1. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXI. törvény végrehajtása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása"

Átírás

1 393 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXI. törvény végrehajtása 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése 3. Társadalmi önszerveződések, alapítványok támogatása 1. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXI. törvény végrehajtása 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése 3. Társadalmi önszerveződések, alapítványok támogatása 1. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXI. törvény végrehajtása 1.1. A zárszámadási törvényjavaslathoz kapcsolódó megállapítások A Pénzügyminisztérium tájékoztatta az Állami Számvevőszéket, hogy az évi zárszámadási törvényjavaslat végleges változatának elkészítése során figyelembe veszik e jelentés számos megállapítását A törvényjavaslat módosítását, illetve kiegészítését igénylő észrevételek A költségvetési hiány és annak finanszírozása A zárszámadási törvényjavaslat 1. -a ,8 millió forint többletet említ. Ezzel ellentmondásban van a 4., ami hiányra hivatkozik. Nem világos, hogy pozitív egyenleg mellett miért volt szükség hiányfinanszírozásra. A valódi ok az, hogy a központi költségvetés a privatizációs bevételeket egész évben külön kezelte, hiszen azokat az évi költségvetési törvény 8. (5) bekezdése szerint adósságtörlesztésre kellett fordítani. A privatizációs bevételek nélkül a költségvetés 130,4 milliárd forint hiányt mutat, amit a 4. által említett államkötvény- és kincstárjegy-kibocsátással finanszíroztak.

2 A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolása A törvényjavaslat 7. (5) bekezdése tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásait felülvizsgáló számvevőszéki ellenőrzés által megállapított összegeket. A normaszöveg teljessé tételéhez a normaszövegbe illesztendő összegek a következők: visszafizetési kötelezettség: 66,3 millió forint, központi költségvetést terhelő kiegészítés: 19,9 millió forint. A fentiekkel összefüggésben módosítani szükséges a 7. (3) bekezdésében szereplő összegeket és a (4) bekezdésben szereplő kamatfizetési kötelezettséget is, mivel a javaslatban szereplő összegek csak az önkormányzatok elszámolásait tartalmazzák. Jogtalanul igénybe vett helyi önkormányzati támogatások A zárszámadási törvényjavaslat 7. (6) bekezdése a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett cél-, címzett és központosított támogatások visszafizetési kötelezettségéről rendelkezik. Az ÁSZ által végzett vizsgálatok alapján a törvényjavaslat normaszövegébe illesztendő összegek a következők: 278,0 millió forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett, 51,7 millió forint jogtalanul igénybe vett központosított támogatás. A fentieken kívül az évi LXXXIX. tv a alapján kötelező lemondások elmaradása miatt 484,1 millió forint céltámogatási előirányzat és céltámogatási kiegészítő keret megvonásáról illetve csökkentéséről kell intézkedni a normaszövegben. A TB Alapok hiányrendezése és járuléktartozások átvállalása A törvényjavaslat 19. -a a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezésével foglalkozik. A normaszöveg nem említi a rendezés módját (a hiány elengedése a kincstári egységes számlán fennálló hitelállománnyal szemben történik-e), valamint az elengedés időpontját. A zárszámadási javaslat 20. -ában mintegy összefüggésben a hiányrendezéssel a MÁV Rt., a Mecsekurán Kft. és a Rendőrség járuléktartozását vállalja magára a Magyar Állam. Az érintett szervezetek tartozása csak annak pénzforgalmi rendezése után törölhető a folyószámláról, ennek módjáról azonban a törvényjavaslat nem rendelkezik. Tőketartozás elengedésére az évi II. törvény a alapján jelenleg nincs törvényes lehetőség. Hasonló igények felmerülésének veszélye miatt nem célszerű, hogy a zárszámadási törvény felmentést adjon a hivatkozott törvényhely alól. A központi költségvetés beruházási maradványának elszámolása Nem számszerűsíti a törvényjavaslat a központi költségvetés beruházási maradványának összegét, és nem rögzíti, hogy abból 1997-ben mennyi használható fel. A javaslat egyes mellékleteiben és szöveges indokolásában más-más adatok szerepelnek. Az évi költségvetési törvény módosítása

3 A zárszámadási törvényjavaslat 21. (4) bekezdésében szereplő, az évi költségvetési törvény módosítására irányuló javaslat a hibás hivatkozások és szövegezés miatt értelmezhetetlen. Törvényi előírás nincs arra nézve, hogy milyen keretek között módosítható a költségvetési törvény, de célszerű lenne ezt külön törvényben megtenni. A Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító részére nyújtott állami tőkejuttatás elszámolása A törvényjavaslat 12. -ában a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére értékpapír formájában nyújtott millió forint tőkejuttatásnál nincs megjelölve, hogy abból milyen arányban részesedtek az egyes intézmények (ezt a hiányosságot a törvényjavaslat indokolása sem pótolja). A Magyar Államkincstár által az ÁFI Rt-től átvett követelésállomány A törvényjavaslat nem indokolja meg, hogy a 15. (2) bekezdésének e) pontjában említett 1.429,2 millió forint követelésállományt miért kezelte külön az ÁFI Rt. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében nincs rögzítve, hogy az egyes fogalmak pl. mozgójáradék alatt mi értendő. Adósságtörlesztés A törvényjavaslat 2. számú mellékletében csak a külföldi hitelfelvételek szerepelnek, a belföldi állampapírkibocsátás, illetve hitelfelvétel nem. Az 1. számú mellékletben a törlesztések között viszont szerepel a belföldi adósságtörlesztés. Ez nem következetes, és nem felel meg a számviteli törvény teljesség alapelvének sem. A költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegének megfeleltetése A zárszámadási törvények normaszövege általában kevesebb szakaszból áll, mint a költségvetést meghatározó törvényeké. (A zárszámadási javaslat a beszámolást 29 viszonylag rövid paragrafusban tartalmazza, míg az évi költségvetésről rendelkező törvény 119 sokbekezdéses paragrafusban rendelkezik a költségvetési évről.) Az eltérés részben érthető, hiszen a költségvetési törvény részét képezik a költségvetési előirányzatokat megalapozó rendelkezések és törvénymódosítások is. A költségvetési törvény normaszövegének előírásai nem jelentik azok automatikus teljesülését. Jogszabályi előírás a zárszámadási törvényjavaslat szöveges részének tartalmára és előterjesztésére nézve nincs (pl. az évi zárszámadási törvényjavaslat az évi költségvetési törvény módosítását is tartalmazza). A költségvetési törvény normaszövegben szereplő rendelkezéseiről a zárszámadási törvényjavaslat különféleképpen számol be (1. táblázat). Azokat a költségvetési normaszövegben található előírásokat, amikről a zárszámadási javaslat szöveges része beszámol, nem tüntettük fel, továbbá azokat sem, amelyek értelemszerűen nem kell, hogy szerepeljenek a törvényjavaslat normaszövegében. 1. táblázat

4 A zárszámadási javaslat beszámolási módozatai az évi költségvetési törvény normaszövegében történt előírásokról A költségvetési törvény normaszövegében megfogalmazott rendelkezések a költségvetés tartalék előirányzatai az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések állami kezességvállalás és kezesi helytállás Zárszámadási törvényjavaslat indokolásban, mellékletekben, egyéb jogszabályokban indokolásban, mellékletekben, egyéb beszámolóban indokolásban, mellékletekben az előirányzat-módosítások hatáskörei mellékletekben, egyéb jogszabályokban Forrás: az évi költségvetési törvény és zárszámadási törvényjavaslat Az 1. táblázatban bemutatott témakörökkel kapcsolatban az előterjesztés elszámol ugyan (különféle helyeken), de célszerű lett volna végrehajtásuk megjelenítése a törvényjavaslat normaszövegében is Törvényi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása Hiányzó mérlegek A zárszámadási törvényjavaslat nem tartalmazza az Áht a 2. és 9. pontja szerinti mérlegeket, nem mutatja be: ˇ a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit az előírt bontásban; ˇ a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését. Ezek hiányában nem követhetők pontosan nyomon a normaszöveg egyes előírásai, azok hatása (hiány vagy többlet; tartozás-elengedések; hitel-átvállalások). A központi költségvetés mérlegéből hiányzó adatsorok Az Áht a szerint "a mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk". A központi költségvetés végrehajtását bemutató 11. számú mellékletben (mérlegben) az előző, évi tényadatok nem jelennek meg. Az eredeti előirányzat minősítése Az l996. évi LXXVIII. törvény módosította az évi költségvetésről szóló évi CXXI. törvényt, és ennek keretében több melléklet (köztük a kiadásokat és bevételeket címenként bemutató 1. és 2. számú melléklet és a központi költségvetés mérlege is) módosult. A törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklet és a 11. számú mérleg melléklet "1996. évi előirányzat" oszlopában az eredeti előirányzatként az évi CXXI. törvény szerinti adatok szerepelnek. A tervadatok az l996. évi LXXVIII. törvényben jóváhagyott évi előirányzatokat nem tartalmazzák. Mindez lehetetlenné teszi a teljesítési adatok közvetlen összevetését az előirányzatokkal, lényegesen megnehezíti a gazdálkodás szabályszerűségének vizsgálatát és a hiteles tájékoztatás követelményét is sérti. Az állami vagyon kimutatása Hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy az Áht pontjának előírása

5 ellenére nem tartalmaz összesítő kimutatást az állami vagyonról. Hiányzik az állami követelések összesítése is. Egy a követeléseket azok minősítésével tartalmazó összegzés lehetővé tenné a tényleges nettó államadósság megállapítását. Emellett továbbra sem szerepel a törvényjavaslatban a tartósan és ideiglenesen állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon kimutatása, amire az Állami Számvevőszék jelentései már a korábbi években több alkalommal felhívták a figyelmet. A külföldi követelésekkel való elszámolás A zárszámadási törvényjavaslat nem tesz eleget az Áht. 108/A (6) bekezdésében foglaltaknak (zárszámadáskor külön is be kell mutatni a külföldi követelések között a kétessé vált követeléseket). A törvényjavaslat mellékletéből hiányzik a kétessé vált követelések bemutatása. Az Áht ában előírt egyes feladatok elmulasztása Az Áht ában a Kormány és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott különféle feladatok rendeletben való szabályozására. E feladataiknak csak részben tettek eleget. (Hiányoznak pl.: a vagyonnyilvántartás részletes szabályozása az államháztartás alrendszereiben, az alrendszerekből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos számadási kötelezettség szabályozása, az államháztartás osztályozási rendjének és az Áht ában említett mérlegek összeállításának részletes szabályai, a készpénzkímélő fizetési eszközök bevezetésének és alkalmazásának a kincstári körre vonatkozó szabályai, az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok és ezek felhasználásának információs rendszere, a költségvetési ellenőrzésről szóló 121. (4) (6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályai.) A megszűnt elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges bevételek forrásának meghatározása Az évi költségvetési törvény 69. (3) bekezdése alapján a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét a fejezetekért felelős minisztereknek, a pénzügyminisztériummal egyetértésben február 1-ig rendeletben kellett volna szabályozniuk. E törvényi kötelezettségnek a fejezetekért felelős minisztériumok a Földművelésügyi Minisztériumot kivéve nem tettek eleget, a rendeleteket február 1-ig nem alkották meg Az Áht. hatályának felfüggesztése A zárszámadási törvényjavaslat 28. -a értelmében a törvényjavaslat néhány paragrafusára nem kell alkalmazni az Áht ának rendelkezéseit. A hivatkozott 14. (1) bekezdése kimondja: "Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet."

6 A törvényjavaslatnak az Áht. hatálya alól kivont paragrafusai a következő tartozások elengedését, átvállalását tartalmazzák: ˇ a Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer nagyberuházással összefüggő járadéktartozás elengedését; ˇ a gazdasági kamarák megelőlegezett tőketartozásai kamatainak elengedését, ha a tőkét december 31-ig megfizetik; ˇ a törvényjavaslat 20. -ában a társadalombiztosítás központi költségvetéssel szemben még fennálló tartozásainak elengedését, továbbá a MÁV Rt., a Mecsekurán Kft. és a Rendőrség járuléktartozásainak a Magyar Államra való engedményezését; ˇ a MÁV Rt. kereskedelmi bankoktól felvett hiteleinek és azok kamatainak átvállalását. Nem először fordul elő a hivatkozott Áht szakasz alóli kivételezés. Az évi költségvetési törvény hasonló módon vonta ki két paragrafusát az Áht. hatálya alól. A központi költségvetés az előző évek során többször vállalt költségvetésen kívüli hiányt ugyan nem növelő kötelezettséget az államadósság terhére. A kötelezettségvállalást követő költségvetési években azonban ennek hatása megegyezik a hiány növelésével, hiszen ezek a tételek akkor jelentenek valós kiadásokat. A törvényalkotó szándéka az Áht. e paragrafusának beiktatásával éppen az ilyen kötelezettségvállalások elkerülése volt A fejezeti indokolásokkal kapcsolatban tett megállapítások Amint azt a PM az évi zárszámadási törvényjavaslat előkészítését szolgáló fejezeti köriratában közzétette, a törvényjavaslathoz szöveges fejezeti indokolást kell készíteni. Ebben röviden áttekintést kellett adni a fejezet feladatellátásáról a köriratban meghatározott szempontok szerint. A fejezetek túlnyomórészt betartották a körirat útmutatásait, de a korábbi évekhez hasonlóan most is találhatók hiányosságok: ˇ a fejezetek szöveges indokolásaikban különféle mélységben tértek ki a köriratban megadott témakörök bemutatására (viszonylag kevés a tájékoztatás a rendes és rendkívüli előirányzat szerinti megkülönböztetés bevezetésének hatásáról, az intézmény-felülvizsgálatok eredményeiről, a befizetési kötelezettségek teljesítéséről, a kiadási megtakarítások összetételéről); ˇ egy adott fejezet szöveges indokolásán belül is előfordul, hogy a különféle címek kidolgozása nem azonos színvonalú; ˇ nem minden fejezet alkalmazott a szöveges értékelést alátámasztandó részletező és kiegészítő táblázatokat. A fejezetek tevékenységéről átfogó és pontosabb képet adhatna egy, a beszámolási szempontokat űrlapszerűen rögzítő, szöveges indokolás. Így kitöltési kényszer adódna azon szempontokra is, amelyek nem merültek fel a költségvetési évben az adott fejezetnél. A jövőben követelményként kellene a

7 fejezetek elé állítani a fejezeti indokolások lényeges informatív elemekre összpontosító elkészítését A törvényjavaslat teljessége és valódisága A törvényjavaslat mellékleteinek számszaki egyezősége A mérleg és az 1., 2. számú melléklet azonosítható adatai megegyeznek egymással. Nem egyeztethető viszont egyik mellékletből sem a "központi költségvetési szervek folyó előirányzat-maradványa" elnevezéssel megjelölt, a kiadási oldalon szereplő adatsor. A zárszámadási törvénytervezet nem tartalmaz olyan számszaki levezetést vagy szöveges indokolást amely ennek az összegnek a valódiságát és hitelességét egyértelműen igazolná. A költségvetési előirányzatok teljesítését, a törvényi előírások betartását az előterjesztés általános indokolásából valamint annak mellékleteiből is ellenőrizte az ÁSZ. A törvényjavaslat mellékletében szereplő összegek és az általános indokolás szöveges részében illetve táblázataiban feltüntetett adatok több esetben nem egyezőek. (Pl. a "kormányzati rendkívüli kiadások" cím kiadásai összevetése a mérleg, az 1. számú melléklet és az általános indokolás tételes elszámolása között.) Az intézmények beszámolóit tartalmazó APEH-SZTADI összesítés adataival az azonosítás több esetben lehetetlen, illetve az abban szereplő összegek és a törvényjavaslat indokolásában olvasható adatok sokszor csak megközelítően egyeznek. Rendes és rendkívüli előirányzatok Az Áht a szerint meg kell különböztetni a rendes és rendkívüli előirányzatokat. A zárszámadási törvényjavaslat 1. -ában a központi költségvetés főösszegét, 2. -ában a fejezetek, címek, alcímek kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését (1. és 2. számú mellékletek), a 14. -ában a központi költségvetés mérlegét (11. számú melléklet) hagyja jóvá az Országgyűlés. Az 1. és 2. számú mellékletben szereplő előirányzati és teljesítési adatok az Áht. előírásának megfelelően rendes és rendkívüli előirányzat bontásban készültek. A mérleg adatai ezt a bontást nem tartalmazzák, ami a két melléklet egyeztetését megnehezíti. A zárszámadási törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklete a Működési költségvetést rendes, a Felhalmozási kiadásokat rendkívüli, a Fejezeti kezelésű speciális előirányzatokat pedig rendes és rendkívüli előirányzatként is szerepelteti. Az alábbi táblázatban felsorolt előirányzatoknál a költségvetési törvénytől eltérő megkülönböztetés szerepel: 2. táblázat A rendes és rendkívüli előirányzatok eltérései a költségvetési törvény és végrehajtása között millió Ft Fejezet/cím/alcím Neve évi CXXI. tv évi teljesítés

8 KIADÁS XV XXXII BEVÉTEL XV Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásai MÁV pénzügyi szanálása miatti adósságtörlesztés Visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése rendes rendkívüli rendes rendkívüli , , , , , ,8 XVII Vegyes bevételek 3.000, , ,6 XVII Útalap 4.700, ,8 Forrás: az évi költségvetési törvény és végrehajtásáról készült törvényjavaslat Az ÁSZ korábbi zárszámadási jelentéseiben már javasolta, hogy ki kell alakítani a rendes és rendkívüli előirányzatok egységes, minden fejezetre érvényes besorolási módját. A zárszámadási törvényjavaslat 1. számú mellékletében ez az egységesség még mindig nem lelhető fel. A rendes kiadási előirányzatok között még mindig szerepelnek beruházások, rekonstrukciós kiadások, program támogatások, alapítványi támogatások, kártérítés, árellentételezés. Az állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek A módosított évi költségvetési törvény 9. (1) bekezdése szerint "A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos más forrásból nem fedezhető kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi." A zárszámadási törvényjavaslat indokolása részletesen beszámol a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos (a központi költségvetést megillető) bevételekről. Az indokolás szerint 1996-ban ezen a címen 1.229,1 M Ft bevétel realizálódott, ebből 1.051,1 M Ft készpénzben. A befolyt összegből központi költségvetésnek elszámolt bevételként az általános és fejezeti indokolásban egyaránt 604,7 M Ft van feltüntetve. A törvényjavaslat 2. számú mellékletében a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, a központi költségvetést megillető bevételek (XVII. PM fejezet 9. cím 5. alcím) évi teljesítési adata az indokolástól eltérően 292,0 M Ft. Az elszámolás más adatai sem egyeztethetők a mellékletekből. Így a költségvetési törvény előírásának betartása a bevételek jogszabálynak megfelelő elszámolása a törvényjavaslatból nem ellenőrizhető.

9 Helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatási maradványa A törvényjavaslat 8. (7) bekezdése rögzíti a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási maradványának összegét. Helyszíni ellenőrzésünk a Kincstárnál a maradvány összegét 0,4 millió forinttal eltérő összegben állapította meg. (A maradvány és a teljesítés összege eltér a javaslat 5/a számú mellékletében, és az azt részletező mellékletek adataiban, valamint az általános indokolás 222. oldalán lévő két bekezdésben szereplő összeg között is. A részletező táblák összesített adatai visszaigazolják a MÁK-nál szereplő maradvány összegét. A 216,1 millió forint "visszafizetett", maradványt növelő összeg indokolás nélkül nem értelmezhető, hiszen a cél- és címzett támogatások lemondása, visszafizetése a költségvetési törvény előírása szerint nem növeli a támogatási keretet, illetve maradványt.) Az évi zárszámadási törvény előírásának teljesítése A törvényjavaslat 9. -a megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok az évi zárszámadási törvényben előírt befizetési kötelezettségből 1.519,4 millió forintot és annak kamatait befizették a központi költségvetésbe. Ezt az ÁSZ helyszíni ellenőrzése az előző évekhez hasonlóan nem tudta visszaigazolni. A Kincstár működésével sem valósult meg a bankszámlákhoz kapcsolódóan az önkormányzati befizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése. A bankszámlákon nem különítették el az és évi zárszámadáshoz kapcsolódó befizetéseket sem. Így a törvényjavaslatban, a Kincstárnál és az önkormányzati összesített beszámolókban más-más adat szerepel. (A rendszer továbbfejlesztése folyamatban van, ennek eredménye az évi zárszámadás során várhatóan megjelenik.) 2. Az államháztartási alrendszerek gazdálkodása, működése A Magyar Államkincstár évben kezdte meg működését, ami jelentős változást okozott a költségvetési szervek finanszírozásában. Az új szabályozás szerint a kincstári finanszírozásnak számos előnye van. ˇ A központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok esetében (az indulásnál ugyanis csak ezek tartoztak a kincstári körbe) átláthatóbbá teszi a gazdálkodást. ˇ Az önálló bankszámlák megszűnésével, a kincstári egyszámla bevezetésével, a központi költségvetés pénzeszközeinek kímélésével javítja a likviditási helyzetet. ˇ Csökken a finanszírozáshoz szükséges pénz mennyisége. ˇ Javítja és egyes esetekben garantálja a

10 közpénzek felhasználásának törvényességét, a jogszabályokkal való összhangját. ˇ Gyors és pontos adatokat szolgáltat a költségvetés tényleges helyzetéről. ˇ Adatszolgáltatásával, elemzéseivel lehetőséget biztosít az éves költségvetési előirányzatok megalapozottabb tervezéséhez. A rendszer működési hiányosságaiból adódóan ahogy erre az előterjesztő is utal a benyújtott anyagban a kincstári rendszer még nem teljeskörűen alkalmas arra, hogy a központi költségvetés zárszámadásához a tényleges felhasználásnak megfelelő adatokat biztosítson. A kincstár működésének tapasztalatairól külön jelentést készít az Állami Számvevőszék A központi költségvetés Az állami kezességvállalások A Kormány az Áht (2) bekezdés e) pontja alapján 1996-ban elkészítette az állam által jogszabályban vagy szerződésben vállalt kezesi garanciák előkészítésének és beváltásának eljárásrendjét. Az erről szóló 151/1996. Korm. rendelet októberében lépett életbe. Az egyedi kezességvállalásokhoz kapcsolódóan kötelezően benyújtandó előterjesztés a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb körű tájékoztatást ad a Kormány részére a döntések meghozatalához. A törvényjavaslat a költségvetési törvény vonatkozó módosított szakaszai szerinti bontásban bemutatja az 1996-ban állami garanciákkal kapcsolatos kormányhatározatokat. Az általános indokolásban tételesen beszámol a kezességérvényesítési és megtérülési folyamatokról és az állomány alakulásáról A kezességvállalásokból eredő kötelezettségek keretei Az évi költségvetési törvény 39. (2) bekezdésében a kiadási főösszeg 2%- ában korlátozta a költségvetési évben újonnan elvállalható egyedi garanciák együttes értékét. A törvény módosítása következtében a keretösszeg 41,7 Mrd Ftról 42,3 Mrd Ft-ra emelkedett. Kihasználására 33,5 Mrd Ft mértékig került sor. A központi költségvetést ezen kívül más egyéb jogcímeken összegszerűen korlátozott, illetve korlátozás nélküli módon vállalt garanciák is terhelhetik. ˇ A megállapított mérték felett vállalható garancia az energiahordozók importjára és biztonsági készletezésére. (Kezesség-érvényesítésre eddig még nem került sor.) ˇ Az EB Rt. és az Eximbank megalakulása óta a tevékenységi körükbe eső garanciák keretösszegeit külön szabályozzák a költségvetési törvények, noha ezen intézmények garanciaügyleteiért is a Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel. ˇ A módosított évi költségvetési törvény

11 ezeken felül a 41. és a 41/A -aiban meghatározott esetekre nemzetközi pénzintézetekkel kötött hitelszerződések esetén, légvédelmi rendszerek és a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére korlátozás nélkül engedélyezi a garanciák megadását. A következő táblázat bemutatja az évi költségvetési törvény 39. (2) bekezdésében előírt 2%-os keretösszeg alá eső garanciákat. 3. táblázat Az évi költségvetési garanciakeret alá tartozó vállalások: millió Ft Korm. hat. száma A garancia célja 2010/1996. (I.24) évi tankönyvellátáshoz szükséges hitel 2065/1996. (III.20.) Magyar Hitel Bank privatizációs célú konszolidációja 2137/1996. (VI.4.) Mezőbank Rt. tőkehelyzetének rendezése 2153/1996. (VI.19) 2316/1996. (XI.28.) Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus megrendezése gabonatermelők éven belüli hitele A garancia összege Mindösszesen: ,8 Forrás: a garanciákról döntő évi kormányhatározatok A garancia típusa készfizető készfizető készfizető 16,8 egyszerű egyszerű A garanciák jelentős része készfizető kezesség. Az Áht. 33. (3) bekezdése értelmében a Kormány csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizető kezességet. Az Áht. 42. (1) bekezdése előírja, hogy a nyilvános határozatban többek között rögzíteni kell a garancia indokát, típusát és a típus megválasztásának indokát. E törvényi rendelkezések nem érvényesültek maradéktalanul a kormányhatározatokban. A garanciavállalás indokát többnyire annak célja helyettesíti, és sokszor a garancia típusának megválasztására vonatkozó indokok sem szerepelnek a Kormányhatározatokban Az 1996-ban beváltott garanciák elszámolása Az eredeti évi költségvetési törvény az állami kezességek beváltására a XVII. PM fejezet 18. cím négy alcímén összesen 9 Mrd Ft előirányzatot tartalmazott. Az EB Rt. általi biztosítási tevékenységből adódó fizetési kötelezettség alcímének 4 Mrd Ft-os előirányzata a központi költségvetési szervek évi előirányzatainak a 2283/1996. Korm. határozatban meghirdetett

12 csökkentése alapján 1 Mrd Ft-tal csökkent. A törvényjavaslat 1. számú melléklete módosított előirányzat hiányában az eredeti magasabb előirányzatot tartalmazza a hivatkozott címen és alcímen. A csökkenésről csak az indokolási részben szól a törvényjavaslat ban az állam által különféle jogcímen fizetett helytállásoknál magasabb összeg folyt be a garanciavállalások megtérüléseiből. (Ezért szerepelnek negatív számok a törvényjavaslat kiadásokat bemutató 1. számú melléklete XVII. PM fejezet 18. cím egyes alcímein.) A megtérülésekkel csökkentett kiadások bemutatása sérti a bruttó elszámolás elvét. A javaslat általános indokolása bemutatja ugyan alcímenként a megtérüléseket, de az így keletkezett bevételek elszámolásának a törvény részét képező 2. számú mellékletben is meg kellene jelenni. A leírtakból következik, hogy a központi költségvetés mérlegét bemutató 11. számú melléklet is negatív előjelű számot tartalmaz a kiadási oldalon. Új elem a kezességvállalásokkal összefüggésben a kezességvállalási díj. A garanciavállalás jelenlegi eljárásrendjének értelmében a Kormány kezességvállalási díjat határozhat meg a garancia megadásakor. Az ebből származó bevétel 167,9 M Ft 1996-ban az Egyéb bevételek között jelenik meg a mérlegben. Különleges az 1996-os költségvetési év abból a szempontból, hogy az állammal szembeni kezesség-érvényesítések és a garanciák megtérüléséből adódó pénzmozgás egyenlege pozitív. (Az elmúlt években kevesebb volt a megtérülés, mint az állam ezirányú kifizetései.) Általános tartalék A törvényjavaslat általános indokolása bemutatja az általános tartalék időarányos elosztását, valamint főbb jogcímek szerinti felhasználását. Külön táblázatban részletezi, fejezeti csoportosításban, a felhasználásról szóló kormányhatározatokat. Az államháztartási törvény 25. és 26. -ai rendelkeznek az általános tartalék képzéséről és felhasználásának módjáról. Az Áht. 26. (1) bekezdése alapján "Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a." Az évi CXXI. törvény általános tartalék címen M Ft-ot irányzott elő, ami a kiadási főösszeg 0,5%-a. A költségvetést módosító évi LXXVIII. törvény által meghatározott M Ft a kiadási főösszeg 0,7%-a. Az általános tartalék képzése tehát a törvényi előírásoknak megfelel. Szociális és egészségügyi kiadásokra (42%), IFOR kártérítési és műszaki kontingens költségei (17%), valamint a médiák támogatására (8%) használták fel. Az általános tartalék felhasználásáról szóló kormányhatározatok tartalmazzák a támogatási többletek célját, költségvetési címét, valamint a támogatási igények megalapozottságát alátámasztó részletes indokolást is. Az adatlapok minden esetben tartalmazták a támogatás forrását és a megemelt előirányzatot is. Hiányosság, hogy a kormányhatározatok többsége nem tesz eleget a 158/1995. (XII.26.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak azzal, hogy nem jelöli meg az előirányzat-módosítások érvényességi időtartalmát (egyszeri jellegű, vagy a költségvetésbe beépülő támogatás).

13 Céltartalék Az évi CXXI. törvény 6. (2) bekezdése szerint bérpolitikai intézkedésre M Ft-ot kellett képezni. Az előirányzat kormányhatározat, költségvetési törvényt módosító intézkedések hatására M Ft-ra emelkedett a következők szerint: 5. táblázat Bérpolitikai intézkedések kerete millió forint évi CXXI. tv. (VII. fejezet 10. cím Tartalékok, 2. alcím Céltartalék, 1. kiemelt előirányzat-csoport) (eredeti előirányzat) évi LXXVIII. tv. (VII. fejezet 10. cím Tartalékok, 2. alcím Céltartalék, 1. kiemelt előirányzat-csoport) (módosított előirányzat) 2096/1996. (IV.23.) Korm. hat. az évben megvalósuló létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak fedezetére szolgáló céltartalék képzéséről és felhasználásának módjáról (előirányzat-növekmény) Keret: Az előterjesztés teljesítésként 14,9 Mrd Ft-ról és maradványként 5 Mrd Ft-ról számol el. Az ÁSZ-hoz megküldött előirányzat-módosítási űrlapok alapján csak 8,7 Mrd Ftnyi módosítás követhető nyomon. Ez is jelzi, hogy nem volt teljeskörű a 158/1995 Korm. rendelet 20. (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás Kormányzati rendkívüli kiadások Az évi módosított költségvetési törvény 7. (2) bekezdése a) - g) pontokban tételesen meghatározza azokat az előirányzatokat, amelyek a törvény 1. számú mellékletében jóváhagyott rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadásnak minősülnek. A 11. számú melléklet (mérleg) és az 1. számú melléklet nincs összhangban a törvényi előírással mivel kormányzati rendkívüli kiadásként a 7. -ban felsoroltakon kívül több tételt tartalmaz (VII. MEH fejezet 11. cím 8. alcím Közszolgálatban állók Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárai szervezetének támogatása, XVIII. MKM fejezet 12. cím 3. alcím Lágymányosi egyetemi fejlesztések). Az előterjesztés az általános indokolásban tételesen beszámol a rendkívüli kiadások teljesítéséről. Az itt feltüntetett jogcímek, azok módosított előirányzatai és teljesítési adatai viszont eltérést mutatnak a költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat 1. számú mellékletének adataihoz viszonyítva Kormányzati beruházások A zárszámadás az általános indokolási részben eleget tesz a jogszabályokban foglalt elszámolási kötelezettségnek. A kiemelt jelentőségű központi beruházások mellett név szerint mutatja be a beruházási célprogramokat és az egyéb központi beruházásokat is.

14 Az adatok súlyozás nélkül sorolják fel fejezetenként a beruházási témákat. Egymás mellett jelenik meg például a bútor, a járművásárlás, a szoftver fejlesztés és a soproni kórház rekonstrukciója. Az egyes témák iránt érdeklődőknek ez jó tájékoztatásul szolgálhat, de tekintve az adatok tömegét, nem tartjuk célszerűnek az általános kötetben való szerepeltetést. A részletes és sok információt tartalmazó táblázatok adatai nem egyeznek meg más helyen megjelenő, a beruházásokra vonatkozó adatokkal. Így pl. a beruházási fajták szerint csoportosított teljesítési adatok nem egyeznek meg a központi beruházások címen a 285-től a 294. oldalig megjelenő összesítő kimutatás adataival. A beruházásokra fordított összeget tekintve az eltérés meghaladja a 8 Mrd Ft-ot, a módosított előirányzatnál közel 8 Mrd Ft az eltérés. A támogatásokat tekintve az eltérés meghaladja a 700 M Ft-ot, a módosított előirányzatoknál pedig több, mint 500 M Ft. Nincs meg az egyezőség a központi beruházások általános indokolásánál ( oldal szöveges rész) és a ig terjedő táblázatokba foglalt adatok között sem. Egyedül a központi beruházások költségvetési fedezete ( M Ft) egyezősége áll fenn. A 177. és a 178. oldalon hivatkozás történik a 7. számú táblázatra, amely a benyújtott dokumentumban nem lelhető fel. A szöveges indokolás 178. oldala beruházási maradványként M Ft-ot szerepeltet, ugyanez a 294. oldalon 4.183,8 M Ft, a kiemelt jelentőségű beruházások, a beruházási célprogramok, valamint az egyéb beruházások részletező táblázatai adatainak összegzése alapján pedig 3.427,8 M Ft. Így az, hogy valójában mekkora a maradvány és az Országgyűlés mely összegű beruházási maradványt fog jóváhagyni, az előterjesztésből nem állapítható meg. A törvényjavaslat 1. számú melléklet XIII. fejezet kiemelt jelentőségű beruházásai között szerepel az Esztergomi Mária-Valéria híd építése. A 294. oldalon a kiemelt jelentőségű beruházások részletező táblázat felsorolásából ez kimaradt, összegében azonban szerepel. A Fővárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása (678,6 M Ft) a részletező táblázatban beruházási célprogramként jelenik meg, a törvényjavaslat 1. számú mellékletében viszont kiemelt jelentőségű beruházások között szerepel a XVII. PM fejezeténél. A törvényjavaslat indokolásának táblázati részében ( oldal) jelennek meg a kormányzati beruházások módosított adatai. Több címen a módosított előirányzatot meghaladó teljesítési összeg szerepel, ami a gazdálkodási szabályok megsértését jelenti. (Pl. XV. FM fejezet: Központi igazgatása; Erdészeti szakigazgatási intézmények; Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet; Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei; Agrárkutató intézetek; XX. KTM fejezet: Természetvédelmi területi szervek.) A szabálysértés ténye a törvényjavaslat 1. számú mellékletéből nem állapítható meg, tekintve, hogy a törvénymellékletben a módosított előirányzat nem jelenik meg. Az előirányzat-gazdálkodás alapvető elvének további megsértését jelentette az a

15 körülmény, hogy a központi beruházások évi pénzmaradványának felhasználásáról, azaz "előirányzatosításáról", a Kormány csak december 17- én hozott döntést. Így az Áht-ban foglaltakkal szemben év közben, valójában az egész 1996-os év során a maradványok felhasználása esetén, előirányzat nélküli, szabálytalan kifizetésekre került sor A belföldi államadósság alakulása A központi költségvetés bruttó adósságállománya 1996-ban az előző évinél kedvezőbben alakult. Nominális értéken 198,8 milliárd forinttal, 4.932,3 milliárd forintra növekedett, de a növekmény elmarad az előző évi 981,8 milliárd forinttól. A kisebb emelkedés következtében az állomány GDP-hez viszonyított aránya csökkent, 1996 év végére a bruttó hazai termék 74,5%-át tette ki. 1. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac Az állományon belül csökkent a költségvetés MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adóssága, ami az MNB által felvett devizahiteleken elszenvedett árfolyamveszteség miatt keletkezett. A csökkenés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Kormány az évi költségvetési törvény adta felhatalmazás alapján az MNB tv ának (2) bekezdésében megadott mennyiséget jóval meghaladó mértékben alakította át a lejárat nélküli állományt piaci kamatozású értékpapírrá. Erre az MNB tv. lehetőséget ad, hiszen a 22. (2) bekezdése csak a minimálisan átalakítandó mennyiséget rögzíti. Az átalakítás mértéke meghaladta az állomány 22%-át. Ez 430 milliárd forint értékű államkötvény és 30 milliárd forint értékű diszkont kincstárjegy kibocsátását jelentette. A kamatmentes állományt tovább csökkentette az erre a célra fordított milliárd forint rendkívüli privatizációs

16 bevétel, növelte viszont a leértékelés miatti 170,3 milliárd forintos árfolyamveszteség. Így az év végi állomány az 1995-ös 2.023,3 milliárd forintról 1.563,3 milliárd forintra csökkent. A központi költségvetés kiadásai között jelentős szerepet kaptak az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások. A kamatkiadások 1994-ben 283,3 milliárd forintot tettek ki, egy évvel később már 477,4 milliárd forintot értek el. Az 1996-os esztendőben meghaladták az 534,8 milliárd forintot. 2. ábra Forrás: 1992., 1993., 1994., évi zárszámadási törvény, évi zárszámadási törvényjavaslat Az államadósság szerkezeti átalakulása Az államadósság finanszírozásában jelentős szerepet kapott a piaci úton, értékpapírokkal történő finanszírozás. Az év végén az adósság 57,2%-a állt kötvényben, miközben a hitelállomány lecsökkent 20,5%-ra, a kincstárjegyek állománya pedig 22%-ra emelkedett.

17 Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac ábra Az állampapírok korábbi legnagyobb vásárlója, az MNB 1996-ban csak minimális mértékben vásárolt államkötvényeket. 4. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1994, 1995, A magyar államkötvény állomány lejárati szerkezete kiegyensúlyozatlan: a rövid 1-2 éves papírok mellet alig bocsátottak ki hosszú lejáratú állampapírt (a konszolidációs kötvényeket nem számítva) ban bocsátottak ki először 5 évnél hosszabb lejáratú papírt nyilvánosan. Ez mutatja az egészségesebb szerkezet felé történő elmozdulást.

18 5. ábra Forrás: Államadósság Kezelő Központ: Állampapírpiac 1994, 1995, Az évi költségvetési hiány finanszírozása Az általános indokolás a privatizációs bevételek nélkül számított hiányt 130,4 milliárd forintban állapítja meg. A törvényjavaslat nem tesz eleget az Áht pontjában foglaltaknak, mert nem mutatja be sem a hiány finanszírozásának mérlegeit, sem a hiány finanszírozását hitelezők szerint. 6. táblázat milliárd Ft Megnevezés Összeg Államkötvény kibocsátás 73,4 Esedékes kamat tőkésítése 19,9 Kincstárjegy kibocsátás 37,1 Összesen: 130,4 Forrás: évi zárszámadási törvényjavaslat A törvényjavaslat hiányossága, hogy az indokolásokban nem számol el részletesen a hiány finanszírozásáról, így a Részletes indokolásban található összefoglaló táblázatokból nem vezethetőek le a 6. táblázatban szereplő adatok. Az összefoglaló táblázatok szerint az évi hiányt finanszírozó államkötvény-kibocsátás 284,01 milliárd forint. Az indokolás semmiféle számítást nem tartalmaz arra nézve, hogy miként származtatható a normaszövegben szereplő 73,4 milliárd forintos összeg az előbbi mennyiségből. A Kincstárjegy kibocsátás esetében az összefoglaló táblázatokban a hiányt finanszírozó és a KESZ likviditása miatti értékesítések nem különülnek el egymástól. Emellett további zavart okoz, hogy a Részletes indokolásban, illetve az Általános indokolásban lévő összegek eltérést mutatnak.

19 A bruttó államkötvény-kibocsátás az Általános indokolásban 299,8 milliárd forint, a Részletes indokolás szerint 309,1 milliárd forint adódik. (A konszolidációs és az MNB-nek a kamatmentes adósság átalakítása miatt nyújtott államkötvényeket nem számítva.) Az Általános indokolás alapján 134,5 milliárd értékű a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények nettó kibocsátása, míg a Részletes indokolás táblázatai alapján 128,3 milliárd forint adódik. A fenti okok miatt a hiányt finanszírozó állampapír állomány évi alakulása nehezen követhető nyomon. Szükség lenne egy, az Áht pontjának megfelelő finanszírozási mérleg elkészítésére A kincstári egységes számla likviditása Az évi költségvetési törvény 4. (3) bekezdése felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy a kincstári egységes számla (KESZ) folyamatos likviditásának biztosítására egy évnél rövidebb lejáratú állampapírokat bocsásson ki. A törvény azonban nem tartalmaz utalást arra nézve, mekkora az a mennyiség, amellyel a folyamatos likviditás még biztosított. Az Áht. 113/A (2) bekezdés a) pontja alapján a Kincstár gondoskodik a KESZ napi likviditásáról. E törvényhely nem ad felhatalmazást arra, hogy bármely okból a KESZ-en többletlikviditás legyen. A KESZ napi egyenlegének alakulása és a KESZ számla napi terhelése alapján felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzügyminisztérium jelentősen túlfinanszírozta a számlát. A likviditás kisebb mértékű állampapír kibocsátással is biztosítható lett volna. Közelítő számításokat végeztünk a túlfinanszírozás mértékére vonatkozóan, melyek eredményét a 7. táblázat tartalmazza: 7. táblázat milliárd Ft Megnevezés I. eset II. eset Átlagos napi egyenleg 109,46 229,96 Átlagos napi terhelés 40,46 19,05 Túlfinanszírozás mértéke 69,00 210,91 A túlfinanszírozás miatti plusz kamatkiadás 16,57 50,63 A túlfinanszírozás miatti plusz 17,58 53,74 kamatbevétel Forrás: Magyar Államkincstár Az I. eset egy minimális becslés, mert itt az átlagos napi egyenleget a napi egyenlegek átlagának (229,96 Mrd Ft) és szórásának (120,41 Mrd Ft) különbségével adtuk meg, míg az átlagos terhelést a napi terhelések átlagának (19,05 Mrd Ft) és szórásának összegével számítottuk. Ezzel az egyenleget alul-, a napi terhelést felülbecsültük, a kettejük különbségeként adódó túlfinanszírozást

20 pedig szintén alulbecsültük. Így kaptuk a túlfinanszírozás mértékére a 69 milliárd forintot, amely tehát a tényleges túlfinanszírozás minimumának tekinthető. A II. esetben az átlagos napi egyenleget és terhelést azok átlagával helyettesítettük, így született a 210,91 milliárd forintos túlfinanszírozás, amely túlbecsüli a tényleges túlfinanszírozás mértékét. A táblázat alsó részében található számok mutatják, hogy a túlfinanszírozás mekkora pótlólagos kamatkiadásokat illetve kamatbevételeket okozott. A kamatkiadást a likviditás biztosítására kibocsátott kincstárjegyek után fizetett kamat jelentette, a kamatbevételt pedig a KESZ egyenleg után január 1-től a jegybank által fizetett kamat jelentette. A kamatkiadás becslésénél a 90 napos kincstárjegyek súlyozott átlaghozamát használtuk, amely 24,01 % volt. A jegybank által fizetett kamat a mindenkori jegybanki alapkamat volt, amelynek átlagos nagysága 1996-ban 25,48 % volt. A kapott eredmény azt mutatja, hogy a központi költségvetés egyenlegét 1-2 milliárd forinttal pozitív irányba befolyásolta a túlzott kincstárjegy kibocsátás. A végső következtetések levonásához azonban még egy tényezőt kell figyelembe venni. A jegybank a KESZ egyenlege után a költségvetésnek összesen 59 milliárd forintot fizetett be kamatjóváírás címén. Az évben a jegybanknak összesen 58,1 milliárd forint vesztesége volt, amely megfeleltethető a KESZ utáni kamatfizetésnek, hiszen ha a KESZ egyenlegre nem kellet volna kamatot fizetnie a jegybanknak (mint, ahogy 1996 előtt nem fizetett kamatot a forgóalap egyenlege után), akkor nyeresége a fizetett kamat összegével nagyobb lett volna. Az évi költségvetési törvény 4. (9) bekezdése alapján a központi költségvetés a jegybanknak megtérítette évi veszteségét. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen akkora összeget térített a költségvetés a jegybanknak, amekkora összeget attól kamatjóváírás címén kapott. Összességében tehát elmondható, hogy a KESZ túlfinanszírozása a kibocsátott többlet kincstárjegy állomány után fizetett kamatnak megfelelő összeggel a becslés alapján több tízmilliárd forinttal terhelte a központi költségvetést A Magyar Államvasutak Részvénytársaság likviditási hiteleinek átvállalása A MÁV Rt. kötelezettségeinek átvállalása illetve elengedése az elmúlt néhány esztendőben jelentős kiadásokat, illetve bevételkiesést jelentett a központi költségvetés számára. 8. táblázat millió Ft Hitelátvállalások és tartozáselengedések Megnevezés Összesen , ,1

21 A központi költségvetés kiadásai a MÁV tartozások átvállalása miatt Forrás: költségvetési törvények Az évi költségvetési törvény 4. (4) bekezdése szerint a központi költségvetés december 31-i hatállyal átvállalta a MÁV Rt között állami kezességvállalás mellett felvett likviditási hiteleit, melyek összege ,1 millió forint volt. Az évi zárszámadási törvényjavaslat 26. (1) és (2) bekezdései szerint a költségvetés átvállalja a társaság 1996-ban felvett rövid lejáratú hiteleit ,11 millió forint értékben és azok kamatterheit. A központi költségvetés a MÁV Rt-től december 31-i hatállyal átvállalt likviditási hitelek évi törlesztésére 30,8 milliárd forintot fordított, ami 2,8 milliárd forinttal több, mint az előirányzott mennyiség. Ez abból adódott, hogy a 2197/1995. (VII.13.) sz. Kormányhatározat alapján a költségvetés előre átvállalta a társaság által decemberében felvehető maximum 5 milliárd forint értékű likviditási hitelét. A MÁV a költségvetési törvény elfogadásáig nem vette igénybe ezt a lehetőséget, így a törvényben még csak a korábban felvett, 28 milliárd forint értékű likviditási hitel szerepel. Az 5 milliárd forintos keretnek a terhére később a társaság 2,8 milliárd forint hitelt vett fel. A kamatterhek, a korábban átvállalt hitelek kamataival együtt 1996-ban már 6.206,6 millió forintot tettek ki. Emellett ban összesen millió forint értékben kapott a társaság hatósági árkiegészítést. A MÁV Rt. szanálása és konszolidációja a nagymértékű állami segítséget többször szükségessé tette. A hitelek automatikus a feltételek, kikötések teljesítésének ellenőrzése nélküli állami átvállalása a MÁV költségvetési korlátjának felpuhulásához vezet, ezen keresztül pedig parttalan hitelfelvételre ösztönözhet A privatizációs bevételek és azok felhasználása A központi költségvetés évi privatizációs bevételeinek alakulása, szerkezete, illetve a bevételek felhasználása a törvényjavaslatban nehezen követhető nyomon. A felhasznált bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkező bevételekkel és a különbözőség nincs indokolva. A mintegy 83 milliárd forintos különbség az 1995-ben befolyt privatizációs bevétel felhasználását mutatja, ám erre nézve az indokolás semmiféle utalást nem tartalmaz. 9. táblázat

22 A központi költségvetés privatizációs bevételeinek és kiadásainak alakulása 1996-ban milliárd Ft Bevételek ÁPV Rt os befizetései 192,0 MHB Rt. privatizációja miatti rendkívüli bevétel 14,9 Összesen: 206,9 Kiadások MNB-vel szembeni hosszú lejáratú hitelek törlesztése 101,0 MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adósság törlesztése Nulla kamatozású adósság kötvényesített állományának csökkentése 167,5 Összesen: 289,8 Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat A törvényjavaslat indokolása az ÁPV Rt. befizetéseiből származó 100 milliárd forintos előirányzat jelentős, 92 milliárd forintos túlteljesítését többek között az 1995-ről áthúzódó bevételekkel magyarázza. Nem részletezi azonban, hogy pontosan mekkora részt képviseltek ezek a bevételek a teljes bevételből, és arra sem tér ki, hogy az említett áthúzódó bevételek megegyeznek-e az évi költségvetési törvény 8.. (2) bekezdésében szereplő privatizációs bevételekkel. Ezt az ÁPV Rt. tevékenységéről szóló beszámoló tartalmazhatná, ami nem készült el évi CXXI. törvény, 8. (2): "Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából az évre tervezett millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni." Amennyiben az évi zárszámadási törvényjavaslat és az évi költségvetési törvény által említett áthúzódó privatizációs bevételek megegyeznek, akkor az előirányzat-túlteljesítés indokolása nem megfelelő, mert az évi költségvetési törvény ezeket a privatizációs bevételeket külön kezeli az előirányzott 100 milliárd forinttól, így helytelen, hogy a törvényjavaslat az 1995-ről áthúzódó, illetve az 1996-os privatizációs bevételeket együttesen kezeli. A tisztánlátás érdekében fontos lenne, hogy a 192 milliárd forintos privatizációs bevétel összetételét is bemutassa a törvényjavaslat. Az évi költségvetési törvény 8. -ának az ÁPV Rt. befizetési kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezései a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint a következőképpen teljesültek. Az alábbi tételek teljesítéséről az ÁPV Rt-ről szóló kormány-előterjesztésnek kellene beszámolnia: 21,3

23 ˇ A 8. (3) bekezdése az állami vagyon utáni részesedés befizetéséről rendelkezett és 10 Mrd Ft befizetési kötelezettséget írt elő. Az ÁPV Rt. ezen a címen 10 Mrd Ft-ot teljesített annak ellenére, hogy ezen a címen bevétele csak 7,9 Mrd Ft volt. Teljesült az ugyanezen bekezdésben a költségvetés bevételeként 5000 M Ft befizetése is területfejlesztési célokra, továbbá 7000 M Ft a Munkaerőpiaci Alapra. ˇ A 8. (4) bekezdése 41 Mrd Ft tartalékképzést jelölt meg. Ezt a kötelezettséget az ÁPV Rt. forráshiány miatt nem teljesítette. A képzett tartalék mindössze 31 Mrd Ft volt, amelyből M Ft-ot vettek igénybe. ˇ A 8. (5) bekezdése a tételesen előírt kötelezettségeken (2, 3, 4, 6 és bekezdések) felül az államadósság törlesztését is előírta I. 7. és XII. 31. között folyamatosan történt befizetés az államadósság törlesztése címén M Ft összegben. A végrehajtás módját a törvény az MNB elnöke és a pénzügyminiszter hatáskörébe utalta. ˇ A (10) bekezdés a nemzeti etnikai kisebbségek részére december 31-ig befejeződően 300 M Ft árfolyamértékű vagyonátadást írt elő. Megállapítottuk, hogy a vagyonátadás részvényátadás formájában megkezdődött, de nem fejeződött be. A jelzett időpontig mindössze 61,7 M Ft vagyonérték átadása kezdődött meg. ˇ A (11) bekezdés szerinti kötelezettség kölcsönszerződés, illetve veszteségrendezés formájában realizálódott, bár a költségvetési törvény veszteségrendezést írt elő a Mecsekurán Kft. részére. ˇ A (12) bekezdés a szovjet csapatok károkozásáról rendelkezett. A tényleges átutalás csak részben teljesült ban mindössze 43 M Ft-ot fordítottak erre a célra. ˇ A (13) bekezdés szerint az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő és nem értékesíthető ingatlanokat a szovjet laktanyákat eseti döntés alapján önkormányzati tulajdonba adja. Az előkészítés eredményeként az 1024/1997. (II. 21.) és az 1090/1996. (VIII. 28.) Kormányhatározat született. Az ingatlanok birtokbaadása megtörtént, illetve folyamatban van. ˇ További kötelezettsége volt az ÁPV Rt-nek a kárpótlási jegyek életjáradékra való átváltása M Ft értékben. Az előirányzat csaknem teljesült (1.954 M Ft-ban) Központi költségvetési szervek Központi költségvetési szervek bevételei december 31-én 821 beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szerv működött. Részükre a központi költségvetés 469,3 Mrd Ft költségvetési támogatást nyújtott, 45,3 Mrd Ft -tal többet mint a megelőző évben. A támogatáson felül az

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

A Társadalombiztosítási Alapok bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 2010. december hó. Készítette: Alapok és Közalapítványok Főosztálya

A Társadalombiztosítási Alapok bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 2010. december hó. Készítette: Alapok és Közalapítványok Főosztálya Magyar Államkincstár A Társadalombiztosítási Alapok bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 2010. december hó Készítette: Alapok és Közalapítványok Főosztálya Budapest, 2011. január 2 Társadalombiztosítási

Részletesebben

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal

2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal 1. Feladatkör, tevékenység, szervezeti változás A Magyar Szabadalmi Hivatal gazdálkodási jogkörét tekintve fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó

Részletesebben

Fejezeti kezelésű előirányzat. Fejezet összesen

Fejezeti kezelésű előirányzat. Fejezet összesen 2 A gazdasági és közlekedési miniszter feladatát és hatáskörét a Kormány 163/2006. (VII. 28.) számú rendelete határozza meg, mely jogszabályt a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletek

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt 1994-1995. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt 1994-1995. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt 1994-1995. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló éves beszámolók ellenőrzésének

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szám: 02/134-21/2016. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2013 éves beszámolóhoz A kiegészítő melléklet szerepe a számviteli törvény 88 -a értelmében, hogy számszerű és szöveges magyarázatot adjon

Részletesebben

T/7655/XXX. Az Országgyűlés. ajánlása. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló. T/7655. sz. törvényjavaslat.

T/7655/XXX. Az Országgyűlés. ajánlása. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló. T/7655. sz. törvényjavaslat. TERVEZET! 2012. 12. 09. T/7655/XXX. Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

Részletesebben

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti.

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 2007. évi tervezett kiadási-bevételi főösszege 151440,0 millió forint, a költségvetési támogatás összege 130490,2 millió forint, a bevételi előirányzat pedig 20949,8

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére Szám: 02/65-13/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dévaványa Város Önkormányzat testületének 2015. május 7 - én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dévaványa Város Önkormányzat testületének 2015. május 7 - én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Dévaványa Város Önkormányzat testületének 2015. május 7 - én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A 2014. évi zárszámadás elfogadása, maradvány elszámolás megtárgyalása döntéshozatal

Részletesebben

Javaslat az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotására és kapcsolódó határozatok meghozatalára

Javaslat az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotására és kapcsolódó határozatok meghozatalára MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Pü.: 720004/2015. Üi.: Szilágyi Kornél Melléklet: 6 db Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Előterjesztés a Közgyűlés 2015. május 21. napján tartandó

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. január végi helyzetéről 2015. február * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az éves beszámolóhoz 2015. évről

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az éves beszámolóhoz 2015. évről Adószám: 10588549-2-09 1-50 oldal Cégbíróság: Debreceni Törvényszék Cégjegyzék száma: 09-09-001011 Herpály-Team Építőipari és Szolgáltató Kft 4100 Berettyóújfalu, József A. u. 35. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Részletesebben

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR 2700 Cegléd, Bede 575. Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2014. december 31. Cegléd, 2015. május 27. Dr Vargáné Barna Judit IT elnök CÁT Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

Részletesebben

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április JELENTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3093-025/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560124

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) 2009. január KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/99/2009. Tervezet a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

2016. évi. törvény. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről I. FEJEZET

2016. évi. törvény. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről I. FEJEZET 06. évi. törvény Magyarország 07. évi központi költségvetéséről Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk () bekezdése alapján Magyarország 07. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

Részletesebben

482 FŐVÁROSI KÖZLÖNY 2015. március 16. I. rész

482 FŐVÁROSI KÖZLÖNY 2015. március 16. I. rész 482 FŐVÁROSI KÖZLÖNY 2015. március 16. I. rész Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 9/2015. (III. 16.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros Önkormányzata 2015. évi összevont költségvetéséről

Részletesebben

Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról

Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az Intézmény neve: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága törzskönyvi (PIR) azonosító száma: 329309 Az NKA portáljának

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. december Számvevői Iroda lktatószám: V-3019-14/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. február végi helyzetéről 2015. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL I. BEVEZETŐ RÉSZ Debrecen, 2007. március 14. A Püspökladányi Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április JELENTÉS Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3100-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560131 Az

Részletesebben

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188.

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188. ' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188. A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető

Részletesebben

I. A pénzügyi támogatás módja: 1 éven belül megvalósuló II. A pályázat benyújtására jogosult:

I. A pénzügyi támogatás módja:  1 éven belül megvalósuló II. A pályázat benyújtására jogosult: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi alapjából gazdaság-, kereskedelemfejlesztési és innovációs témában pályázati úton elnyerhető támogatás igénylésére 2016. év I. forduló

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BESZÁMOLÓJA a 2011 évi költségvetés végrehajtásáról Előterjesztő: Wittinghoff Tamás polgármester Tartalomjegyzék A 2011. évi gazdálkodásról szóló beszámoló általános

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2013. évi tevékenységéről J A V A S L A T

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2013. évi tevékenységéről J A V A S L A T B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 213. évi tevékenységéről J A V A S L A T a mérleg megállapítására, üzleti jelentés és eredménykimutatás jóváhagyására Tartalom: 213. évi beszámoló - mérleg - eredmény

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E. az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010. (II. 19.) számú R E N D E L E T E az Önkormányzat

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2012. évi tevékenységéről J A V A S L A T

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2012. évi tevékenységéről J A V A S L A T B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 212. évi tevékenységéről J A V A S L A T a mérleg megállapítására, üzleti jelentés és eredménykimutatás jóváhagyására Tartalom: 212. évi beszámoló - mérleg - eredmény

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzéséről Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft. 14068 2014. április

Részletesebben

I. Önkormányzat Bevételek

I. Önkormányzat Bevételek 1. Napirend 2016. évi költségvetés 1. Napirend ELŐTERJESZTÉS 2016. évi költségvetés Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat 2016. évi költségvetési javaslata az elfogadott 2016. évi költségvetési

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére 2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának

Részletesebben

Magyarország Kormánya Zárószavazás előtti módosító javaslat!

Magyarország Kormánya Zárószavazás előtti módosító javaslat! 116551 11511 Z Z nr -~, 0 6. Magyarország Kormánya Zárószavazás előtti módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu

CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu Szám: 28033-21/2009. Tárgy: 2008. évi szöveges beszámoló Előadó: Bozsóné Hiv.sz.:

Részletesebben

2/2012. számú Vezetői körlevél

2/2012. számú Vezetői körlevél 2/2012. számú Vezetői körlevél az államháztartásról szóló új 2011. évi CXCV. számú törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. számú törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek

Részletesebben

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei ERGO Klasszikus életbiztosítások Ügyféltájékoztató ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei Ratio Klasszikus Életbiztosítás Különös Feltételei Ny.sz.:1001V07 DEPOZIT + Klasszikus Életbiztosítás

Részletesebben

Bizottsága Szakbizottság

Bizottsága Szakbizottság Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 14916-3/2012. Tárgy: Az önkormányzat 2012. évi költségvetése Melléklet: Határozatok 1 db rendelet-tervezet Készítette: Közgazdasági Iroda

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. a 2009. évi. költségvetés teljesítéséről

B E S Z Á M O L Ó. a 2009. évi. költségvetés teljesítéséről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER B E S Z Á M O L Ó a költségvetés teljesítéséről Készítette: Halmos Istvánné ágazatvezető Előterjesztő: Tóth

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Éves jelentés 2003. OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 1 I. BEVEZETÉS Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában,

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesterétől 4181. Nádudvar, Fő út 119. Tel.: 54/529-010 Fax.: 54/480-256, e-mail: nadudvar@nadudvar.hu Iktató szám: 16-21/2016. ELŐTERJESZTÉS Nádudvar Város Önkormányzat

Részletesebben

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (I.29.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

T A R T A L O M M U T A T Ó

T A R T A L O M M U T A T Ó TARTALO M M UTAT Ó 1. Beszámoló Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről. 2. A fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló rendelet

Részletesebben

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése Jelentés A forrásmegosztás ellenőrzése A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2015. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata 15216

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

A költségvetési tervezés megalapozása

A költségvetési tervezés megalapozása Ö CS KÖZSÉG ÖNKORMÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8292 ÖCS, Béke u. 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/198/2015. Az előterjesztést összeállította: Sárfi Józsefné Tárgy: Öcs község Önkormányzatának

Részletesebben

JELENTÉS. az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 1995. január 232.

JELENTÉS. az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 1995. január 232. JELENTÉS az Agrárszövetség 1992-1993. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 1995. január 232. A vizsgálatot vezette: dr. Elek János A vizsgálatot végezték: osztályvezető főtanácsos Écsy Lajosné

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai ü l é s é r e

ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS E L N Ö K E /2012 ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-ai ü l é s é r e Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről

Részletesebben

XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára. a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz

XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára. a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára Kiegészítő melléklet a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz 2013. szeptember 12. Jogutód nyugdíjpénztár részéről: Beolvadó

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április JELENTÉS Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3106-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560137

Részletesebben

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Az Allianz Hungária Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárt (rövidített nevén Allianz Hungária Egészségpénztár) 34 fő természetes személy alapította

Részletesebben

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2009. (II.27) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

"11/1991. (X.10.) sz. önkormányzati rendelet a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának átruházásáról

11/1991. (X.10.) sz. önkormányzati rendelet a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának átruházásáról Tárgy: ASKO Német Áruház RT. és az Önkormányzat közötti szerződés módosításának jóváhagyása - A közgyűlés 24 szavazattal - ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással - az alábbi határozatot hozta: 218/1991.

Részletesebben

CSEVAK Zrt. VEZÉRIGAZGATÓ BESZÁMOLÓ

CSEVAK Zrt. VEZÉRIGAZGATÓ BESZÁMOLÓ BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA CSEVAK Zrt. VEZÉRIGAZGATÓ BESZÁMOLÓ a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásokon fennálló távhődíj hátralékok mértékéről és alakulásáról

Részletesebben

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályba lépés napja: 2015. október 19. 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Éves beszámoló 01-09-562612. 1095. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 2013. Üzleti évről. a vállalkozás vezetője. a vállalkozás címe, telefonszáma 06-1-2056068

Éves beszámoló 01-09-562612. 1095. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 2013. Üzleti évről. a vállalkozás vezetője. a vállalkozás címe, telefonszáma 06-1-2056068 1 2 1 8 1 5 2 4 2 2 1 1 1 3 1 Statisztikai számjel 1-9-562612 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése FCSM Mélyépítő KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 195. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 6-1-25668 Éves

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-271 KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS i rendelettervezetének és egyszerűsített beszámolójának felülvizsgálatáról 2012.

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2011 évi mérlegéhez és eredménykimutatásához 11 A társaság bemutatása, főbb adatai: 1 Általános rész A társaság neve : KECSKEMÉTI TERMOSTAR

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Városháza Szécsényi Tamás termében, 2013. április 29-én tartott üléséről Jelen vannak: 7 települési képviselő: Dr. Harikné

Részletesebben

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 ELŐTERJESZTÉS Szöveges beszámoló Ecsegfalva Községi Önkormányzat 2011. évi zárszámadásához Tisztelt Igazgatóság!

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

T/11700/2186. Az Országgyűlés. ajánlása. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat.

T/11700/2186. Az Országgyűlés. ajánlása. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat. T/11700/2186. Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. sz. törvényjavaslat

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Burgyánné Czibik Éva polgármester

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Burgyánné Czibik Éva polgármester Pécsely Község Önkormányzata PÉCSELY Szám:201/ 2-7 /2016. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: A Képviselő-testület 2016.február 15-án 10:00 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak: Burgyánné Czibik

Részletesebben

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés 1 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. (1) bekezdés c) pontjában,

Részletesebben

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármester. Szöveges beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról készített éves beszámolóhoz

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármester. Szöveges beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról készített éves beszámolóhoz Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármester Szöveges beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról készített éves beszámolóhoz BUDAPEST 2015 1 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 4066 Tiszacsege, Kossuth u. 5. * Tel.: 52/588-400 * Fax.: 52/588-405 e-mail.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ Tiszacsege

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet

Kiegészítő Melléklet Kiegészítő Melléklet a BISZ Zrt. 2012. évi beszámolójához Tartalomjegyzék 1. Általános kiegészítések... 2 1.1. A BISZ Zrt. bemutatása... 2 1.2. A BISZ Zrt. irányításának rendszere... 3 1.3. BISZ Zrt. számviteli

Részletesebben

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Székhelye: Sopronkőhidai

Részletesebben