a róla szóló törvény szerint nem vonható el, ugyanakkor fel sem használható); mert erre a hatályos költségvetési törvények nem adnak lehetőséget. A pályáztatás kialakított rendszere és az alkalmazott szerződési mechanizmus a jogszabályi feltételeknek és tartalmi feltételeknek általában megfeleltek. A helyszíni tapasztalatok szerint az ellenőrzött nyertes pályázatok az előzetesen kiírt pályázati feltételeknek összességükben megfeleltek. A pályázatok 98,2%-a vissza nem térítendő támogatásban részesült. A vizsgált pályázók nagyobb része - mintegy kétharmada - a pályázatban saját és egyéb más forrást is megjelölt a pályázati adatlapokon kulturális céljainak eléréséhez. A pályázók 106 db pályázat esetében kívánták saját forrás nélkül, kizárólagosan az Alap által nyújtott támogatásból megvalósítani céljaikat. Az ellenőrzött pályázatok kisebb - 20,3%-os - hányadánál egyeztek meg az Alap szakkollégiumától, illetve a miniszteri keretből igényelt és a ténylegesen elnyert támogatások. Ebbe a kategóriába estek a miniszteri keret terhére igényelt és kapott juttatások. A vizsgált pályázatok keretében rendelkezésre bocsátott

6 támogatások többségükben - 95,3 %-ban - a pályázati kiírásokban megfogalmazott célok elérését szolgálták. Ellenőrzésünk a vizsgált esetek kisebb hányadánál - 19,7 %-ánál - állapított meg a könyvvezetés, bizonylati rend és fegyelem témakörében szabálytalanságot a pályázóknál. A vizsgálat alá vont pályázatok közül minden ötödikről késve adtak számot az Alap Igazgatósága számára. Az évi pályázatoknál nehézséget okozott az adóhatósági igazolások beszerzése az önálló jogi személyiséggel rendelkező, de korlátozott gazdasági jogkörű oktatási intézményeknek, mivel azoknak nincs adószámuk. Hasonló a helyzet a kulturális intézmények esetében is. Igazolást csak a fenntartó önkormányzat, illetve a gazdálkodói tevékenységet ellátó szervezet (GAMESZ, TÁKISZ) tud beszerezni. Ez utóbbi intézmények szakmai feladatellátás vonatkozásában azonban nem állnak kapcsolatban a támogatást igénylő intézménnyel. Az információs hálózat számítógépes kiépítése és a programok telepítése, bővítése, a felmerült igények szerinti korrigálása biztosította a döntésekhez szükséges információkat. A pályáztatás és szerződéskötések tapasztalatai szükségszerűvé tették a pályáztatás eljárási szabályainak folyamatos kiegészítését és módosítását. A pályázatok számának gyors növekedése és az adminisztratív kötelezettségek bővülése miatt felmerült egy új, korszerű programrendszer alkalmazásának szükségessége. A nagyobb értékű pályázatok szakmai és pénzügyi ellenőrzésének feltételei részben létrejöttek, egyelőre azonban az ellenőrzés nem tud maradéktalanul megfelelni a pályázatok nagy száma és területi szétszórtsága miatt a növekvő feladatoknak. Nehezítette az ellenőrzés munkáját, hogy a számítógépes nyilvántartás sem volt korábban tökéletes és naprakész, a pályázati pénzekkel való elszámolás gyakran késedelmes, vagy hiányos volt. Az ellenőrzések javuló színvonala kedvezően hat a pályázati igénylők pénzügyi fegyelmére, de meg kell jegyezni, hogy a megvalósult pályázatoknak csak töredékét lehetséges helyszíni ellenőrzéssel összekapcsolva átvizsgálni, ezért a pályázati támogatások felhasználásának célszerűségi, eredményességi és szabályszerűségi ellenőrzése nem lehet teljes körű. Az Alapot kezelő Igazgatóság működésének, gazdálkodásának belső szabályozottsága folyamatosan - az intézmény önállóvá válását követően jelentősen - javult. Gazdálkodása összességében szabályszerűnek és célszerűnek minősíthető. Tevékenységük további javítását a vezetői szintek feladatainak

7 jobb elhatárolásával, a pályázatok ellenőrzési módszereinek fejlesztésével, a szerződési feltételek szigorításával érhetik el. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján javasoljuk a Kormánynak 1. Tekintse át a kulturális célok sokcsatornás finanszírozási gyakorlatát és kezdeményezze annak átláthatóbbá tételét, az indokolatlan átfedések megszüntetését. 2. Alakítsa ki az Alapot érintő hatályos törvények között előforduló ellentmondások megszüntetése érdekében távlatosabb alapokon álló javaslatait az évi XXIII. törvény bevételi jogcímere vonatkozóan: a) a törvény 4.. (1) bek. e/ pontja szerint az Alap egyik forrása a tartós bankbetétben elhelyezett ideiglenes pénzeszközök kamata, az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht) 18/D. (2) bek., valamint az évi XXI. törvény nem engedélyezi az alapok pénzeszközeinek tartós betétben való elhelyezését, ez csak állampapírba fektetve volt megengedett, a kincstári finanszírozás bevezetésével I. 1-től ez a lehetőség is megszűnt, az évi CV. törvény az ideiglenes pénzeszközök feletti rendelkezési jogot a Kincstárhoz helyezte; b) a törvény 4.. (1) bek. f/ pontjában foglaltak szerinti szerzői jogi-bírság befizetések (Szjt (2) bek.) az Alapot illetik - az ilyen címen beszedett bevételek az Alap szempontjából jelentéktelenek, - ellenben beszedésének megszervezése aránytalan többletfeladatot jelent, ezért fenntartása nem célszerű; c) a törvény 4. (1) bek. g/ pontjában közölt bevételi forrás az állami vagyon privatizációjának bevételeiből juttatott összegek - az Alapnak ilyen címen ténylegesen bevétele nem volt - a továbbiakban sem várhatók, elhagyása a bevételi jogcímek közül indokolt; d) a törvény 4. (3) bek. szerint az alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el, az évi CXXIV. törvény 33.. (3) bek., valamint az évi CXLVI. tv (3) bek. nem tették lehetővé az Alap pénzmaradványának felhasználását, ezzel szünetelt az alapszerű működés lehetősége. 3. Tekintse át az elkülönített állami pénzalapok kezelőinek az úgynevezett közbeszerzési igazolás kiadási kötelezettségét, ez alól vagy mentesíteni kell a Nemzeti Kulturális Alapot, vagy a jogszabályok módosításával meg kell teremteni annak törvényes feltételeit. (1995. évi XL tv (1) bek. b/ pont, továbbá 46. (2) bek., és Áht: 13/A.. (5) bek., továbbá 18/c.. (11) és (13) bek.) 4. Szükséges a 156/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet olyan értelmű

8 módosítása, amely az önálló jogi személyiségű, de részben önálló, illetve részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek köztartozásainak adatszolgáltatási módjairól rendelkezik. a nemzeti kulturális örökség miniszterének: 1. Indokolt megállapítani a Nemzeti Kulturális alapról szóló törvény végrehajtását szabályozó miniszteri rendeletben az Alapból elkülönített miniszteri keret célját, képzésének, elosztásának, felhasználásának és elszámolásának szabályait. 2. Miniszteri rendelet állapítsa meg az ad hoc bizottságok további fenntartásának szükségessége esetén létesítésük és működésük szabályait. 3. Célszerű lehetővé tenni a bizottsági és kollégiumi tagok esetében az újraválaszthatóságot, valamint a miniszter által felkért körben egy-egy köztisztviselő jelölését. Ugyanakkor törvényi szinten indokolt kimondani a bizottsági és kollégiumi tagság közötti azonos időpontra vonatkozóan az összeférhetetlenséget. 4. Bővíteni célszerű a Bizottság hatáskörét egyrészt a jogszabályvéleményezés jogával, másrészt szűkíteni egyedi döntéshozatali és jóváhagyási jogkörét. Megfontolandó a miniszteri keret jogi rendezése esetén a keret feletti ellenőrzési kötelezettség előírása és a miniszter keretének maximált összegben történő meghatározása. az Alapot kezelő igazgatóságnak: 1. Jobban határolják el egymástól (a feladatok összemosódása, a feladatkör-átfedések, illetőleg a hézagos szabályozás miatt) az egyes vezetői feladatokat a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása során. 2. Állapítsák meg az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében a Belső Ellenőrzési Szabályzatban az alkalmazásra kerülő ellenőrzési módszereket, a helyszíni ellenőrzés általános szempontjait, mentesítsék a pályázatok előzetes elbírálása alól a belső ellenőrzést. Fontossági sorrend szerint ütemezzék a helyszíni ellenőrzéseket. 3. Következetesebben és szigorúbban érvényesítsék a szerződésekben foglalt feltétek betartását (számlabenyújtási kötelezettség megkövetelése, garancia kikötés a visszatérítendő támogatások esetén, visszatérítendő ÁFA céljára történő felhasználás tilalma, elszámolt számlák érvénytelenítése, a támogatási összegek felhasználásának elkülönített nyilvántartásának megkövetelése). 4. Kezdeményezzenek a Kincstárral az Áht I. 1-je óta hatályos 18/C.. (11) bekezdésére alapozva olyan tárgyú szerződést, mely szerint a pályázaton nyertes ügyfelek részére pályázati támogatás rendelkezésére bocsátása előtt - a kedvezményezettek írásbeli hozzájárulásával - a Kincstár az ügyfélnek adóhatóságokkal szembeni tartozását megvizsgálja. A Nemzeti Kulturális Alapból a támogatás folyósítására nemleges igazolás birtokában kerülhet sor. 5. Vizsgálják meg a helyszíni tapasztalatok során felmerült

9 hiányosságok alapján a (kétszeres elszámolás, visszaigényelhető ÁFA elszámolása stb.) pótelszámolással történő korrekcióknak a lehetőségét, ellenkező esetben kezdeményezzék a jogosulatlan támogatások visszafizetését. II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és működésének szabályozottsága 1.1. Az Alap jogi szabályozottsága Az évi XXIX. törvénnyel módosított évi XXIII. törvény és azok végrehajtási rendeletei ( 8/1994. (IV. 26.), 3/1995. (III. 24.), 12/1996. (X.15.) és a 16/1997. (III. 19.) MKM rendeletek) megfelelő jogi keretet adnak az Alap kezelésének és működésének. Az Országgyűlés az évi XXIII. törvénnyel létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot. Az Alappal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezik, az Alap kezelője a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága. Az Alap elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára a miniszter Bizottságot létesít és szakmai kollégiumokat hoz létre, amelyek a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek. A törvény részletesen meghatározza az Alap forrásait, az Alap által támogatható célokat, a pénzeszközök kezelésének elveit. Az Alapról szóló évi XXIII. törvényt az évi XXIX. törvény módosította, amely bővítette mind a bevételek, mind a kiadások körét. A központi költségvetés reálértékben fokozatosan csökkentette az Alap támogatását, ezért elkerülhetetlen volt a bevételek forrásainak bővítése. Erre szolgált a járulékfizetés alapjául szolgáló termékek és szolgáltatások körének kibővítése, valamint a kulturális járulékok mértékének újraszabályozása, amely betöltötte az elvárt célt, az Alap bevételei fokozatosan növekedtek. A módosítással új irányzatok, kultúrával kapcsolatos kutatások támogatásával bővült az Alap kiadásainak köre. Az évi költségvetésről szóló törvény pedig TB járulékfizetés céljára is lehetőséget biztosított pályázati úton az Alap támogatásának elnyeréséhez. A módosítás lehetővé tette az Alap kötelezettségvállalását a

10 tárgyévet követő két évre, a tárgyévi bevételi előirányzat 10 %- ának mértékéig. Ennek a programfinanszírozások, valamint a nemzetközi hírű művészek meghívása esetében van nagy jelentősége, előre tervezhetővé válnak a több évet átölelő nagyobb rendezvények. A törvény a vizsgálati időszakkal egybeeső módosításának tervezete a kötelezettségvállalás idejét 3 évre kívánja emelni. A törvény jelenlegi előkészületi szakaszban lévő módosító tervezetének alapvető eleme a kulturális járulék alapjának egyértelmű meghatározása, a kulturális járulék halmozódás elkerülése érdekében. Ugyanakkor tervbe vette az MKM az ad hoc kollégiumok és a miniszteri keret jogszabályi rendezését is, azonban a helyszíni ellenőrzés ideje alatt ezen módosításokról írásos dokumentáció még nem állt rendelkezésre. A törvény végrehajtását a többször módosított 8/1994. (IV. 26.) MKM rendelet (Vhr) szabályozza, amely meghatározza az NKA Igazgatósága, az Alap Bizottsága, a szakmai kollégiumok feladatait, a Bizottság és a szakmai kollégiumok tagjainak felelősségét, valamint az Alap pénzeszközei kezelésének részletes szabályait. Az Alap létrehozásakor az Alap kezelését az MKM szervezetén belül az NKA Igazgatósága, mint önálló szervezeti egység, a pénzügyi feladatokat az MKM Gazdasági és Ellátási Főosztálya látta el. A Vhr évi módosításánál pozitív lépés volt, hogy a miniszter által saját hatáskörben felkérhető tagok esetében is - egy személy kivételével - előírták a szakmai és társadalmi szervek általi jelölést től a szakmai kollégiumokba a miniszter személyes megbízottjaként az MKM illetékes főosztályainak képviselőit delegálta. Az 1996-tól megindult egy eltolódás, melynek eredményeként 1998-ra már nem köztisztviselők töltötték be ezt a szerepet. Ugyanakkor a Bizottságtól kérte a miniszter, hogy szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vegyenek a kollégiumok munkájában az MKM részéről is. A köztisztviselők ismerik az MKM kulturális forrásait, összekötők lehetnek az Alap és az MKM között, ismerik a minisztérium kulturális stratégiáját, ezért látszik szükségesnek részvételük a kollégiumok munkájában. Célszerű visszatérni a régi gyakorlathoz, és miniszteri hatáskörben szavazati joggal ellátott köztisztviselőket is felkérni. Az évi módosítás szerint a Bizottság és a szakmai kollégiumok tagjainak megbízatása egy alkalommal

11 meghosszabbítható, a kollégiumi vezetők megbízatása azonban nem újítható meg. A nem kellő átgondoltságra utal, hogy az évi Vhr módosításánál ugyanezeket a rendelkezéseket újraszabályozták: a Bizottság tagjainak megbízatása már nem újítható meg, a kollégiumi vezetőké és tagoké azonban egy évvel meghosszabbítható. A megbízatások idejére nézve ugyanez az átgondolatlanság jellemző. A módosítás indokai között szakmai okok nem találhatók. Az eredeti Vhr a Bizottság 2-2 tagját 4 évre, 3-3 tagját 2 évre, azt követően minden tagot négy évre bízott meg, a szakmai kollégiumok tagjait pedig egységesen négy évre. A Vhr első módosítása a kollégiumi tagok megbízatását 2 évre, a második módosítás 3 évre módosította azzal, hogy a kollégiumi tagok megbízatása egy alkalommal megújítható. A kollégiumi vezetők kinevezése eredetileg 2 évre, azt követően 4 évre történt, az első módosítással egységesen 2 évre korlátozódott, majd 1996-tól 3 évre. A tagsági jogviszony a vezetői kinevezés alapja. Megállapítható, hogy egyes kollégiumi vezetők tagsági mandátumukat követően is vezetői pozícióban maradtak. A pályázati keretek felett döntési jogosultsággal rendelkező kollégiumok esetében célszerű fenntartani a rotációs elvet. A Bizottság esetében azonban az újraválaszthatóság illetve újradelegálás lehetőségének átgondolása megfontolás tárgya lehet. Indoka: jól működő testület esetén, amennyiben a delegáló szervek egyetértenek, a hatékonyságot és szakszerűséget növelné a rendszert már jól ismerő szaktekintélyek pozícióban tartása. A módosítás újraszabályozta a Bizottság feladatait is, azonban az eredeti és a módosított feladat-felsorolás között lényegi különbség nincs, gyakorlatilag más rendszerben sorolja fel ugyanazon feladatokat. Egyetlen új elem: az egyedi elbírálást igénylő támogatásokra felhasználható mérték meghatározását is a Bizottság hatáskörébe utalta. A Vhr tartalmazza a bizottsági jogok között a jogszabály-módosítás kezdeményezésének jogát. Ezzel ugyan nem élt a Bizottság, azonban a törvény és a Vhr módosításaikor - bár az üléseken tájékoztatták azok állásáról a tagokat - a Vhr 2. módosítása kivételével véleményüket, javaslataikat nem kérték ki. Célszerű a jogszabály-módosítások véleményezési jogával kibővíteni a Vhr-t. Pozitívan értékelhető, hogy a módosítás lehetővé tette a Bizottság tagjainak díjazását. A Bizottság tagjai

12 társadalmilag elismert, fontos és felelősségteljes munkát végeznek, méltatlan volt az eredetileg bevezetett díjazás nélküli állapot. A díjazás mértéke azonban névleges, továbbra sem tükrözi a tagsággal járó kötelezettségeket. Az évi Vhr módosítás egyik legfőbb eleme az önálló költségvetési szervvé vált Igazgatóság feladatainak, működésének szabályozása, amely a közalkalmazotti besorolás szabályait határozta meg az Igazgatóság esetében. Az Igazgatóság alapító okirata rendelkezik a székhelyéről és előírja, hogy működtetéséről az Alapnak kell gondoskodnia Az Alap belső szabályozottsága Az Alap belső szabályozottsága csak a vizsgált időszak második felében volt teljes körű. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy Az Alap SZMSZ-ét csak késedelmesen, április 28-án hagyta jóvá a miniszter. Az SZMSZ részletesen szabályozza a Bizottság, a bizottsági elnök, tagok, titkár jogait, kötelezettségeit, a szakmai kollégiumokra (elnökökre, tagokra) vonatkozó előírásokat, valamint a szakértőkre és az Igazgatóságra vonatkozó szabályokat. Meghatározza a Bizottság és a kollégiumok működési szabályait. Előírja a pályázatok bírálati rendjével kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a pályázati rendszer ellenőrzését. Az SZMSZ eleget tesz a törvény által előírt feladatainak, jól összeállított, rendszerezett. A feladatok a szabályzatban jól elhatároltak. Mind a Bizottság elnökét, mind az Igazgatóság vezetőjét, az igazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel. Együttműködésük szabályait az SZMSZ rendezi. Az elnök V.1-től megbízási jogviszony alapján látja el tevékenységét. A megbízási szerződés azonban nem rendelkezik szabadságról, és akadályoztatás esetén helyettesítéséről. A sajátos jogi szabályozás következtében - a bizottság elnöke a miniszter illetve az általa kinevezett személy ( törvény 2. (3) bekezdés a, pont) - az elnöki jogviszony helyettesítésre is kiterjedő rendezése szükséges. Az Alap működéséhez önálló számviteli politika készült, azonban nem felelt meg teljes körűen a többször módosított számvitelről szóló évi XVIII. törvény (Szvt) előírásainak. Az évben készült szabályzatok a Szvt előírásait kielégítik. A Nemzeti Kulturális Alap kezelője a vizsgált időszakban évente elkészítette az Alap számlarendjét, amely a jogszabályi változásoknak megfelelően aktualizálásra került. A

13 számlarend 1. és 2., ill. 5. számlaosztályt nem tartalmaz, mert eszköz- és készletnyilvántartás nincs az Alapnál, ill. a működési kiadások adminisztrációja az MKM Gazdasági Osztályán, ill. önállóvá válása óta az Igazgatóság rendszerében történik. A számlarend ben nem minden szempontból elégítette ki a Szvt előírásait, nem szabályozta a zárlati teendőket. Egyéb vonatkozásban megfelelt a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, az 54/1996. (IV. 12.) és 209/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak, alkalmas volt a számviteli és információs rendszer szabályozására. A számlakeret-tükör, illetve a számlakeret törzslisták az Alappal szemben támasztható szakmai információs igényeknek megfeleltek. A számlarend alapján 1994-ben számlatükröt, 1995-től kezdődően számlatükör törzslistát készítettek. A számlarendek megfelelően tartalmazták a főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát, de nem tartalmazták az értékelési módokat, nem szabályozták az analitikus nyilvántartás rendjét. Az Alap éves számlarendjei - az évi kivételével - jóváhagyásra kerültek I. 27-én kiadásra került az Alap Pályázatkezelési Szabályzata, amely részletesen meghatározza a pályázatok döntéselőkészítésével kapcsolatos feladatokat, határidőket és felelősöket a pályázati feltételek kiírásától a döntésig és annak rögzítéséig Az alapkezelő működésének szabályozottsága Az Igazgatóság alapító okirata szeptember 19-én kelt és az megfelel az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az Igazgatóság működésének szabályozottsága a vizsgált időszakban nem volt teljes körű, ez döntően a részletes feladatok menetközben történő kialakításával volt összefüggésben. Az intézmény önállóvá válását követően a szabályozottság jelentős mértékben javult. Szabályozottabbá vált a számviteli és bizonylati rend is alapvetően azzal, hogy új számítógépes nyilvántartási rendszert alakítottak ki. Ezzel az analitikus nyilvántartást és a főkönyvvel való egyezőséget, továbbá az analitikus nyilvántartások tartalmát és vezetésük rendjét szabályozottabban oldották meg. Az Igazgatóság októberében elkészítette saját szervezetiműködési szabályzatát, melyet azonban miniszteri jóváhagyás hiányában - nem léptettek hatályba./ Az Igazgatóság által április 5-én kiadott gazdálkodási szabályzat - az ügyrendet

14 részben helyettesítve - a napi ügymenet legfontosabb területeit érintette. (Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, készpénzállomány kezelése.) Az önállóvá válást követően elkészült és a miniszter által VII. 28-án jóváhagyott Igazgatósági SZMSZ életbeléptetése jelentős előrelépés volt a korábbi - a minisztérium igazgatási feladatai között szerepeltetett - NKA igazgatósági feladatmeghatározáshoz képest. Az Igazgatóság SZMSZ-ében az NKA Igazgatósága szervezeti felépítése, illetve az egyes egységeik feladatatmeghatározásánál nem minden esetben a legcélszerűbb munkamegosztást alakították ki. Mindez az intézményi - elsősorban a belső ellenőrzéssel kapcsolatos - feladatok hatékony működését hátrányosan érintette. Az egyes vezetői szintek közül az igazgató, valamint a helyettese által felügyelt szakmai területek vonatkozásában végső soron a vezetői szintek felesleges egymásra épültségét eredményezte. Az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alá tartoznak egyes igazgatósági szintű - a PR (public ralition), a sajtó, valamint a jogi természetű - feladatok, ugyanakkor a számítógépes rendszergazda - akinek a munkaköre döntően a pályázatok feldolgozásával függ össze - közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, jóllehet a pályáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtását - az SZMSZ szerint - elsődlegesen az igazgató helyettes irányítja. Az SZMSZ szerint az ellenőrzési osztály feladata a pályázók előzetes ellenőrzése abból a szempontból, hogy a korábbi pályázataik pénzeszközeivel elszámoltak-e és nincs tartozásuk. Ezen kívül vizsgálnunk kell a kiutalt támogatások felhasználásának jogszerűségét, valamint az Igazgatóság működésének szabályszerűségét. Megfelelő belső adatok hiányában a korábbi tartozások megállapítása az osztály kapacitásának nagyobb részét lekötötte és azt egyéb irányú feladatai terhére tudta csak elvégezni, ezáltal tevékenységének hatékonysága csökkent. Ezt a feladatot helyesebb lett volna a pénzügyi osztály számára előírni. A munkaköri leírások jó színvonalúak, bár - hasonlóan az intézményi szabályzatokhoz - csak III. negyedévre lettek teljes körűek; azokban a munkaköri kötelezettségeket, az alá- és

15 fölérendeltségi viszonyokat, valamint a helyettesítési feladatokat egyértelműen meghatározták, pénzkezeléssel megbízott dolgozók esetében továbbá azokhoz anyagi felelősségi záradékot csatoltak. Az Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt - egy kivétellel - valamennyi belső szabályzat április és szeptember között elkészült és hatályba lépett. A számviteli politika csak december 15-ére készült el, jóllehet a számvitelről szóló évi XVIII. tv a, illetve az annak végrehajtásáról rendelkező 54/1996. (IV. 12.) évi Kormányrendelet 4. -a I. 1-től ezt írja elő. A Kollektív Szerződés csak tervezet szintű, elfogadva a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig nem volt. Az Alapból való támogatások juttatásával egyidőben kiemelt figyelmet fordítottak a kiutalt források cél szerinti felhasználásának és az elszámolások alaki és tartalmi helyességének vizsgálatára. Az ellenőrzést szervezetileg már a minisztériumi főosztályi keretben biztosították, a tevékenységet szabályzatba foglalták, melyet az Igazgatóság önállóvá válását követően módosítottak. Az Igazgatóság által elkészített Belső Ellenőrzési Szabályzat funkcionálisan az Alap pénzforrásainak felhasználására irányult, de megfogalmazott igazgatósági belső ellenőri feladatokat is. A szabályzat a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre vonatkozóan kellően részletes, a szakmai jellegű szabályozás azonban nem kellő mértékben kidolgozott, abban a szakmai kollégiumok ellenőrzésben betöltött szerepe nem tisztázott. A szabályozás tág értelmezésre ad lehetőséget abban a tekintetben, hogy mely esetben áll fenn helyszíni szakmai ellenőrzési kötelezettség. Mivel nem dolgozták ki annak módszertanát, ebből következően nem határozták meg, mely támogatási formák illetve célok végrehajtását kell komplex módon - a pénzügyi ellenőrzéssel egyidejűleg - vizsgálni, illetve mely esetekben kell "folyamatba építetten" pl. az esemény megvalósulását, annak színvonalát ellenőrizni. Pénzügyi kifogásai miatt megkérdőjelezhető a kollégiumok vezetőinek azon jogosultsága, miszerint a beérkezett pályázatot nem csak szakmai, hanem pénzügyi szakértővel is megvizsgáltathatják.

16 A szabályozásban (SZMSZ, Belső Ellenőrzési Szabályzat) az Igazgatóság a belső ellenőrzéssel szemben olyan követelményt támasztott, melyet a gyakorlatban nem tudtak maradéktalanul végrehajtani. A Házipénztár Kezelési Szabályzat kiadására VIII. 1- én került sor. Előírásai összességében megfelelőek, kialakításuknál a helyi sajátosságokat és adottságokat figyelembevették. Az előírások biztosítják a házipénztár szabályos biztonságos működtetését. A pénzkezeléssel (kivéve a számítógépes feldolgozást, amelyet az ügyviteli rendszer szabályoz), az utalványozással, ellenjegyzéssel, kincstári készpénzállomány felvételére vonatkozó előírásokat, felelősséget, feladatkört a Házi pénztár kezelési szabályzat tartalmazza. Az okmányolási és pénzkezelési feladatok ellátása megfelelően szabályozott. A szigorú számadású nyomtatványok rendje kialakított. A készpénzfelvételi utalványt, napi pénztárjelentés nyomtatványát, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat az Igazgatóság számítógépes gazdálkodási programja állítja ki a szabvány bizonylatoknak megfelelő formában és adattartalommal. A pénztárban a szabályozásban meghatározott tájékoztatások (a pénztár nyitvatartási ideje, készpénzfelvételre, illetve utalványozásra jogosultak listája) megtalálhatók. A házipénztári szabályzatban a napi záró pénzkészlet maximált összegét E Ft-ban állapították meg. A magas összeg a kb. hetenkénti pénzfeltöltéssel, valamint a Kincstártól való rendkívül hosszadalmas készpénzfelvétel miatt indokoltnak minősíthető. A szabályzatok összességében megfelelő színvonalúak, azokban a feladatvégzés főbb súlypontjai kellő meghatározást nyertek. 2. Az Alap döntéshozó szervezeteinek működése A törvény 2. (1) bekezdése alapján az Alappal a művelődési és közoktatási miniszter rendelkezik. A Vhr alapján a miniszter hagyja jóvá az Alap költségvetését és beszámolóját, az Igazgatóság költségvetését és beszámolóját, továbbá az Alap SZMSZ-ét.

17 Az Alapról szóló törvény rendelkezése értelmében a Bizottság az Alap elvi irányító és koordináló testülete, a szakmai kollégiumok a pályázatok kiírására és elbírálására köteles döntéshozó testületek, míg az Igazgatóság az Alap kezelője. A Vhr határozza meg a Bizottság, a kollégiumok és az Igazgatóság feladatait. A Bizottság határozza meg az Alap támogatási stratégiáját, ajánlást tesz a támogatási célokra, összehangolja a kollégiumok tevékenységét, véleményezi az Alap SZMSZ-ét, jogszabálymódosításokat kezdeményez, ellenőrzi az Alap működését, közzéteszi beszámolóját. Megállapítja a miniszteri keretet, a kollégiumok felosztható keretét, és az egyedi elbírálásra felhasználható összeg mértékét. A kollégiumok megfogalmazzák - a Bizottság irányelveivel összhangban - a szakmai terület elsődleges támogatási céljait, meghatározzák az egyes támogatási célokra fordítható összeget, meghirdetik és elbírálják a pályázatokat, beszámoltatják illetve ellenőrzik a pályázókat, tevékenységükről beszámolnak a Bizottságnak. Az Igazgatóság a Vhr értelmében biztosítja a Bizottság és a kollégiumok működését, kezeli az Alap pénzeszközeit, tervezi költségvetését, elkészíti beszámolóit, működteti a pályázati rendszert, előkészíti és végrehajtja a döntéseket, végzi a pályázatok pénzügyi ellenőrzését A Bizottság működése, szerepe Az Alap Bizottságának tagjai összkulturális érdekeket képviselő - saját szakterületükön felülemelkedő -, nemzetközileg is elismert kulturális szakemberek. Munkájukat nagy felelősséggel, magas színvonalon látják el végéig 31 ülést tartottak, amelyeken ellátták az Alap elvi irányítását, meghatározták a fő prioritásokat, megállapították a miniszteri keretet és szétosztották az Alap bevételeit a szakmai kollégiumok között. A Bizottság a vizsgálati időszakban 10 határozatot és 2 ajánlást fogadott el. Az évi határozata értelmében a szakmai kollégiumok mind a professzionális, mind az amatőr művészeti tevékenységek iránti pályázatokat kötelesek elbírálni. A hatályos végrehajtási rendelet 26.. (1) bek. d) pontja alapján nem részesülhet támogatásban az, akinek az Alappal szemben lejárt, teljesítetlen kötelezettsége van. A kizárás egyértelmű szabályozás alapján mindaddig hatályban van, amíg

18 a pályázó elszámolási kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, továbbá az azt követő három évig, kivéve, ha a kollégium felmentést ad. Felmentésre csak az elszámolás megtörténte után van a kollégiumnak jogosultsága. Pozitív változást hozott az Alap forrásainak felosztása tekintetében a 4/1996. sz. határozat. A Bizottság évi pénznövekmény jelentős hányadára (98 M Ft-ra) pályázatokat kért be a szakmai kollégiumoktól. A beérkezett pályázatok igazolták a Bizottság elképzeléseit, megmozgatta a kollégiumok fantáziáját. Főként a szakmai kollégiumok esetében gyakori, hogy a megítélt támogatás nem biztosítja teljességében a pályázati cél megvalósulását. A Bizottság a szakmai kollégium feladatának írta elő a részleges támogatásból megvalósítandó cél kijelölését, illetőleg csökkentett támogatás esetén is kötelezően előírni a teljesítést. A szerződések alátámasztják a határozat betartását. A Bizottság VII. ülésén 15 %-ban állapította meg szakmai kollégiumok esetében az egyedi elbírálásra fordítható keretet. Ezt utólag 5 %-ra mérsékelte. A következő két naptári évre nézve pedig a tárgyévi keret 6 %-ában határozta meg a kollégiumi kötelezettségvállalás mértékét. Néhány kollégium nagyszámú pályázójára tekintettel a Bizottság beszabályozta szakértők alkalmazását. Két kollégiumra nézve külön határozat született: egyik a Mozgókép Szakmai Kollégium, ahol művészfilmek kópiájának készítésére előírta 50 %-ban magyar, 50 %-ban külföldi kópiák készítését, ugyanakkor megtiltotta a kollégium részére ún. halasztott döntések meghozatalát. A másik a Folyóiratkiadási kollégium, ahol a támogatások elaprózódásának elkerülésére ben szabályozta a keret 80 %-ára a nyertes pályázók számát ban folyóiratokra vonatkozóan két határozatot adott ki: egyrészt kizárta a pályáztatási körből azokat a kérelmezőket, akik kötelespéldány beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, másrészt a szakmai lapok elbírálását a Folyóiratkiadási Kollégiumtól a szakmai kollégiumokhoz tette át. Ez utóbbi határozattal egyidőben ajánlást tett közzé a kollégiumok számára, azzal, hogy a szakmai lapok pályázatát is fogadják el és érdemben bírálják el. A másik ajánlás a nem nyelvhez kötött szakmai kollégiumokhoz szólt: írjanak ki

19 pályázatot művészeti alkotások külföldi magyar intézményekben való bemutatásra. Emögött az ajánlás mögött az Országos Idegenforgalmi Alappal való együttműködés áll. A Bizottság évente tárgyalta a miniszter jóváhagyása előtt az Alap költségvetését, módosított költségvetését valamint éves beszámolóját ben véleményezte az elfogadott SZMSZ-t. Jogszabály módosítást nem kezdeményezett, azonban a változásokról folyamatosan tájékoztatást kapott. Az ellenőrzési jogkör gyakorlását a szakmai kollégiumok munkájának értékelésével illetve az esetenkénti problémák tárgyalásával végzi ben a Közművelődési Szakmai Kollégium munkájával kapcsolatban kritikák merültek fel, ezért a Bizottság elemzést végeztetett munkájukról. Ez elegendő volt a munka javításához, ezért szankció alkalmazására nem került sor. Ugyanakkor megállapítható: a Bizottság nem ellenőrizte, hogy a szakmai kollégiumok eleget tesznek-e a Vhr ában megjelölt feladataiknak. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a kollégiumok különösen a 18. g, és h, pontjainak nem tesznek teljes mértékben eleget: nem kísérik figyelemmel a pályázatokban kitűzött feladatok teljesítését, nem értékelik az eredményeket, és nem vesznek részt a támogatások felhasználásának ellenőrzésében. A jövőben nagyobb szerepet kell kapnia a bizottsági ellenőrzésnek. A Bizottság nem fordított kellő figyelmet arra, hogy a kollégiumokra vonatkozó irányelvei, határozatai milyen mértékben valósulnak meg. Szükségesnek tűnik az ellenőrzési tevékenység fokozása a kollégiumok tevékenysége felett, szankciók kidolgozása arra az esetre, ha a kollégiumok nem tartják be a Bizottság irányelveit. A rendelkezésre álló iratok szerint erre vonatkozó előterjesztést, elemzést nem is kap, az ellenőrzési tevékenység fokozását az elnök nem kezdeményezte, de a napirendre vételre a bizottsági tagok sem tettek indítványt. A Bizottság külön, több ülésen is foglalkozott az Alap propagandájával végén sajtófőnök alkalmazásáról döntött a Bizottság, feladataként az Alap megfelelő imázsának megteremtését határozták meg. Rövid ideig történt alkalmazása nem hozott kellő eredményt, megszüntették a státuszt. Jelenleg sajtótájékoztatók tartásával népszerűsítik az Alap tevékenységét.

20 A szakmai kollégiumi tagok gyakori pályázatai miatt a Bizottság kiemelten foglalkozott a kollégiumi tagokkal kapcsolatos összeférhetetlenséggel. Eredményeként kollégiumi tag saját pályázata elbírálásában illetve a szavazásban nem vehet részt, és az érintett tag szavazata nélküli 75 %-os minősített többséget írtak elő ahhoz, hogy az Alap támogatását elnyerje. Felvetődött etikai kódex készítésének szükségessége, az azonban a vizsgálati időszakban nem született. A Bizottság a gyakorlatban több esetben, egyedi döntéshozatalokkal túllépte hatáskörét. A Bizottság 4. ülésén 31 pályázatot bírált el, melyből 9-nek ítélt meg támogatást. Az 5. ülésen 19 pályázatot tekintett át, részben a helyettes államtitkárhoz tette át, részben a miniszteri keret terhére engedélyezte kifizetésüket. Ekkor még a Bizottság által meghatározott támogatások nem növelték külön a miniszteri keret nagyságát. A 15. ülésen 17 pályázat elbírálásánál 9-et támogatott azzal, hogy az így megítélt összeggel emeli a miniszteri keretet. A miniszter 1996-tól meghatározott értékhatár felett a Bizottsághoz fordult az általa megítélt támogatások jóváhagyása céljából. A Bizottság 3 ülésen napirendre vette a miniszter által támogatott 14 pályázat jóváhagyását. A Bizottság évente egy alkalommal, a bizottság elnöke rendszeresen, legalább negyedévenként beszámol a miniszternek. A Bizottság beszámolása az Alap hivatalos lapjában, a Hírlevélben közzétett beszámolóval történik, míg az elnök - tájékoztatása szerint - jogszabályi kötelezettségének rendszeresen szóban tesz eleget. A miniszter alkalmanként részt vesz a Bizottság ülésein, azonban az MKM az Alap beszámolóját nem tárgyalja meg, nem végez a beszámoló alapján elemzéseket. Az Alap beszámolója részletesen tartalmazza mind a Bizottság, mind a kollégiumok tevékenységének összefoglalását, azonban nem terjed ki a miniszteri keret felhasználására. A Bizottság működése első két évében nem határozott meg kiemelt célt, prioritást ra az előző miniszter meghirdette az MKM Közművelődési Főosztálya útján a "Közkönyvtárak éve 96" programot. Az Alap Bizottsága csatlakozott a programhoz.

21 A programra az MKM 400 M Ft-ot szánt, költségvetési források szűkösségére tekintettel ezt előbb 40 M Ft-ra csökkentette a központi költségvetés, majd teljes mértékben elvetette a támogatást. A hiányzó források előteremtése céljából az Alap 150 M Ft-ot különített el, ami egy részleges program megvalósítását tette lehetővé. A program lebonyolítója a Könyvtári Szakmai Kollégium volt. Az évben az NKA Bizottsága elnökének kezdeményezésére a Bizottság elfogadta évi prioritásként a "Magyar művészet külföldön" célt. Megvalósításához az Országos Idegenforgalmi Bizottság döntése alapján a Magyar Turizmus Rt 100 M Ft-tal járult hozzá, és az Alap is ugyanekkora összeget különített el költségvetéséből. A 200 M Ft-os keret felosztása azonban nem az eredetileg tervezett módon (tehát szakmai kollégiumok elkülönített keretén keresztül) történt, hanem a felosztásra az IKIM és az MKM miniszterei által felállított, tehát nem az Alapról szóló törvény és Vhr előírásainak megfelelő Magyar Művészet ad hoc Kollégiumon keresztül történt. A programot mindkét minisztérium sikeresnek minősítette, ezért 1998-ra is megmaradt ez a prioritás, a keret M Ftra emelésével ra a Bizottság a fenti cél mellett kiemelt támogatási programként határozta meg a "Fókuszban a gyermek" c. témát. Megvalósítása érdekében felhívta a szakmai kollégiumokat a prioritásnak megfelelő célú pályázatok elkészítésére. A 150 M Ft-os elkülönített keretre a kollégiumok elkészítették pályázataikat. A kollégiumok közötti felosztásról a vizsgálati időszakban a Bizottság még nem döntött, de megállapítható, hogy kollégiumokon keresztül való szétosztása szabályszerű A Bizottság és a szakmai kollégiumok A Bizottság és a kollégiumok kapcsolata A Bizottság határozza meg a szakmai kollégiumok által felosztható pénzeszközök nagyságát, az egyedi elbírálást igénylő támogatásokra felhasználható összeg mértékét és a miniszteri keretet.

22 A Bizottság 2. ülésén meghatározta a szakmai kollégiumok létszámát, valamint a szakmai kollégiumok értelmezését, 3. ülésén a kollégiumi vezetők és tagok díjazását, valamint a miniszteri keretet. A díjazást nyarán újratárgyalta. Véleményezte a kollégiumi elnökök posztjaira tett minisztériumi javaslatokat. A javaslatok többségével egyetértett, néhány esetben más személyre tett javaslatot (zenei, közművelődési, színházi kollégium), három esetben pedig alternatívát ajánlott (könyvtári, levéltári, népművészeti kollégium). A kezdeti két éves mandátum lejártakor újratárgyalta a Bizottság a kollégiumi létszámokat, és javaslatot tett négy kollégiumi vezető mandátumának hosszabbítására. Véleményezte az újonnan javasolt tagok kinevezését. Ekkor vetődött fel a kollégiumi feladatok átszervezése (szaklapok támogatása szakkollégiumokon keresztül), melynek során négy folyóiratkiadási kollégiumi tag más szakkollégiumba került. Ezzel összefüggésben a Bizottság meghatározta az egyes kollégiumok folyóiratkiadási célokra fordítható keretét is. A kollégiumok benyújtották keretigényeiket, melyek mintegy 75 %-kal magasabbak voltak a rendelkezésre álló forrásoknál. Több ülésen lefolytatott vita után márciusában döntött a Bizottság a keret felosztásáról és negyedévi ütemezéséről, azzal, hogy év végén korrekciókra is sor kerülhet, a féléves áttekintés után - annak tükrében, kinek és mire adtak támogatást a kollégiumok - felülvizsgálták az elosztási arányokat. A megítélt keretek M Ft közé estek. Kivételt képezett a Folyóirat Szakmai Kollégium, ahová 600 M Ft értékű igénnyel fordultak, ezért kiemelten 142 M Ft-os keretet ítélt meg részére a Bizottság. A miniszteri keret 100 M Ft volt. Az évek során azonban a Bizottság nem látott lehetőséget az elosztás rendszerének gyökeres költségvetési tervezésben történő megváltoztatására, csupán kisebb korrekciókra szorítkozott ben a kollégiumi keretek M Ft közé esetek (kiv.: folyóiratra 142 M Ft). A tényleges támogatás M Ft volt kollégiumonként, kivétel a folyóiratkiadási 142 M Ft és a miniszteri

23 keret 206 M Ft-os nagysága. Az 1996-os költségvetés az előző évi bázisszámokat fogadta el kiindulásképpen, minimális változásokkal. Megszűnt a folyóíratkiadás fokozott támogatása, a kollégiumok kerete M Ft között volt re a tervezett kollégiumi keretek M Ft között mozogtak. Valódi korrekciót az év végi bevételnövekmények kollégiumok közötti felosztása jelentett. Az évi pénznövekménnyel kapcsolatban a Bizottság úgy határozott, hogy 1/3 része egyenlő mértékben, 1/3 része a korábbi elosztás arányában növelje valamennyi kollégium keretét, míg a fennmaradó részre a kollégiumok nyújtsanak be pályázatot a Bizottsághoz. Ez igazi áttörést jelentett a keretfelosztás rendszerében, a jövőben célszerű nagyobb mértékben alkalmazni a kollégiumi pályáztatás rendszerét ban 6 kollégium által benyújtott pályázatot részesített 98 M Ft-os támogatásban a Bizottság ben 549,7 M Ft-ot osztott fel a Bizottság 13 kollégium 32 nyertes pályázatára. A Bizottság a kollégiumi beszámolókat első ízben végén tárgyalta. Kiemelten foglalkozott a folyóiratkiadási, zenei és színházi kollégiumok munkájával - mivel ezzel kapcsolatban panaszok érkeztek az MKM-be. Mindez felvetette a kollégiumi összeférhetetlenség szabályozásának szükségességét. Minden év végén a beszámoló készítésével kapcsolatban tárgyalta a Bizottság a kollégiumi beszámolókat tól egységesített kollégiumi beszámolási rendszert alakított ki, mely javított a beszámolók színvonalán. A Mozgókép Kollégium és a Mozgókép Alapítvány átfedése is felvetődött, a támogatási irányultság elválasztása céljából. Másik problémaként egyes járulékfizető területek (főként film és könyv) fokozott elosztási igénye merült fel. A Bizottság helyesen döntött, amikor nem teremtett összefüggést a járulékbefizetések és támogatások között, hiszen több kulturális terület jellegéből adódóan sem lehet járulékbefizető. Szintén a filmmel foglalkozó kollégiumra vonatkozóan fogadta el a Bizottság azt a határozatot, hogy az Alap filmgyártásra és befejezésre nem ad támogatást. A Mozgókép Kollégium működése nem áll teljes mértékben összhangban az NKA jogi szabályozásával. Az Alap SZMSZ-e rögzíti, hogy a filmes szakma két önálló - gyártási és forgalmazási - ágra tagozódik, ezzel összhangban két albizottság működik a Kollégiumon belül. Az albizottságok külön-külön foglalkoznak érdemi előkészítő munkával, a

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 0236 J/17/1. 2002. szeptember 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-06-21/2002.

Részletesebben

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről 0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus JELENTÉS a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 12101 2012. augusztus Állami Számvevőszék Iktatószám:

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

Készítette: Erős János igazgató

Készítette: Erős János igazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S U G O V I C A Á L T A L Á N O S M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T É S S P O R T I S K O L A Készítette: Erős János igazgató. TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

JELENTÉS. a Tempus Közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről. 0811 2008. június

JELENTÉS. a Tempus Közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről. 0811 2008. június JELENTÉS a Tempus Közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről 0811 2008. június 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat,,.,,,'.,...,, Újhegyi Uszoda és Strandfürdő - J ; i, ' './..i..,.,...;..,,.,,.,.

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat,,.,,,'.,...,, Újhegyi Uszoda és Strandfürdő - J ; i, ' './..i..,.,...;..,,.,,.,. < >uulet Kőbányai *.Í> i.t'lo-testületülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat,,.,,,'.,...,, Újhegyi Uszoda és Strandfürdő - J ; i, ' './..i..,.,...;..,,.,,.,. Tárgy: Javaslat az Újhegyi

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Hatályos: 2011. augusztus 1-től)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Hatályos: 2011. augusztus 1-től) Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Hatályos: 2011. augusztus 1-től) Bálint András ügyvezető igazgató Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3 II. A Társaság főbb adatai...3

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

RENDELETEK NYÍRMÁRTONFALVA 2012.

RENDELETEK NYÍRMÁRTONFALVA 2012. RENDELETEK NYÍRMÁRTONFALVA 2012. ÖR. száma Tárgya Módosítás Hatályon kívül helyezve 1/2012. (II. 20.) 2012. évi költségvetési rendelet 2/2012. (III. 08.) 2/2012. (III. 08.) 2012. évi költségvetési rendelet

Részletesebben

KISPESTI ZÖLD ÁGACSKA ÓVODA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény OM azonosítója: 034689

KISPESTI ZÖLD ÁGACSKA ÓVODA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény OM azonosítója: 034689 KISPESTI ZÖLD ÁGACSKA ÓVODA 1191. Budapest Berzsenyi u. 6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény OM azonosítója: 034689 Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 08 / 2015. ( 12.14.) nevelőtestület

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzata Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 9062 Kisbajcs, Arany János út 20. Tel./Fax.: 96 / 560-016 vorosmartyiskola@freemail.hu Kisbajcsi Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az Intézmény vezetője: Jóváhagyom:... Bánóczy Lajos Oktatási és Kulturális Minisztérium főigazgató mint az Alapító képviselője átruházott

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E az Önkormányzat

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 204/2009. (XII.18.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 204/2009. (XII.18.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 204/2009. (XII.18.) számú KÖZLEMÉNYE Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/99/2009. Tervezet a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges

Részletesebben

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ...

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ... Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8...8 IV. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE...8 V.

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelet tervezete. Az előterjesztést készítette: Halcsikné Szabó Ágnes pü.

Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelet tervezete. Az előterjesztést készítette: Halcsikné Szabó Ágnes pü. 1105-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelet

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

DÉDESTAPOLCSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

DÉDESTAPOLCSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA DÉDESTAPOLCSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Szilvásváradtól 5 km-re lévő Dédestapolcsány -Nagyvisnyó közötti országút mentén a Bánvölgyében található Dédestapolcsányi Erdei Tábor bérbeadása

Részletesebben

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről 2002. május 0216 Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-17-141/2001-2002. Témaszám: 572 Az

Részletesebben

Szervezeti és működési szabályzat célja

Szervezeti és működési szabályzat célja I. Szervezeti és működési szabályzat célja A Közoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét. Tartalmazza

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat a Tolnáért - Tolna Megyei Térségfejlesztési Nkkft. szervezeti és működési szabályzatának

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 2016. évi működéséről

ELŐTERJESZTÉS. A Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 2016. évi működéséről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágyi Családsegítő

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. Az. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának. ellenőrzéséről. Orszagos Roma Onkormanyzat /..

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. Az. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának. ellenőrzéséről. Orszagos Roma Onkormanyzat /.. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának 15152 ellenőrzéséről /.. Orszagos Roma Onkormanyzat / Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0690-138/2015. Témaszám: 1724

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Készítette: Erős János igazgató

Készítette: Erős János igazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT K Ö Z P O N T I A L S Ó V Á R O S I M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T Készítette: Erős János igazgató. TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3 1. Az intézmény

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL

KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL 9 a Képviselő-testület 2015. március 26-i ülésére a helyi iparűzési adóról szóló /2015.( ) számú önkormányzati rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! Kengyel Községi

Részletesebben

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről 0511 2005. április 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-13-70/2004-2005.

Részletesebben

POLGÁRMESTER. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS és ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS. 2008. év

POLGÁRMESTER. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS és ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS. 2008. év BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS és ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2008. év Készítette: Benkó Péter belső ellenőr Laborczné Simon Ildikó belső ellenőr

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

JELENTÉS. az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 1995. január 232.

JELENTÉS. az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 1995. január 232. JELENTÉS az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 1995. január 232. A vizsgálatot vezette: dr. Elek János A vizsgálatot végezték: osztályvezető főtanácsos Écsy Lajosné

Részletesebben

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2 ALAPSZABÁLY 1 I. Általános rendelkezések 1.1. A szervezet teljes neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Rövidített neve: GyMS megyei FTE Angol nyelven: Association of Rural Tourism in

Részletesebben

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért.

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért. NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 144/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 71/2011. (IV. 28.) számú határozatának visszavonásáról, a 117/2011. (VI.30.)

Részletesebben

ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 13023 2013.

ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 13023 2013. , ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 13023 2013. március Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0037-052/2013. Témaszám: 1076

Részletesebben

ZENGŐ ÓVODA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ZENGŐ ÓVODA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ZENGŐ ÓVODA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK...4 1.2 A SZERVEZETI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. A Nemzeti Kulturális Alap Ügyrendje 2007. júniustól 643. Tájékoztató a halasztott pályázatok bizottsági döntéseirõl 671

TARTALOMJEGYZÉK. A Nemzeti Kulturális Alap Ügyrendje 2007. júniustól 643. Tájékoztató a halasztott pályázatok bizottsági döntéseirõl 671 642 NKA HÍRLEVÉL TARTALOMJEGYZÉK A Nemzeti Kulturális Alap Ügyrendje 2007. júniustól 643 Tájékoztató a halasztott pályázatok bizottsági döntéseirõl 671 Tájékoztató a Közmûvelõdési Szakmai Kollégium pályázatának

Részletesebben

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. szeptember 29- én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. szeptember 29- én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. szeptember 29- én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Polgármesteri Hivatal munkájáról féléves beszámoló Iktatószám:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 14509/2015. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! 2014. március 15-én hatályba lépett

Részletesebben

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal:

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: 274/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: A Törökbálinti Városfejlesztő

Részletesebben

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény és szervezeti tagozódása 1 II. A működés

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel: 32/311-683 e-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel: 32/311-683 e-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y z ő j é t ő l 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel: 32/311-683 e-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 40599-1/2009. Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott

Részletesebben

PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések... 3. Oldal II. Fejezet III. Fejezet IV. Fejezet A Nevelési Tanácsadó

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS DABAS VÁROS ÁTFOGÓ ÚTREKONSTRUKCIÓS MUNKÁI (B CSOMAG) amely létrejött egyrészről egyik részről: Név: Dabas Város Önkormányzata Székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b. Telefon,

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 0747 2008. január

JELENTÉS. a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 0747 2008. január JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 0747 2008. január 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007-2012 közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési

Részletesebben

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor.

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor. 1. A Vevő nek érvényessége 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Feltételek ) alkalmazandók minden egyes áru (megrendelése és) megvásárlása, valamint kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Részletesebben

SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS

SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS SZINDIKÁTUSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött alulírott helyen és napon egyrészről - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1., PIR szám: 478-704, képviseli: Dr. Páva Zsolt polgármester),

Részletesebben

Szentes Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Társulási Irodájának Szervezeti és Működési Szabályzata

Szentes Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Társulási Irodájának Szervezeti és Működési Szabályzata Szentes Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Társulási Irodájának Szervezeti és Működési Szabályzata Szentes Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003.

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K MÉRLEG KSH: 10043165-6419-122-03 Cg.: 03-02-000189 Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

Részletesebben

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak T A R T A L O M J E G Y Z É K A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett szárnvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről 1992. augusztus 110. - 2 - Az ellenőrzést vezette: Barnberger Mária (az

Részletesebben

Z0 Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Z0 Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete Z0 Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l

Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l Pásztó Város Önkormányzat Képvisel -testülete 3/2010. (II.15.) rendelete a város 2010. évi költségvetésér l Pásztó Városi Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakmai gyakorlat az FSZ-hallgatói szerződés rendszere és működése a felsőfokú szakképzésben (kivonat) Budapest 2007 Kamarai témavezető: Sikora Henriett A szakmai anyagot

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006.

A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2010. 6.3.5. sz. Egyetemi szabályzat MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Szenátusának 339/2010.. sz. határozata.

Részletesebben

KATONA JÓZSEF GIMNÁZIUM. Szervezeti Működési Szabályzat

KATONA JÓZSEF GIMNÁZIUM. Szervezeti Működési Szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. Az SzMSz személyi hatálya... 4 1.2. Az SzMSz területi hatálya... 4 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya... 4 1.4. Az SzMSz

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

Csontváry Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

Csontváry Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. Csontváry Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013. - 2 - Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 4 1. A SZERVEZETI ÉS

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Körösladányi ÁMK Zöldág Napköziotthonos Óvodája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Körösladány, 2013. szeptember 01. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája 5516 Körösladány,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ikt.sz.: / 2011-0981 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Debreceni Javítóintézete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. Hatályos: 2011. április 01-től 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések 1. A javítóintézet

Részletesebben

KIVONAT Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 16-án megtartott ülés jegyzőkönyvéből

KIVONAT Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 16-án megtartott ülés jegyzőkönyvéből KIVONAT Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 16-án megtartott ülés jegyzőkönyvéből HATÁROZAT 192/2011. (XI. 16.) számú képviselő-testületi határozat / Berecz Skolasztika Szociális

Részletesebben

Návay Lajos Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

Návay Lajos Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A működés rendje, nyitva tartás... 3 I.1 Nyitva tartás, ügyelet, munkarend...3 I.2 A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat. A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzat. A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Szabályzat A Drégelyvár Gimnázium Esti Tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott,

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Landorhegyi Integrált Óvoda Zalaegerszeg,Űrhajós u. 2. IV. 90-53/2010. számon iktatva SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2010. 1 Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...3 1. A SZERVEZETI ÉS

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI ELLÁTÓ SZERVEZETE 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Postafiók 82. Telefon: (74) 505-650. Fax: (74) 505-640 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes:

Részletesebben

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2011 (II.17.) HATÁROZATA

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2011 (II.17.) HATÁROZATA KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 17-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2011 (II.17.) HATÁROZATA

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2011. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához

Részletesebben

JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0510 2005. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

Hőgyészi Somvirág Óvoda 7191 Hőgyész, Fő u. 27. Szervezeti és Működési Szabályzat

Hőgyészi Somvirág Óvoda 7191 Hőgyész, Fő u. 27. Szervezeti és Működési Szabályzat Hőgyészi Somvirág Óvoda 7191 Hőgyész, Fő u. 27 Szervezeti és Működési Szabályzat Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 3 1.. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA

Részletesebben

KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT

KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 KOLLÉGIUMI

Részletesebben

370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 1995-1996.

Részletesebben

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről 9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE II. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az informatika alkalmazás fejlődése

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben