TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

Átírás

1 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül című vizsgálatról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegzés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül című vizsgálatról II. Részletes megállapítások 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége Mellékletek Bevezetés Az Állami Számvevőszék az évi XXXVIII. törvényben 2. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ellenőrizte a Magyar Export-Import Bank. Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (továbbiakban Eximbank Rt. és Mehib Rt.) vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Az ellenőrzés célja: az állam export stratégiai célkitűzései teljesítésében az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szerepének, a társaságok tevékenységének, gazdálkodásának értékelése. A téma jelentősége: a rendszerváltást követően a magyar gazdaság átalakulásával az export szerkezete is megváltozott. Az Országgyűlés a külgazdasági kapcsolatok, ezen belül a magyar áruk és szolgáltatások ösztönzésének elősegítésére, az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítésére, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítésére, a pénzügyi kockázatok megosztása érdekében hozta létre e két társaságot. A megalakulásuktól eltelt öt, és különösen az utóbbi két év működési tapasztalatainak felmérésével az alapítói célok teljesülése értékelhető. Az ellenőrzés módszere: a bank és a biztosító gazdálkodásának törvényességi és szabályszerűségi ellenőrzése a törvények és a

2 kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján. Annak vizsgálata, hogy a bank és a biztosító mennyire felelt meg rendeltetésének és az alapítók elvárásának. Az ellenőrzött időszak: és évek, illetve ahol szükséges, az adott gazdasági esemény keletkezésétől számított időszak. A vizsgált szervezetek: a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium érintett főosztályai, az ÁPV Rt., az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. A 181/1994. (XII. 28-i) kormányrendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kötelezettségeként írja elő a két szervezet évenkénti központi költségvetéssel történő elszámolásának ellenőrzését, ezért jelen vizsgálat e témakört csak érinti. Az export főbb jellemzői Az 1990-es évek elején szinte teljes körűvé vált Magyarországon a külkereskedelmi tevékenység és termékforgalmazás liberalizálása, megnőtt a külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma. Ebben az időben megszűnt a KGST, így a keleti piacok elvesztése következtében a vállalatok a túlélés érdekében piacváltásra kényszerültek és a nyugati piacokon próbálták termékeiket értékesíteni között az ipari termelés visszaesett és ez tükröződött az exportban is. A 90-es évek elején a kivitelben 40 %-ot meghaladó volt az aránya a nem túl magas feldolgozottságú nyersanyag és félkész termékeknek. A gépek és magas feldolgozottságú termékek szerény mértéket képviseltek. A 90-es évek közepén a magyar külkereskedelmi fogalomban struktúraváltás következett be. A szerkezeti átalakulásban és az export növekedésében jelentős szerepet játszott a külföldi működő tőke beáramlása is től folyamatosan nőtt a vámszabadterületi társaságok száma és az általuk lebonyolított beruházások, termelés és export értéke is. A nyugat-európai dekonjunktúra elmúltával lehetővé vált az Európai Unió (a továbbiakban EU) felé az export növelése ben a nemzetgazdasági exporton belül az ipari vámszabadterületekről származó kivitel aránya 26 %, a bérmunkáé 21 % volt. Az export mintegy 78 %-a a fejlett országokkal, 71 %-a az EU tagországaival bonyolódott. Az exportban a gépiparnak volt meghatározó szerepe, részaránya 45 % volt. A feldolgozott termékek pedig az exporton belül 35 %-ot képviseltek. A gépek, gépi berendezések exportjában a vámszabadterületi társaságoknak volt jelentős szerepük.

3 1998-ban - az orosz válság és a pénzpiaci zavarok ellenére - az export bővült. Az összes kivitel 52 %-a a vámszabadterületekről és a bérmunkából származott. A fejlett országokkal az export 80 %-a bonyolódott. A gépek, berendezések részaránya az exportban 52 %-ot képviselt ben közel azonos nagyságrendek és szerkezeti helyzet várható az év első 11 hónapjának adatai szerint. Az utóbbi két évben összességében a kivitel több mint egyharmada a multinacionális társaságok teljesítménye, s mintegy 20 %-a bérmunka eredménye. Az export növekedése elsősorban az ipari teljesítménynek köszönhető. Ez utóbbin belül is a multinacionális cégek szerepe a meghatározó, melyek termelésében - a dokumentumok szerint - a magyar hozzáadott érték viszonylag alacsony. A nem vámszabadterületeken működő magyar tulajdonú vállalatok, kis és közepes cégek kivitele lassabban nő mint a multinacionális társaságoké, illetve külföldi tőkével működő egyéb vállalatoké, első tizenegy hónapjában pedig abszolút mértékben is csökkent. A magyar áruk piacrajutását segítik a szabadkereskedelmi egyezmények, melyek kereteiben a legnagyobb kedvezményes elbánás elve érvényesül. Kiemelt jelentősége van az Európai Megállapodásnak, melynek eredményeként a magyar ipari termékek vám- és mennyiségi korlátozás nélkül juthatnak be az EU országokba. Az exportösztönzés állami intézményei Az exportösztönzés két legfontosabb állami intézménye az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. Az Eximbankot és a Mehibet az évi XLII. törvény hozta létre, mint az exportösztönzés állami eszközeinek legfontosabb, egymástól elkülönített közvetítő intézményeit, melyek 100 %-ban állami tulajdonban vannak. A törvény szerint a társaságok létrehozásának céljai a következők voltak: ˇ a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, ˇ az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése, ˇ az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, ˇ az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása, ˇ a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel,

4 valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése. A célok elérése érdekében a két társaság működését az állam segíti. Az Eximbank Rt. esetében egyrészt a bank forrásszerzéseiből eredő kötelezettségek teljesítéséért a központi költségvetés készfizető kezességet vállal. Másrészt a bank a Kormány megbízása alapján vállalt garanciaügyletei mögött az állam készfizető kezessége áll. Ezen túl kormányrendeletben meghatározott kedvező kamatozású hitel nyújtásához a bank a költségvetésből ún. kamatkiegyenlítésben részesül. A Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításaiból és a biztosítási tevékenységhez kapcsolódóan felvett hiteleiből eredő fizetési kötelezettségei mögött a központi költségvetés készfizető kezessége áll. A két társaság számára meghatározott keretösszegeket a mindenkori költségvetési törvények tartalmazzák. Az Eximbank Rt. tevékenysége jelenleg a magyar export közel 2 %-át, a Mehibé 1,1 %-át fedi le. A fejlett országokban ez az arány 5-8 % között van. I. Összegzés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül című vizsgálatról Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt évi létrehozásának alapvető célja az volt, hogy segítsék a külgazdasági kapcsolatok fejlődését ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzését. A két társaság e céloknak megfelelően működött ben a magyar exportnak az Eximbank Rt. közel 2 %-át, a Mehib Rt. 1,1 %-át fedte le. Mindez - figyelemmel arra, hogy az ország exportjában meghatározó szerepe olyan teljesítményeknek van, amelyek nem tartoznak az államilag támogatandó területek közé (vámszabadterületi társaságok, bérmunka) - pozitív eredmény, azonban nem jelenti a lehetőségek kihasználásának felső határát. A két intézmény évről évre növekvő kötelezettségvállalást terveztet a költségvetésben, ezzel szemben a keret kihasználtsága csak % között volt. A társaságok 1997-re kialakították a fő üzleti kapcsolataikat, hitelezési és biztosítási konstrukciókat. A működéshez az állam megfelelő alaptőkét biztosított, a tárgyi és a személyi feltételek adottak voltak.

5 Mindezen feltételek mellett is az exporthoz fűződő állami érdekek a társaságok tevékenységén keresztül csak korlátozottan érvényesültek. Ennek egyik oka, hogy a Kormány évekre meghatározott gazdaságpolitikai elvárásaiban az állami preferenciaként megjelölt számos viszonylat (országok, országcsoportok) és termékkör közül a két társaság tevékenységében csak egy-egy termékcsoport és piaci viszonylat jelenik meg. A társaságok nem törekedtek a diverzifikációra, ennek következtében az Eximbank Rt.-nél és a Mehib Rt.-nél is magas az államilag támogatott tevékenységen belül a koncentráció, ezzel együtt a kockázat. Az exporthoz fűződő állami érdekek korlátozott érvényesülésében szerepet játszott az második félévében kibontakozó orosz pénzügyi válság és a délszláv háború két társaságot érintő hatása, illetve az ezekre történő reagálás is ben az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. visszafogta ezen magas kockázatú piaci viszonylatok hitelezését és biztosítását. Ez szükségszerű magatartás volt. Ennek eredményeként a költségvetésre háruló terhek a törvényben rögzített előirányzatok keretei között maradtak. A kieső viszonylatok pótlása, új területek bevonása azonban elmaradt. A Mehib Rt. a piacképes - államilag nem preferált - biztosításokon belül a belföldi hitelbiztosításokra helyezte a hangsúlyt úgy, hogy a törvénnyel ellentétesen négy esetben a belföldi kötelezettségvállalás meghaladta az exportirányú kötelezettségvállalásokat. Az Eximbank Rt. az üzleti aktivitás fokozásának nem kielégítő eredménye miatt a belföldi bankokon keresztül nyújtott refinanszírozó hiteleket helyezte előtérbe, továbbá forrásai egy részét - amelyek mögött állami garancia áll - értékpapírokba fektette. A kieső kamatbevételek pótlása érdekében vásárolt értékpapírok állománya az Eximbank Rt.-nél az alaptőke közel másfélszeresét érte el december 31-én. A társaságok létrehozása céljának megfelelően a Kormány háromezres határozatban rögzítette, hogy az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. gazdálkodása ne legyen veszteséges, a társaságoknak beviteleikből fedezniük kell működési költségeiket és ráfordításaikat, ezzel szemben az állam, mint tulajdonos osztalékkövetelményt nem támaszt. Az Eximbank Rt. gazdálkodása során a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tett. Figyelemre méltó, hogy a korábbi évektől eltérően 1999-ben a kamatrés 40 %-a már nem a hitelek kamataiból, hanem az értékpapírforgalmazás kamatkülönbözetéből származott. Működési költségei között több mint 70 %-os arányt képviseltek a létszámhoz és a bérelt székházhoz kapcsolódó kiadások. Az Eximbank Rt. tőkemegfelelési mutatójának 55,6 %-os értéke azt jelzi, hogy a tőkéhez képest lehetőség van az üzleti aktivitás növelésére és a kockázatvállalás markánsabb megjelenítésére. A pénzintézet ban veszteséges volt, amelyet az orosz válsággal összefüggő megnövekedett céltartalékképzési kötelezettség teljesítése idézett elő.

6 A Mehib Rt. gazdálkodása megfelelt az elvárásoknak, de az üzleti tevékenység veszteséges volt, mivel a díjbevételek nem biztosították a működési költségek és a tartalékképzés fedezetét. Ennek fő oka, hogy a rendelkezésre álló kapacitás alapján a működési költségek viszonylagos állandósága mellett alacsony volt a szerződésállomány, ehhez kapcsolódóan a díjbevétel is. Ezt a vizsgált években a biztosítónál ellensúlyozta a betétekből és értékpapírokból származó kamatbevétel. A Mehib Rt. az 1999-es évet veszteséggel zárta, ez azonban az év végén előírt, a nem piacképes biztosítások után képzett céltartalék miatt következett be. Az Eximbank Rt.-ről és a Mehib Rt.-ről szóló hatályos törvény rendelkezései, mind a tulajdonosi, mind a szakmai irányítás tekintetében hiányosak. A törvény nem nevesíti a tulajdonosi jogok gyakorlóját, azt az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi törvény melléklete tartalmazza július 27-ig a tulajdonosi jogok gyakorlója a pénzügyminiszter volt, döntéseiről alapítói határozatokat adott ki. A határozatokat nem sorszámozták, így a teljes-körűség nem volt megállapítható. A Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata nem rendezi az alapítói határozatok nyilvántartásának rendjét és azt sem, hogy a pénzügyminiszter távollétében ki jogosult alapítói határozatot kiadni. A két társaság alapításáról szóló évi törvény a szakmai irányítást fenntartotta a Kormány számára azzal, hogy irányelvek kiadását írta elő. Az december 20-tól hatályos törvény a Kormány e kötelezettségét törölte és az üzleti tervek jóváhagyását a tulajdonosi jogok gyakorlójának hatáskörébe utalta. A szabályozás arra nem tér ki, hogy az üzletpolitika jóváhagyásakor milyen nemzetgazdasági követelményeket kell a tulajdonosnak érvényesítenie. Az irányelvek kiadásáról szóló törvényi kötelezettség megszűnése ellenére az alapvető gazdaságpolitikai elvárásokról kiadott háromezres határozat szolgált a továbbiakban is szakmai iránymutatóként. E határozat szerint a költségvetési hátterű garanciavállalásokról 10 millió USD értékhatár felett a pénzügyminiszter, az alatt pedig az Eximbank Rt. igazgatósága dönt. Ez a rendelkezés ellentétes a törvényi előírással, miszerint költségvetési hátterű garancia csak a Kormány megbízása alapján vállalható. Mivel a kormányhatározat nem jogszabály az abban foglaltak egy gazdasági társaság részére nem kötelező érvényűek. 1. Ajánlások 1.1. A Kormány 1. Kezdeményezze az Eximbank Rt. és a Mehib Rt.-ről szóló törvény módosítását, amelynek keretében határozza meg a két társaság jogállását és tulajdonosát, valamint a szakmai irányítás érdekében azt a szervezetet/intézményt, amely a nemzetgazdasági érdekeket a két társaság felé közvetíti és annak megvalósulását ellenőrzi.

7 2. Szüntesse meg az évi XLII. tv. és a háromezres kormányhatározat közötti ellentmondást - figyelemmel az Áht ban foglaltakra - a költségvetési hátterű garanciavállalásokkal kapcsolatban. 3. Rendelje el a jelenlegi exporttámogató mechanizmus és teljesítmények kormányzati felülvizsgálatát. Határozza meg azokat a hosszú távú növekedésre képes ágazatokat és termékcsoportokat, ahová az exporttámogatásra felhasználható eszközöket koncentrálni szükséges. 4. Vizsgáltassa meg a költségvetési garanciákkal biztosított ügyletek esetében az Eximbank Rt. finanszírozási részvételének lehetőségét, a nemzetgazdasági exportcélok teljesítésére fordított fajlagos költségvetési ráfordítások csökkentése érdekében. 5. Biztosítsa a belföldi bankokkal működtetett kedvezményes, fix kamatozású refinanszírozási hiteleknél, hogy a kamatkiegyenlítések elszámolására szolgáló költségvetési eszközök megfelelően támogassák az export növekedését A Pénzügyminiszter Vizsgálja felül a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát annak érdekében, hogy szabályozott legyen a tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköre a pénzügyminiszter akadályoztatása esetén is. Egyben szabályozza az alapítói határozatok kezelésének, naprakész nyilvántartásának rendjét Az Eximbank Rt. ügyvezetése 1. Egészítse ki a származékos kölcsönszerződések kezelésével és az adósok szúrópróba szerű kontrolljával a támogatott exportcélok teljesülésének ellenőrzését, a belföldi bankokkal keretjelleggel működtetett refinanszírozási hitelek esetében. 2. Gondoskodjon a GFC alapból történt támogatás megszűnése miatt a kis és középvállalkozásokat támogató Eximhitel konstrukció továbbműködtetésének feltételeiről A Mehib Rt. ügyvezetése 1. Vizsgálja felül a piacképes biztosítások tervezési rendszerét, mivel az előirányzatok jelentős eltérése a tényleges teljesítéstől megingathatja a gazdálkodást. 2. Gondoskodjon arról, hogy a belföldi biztosítási kockázatvállalást a törvénynek megfelelően végezzék, azaz egy biztosított felé fennálló belföldi kötelezettségvállalás ne haladja meg az exportirányú biztosítási kötelezettségvállalást. 3. Egészítse ki a biztosítástechnikai tartalékok képzésével foglalkozó utasítást a tételes IBNR kártartalék alapjául szolgáló kárveszélyes állomány definiálásával, az elszámolás, a számbavétel módjának szükségszerinti leírásával. Alakítsa ki a nem piacképes biztosítások utáni céltartalék képzésének és elszámolásának részletes eljárási rendjét. 4. Biztosítsa az ügyrendi szabályzatok folyamatos karbantartását és a kárrendezés megfelelő dokumentálását.

8 II. Részletes megállapítások 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 1.1. A szakmai irányítás A társaságok alapításáról szóló törvény a szakmai irányításról csak közvetetten rendelkezett, oly módon hogy ˇ egyrészt szabályozta a kormányzati kapcsolatokat. A társaságok "működésének, az állami érdekekkel, a gazdaságpolitikai célokkal, valamint a költségvetési törvénnyel való összhang" biztosítása érdekében irányelvek kiadását írta elő a Kormány számára, ˇ másrészt meghatározta az igazgatóságokba, felügyelő bizottságokba a tulajdonos, illetve az érintett tárcák részéről delegálható tagok létszámát. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt évi működésére vonatkozó kormányzati irányelvekről a Kormány kiadta 2157/1994. (XII. 28.) határozatát. E határozat a társaságok felett tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter számára írt elő irányelveket annak érdekében, hogy a két társaság tevékenysége összhangban legyen a Kormány gazdaságpolitikai céljaival és az éves költségvetési törvénnyel. Ez azt jelentette, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlójának feladata a szakmai irányítás is. A kormányzati kapcsolatok szabályozására vonatkozó előírást XII. 20-tól az évi CXIII. törvény 16. (2) bekezdésével hatályon kívül helyezték. A törvénymódosítás következtében a Kormány már ezt követően nem kívánta irányelveken keresztül meghatározni a két társaság számára a gazdaságpolitikai elvárásokat. A törvény a pénzintézet és a biztosító tevékenységére kiterjedő üzleti terv jóváhagyását a tulajdonosi jogok gyakorlójának hatáskörébe utalta. (A korábbi törvényi szabályozás szerint az üzleti tervet az igazgatóságok hagyták jóvá, a kormányzati irányelvekkel összhangban.) Ezzel a módosítással implicite már törvényi előírássá vált az, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlójának hatásköre a szakmai irányítás is. Ezt a megoldást feltehetően a költségvetési kapcsolatok, illetve a két társaság alaptevékenysége (bank és biztosító) indokolhatta. Az intézmények tevékenysége olyan gazdasági területekhez kapcsolódik - export,

9 külgazdasági kapcsolatok - amelyek felügyeleti és szakmai irányítása egyébként más tárcák hatásköre. Sem ez a törvény, sem más jogszabály nem rendezte azonban azt, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlójának milyen nemzetgazdasági elvárásokat kell érvényesítenie a társaságok üzletpolitikájának jóváhagyásakor. Az évi törvénymódosítás ellenére május 14-én a Kormány kiadta háromezres határozatát "a Magyar Export - Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitelbiztosító Rt. tevékenységével kapcsolatos alapvető gazdaságpolitikai elvárásokról az évekre" címen. A kormányhatározat kiadásakor az előterjesztés szerint a tárcákat az vezérelte, hogy a gazdasági szerkezetváltást követően az alaptörvény évi módosítása ellenére szükségesnek ítélték az érintett tárcák egyetértésével kidolgozott, számonkérhető, középtávra szóló előírások, illetve elvárások megfogalmazását. A határozat irányt szabott a társaságoknak arra, hogy mely területekre kell üzleti aktivitásukat összpontosítani a költségvetésben biztosított pénzügyi eszközök felhasználásával. Az irányelvek kiadására vonatkozó törvényi előírás megszüntetése nem volt megfelelően átgondolt, megalapozott. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvénymódosítást követő rövid időn belül ugyanazon tárcák mégis javasolták az elvárások kiadását. Az előterjesztés arra nem tér ki, hogy az elvárások kiadását az előzőekben megfogalmazottakon túl valójában mi motiválta, hiszen évre is igazak voltak ezek az elvárások - sőt törvényi kötelezettség lett volna megjelentetésük - és mégsem határozták meg azokat, illetve az erre vonatkozó kormányhatározat kiadását is törölték a törvényből. Az május 14-én "önszorgalomból" megfogalmazott gazdaságpolitikai elvárások kidolgozása a PM vezetésével, az IKIM és az MNB közreműködésével történt. Az IKIM feladatköréből adódóan meghatározta az államilag támogatni javasolt termékkört és a relációkat is. Javaslatainak döntő többsége az elvárásokban megjelent. A PM azok megfogalmazásában egyrészt mint a társaságok tulajdonosa, másrészt mint a két társaságot érintő - pénzintézeti és biztosítási - szabályozás felelőse vett részt. A kormányhatározat államigazgatási egyeztetése során az Igazságügyi Minisztérium felvetette, hogy a Kormány a törvénymódosításból adódóan nem dönthet az elvárások elfogadásáról, ezért azt javasolta, hogy a Kormány által megtárgyalt előterjesztés alapján azokat a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter érvényesítse a társaságokkal szemben az üzleti tervek elfogadása keretében. Az IM észrevételét nem vették figyelembe. A két társaság működésére kormányhatározatot 3000-es, szigorúan titkos határozatként adták ki, és ez annak alkalmazását is nehezítette.

10 A két társaság tevékenységével szemben támasztott gazdaságpolitikai elvárások teljesítését a kormányhatározat szerint a tárcáknak (PM, IKIM, MNB) december 31-ig kell megvizsgálniuk és arról előterjesztést készíteniük. Ezzel és az IM javaslatának figyelmen kívül hagyásával és év vége közötti időszakban az ellenőrzés és számonkérés területén vákuum keletkezett. Ebben az időszakban nincs kijelölt szervezet, amelyik köteles lenne ellenőrizni a két társaság működését a tekintetben, hogy az megfelel-e az elvárásoknak. A kormányhatározat betartása a két társaságon múlik. Mindkét társaság ügyvezető szerve az igazgatóság. A bank és a biztosító létrehozásáról rendelkező törvény maghatározta, hogy mely intézmények hány főt delegálhatnak az igazgatóságokba és a felügyelő bizottságokba. E szerint az igazgatóságokba a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi (ma gazdasági) miniszter 3-3 főt, egy-egy főt a földművelésügyi és a külügyminiszter jelöl ki. A felügyelő bizottságokba, melyeknek feladata az ügyvezetések és az üzletvitel ellenőrzése, 2-2 tagot a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi (gazdasági) miniszter jelöl. Az egyes miniszterek által delegált tisztségviselők nem minden esetben az érintett tárcák dolgozói, független szakértők is szerepelnek köztük. Az igazgatóság tagjai jogi felelősséggel tartozó magánszemélyként járnak el, mivel nem az őket jelölő intézményeket, mint jogi személyt képviselik. Ebből következően az igazgatóságban nem egyeztetett, tárcavéleményt képviselnek. Ez különösen érvényes azoknál az igazgatósági tagoknál, akik nem a tárcák alkalmazottjai. Tekintettel arra, hogy a tisztségviselők jogi és anyagi felelősséggel is tartoznak konkrét üzleti döntéseikért, a képviselt minisztérium szakmai érdekeinek közvetítésén túl, szem előtt kell tartaniuk a társaságok prudens működését is. Az egyes döntéshozataloknál a két szempont nem feltétlenül esik egybe. Az igazgatósági ülések emlékeztetőinek tanúsága szerint az egyes minisztériumok által delegáltak állásfoglalásai egyetlen esetben sem úgy jelentek meg mint egyeztetett hivatalos tárca vélemény, ebből fakadóan olyan véleményalkotás pedig nem is lehetett, amely a képviselt négy minisztérium egyeztetett álláspontja lett volna. A dokumentumok a vezető testületekbe delegált tisztségviselőkön keresztüli, gazdaságpolitikai elvárásokat közvetítő, szakmai irányítást nem tükrözik. A törvény és az irányelvek/elvárások kapcsolata A társaságok létrehozásáról szóló törvény szerint "a Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank Rt. által... a Kormány megbízása alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért." Az évi

11 1.2. A tulajdonosi irányítás működésre vonatkozó kormányzati irányelveket rögzítő határozat a Kormány megbízása alapján, a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletekkel kapcsolatban azt írja elő, hogy azok "olyan esetekben adhatók, amikor az adott exportügylet megvalósulása olyan nemzetgazdasági érdek, amelynek gazdasági kockázatát a bank a magas kockázat, vagy a nagyságrend miatt nem vállalhatja fel. Annak eldöntése, hogy az adott ügylet befogadható-e közvetlen költségvetési hátterű garanciaként a bank igazgatósága jogosult dönteni. Meghatározott összeghatár fölötti (10 millió dollár) garancia nyújtásáról az igazgatóság javaslata alapján a tulajdonos dönt." Ez az előírás nem felel meg a törvény azon kitételének, hogy a költségvetési hátterű garancia, csak a Kormány megbízása alapján vállalható. A kormányhatározat szerint ugyanis a társaság szabad döntése, hogy mit fogad be ilyen jellegű garanciának tól 1998 májusáig a Kormány új irányelveket nem adott ki, a törvényi előírás a költségvetési hátterű garanciákra vonatkozóan nem változott. A Kormány 1998-ban - már nem törvényi kötelezettségként - meghatározta az alapvető gazdaságpolitikai elvárásokat évekre a két társaság tevékenységével kapcsolatban. Ebben a költségvetési hátterű garanciavállalások döntési jogosultságát az évi irányelvekben megfogalmazottakhoz hasonló módon szabályozta azzal az eltéréssel, hogy a 10 millió USD fölötti garancia nyújtásáról a pénzügyminiszter dönt. Tehát továbbra is a társaság vezetésének hatáskörébe tartozik 10 millió USD alatt a költségvetési hátterű garancia vállalása és változatlanul fennáll a törvénnyel ellentétes döntési jogkör gyakorlásának lehetősége. Az elvárásokban - új előírásként - azt is rögzítették hogy az egy exportőrrel, illetve egy exportügylettel vállalt kötelezettség mértéke mennyi lehet. A kormányhatározat az állami irányítás egyéb jogi eszközeként nem minősül jogszabálynak és ennél fogva csak a kormányzati szervezetre vonatkozóan bír kötelező erővel. Nem kormányzati szervek esetében a kormányhatározat betartásának kikényszerítése nem lehetésges. Az Eximbank Rt. még ha 100 %-os állami tulajdonú társaság is, gazdasági társaságnak, azok között is speciális hitelintézetnek minősül, amelyre vonatkozóan az alapítói törvény szabja meg a követendő rendelkezéseket. Az Eximbank Rt. egy speciális feladatra létrehozott szakosított pénzintézet, amelynek nem feladata (nem is lehet) a nemzetgazdasági érdek meghatározása és nincs is mindazon ismeretek birtokában, amelyek alapján azt eldönthetné. Nem véletlen, hogy a törvény a költségvetési hátterű garanciák nyújtását a Kormány megbízásához köti.

12 A két társaság létrehozásáról rendelkező évi XLII. törvény rögzítette, hogy azok " állami tulajdonban lévő egyszemélyes részvénytársaságok, melyekben a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat mindkét részvénytársaságban a pénzügyminiszter gyakorolja." A törvény április 26-i - kihirdetését követően alig egy évvel már a tárcák, a tulajdonos és az érintett szervezetek is annak módosítását szorgalmazták. A módosítás tervezetek kiterjedtek mind a tulajdonosi, mind a szakmai irányítás kérdéseire. Közel két éves előkészítés, többszörös egyeztetés után december 20-án hatályba lépett az évi CXIII. törvény, amely számos korábbi előírás megváltoztatásán (igazgatóság elnöke feletti munkáltatói jog, felügyelő bizottságba való delegálás, stb.), illetve hatályon kívül helyezésén (osztalék, könyvvizsgálók, befektetés korlátozása, stb.) túl sem a tulajdonosi, sem a szakmai irányítás területén módosítást nem tartalmazott. A pénzügyminiszter, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója július 27-én képviseleti meghatalmazást adott az ÁPV Rt.-nek az alapítói jogok teljes körű gyakorlására. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi XC. törvény (128. (1/n) január 1-től hatályon kívül helyezte az évi XLII. törvény, tulajdonosra vonatkozó rendelkezését (1. (2)) és ugyanezen törvény pedig azzal, hogy módosította az ÁPV Rt.- ről szóló évi XXXIX. törvény mellékletét, a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt.-re átruházta és egyidejűleg a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlását megszüntette. A több törvényen keresztüli áttételes rendelkezés azt eredményezte, hogy a bankról és a biztosítóról szóló alaptörvényben sem a két társaság tulajdoni összetétele (egyszemélyes részvénytársaság), sem a tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény nincs nevesítve. A hatályos törvényben e lényegi adatok nem szerepelnek annak ellenére, hogy a potenciális befektetők, üzleti partnerek, illetve a gazdaság többi szereplői tájékoztatására a társaságok legfontosabb adatairól, alapvetően az alapításról rendelkező törvény szolgál. A hatályos törvénnyel összhangban a társaságok Alapító Okiratai szerint a tulajdonos a hatáskörébe tartozó ügyekben Alapítói határozat formájában dönt, amelyről az igazgatóságot értesíteni köteles." A pénzügyminiszter 1998-ban a képviseleti meghatalmazás kiadásáig - a rendelkezésre álló dokumentumok szerint - 17 alapítói határozatot adott ki az Eximbankra és a Mehibre együttesen. A határozatok nem sorszámozottak, így a teljes körűség nem megállapítható. A határozatok közül 8 a tisztségviselők, 2 a könyvvizsgáló díjazásáról, egy az igazgatósági tagok kinevezéséről, 2 a társaságok tulajdonában lévő részvények eladásáról, 2 konkrét ügyek, egy az Eximbank Rt.

13 1997. évi beszámolójának, egy pedig az Eximbank Rt évi üzleti tervének jóváhagyásáról szól. Nincs alapítói határozat a Mehib Rt évi beszámolójának elfogadásáról és az évi üzleti tervének jóváhagyásáról. Az évi XLII. tv. a tulajdonosi jogok gyakorlására a pénzügyminisztert jelölte ki. A pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata nem rendelkezik arról, hogy a miniszter akadályoztatása esetén e jogokat ki gyakorolhatja. Az 1998-ban kiadott 17 db alapítói határozatból 13 esetben, a közigazgatási államtitkár írta alá a határozatokat. Az sem volt szabályozva, hogy a két társasággal kapcsolatos alapítói határozatok kezelése, gondozása és naprakész nyilvántartása a minisztériumon belül mely szervezeti egység feladata. Ez vezethetett oda, hogy a Pénzügyminisztériumban az alapítói határozatok teljes körűsége nem volt megállapítható. A Pénzügyminisztériumnál a rendelkezésre álló dokumentumok között az Alapító okirat kiadását megalapozó előterjesztés, feljegyzés nem található. Az ÁPV Rt július 27-től december 31-ig 46 db. Alapítói határozatot adott ki a két társasággal kapcsolatban. Ezek közül 14 db a tisztségviselők díjazásáról és a vezetők premizálásáról, 3 db alaptőke emelésről, 4 db ügyrendekről, 4 db az alapító okiratok módosításáról, 2 db a könyvvizsgálók megválasztásáról és díjazásáról, 2 db az üzleti tervek, 2 db a beszámolók jóváhagyásáról, és 15 db pedig a tisztségviselők kijelöléséről, illetve visszahívásáról rendelkezett. Az ÁPV Rt.-nél az alapítói határozatokról részletes előterjesztés alapján az ÁPV Rt. igazgatósága dönt. A tulajdonosi jogok gyakorlója és a két társaság között a kapcsolattartás folyamatos, és szakmai kérdésekben is rendszeres a konzultáció A költségvetési kapcsolatok A Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről szóló törvény keretében az Országgyűlés meghatározza az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. azon tevékenységéből eredő kötelezettségvállalások felső határait, amelyek állami szerepvállalás mellett történhetnek. A kezességvállalás, kezesi helytállás és viszontgarancia fejezetben rögzítik, az Eximbank Rt. által forrásszerzés céljából felvehető hitelek együttes állományának, az exportcélú garanciaügyletek állományának és a Mehib Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állományának felső határát. A társaságok az adott év egyetlen napján sem léphetik túl a meghatározott limiteket. Konkrét költségvetési kiadási és bevételi előirányzatként a PM fejezeten belül az Eximbank Rt. által vállalt garanciaügyletekből és a

14 Mehib által biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség és bevétel, valamint az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítésére fordítandó összeg jelenik meg ban garanciaügylet miatti fizetési kötelezettség nem volt (terv 1 milliárd Ft), biztosítási tevékenységből eredő kifizetés 36,6 millió Ft volt a tervezett 770 millió Ft-tal szemben. Kamatkiegyenlítésre 300 millió Ft-ot terveztek, a felhasználás 32,3 millió Ft volt. Az évi tényadatok még nem állnak rendelkezésre. A költségvetési törvényben megjelenő - a két társasággal kapcsolatos - előirányzatok, tervszámok kialakítása a költségvetés tervezésének rendje szerint történik. A társaságok a PM fejezetébe tartoznak, ezért a tervezés a minisztérium feladata, ezen belül is a vállalkozásfejlesztési és szabályozási főosztályé. A tervezéshez szükséges alapadatokat a társaságok szolgáltatják. A következő évi tervszámok kidolgozásánál figyelembe veszik az előző évek tényszámait, a várható elkötelezettségeket, tendenciákat. A PM a társaságok által tervezett adatok megítéléséhez a rendszeres adatszolgáltatáson keresztül rendelkezik információval I. félévéig a PM azzal, hogy ugyanazon főosztálya látta el a tulajdoni jogok gyakorlásából eredő feladatokat is, mint tulajdonos is részt vett a tervezésben. Ezt követően a tulajdonosi jogok gyakorlója az ÁPV Rt. lett, azonban a fejezeti hovatartozás miatt a tervezés felelőse a társaságokat illetően továbbra is a PM maradt. Az ÁPV Rt. mint tulajdonos így közvetlenül a tervszámok kialakításában nem vesz részt. Ráhatása közvetetten az üzleti tervek jóváhagyásán keresztül van. A tervezéssel kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumok egyike sem tér ki arra, hogy a költségvetésben rögzített limitek évenkénti emelését - annak ellenére, hogy azok kihasználtsága egyik évben sem érte el az 50 %-ot - részleteiben mi indokolja. Ugyanakkor a zárszámadás összeállításához készített dokumentumok sem tartalmazzák az alacsony kihasználás okait. A két társaságról szóló törvényben (1994. évi XLII. tv.) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta a társaságok központi költségvetéssel történő elszámolását. E rendelet olyan adatszolgáltatást írt elő az intézményeknek, amelyből az államot terhelő kötelezettségek és az államot megillető követelések megállapíthatók, illetve prognosztizálhatók. Ez az adatszolgáltatás képezi a társaságokkal történő jutalékelszámolás alapját is. A PM mint a költségvetés gazdája az adatszolgáltatásokon keresztül valamennyi olyan információ birtokába jut, amely a költségvetési törvényben meghatározott keret, vagy kiadási- bevételi előirányzat figyelemmel kísérését lehetővé teszi.

15 A PM-nek e rendelet alapján nem feladata annak ellenőrzése, hogy az egyes ügyletek tartalmukban a társaságok tevékenységéről szóló törvény előírásainak megfelelően, a preferált területek és termékkörök támogatását jelentik-e és a helyes viszonylatok felé irányulnak. Tartalmában a PM csak az esedékes jutalékelszámolás megfelelőségét ellenőrzi. Az államot terhelő mindenféle kötelezettség és az államot megillető követelés részletes nyilvántartása a társaságok feladata. E rendelet szerinti szabályozás a PM részéről sem tulajdonosi, sem szakmai irányítást nem jelent, hanem mint a költségvetés végrehajtásáért felelős tárca tájékoztatását szolgálja a költségvetési előirányzatok figyelemmel kísérése érdekében. A társaságok központi költségvetéssel történő elszámolásának ellenőrzése (181/1994. (XII. 28.) kormányrendelet alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata. A rendszeres adatszolgáltatásokból a PM előtt ismert, hogy mind a garanciaügyletek beváltásából, mind pedig a biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségekből mennyi az államot megillető követelés. A követelések behajtását a törvény a két társaság feladatává tette. A kárbehajtás módszereit, szervezetét a társaságok saját maguk alakították ki Illeszkedés a nemzetközi szabályokhoz A Kormány 2230/1997. (VII. 29.) határozatában döntött az Eximbankról és a Mehibről szóló évi XLII. törvény módosításáról. A határozat 2. pontjában előírta, hogy a törvény módosítását követő két éven belül (a törvény december 20-val módosult) fel kell mérni a külföldi eximbankokkal és exporthitel biztosítókkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat és szükség szerint felül kell vizsgálni a két társaságra vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel az EU harmonizációra. Ennek végrehajtásaként december 20-án a pénzügyminiszter benyújtotta előterjesztését a Kormánynak. A leírtak szerint az előterjesztés az EU-hoz történő csatlakozásig megvalósítandó jogharmonizációs munka - Eximbankot és Mehibet érintő - elindításának tekinthető. Az exporthitelezéssel és biztosítással kapcsolatban - röviden - a következőket tartalmazza. A nemzetközi szabályozás az exportügyletek finanszírozására tartalmaz megkötéseket. Az

16 államilag támogatott exporthitel intézmények szervezeti és tulajdonosi felépítésére nincs nemzetközi jogszabály, az minden ország belső ügye. Az EU szabályai szerint - melyek az export ügyletekkel kapcsolatos finanszírozási, garancianyújtási, kamattámogatási, hitelbiztosítási tevékenységekre szól - a rövidtávú exporthitel biztosítás lebonyolítása a magánszektor feladata. E szektor helyére csak akkor lép az állam - de piaci feltételekkel - ha a feladatot nem tudja ellátni a magánszféra. Az államilag támogatott exporthitelek irányelveit a OECD rögzítette. Ebben a két éven túli államilag támogatott exporthitelezés szabályait rögzítették azzal a céllal, hogy korlátozzák a versenyt torzító állami támogatásokat. Lényeges eleme még az egységes díjképzés elve. Az OECD irányelveit az EU saját rendszerébe átvette, s alkalmazásuk a tagállamokban kötelező. Magyarország EU-hoz történő csatlakozási tárgyalásai keretében, a külgazdasági fejezet átvilágításakor megállapították, hogy a magyar szabályozás jelentős részben már ma is harmonizál az EUval, a szükséges módosítás - mely a Mehib Rt. tevékenységét érinti - a csatlakozásig végrehajtható. Az Eximbankot érintően a magyar fél azt szeretné elérni, hogy a bank tőkemegfelelésére szóló előírások területén a hitelintézetekre vonatkozó általános előírásoknál kedvezőbb szabályozás váljék alkalmazhatóvá. A két társaság tevékenységét meghatározó törvény is igényel részbeni módosítást. Ezt meg kell előzze a két társaság tevékenységének pontos elhatárolása, az átfedések és a relatív versenyhelyzet kiküszöbölése. Vizsgálni szükséges a társaságok tevékenységének hatékonyságát és az export bővítésében játszott szerepüket is. A jogszabályok átfogó rendezését csak ezt követően célszerű végrehajtani. Az Eximbank Rt. tevékenysége jelenleg a magyar export közel 2 %-át, a Mehibé 1,1 %-át

17 fedi le. A fejlett országokban ez az arány 5-8 % között van. A szabályozás harmonizálásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy miként segíthető elő a fejlett országokban lévő arány megközelítése Magyarországon is. A Kormány az előterjesztést megtárgyalta és az annak elfogadásáról szóló 2339/1999. (XII. 20.) sz. határozatának 3. pontjában elrendelte az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. tevékenységének vizsgálatát az exportösztönzés hatékonyságáról és a működésükben meglévő párhuzamosságok kiküszöböléséről, valamint az állami támogatások átfedésének megszüntetéséről. A vizsgálat határideje június 30. E kormányhatározat végrehajtása során az ÁPV Rt. kezdeményezni fogja a két társaságot érintő szabályozási környezet teljes körű áttekintését. Ezt annak érdekében tervezi, hogy a korábbi törvénymódosítások miatt történjen meg valamennyi kapcsolódó jogszabály olyan rendezése, amely egyértelműen tükrözi azt a helyzetet, hogy a tulajdonos és a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezet különvált. Ennek keretében célszerűnek tartja az ÁPV Rt. a döntési és felelősségi hatáskörök újraszabályozását is. 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 2.1. A bank gazdálkodása, jövedelmezőségének alakulása A bank gazdálkodásával kapcsolatban az évekre megfogalmazott alapvető gazdaságpolitikai elvárás az, hogy ne legyenek veszteségesek. A bank tehát a külgazdasági expanzió elősegítését szolgáló eszközök működtetését a profitszerzés kényszere nélkül tudja ellátni. Ennek a középtávra megfogalmazott irányelvnek megfelelően 1998-ra 20 millió Ft, 1999-re 30 millió Ft mérleg szerinti eredményt terveztek. A tervhez képest 1998-ban 259,7 millió Ft veszteség, 1999-ben 183,6 millió Ft nyereség volt a gazdálkodásuk eredménye. Az évi szokásos vállalkozási eredmény tényleges összege 594,6 millió Ft veszteség, amit a korábbi években megképzett általános tartalék teljes összegének felhasználásával csökkentettek. Az évi veszteség kialakulásában a követelések után képzett kockázati céltartalék - az előző évhez képest - közel 1 milliárd Ft-tal történő növekedése játszott szerepet. A kockázati céltartalék alakulása az évi orosz és jugoszláv pénzügyi válság hatásával függ össze.

18 Az oroszországi fizetésképtelenség az Eximbank Rt.-t vevőhitelei révén közvetlenül, orosz viszonylatba exportáló ügyfelei révén közvetetten érintette évben a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye - a követelések után képzett és az egyéb céltartalékok csökkenése miatt - továbbá a kamatkülönbözet is elősegítette a pozitív mérleg szerinti eredményt. Az egyes eredménykategóriák részletezését az 1. sz. mellékletet tartalmazza. Az Eximbank Rt. tevékenységének lényeges fejlesztése - az évi megalakulását követően években valósult meg évben a mérlegfőösszeg 36,7 milliárd Ft-ot tett ki, ami az előző évi megháromszorozódását jelenti ban további, közel 60 %-os, 1999-ben közel 11 %-os növekedést követően a mérlegfőösszeg 64,6 milliárd Ft. Ezzel a bank a 38 magyarországi bank (1998. évi adatai alapján állított) rangsorában mérlegfőösszeg tekintetében a 22., saját tőke alapján a 19. helyet foglalja el, "középen" helyezkedik el. Az összbanki mérlegfőösszegből (1998-as adat) 0,9 %-kal, a saját tőkéből 1,2 %-kal rendelkezik. A tulajdonosi elvárásokat tartalmazó kormányhatározat előírja, hogy az Eximbanknak működési hatékonyság szempontjából el kell érnie az üzemgazdasági szempontból hasonlónak tekinthető, hálózat nélküli középbankok átlagosnak tekinthető hatékonysági mutatóit. Az Eximbank Rt. olyan szakosított pénzintézet, amely kizárólag exporthoz - továbbá külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez és importhoz -kapcsolódó pénzkölcsön nyújtásával, egyéb bankári kötelezettség vállalással foglalkozik, hálózati egységekkel nem rendelkezik, pénzforgalmi - bankszámla-vezetési - szolgáltatásokat nem végez. Ezért a Magyarországon tevékenykedő pénzintézetek mutatószámaihoz az Eximbank Rt. gazdálkodási hatékonysági mutatói nem hasonlíthatók. Összbanki szinten a mérlegfőösszeghez viszonyított működési költségek például 3,6 %-ot, az Eximbank Rt. esetében 2,4 %-ot tesznek ki, (1998-ban) ami jelzi, hogy hálózati és számlavezetési költségeik nincsenek, az átlagosnál hatékonyabb költséggazdálkodásra azonban ebből nem lehet következtetni. A bank részére az Alapító törvény december 20-ai hatályú módosításával nyílt meg a számlavezetés lehetősége, ami korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlavezetést jelent.

19 A korlátozás szerint kizárólag olyan ügyfelei részére végezheti ezt a szolgáltatást, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garancia-jogviszony fennállásáig. Az erre vonatkozó engedélyt a bank az ÁPTF-től év folyamán beszerezte. A korlátozott számlavezetés gyakorlati bevezetésére eddig nem került sor, amit a számlavezetés feltételei kiépítésének relatíve magas költségei indokolnak. Az Eximbank Rt. a hitelintézeti törvény általános szabályainak megfelelően működik, ettől eltérő előírás, hogy ˇ a szavatoló tőke 25 %-át meghaladó követelés minősül nagykockázatnak, ˇ egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 35 %-át, ˇ ezeket a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a bel- és külföldi hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél, valamint azon külföldi vevőknek nyújtott hiteleknél, amely esetekben a célország - a Mehib Rt. által - kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatúnak minősül és - az OECD tagországok kivételével - azok központi költségvetése, illetve központi bankja garantálja a hitel visszafizetését. Az Eximbank Rt. a vizsgált időszakban a számára előírt nagykockázat vállalási limiteket betartotta A költségvetési kapcsolatok alakulása Az Eximbank Rt.(és a MEHIB Rt.) feladatait meghatározó Alapító törvény tartalmazza a működőképesség fenntartását szolgáló eszközök rendszerét. A törvény részletezi azoknak az adatoknak a körét, melyet az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A két leglényegesebb keretszám az Eximbank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek, felvett hitelek, és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa, illetve a költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciák állományának felső határa, ˇ melyek, egyetlen napon sem léphetők túl, ˇ melyek után a Kormány készfizető kezesként felel.

20 A keretek kihasználása a forrásoknál növekvő, a garanciáknál stagnáló jellegű, nem éri el a felső határt. A költségvetési keretszámok alakulását és azok kihasználását a 2. sz. melléklet részletezi évben az előző évekkel ellentétben költségvetési hátterű garanciabeváltásra került sor. A tartozás év végi állománya 734,8 millió Ft, a garancia adósának részteljesítéséből származó összeget a költségvetés részére átutalták. Ez alapján az Eximbank Rt. 4,5 millió Ft behajtási jutalékbevételt számolhatott el A tőkeelemek alakulása A bank 1994-ben 1 milliárd Ft-os alaptőkével jött létre ben és 1996-ban készpénzzel, illetve részvényapporttal történő tőkeemelést követően 1998-ban már 6,5 milliárd Ft a bank alaptőkéje. A részvény apport egy erőmű részvényeiből állt, melyeket a bank értékesített. Az alaptőke évben 6,6 milliárd Ft, ami a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. intézkedéseit követően decemberében 500 millió Ft-tal emelkedett. A tőkeellátottság alakulását, az alaptőke emelés formáit és értékét az 3. sz. melléklet mutatja be. A táblázat tartalmazza az egyéb tőkeelemek alakulását is. Az Alapító törvényhez kapcsolódó kormányzati irányelv kimondta, hogy "a tulajdonos a bankkal szemben rövid távú osztalékkövetelményt nem támaszt", így a bank évi nyereségét eredménytartalékba helyezte, illetve az előírások szerinti tartalékot megképezte ban a veszteség rendezése az eddig megképzett általános tartalék, továbbá eredménytartalék felhasználásával történt. Az évi pozitív eredményből a törvényi előírásnak megfelelően általános tartalékot képeztek, ennek összege 21 millió Ft. Várhatóan az évi teljes nyereség az eredménytartalékot fogja növelni. A tőkemegfelelési mutató alakulását a 4. sz. melléklet szemlélteti. A mutató 1996-tól jelzi az üzleti tevékenység beindítását. A magyarországi bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója 1997-ben 16 %, 1998-ban 15,8 % volt, (1999. évi aggregált adat még nem áll rendelkezésre) az Eximbank Rt. mutatója ennek többszöröse, 1997-ben 30,65 %, 1998-ban 49,5 %, 1999-ben 55,65 %.

21 A mutató alakulása a szavatoló tőke és a kötelezettségvállalások jó arányát fejezi ki, jelzi emellett a tőkéhez képest visszafogottabb üzleti aktivitást, illetve az eszközök eredendően jó minőségi összetételét, az ügyletek mögött álló biztosítéki hátteret (Mehib Rt. biztosítás, bankgaranciák). Az évtől vizsgálva a mérlegfőösszeg folyamatos növekedése mellett a korrigált mérlegfőösszeg folyamatosan csökken, ami a mérlegen kívüli tételek csökkenésével, a kockázati tényezőkkel függ össze. A bank céltartalékai 1998-ban 304 millió Ft-ot, 1999-ben 290 millió Ft-ot tettek ki. Az országkockázati céltartalék esetében 1999-ben nagyobb mértékű céltartalék felszabadításra került sor a harmadik és negyedik kategóriájú országokkal szemben fennálló országkockázat nettó értékének csökkenése miatt A forrásgyűjtési tevékenység A bank üzleti tevékenységének fejlődésével szükségessé vált a kihelyezett hitelek lejáratához igazodó hosszú lejáratú források biztosítása ben az év végi mérlegben szereplő kötelezettségek állománya 28,9 milliárd Ft, ennek mindössze 21 %-a, 6,2 milliárd Ft a hosszú lejáratú kötelezettség évben december 31-én a kötelezettségek már 50,8 milliárd Ft-ot tesznek ki, 76 %-kal növekedtek az előző évihez képest. A kötelezettségek 60 %-a már hosszú lejáratú kötelezettség, értékük 30,9 milliárd Ft. A bankkal szemben kormányhatározatban megfogalmazott elvárás kitér arra, hogy a nemzetközi piacokról vonjanak be kedvező kondíciójú forrásokat, kihasználva a költségvetési háttér adta lehetőségeket. Az elvárások és az ezzel azonos banki törekvések megvalósítását a bank hosszú távú szindikált hitelek felvételével biztosította. Az első 50 millió USD összegű szindikált hitel szerződésének aláírására december 15-én került sor. A hitel futamideje 3 év, teljes lehívására I. negyedévében került sor. A hitel kondíciói (Libor + 0,125 %) a bank saját értékelése szerint Magyarországon akkor a legkedvezőbbek voltak. A hitel december 15-én jár le, az eredeti szerződés szerint 2 évvel meghosszabbítható. A bank megtette a lépéseket a hitel meghosszabbítása érdekében, és tárgyalásokat folytat a meghosszabbítás feltételeiről.

22 Az eszköz-forrás lejárati összhang javítására 1998-ban egy további szindikált hitelfelvételre került sor, év futamidőre. Egy másik külföldi bank által szervezett hitel szerződését szeptember 14-én írták alá, összege 100 millió dollár. A növekvő hitelállomány finanszírozására a hitel 90 %-a még évben lehívásra került, a még fennmaradó szabad keretet - 10 millió dollár ben vették igénybe. A hitel induló kamata Libor + 0,2 %, ami - az orosz válság a kamatokat növelő hatása miatt - szintén kedvezőnek tekinthető. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 1999-ben tovább növekedtek, év végén 55,6 milliárd Ft-ot tettek ki. Ebből a rövid lejáratú állomány 1998-ban és 99-ben is szinte azonos, 19,6, illetve 19,4 milliárd Ft, ez gyakorlatilag a bankközi felvéteknek felel meg. A bank fennállása óta még nem élt azzal a lehetőséggel, hogy forrásait kötvénykibocsátással emelje Az eszközök alakulása A bank évi és évi (előzetes) mérlegében szereplő eszközök 98 %-át a forgóeszközök teszik ki. A vizsgált időszakban a forgóeszközökön belül megfigyelhető a (magyar állami) értékpapírok részarányának növekedése. Ez a részarány 1997-ben 6,8 %-os, 1998-ban 8,7 %-os, 1999-ben már 15,9 %-os. Az állampapírok aránya, a saját tőke %-ában mérve is jelentős 33,8; 75,2; illetve 1999-ben 137,5 %-ot tesz ki, azaz az értékpapírok állománya jóval meghaladja a saját tőkét. Az értékpapírok évi 5 milliárd, évi 10 milliárd Ft-os összegét növeli - a követelések között kimutatott -, egy értékpapír Rt.- nek éves vagyonkezelési szerződés keretében átadott 800; illetve 500 millió Ft. A bankközi betételhelyezések év végi állománya 1998-ban 2187; 1999-ben 470 millió Ft volt. Az értékpapír Rt.-vel kötött vagyonkezelési megbízási szerződések tőke, illetve minimum hozam garanciát is tartalmaznak, azonban a befektetések kockázatára utal az évi szerződésben még meglévő kitétel: "Amennyiben az értékpapír Rt. kezelésben lévő vagyon az induló tőke 50 %-a alá csökken, úgy a szerződésnek a hozamgaranciára vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik." 1999-ben a bank az I. negyedéves tevékenység értékelésekor döntött úgy, hogy mivel kihelyezései nem érték el a tervezett értéket, a kieső